A német kancellár telefonon tárgyalt az újjáválasztott Hszi Csinping elnökkel. Ezúttal a globális kereskedelem volt a téma, miután Donald Trump amerikai elnök védővámot vetett ki az acél- és az alumínium-importra. Az amerikai elnök mind Kínát mind Németországot bírálja amiatt, hogy túlságosan nagy a kereskedelmi többletük.
„Ez azért van, mert mi áruink jók, és sokan keresik őket”
– vágott vissza a protekcionista Trumpnak Angela Merkel. Arra is rámutatott, hogy a konjunktúra miatt Németország importja nő, emiatt pedig csökken a kereskedelmi többlete: tavalyelőtt még 248 milliárd euró volt, tavaly már csak 244 milliárd.
Merkel Hszi Csinping elnökkel megállapodott abban, hogy Trump védővámos intézkedéseinek ügyét a G-20 következő csúcstalálkozója elé viszik.
A gazdasági nagyhatalmak túlnyomó többsége a szabadkereskedelem híve, míg Trump Amerika érdekeit helyezi előtérbe.
Merkel Amerikába küldte gazdasági miniszterét, hogy igyekezzen elérni: Washington ne indítson általános kereskedelmi háborút. Peter Altmaier német gazdasági miniszternek nem lesz könnyű dolga, hiszen az amerikai elnök – legalábbis a hírek szerint – újabb protekcionista intézkedéseket fontolgat. Emiatt lemondott gazdasági főtanácsadója, a szabadkereskedelem-párti Gary Cohn.
Egyelőre a szavak háborúja folyik: a konkrét intézkedések még nem érintenek létfontosságú érdekeket.
Ráadásul a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD arra mutatott rá, hogy a G-20 államok jó részének kereskedelempolitikája sokkal inkább protekcionista, Trumpé: India és Brazília jár ebben az élen. Sőt, Kína is jobban védelmezi a belső piacát, mint az Egyesült Államok. A tendencia nyugtalanítja inkább a megfigyelőket: a piacok elzárása a külföldi áruk elől komoly válságot idézhet elő. Igaz, hogy a világkereskedelem az utóbbi években csak nagyon lassan nő, de a határok visszaállítása lefékezheti a konjunktúrát, pedig ennek fenntartása Amerikának éppúgy érdeke mint a világ más országainak.
