Kezdőlap Címkék Hadházy Ákos

Címke: Hadházy Ákos

KORMÁNYELLENZÉK, RENDSZERELLENZÉK

Szerintem örvendetes fejleményt hozott az önkényuralmi országgyűlés alakuló ülése. Véget ért az a hamis egység, amelyet hat ellenzéki párt az elmúlt években és a választáson is megjelenített, s amely nem a korábbinál jobb, hanem a korábbinál gyengébb választási eredményt hozott április 3-án.

(Csak, hogy ne legyen félreértés. Azért merek így fogalmazni, mert a hat ellenzéki párt még a Mi Hazánkkal együtt is kevesebb mandátumot szerzett, mint öt ellenzéki párt négy évvel korábban. A közös jelöltek, közös lista, közös miniszterelnök-jelölt ugyan az ellenzékre leadott szavazatok jobb hasznosulását jelentette Budapesten, és így sikerült 12 helyett 17 egyéni választókerületet megnyerni, viszont az egyes pártok támogatóinak egy része nem tudta elfogadni a közös jelölteket, közös listát, közös miniszterelnök-jelöltet, és ezért a hat pártra több mint nyolcszázezerrel kevesebb szavazat esett. Hiába hasznosult jobban ez a kevesebb szavazat, nem hozott több mandátumot sem a vidéki egyéni választókerületekben, sem a listán. Ezért írtam az Élet és Irodalomban a választást követően, hogy egyebek mellett a hatpárti közös indulás is megbukott.)

Az Orbán-rendszerrel szemben állók körében a választás óta természetszerűen felelevenedett a vita arról, hogy hogyan kell viselkedniük a parlamentbe jutott, ott ellenzéki szerepbe kerülő politikusoknak, pártoknak.

A legkeményebb álláspontot Hadházy Ákos képviseli: szerinte nem kell részt venni a parlament napi munkájában, bizottsági helyet sem kell vállalni, és a képviselői esküt sem szabad a hivatalos nyitóülésen letenni. Ő az előző négy évben is ezt tette. Ezt az álláspontot a vele eddig szövetségben levő Momentum sem tudta követni, és emiatt Hadházy Ákos nélkül alakította meg frakcióját, ő pedig ismét független képviselő lesz. Ezt fölöttébb sajnálom, hiszen politikai szövetségük nagyon fontos győzelmet hozott Zuglóban mind az előválasztáson, mind a választáson, és előnyös lehetett volna a jövőben is. Az eskütételtől így csak Hadházy maradt távol.

Ugyanakkor három frakció: a DK, a Momentum és a Pártbeszéd képviselői az eskütétel után elhagyták a plenáris ülést, nem hallgatták meg Áder János (egyébként szégyenletes, de erről majd később) beszédét. Az LMP, az MSZP és a Jobbik képviselői ugyanakkor – hasonlóan a Mi Hazánk képviselőihez – a helyükön maradtak. Ezzel világossá vált az ellenzéki szerep kétféle felfogása.

Az LMP, az MSZP és a Jobbik elfogadja az önkényuralmi országgyűlés ritusait, összhangban azzal, hogy eddig követett politikájában is nyitott volt a Fidesszel való együttműködésre: az LMP alkotmánybírók választásánál segítette ki az átmenetileg kétharmados többség nélkül maradt Fideszt, a Jobbik alaptörvény-módosítást szavazott meg a Fidesszel együtt, az MSZP országgyűlési alelnöke Orbán Viktorral vesz részt az ország jövőjéről szóló egyeztetésen a nyilvánosság háta mögött.

Ez a három párt a kormány ellenzékeként viselkedik, nem kérdőjelezi meg magát a rendszert.

A Momentum a parlamenti és bizottsági tisztségek elutasításával, az alakuló ülés eskütételt követő részétől való távolmaradásával következetesebben, a DK és a Párbeszéd a parlamenti és bizottsági tisztségek elfogadásával, a nyitóülésen a kivonulás után a szavazásokra való visszatéréssel kevésbé következetesen képviselt rendszerellenzéki magatartást.

A rendszerellenzéki magatartás megjelenése örvendetes, a következetlenség sajnálatos.

A DK egyik alapítójaként ezt különösen sajnálom. Nehezen tartom megmagyarázhatónak, hogy mi szükség van arra, hogy az önkényuralmi rendszert elutasító párt az önkényuralom parlamentjében alelnököt, bizottsági elnököt, bizottsági alelnököket adjon, és részt vegyen a tisztségviselők megválasztásában.

Egyesek szerint az ilyesmin kár morfondírozni, huzakodni, az ilyen szimbolikus ügyek nem érdeklik „az embereket”. Nem értek egyet ezzel.

Az ellenzéki politika alapvető kérdése, hogy elfogadjuk-e vagy elutasítjuk az Orbán-rendszert, s ha elutasítjuk, miként tudjuk azt a választók számára érthetővé tenni.

Amíg ezt nem éri el az ellenzék, nemigen van esélye arra, hogy sikerrel vegye fel a harcot a rendszerrel szemben.

DEMOKRATÁK AZ ÖNKÉNYURALOM PARLAMENTJÉBEN

Máris kemény vita alakult ki az ellenzéki pártok között arról, hogy hogyan viselkedjenek a parlamentben. Hadházy Ákos és vele a Momentum-frakció úgy döntött, hogy nem vesznek részt az alakuló ülésen.

Az LMP-s Ungár Péter sietett nemcsak elutasítani az ötletet, de nevetségesnek is minősítette azt. Szerinte az effajta szimbolikus gesztusnak nincs értelme, az „embereket” nem a demokrácia vagy nem demokrácia, Nyugat és Kelet szembeállítása érdekli, hanem a megélhetés, és ő a választási vereséget is arra vezeti vissza, hogy az ellenzék nem a megélhetés kérdését állította a kampány középpontjába, hanem a putyini Oroszország elítélését, a Nyugat–Kelet szembeállítást. A Momentumon és az LMP-n kívüli többi, a hatpárti választási szövetségből alakuló frakció eddig nemfoglalt állást a vitában.

A kérdés persze nemcsak és nem is elsősorban az alakuló ülés. Hadházy az előző ciklusban sem sokat járt be a parlamentbe, fő tevékenysége a korrupció és a fideszes médiauralom elleni fellépés volt a parlamenten kívül. Képviselői erőforrásait például az Európai Ügyészség melletti aláírásgyűjtésre fordította, és ha egymilliót nem is, de 680 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie. Ez nemcsak annyiban volt siker, hogy összegyűlt ennyi aláírás, de annyiban is, hogy rengeteg aktivistát sikerült az akcióra mozgósítania. Most azt javasolja, hogy az Országgyűlésbe jutott ellenzéki képviselők ne vállaljanak külön javadalmazással járó parlamenti tisztségeket, bizottsági tagságot, ahogy az előző ciklusban ő sem vállalt. Minden jel arra mutat, hogy a többi pártban ezzel nem értenek egyet.

Gyurcsány Ferenc szerint nem érdemes semmilyen olyan eszközről lemondani, ami a képviselők rendelkezésére áll, nem szabad „letenni a fegyvert”.

Miközben csacsi újságírók erről kérdezősködnek, senki, így Hadházy sem javasolja, hogy az
ellenzékiek ne vegyék át a mandátumot. Bizony, ha valaki bojkottálni akarja a Fidesz parlamentjét, akkor el sem kellett volna indulnia a választáson. A kérdés az, hogy miként viselkedjenek a parlamentbe bekerült ellenzékiek akkor, amikor a parlament nem kormányé és ellenzéké egyszerre, ahogy az demokráciákban magától értetődik, és így volt Magyarországon is 1990 és 2010 között. Ez a parlament azonban nem demokratikus parlament, hanem az önkényuralom parlamentje. Nem azért, mert nem fogadnak el benne ellenzéki javaslatokat, mert az ellenzék módosító javaslatait „lesöprik”. Parlamenti rendszerekben a törvényalkotás a kormánytöbbség dolga, az ellenzéké a kormány bírálata és ellenőrzése. Az önkény abban áll, hogy – miközben a Fidesz megtartja a demokratikus
parlamentarizmus olyan formai jegyeit, mint hogy a vitákban felváltva szólalhatnak fel a
kormánypárti és ellenzéki képviselők, hogy az ellenzék is ad alelnököket, jegyzőket és bizottsági elnököket és alelnököket, sőt a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottság elnöke továbbra is ellenzéki képviselő, viszont ez csak díszlet marad, mert az ellenzéki elnök által összehívott bizottsági üléseket, vagy az ellenzék kezdeményezte rendkívüli üléseket a Fidesz távolmaradással akadályozza meg, és lehetetlenné teszi az ellenzék által kezdeményezett vizsgáló bizottságok felállítását is.
Ugyanígy a parlamenti normák megszegését jelenti, amikor egyik napról a másikra, érdemi
vitalehetőség nélkül fogadtatnak el törvényeket, és az is, hogy megszüntették az országgyűlési ülések televíziós és rádiós közvetítését is.

Az ellenzéknek – az elmúlt három ciklus gyakorlatától eltérően, amikor tudomásul vette mindezt – végre kifejezésre kell juttatnia és a közvéleménnyel is meg kell értetnie, hogy Orbán parlamentje már nem demokratikus parlament.

Hadházy javaslata, hogy az ellenzéki képviselők ne fogadjanak el parlamenti és bizottsági tisztségeket, ilyen javaslat. Elsősorban azért volna ez helyes, mert az ellenzéki alelnök, jegyző vagy bizottsági elnök valójában semmit nem tud befolyásolni, szerepe csak látszat. Azt, hogy a bizottságban mi történik és mi nem, a fideszes bizottsági tagok döntik el, és nem az ellenzéki elnök. Hadházy arra is hivatkozik, hogy e tisztségek betöltésért a képviselők hónapról-hónapra busás összegeket kapnak a parlament költségvetésből. Ez közérthető szempont, bár
szerintem nem ez a fő. Hadházytól eltérően én a bizottsági tagságot, a bizottsági szavazásokon és vitákban való részvételt vállalnám, sőt kifejezetten szükségesnek tartom, hiszen ez fontos érdemi eleme a parlamenti életnek.

Legfontosabbnak a plenáris vitákban és szavazásokon való részvételt tartom. Sokan vezetik vissza a vereséget többek között arra, hogy az ellenzéknek nem volt világos víziója, jövőképe, politikai alternatívája. Retorikája, javaslatai csak népszerű ígéretekből álltak, nem alkottak átfogó és ugyanakkor megvalósítható gazdaság- és társadalompolitikát. Az, ha az ellenzéknek minden kormányzati javaslatról szavaznia kell, és szavazatát meg is kell indokolnia a plenáris ülések vitáiban, az rákényszeríti az ellenzéki pártokat, hogy kialakítsák véleményüket a kormány politikájának minden részletéről és egészéről. Ebben nem ahhoz kell igazodniuk, hogy mi abból a népszerű, mi hoz pontokat a közvéleménykutatásokban, hanem hogy miként lehet majd valamikor kormányozni az
országot.

Annak viszont nincs értelme, hogy az ellenzék a maga álláspontját saját törvényjavaslatokban, önálló indítványokban, illetve a kormány törvényjavaslataihoz benyújtott módosító indítványokban fejezzeki. Az, hogy ezeket a kormánytöbbség rendre elutasítja, teljesen természetes, hiszen másértékrendben gondolkoznak, mint – legalábbis remélem – az ellenzéki képviselők. El kellene felejteni a költségvetéshez benyújtott sok ezer módosító indítványt, ez valóban látszattevékenység. Az viszont

nélkülözhetetlen, hogy a költségvetés átfogó kritikájáét adják az ellenzéki frakciók, és ezt a plenáris ülésen a frakcióvezetőknek illik előadnia.

A nyitóülésre vonatkozó Momentum-javaslat az eddigitől eltérő ellenzéki viselkedés bevezetéseként került megfogalmazásra, és ekként helyes. Az az ünnepi ülés, ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt tesznek esküt, együtt választanak parlamenti tisztségviselőket, a demokratikus parlamentarizmus ünnepi eseménye. Ha az orbáni önkényuralom parlamentjében ugyanígy járnak el az ellenzéki képviselők, azzal a Fidesznek segítenek azzal, hogy hozzájárulnak a demokratikus látszathoz. Igaza van Hadházynak, ezt nem szabad tenniük.

Vajon Ungár és az LMP-frakció nem érti ezt? Azt hiszem, tényleg nem. Amikor átmenetileg megszűnt a Fidesz kétharmada, az LMP-frakció segített a Fidesznek alkotmánybírókat választani – akkor sem értették, hogy Orbán rendszerében csak látszatra van demokrácia. Ungár szerint a Fidesz és az ellenzék között az ellentét a politika tartalmáról, a baloldali ellenzék és a szerint tőkepárti Fidesz szembenállásáról szól, az ellenzék politizálásának következetesen erről kell szólnia, és nem a demokrácia vagy önkényuralom különbségéről. Hadházy és a Momentum ezt – ha jól értem őket – nem így látja (én biztosan nem), ezért tartja fontosnak az önkényuralommal való szembeszegülés szimbolikus kifejezésre juttatását már a nyitó ülésen, és majd utána is. Csak remélni tudom, hogy a többi frakció megérti ezt, és magáévá teszi a Momentum kezdeményezését.

A DK megalakulása óta az Orbán-rendszer legkeményebb ellenfelének mondja magát – remélem, ennek jegyében elfogadja a Hadházy féle kezdeményezést.

Újra vészhelyzet

Azt hallom a Klubrádióban, hogy hétpárti egyeztetésre hívta az ellenzéki frakciókat Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A téma az a törvénytervezet volt, amellyel a Fidesz a veszélyhelyzet 90 nappal való meghosszabbítását kéri a parlamenttől.

Az ellenzéki frakciók – ha jól értettem, frakcióvezető-helyettesek – elmentek az egyeztetésre, meghallgatták a Fidesz kérését, és maguk is javaslatokkal álltak elő. Ahogy Tordai Bence mondta, még nem döntötték el, hogy megszavazzák-e a különleges jogrend meghosszabbítását.

Már márciusban sem helyeseltem, hogy az ellenzékiek hétpárti egyeztetésen vettek részt a Fidesszel, amire akkor az iskolabezárás adott alkalmat, de a Fidesz előállt ott a felhatalmazási törvény tervezetével.

Ha demokrácia lenne Magyarországon, akkor az ilyen egyeztetés magától értetődő dolog lenne, önkényuralmi rendszerben azonban, ahol a kormánytöbbség ellenzéki egyetértés nélkül fogad el alaptörvényt, választ alkotmánybírákat, módosít önkormányzati és választási törvényt.

Nem örültem annak, amikor a DK feltételeket fogalmazott meg a veszélyhelyzet elfogadására, például az alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségét, mivel ezzel is azt a tévhitet erősítette, hogy Magyarországon még létezik demokratikus alkotmánybíráskodás, működnek az alapvető jogállami intézmények, miközben ettől már nagyon messzire kerültünk, már csak az „alkotmánybíróság” összetételénél fogva is.

Szerencsétlennek tartottam, hogy Tóth Bertalan a felhatalmazás időbeli korlátját tette a megszavazás egyedüli kritériumává, és valósággal könyörgött ezért.

Most sem helyeslem, hogy egyáltalán leültek az ellenzékiek a Fidesszel egyeztetni,

hogy most is az alkotmánybírósági kontrollt teszik elfogadási feltétellé, miután a kormány most már határozott időre, 90 napra kéri a felhatalmazást.

(Most hallom, hogy Hadházy Ákosnak is az a véleménye, hogy ilyesmin nem kell részt venni. Nem először értek vele egyet)

Az elvi álláspont mellett, miszerint önkényuralmi kormánynak nem adunk felhatalmazást, még egy érvem van a megszavazás ellen.

Láttuk, hogy hogyan élt vissza tavasszal az Orbán-kormány a veszélyhelyzettel: éven belül, rendelettel pénzt vett el az önkormányzatoktól (ami meggyőződésem szerint alkotmány- illetve alaptörvény-ellenes, de költségvetési kérdésekben az alkotmánybíráskodás immár tíz éve nem létezik az orbáni Magyarországon, ezért az önkormányzatok nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz).

Láttuk, hogy az önkormányzatok megkérdezése nélkül ingyenessé tették a parkolást, aminek az indoklása hamis, és ezzel is az önkormányzatok forrásait csökkentik. Ezt a veszélyhelyzet kihirdetésével együtt most is megtették. Miközben az önkormányzatok országszerte átvállalnak a kormány kötelezettségének számító járványvédelmi feladatokat, például intézményeiknél a tesztelést, hatalmas erőfeszítéseket tesznek az idősek ellátására a járvány körülményei között stb.,

a kormány folyamatosan azt harsogja, hogy „az ellenzékre nem lehet számítani” a járvány elleni védekezésben.

Tudom, az ellenzéki frakciók újabb támadásoknak lesznek kitéve, ha nem szavazzák meg a veszélyhelyzetről szóló törvényt, bátorság kell ennek vállalásához. Ugyanakkor ez kifejezetten előnyös lenne abból a szempontból, hogy rákényszerítené az ellenzékieket annak folyamatos magyarázatára, hogy Magyarországon már nincs demokrácia, az ellenzéknek önkényuralomban kell politizálnia, és ennek megfelelően kell a kormánytöbbséggel szemben viselkednie.

Hadházy büntetésben

Miközben a hat ellenzéki párt hónapok óta az összefogással büszkélkedik, súlyos szakadást látunk az Orbán-rendszerrel szemben álló ellenzékben.

Hadházy Ákos, aki a jelenlegi országgyűlés két és fél évvel ezelőtti megalakulása óta független képviselő, noha az LMP listájáról jutott mandátumhoz, valamint a szintén az LMP listájáról, listavezetőként bejutott, de a pártból a parlament megalakulása előtt kilépett és függetlenként dolgozó Szél Bernadett, továbbá az Együtt jelöltjeként, de az MSZP, a DK és az LMP támogatásával Csepel–Soroksáron egyéni mandátumot szerzett, független Szabó Szabolcs (aki először beült az LMP-frakcióba, majd elhagyta azt), október 23-ra az MTVA épületeinek autós bojkottját hirdette meg, Eredetileg „gyalogos” élőlánccal tervezték körülvenni az MTVA épületét, de a járvány miatt átváltottak az autós bojkottra. Folytatása lett volna ez a közel két éve ott tartott képviselői akciónak, amikor az őrző-védők kidobták onnan Hadházyt és Szélt, és a DK-s Varju Lászlóval is testi összeütközésbe kerültek az emlékezetes akcióban, amelyben MSZP-s és jobbikos képviselők is részt vettek.

Szakadásról azért beszélek, mert a hat ellenzéki párt egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem vesz részt Hadházyék rendezvényén. Ezt hol azzal indokolták, hogy inkább a színművészetisek felvonulásán vesznek részt, hol pedig azzal, hogy a járvány miatt semmiféle tömegrendezvényre nem mozgósítanak.

Egyik sem meggyőző: a járványra való hivatkozás egy autós blokáddal szemben nem állja meg a helyét, és a független képviselők akcióját az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban tartják, hogy részvevői eljussanak a színművészetiek felvonulására is. Az pedig, járvány ide, járvány oda, minden bizonnyal tömegrendezvény lesz (legalábbis nagyon remélem, hogy sokan, több ezren leszünk).

Hadházy Ákos és a parlamenti ellenzék között a ciklus kezdete óta érzékelhető a feszültség. Két éve a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozás és az MTVA-nál tartott össz-ellenzéki akció még minden ellenzékit összehozott, de azután a parlamenti ellenzéki pártok visszatértek a szokványos parlamenti üzletmenethez, míg Hadházy azt lényegében bojkottálja: bizottsági tagságot egyáltalán nem vállalt, plenáris üléseken nem szólal meg, csak néhány demonstratív akciót hajtott végre az ülésteremben.

Az Orbán-rendszerrel szemben csak a parlamenten kívüli tiltakozó, nyomásgyakorló akcióknak látja értelmét. Igazi siker volt az európai ügyészséghez való csatlakozás melletti aláírásgyűjtése: több ezer aktivistát mozgósító akciójukkal (amibe egyes parlamenti pártok is bekapcsolódtak, jobbára helyi szinten) 680 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Idén – ismét a pártok részvételével – több tízezer kitöltetlen nemzeti konzultációs kérdőívet is összegyűjtöttek.

Hadházy demonstratív módon fordít hátat az Orbán-rendszer intézményeinek, míg a hat párt a rendszer szabályait elfogadva lép fel a parlamentben illetve az Európai Parlamentben, és a választásokon reméli legyőzni a kormányt, amit Hadházy a Fidesz kialakította szabályok elfogadása mellett nem tart reálisnak.

Ez két, elvileg eltérő ellenzéki stratégia, miközben Szabó és Szél részt vesz a parlamenti munkában is, rendszeresen felszólal és szavaz, az ellenzéki választási összefogást pedig Hadházy is helyesli. (Éppen az összefogás kérdésében kerültek annak idején konfliktusba az LMP-vel.) Eddig volt tehát közösködés is, de végig volt feszültség is, idegenkedés a másik gyakorlatától.

A hosszú ideje érzékelhető feszültségből a borsodi időközi választás kapcsán lett nyílt konfliktus. Hadházy egy, a választás estéjén kiadott Facebook-bejegyzésében tudatta a nyilvánossággal, hogy a közös jelölttel nemcsak az volt a baj, hogy rasszista megjegyzéseket tett, hanem az is, hogy gazdasági visszaélés van a számláján: a „szociális szövetkezet” konstrukciójával európai uniós forrásokat költött el részben saját célra. Azután hozzátette, hogy erről az ellenzéki pártok vezetőit már a választás napját megelőzően tájékoztatta, de a nyilvánosságot csak a választás után, hogy ne ártson a kampánynak.

A hat ellenzéki párt elnökei közös közleményben jelentették ki, hogy nem kaptak Hadházytól ilyen tájékoztatást. Hadházy kitart állítása mellett, az ellenzéki politikusok pedig rideg hangon kezdtek beszélni róla.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy milyen csatornán milyen értesítést küldött Hadházy a pártvezetőknek, s mit kaptak vagy nem kaptak meg ők. Azt viszont tudhatjuk, hogy

a szerencsi jelölttel kapcsolatban Hadházy kifogása megalapozottnak tűnik: a 444 alapos cikke ezt támasztja alá.

Révész Sándornak már a hvg360-on augusztus 30-án megjelent cikkéből pedig az derül ki, hogy a jelölttel nagyobb a baj, mintsem hogy az bocsánatkéréssel elintézhető volna. Mivel ez a cikk nem férhető hozzá szabadon a hvg.hu-n, kénytelen vagyok hosszabban idézni belőle:

„Bíró László nem csúnyán beszélt, hanem konkrét jelentéssel bíró politikai állításokat tett. Például ezt: .kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését.’ Ha komolyan veszik magukat azok, akik közös képviseletükkel megbízták ezt az urat, s akiktől jobb híján Magyarország visszafordítását remélhetjük a pokolba vezető útról, akkor elgondolkodtak volna azon, hogy mit is jelent ez.

Milyen gondolatokat tesz ez a közéleti személyiség a magáévá? Akkor utánagondoltak, utánanéztek volna, hogy kik is kapcsolták ki és honnan azt a zsidó uzsora-banktőkét? Milyen jóvátételről van itt szó? De nem gondoltak és nem néztek utána.

Én néztem.

És konstatáltam, hogy ez nem is Bíró László mondata. Ezt ő csupán a magáévá tette. Idézte. Innen: ,Egy választási cikluson belül megszűnt a munkanélküliség, kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését a győztes antant-országok számára, bebizonyították, hogy egy ország gazdasága a ‘szent’ bankáruralom nélkül is csodálatosan működhet, sőt, csak így működhet egészségesen, korai jóléti államot teremtettek Európa közepén, tehát vállalhatatlanná váltak az akkori politikai korrektek számára. A kozmopolita-cionista körök már ekkor elhatározták Adolf Hitler rezsimjének megsemmisítését.’

Igen, Bíró László a náci Német Birodalom iránti lelkesedésbe kapcsolódott bele. Lipusz Zsolt 2010-ben megjelent publicisztikáját idézte, amelyben a kurucinfo mélynáci „történésze” Európa legnagyobb tragédiájaként írja le, hogy a hitleri Német Birodalom legyőzetett. Ezzel azonosult ez az ,istenfélő, keresztény’ lélek, bizonyára nem egyedül az ,istenfélő, keresztény’ lelkek közül.”

Hadházy a sokszor idézett antiszemita megjegyzéseket is említi, miközben elsősorban azzal van baja, hogy a közös jelölt szabálytalanul használt fel uniós támogatást.

Ez is, az is vállalhatatlanná teszi a jelöltet, akit pedig a hat ellenzéki párt látványosan elvállalt.

Hadházy teljes joggal figyelmeztet: azt a súlyos hátrányt, ami a médiatérben és az anyagi lehetőségekben sújtja az Orbán-rendszer ellenzékét, csak minden szempontból kikezdhetetlen jelöltekkel lehet úgy-ahogy ellensúlyozni. A morális fölény mindig az önkényuralommal szemben fellépők legfontosabb fegyvere, és erről mondanak le az összefogó pártok, ha bármilyen tekintetben kikezdhető jelöltet fogadnak el bármely párttól.

Mostanra ez válhatott a hat párt és a három független jelölt közötti feszültség talán legfontosabb forrásává. Nemigen lehet mással magyarázni, hogy a hat ellenzéki párt most komolyan vehető indok nélkül, de látványosan elhatárolódott Hadházyéknak a Kunigunda utcába szervezett demonstrációjától: büntetik őt.

Nem túlzás-e az ellenzékben beállott szakadásként beszélni arról, hogy a hat párt kiközösít egy, vagy akár három pártháttér nélküli független képviselőt? Nem, mivel e három független képviselő, kiváltképp pedig

Hadházy a Fidesszel való szembefordulása óta talán egyedülálló erkölcsi-politikai tőkét halmozott fel, s egy személyes akciói révén Szél Bernadett is egyfajta szociális lelkiismeretté vált. Az Orbán-rendszer ellenzéke egyiküket sem nélkülözheti.

 

Hadházy megint táblázozott

A független képviselő a parlament nyitónapján ismét táblákkal szórakoztatta a közönséget. Orbánra várt, aki azonban nem ment el az ülésre.

Ismét performansszal készült a tavaszi ülésszak kezdő napjára Hadházy Ákos. A miniszterelnök megszokott napirend előtti beszédére számított, de Orbán nem ment, hogy ne vigye el a showt Kásler Miklós elől, aki a koronavírusról adott tájékoztatást (nálunk nincs beteg, a rendszer felkészült).

A független képviselő ettől nem zavartatva bemutatta plakátjait. A „Stop propaganda”, a „Muszáj hergelnie, mert túl sokat lopott” és „A miniszterelnöknek a majorságát” feliratúakat mutatta fel, majd lógatta le az elnöki szék felett a karzatról.

Kövér László kitiltotta Hadházyt az ülésnapról. A képviselő azonban nem hagyta el a termet.

Csendben maradni okosabb lett volna

Varga Judit miniszternek egy Emmy-díjról az jut eszébe – egyébként jogosan –, hogy a kommunista rendszer örökösei is nézzék meg a filmet és szálljanak magukba. Ezt egy személyeskedő üzenetben közzé is tette. Az más kérdés, hogy ezt egy olyan miniszter mondja, aki ugyanolyan ocsmány propaganda szöveget tol, mint a kommunisták és egy sok tekintetben hasonló hatalom egyik leghűbb kiszolgálója.

Úgy tűnik viszont, hogy más párhuzam is van közte és a „kommunista rendszer örökösei” között. Az Emlékpont által közzétett dokumentumok és a nyilvános cégadatbázis alapján ugyanis a miniszter édesapja is beazonosítható, mint a kommunista rendszer kiszolgálója: nem is csak egy kis ügynök, hanem ún. szigorúan titkos tiszt lehetett, az aktái szerint meglehetősen aktív és meggyőződéses.

A tévedés jogát persze fenntartom, ha van másik miskolci Varga László, akinek a lányát és az édesanyját ugyanúgy hívják, mint a sunyi kis III/II-es alhadnagy szállodaigazgató rokonait és ráadásul hasonlít is Varga Juditra, akkor a miniszter asszonytól elnézést kérek!
Ha nincs, akkor viszont: 1) Varga miniszternek óvatosabban kellene bánnia az ilyen üzenetekkel 2) ha legalább annyi tartás van benne, mint Pokorni Zoltánban volt, akkor szépen lemond és átmenetileg visszavonul. Aztán persze lehet még belőle polgármester valahol.

Az szt. tiszt aktáját itt találja:
http://szigoruantitkos.hu/szt-tisztek/varga-laszlo-186.html.
Az azonos nevű apával és nagymamával rendelkező, szintén miskolci miniszter asszony Twitter-bejegyzéséről pedig itt olvashat:
https://hvg.hu/…/20191126_Varga_Judit_Dobrev_Klara_a_kommun…

(Szeretném a jegyzőkönyv kedvéért leszögezni: eszembe nem jutott volna elővenni az „apák és fiúk (lányok)” lemezt, ha maga Varga miniszter asszony nem kezdi el. Ez a kis írás csak arra szolgál, hogy figyelmeztesse: gondolkozzon, mielőtt tweeteni kezd!)
FRISSÍTÉS: a miniszter megerősítette a fenti szomorú tényeket, persze egy propaganda cikkben, miben másban https://pestisracok.hu/varga-judit-az-erveimmel-nem-tudnak…/
Megjegyzés: 1) természetesen tovább hazudik, amikor az 5 évig ALHADNAGYKÉNT ÉS HADNAGGYÁ ELŐLÉPTETVE dolgozó édesapját a rendszer naív áldozataként mutatja be. A 8000 forintos jutalom is kevésnek tűnik, de abban az időben egy átlagfizetés 1000-1500 forint lehetett 2) a felmenők bűneit ő kezdte emlegetni 3) a miniszter asszonnyal nem az a baj, amit kommunista tartótiszt édesapja tett anno. Hanem amit fideszes miniszterként ő tesz most.

Hadházy-performansszal kezdődött a parlament

A független képviselő táblákra írt tiltakozó szöveggel zavarta meg Orbán Viktor napirend előtti beszédét. Az állami hírügynökség a „legerősebbről” nem számolt be.

Az őszi parlamenti ülésszak első napja nem úgy indult, ahogyan azt a kormánytöbbség eltervezte. Orbán Viktor napirend előtt – szokásától eltérően – nem a helyén, hanem a vezérszónokok pulpitusán értékelte az önkormányzati választásokat, amikor Hadházy Ákos nagy táblákra nyomtatott szövegeket tartott eléje. A „Stop propaganda”, Stop korrupció” után a „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” szöveg következett. (Utóbbiról az állami hírügynökség nem szól az akcióról kiadott önálló hírében.)

Először Orbán kísérelte meg kivenni a táblát Hadházy kezéből, sikertelenül.

Forrás: Hadházy Ákos/Facebook

Ezután fideszes képviselők bírkózták le Hadházyt. Nemzetiszín zászlókkal előbb eltakarták, majd kicsavarták kezéből a feliratokat.

Kövér László rendreutasította a képviselőt. Ezen a pulpituson egy több, mint 100 éves golyónyom árulkodik az ellenzéki felelőtlenségről, ostobaságról, hazafiatlanságról, ezt még a kommunisták sem tüntették el, mert ők is érezték valahol, hogy ennek van jelentősége – mondta a parlament elnöke. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a választási vereségből ne azt a következtetést vonják le, hogy ugyanaz „az agresszív háborús politika” a célravezető, amit idáig folytattak. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, tartsák be a házszabályt, „ne csináljanak cirkuszt a parlamentből”. Kövér László azt is kérte, hogy aki erre nem képes, forduljon szakemberhez segítségért.

Végül elmondott beszédében Orbán azt mondta, hogy a kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködik, amely maga is kész erre. Pártállásra tekintet nélkül mindenkinek Magyarországért és a magyar emberekét kell dolgoznia, mert „a haza nem lehet ellenzékben”. Hangsúlyozta: a kormánynak külön elismerés, hogy az országban a kormányzó pártok megkapták a szavazatok több mint 50 százalékát. A kormány folytathatja munkáját, a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott – jelentette ki. Hozzátette: folytatják a munkaalapú gazdaság, a családbarát Magyarország, a növekvő bérek, a tisztességes időskor, az otthonteremtés és a nemzetegyesítés politikáját.

Borkai-ügy: luxusvilla a feleségnél, repülőgép az üzlettársnál

Hatalma, teniszpályás luxusvilla van Borkai Zsolt pedagógus feleségének nevén. Az épülethez négy hektár föld is tartozik – tette közzé Hadházy Ákos. A kiszivárogtató pedig bemutatta azt a repülőgépet, amelyet Borkai vett igénybe többször. A győri ellenzék rendkívüli közgyűlést hívna össze.

Ismerje meg Borkai polgármester pedagógus feleségének egészen elképesztő méretű birtokát – olvasható Hadházy Ákos Facebook-oldalán. Mint írja, a havi bruttó 1 millió (+250 ezer olimpiai járadék) fizetésű polgármester nyilvános vagyonbevallásában 1,5 hektár szántó szerepel Sokorópátkán, ám a telekkönyvi kivonatok szerint pedagógus(!) felesége a festői fekvésű községben 4 hektárnyi telket vásárolt össze 2012 óta. Az egyesített telek pedig egészen lenyűgöző módon átalakult.

Az információt egy ott dolgozó építőmunkástól hallotta a képviselő, szerinte az egész területet alagcsövezték (csak ennek költsége több tízmillió), gyönyörű jakuzzit is építettek bele, a teniszpálya pedig kívülről is látszik, csakúgy, mint a szőlőskert a hegyoldalban. Ezek a képek még inkább bizonyítják: azon a jachton nem az volt a baj, hogy az urak kétes erkölcsű fiatal hölgyekkel játszottak, hanem hogy a hölgyek rossz erkölcsű, öregedő urakkal szórakoztak. Még egyszer ki kell mondani:

ez az ügy nem a fellációról, hanem a korrupcióról szól. Kőkeményen

– fogalmaz Hadházy.

Borkaiék két repülőgéppel repkednek, ezek egyikét mutatja meg az Ez az ördög ügyvédje blog. Tulajdonosa a Borkai-ügyekben egyik főszereplő Somogyi János cége. Az egyszerűen Borkai gépeként nevezett jármű egy Cirrus SR22T Platinum, lajstromjele HA-BIC. Ez

a legdrágább dugattyús egymotoros repülőgép a világon, kifejezettem luxus kategória,

nagyon gyors és kényelmes, a fedélzeten a legkomolyabb műszerezettséggel és műholdas telefonnal. A kategória csúcsa, ára 800.000 dollár, plusz az extrák, például ez a gép tiszta bőr belül – fogalmaz a kiszivárogtató oldal szerzője. Szóval Borkainak van egy 240-250 millió forintba kerülő repülőgépe. Csak a fenntartása évi 10 millió körül van, és akkor még nem is repült. Gondolom, ez is csak magánügy – teszi hozzá.

Az események sorában a győri ellenzéki pártok rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik a Borkai-ügyben elhíresült ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán szerződésének felmondása érdekében. Közleményükben azt írják, hogy Rákosfalvy neve a napokban több aggasztó, korrupciós vád kapcsán felmerült a Borkai Zsolt polgármestert érintő botrányban. Rákosfalvy Zoltánnak jelenleg több érvényben lévő szerződése is van a várossal, illetve a város cégeivel.

A győri ellenzéki pártok képviselői ezért kezdeményezik, hogy a város hívjon össze rendkívüli testületi ülést, és mondják fel Rákosfalvy Zoltán szerződéseit, amiket a várossal kötött. A kezdeményezésben benne van a Jobbik is, ami azért különös, mert ennek helyi szervezete a napokban váratlanul visszalépett a közös ellenzéki önkormányzati fellépésből.

„Épül-szépül” az Orbán-birtok

Nagyobb gödör, de felhúzott falak és tetőzet, készülő lift. Ezt tapasztalta két hónap elteltével Hadházy Ákos, amikor ismét felvételt készített az Orbán család alcsútdobozi titokzatos birtokáról.

Csaknem napra pontosan két hónappal első felvételei után ismét légiképeket készített Hadházy Ákos független képviselő az Orbán család Alcsútdobozon lévő birtokáról, amely sokáig egyszerű majorságként volt ismert. Ezt korábban Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának cégétől, a magyarázat szerint mezőgazdasági gépek tárolására. Más jelek, például Nárcisz kutya ott tartózkodása, azt a gyanút kelti, hogy ez a birtok valójában a miniszterelnök családjának lakhelye.

Hadházy júliusban azt tapasztalta, hogy nagy kiterjedésű építkezés zajlik a birtokon. Mostani fényképei jelentős előre haladást rögzítettek a fotók.

„Épülszépül” a vidéki Magyarország, legalábbis a miniszterelnök családjának alcsútdobozi birtokán a földalatti létesítményeik – írta bejegyzésében a képviselő. Majd hozzáteszi: ha Ön hónapok óta keres építőmestert, de nem talál, vigasztalja és töltse el derűvel a tudat, hogy az Orbán-birtokon nem egészen két hónap alatt látványos változások történtek.

A képviselő felsorolja, milyen változást tapasztalt. Ha összevetjük a mostani képeket a július végi állapottal, örömmel láthatjuk: az eddig is óriási gödör (föld alatti épület: bunker?, wellnes részleg?, mélygarázs?, pince??) még nagyobb lett, a korábban alapozott bújócskás részeken pedig állnak a falak és részben bent vannak a gerendák is. Szerencsére lift is lesz, ez látszik az istálló előtti épületből. A kettes számú, egykori cselédszállásra végre felkerült a tető ácsolata és a szigetelés, elkészült a külső vakolat. József nádor (a király helytartója) puritánabb volt – jegyzi meg Hadházy, arra utalva, hogy a majorság egykoron a főrendé volt.

Ha egymilliót nem is, 680 ezer szignót összeszedett Hadházy

Összesen 680 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez – jelentette be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerdán a Parlamentben.

Az ellenzéki politikus 680 ezer dühös ember tüntetésének nevezte az aláírásokat, amelyeknek célja szerinte, hogy megakadályozzák a Fidesz „további, kontroll nélküli lopását”.

Hadházy Ákos úgy fogalmazott, a kormánypárt 2010-ben azért került hatalomra, hogy ellophassa az európai uniós pénzt, majd annyira nyíltan és sokat lopott, hogy

„most már azért kell lopnia, hogy hatalmon maradhasson”.

Az európai ügyészség mellett érvelve jogos elvárásnak nevezte, hogy az uniós adófizetők közösen fellépve ellenőrizhessék befizetéseiket.

Az aláírásoknak nincs közjogi következményük, de azt fejezik, ki, hogy a magyar emberek szeretnék az európai uniós ügyészséghez csatlakozást – mondta a politikus. Szerinte ez akkor valósulhat meg, ha az új Európai Parlament és Európai Bizottság is nyomást gyakorol a kormányra ebben az ügyben.

A politikus köszönetet mondott az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő 26 ezer embernek. Az összegyűlt 680 ezer aláírásból 130 ezret az MSZP és a Momentum adott át nekik, míg más pártok – akiknél információ alapján szintén jelentős számú aláírások lehetnek – nem szolgáltattak íveket számukra. Hozzátette, az aláírások gyűjtését tízmillió forintnyi adományokból finanszírozták.

Hadházy eredetileg egymillió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul 2018 szeptemberében.

Hadházy szerint az ellenzék egyértelműen elveszítette az EP-választást, „a demokrácia és az igazság veszített a kormány propagandagépezetével szemben”. Az őszi önkormányzati választáson csak akkor lehet sikeres az ellenzék, ha valódi együttműködés jön létre a pártok között – mondta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK