Kezdőlap Címkék GDP

Címke: GDP

Miért támogatják oly sokan Donald Trumpot?

0

Az amerikai gazdaság jól teljesít: a GDP jobban nő mint Európában, a munkanélküliség alacsony, az infláció stagnál bár még messze jár a tervezett évi 2%-tól. Miért elégedetlenek mégis oly sokan?

A munkavállalók részesedése a jövedelmekből 2001-ben még 64,1% volt, idén az első negyedévben ez már 55,8%-ra csökkent – derül ki az USA statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. A menedzsment jövedelme jóval gyorsabban nő mint a munkavállalóké: a vezérigazgatók éves jövedelme 1209%-kal nőtt 1978 óta. Ekkoriban kezdődött meg a neoliberális globalizáció, melynek olyan élharcosai voltak Margaret Thatcher Nagy Britanniában és Ronald Reagan az Egyesült Államokban. A rendszert 1973- tól Chilében próbálták ki, ahol Pinochet tábornok katonai diktatúrája szolgáltatta a hátteret Milton Friedman chicagói tanítványainak a nagy kísérlethez. Megindult az outsourcing, amely azt jelentette, hogy az USA-ból és más fejlett államokból Kínába és más gyengén fejlett szegény országba szervezték ki a termelést, mert ott a munkabérek egy töredékét tették ki az amerikainak vagy az európainak. Az eredmény:

1978 óta a munkabérek mindössze 15,2%-kal nőttek az Egyesült Államokban!

Biden pácban

Már Donald Trump kereskedelmi háborút indított a kínaiak ellen, Joe Biden ezt folytatta. Az eredmény? Megugrott az infláció, melynek megfékezésére a Federal Reserve Board megemelte a kamatlábat. Drágábbak lettek a jelzálog és diákhitelek. A szegények pedig kiszolgáltatottabbak lettek. A londoni Guardian így illusztrálta ezt egy Starbucks dolgozó sorsán:

”Jesse Motte boldog volt, mert az órabére 15 dollárra emelkedett. Mostanában fél elmenni vásárolni, mert könnyen otthagyhat 100 dollárt a szupermarketben még akkor is ha nem vesz túlságosan sok mindent.”

Ez a Starbucks egy Target üzlet központban van, a Target vezérigazgatója 17,6 millió dollárt keres egy évben. Ez a 680 szoros az  átlagos Target dolgozó bérének. Sokan mindezért Bident hibáztatják hiszen egy átlagos munkavállaló sokkal nehezebben jut önálló lakáshoz vagy házhoz mint korábban. Miközben a felső 1% tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy olykor csökken is, mert az egészségügyi vagy az oktatási kiadások sokkal gyorsabban nőnek mint az ő jövedelmük. Biden tisztában van a helyzettel, ezért is ment el a sztrájkoló autós szakszervezethez, ahol támogatást ígért. A Fehér Ház közvetített, és végül meg is született a megegyezés a munkaadókkal. A probléma viszont nem szűnt meg: ha védővámokkal kizárják az olcsó kínai árukat az USA piacáról, akkor az infláció tartós maradhat.

Az infláció pedig a legszegényebb 40% adója az Egyesült Államokban.

Trump blöfföl a siker érdekében

Donald Trump maga is dollármilliárdos, és a neoliberális elvek híve: csökkenjen az állam szerepe a gazdaságban! Amikor elnökké választották 2016-ban, akkor Donald Trump első intézkedése az volt, hogy csökkentette a gazdagok adóját miközben az USA államadóssága szárnyal. Jelenleg ez már túl van az éves GDP 100%-án! Korábban a szakértők úgy vélték, hogy 60% fölött már kezdődik a veszély zóna, ezért ott húzta meg a határt az Európai Unió. A Covid pandémia miatt ezt szinte mindenütt túllépték.

A magas államadósság és a magas kamatláb miatt az USA kormánya is egyre drágábban jut pénzhez, a költségvetés egyre nagyobb része megy el az adósság törlesztésére.

Trump profi üzletember, és pontosan tudja, hogy mit jelent. Csak épp nem siet tudatni a választópolgárokkal. Akiknek nem is kellene mást tenniük mint egy pillantást vetni Argentínára, ahol az argentin Trump, Milei elnök brutális megszorítást alkalmaz. Az életszínvonal visszafogásával próbálja meg helyreállítani az ország fizetőképességét. Az USA persze nem Argentína, de a neoliberális gazdaságpolitika ott is ugyanazzal a következménnyel jár – mutatott rá a Nobel díjas Stiglitz. A gazdagok tovább gazdagodnak miközben a szegények továbbra is szegények maradnak. Akárhogy is hívják az elnököt a Fehér Házban. De hát ezt már évtizedekkel ezelőtt megénekelte Leonard Cohen az Everybody Knows – mindenki tudja című számában.

Magyar jövő: Érjük utol Romániát!

A címben elhangzott kissé ironikus mondattal összegezte a magyar gazdaság helyzetét Katona Tamás, a KSH egykori elnöke, aki a Pénzügykutató Intézet Hetényi Körében tartott vitaindító előadást.

Az elmúlt év statisztikái közül felfigyelt arra, hogy míg a GDP mínusz 0,9%-os negatív teljesítményt nyújtott addig a mezőgazdaság rekordot döntött: 68%-os növekedést produkált!

A kettő között ellentmondás van, de ezen nemigen csodálkozott Katona Tamás, aki elmondta azt is, hogy utóda, Mellár Tamás idején is voltak hasonló anomáliák.

Saját elnöki tevékenységéről nem beszélt bár nyilvánvalóan akkor is az aktuális hatalom elvárásai domináltak a kínos realitás fölött.

A nemzeti együttműködés rendszerét Görögországban a Pasok – szocialista párt találta ki, és működtette igen eredményesen a két Papandreu idején.

Mindenki tudta, hogy a görög elit lop, csal, hazudik, de senki sem mozgatta a füle botját sem mindaddig amíg a 2008-as nagy pénzügyi válság idején Görögország nem sodródott a pénzügyi csőd szélére.

Akkor a trojka: az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank csak azzal a feltétellel  adott pénzt Görögországnak, hogy Athénban megígérték: ezentúl valós statisztikát közölnek! A  valós számok mindenkit megdöbbentettek Görögországban: a szerencsétlen statisztikusokat bíróság elé állították hazaárulás vádjával.

Brüsszel alig tudta kimenteni őket. Görögország pedig a valós adatok alapján bekerült az uniós szegényházba, ahol olyan szomszédokkal osztozkodik a szálláson mint Magyarország, Románia vagy Bulgária. Akik az utóbbi években megelőzték Magyarországot, amely így megszerezte az utolsó, a huszonhetedik helyet az Európai Unióban. Innen már nehéz visszaesni! – mosolygott ironikusan Katona Tamás, aki elmondta, hogy Magyarország azért lassan felzárkózik az uniós átlaghoz: 76%-ot értünk el.

A reáljövedelem is nőtt 2010-hez képest méghozzá jelentősen, 53%-kal, és ez biztosította Orbán Viktor szavazótáborát. Kis szépséghibája a dolognak, hogy csak forintban szép az emelkedés, euróban vagy dollárban nem annyira. Orbán Viktor ugyanis a forint folyamatos leértékelésével tudja elérni, hogy miközben a hazai fizetések nőnek, a külföldi beruházók bér költségei alig hiszen ők dollárban vagy euróban számolnak.

Katona Tamás megjegyezte, hogy a bérek mostanában is túlságosan gyorsan nőnek miközben a termékenység alig. A hazai közgazdászok még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a bérek a munka termelékenységétől függenek holott globalizált rendszerben egyáltalán nem erről van szó: a Tesla sanghaji gyára semmivel sem kevésbé hatékony mint Elon Musk kaliforniai üzeme, de a kínai munkások és mérnökök mégiscsak az amerikai bérek töredékét keresik. Ezzel is magyarázható, hogy Elon Musk újabb Tesla gyárat tervez Sanghajban. Yellen amerikai pénzügyminiszter egy héten keresztül tárgyal Kínában, hogy a világ két legnagyobb gazdasága elkerülje a kereskedelmi háborút.

Surányi: nincs válság!

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy nincsen pénzügyi válság Magyarországon, és a közeli jövőben nem is számíthat ilyesmire az Orbán kormány:

egy – másfél évig még eldöcög a szekér, igaz, hogy lefelé tart a gyenge gazdaságpolitika miatt

– hangsúlyozta Surányi György.

Jelenleg háromféle gazdaságpolitikája is van a hatalomnak:

1- az egyiket Nagy Márton gazdasági miniszter képviseli. Ez a magas nyomású gazdaság  elmélete, amely arra irányul, hogy mindenáron felgyorsítsa a gazdasági növekedést. Surányi György szerint ez biztos út a kudarc felé. Ugyanakkor elmondta: amikor ők Bokros Lajossal átvették a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank irányítását, akkor 9% fölött járt a GDP arányos adósságtörlesztés míg ma “csak” 4,2%. Ez is magasabb mint az egészségügyi kiadások összege.

László Csaba ex pénzügyminiszter megjegyezte, hogy amennyiben bevezettük volna az eurót, akkor könnyebb lenne az adósságtörlesztés. Surányi György ezt kapásból cáfolta mondván: a csehek igen előnyös feltételek mellett kapnak hitelt a világpiacon annak ellenére, hogy ragaszkodnak a koronához.

Az euró jelentősége Surányi szerint nem gazdasági hanem politikai jellegű:

”ha Magyarország belépne az euró zónába, akkor nehéz lenne az országot kivezetni az Európai Unióból.”

2- középutas gazdaságpolitikát hirdet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyaránt vitatkozik Nagy Márton gazdasági miniszterrel és Matolcsy Györggyel.

3- a Nemzeti Bank elnöke kis késéssel, de megvilágosodott, és felfedezte az Orbán kormány felelősségét az inflációban, amely 26%-os rekordot produkált az Európai Unióban.

Miért nem váltott ki politikai földrengést a 26%-os infláció?

Valószínűleg azért nem, mert az infláció igazi áldozatai, a legszegényebb rétegek nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék az érdekeiket. Katona Tamás elmondta, hogy Magyarországon a legfelső 10% több szociális juttatást kap mint a legszegényebb 10%! A legszegényebb rétegek Orbán leghűbb szavazói, mert annyira ki vannak szolgáltatva pártunknak és kormányunknak, hogy pontosan tudják: ha megmukkannak, akkor még azt a szánalmas juttatást is elbukhatják, mely nélkül az életben maradásuk is kétségessé válik. Katona Tamás szerint Észak Magyarország lakóinak egyharmada, az Észak Alföld régió egy negyede mindmáig mélyszegénységben vegetál.

Országosan 22%-ról 11%-ra csökkent a mélyszegénységben tengődők aránya, de a kiszolgáltatottság megmaradt. Ez pedig Orbán nemzeti együttműködési rendszerének sziklaszilárd politikai alapja. Főként, mert

az ellenzék semmilyen életképes alternatívát sem tud felkínálni ennek a mélyszegénységben és annak határán vegetáló rétegnek.

Mi lesz a lopott pénzzel?

A jogos kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója tette fel, aki elmondta: sokan az Egyesült Államokban reménykednek. Az USA-ban ugyanis érvényes a Magnyickij törvény, mely lehetővé teszi külföldi korrupciós ügyek vizsgálatát is amennyiben olyan kormányokról illetve oligarchákról van szó, akik problematikusnak bizonyultak Washington számára az utóbbi időben. Ez David Pressman nagykövet Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök ezért imádkozik azért, hogy Donald Trump visszatérjen a Fehér Házba.

Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek hatalmas birodalma épült ki az elmúlt 14 év során, és a hatalom tovább terjeszkedik. Csillag István egykori gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországban nincsen tulajdon biztonság: a versenyhivatal bármikor belenyúlhat egy cég tulajdonosi rendszerébe. Máskor az is elég, ha néhány mindenre elszánt fiatalember belép a vállalkozó irodájába, és “visszautasíthatatlan ajánlattal” áll elő.

Orbán Viktor valószínűleg többször is megnézte a Keresztapa című három részes film eposzt, és annak főbb tanulságát felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében.

Csakhogy a maffiában is tudják: Money makes the World go round vagyis a világot a pénz mozgatja. Amíg jöttek az euró milliárdok Brüsszelből és olcsó volt a hitel a világpiacon, a nemzeti együttműködés rendszere is eldöcögött  noha nem a gazdasági hanem a politikai hatékonyság alapján működött. Most viszont beköszöntött a hét szűk esztendő. Orbánnak fogytán a pénze. A maffiában sokat elnéznek a nagyfőnöknek, de ezt nem. Valamiféle erjedés meg is indult a hatalom köreiben: jól mutatja ezt a Magyar Péter jelenség.

A hatalom feketelistáján előkelő helyet elfoglaló Pénzügykutató Intézet is profitál ebből: nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója, a nemzeti együttműködés rendszerének e két oszlopa volt a liberális kutató intézet vendége, hamarosan pedig Navracsics Tibor miniszter érkezik, aki oroszlánként küzdött Brüsszelben az eurómilliárdokért – nem is sikertelenül. Persze a magyar oroszlán leginkább Rejtő Jenő hőséhez, Wendriner Aladárhoz hasonlít, aki már a bécsi állatkertben született, és esze ágában sincsen kockára tenni életét a nagy semmiért: különösen, hogy már a vak is látja, hogy a király meztelen.

A kapitalizmus veszélyezteti a demokráciát

A 80-as évek óta az amerikai kapitalizmus alapelvévé vált, hogy a győztes mindent visz. Ennek következtében néhány technológiailag domináns cég monopolizál egész szektorokat. A vesztesek pedig a fogyasztók, a munkavállalók, a gazdasági növekedés. Ezzel a piaci erővel azután együtt jár a politikai befolyás is, ez pedig etikailag ellentétes a demokráciával – írja Mordecai Kurz a Project Syndicate oldalon.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évszázadokban azt hirdették, hogy a szabad vállalkozás és a demokrácia kéz a kézben járnak, de a gazdasági tények arra késztetnek, hogy felülvizsgáljuk ezt az állítást.

Csakhogy a technológiai verseny más – állítja a szerző, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora. A Stanford egyetemről indult az informatikai forradalom, mely átformálta a gazdaságot és a társadalmat mindenütt a világon. Mi jellemzi a technológiai versenyt? – teszi fel a kérdést a nyugdíjas közgazdász professzor, aki könyvet is írt erről.

“A technológiai verseny győztesei különböző stratégiákkal  uralják a piacot: állandóan technológiai újításokat vezetnek be, felvásárolják a vetélytársakat , megakadályozzák, hogy más cégek  új szabadalmakkal bejussanak a piacra. Domináns szerep a technológiában – ez a piaci uralom alapja. Ily módon a domináns cég extraprofitra tesz szert.”

Hogy reagálnak erre a vetélytársak? “Inkább az együttműködést választják, mert látják, hogy a domináns cég mennyire uralkodik a piacon.”

Mi a következmény?

“Nincs verseny a technológiában, és a kreatív rombolás nem állítja helyre a gazdasági egyensúlyt.”

Milyen hatása van ennek a politikai életre?

“A gazdasági és politikai hatalomnak olyan koncentrációja jön létre, mely már a demokráciát fenyegeti.”

A rendszer nem hatékony

“Ha egy monopolhelyzetben levő cég emeli az árait , akkor monopolista profitot zsebel be. Ez a gazdasági tényezők: a munka és a tőke nem hatékony újraelosztásához vezet. Jelentősen csökken a termelés, és mérséklődik a munka és a tőke beáramlása az ágazatba. Ha ennyire kiterjed a piaci uralom, akkor csökkennek a beruházások és a bérek. A végeredmény: kisebb jövedelem, alacsonyabb fogyasztás, a tőke állomány értékének csökkenése.”

Tegyük hozzá, hogy az Apple, a Google, a Microsoft vagy a Facebook növekedése eddig nem ezt bizonyította, de nem tudjuk, hogy milyen lett volna a helyzet, ha ezek a cégek nem monopolizálják nemcsak az amerikai, de a világpiacot is.

Mitől ilyen sikeresek ezek az óriások?

“Korábban a jövedelem két részre oszlott: az egyik részt a tőkebefektetők kapták, a másik részt a munkavállalók. Ezeknél a domináns cégeknél három részre oszlik a profit: munkavállalók, részvényesek és monopolista extra profit. Ki kapja a monopolista extra profitot? Azok, akiknek szabadalmi jogaik vannak a technológiára.”

A Stanford egyetem emeritus professzora így fogalmazza meg a dilemmát: ”a monopolista piac jelentős visszaélésekre ad alkalmat, ahogy ezt sok tény bizonyítja. Például azzal, hogy erős korlátokkal védelmezik a piaci monopóliumot az új vetélytársakkal szemben. Félredobhatnak új technológiákat, rákényszeríthetnek vetélytársakat arra, hogy eladják a cégüket. Az eredmény az, hogy a GDP lassabban növekszik mint ahogy növekedhetne.”

A munkavállalók a vesztesek

“Az amerikaiak döntő többségének a reáljövedelme csökkent vagy épphogy növekedett az elmúlt időszakban. A monopolista profit az újításokhoz kapcsolódik, de hát csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Kik húznak hasznot a technológiai újításból? Maga az újító, egy szűk pénzügyi tanácsadói kör, és azok, akik kezdetben megvették a cég részvényeit amikor az még olcsóbb volt.”

Mi ennek a következménye?

A jövedelme különbség növekedése. Az USA-nak ma 756 dollár milliárdosa van. A legtöbb a monopolista profitok révén gazdagodott meg.

“Ma már valaki csakis monopolista profit révén gazdagodhat meg ennyire egy életpálya során”

– állítja a Stanford egyetem nyugalmazott professzora. Aki ehhez hozzáteszi: a tőzsde ma már a monopolista profitból él. Már 2019-ben a tőzsdei forgalom 75%-át ez adta, és a tendencia azóta csak erősödött: a nagy informatikai cégek befolyása meghatározóvá vált.

A politikai következmény az amerikai társadalom megosztottsága

“Azok, akik elveszítették a megélhetésüket észreveszik , hogy ez politikai döntés eredménye. Ők fizetik meg annak az árát, hogy mások irdatlanul meggazdagodtak. Ettől gyengült meg az amerikai demokrácia. 2021 január hatodikán amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot, a résztvevők többsége olyan munkás volt, aki úgy érezte , hogy őt bizony magára hagyta a rendszer.”

Miért érezhették ezt?

“A piacok növekvő monopolizálása, az automatizálás és a globalizáció. A monopolizált piacon csökkent a munkavállalók jövedelme. Az automatizálás fokozta a jövedelem különbséget a munkások között. Amikor bevezették a futószalagot, akkor az a képzetlen munkások termelékenységének hatékonyságát növelte, és fölöslegessé tett sok szakmunkást. A munkásosztály jórésze felemelkedett a középosztály életszínvonalára. A mostani automatizálás pontosan az ellenkező hatást gyakorolja a munkaerő piacra: sok gyengén képzett munkás fölöslegessé válik míg a szakmunkások és technikusok felértékelődhetnek. Akinek nincs ma valamilyen diplomája, az jórészt rákényszerül arra, hogy a szolgáltató szektorban vállaljon alacsony presztizsű rosszul fizetett munkát.

A harmadik tényező a globalizáció, amely az USA gyári munkát jelentős részben áthelyezte Kínába.

Több tízmillió amerikai élete ment emiatt tönkre. Közben ezzel a politikai döntéshozók nem foglalkoztak. A vesztesek pedig elveszítették a bizalmukat a rendszerben.”

A választásokat az informatikai óriások nagymértékben befolyásolhatják:

”Az X és a Meta – ez a Facebook anya vállalkozása  -, melyeket egy-egy dollármilliárdos birtokol, meghatározó szerepet játszhatnak, ez pedig nem tesz jót a demokráciának.”

Hogy lehet ezen változtatni?

  • “Először megbízható adatok kellenek a monopolista profitról és az egyéni vagyonról.
  • A második az, hogy korlátozzuk a technológiai piaci dominanciát elsősorban a szabadalmi rendszer átalakításával.
  • Harmadrészt pedig olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erősíti a demokráciát. Ez mindenekelőtt trösztellenes törvényt jelentene, adóreformot, melynek következtében a legfelső kategória közel lenne az 50%-hoz. Ezenkívül szabályozni kellene a társas oldalak működését, és jelentős mértékben támogatni a szegényebb néprétegek gyerekeinek iskoláztatását. A változások veszteseinek valamiféle kárpótlást kellene kapnia. Skandináviában már működnek hasonló intézkedések, melyek a demokrácia megerősítését szolgálják”

– írja a Project Syndicate oldalon Mordecai Kurz, a Stanford egyetem emeritus közgazdász professzora.

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

Surányi: ez euró bevezetése nem oldaná meg a problémákat, de megakadályozná, hogy Orbán kivezesse az országot az unióból

Összegezte álláspontját az euróval kapcsolatban a Pénzügykutató Intézetben tartott előadásán a Nemzeti Bank ex elnöke.

Elmondta, hogy Magyarország jó messze van az euró kritériumok teljesítésétől, de ez 2019-ben még reálisnak látszott.

A magyar miniszterelnöknek esze ágában sincs bevezetni az eurót hiszen ez korlátozná a szuverenitását nem annyira Magyarországét mint inkább Orbán Viktorét.

Aki még nem vette észre, hogy a világgazdaság új korszakba lépett: míg 2020 előtt alacsony volt a kamatláb és az infláció, a munkabérek lassan nőttek, a reáljövedelem olykor csökkent is, mert a globalizáció fő tendenciája az outsourcing volt vagyis ott kellett valamit létrehozni, ahol az a legolcsóbb. Ennek következtében az Egyesült Államokból kiszervezték az informatika jelentős részét Indiába, ahol egy informatikusnak csak havi 1000 dollárt kell fizetni míg az USA-ban 8000-et.

Outsourcing helyett insourcing – ez Washington jelszava az új világgazdasági korban amikor haza akarják telepíteni az ipart nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Ez inflációs tendenciákat indít el, melyet sikerült letörni a Federal Reserve Boardnak és az Európai Központi Banknak, de mind az USA-ban mind az eurozónában egyelőre várnak a kamatláb csökkentésével, mert attól tartanak, hogy újraindulhat  az infláció,  melyet korábban az energia válság indított el, ezúttal a munkabérek növekedése miatt pöröghet fel.

Mindeközben az eurozóna és az Európai Unió zászlóshajója,

Németország, amely Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, nem áll jól, sőt sokan Európa beteg emberének tartják.

Surányi György szerint ennek oka az irracionális adósság fék, amely megakadályozza, hogy a kormány megfelelő módon támogassa a gazdaságot miközben a költségvetési hiány és az államadóság alacsony.

“Nagy Márton olyan mint a Bourbonok”

A gazdaságpolitikát Orbán Viktor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízta, aki a korábbihoz hasonlóan önti a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy ez felpörgeti a gyengélkedő  és kereslethiányban szenvedő cégeket hiszen ha a lakosság több pénzt kap, akkor nő a fogyasztás. Ezt John Maynard Keynes már felfedezte, de a zárt gazdaság számára. Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ebben csakis addig működik ez a gazdaságpolitika amíg a külföldi finanszírozás biztosított. Nagy Márton olyan mint a Bourbonok, semmit sem tanult és semmit sem felejtett – hangsúlyozta Surányi György arra rámutatva, hogy a külső egyensúly rámehet, ha forszírozzák a hazai fogyasztás felpörgetését.

Jelenleg nincs válságban Magyarország, de…

Magyarország államadóssága 80% körül jár a GDP-hez viszonyítva, és ez nem kirívóan magas. A nagy minősítő intézmények ezért továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják nyilván Magyarországot. Csakhogy kérdés  hogy meddig? A nemzeti banknak már most is 2,5%-os kamat prémiumot kell ajánlania ahhoz, hogy kölcsönhöz jusson, és ez magasabb mint Görögország esetében, melyet nem ajánlanak befektetésre. Magyarország egyre többet kell, hogy költsön a korábban felvett hitelek törlesztésére. Ezt a pénzt az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat fejlesztésére lehetne fordítani – hangsúlyozta Surányi György.

Szerinte a jelenlegi állás szerint Orbán Viktor még négy öt évig folytathatja a jelenlegi gazdaságpolitikát, amely a gazdaság túlfűtését jelenti anélkül, hogy Magyarország olyan fizetési válságba kerülne mint Görögország 2008-ban vagy Argentína jelenleg.

Közben viszont Magyarország az utolsó helyre került egy főre jutó fogyasztás terén az Európai Unióban: immár Bulgária is megelőz bennünket. A korrupció viszont virágzik, azon a listán az elsők vagyunk az Európai Unióban. Gazdaságilag sikertelen, de politikailag eredményes a nemzeti együttműködés rendszere, és Orbán Viktornak ez a legfontosabb hiszen ettől függ a hatalma. Ezt a miniszterelnök semmiképp sem akarja kockára tenni hiszen akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie: az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt ki Magyarországnak, ebből Orbán Viktor lányos zavarában 10 milliárdot utalt ki rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol a pénz? – kérdezhetnék a bukott miniszterelnöktől, aki épp ezért foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához.

Surányi: lejtmenetben a magyar gazdaság

“A tartósan mesterségesen leszorított negatív reálkamat- akár a kormány akár a kormány piactorzító beavatkozására, akár a jegybank ultralaza monetáris politikája révén – a biztos leszakadás felé löki az országot – írja Surányi György a Portfolió portálon.

“Robert Solow, a Nobel díjas amerikai közgazdász hatvan éve bebizonyította, hogy a beruházások magas szintje csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyors növekedésnek.”

Már hatvan évvel ezelőtt sem volt mindegy, hogy mibe fektetnek be pénzt, ma pedig a gyorsan változó világban végképp nem az. A döntéshozók problémája az, hogy mindíg csak utólag derül ki, hogy melyik volt a jó befektetés. Másik kérdés az, hogy kinek jó a befektetés? Kinek hoz hasznot? Ha az állami döntéshozók magánszámlára dolgoznak, akkor a válasz meglehetősen egyértelmű. Érdekes, hogy Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke erre a nyilvánvaló összefüggésre nem utal. Ehelyett azt a nyilvánvaló tendenciát hangsúlyozza, hogy

“a növekedés forrása a technikai haladás, a termelékenység növelése.”

Valójában persze ez az igazság csakis a centrum országaira igaz, ahol az árak alakítására az érintett döntéshozóknak módjuk van. A periféria országaiban erre semmilyen esély sincsen, ezért az olcsó munkaerő az export alapja nem pedig a növekvő hatékonyság. Jól látható ez Latin Amerikában és Európa szegényebb keleti felén. A magyar export ezért teljesített jól 2023-ban.

“A mesterségesen alacsonyan tartott kamatok, az olcsó pénz a közfelfogással ellentétben az erőforrások pazarlásához, a versenyképesség romlásához, a külső és belső pénzügyi egyensúly felborulásához, inflációhoz és leszakadáshoz vezet. A régiós szintet 3-5%-kal felülmúló beruházási ráta nem vezet a fogyasztás szimmetrikus emeléséhez. Magyarország GDP-je az uniós átlag 76%-a fogyasztás az uniós átlag 71%-a.

Káros a GDP növekedés fetisizálása, ha nem vezet a széles értelemben vett jólét bővüléséhez” – írja Surányi György.

Ne tudná mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitikát?

Orbán Viktor a szegényház királya

Miközben a nemzeti együttműködés rendszere leküzdötte magát az utolsó előtti helyre fogyasztásban és korrupcióban az Európai Unióban, már csak Bulgária marad mögöttünk, Orbán Viktor politikai hatalma szinte teljes. A hatalom népszerűségét nem tudta megrendíteni a rekord nagyságú infláció, a reáljövedelem csökkenése sem. Közben pedig Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc újra Magyarország leggazdagabb lett, mert a válság évében 150 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült az 50 leggazdagabb magyar közé a Forbes listáján. Magának Orbán Viktornak a vagyonáról nem tudunk semmit, de Oroszországban Putyin a leggazdagabb oligarcha, ennek mintájára feltételezhetjük, hogy a magyar miniszterelnök sem szűkölködik anyagi javakban az oly sokszor bírált off-shore számlákon.

A nemzeti együttműködés rendszere tehát bizonyított: Orbán és csapata a pénzénél van miközben szinte mindenki másnak az életszínvonala csökkent 2023-ban.

Miért? Orbán Viktor folyamatosan emeli a munkabéreket és a nyugdíjakat miközben az inflációval és a forint leértékelésével továbbra is biztosítja azt, hogy a munkaerő olcsó maradjon a világpiacon. A magyar versenyképesség ugyanis ettől függ, és nem a hatékonyság növelésétől. A magyarországi Audi vagy Mercedes gyárban nem sokkal gyengébb a hatékonyság mint Németországban miközben a dolgozók jövedelme messze elmarad attól, amennyit az anyaországban keresnek. Keresetük Magyarországon kifejezetten jónak számít, ők a munkás arisztokraták – ahogy régebben nevezték ezt a réteget.

A magyar munkavállalót nem a GDP és a versenyképesség érdekli hanem az, hogy mennyit keres.

Orbán gondoskodik róla, hogy forintban a fizetés egyre magasabb legyen. Emlékeztessünk rá, hogy Surányi György amíg a Nemzeti Bank elnöke volt, folyamatosan óvott attól, hogy a bérek kiáramlása veszélyeztesse az egyensúlyt. Orbán Viktort nem ez érdekli hanem az, hogy mindenki tudja Magyarországon: a miniszterelnöktől függ az, hogy mennyit keres? Milyen gazdasági lehetőségekhez juthat? A nemzeti együttműködés rendszere ezt a feudális láncot jelenti, a hierarchikus szisztémát, amelynek élén a vezér áll, aki végső soron mindenről dönt.

A szavazópolgárok döntő többsége azért fogadja el a nemzeti együttműködés rendszerét, mert nem lát alternatívát. Azt gyanítja, egyáltalán nem alaptalanul, hogy amennyiben az ellenzék hatalomra kerülne, akkor megmaradna a nemzeti együttműködés rendszere, csak épp mások működtetnék azt a saját hasznukra.

Egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér 700 dollár körül jár, az átlagnyugdíj pedig 600 dollár  körül, nem mindegy, hogy ki a vezér, és milyen hazug propagandával vezeti félre a közvéleményt?

Like it or leave it – kedveld vagy hagyd ott – mondja az angol, és a tehetséges fiatalok jelentős része ezért dönt a kivándorlás mellett.

A Baltikumból, Lengyelországból vagy Romániából még sokkal többen emigráltak. Egy lepukkant régióban – éppúgy mint Latin Amerikában – nincsenek sikeres államok, az alternatíva is hiányzik. Ezért tervezhet hosszú távra Orbán Viktor, aki mindig is király akart lenni, igaz, hogy ez neki csak a szegényházban sikerült.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

Orbán a Zelenszkij találkozó helyett Washingtonban és Brüsszelben egyaránt fúrja az Ukrajnának jutó támogatást

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig Ukrajna elnöke részt vesz Argentínában az új elnök, Javier Milei beiktatásán. A szélsőjobboldali elnök első látványos diplomáciai gesztusa az volt, hogy közölte: Argentína nem lép be a BRICS szövetségbe!

Az előző baloldali populista argentin kormányzat tervezte el a belépést Brazília – Oroszország – India – Kína és Dél Afrika szövetségébe, amely lényegében az Egyesült Államok világuralma ellen irányul. Javier Milei az argentin Trumpnak tekinti magát, és szeretné, hogyha hazájában felváltaná a hazai pesot az amerikai dollár. Argentínában jelenleg 140% fölött jár az infláció.

Orbán Viktor már tárgyalt Javier Milei-jel mindketten Donald Trump támogatása mellett foglaltak állást. Közben az Egyesült Államokban a The Atlantic folyóirat egyenesen arról értekezik, hogy Donald Trump amennyiben hatalomra kerül a jövő évi választás eredményeképp, akkor Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét tekinti majd normának. Orbán Viktort Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan egyszerűen diktátornak nevezi a The Atlantic hiszen olyan hatalmuk van, melyet az országon belül senki sem tud megkérdőjelezni.

A magyar és az ukrán nemzeti együttműködés rendszerét nemrégiben összehasonlította egy ukrán szociológus, és megállapította: nem sok különbség van. A hatalom mindenható és a korrupció általános jelenség. Ehhez képest Orbán Viktor Ukrajnát Európa legkorruptabb államának nevezte amikor Párizsban nyilatkozott a Le Point című hetilapnak. Ukrajna csakugyan korrupt, de Magyarország megelőzi ebben – írta ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga liberális képviselő az Európai Parlamentből.

Zelenszkij azért utazott el Buenos Airesbe, hogy biztosítsa Ukrajna támogatását Latin Amerikában.

Washingtonban Orbán emberei a republikánusokat győzködik: ne támogassák Ukrajnát!

A Guardian megtudta, hogy a republikánusok kétnapos zártkörű tanácskozást tartanak Washingtonban Ukrajnáról, és erre magyar szakértőket is meghívtak – Orbán Viktor támogatói közül. A konzervatív Heritage alapítvány rendezi a tanácskozást, amely Orbán miniszterelnök fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. A tanácskozás egyik fő szónoka Magor Ernyei, a Centre for Fundamental Rights nemzetközi igazgatója, ez az intézet hozta el a konzervatív republikánus konferenciát – CPAC – Magyarországra. A magyar külügyi intézet és a washingtoni magyar nagykövetség emberei is részt vesznek a tanácskozáson.

Washingtonban a magyar nagykövetség kiszivárogtatta,  hogy

“Orbán biztosra veszi, hogy az amerikai kongresszus nem szavazza meg Ukrajna támogatását, és ezért akarja blokkolni ezt a támogatást az EU csúcstalálkozón is Brüsszelben.”

Miért oly népszerűek manapság a populista politikusok?

Ezzel a kínos kérdéssel nemigen foglalkoznak a politológusok pedig csakis így lehetne megmagyarázni a Trump, Orbán vagy Milei jelenséget. Orbán Viktor az elsők között jött rá a nyugati világban, hogy a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket, akikkel azt közli: szegény vagy mert nem tudsz alkalmazkodni a villámgyorsan változó világhoz, melyet nálad sokkal okosabb emberek vezetnek. A frusztrált milliók számára olyan vezérek kínálják a kiutat, akik nem ortodox megoldást ajánlanak. Mi ez? Senki sem tudja pontosan: maga Orbán vagy Trump sem, de miután az ortodox út emberek milliói számára nem jelent mást mint a lúzer lét meghosszabbítását, ezért szívesen szavaznak akármilyen alternatívára. Hogy közben a vezér és csapata megtölti a zsebét? Hát aztán, ha nekem is juttat valamit. Orbán Viktor pedig a legutóbbi választás idején is több mint ezer milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Akik meg is hálálták ezt újabb kétharmados többséggel. A recept egyelőre működik miközben a társadalmi különbségek egyre csak növekszenek. A GDP növekedés jórészét az elit vágja zsebre, amely gondosan ügyel arra, hogy juttasson választóinak is egy kisebb összeget a választások előtt. Az Osztrák – magyar monarchiában egy üveg pálinkával is meg lehetett vásárolni egy szavazatot, ma ennél valamivel több kell, de nem sokkal…

Doktor Rétvári

Most már 2000 milliárd forinttal több az egészségügyi kassza, mint 2010-ben volt. Ebből jut fejlesztésekre és akár béremelésekre is – mondja a belügyminisztériumi államtitkár úr. Az ilyen furmányos csúsztatás után némileg az úr jelző erős túlzásnak tűnik.

Na, kérem, hát ez már igen! Mivel tudjuk, hogy 2010-ben a GDP 27485 milliárd volt (minden érték forintban), és az egészségügyre ebből 4,5 %-ot fordított a kormány, az éves egészségügyi kiadások 1237 milliárdos összegre rúgtak akkoron. Jelenleg tehát az államtitkár úr szerint a plusz 2000 milliárddal az egészségügyi kasszában 3237 millárdnak kell lennie, ami több mint a duplája a 2010-es összegnek. Abból meg aztán telhetne bőségesen.

Ez eddig rendben is lenne, ha pár másik szám nem tolakodna ide. Az egyik hogy idén

a GDP összege 79160 milliárd HUF, a 2010 óta összesített infláció meg 113 %, azaz a mostani GDP értéke 2010-es árakon csak 37194 milliárd. A GDP tehát a 2010-es 27485 milliárd óta 35 %-ot növekedett, aminek az átlaga 2,7 %/év.

Nem valami sok (Románia már előttünk), de még rosszabb lenne, ha figyelembe vettük volna azt is, hogy a viszonyításként használt évben, azaz 2010-ben a válság miatt a GDP közel 7 %-ot csökkent, ám miután az Orbán korszak sem válságmentes, ettől nagyvonalúan eltekintünk.

További kellemetlen szám, hogy 2010-ben az egészségügyre az állam a GDP 4,5 %-át költötte, idén meg csak a 3,6 %-át.

A 2010-es érték tehát 1237 milliárd, a 2023-as érték meg 2850 milliárd, azaz a különbség sajnos nem teszi ki a Rétvári úr által bemondott 2000 milliárdot, hanem csak 1613 milliárdot.

Az is szép, mondaná az egyszeri választó – ha nem lett volna infláció. De mivel volt (az államtitkár úr hiába tett úgy, mintha nem lett volna), ezért a 2010-es 1237 milliárdot nem az előbb számolt 2850 milliárddal, hanem

az inflációval módosított 1339 milliárddal kell összehasonlítani, azaz az egészségügyi kassza növekménye nem 2000, de még csak nem is 1613, hanem 102 milliárd. Azaz az emelkedés a GDP 0,27 %-a. Nem évente, hanem 2010. óta összesen.

Még mindig jól állunk, mondhatná az egyszeri választó, hiszen az összeg a 13 évnyi Orbán regnálás alatt ezzel a 102 milliárddal mégiscsak növekedett. Igaz, mondjuk ravaszul somolyogva, viszont, emeljük föl a mutatóujjunkat, ha megnézzük, hogy a GDP ezen időszak alatt 35 %-kal nőtt, akkor látható, hogy az egészségügy jócskán veszített a súlyából a többi ágazathoz képest. Kevesebb a fizetés, kevesebb a felújítás, kevesebb minden, mint amennyi az ágazatban lehetne, azaz

a 13 év során az egészségüggyel együtt két csoport járt rosszul: az ott dolgozók meg a betegek.

Lehet persze, hogy ha a Pázmány jogi karán több matekot tanítottak volna, az államtitkár úr nem megy bele ilyen zavaros ügyekbe, ahol csak veszíthet a FIDESZ, ez nem igaz! Ugyanis az a választótömeg, akiket Rétvári megcélzott ezzel, szintúgy nem értenek hozzá. Így inkább elhiszik. És miután más információjuk nincsen, mert honnan is lenne, hiába látják azt, hogy az egészségügy hogyan vegetál, és hogy a COVID járvány is inkább a haszonlesők vagyonát gyarapította, mintsem a polgárok egészségi állapotát javította volna, nem a szemüknek fognak hinni, hanem Rétvárinak.

Megjegyzendő, hogy az oktatás még rosszabb helyzetben van, mert a részesedése a GDP-ből 5,8 %-ról 3,6 %-ra esett, nem csoda, hogy mind az egészségügy, mind az oktatásügy rendőri felügyelet alatt áll, mert a fizetések mint a kutya vacsorája, a parancs viszont parancs!

Azt követni kell! Ezzel a Pintér féle parancsuralmi vezetéssel tán még elbotorkál a két nagy ágazat egy darabig.

Hogy aztán mi lesz, azt nem tudja senki

Az államtitkár úr persze szorgalmas ember, megfogalmazott még mást is, a szakmájába sokkal jobban illeszkedő dolgokat. Ezért is javasolnám, hagyjuk a számok zavaros világát, próbáljunk inkább a hozzá méltó kérdésekben elmerülni, melyeket nyilván uralni tud.

Legutóbb Bedő Dávid momentumos politikus egy hír alapján tett fel kérdést a miniszterelnöknek, mely rendőrségi hír szerint a minap Szentendréig üldöztek egy embercsempészt, aki Szlovákiába vitt volna migránsokat. A képviselő úr információi szerint mióta a kormány több száz embercsempészt szabadon engedett, ugrásszerűen megszaporodtak az ilyen esetek, ezért írásbeli kérdésében leginkább a miniszterelnök személyes felelősségét firtatta, valamint azt kérdezte tőle, tud-e Orbán Viktor arra garanciát adni, hogy nem fordul elő többé ilyen eset.

Mint látható, a kérdés nem Rétvárinak szólt, de a kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök helyett Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári úr válaszolt. A lényegi válasz három bekezdésből áll:

  • az első részben Fekete-Győrtől és Donáth Annától idéz, akik szerint a menekültek országok közötti elosztási rendszerében befogadóként nekünk is részt kell venni,
  • a második részben felsorolja, hogy kik azok a hazaáruló magyar képviselők, akik ezt Brüsszelben megszavazták,
  • a harmadik rész pedig ideidézve:

A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli, hiszen Magyarország a magyaroké. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!

Figyelmen kívül hagyva az ellenzékre vonatkozó szokvány hazaárulós passzusokat, valamint azt, hogy a kérdésre Rétvári nem válaszolt (uralja a témát, mi?), azaz csak a harmadik részt vizsgálva kijelenthető, hogy az első mondatának fura az eleje. Nem tudjuk ugyanis, hogy az államtitkár úr mire gondol, mikor azt írja, hogy:

„A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli.”  A kérdés ilyenkor az, honnan ismert neki, hogy mi a magyar emberek döntése?

Volt ugyan egy 12 kérdéses nemzeti konzultációs kérdőív még 2015-ben, melyet 1 058 227 ember küldött vissza a válaszokkal, de a magyar választópolgárok száma 8 millió fölötti, azaz ez a konzultáció semmiképpen sem nevezhető a magyar emberek döntésének, még akkor sem, ha a „Vissza kell fordítani az illegális bevándorlót?” kérdésre száz százalékos lett volna az „igen” válaszok aránya a 86,1 % helyett.

Esetleg azt nevezi Rétvári úr a magyar emberek döntésének, hogy 2022-ben a magyar emberek úgy döntöttek, ismét kétharmadot adnak a FIDESZ-nek, hogy döntsön helyettük, aztán a magyar emberek döntése majd mindig az lesz, ami a FIDESZ döntése? Ebben már van valami, ugyanis ezzel az érveléssel a Magyar Kormány tényleg a magyar emberek döntését képviseli, amely a saját döntésével, mit tesz isten, azonos. Tekintettel még arra, hogy a FIDESZ egyszemélyes párt, azaz a döntése mindig megegyezik Orbán Viktoréval, elég megkérdezni őt, aztán a magyar emberek döntése az lesz, amit majd ő mond.

Migránsügyben egyébként az EU a humanitást szem előtt tartva egyidejűleg bajba jutott tagállamainak is segíteni akar, és úgy tervezi, hogy onnan, ahová sok migráns érkezett, ezek egy részét átirányítja azokba az országokba, ahová kevés, hogy az eljárást ott folytassák le. Az eljárás befejeztéig természetesen egyben kell tartani őket (gettó), hiszen még nincs engedélyük belépni és szabadon mozogni az EU-ban, valamint az élelmezésüket is meg kell oldani az eljárás időtartama alatt. Miután az eljárás befejeződik, aki nem kap engedélyt, azt kiutasítjuk, aki meg igen, az, ha nálunk kapta is meg az engedélyét, úgy elmegy nyugatra, mintha sohasem lett volna itt. Ránk kb. úgy 6000 ember jutna, egy ekkora migránstelepet kellene nekünk építeni. Nem lenne mindig tele.

Sajnos van egy olyan speciális észjárású embercsoport, amely egy miattuk szerencsétlen ország kormányaként tetszeleg, de segíteni a szövetségeseinek a migránsok rá eső részének átvételével nem akar (sőt fizetni sem, amivel a fenti munka megspórolható), mert mintha azt hinné, hogy aki migránst valahova átirányítanak, annak élete végéig ott is kell maradnia, és erre a fogadó országnak kényszeríteni kell őket. Lásd:

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!”

Hogy ezt az emeletes ostobaságot honnan veszik, azt egyszer valakinek végre meg kéne kérdezni tőlük (ha tényleg így lenne, a schengeni határoknak annyi). Igaz, Pártunk és Kormányunk ugyanezt hitte már 2015-ben is, mikor 1296 darab migráns eljárását kellett volna lefolytatnunk, de kézzel-lábbal küzdöttünk ellene, nehogy má’ itt maradjanak, és mivel Orbán makacs ember, amit egyszer úgy hitt, annál nem az a kérdés, hogy tényleg úgy van-e, hanem hogy miért tér el a valóság még mindig attól, ahogy ő diktálta… vagy ők tisztában vannak vele, hogy amit mondanak az marhaság, és ez csak megint a jónép átverése?

Rétvári úr persze nem önállóan írja meg amit mond, mások tudják mit kell gondolnia. Lehet persze, hogy nem tetszik neki, de ezért kapja a fizetését. És a Rétvárik nincsenek ám kevesen!

Oroszország még 2025-ben is háborúzni akar

Elhúzódó háborúra készül Sojgu orosz hadügyminiszter, és erről tanúskodik az a költségvetés, melyet pénteken terjesztenek elő az orosz parlamentben. A hivatalos adatok szerint 68%-kal nő jövőre a katonai költségvetés. 

Moszkvában régi szokás, hogy a hadikiadások egy részét elbújtatják: a szovjet időkben a középgépipari minisztérium irányította a hadiipart. Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a szakértők kétkedve fogadják a moszkvai statisztikai adatokat, de így is megdöbbentő a 68%-os emelés hiszen már idén sem költenek keveset katonai célokra Moszkvában.

106 milliárd eurónak megfelelő rubelt költ jövőre Oroszország katonai célokra, de ezenkívül lesznek bevallottan titkos hadikiadások is. Már csak azért is, mert a háború menetét senki sem tudja megjósolni.

“Hibrid háborúban állunk, melyet ránk kényszerítettek. Emiatt magas katonai kiadások váltak szükségessé”

– jelentette ki Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A katonai kiadások a költségvetés csaknem egyharmadát jelentik

Hihetetlen mértékben megterheli a költségvetést a háború: a katonai kiadások éppúgy 30%-ot jelentenek mint az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat és a környezetvédelem. Jövőre választásokat rendeznek Oroszországban, és ilyenkor Putyin növelni szokta a jóléti kiadásokat, de most erre nem telik Oroszországban. Épp ezért a központi propaganda nemigen beszél arról, hogy a katonai költségvetés miatt minden valószínűség szerint életszínvonal csökkenés várható Oroszországban.

Persze nagyon sok függ attól, hogy Oroszország fő export cikkeinek az ára hogy alakul a világpiacon: a legtöbb pénzt, a kőolaj, a földgáz és az élelmiszer kivitele hozza az államkincstárnak. Moszkva Szaúd Arábiával együtt csökkenti kőolaj kitermelését, hogy ily módon növelje az árat, amely közelíti a 100 dollárt hordónként. Ez biztosítja az ukrajnai háború fedezetét elsősorban Oroszországban.

És Ukrajnában?

A hivatalos adatok nagyon hasonlóak: a költségvetés 34%-át viszi el a háború, de Ukrajna GDP-je még Magyarországét sem éri el.

Oroszország GDP-je körülbelül 2000 milliárd dollár, Ukrajna esetében ez ennek tizede!

“Az oroszok saját erőforrásaikból háborúznak, mi azonban nyugati segítségből”

– foglalta össze a helyzetet Kirillo Budanov tábornok, a titkosszolgálat főnöke, aki Washingtonba is elkísérte Zelenszkij elnököt.

Az USA finanszírozza a hadsereget Ukrajnában, az Európai Unió pedig elsősorban a civil szférára koncentrál – ez a munkamegosztás alakult ki a NATO-ban. Jelenleg mind Washingtonban mind az európai fővárosok döntő többségében az a hivatalos álláspont, hogy a függetlenségért küzdő Ukrajnának meg kell kapnia minden segítséget, hogy hatékonyan tudjon védekezni az orosz agresszió ellen.

Másképp látja ezt Orbán Viktor, aki szokásos pénteki rádió beszélgetésében ezt mondta:

”Ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvér háború két ország között bár az kétségtelen, hogy egyik megtámadta a másikat.”

A magyar kormány lokalizálná a háborút, a Nyugat viszont globalizálná azt – fejtegette a magyar miniszterelnök, aki többé kevésbé nyíltan arra utalt, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia a területért békét elvet. Pénteken Ukrajna esetleges uniós tagságáról is beszélt a  mondván: „kérdés, hogy szabad-e egy olyan országról tárgyalni a tagságról, mely háborúban áll méghozzá területi háborúban amikor azt sem tudjuk, hogy mekkora a területe hiszen a háború még mindig tart.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK