Újraindul Gödöllő polgármesteri székéért a 2024-es önkormányzati választásokon – ezt egy Ujhelyi István EP-képviselővel készített beszélgetésben jelentette be Gémesi György jelenlegi városvezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az online interjú-sorozatban Gémesi arról is beszélt: aki őt hazaárulónak tartja, az nincs tisztában a haza valódi érdekeivel.
Gödöllő polgármestere az elmúlt napokban Brüsszelben járt és – Ujhelyi István szervezésében – többek között Elisa Ferreirával, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosával is tárgyaltak az önkormányzatok számára elérhető közvetlen forrásokról és az energiaválságra adható regionális megoldásokról. Gémesi György arról beszélt, hogy míg a 2010 előtti kormányzati időszakokban heves viták után, de mindig kompromisszumra lehetett jutni a kormány képviselőivel, addig a mostani Fidesz-rezsim alatt az állam csak
“egy pólusban gondolkodik és nincs szüksége olyan emberekre, akik önállóan gondolkodnak a településeken.”
Ujhelyi István kérdésére Gémesi hozzátette: négyszemközt vagy szűk körben a fideszes polgármesterek többsége is kritikus a kormányzat önkormányzati politikájával, de nyilvánosan nem mernek szembeszállni a hierarchiára épülő Fidesz-hatalommal.
“Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az aktuális kormány sikeres legyen. Az aktuális kormány viszont akkor lesz csak sikeres, ha az önkormányzati rendszerben partnert lát. Ha nem partnert lát, hanem ellenséget, vagy fideszes alapon szelektál benne, akkor az önkormányzati rendszer sem fog működni”
– tette hozzá Gödöllő polgármestere.
Az online beszélgetésben szó esett arról is, hogy az EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőjeként közös levélben fordul az Európai Bizottság első emberéhez, Ursula von der Leyenhez, miután a magyar kormány egyik tervezett törvénymódosítása Lázár János építésügyi minisztériumának abszolút hatáskörébe vonná minden önkormányzati fejlesztés- és építés koordinálását, ami azonban jelentős uniós beruházásokat is érint.
“Azt kérjük ebben a levélben, hogy a Bizottság vizsgálja meg: ez a jogszabály-módosítás mennyiben alkalmas az uniós fejlesztési források tisztességes felhasználásának garantálására. Minden eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy ez a javaslat átmenjen!”
– fogalmazott a beszélgetés során Ujhelyi István.
Ehhez kapcsolódóan Gémesi arról beszélt, hogy még a fideszes polgármester által vezetett települési önkormányzatok érdekvédelmi szervezete is kifogásolta ezt a jogszabály-módosítást, így látszik némi remény arra, hogy sikerül megakadályozni annak bevezetését.
A beszélgetés során Gémesi kérdésre válaszolva azt is bejelentette, hogy eldöntötte: újraindul a gödöllői polgármesteri székért 2024-ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a polgármesteri, önkormányzati vezetői szakma becsülete leértékelődött az utóbbi időben.
“Valóban nehéz döntés, hogy az ember csinálja-e tovább vagy ne csinálja. Én szeretném tovább csinálni, mert bízom abban, hogy egyszer lesz már egy olyan kormányzat Magyarországon, amely megtalálja az egyensúlyt a helyi és a központi politika között a feladatok és a források megosztása tekintetében, partnernek tekintve az önkormányzatokat.
Nem akarom kidobni azt a tudást, amivel rendelkezem”
– fogalmazott Gémesi György. A polgármester a beszélgetés egy pontján azt is kijelentette, hogy aki őt hazaárulónak tartja, mert ellentart bizonyos kormányzati lépéseknek, annak fogalma sincs arról, hogy mi a valódi magyar érdek.
Gödöllő csendes, pedig a hadviselés már régen előkészületben, a csapatok felsorakoztak, néhány lövés is eldördült, s ugyan áldozatok még nincsenek, az azonban bizonyosnak látszik, hogy Gödöllőn a változás szelei fújdogálnak.
Gémesi György mögött felsorakoztak a civil csapatok, Gödöllői Lokálpatrióta Klub néven. Régi, rutinos társaság, hiszen 1994-es alapítása óta mindig sikerrel támogatták Gémesi indulását.
Az Ellenzéki Demokratikus Kerekasztal nevű szerveződés hadereje új gödöllői vezérével – Kovács Barnabás helyi MSZP-s elnök személyében – éppen hadi taktikája kidolgozásán fáradozik.
A kormánypártok képviseletében Kolozs Csaba, a KDNP-s farkasbőrből kivetkőzött és civil bőrbe bújt szereplő szerelkezett fel a szükséges pénz-paripa-fegyver hármasával.
Idáig minden világosnak és tisztának tűnhet, ám a helyzet valójában nem ilyen egyszerű és végképpen nem világos.
Gémesi nyugalma
Kezdjük a sok éve regnáló polgármesterrel. 2010-ben simán nyert a fideszes és a többi párt színeiben induló jelöltek előtt. 2014-ben még könnyebb dolga volt, mert a Fidesz nem indított ellene jelöltet, a KDNP meg a Lokálpatrióta Klub tagja. Egészen addig a pontig nem is volt baj, míg jól beágyazott pozícióját ki nem akarta terjeszteni az országra. Talán még ez sem lett volna olyan nagy baklövés, ha nem abból az egyébként helyes alapkoncepcióból indul ki, hogy ő a saját múltját görgetve maga előtt Új Kezdet nevű pártjához nem csak a Fidesztől leszakadó úgynevezett Fidesz-árvákra pályázik, hanem megcélozta a kistelepülések polgármestereit is, akik egész településekre tudtak volna szavazatokat optimalizálni.
Na, itt már a kis jobbos pártocska címnél veszélyesebb útra lépett, merthogy a Fidesz pont ezen kistelepülések elfoglalásával biztosította harmadszor is a parlamenti kétharmadot. (Ne jöjjön senki azzal, hogy a választási térképet módosították, meg hogy a szabályokat a saját igényükhöz szabták, mert ha nem is ilyen profi módon, mint a Fidesz tette, de ugyanezt az MSZP is megcsinálta a maga idejében.)
És megindult a fideszes lavina. Nyíltan beindult a lejáratás minden kommunikációs térben, a háttérben a régmúltban már jól bevált suttogó propagandával, valamint a helyi gazdasági potenciál gyengítésével. Márpedig kommunikációban a Fidesz verhetetlen, főképp, ha lejáratásról, leszalámizásról és sóval beszántásról van szó.
Mára elterjedt a városban, hogy Gémesi nem a városért dolgozik, hogy csak egyéni sikereinek kovácsa, hogy a város fejlesztése jelentősen elmaradt Gémesi ígérteitől, hogy a városi média ugyan az elért eredményekről beszél, de a helyiek napi gondjainak megoldását nem tekinti elsődleges célnak a város vezetése. Persze
a fejlesztések elmaradásának okáról senki nem beszél, arról nem szól a fáma.
Arról viszont igen, hogy „a szemetet nem szállíttatta el, bezzeg a Zöld Híd pénzén tudott hatvanöt millióért buszt vásároltatni kedvenc színházának” – mondta egy utcán megszólított járókelő, azt ugyan nem árulta el, kire szavazna, de ebből a beszólásból csak a másik két jelentkező egyikére tippelnék. Az is igaz viszont, hogy többek véleménye szerint, „itt csak Gémesi verheti meg azt a fideszest, a Kolozsi Csabit”.
Maga Gémesi a fuhu.hu-nak azt nyilatkozta:
eddig is indult minden párt, most is többen indulnak, ő mégis mindig nyerni tudott, ez most sem lesz másként.
Arra a kérdésre, hogy a sok negatív hangvételű írás, amely őt személyesen és az egész városvezetést bírálja, rontja-e esélyeit, rövid és tömör választ adott: „Más a papír és más az élet”.
A kerekasztal szegletei
Az eredetileg hét pártot és civil szervezetet magába foglaló gödöllői Ellenzéki Demokratikus Kerekasztalnak nevezett szerveződés ma már csak négy tagot számlál. A kerekasztal ötletével előálló LMP képviselői nem vesznek részt a közös munkában. Hiába kérdeztük a párt sajtósától, mi a jelenlegi helyzet, kit támogatnak, a kerekasztal jelöltjét vagy a jelenlegi polgármestert – aki korábban az Új Kezdet nevű kudarccal végződő párttal szövetségese volt a 2018-as választásokon az LMP-nek -, átirányított a helyi LMP-t vezető hölgyhöz, aki telefonon elérhetetlen, így ímélben próbálkozunk választ kapni egyszerű kérdésünkre. Válasz nem érkezett.
Ugyanígy kivonult a Mindenki Magyarországa Mozgalom helyi képviselője is. Márki-Zay Péter a fuhu.hu kérdésére elmondta, hogy ők az első perctől kezdve a legesélyesebb ellenzéki jelölteket támogatják, ezért Gödöllőn továbbra is az egyetlen esélyesen aspiráló Gémesi György mögött állnak.
A Momentum is felállt a szépreményű kerekasztaltól, ahol két ülés után egyértelművé vált számukra, hogy ha nem a pártok, hanem a helyiek érdekét kell előtérbe helyezniük, akkor csakis a Gödöllői Lokálpatrióta Klub civil szerveződéseinek jelöltjét kell támogatni.
A kerekasztal (MSZP, DK, Jobbik, Szolidaritás) azzal indokolva, hogy Gémesi nem ült le velük tárgyalni, Kovács Barnabás helyi MSZP-s vezető indulását favorizálja. Kovács szerint az ellenzéki összefogás indulása nem erősít, és nem is gyengít senkit. „Az a véleményem, hogy egy választáson soha nem a kisebbik rosszat kell támogatni, hanem azt, aki a városnak a legjobb. Ha egy szervezetnek van mondanivalója a városról, van programja, amivel jobbá, komfortosabbá tehető a gödöllőiek élete, vannak jó jelöltjei, akkor el kell indulnia a választáson” – nyilatkozta egy helyi lapban.
A problémát csak abban látom, amiről Kovács nem beszél. Az előző választáson a megszerezhető 14 helyből a képviselő-testület a Gémesit támogató Gödöllői Lokálpatrióta Klub 10 tagjából, két fideszesből, 1-1 MSZP-s és Jobbikos képviselőből állt össze. Hm… innen nézve inkább tűnik rózsaszín álomnak a győzelmi esély, mint egy megalapozott helyzetértékelésből származó reális számításnak.
„Gödöllőn ma sokkal több a lehetőség, mint az elért eredmény”
Végezetül nézzük, mi a helyzet a kormánypártok által támogatott és a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség tagjaként ismert, jelentős cserkészmúlttal és a gödöllői KDNP korábbi tagságával rendelkező Kolozs Csabával. A vállalkozóként tevékenykedő és előéletében a keresztény polgári jobboldalt képviselő Kolozs Csaba eddig a közösségért tenni kívánó építő és nem ellenségkereső hangvételével kandidált a polgármesteri szék elfoglalásáért indított kampányában. Több helyen közzétett nyílt levélben elismerte Gémesi korábbi tevékenységének erényeit, amiket mára jelentősen megkopottnak érez, ezért úgy gondolja, „a városnak új lendületre van szüksége”. Gödöllő elsődleges érdeke, hogy friss és erőteljes érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberek vegyék át az irányítást az utóbbi években megfáradt városvezetéstől.
Az egyik városi lapnak adott interjújában Kolozsi konkrét hibákat sorol fel, olyanokat, amelyekkel a város lakói nap mint nap találkozhatnak. Például
„…reggelente több időt töltünk el Gödöllő útjain araszolva, mint amennyi idő alatt utána beérünk Budapestre…”.
Kolozs hiányolja, hogy nincsenek védett játszóterek, a fiatalok pedig igényelnének biztonságos, kulturált szórakozást és a helyi sportolási lehetőségek bővítését, de ennek érdekében az önkormányzat csak látszatintézkedéseket hoz. (Úgy tudjuk, Gödöllő egyetlen NB1-es röplabda-egyesülete elhagyni készül a várost, mert nincsenek meg az első osztályú működéshez szükséges feltételek, holott a náluk lényegesen alacsonyabb szinten működő, de az egykoron vívó polgármester szívének kedves vívóklub minden támogatást megkap.)
Kolozs nyíltan kijelenti, hogy számíthat a kormánypártok teljes támogatására, ezért nem csak a hibákat sorolja fel, hanem hangzatos vállalásokat is tesz. Vállalja, hogy megválasztása esetén eltörlik a városban a kommunális adót, hogy a lakótelepeken élők energiaracionalizálását megoldják, hogy az egyetem és a város együttműködését új alapokra helyezik, hogy a városi közlekedési és parkolási gondokra megoldást keresnek és találnak, hogy lesz a sok gödöllői által áhított strand is, no és persze a kastély, amely Gödöllő történelmi szíve, erősebben lüktethet.
Mint korábban írtam, Kolozs ígértei mögött ott van a kormánypártok pénz-paripa-fegyver hármasa. Hogy ez elég lesz-e a helyi szavazatok többségének megszerzésére, azt nem tudni, de a széttagolódott ellenzék figyelmébe ajánlom egy tősgyökeres gödöllői mondatát: – Tudja, én baloldali vagyok és patrióta, aki még sosem szavazott a Fideszre, de patriótaként a városom érdeke azt követeli tőlem, hogy a legtöbb munícióval felvértezett jelöltre adjam a voksom.
Rétvári szerint a CEU blöffje nem veszélyezteti a magyar felsőoktatás megítélését. A Magyar Idők szerint Gémesi György szándékosan blokkolta a hatékony szemétszállítást. Az Origo már Macron francia elnök bukását jósolja.
Rétvári szerint blöff a CEU Bécsbe költözése
Az oktatásért is felelős humán tárca államtitkára a Hír Televíziónak azt mondta: az intézmény eddig nem tudta bizonyítani, hogy külföldön is van működő egyetemi képzése, amely alapján Budapesten is kiadhat diplomát. Az államtitkár hozzátette: a magyar felsőoktatási intézmények előkelő helyen szerepelnek a nemzetközi ranglistákon, a CEU képzésein pedig inkább külföldi hallgatók vesznek részt.
„Meg kell becsülnünk a saját, hazai egyetemeinket, azokat kellő helyen kell értékelni, nagyon sok rangsorban nagyon szép helyezéseket érnek el, a felsőoktatási normatíva 40 százalékkal fog emelkedni a hallgatói normatíva a következő két esztendőben” – nyilatkozta az államtitkár. (Hír TV: Rétvári: A CEU blöffje nem kell, hogy veszélyeztesse a magyar felsőoktatás megítélését)
A szemétszállítást Gémesi György akadályozta politikai okokból
Politikai körökben úgy tartják, hogy Gémesi a Zöld Híd élén szándékosan blokkolta a céghez tartozó területeken a hatékony szemétszállítást, és különböző formákban zsarolta a kormányzatot.
A Fidesz szerint az LMP parlamenti listáján harmadik helyen szereplő politikus lépése „gyakorlatilag felért egy beismerő vallomással”. Gémesinek ezért kellett távoznia, mert a kirobbant botrány, a Zöld Híd hulladékügye, amiért Gémesinek vállalnia kellett a felelősséget.
– Semmiféle pénzügyi, vagy egyéb vita nem indokolhatja, hogy megszüntessenek, egy olyan közszolgáltatást, amely 300 ezer embert érint – nyilatkozta korábban Vécsey László országgyűlési képviselő.
A politikai motiváció a Gémesi által irányított szervezetnél nyilvánvaló volt, mert az ország egyéb területein működő hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek hasonló forrásokból gazdálkodnak, el tudták látni a feladatukat. (Magyar Idők: Pont kerülhet Gémesi György hulladékbotrányának végére)
Elkezdődött a francia baloldali és neoliberális elit bukása
Ugyanaz zajlik most a franciáknál, mint néhány éve az olaszoknál. Ott a Vasvillák lázadásával kezdődött a baloldali és neoliberális elit bukása.
Tovább folytatódik Párizsban a sárgamellényesek lázadása Emmanuel Macron dilettáns gazdaságpolitikája ellen. Most már rendszeresek az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetők barikádokat emelnek, és festékkel dobálják a rendőröket, akik könnygázzal oszlatnak, és több helyen brutálisan lépnek fel. A bukott szocialista miniszterből lett francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nem akar visszalépni a megszorításokból, a franciák széles rétegeit sújtó adóemelésekből és pénzelvonásokból, pedig már pártján belül is többen felszólították rá.
Jacques de Saint Victor egyetemi tanár, jogtörténész, publicista a Le Figaroban közölt írásában azt írta: ami történik, az valójában logikusan következik Macron önmagát populistának nevező, de valójában neoliberális politikájából. A konfliktus szükségszerűen elmélyül, további frusztrációkat teremt, és végül ugyanúgy fordulathoz, Macron bukásához vezethet, ahogy Olaszországban megbukott a francia elnökhöz meghökkentően hasonló politikát folytató Matteo Renzi. A neves történész szerint feltűnő a hasonlóság az olasz fordulat (a baloldal bukása és az 5 Csillag-Liga koalíció győzelme) és a mostani francia események között. A törésvonalak már nem a bal- és a jobboldal, hanem a paloták és az utcák népe között vannak, amihez erősen hozzájárult a brüsszeli neoliberális uniós elit is, amely a politikát megfosztotta a lényegétől – írja a neves történész. (Origo: Lázadás Franciaországban: közel lehet Macron bukása)
A szövegkörnyezetet tekintve rosszul előadott mondatokban beszélt arról Gémesi György, hogy „ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt” a hajléktalanoknak. Az azért kiderül Facebook-videóiból, hogy rokonszenvezik a szigorú kormányzati gyakorlattal. Ma újabb videót adott ki.
Kapott hideget-meleget Gödöllő polgármestere, aki csütörtökön szokásos Facebook-videóban reagált arra a hírre, hogy az új törvény nyomán városukból vitt el a rendőrség az első hajléktalant a bíróságra.
Gémesi György a hajléktalanszállóra látogatott, annak vezetőjével és egy hat éve ott lakóval beszélgetett. Ennek végén mondta azt a nézőkhöz fordulva, hogy
„azt kérem mindenkitől, ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt, a kocsmában köt ki, bort vesznek belőle.
Az utcán való életvitelszerű tartózkodás pedig olyan közegészségügyi problémákat jelenthet, amit senki nem akar. A főtéren félmeztelenül rohangászó emberek voltak az elmúlt időszakban, odapiszkítottak a padra, ott végezték el a dolgukat és hadd ne soroljam azokat a problémákat, amik miatt komoly gond lehet. Hiszen az önök gyereke vagy unokája ugyanarra a padra fog leülni és aztán nem tudhatjuk azt, hogy milyen betegséget kap el”.
Ezt idézte tőle a 24.hu, ami után felháborodás támadt, de sorompóba álltak a Gémesi-pártiak is. Gémesi a videóban végig a gödöllői helyzetről beszélt, abban a megközelítésben, hogy a helyi szállóban kulturált elhelyezést tudnak adni összesen 24 embernek, s a négy éjjeli hely még üres.
Már az elején – miután bemutatta a szállót és elmondta, náluk a szabályokat be kell tartaniuk a befogadottaknak – általánosan is értelmezhetően fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az új jogszabály az életvitelszerűen utcán tartózkodókra vonatkozik, nem a hajléktalanokra. Akik nem hajlandók elfogadni a szabályokat, azokat
„rendőrségi eljárásnak kell alávetni”
– mondta. Ráadásul azt is elmondta, hogy a törvény „túl puha”.
Az inkriminált mondatok után aztán – a szálló vezetőjéhez fordulva – ismét akként fogalmazott, hogy a filmmel mindenkit megnyugtatni szeretne, hogy
„kiváló szakemberek várják itt őket”
(mármint a hajléktalanokat).
Szombaton aztán újabb filmet adott közre a polgármester, válaszul az őt ért támadásokra. Itt már hangsúlyosan azokkal foglalkozott, akikkel „lehetetlenség szót érteni, nem együttműködőek, odapiszkálnak az SZTK elé, az óvoda elé, a bölcsőde elé”. Akik nem hajlandók bemenni a város szállójába, illetve akiknek azért kellett elmenniük, mert nem voltak hajlandók tudomásul venni a belső szabályokat.
A „renitensek” egyike volt az az ember, akit korábban elvittek a rendőrök
a bíróságra, s aki később visszatérve ismét az utcán él.
Kiemelte, hogy Gödöllőről beszélt, Budapest problémájával (a férőhelyek számával és minőségével) nem tud foglalkozni, nem is dolga.
Majd visszatért a törvényre, mondván „nekünk Gödöllőn itt a jogszabály lightos, mert nem ad elég lehetőséget arra, hogy megfelelő határozottsággal fel lehessen lépni”, aláhúzva, hogy náluk megoldott az ellátás. S megismételte, hogy Gödöllőn ne adjanak enni a hajléktalanoknak, az ételt vigyék be a szállóra.
A Gémesi-féle Új Kezdet és az LMP választási együttműködése nyomán a parlamentbe jutott Hohn Krisztina a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy a polgármester Gödöllőre szorítkozva beszélt a problémáról.
Ma délben pedig Gémesi meglátogatta a szállón Zoltánt – a négy „renitens” egyikét -, akit sikerült bevinnie az utcáról.
„Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.
Márki-Zay Péter. Forrás: Facebook
„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy
az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,
amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.
A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.
A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.
Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.
A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz 1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.
Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.
„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”
– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.
Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.
Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.
Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.
„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”
– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.
Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.
A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.
Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.
Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:
„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.
A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.
A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.
Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.
Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.
A rágalmak után nagyon nehéz helyzetbe tud kerülni egy polgármester, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a józsefvárosi kampánnyal kapcsolatban.
A kormánypártok szerint az ellenzék által támogatott józsefvárosi jelölt, Győri Péter, a Menhely Alapítvány jelenlegi vezetője, a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe, hajléktalanok tanyájává változtatná a városrészt, és „az illegális bevándorlással szimpatizál”.
Kocsis Máté a kormánypárt frakcióvezetője, a kerület korábbi polgármestere, Tarlós István társaságában egy tervezett kerületi beruházásról tartott sajtótájékoztatón korteskedett a kormánypárti jelölt mellett. Azzal érvelt, hogy kizárólag Sára Botond lehet az egyedüli garancia arra, hogy a megkezdett kerületi fejlődés ne torpanjon meg. Mindezt azzal indokolta, hogy a „magát függetlennek beállító, egykori SZDSZ-es, liberális jelölt” nem arról beszélt, hogy kiváló együttműködést tudna vagy szeretne kialakítani a fővárossal, hanem
a saját programjához szerette volna megnyerni a választókat.
Győri Péter most magyarázkodhat: nem emlékszik, hogy ilyeneket valaha is mondott volna, szerinte az ellenfelei csak riogatják a bizonytalan szavazókat. Azt elismerte, hogy
megválasztása esetén egy év alatt szeretné csökkenti a hajléktalanságot Józsefvárosban,
Lehet a mai Magyarország politikai körülményei között eredményes munkát végeznie egy „nemkívánatos” polgármesternek?– kérdeztük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökét, Gödöllő polgármesterét.
Az országgyűlési választások idején számos ilyen történettel találkoztunk – mondta a gödöllői polgármester. – Az ilyen befeketítő, igaztalan rágalmakkal terhelt választások után nagyon nehéz helyzetbe kerül a hatalom szemében nem kívánatos települési vagy kerületi önkormányzati elöljáró, hiszen ezek után kell vezetnie az önkormányzatot, együtt kell működnie a kormányzati apparátussal.
Az ilyen kampány nagyon komoly eróziót okoz, s ezt megszenvedi mind az adott politikus tekintélye, mind maga az adott település.
Hiszen éppen azt a bizalmat emészti fel, amivel a választók posztjára emelték az adott polgármestert.
Egyáltalán lehet szó az ilyen településeken a korábbi programok megvalósításáról?
Nagyon nehezen.
A sérelmek beivódnak a lelkekbe, az igaztalan, vagy éppen valós vádakon nehéz átlépni, és ilyenkor pontosan azok a célok merülnek feledésbe, amiről maga a választás szólt.
Ön jól ismeri az ország egyéb településen működő, nem kormánypárti polgármesterek helyzetét. Mekkora mozgásterük van a saját céljaik megvalósítására?
Nagyon kevés, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes megpróbálni. A polgármestereknek minden körülmények között vannak jogosítványai, vannak eszközeik, amelyekkel élhetnek. Az önkormányzatot működtetni kell, rendelkezésre áll a költségvetés, és így tovább. A nagyobb gond az, hogy
mennyire akar vele, vagy tud ő maga együttműködni az adott testülettel.
Elfogadják az illetőt, vagy felállnak, és ezzel új választásokat provokálnak ki.
Elképzelhető, hogy a polgármester mondjuk menekülteket telepíthessen a kerületbe a „maga szakállára”?
Ilyen nincs. Ez kizárólag a Bevándorlási Hivatal hatásköre, és nem hiszem, hogy akad olyan választó, aki még az ilyen buta állításokat is elhiszi.
Gémesi Györgyöt, Gödöllő vezetőjét „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. Két hétre negyedmillióért. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz.
A balatonalmádi Vörösberényi kolostorban tervezi megszervezni nyári táborát Kerényi Imre, aki miniszterelnöki megbízottként eddig vitatott tartalmú könyvsorozat (némelyik esetben a szerzői jogokat megsértő) megjelentetésével vált ismertté az elmúlt években.
A hangsúlyozottan elit és keresztény szellemiségű tábort ismertető Magyar Nemzet-írásból kiderül, hogy Kerényi miniszterek, államtitkárok mellett érdekes módon polgármesterek gyerekeit is várja. Az államilag szervezett Erzsébet-táborokkal szemben a Gizella-tábor nem rászorulóknak készül, hanem
a kifejezetten jómódú és politikai elit gyerekeinek.
A kéthetes turnusok ára igen borsos, 250 ezer forint fejenként. Erről az ötletgazda is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi is.
„Ér a trónörökösünk ekkora befektetést?”
– teszi fel a kérdést Kerényi Imre.
Húsz diák ingyen vehetne részt a táborban, esetükben a szülőknek kézzel írt levélben kellene megindokolniuk, hogy gyerekük miért érdemli meg az ingyenes nyaralást. A kérelmeket személyesen Kerényi bírálná el.
A táborozók alapfelszereléséhez tartozna egy görög peplon, egy római tunika, egy puhafából készült rövid római kard, egy cserkészzsinórral ellátott napkalap.
A programok bizarr tartalmúak. A gyerekek
római centuriák mintájára masíroznak és hadi versenyt rendeznek,
a lányok pedig népi körtáncot, úgynevezett leánykarikázót lejtenek, és szobrokat utánozva megismerik az ókori ruhaviseletet.
Tanulnak karénekeket és színpadi jeleneteket, a tábor végén pedig „énekelnek, táncolnak, alakoskodnak” szüleik előtt. Angyalként ezt éneklik: „Született világ megváltója”, ördögként pedig így csúfolódnak:
„Bíró, pandÚr, lakatos, tiéd lesz egy láda fos”
A terv mögé állt a kormány: ingyen átadta az I. besorolású műemléképületet Balatonalmádinak, a Belügyminisztérium pedig két tételben összesen 620 millió forintot adott egy magtárépület megvásárlására, majd a vörösberényi kolostor állagmegóvására és egy ifjúsági táborral kapcsolatos előkészületekre.
Polgármesterként hallott Kerényi tervéről Gödöllő vezetője, Gémesi György, de az ígért levelet még nem kapta meg, és arról se tud, hogy az általa elnökölt Magyar Önkormányzatok szövetségébe tartozó települések vezetőihez megérkezett volna.
A Független Hírügynökségnek elmondta, hogy alig talál megfelelő szót annak jellemzésére, mit gondol erről, mindenesetre
„nagyon taszítja” őt ez az ötlet.
Különösen úgy, hogy ingyen ingatlannal és több százmillióval az állam is támogatja azt.
Csak „gratulálni” tud azoknak a szülőknek, akik elviszik ebbe a táborba a gyereküket, akiket viszont sajnál – fogalmazott Gémesi. Ő biztosan nem vinné el, ha tinédzser korú gyereke lenne, egyébként a települési polgármestereknek nincs is ennyi pénzük ilyen célra, talán a legnagyobb városok vezetőinek.
Gémesi szerint sincs fogalma arról Kerényinek, mire vágyik egy tizenéves, a szülők pedig akkor teszik helyesen, ha hagyomány- és értékőrző táborba, például cserkészekhez viszik a gyereket, vagy kézműves, színjátszó, sport-, zenetáborba.
Gödöllőn is van vagy öt ilyen – mondta -, amelyekben már 40-50 ezer forintért egy hétig hasznos dolgokkal foglalkozhatnak a gyerekek, akiknek a legfontosabb, hogy együtt legyenek, és számukra kívánatos dolgokat tanulnak.
Bizony így van: vérszagra gyűlik az éji vad. Amióta ugyanis megjelent a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése a pártok népszerűségéről, mintha darabokra akarnák szaggatni a szocialista pártot. Az amúgy a közvélekedés szerint erősen Fidesz-befolyás alatt álló műhely a teljes népesség körében öt százalékot mutatott ki az MSZP számára, vagyis kérdésessé tette a parlamentbe jutását is, sorra jelennek meg az olyan nyilatkozatok, amelyek készpénzként veszik az eredményt, miáltal a felmérés maga is önbeteljesítő jóslattá válhat. Bár ezt a megállapítást Hahn Endre, a Medián vezetője erősen vitatja, szerinte a szocialistákkal szimpatizálók nem fognak megmozdulni és átpártolni egy másik párthoz, mások szerint ez nem egészen így van. Hahn különben nem gondolja, hogy a Nézőpont manipulálná a számokat, amiben persze lehet egy jó adag szakmai szolidaritás is. Hahn azt mondja, őket is éri ilyen vád, ha túlságosan eltér az eredmény némelyek várakozásától, azonnal összeesküvés elméleteket gyártanak.
De maradjunk egyelőre a szocialistáknál és a Nézőpontnál – a Medián egyébként hét százalékot mért nekik -: egyáltalán nem kizárt, hogy vannak olyan szándékok, amelyek alapján nem kell feltétlenül kizárnunk egy kis részrehajlást. Noha néhány hónapja még pont azt lehetett olvasni, hogy a Fidesz abban érdekelt, hogy az MSZP bent maradjon a parlamentben és nagyjából a tízszázalékos szinten, most már hallani olyan hangokat is: egyáltalán nem bánná, ha egyedül képviselné a rendszerváltást az országgyűlésben. Orbán hitének, küldetésének, történelem magyarázatának ez felelne meg a legjobban; még egyértelműbben húzná magára a történelemformáló politikus szerepét. Ezzel természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a Nézőpont által publikált eredményt egyenesen a kormánypárt rendelte meg, de azt se zárjuk ki teljesen, hogy az MSZP esetében vékonyan fog a ceruza.
Természetesen minden hasonló feltételezés alapja mégiscsak az, hogy a szocialisták hosszú ideje rászolgáltak a róluk szóló rossz hírek terjesztésére; belső háborúik, a nyilvánosság előtt vívott harcaik nem hagyták, nem hagyhatták érintetlenül a választó polgárokat. Ebből különösen kiemelkedett a Botka-korszak; az a kilenc hónap, a kezdeti gyarapodás ellenére súlyos csapást mért a pártra. Igaz ugyan, hogy eme időszak lezárta után Molnár Gyula, a Független Hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy kemény kézzel fogja a következőkben irányítani csapatát, aminek most még nem látjuk a jeleit. Igaz, hogy nincsenek mindennapos negatív hírek, nem hallani most belső háborúkról, de egyelőre (?) hiányoznak a pozitív üzenetek is. Mondhatni: némi pangás tapasztalható, és ebbe a pangásba robbant bele a Nézőpont öt százalékos híre. Ilyen súlyosan hátrányos helyzetűnek a rendszerváltás óta nem mérték ezt a pártot, amiben nem is a lassan megszokottá váló egyjegyű szám a rémisztő, hanem –ismételjük – az esély: akár el is búcsúzhatnak, már 2018-ban a parlamenttől. Korábban is esett már szó, néhány bátrabb elemző és az MSZP-t feltétlenül elparentáló politikus beszélt arról, hogy az MSZP – vagy szívesen emlegettek ehelyütt utódpártot – megérett a megszűnésre, ezeket a jóslatokat azonban nem lehetett komolyan venni. De ez az öt százalék még egy hónappal ezelőtt is képtelennek tűnt, ám pont az a drámai ebben a mostani mérésben – még ha egyesek manipuláltnak is vélik –, hogy akár igaz is lehet. Éppen ezért idéztük a bevezetőben Arany Jánost (Walesi bárdok); mindazok, akik érzik a szocialista tábor szétverésének lehetőségét, rögtön odanyilatkoznak: vége van ennek a pártnak. Gémesi György, az Új Kezdet vezetője kifejezetten durván fogalmazott, de mások, politikai elemzők sem riadtak vissza attól, hogy temessék az MSZP-t. Hallani arról szintén, hogy Gyurcsány Ferenc sem bánkódik a kialakult helyzet miatt; szívesen látná a Demokratikus Koalíció szavazótáborában azokat, akik eddig a szocialistákat támogatták.
Nagy hibát követnek el a baloldali párt vezetői, ha megelégednek egy legyintéssel, mondván: a Nézőpontot nem kell komolyan venni. Ami lehet, hogy így van, de az előbb említett hitet viszont mindenképpen illik. És, ha nem lesznek képesek előrukkolni olyan akciókkal, egyáltalán: jelenléttel, amely az életképességüket bizonyítja, akkor az éji vad elvégzi a dolgát.
„Nem Orbán Viktor leváltása érdekel, hanem az újabb magyar rendszerváltás” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Gémesi György, aki miután Új Kezdet néven pártot alapított, választási együttműködést kötött a politikai szövetséget eddig senkivel nem kereső LMP vezérkarával. Gémesi, aki a rendszerváltás óta, 27 éve gödöllői polgármester, úgy látja, hogy csak az „értelmes” ellenzéki szövetségnek van jövője. Ebben az összefogásban Botka László visszalépése után megnőtt a kispártok jelentősége. Gémesi György szerint jövőre ismét rendszert kell váltani, mert a demokrácia hiánya miatt a vidéki települések lassan nyomortanyákká váltak, ahelyett, hogy fejlesztésük révén versenyképes ország alakulna ki.
Az eddig választási együttműködést senkivel nem vállaló LMP összefogásra kész a Gémesi György vezette Új Kezdettel. Hogy választották ki az ön alig mérhető pártját?
Tudjuk, a politikában sem a méret a fontos. Sokkal inkább az azonos értékrend sodort bennünket össze, s persze az emberi szimpátia. Mi egyébként már megalakulásunk óta tervezzünk valamiféle összefogást, de nem mindenáron keresünk szövetségest, ahogy az ökopárt is csak az értelmes összefogás erejében hisz. De
kerültük a kapcsolatot olyan lejáratódott politikai erővel, amely – bár megtehette volna – a Fidesz kormány elmúlt hét éves regnálása alatt sem volt képes ütőképes ellenállást kialakítani az erőszakos hatalommal szemben.
A népszerűségi listán még csak nem is látszik az Új kezdet, ebből következően szavazói sem lehetnek. Mit tud adni a pártja az LMP számára, ha nincs tömeg mögötte?
Lehet, hogy az Új Kezdet az országban még kevéssé ismert, de tagjai helyben meghatározó személyiségek. Kétségtelen, az LMP már ismert parlamenti erő, s fontos szereplője az országos politikának, mi viszont jelen vagyunk az önkormányzatokban, ahol erősek vagyunk. Ha az egymást kiegészítő két érdekrendszert hatékonyan össze tudjuk rakni, akkor az már komoly társadalmi befolyás. Ugyanakkor szó sincs pártfúzióról, tehát nem egyesül a két párt, pusztán együttműködési megállapodás született, amely a jövő évi választásokra érvényes.
Nem olvasta azokat a közvélemény kutatásokat, amelyek szerint a vidék a jelenlegi kormányerők kezében van?
Gödöllőt már 27 éve vezetem, s ha már közvélemény kutatásokat említette: a rendelkezésemre álló, eddig még nem publikált felmérések szerint az országos ismertségem meghaladja az ötven százalékot. Pedig a hatalmon lévők nem egyszer le akartak már szedni a térképről, szerencsére azonban helyettük a választók döntenek.
Persze, Gémesi György neve ismerősen cseng a hazai politikában, de akad még néhány Gémesi a csapatban?
Ne felejtse el, hogy az Új Kezdet mögött két-három perióduson keresztül megválasztott, nagy tapasztalattal rendelkező polgármesterek állnak, akik kemény, harcedzett emberek. A kistelepülések szavazóihoz mi vagyunk a legközelebb, tehát szinte garantált a jó szereplésünk. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a Szél Bernadett vezette csapat eredményéhez.
Sokan azt várták, hogy az erősödő LMP szeptember végi kongresszusán bejelentik az Új Kezdet által is támogatott megállapodás konkrét szövegét, de ezt ismét elhalasztották. Miért odázták el megint?
Időben vagyunk, a konkrét megállapodás szövege egyébként sem lesz tejes mértékben nyilvános.
Közös listán indulnak?
Igen, csak egy listánk lesz.
Eldőlt már, hogy melyik párt hány jelöltet delegál?
Nézze, ezt még nem árulhatom el, mert amíg nem írjuk alá a megállapodást, addig annak tartalma nem nyilvános.
Hány polgármestere van az Új Kezdetnek?
Nagyon sok, száznál is többen vagyunk. De tudnia kell, ellenzéki szerepvállalásukért közülük néhányat már megfenyegettek, illetve igyekeznek a támogatások elvonásával megfélemlíteni őket. Sokan emiatt névtelenségbe burkolóznak, s jövőre sem akarnak képviselő jelöltek lenni. Nekünk egyébként nem a párttagok létszáma a fontos, hanem a szimpatizánsok tömege. Ebből pedig nagyon sok akad, ráadásul a számuk naponta növekszik.
Az Új kezdet csak az LMP-vel tárgyal, vagy az Új Pólussal is?
Abban maradtunk, hogy a szövetségesi kör kibővítéséről csak az LMP-vel közösen kezdünk tárgyalni.
A szocialisták látványos bedőlése után úgy érzi, hogy a kispártok felértékelődnek?
Feltétlenül.
Botka László miniszterelnök-jelölt bukása még nem zárta le a baloldal erózióját, vagyis szerintem tovább tart a leépülés.
Régi motorosként elképzelhetőnek tartja, hogy a baloldal sorain belül tényleg működhetnek Fidesz-ügynökök, akik behálózzák, és bénítják a szocialista pártot, ahogy Botka állította?
Nézze, nyílt titok, hogy a kormányoldal az ellenzék teljes megosztására törekszik, látjuk, a menekültkérdésről nyilvános vitát kezdenek a szocialistákkal, amivel erősítik őket, másokat viszont kizárnak a disputából. De én nem kívánok ezzel foglalkozni. Engem az érdekel, hogy a miniszterelnök-jelöltünknek, Szél Bernadett népszerűsége már 20 százalék, az Orbán Viktor 38 százalékával szemben. Az állás még a Botka László távozása előtti közhangulatot tükrözte, azóta a szocialista politikus lemondott, az LMP pedig stabilan a 7 százalék közelébe kúszott, ami rövidesen elérheti a 10 százalékot. Emiatt a miniszterelnök-jelöltünk népszerűsége tovább nőhet. A választás közeledtével ez robbanásszerűen emelkedhet, amiben benne lesz az Új Kezdet vidéken végzett munkája is.
Gondolja, hogy az Új Kezdet parlamenti párt is lehet, ön pedig országgyűlési képviselő?
Jelöltjeink az LMP listáján szerepelnek majd, a névsort csak később hozzuk nyilvánosságra.
Hány mandátumra számít?
Már egy parlamenti képviselővel is elégedett lennék, de a politikai helyzet alakulásával van esély többre is. Hiszen a fővárosban működő politikai erők képviselőit legfeljebb a tévében látják, mi viszont szinte minden településen az emberek között vagyunk. Ismerjük a problémáikat, s változtatni is tudunk azokon. Folyamatos erősödésre számíthatunk, reméljük, nem a jövő évi lesz az utolsó demokratikus választás Magyarországon. Szerintem a Fidesz-t helyben lehet megverni.
Ez jól hangzik, de épp ön nyilatkozta, hogy a Fidesz vidékpolitikája szinte felszámolta Magyarországon az önkormányzatiságot, elvette a helyi hatalom döntési jogosítványait, a vidék gyámság alá került. Ebből nem következik, hogy az ön által emlegetett polgármesterek rég elvesztették befolyásukat, ilyen körülmények között tényleg szükség van az ön pártjára?
Egy megválasztott polgármesternek mindig van ereje. Az állampolgárok bíznak benne, még akkor is, ha ma szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva a kormányzatnak.
Ugyanakkor időközi választáson nemrég az Új Kezdet nem ért el túl jó eredményeket. Borsodban el is bukott a jelöltjük, aki a párt alelnöke is egyben. Lehet, hogy mégsem annyira ismerik önöket a falvakban, mint ahogy állítja?
Pikáns helyzet alakult ki, mert a településen a parlamenti ellenzék nem indított jelöltet, tehát a szocialisták és a Jobbik is támogatták a Fidesz jelöltjét. Aki persze függetlenként indult, de Tállai államtitkár úr szorongatta a kezét, mondván, a kormány őt támogatja. Tanulságos választás volt, mindenre fel kell készülni!
Ön az egyik önkormányzati szövetség elnökeként ismerheti a magyar társadalom problémáját, de miért nem az érdekvédő minőségében próbál iskoláról, kórházról, szemétbegyűjtésről tárgyalni a kormánnyal, miért politikai szereplőként igyekszik harcolni a települések érdekeiért?
Próbálkozom, de a hatalom tökéletesen figyelmen kívül hagy, lesöpör mindenféle érdekegyeztetést. A magyar vidék részben emiatt élhetetlen. De nem csak a pénzhiány miatt elkeserítő a helyzet. A kormány ugyanis belengette, hogy 3600 milliárdot fordít a települések fejlesztésére, de ezt a pénzt Kósa Lajos miniszteri felügyeletével költik majd el.
Ahelyett, hogy valódi menedzserekre bíznák a hihetetlen mennyiségű pénz szétosztását, egy felfelé buktatott politikus dönt majd minderről.
Akit az ellenzék bizonyítékok nélkül időnként Mr. 20 százalékként emleget…
Ezt én nem állíthatom. Mindenesetre a több ezer milliárdot nem a magyar kormány, nem Orbán Viktor adja, hanem az Európai Unió. Ezért nem politikai, hanem szakmai felügyelet alatt, tehát gyorsan, hatékonyan és a megfelelő uniós normák figyelembe vételével kéne ezt a pénzt az ország javára elkölteni. De ha nagy állami beruházásokra fordítják, – amire jó esély van – akkor szükségszerűen megnövekszik a korrupció kockázata. Ez nem az én gyanúm, tudományos tény. De még ennél is nagyobb a baj, mert ezt a gigantikus mennyiségű pénzt elsősorban a megyei jogú városokra, s nem pedig kisebb településekre akarják költeni, holott a magyar falvak leszakadása elkeserítő. Ezen a szinte katasztrofális helyzeten tudna segíteni egy vidékfejlesztési miniszter – ez lehetne Kósa is – aki a sárban ragadt települések felemelésére koncepciót dolgozna ki. Vidékfejlesztési programokra lenne szükség, amelyek versenyképes munkahelyet teremtenek, s amelyek aztán az állam adóbevételit növelik. Mindenekelőtt tehát versenyképes vidéki gazdaságra lenne szükség – amely a polgármesterek segítségével kialakítható – nem pedig semmire nem jó, államilag dotált közmunkaprogramokra. Ezzel kéne foglalkozni a magyar kormánynyak, s persze Kósa Lajosnak, nem pedig az uniós milliárdok haveri körben történő elköltésével.
Gödöllő, tehát egy nagyváros polgármestereként is érzékeli a kistelepülések problémáját?
Aki akarja, látja a bajt! A közelmúltban kerékpárral Heves megye több településén jártam, katasztrofális a szegénység. Szó szerint a nyomor az úr! Nincs munka, elhagyott házak, néptelen falvak, néhol riasztó éhezés. De ugyanez a helyzet Nógrádban, Szabolcs Szatmárban, Borsodban, az ország keleti felében. Elborzasztó a nyomorúság. Másfél-két millió ember él reménytelen helyzetben Észak-Magyarországnak ezen a tájékán. Miközben euró-milliárdokat osztogat a kormány a munkahelyteremtés helyett.
Ugyanakkor a vidéken élőkhöz nem jutnak el az ellenzék politikai üzenetei, hisz az utolsó megyei lapokat kormánypárti strómanok felvásárolták. Ilyen körülmények között csak a hatalom emberei tudják elérni a választókat. Van így esély?
Van, mert megmaradt az internet és a személyes jelenlét. Polgármestereink értik az emberek nyelvét. Ez fontos. S persze nélkülözhetetlen a bátorság is, mert fenyegetik a másként gondolkodót.
Ön korábban azt mondta, hogy lehallgatják!
Igen, de kit érdekel. Nyolc éve folyamatosan le akarnak vadászni, most is foglalkoznak velem. Eddig nem sikerült.
Ilyen veszélyek mellett komolyan mondja, hogy legyőzhető a Fidesz?
Engem ma már nem a Fidesz legyőzése, nem Orbán Viktor félreállítása érdekel, hanem a rendszerváltás. Igen, rendszert kell váltani. Újra! Ma ugyanis tragikus állapotok vannak az országban, vissza kell térni a demokratikus berendezkedéshez. Ehhez kell az erő! Ezt kell az állampolgároknak is érteni.
Az ellenzéki pártok közötti harc nem vezethet oda, hogy képtelenek lesznek a kormányt leváltani, s marad a rendszer?
Nehéz ma az ellenzékből egységes erőt kovácsolni. Mint már mondtam, a mai ellenzék hét éve képtelen ütőképes ellenállást kialakítani a kormánnyal szemben. Velük közösen színre lépni – öngyilkosság!
Ha nem az ellenzék nyerné a következő országgyűlési választást, akkor 2019-ben elindulna még egyszer a polgármesteri székért?
A politikában két év nagy idő, addig eldől, hogy marad-e még valami az önkormányzati rendszerből. Pusztán azért nem akarok polgármester lenni, hogy szalagot vágjak át és ünnepi beszédeket mondjak. Ha nem tudok tenni a városomért, akkor elgondolkodom, hogy induljak-e még valaha.
Helyünk Európában – Európában a helyünk címmel tartott Nemzetközi Konferenciát Gödöllőn az Új Kezdet Alapítvány. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, házigazdaként rövid köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény helyszíne is jelzi a konferencia európaiságát, hiszen a Királyi Váró, uniós elnökségünk idején – 2011-ben -, Norvég Alapból újult meg. Nagy Zoltán az Új Kezdet Alapítvány képviseletében az európai értékrendszer sokszínűségét emelte ki. A jeles előadók olyan aktuális gondolatköröket vizsgáltak külpolitikai és gazdasági aspektusból, mint „Magyarország a mai Európában”, valamint a lehetséges uniós forgatókönyvek, és a hazánk előtt még nyitva álló lehetőségek.
Jeszenszky Géza Forrás: Facebook / Új Kezdet
Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár, volt külügyminiszter A transzatlanti gondolat Kossuthtól a „Három Tenger” kezdeményezésig című előadásában hangsúlyozta, hogy
a mai problémákra a magyar történelemben már kitalálták a válaszokat.
Kossuth példáját említette, akit az atlantizmus vezéralakjának tekint. Kossuth ugyanis nem az izoláció hazájának tekintette Amerikát, hanem már 1851-ben a mellett érvelt, hogy az amerikai demokráciát példaként kell tekinteni. A magyar nép 1956-ban ezt követte.
A volt külügyminiszter éppen ezért a mai keleti nyitást politikailag igen veszélyesnek tartja,
és megemlítette, hogy a rendszerváltást követően, Antall József miniszterelnökkel sosem gondolták úgy, hogy a V-4-ek valaha egy zárt klub lehet. Magyarország számára azért is szükséges az euroatlanti integráció, hogy ne fenyegesse a jelenlegi orosz politika, ami nagyon más, mint a korábbi jelcini. A NATO a garancia az agresszió ellen.
Orbán Viktor a NATO 50.évfordulóján még szép szavakkal ecsetelte a NATO fontosságát. Mára ez már nincs így – jegyezte meg Jeszenszky Géza.
Mellár Tamás Forrás: Facebook / Új Kezdet
Mellár Tamás egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt, kell-e Magyarországnak az euró. A szakember szerint politikailag nem is lehet mérlegelni, hiszen mikor beléptünk az EU-ba,
automatikusan vállaltuk ezt,
és az első Orbán-kormány (1998-2002) még igen erősen szorgalmazta. Aztán hamar lekerült a napirendről. Ami világosan látható, hogy kimondva vagy kimondatlanul, kétsebességes unió fog kialakulni. Az első körbe azok tartoznak, akik tagjai az eurózónának, a másik körbe azok, akik nem. Aki kimarad, az lemarad. Aki nem tesz határozott lépéseket a minél előbbi csatlakozáshoz, az Európa peremére fog lecsúszni. Politikailag tehát mindent meg kell tenni a csatlakozáshoz.
Gazdaságilag az azonban fontos, hogy olyan országok alkossanak közös valutaövezetet, akik azonos fejlettségi szinten vannak. Erre szoktak hivatkozni, erre épült a magyar érvelés is: „Magyarország akkor fog csatlakozni, ha az európai uniós átlag 90 százalékát eléri…” Ha azonban erre várunk (68%-on stagnál),
még az unokáink sem fognak csatlakozni.
Az elmúlt 6-7 évben hazánk akkora támogatást kapott, amely csak a 2. világháború utáni Marschall-terv nagyságához hasonlítható. Ebből lehetett volna fejleszteni is, munkahelyeket teremteni, ám ez nem történt meg kellő mértékben.
A másik komoly érv hazánkban az szokott lenni, ha bevezetjük az eurót, lemondunk egy komoly stabilizációs eszközről, a leértékelési politikáról. Mellár Tamás szerint azonban ez nem igaz elmélet. Alkalmazható ugyan rövidtávon feszültség enyhítésre, de hosszútávon megdrágítja az importot, költségnövekedéshez vezet. A versenyképesség ugyanis romlik, ha a bérek gyorsabban növekednek, mint a teljesítmény. A bérnövekedésnek paritásban kell lenni a teljesítmény-növekedéssel. A leértékelési politikára a dél-amerikai negatív teljesítményspirált említette a közgazdász professzor.
Ez számunkra nem lehet követendő út.
A közös valuta elleni további ellenérv az úgynevezett hitelbuborék. Ez minket jelenleg nem fenyeget. Történelmi mélypontot van ugyanis a magyar jegybank-alap – mutatott rá a professzor.
Külön veszélyes helyzet, a túleladósodás kérdése is. A nemzeti valuta és az euró alkalmazása területében a lényeges kérdés továbbá az, hogy egy válságot egy ország hogyan tud feldolgozni. Jó példaként a szlovákokat említette.
Nem az a perdöntő, hogy milyen a valuta, hanem hogy egy ország hogyan alkalmazkodik a változásokhoz.
Jól alkalmazkodni a humántőkével lehet. Mellár szerint a jelenlegi magyar kormánynál az euró bevezetésében nem várható rövid időn belül megvilágosodás, mert nem is kíván szembenézni azzal, hogy milyen kritériumokkal kell szembenézni az euró bevezetéséhez.
Az viszont kétségtelen, hogy a magyar társadalomban ma többen vannak, akik a nemzeti valutához ragaszkodnak, de ez lehet a riogatások következménye is. Ha jövő tavasszal egy olyan kormány állna fel, amely teljesen eltérő lenne a jelenlegitől, mindent meg kellene tennie a jövő érdekében az euró bevezetéséért.
Mellár Tamás leszögezte:
A keleti nyitás tévút, az európaiság a járható út.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Figyelő volt főszerkesztője Keleti minták, nyugati vágyak: a magyarok viszonyulása Európáhozcímű előadásában több felmérést is említett, mely hazánk állampolgárainak az értékrendjére is utal.
A felmérések szerint
a magyarok 60 százaléka nyugathoz akar tartozni,
és mindössze 20 százaléka kelethez. A magyarok 3/4-e uniópárti, és ezen még a kormány negatív kampánya sem tudott változtatni. Eddig. Martin József Péter kiemelte, hogy az európai identitással rendelkezők aránya megnőtt 2010 óta. Ez nem rangsor magyar/európai közt.
Jóllehet, a magyar kormányzó elit kemény euroszkepticizmusba váltott 2010 óta, de a lakosságban ez nem tört át. Ez egyfajta EU-paradoxon. Nem a kormánypropagandától függ, hogy az emberek mit gondolnak az unióról.
A többség ma még Európa párti, annak ellenére, hogy a brüsszelezéssel próbálják aláásni az emberek EU-val kapcsolatos bizalmát.
Fennáll a veszély, ha sokáig zajlik még az EU-ellenes propaganda, nem marad meg a társadalomban a szimpátia. Egy felmérés szerint – bármennyire is abszurd – Putyin nálunk népszerűbb, mint Angela Merkel.
Egy másik drámai mutató a gazdaságra vonatkozik.
Az elmúlt 10 év alatt a lemaradás a rengeteg uniós támogatás ellenére következett be.
Magyarország ugyan a 2. legnagyobb haszonélvezője volt az uniós támogatásoknak, ám ennek eredménye nem látszik, mert a korrupció 2010 óta sajátos, rendszerszintű formája látszik megvalósulni, továbbá a központosítás, és a szinte végletes megosztottság miatt Magyarország az elmúlt 10 évben képtelen volt csatlakozni az európai elithez.
Martin József Péter a magyar társadalom keleties értékorienciáját is elemezte. Véleménye szerint, a magyar társadalom ramaty állapotban van. A bizalmi szint itt a legalacsonyabb Európában. A magyarok apatikusak,
a közélet iránti érdeklődés igen alacsony.
Igaz ez a fiatalokra is. Nálunk kevésbé csak a csehek és a litvánok érdeklődnek a politika iránt. Ma hazánkban az emberek azt gondolják, hogy a korrupció tőlük függetlenül zajlik, azaz az egyes emberek semmit nem tehetnek ellene. A felmérések adatai annyira riasztóak, hogy leginkább Fehéroroszországhoz, Oroszországhoz hasonlítható.
Társadalmunk rendkívül zárt, legyen szó az idegen nyelv használatáról, vagy a másokkal való kommunikációról. Moldáviával, Bulgáriával állunk egy szinten.
A korrupció is keleties. A rendszernek a része. A közpénzek elvonására hozták létre.
Elég csak példaként említeni a letelepedési államkötvényeket, TAO-pénzeket, a MNB alapítványainak az ügyeit.
Nyugat-Európában elképzelhetetlen hogy családtagokat, rokonokat, stb.közpénzekből támogassanak.
Frank Engel Forrás: Facebook / Új Kezdet
Frank Engel európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy hogyan látják a külföldiek Magyarországot. Éllel a hangjában megjegyezte, hogy neki elvileg Fidesz-rendezvényen kellene lennie, de oda nem hívják meg.
Engel járt 25 éve is Magyarországon, és látja az azóta történt változásokat. Leszögezte, Magyarország Európa közepén régi és nagy értéket képvisel. A magyarok ugyan későn jöttek Európába, későn vették fel a kereszténységet, de később civilizációs erővé váltak. Példává. Hunyadi megmentette Európát a törököktől, vagy ’56, amikor a magyarok voltak az elsők, akik fel akartak lázadni az idegen uralom ellen.
Magyarország teljes jogú tagja az európaiságnak.
Itt van például Gödöllő, ahol rengeteg emléke van Európának. Engel számos példát említett – Trianontól, Liszten és Kertész Imrén át -, miért volt Magyarország Európa civilizációjának fáklyavivője. Bár nyelve nehezen tanulható, de ez nem akadályozta meg őket, hogy másokkal kommunikáljanak. Magyarország nem izolálhatja önmagát, múltja nem erre predesztinálja.
Amikor megérkeztek Európába a magyarok, migránsok voltak, aztán később, 56-ban is, és ma is elmennek fiatalok, mert itt nincs munka – ecsetelte Engel a jelenlegi helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország valamikor ragyogott Európában. Amit a jelenlegi kormány képvisel, tévút, mert nem figyelmeztetések és kampányok kellenek Európa ellen. Brüsszel nem szörnyeteg. Brüsszel mind mi vagyunk. A magyar nép tagjai pedig doktrína áldozatai.
Technikai értelemben – jegyezte meg Engel -, egy frakcióban van a Fidesszel. Hangsúlyozta,
felmerült, hogy a Fideszt ki kellene zárni.
Erre a Fidesz reakciója az, hogy az olyan embereket is mint ő, megpróbálják megbélyegezni. Az EU célja nem a magyarok ellen van. Az, amit a magyar kormány cselekszik, az ami nehezen tolerálható. Nem működik, mintha úgy csinálna az EU, hogy nem történik semmi Magyarországon, például a sérültek, a melegek, vagy a menekültek ellen…
A muszlimok például ugyanannyi ideje vannak jelen, mint mióta a magyarok a Kárpát-medencét meghódították. Európának tehát nem iszlámnak kell lenni. Erről szó sincs.
Európában mindennek jelen kell lennie. Békében.
Nem az a kérdés, melyik vallás a jó vagy rossz. A migrációt kezelni kell, mert jelen lesz. Engel felvetette a kérdést, mi lenne például, ha a nem Erdogan-párti törökök elindulnának a hazájukból? Ez egy akkora tömeg, mint Lengyelország. Az, amit Orbán csinál a migrációval, az elfogadhatatlan. Európának nincs szüksége további megosztottságra. Ha a magyarok nem akarnak lenni az EU-ban, akkor mit tud csinálni az EU? Engel kiemelte:
„Szükségünk van Magyarországra. És nem a jelenlegi kormányról, hanem a magyarokról beszélek.”
Feledy Botond külpolitikai szakértő, újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora a globális kihívásokról, és az európai alternatívákról elmondta, látni kell, hogy minden probléma globális szintű, hiszen olyan kérdések vannak, amiket csak kollektívan tudunk megoldani, legyen szó a biztonságpolitikán át az energia kérdéséig.
Az Unió világgazdasági és világpolitikai szerepét elemezve a nemzetállamok is egyre inkább fókuszba kerültek. A nemzetközi kihívásokra kooperálva kellene reagálni.
Kevesebbet veszítünk akkor, ha összefogunk,
mert nem kell sok, hogy a civilizáció a maga módján megreccsenjen. Nem kell hozzá katasztrófafilm. Nézzünk végig a politikai eliten, Trumptól kezdve az észak-koreai diktátorig.
4 éve cyber-hidegháború zajlik. Nem sokat beszélünk róla. Meg kell védeni Európa internetes határait. Továbbá el kell fogadnunk, hogy
az EU nem demokratikus országokkal versenyzik.
Kínától Indián át afrikai országokig, akik nem demokratikus eszközökkel versenyeznek.
El kell gondolkodni, hogy az EU 27 tagja is nagyon sok. Tudunk életképes régiókat teremteni? Tudunk együttműködni? És ha igen, hogyan? Hiányzik a szolidaritás. Nem csak menekültügyben.
Hogyan érvényesítjük majd az atomenergia terén a szolidaritást?
És vajon szolidaritás-e, ha bizonyos munkavállalók mehetnek, mások meg nem? A szelektív szolidaritás egy óriási tüskehalmaz az Európai Unióban.
Feledy Botond rámutatott: Lehet vitatkozni az EU-tagságról, de muszáj tovább gondolkodnunk, mert a globális problémák kopogtatnak az ablakon.Az egyéni és közösségi érdekeket mielőbb össze kell fésülni.
Zgut Edit Forrás: Facebook / Új Kezdet
Zgut Edit, a Political Capital elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy
a Brexit után melyek azok a pontok és miért, melyeknek főleg a visegrádi országok nem örülnek.
Továbbá, azt is látni kell, mi az, amitől dinamikusabban tudnak fejlődni a tagállamok, és mi a többsávos modell intézményes formában az EU-ban.
Ami nagyon érdekes, de számunkra nem meglepő, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett, Magyarország a „lázadók” táborába tartozik.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábban ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a konferencia zárásaként arról beszélt, hogy milyen a magyar gazdaság, milyen Európában. Előadását a remény szavaival kezdte, melyekkel egyben reflektált is a konferencián elhangzottakra, de egyfajta értékbéli irányt is mutatott a jövőre nézve:
„Minden álmot új kezdettel kell újra álmodni. A jelenben benne van a múlt, és némiképp a jövő.”
Majd ezt követően – némiképp összefoglalva a konferencia főbb céljait – , kijelentette, új kezdetre, új modellre van szükség a gazdaságban. A magyar gazdaságnak inkluzív fejlődés kell. Nem makro- és gigaprojekteket kell csinálni. Az egész szociálpolitikában, a gondolkodásban változás kell, az európai folyamatokban új szituációk vannak, nekünk az az érdekünk, hogy a döntéshozók között legyünk, és ne hibáztassunk másokat. A modernizáció terén komoly feladatokat kell elvégezni, hogy ne szakadjunk le végletesen Európától, és ami legalább ilyen fontos, ne szakadjon ketté a nyugati meg a keleti országrész Magyarországon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
