Kezdőlap Címkék Hadügyminiszter

Címke: hadügyminiszter

Korrupció az ukrán hadügyben

Umerov hadügyminiszter leváltotta három helyettesét, és irányítása alá vonta a katonai hírszerzés fegyver beszerzési vállalkozását. Az ok: korrupció. Bár Zelenszkij elnök több kampányt is indított a korrupció ellen az ukrán hadügyben a nyugati szövetségesek kérésére, de ezzel csak csökkenteni tudta a probléma súlyát, de megoldani nem.

Most viszont Zelenszkij győzelmi tervének legfőbb követelése az, hogy Ukrajnát mielőbb hívják meg a NATO-ba. Az ukrán elnök azért sürgeti ezt, mert Trump győzelme esetén jelentősen csökkenhet Ukrajna támogatása sőt teljes mértékben meg is szűnhet. Zelenszkij szerint Ukrajna csak akkor érezné magát biztonságban, ha a NATO meghívná a tagjai közé. Csakhogy Putyin számára Ukrajna NATO tagsága vörös posztó, ezt az orosz elnök nem tudja elfogadni hiszen épp azért indította meg a háborút, hogy ezt megakadályozza.

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Putyin agresszióját követően 2022 tavaszán Umerov Törökországban tárgyalt Abramoviccsal, Putyin kedvenc oligarchájával. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert mindkettőjüket megmérgezték – írja most a Washington Post, amely arra nem tér ki, hogy ki lehetett ezért a felelős, de minden valószínűség szerint vagy az orosz vagy pedig az ukrán titkosszolgálat állt az akció mögött. Budanov altábornagy, a katonai titkosszolgálat vezetője Kijevben, a kemény vonal képviselője, aki megígérte Jake Sullivannek, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, hogy jövőre nagy offenzívát indítanak az oroszok ellen a megszállt területek visszaszerzése érdekében. Ezt az ukrán hadsereg nem tartja reálisnak: Zaluzsnij tábornok, az akkori vezérkari főnök, kísérletezett ilyen nagy offenzívával, de ez tökéletesen kudarcba fulladt miközben Ukrajna feláldozott kilenc jól felszerelt dandárt a semmiért. Zaluzsnij tábornok a kudarcot látva titkos tárgyalásokba kezdett Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki annak idején nem támogatta az ukrajnai agresszió tervét, de Putyin mégiscsak meghagyta tisztségében, sőt jelenleg ő az ukrajnai orosz hadsereg parancsnoka. Zaluzsnij tábornokot Zelenszkij leváltotta, és kinevezte londoni nagykövetnek, de

az egykori vezérkari főnök nem távozott Kijevből, mert szeretne Zelenszkij utóda lenni az elnöki székben.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Ha Kamala Harris győz, akkor újraértékelik ugyan a külpolitika prioritásait, de a fő vonal változatlan marad: az USA és az Európai Unió együtt továbbra is támogatja Ukrajnát.

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Mindebből az következik Ukrajna számára, hogy csökken a nyugati támogatás, és növekszik Washington nyomása: egyezzetek ki Putyinnal! Nyugati támogatás nélkül a telet sem biztos, hogy átvészeli Ukrajna, amelynek azzal is szembe kell néznie, hogy

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Megállapodhat-e úgy Putyin és Zelenszkij, hogy egyikük se veszítse el az arcát? Valószínűleg nem. Trump könnyedén feláldozná az ukrán elnököt, ha cserében Putyin lemondana Irán támogatásáról. A nagyhatalmak cinikus üzletelése korábban is így ment, de akkor még nem volt internet. Manapság jóval nehezebb moralizáló propagandával elfedni a hatalmi érdekeket, de azért mindenütt megpróbálkoznak ezzel, mert a társadalom előtt valahogy meg kell indokolni a megnyerhetetlen háborúkat, melyekben százezrek halhatnak meg, és országok mehetnek tönkre  a nagy semmiért.

“Orbán nem lehet a jobboldal vezére, mert III/2-es ügynök volt”

Für Lajos egykori hadügyminiszter, az MDF akkori elnöke Herényi Károly frakcióvezetőnek harminc évvel ezelőtt  amikor felmerült a kérdés az 1994-es választási vereség után, hogy ki vezesse a jobboldalt az állította Orbán Viktorról, hogy III/2-es ügynökként szerepelt a listákon ezért nem veheti át a jobboldal vezető szerepét. 

A Fidesz nem véletlenül nem hajlandó feltárni az egykori ügynöklistákat. Herényi Károly erről Havas Henriknek nyilatkozott harminc év után, hangsúlyozva, hogy ezt a sztorit felkínálta a magyar sajtónak, de senki sem volt vevő rá mind a mai napig. Vajon miért nem?

Havas Henrik felidézett egy jogász futball mérkőzést, melynek szünetében az ifjú Orbán Viktor bevallotta: aláírt a titkosszolgálatnak, mert csakis így remélhette, hogy Budapesten tanulhat a jogi egyetemen. Putyin talán ezzel zsarolhatja a magyar miniszterelnököt, aki 2009-ig elszántan bírálta Moszkvát, azután viszont Oroszország trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban.

Kiképzés a Szovjetunióban

Hogy képezték ki a III/2-es ügynököket? Cséfalvay Tamás altábornagy, aki hírszerző feladatát a Vatikánban teljesítette, így számolt be erről: “a katonai kiképzés első három hónapját Magyarországon töltöttük, majd pedig irány a Szovjetunió, ahol nyolc hónapos intenzív kiképzés folyt. Olykor vért köptünk a hóra, annyira meghajtottak minket a szovjet kiképző tisztek az Uralban. Hazatérés után egyetlen szó sem utalt arra az életrajzunkban, hogy valaha jártunk volna a Szovjetunióban. Ugyanígy nem javallott volt a kommunista párttagság. A rendszerváltáskor csak két főtiszt volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt a kommunista párt tagja, ezért a jobboldal imádott engem.”

Cséfalvay Tamás altábornagy utolsó megbízatása Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadói posztja volt. 2020-ban tisztázatlan körülmények között meghalt miután az akkor titokban megalakuló Dobrev kormány felkérte, hogy legyen a katonai hírszerzés vezetője.

Orbán a KGB kedvencéből a CIA üdvöskéje lett

Gorbacsov és Reagan megállapodtak arról, hogy Magyarország – néhány más akkori szocialista államhoz hasonlóan – átkerül a nyugati táborba. Erről az apróságról a magyar közvéleményt elmulasztották értesíteni, de mind Moszkvában mind Washingtonban fontosnak tartották a káosz elkerülését. Ezért az USA akkori nagykövete érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja irányítani a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyen rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek személyes biztonságára a magyar belügy szorgosan ügyelt már a szocialista rendszer utolsó éveiben is. Ki vezette azt a belügyi alakulatot, mely Orbán Viktort és a rendszerváltás hőseit védelmezte 1990 előtt? Pintér Sándor vezérezredes, Orbán Viktor örökös belügyminisztere. 1988-ban amikor Orbán Viktor megalakította első kormányát, akkor nem Pintér Sándor volt a belügyi tárca elsőszámú várományosa, ám egy olyan dossziét prezentált Orbán Viktornak, amely meggyőzte az ifjú miniszterelnököt arról: ő a leginkább megfelelő jelölt a belügyminiszteri posztra. Orbán többször is megkísérelte Pintér Sándor leváltását, de minden egyes alkalommal figyelmeztették Washingtonból: mi nagyon meg vagyunk elégedve a belügyminiszterrel! Orbán retirált, és Pintér Sándor maradt. Már elmúlt 75 éves, de rendületlenül tovább szolgál. Védelmezi csapatát: Csányi Sándort, az OTP elnök vezérigazgatóját és Hernádi Zsoltot, a MOL főnökét, akit korrupció miatt le akarnak csukni Horvátországban. A dúsgazdag trió biztonságban akarja tudni hatalmas vagyonát, ezért mindinkább Magyar Pétert támogatja, aki nem nélkülözi Brüsszel és Washington megértő támogatását. Magyar Péter – éppúgy mint Orbán Viktor – minden bizonnyal szolid titkosszolgálati kiképzéssel és támogatással rendelkezik, a forgatókönyvet pedig Washingtonban írják.

David Pressman nagykövet nyíltan kétségbe vonta a nemzeti együttműködés rendszerének demokratikus jellegét. Ez kódolt hadüzenet: ha a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor Orbán Viktor talpára útilaput kötnek. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Trump sikeréért…

Enyhülés Washington és Peking között

Samuel Paparo admirális, az USA indiai és csendes óceáni fegyveres erőinek parancsnoka videokonferencián  beszélt Vu Jenan tábornokkal, a kínai Déli körzet parancsnokával arról, hogy a világ két legnagyobb hatalma miképp kerülheti el a nemkívánatos incidenseket.

Régóta nem került már sor ilyen videó konferenciára a két világhatalom fontos katonai vezetői között. Paparo amerikai tengernagy viszont épp azt hangsúlyozta, hogy “mennyire fontos a személyes kommunikáció annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a másik fél akciójának téves megítélését.

”Az amerikai tengernagy hangsúlyozta, hogy “Kínának be kell tartania a hajózás nemzetközi szabályait.” Paparo admirális arra utalt, hogy

“Kína veszélyes játékot űz a dél-kínai tengeren, és ez eszkalációhoz vezethet el.”

Peking Tajvan körüli manővereire célzott az amerikai admirális, aki hajlamos megfeledkezni arról, hogy a szigetet Kína saját tartományának tekinti, és ezt az USA is elismerte amikor 1972-ben lepaktált a kommunista nagyhatalommal. Az egy Kína elvet másképp értelmezik Pekingben mint Washingtonban, de Biden elnök a közelmúltban megerősítette: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét.

Az amerikai – kínai enyhülést az is mutatja, hogy mindkét főtiszt új a maga tisztségében: Paparo tengernagyot májusban nevezték ki míg Vu tábornokot júliusban. Paparo admirális elődje többször is kérte a találkozót kínai partnerével, de tőle ezt Pekingben megtagadták.

Jake Sullivan pekingi tárgyalásai

Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, és találkozhatott a hadsereg vezetőivel is. Korábban Peking a hadügyminisztert küldte az ilyen találkozókra, akinek a szerepe sokkal kisebb Kínában mint az Egyesült Államokban. Pekingben a hadügyminiszter a fegyveres erők arca és külső képviselője, de a katonai hierarchiában nem áll magasan. A Védelmi Tanács irányítja a hadsereget, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll. Az 1972-es USA – Kína kibékülés előtt Lin Piao hadügyminiszter átvette a kommunista rendszer irányítását, de puccsal megbuktatták.

A hadügyminiszter családjával együtt a Szovjetunió felé menekült, de gépét rakéta találat érte Mongólia fölött, és mindenki meghalt. Azóta Pekingben vigyáznak arra, hogy a hadsereg a kommunista párt vezetése alatt maradjon.

Elvben Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő már Kaliforniában novemberben megegyezett a legutolsó csúcstalálkozón a katonai kapcsolatok újrafelvételében, de ezt késleltette az, hogy Washingtonban Kínát Oroszország támogatásával vádolták az ukrajnai háborúban. Az enyhülés mégiscsak bekövetkezett: Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter egy hetet töltött Pekingben, ahol arról győzte meg a kínai vezetőket: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor komoly enyhülés jöhet a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatában. Ezt követően Hszi Csin-ping elnök már nem várja annyira vissza Donald Trumpot a Fehér Házba. Az idők jele, hogy Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy

“jó kapcsolatra törekednék Kínával, remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Az USA 2021-ben nyilvánította elsőszámú stratégiai ellenfelének Kínát, és ebben mind a demokraták mind a republikánusok egyetértenek Washingtonban, de Biden elnök és Kamala Harris valamiféle modus vivendit akar találni Pekinggel míg Donald Trump a kereskedelmi háború fokozását ígéri 60%-os büntetővámokkal. Emiatt Pekingben nem bánkódnának különösebben, ha Donald Trump nem térne vissza a Fehér Házba 2025-ben.

Miről tárgyalt az USA és Oroszország hadügyminisztere?

A New York Times most írta meg, hogy július 12-én Belouszov orosz hadügyminiszter felhívta amerikai “kollégáját.” A washingtoni Pentagon megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, de részleteket nem közölt, azt azonban hangsúlyozta, hogy fontos: “Háborús körülmények között is legyen lehetőség az információcserére a katasztrófák elkerülésére.“

Az USA és Oroszország a világ két legnagyobb atomhatalma, és mindketten igyekeznek elkerülni a nyílt konfrontációt, amely elsősorban az fenyegethet, hogy az ukrajnai háborúban a NATO élén az Egyesült Államokkal, Zelenszkij elnököt támogatja   az orosz agresszióval szemben. Mit kért Szergej Belouszov orosz hadügyminiszter Lloyd Austin tábornoktól, a Pentagon vezetőjétől? Az orosz hadügyminiszter nem katona, a hadiipar irányítója volt mielőtt Putyin kinevezte volna a hadügyminisztérium élére. Elődje, Sojgu ugyan négy csillagos tábornok volt, de ő sem igazi katona: a katasztrófavédelem élén állt.

A hadsereget Putyin közvetlenül irányítja a Honvédelmi Tanácson keresztül, melynek a fontos titkári posztjára került Sojgu, az elnök leghűségesebb embere.

Elődje, Nyikolaj Patrusev tábornok kiesett a pikszisből, mert ő volt a héják vezére: leginkább ő kardoskodott az ukrajnai “villámháború” mellett. A háromnaposra tervezett hadművelet egy kissé elhúzódik, már csaknem két és fél éve tartanak a harcok, és senki sem tudja, hogy mikor érhet véget a megnyerhetetlen háború. A NATO távozó főtitkára már tízéves háborút emlegetett Ukrajnában, ahol a hősiesen védekező hazai hadsereg – a nyugati támogatás ellenére – alig tudja magát tartani az orosz offenzívával szemben. A nyugati fegyverek immár lehetővé teszik az ukrán hadvezetésnek, hogy Oroszország területén támadjon stratégiai célpontokat. Ezzel kapcsolatban kért valamit az orosz hadügyminiszter, akinek a kérése nyitott fülekre talált Washingtonban, ahonnan arra kérték Ukrajnát:

”bármit is tervez Oroszország ellen, állítsa azt le!”

Kijevben természetesen megfogadták az amerikai intelmet hiszen Washington támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne magát tartani az orosz túlerővel szemben.

Miről tárgyal a CIA igazgatója orosz “kollégájával”?

William Burns és Szergej Nariskin tábornok is rendszeresen kommunikál egymással. Régi ismerősökről van szó hiszen William Burns korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt mielőtt megindult volna az orosz offenzíva Ukrajna ellen. Burns és Nariskin tábornok telefonon beszélget, de olykor személyes tárgyalásra is sor kerül Törökországban, amely NATO tagállam, de fenntartotta jó kapcsolatait Oroszországgal is.

Erdogan elnök – éppúgy mint Orbán Viktor – többször ajánlgatta közvetítői szolgálatait, de azokra sem Washingtonban sem pedig Moszkvában nem tartottak igényt, mert mind az USA mind Oroszország előnyben részesíti a közvetlen kommunikációt.

Amelyből persze csakis annyi szivárog ki, amennyit a két fél szükségesnek tart. Az biztosnak látszik, hogy nemcsak egyedi esetekről tárgyalnak hanem átfogóan vizsgálják az orosz – ukrán konfliktust illetve az egész európai békerendszert, amely súlyos sebet kapott Putyin Ukrajna elleni agressziójával.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús politika Trumptól sem áll távol: elnöksége idején ő indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszatérni a Fehér Házba, azért kívánja  gyorsan lezárni az ukrajnai háborút  éppúgy mint a gázai konfliktust, mert minden erővel Kínára akar koncentrálni, amely komolyan fenyegeti az Egyesült Államok világuralmát.

Trump figyelmeztette Orbán Viktort: ne kontárkodjon bele a nagyok játékába!

Az USA nem tart igényt közvetítőkre: Trump elítélte Hszi Csin-ping budapesti látogatását és Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök ennek ellenére nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal és Pekingben újra tárgyalt Hszi Csin-ping elnökkel. Mindez színjátéknak megteszi a magyar közvélemény számára, de a világpolitikára nincsen hatással viszont tovább folytatódik a magyar kormány elszigetelődése a nyugati világban. Orbán számára a látvány diplomácia ködfüggöny, amely mögé elrejtheti a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát – amint ez kiderült beszédéből, melyet Tusnádfürdőn mondott el. Orbán baja az, hogy a látvány diplomácia nem használ, ha a választópolgárok jelentős részének korog a gyomra.

Több mézet a madzagra! – üzenik a választópolgárok a miniszterelnöknek, aki pénz híján csak beszélni tud, de adni nem, mert nincs miből.

Új kínai hadügyminiszter, aki már tárgyalhat Amerikával

A lebukott előd, Li Sang-fu 2018 óta amerikai feketelistán volt, mert orosz fegyvereket vásárolt. Hszi Csin-ping elnök tavasszal ennek ellenére mégiscsak kinevezte hadügyminiszternek, amely Kínában diplomáciai posztnak számít: ő tartja a kapcsolatot más államok hadügyminisztereivel.

A hadsereg valódi irányítója maga Hszi Csin-ping elnök, aki pályafutását azzal kezdte, hogy ő volt az akkori hadügyminiszter kabinetfőnöke. Hszi Csin-ping elnök farkas diplomáciát folytatott az Egyesült Államokkal szemben vagyis támadó pozícióba helyezkedett azt követően, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek jelölték ki Kínát 2021-ben. Ezt a farkas diplomáciát képviselte a bukott hadügyminiszter és külügyminiszter, akik aztán gyorsan eltűntek a nyilvánosság elől. A farkas diplomácia megbukott Pekingben két okból: a kommunista párt veteránjai keményen bírálták az új USA ellenes stratégiát augusztusban amikor a kínai vezetők összeülnek, hogy megvitassák a politika irányát. A veteránok azt hányták Hszi Csin-ping szemére, hogy a farkas diplomácia jelentős károkat okozott Kína gazdaságának, és Peking ellenes szövetségeket hozott létre Ázsiában vagyis a világ második számú nagyhatalma jelentősen meggyengült. Hszi Csin-ping megértette a kritikus megjegyzéseket, és kirúgta a farkas diplomácia két szimbolikus alakját: a hadügyminisztert és a külügyminisztert. Bukásuk másik oka egy furcsa kém história.

Az USA túl sokat tudott Kína titkaiból

Putyin egyik külügy-miniszterhelyettese hozta a hírt Moszkvából Pekingbe: a kínai külügyminiszter szeretője brit ügynök! A hír bombaként robbant Pekingben hiszen a nő gyereket is szült a külügyminiszternek. A kémnőt hazacsalták Londonból, és Pekingben a kínzások hatására mindent bevallott a Kínában működő brit kémkedésről. Kiderült, hogy a hadsereg is érintett. Ezért rúgott ki Hszi Csin-ping két parancsnokot a rakéta csapatok éléről. Most újabb tábornokokat menesztett.

Kína lebukott külügyminisztere állítólag öngyilkos lett vagy belehalt a kínzásokba. A lebukott hadügyminiszter sorsa ismeretlen. Ki az utód?

Admirális az új hadügyminiszter

Hszi Csin-ping manapság leginkább a haditengerészetben bízik: a stratégiai rakéta haderőnem élére is közülük választott tábornokot, most pedig a hadügyminiszter is onnan került ki. Tung Csün admirális 2021 óta állt a kínai haditengerészet élén, egyúttal pedig a délkeleti hadszíntér helyettes parancsnoka volt. A délkeleti hadszíntér elsősorban Tajvant jelenti, melyet Kína saját területének tekint. Ezt az USA el is ismerte amikor paktumot kötött Mao elnökkel még 1972-ben. Most azonban az amerikaiak rohamtempóban fegyverzik föl Tajvant, hogy ellen tudjon állni egy esetleges kínai támadásnak. Hszi Csin-ping elnök szeptemberben amikor Biden elnökkel találkozott San Francisco mellett, állítólag letette a nagyesküt:

”amíg én vagyok hatalmon, addig nem indítunk katonai támadást Tajvan ellen!”

Ezt az új irányvonalat kell képviselnie a most kinevezett hadügyminiszternek. Nem lesz ez oly nehéz a számára hiszen a kínai haditengerészet tanulmányt készített egy esetleges partraszállás esélyéről Tajvanon, és megállapította: a kínai fegyveres erők erre nincsenek felkészülve. Nem tudnak olyan fölényt kialakítani mint MacArthur tábornok a Fülöp szigeteken a második világháború idején vagy a D nap alkalmából a szövetségesek a nácik ellen Normandiában 1944 júniusában.

Enyhülés kezdődhet az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában, az amerikai és kínai tábornokok most először folytattak komoly megbeszéléseket azóta, hogy megszakadtak a katonai kapcsolatok a két nagyhatalom között, mert Nancy Pelosi a képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott 2022-ben.

Korrupció Ukrajnában: az új hadügyminiszternek miből van villája Mallorcán?

Seymour Hersh Pulitzer díjas, jó CIA kapcsolatokkal rendelkező amerikai újságíró szerint Ukrajna új hadügyminisztere semmivel sem kevésbé korrupt mint az elődje volt. Olekszij Reznyikovot Zelenszkij elnök közvetlenül azelőtt váltotta le, hogy Kijevbe érkezett volna Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Korábban a CIA igazgatója, William Burns egy 35 nevet tartalmazó listát adott át Ukrajna elnökének olyan politikusokról, államhivatalnokokról és oligarchákról, akik az elit tagjaként meghatározó szerepet játszanak a háborúban álló országban, és alaposan gyanúsíthatók korrupcióval, konkrétan az amerikai támogatás lenyúlásával. Köztük volt Ihor Kolomijszkij, Zelenszkij elnök egykori szponzora, akit már 2020-ban kitiltottak az Egyesült Államokból pénzmosás miatt. Ez az oligarcha pénzelte a Nép szolgája című televíziós sorozatot, amely népszerűvé tette a színész Volodimir Zelenszkijt Ukrajnában, ahol 2019-ben elnökké választották. Blinken érkezése előtt az ukrán titkosszolgálat őrizetbe vette Ihor Kolomijszkijt – Zelenszkij elnök utasítására.

Az államfő a titkosszolgálatra bízta a korrupcióellenes kampányt, mert szerinte a rendőrség és az ügyészség megvesztegethető.

A Transparency International szerint a háborúban álló Ukrajna az egyik legkorruptabb állam Európában. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zelenszkij elnök három emberével találkozott, és tudatta: csakis akkor számíthatnak további amerikai segítségre, ha határozottan fellépnek a korrupció ellen.

Ki az új hadügyminiszter?

Rusztem Umarov krími tatár, kinevezésével Zelenszkij elnök az egész világgal tudatni akarta: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov ajándékozott az akkori szovjet tagállamnak. Hivatalosan azért, mert 300 éve egyesült Ukrajna Oroszországgal, a valóságban viszont Hruscsovnak a késhegyig menő belső harcokban szüksége volt Ukrajna kommunista pártjának támogatására. Ennek egyik vezetője volt akkoriban Leonyid Iljics Brezsnyev, aki részt vett Berijának, a rettegett titkosszolgálati főnöknek a letartóztatásában. Brezsnyev 1964-ben puccsot szervezett Hruscsov ellen. Megkérte a KGB akkori vezetőjét, Szemicsasztnijt, hogy mérgezze meg a Szovjetunió első emberét, de a titkosszolgálat akkori főnöke ezt megtagadta. Így Hruscsov életben maradt, de hatalmát elveszítette.

Hruscsov a Krímben nyaralt a puccs idején, onnan hívták vissza, hogy közöljék vele: az örököse az a Leonyid Brezsnyev, aki hol ukránnak hol pedig orosznak vallotta magát – ahogy épp az kedvezőbbnek tűnt a karrierje szempontjából.

  “Az új fiú a hadügyminisztériumban még korruptabb mint az elődje volt”

– mondta Seymour Hershnek egy magát megnevezni nemkívánó CIA vezető, aki jól ismeri Ukrajna helyzetét.

“Rusztem Umarov állt annak a hivatalnak az élén, amely az állami ingatlanok értékesítését irányította. Hatalmas pénzekről volt szó, és a főnök zsebébe is sok jutott. Ebből van egy óriási villája Mallorcán”

– mondta a magasrangú CIA tisztviselő, aki az is közölte: az új hadügyminiszter nem szerepelt azon a 35-ös korrupciós listán, melyet William Burns CIA igazgató átnyújtott Zelenszkij elnöknek.

Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri ezt a világot.

Miért nem volt rajta az új hadügyminiszter a korrupciós listán? Mert arra csakis azokat a neveket írták fel, akik az amerikai támogatás ukrajnai felhasználását intézték. Umerovnak ehhez nem volt köze.

Az ukrán hírügynökség viszont közölte a kinevezés kapcsán, hogy a titkosszolgálat vizsgálja annak a hivatalnak az egész vezetését, melynek élén eddig Rusztem Umerov állt. Az ukrán sajtó arról írt, hogy Umerov elsikált jó pár megvesztegetési és sikkasztási ügyet, ráadásul a rezsicsökkentés esetében is elintézte néhány vállalkozónak  hogy a piaci árnál olcsóbban jussanak energiához. A vizsgálatot kezdetben a rendőrség végezte, de minthogy nem jutott eredményre, ezért átvette azt a titkosszolgálat, mely Zelenszkij elnök közvetlen irányítása alatt áll. Így nem valószínű, hogy a közeli jövőben újabb hadügyminiszterét kellene menesztenie Zelenszkij elnöknek korrupció miatt Ukrajnában.

Az USA kérésére folytat korrupcióellenes kampányt Zelenszkij

0

Antony Blinken amerikai külügyminiszter érkezése elé időzítette Zelenszkij elnök Olekszij Reznyikov hadügyminiszter leváltását. Kijevben a hadügyminisztérium körül számtalan korrupciós ügy híre kering, de Zelenszkij eddig megtartotta a hadügyminisztert.

Olekszij Reznyikov már a háború előtt is vezette tárcát noha nem katona. Miért? Mert remekül tárgyalt a nyugati partnerekkel, akiket meggyőzött arról, hogy érdemes fegyverek szállításával támogatni Ukrajnát. Több mint 100 milliárd dollár értékű fegyvert szerzett Ukrajnának.

Most Blinken külügyminiszter újabb egymilliárd dolláros támogatást ígért, amely elsősorban a légvédelmet erősítené meg Ukrajnában. Csakhogy Washingtonban mind komolyabb a gyanakvás, hogy a támogatás egy része kézen közön eltűnik Ukrajnában. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten erről tárgyalt Zelenszkij három emberével, és értésükre adta: jelentős személyi változás kell, hogy fennmaradjon a bizalom. Zelenszkij értette a finom célzást, és elbocsátotta hadügyminiszterét. Helyette egy krími tatárt nevezett ki a kulcsfontosságú tárca élére ezzel is jelezve, hogy Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Búcsú az oligarchától, aki felemelte Zelenszkijt

Ihor Kolomijszkijt korrupciós ügyben letartóztatta a titkosszolgálat, amelyre az ilyen ügyeket bízta az államfő, aki szerint a rendőrség és az ügyészség e tekintetben nem áll a helyzet magaslatán. A Transparency International szerint Ukrajna Európa legkorruptabb államai közé tartozik a háború idején is.

Ihor Kolomijszkijt már 2020-ban kitiltották az Egyesült Államokból korrupciós ügyek miatt. 2019-ben viszont ő pénzelte Zelenszkij kampányát, az ő televíziója sugározta a Nép szolgája című sorozatot, amely népszerűvé tette a színész – politikust egész Ukrajnában.

A nemzeti együttműködés rendszere Ukrajnában inkább Putyin szisztémájához hasonlít mint Orbán Viktoréhoz. A Die Presse viszont nem véletlenül nevezte mini Putyinnak Orbánt hiszen csaknem teljhatalmat összpontosít a kezében. Volodimir Zelenszkijnek távolról sincs ekkora hatalma. Ráadásul mögötte ott állnak az amerikai tanácsadók, akik a hatalmas segélyekért cserében eredményeket várnak el. A fronton az eredmények egyelőre váratnak magukra. Valószínűleg igaza van az USA fegyveres erői távozó vezérkari főnökének, aki azt állította, hogy Ukrajna győzelme nem más minthogy ellent tud állni az orosz támadásnak, de patthelyzet elérésénél többre nem futja.

Blinken amerikai külügyminiszter minden estre gratulált az ukrán hadsereg harctéri sikereihez. Zelenszkij elnök válaszul azt mondta, hogy “nehéz telünk lesz.”

A brit hadsereg vezérkari főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hadsereg jövőre sem kerekedhet felül Oroszországon, de 2025-ben talán igen. Kérdés, hogy meddig bírja a háborút Ukrajna, ahol a lakosság létszáma már nem éri el a 30 milliót sem. Kijev kérésére Lengyelország már begyűjti azokat az ukrán férfiakat, akik a behívó elől menekültek el a szomszédos országba. Az ukránok éppúgy mint az oroszok zsoldosokat is toboroznak, de az ezzel kapcsolatos információkat a hadügyminisztérium titkolja Kijevben. Az új hadügyminisztert minden estre Zelenszkij elnök azzal dicsérte, hogy eddigi pályafutása során eredményesen küzdött a korrupció ellen. A katonai sikert nem tőle hanem a vezérkari főnöktől várják Kijevben, ahol tudják: minden a NATO támogatástól függ.

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne, ha elfogadná a területet békéért elvet” – nyilatkozta Zelenszkij elnök, aki hamarosan New Yorkba utazik, hogy felszólaljon az ENSZ közgyűlésen és minden bizonnyal találkozik Biden amerikai elnökkel is.

Csak három év múlva lesz gyors reagálású európai katonai erő

Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után „Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.

5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.

 „Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”

– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.

Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.

Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.

Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.

Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy „a jelenlegi körülmények között  gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”

Benkő hadügyminiszter ukrán kollégájának: ne akarjatok Magyarország sorsára jutni!

December 21-én járt Ukrajna hadügyminisztere Magyarországon, ahol Benkő Tibor tábornok felidézte a magyar 56 emlékeit.

A magyar forradalom sok biztatást kapott Nyugatról, de „azután senki sem jött, senki sem tartotta azt elég fontosnak. Akkor azt mondtam az ukrán honvédelmi miniszternek, hogy legyen ez intő példa a számotokra is” – idézte fel a Hetekben a megbeszélést a magyar hadügyminiszter. Aki katonaként természetesen tisztában van azzal, hogy a Nyugat nem kockáztathatja a nukleáris konfliktust Oroszországgal.

Érdekes módon a magyar hadügyminiszter ma arra emlékezik vissza, hogy a 2014-es fordulat után Magyarország támogatta Ukrajnát. Megpróbálta például bevonni a visegrádi együttműködésbe az új nyugatbarát kijevi kormányzatot. Katonai együttműködés volt Ukrajna és Magyarország között. Magyarország finanszírozta Ukrajna kiber biztonsági központját. Mindezt nyilván a NATO buzdítására tette. Orbán Viktor kormánya a NATO-t szinte sohasem bírálta miközben szabadságharcot folytatott Brüsszellel szemben.

Lengyelország aktívan támogatta Ukrajna NATO tagságát, melyet a magyar kormány ellenzett.

A magyar vezetés régóta számított az orosz akcióra

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es fordulat után arról beszélt egy parancsnoki értekezleten a belügyminisztériumban, hogy Oroszország előbb vagy utóbb ráteszi a kezét Ukrajnára.

Benkő Tibor hadügyminiszter most úgy emlékezik, hogy már a Krím félsziget orosz annektálásakor 2014-ben bebizonyosodott, hogy ” Oroszországnak vannak tervei és szándékai, amelyekre oda kell figyelni.” Benkő Tibor tábornok hozzátette :

„a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre”.

Ehhez képest nem egészen világos, hogy miért működhetett minden különösebb ellenőrzés nélkül az orosz katonai hírszerzés Magyarországon? Miért kapott egy orosz „kémbank” lehetőséget a budapesti letelepülésre- egészen különleges feltételekkel. Például azzal, hogy az orosz bank munkatársait diplomáciai jogok illetik meg Magyarországon vagyis legálisan kémkedhetnek!

A moszkvai Pravda szerint Magyarország baráti állam

Egyedül az Európai Unió tagállamai közül Magyarország került ebbe a kategóriába, melyet állítólag maga Putyin elnök határozott meg. Orbán Viktor február elején öt órán keresztül tárgyalt Putyinnal. Bár nem a biztonságpolitika volt a fő téma, de szóba került az ukrán válság is.

Moszkva rendkívül pozitívan értékeli azt, hogy Magyarország nem engedélyezi fegyverek szállítását Ukrajnába. Ehhez képest Lengyelország vadászgépeket akar szállítani Ukrajnának – Blinken USA külügyminiszter jóváhagyásával. Románia pedig megengedte ukrán vadászgépeknek, hogy leszálljanak  román repülőtereken. Emiatt a moszkvai hadügyminisztérium szóvivője megfenyegette Romániát mondván, hogy az ilyen akció azt jelentheti, hogy Romániát is harcban álló országnak tekintik.

A gyors reagálású katonai alakulat és Piszkos Fred

Az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Európai Uniónak szüksége van saját gyors reagálású katonai alakulatra, mert  nem függhet teljes mértékben az Egyesült Államoktól – hangsúlyozta Josep Borrell.

Az Európai Unió külügyi főképviselője megvitatja ezt a kérdést az uniós külügy és hadügyminiszterekkel Szlovéniában, ahol informális tanácskozást tartanak. A magyar kormány elvben támogatja a közös európai haderőt.

Orbán az EU jövőjéről

A magyar miniszterelnök Bledben arról beszélt, hogy az Európai Unió egyben marad, de az a kérdés, hogy hogyan?

„A jövő kulcsa a gazdasági siker, amihez politikai döntést kellene hozni a közös értékekről”

– mondta Orbán Viktor, aki Szerbia uniós tagsága mellett lobbizott a szlovén városban.

„Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára mint Szerbiának az Európai Unióra ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki azt szeretné, ha az Európai Unió déli határa nem Magyarország hanem Szerbia lenne. A migránsok ugyanis akkor ott érkeznének meg az uniós határra.

Miért szereti ennyire Orbán Szerbiát?

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vucsics szerb államfővel, akinek nacionalista politikája odavezetett, hogy a magyar kisebbség tagjai folyamatosan hagyják el a Vajdaságot.

Orbán viszont kiváló hátországnak tekinti Szerbiát arra az esetre, ha távozni kényszerülne a hatalomból.

Szerbia azért jó menekülő út, mert nem tagja az Európai Uniónak viszont nagyon közel van Magyarországhoz éppúgy mint Elba szigete ahonnan Napóleon visszatért a hatalomba.

Szerbiában a pénzügyi ellenőrzésnek nem kell megfelelnie az európai normáknak, ezért ott a pénzek könnyebben elrejthetőek az avatatlan tekintetek elől.

Belgrád azért is jó partner Orbán számára, mert Putyin legfőbb szövetségese a térségben.

Ezért is lobbizik Orbán Szerbia mielőbbi uniós tagsága mellett, amelyről persze a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy a közeli jövőben nem következik be. Az Európai Uniónak rengeteg megoldatlan problémája van, és ezt még nem kívánja tetézni a nemzeti együttműködés rendszerének szerb változatával, amely oly tökéletes, hogy már ellenzék sincsen benne.

Orbán ajánlása jelenleg olyan mint Piszkos Fred barátsága: ha Brüsszelben meghallják, hogy a magyar miniszterelnök támogat valakit, akkor az biztos lehet abban, hogy esélyei rohamosan csökkennek. Orbánból egy is sok Brüsszelben…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK