Kezdőlap Címkék Freedom House

Címke: Freedom House

Privatizált egyetemek, ahol a közpénz elveszítheti közpénz jellegét

Magyarország parlamentje, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök fideszes pártja kétharmados többséggel ural, kedden (április 27-én) jóváhagyta az állami vagyon, az egyetemek és más közintézmények átadását a kormánnyal szövetséges új alapítványokhoz – írja az EUObsrever az elmúlt héten megjelent cikkében.

Kritikusok és ellenzéki pártok szerint ez a lépés Orbán hatalmának megragadását erősíti meg, és a közvagyont a pártokhoz tartozó szervezetek felé tereli a jövő évi választások előtt, ahol a Fidesz-kormány várhatóan a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe.

parlament több mint egy tucat ilyen új alapítvány létrehozását hagyta jóvá, amelyek adományai között állami vagyon áll, az ingatlanokig, a blue-chip társaságok részesedésén és egy futballstadionon keresztül. A Bloomberg pénzügyi híradója becslések szerint több milliárd euróra nőtt.

Az alapítványok többsége az állami egyetemeket fogja felügyelni, igazgatóságaikban Orbán közeli szövetségesei vannak – egyes esetekben kormányminiszterek.

“Ez a magyar emberek vagyonának szervezett lopása”

– mondta Arató Gergely ellenzéki képviselő a parlamenti vita során.

Daniel Hegedus, a berlini Német Marshall Alap munkatársa az EUobservernek elmondta, hogy a kormánynak három célja van:

“elkülöníteni az állami vagyont, hogy még egy választási  vereség után is meg tudják tartani őket, megnehezítve ezzel az EU csalásellenes ügynökségének [OLAF ] az uniós források felhasználásának és a felsőoktatás megreformálásának megvizsgálása – ami egyben azt is jelenti, hogy pártirányítás alatt kell tartani “.

Természetesen az Orbán-kormány kommunikátorai szerint mindennek semmi köze sem a választásokhoz, sem a vagyonkimentéshez,  ez a lépés a felsőoktatási rendszer szükséges modernizációja. Állítják, hogy semmilyen formában nem válhat magánvagyonná a közvagyon, azonban a fideszes “kreatívitásról” már nem csak a magyaroknak, de az Uniónak is van fogalma.

A uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az alapok ellehetetlenítik a Magyarország felsőoktatásának megerősítésére tervezett uniós források nyomon követését.

Helyreállítási terv tervezetében Magyarország a unió helyreállítási alapjából rendelkezésre álló uniós támogatások ötödét az egyetemek modernizációjára kívánta irányítani, amelyet alapítványok felügyelnek.

Zöld, liberális és baloldali pártok tucatnyi képviselője levelet küldött Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökének, amelyben figyelmeztette, hogy a blokk országai számára rendelkezésre álló helyreállítási alapjából az uniós források 20 százaléka “eltűnik” átláthatatlan finanszírozási struktúrákban “és” amelyek célja az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia további megsemmisítése Magyarországon”.

Magyarország többször vezette az OLAF azon tagállamok listáját, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak az uniós alapok felhasználásában.

Delbos-Corfield zöldpárti uniós képviselő hozzátette, hogy ez a lépés illeszkedik az Orbán-kormány azon eredményéhez, hogy “hibrid szervezeteket” használ az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az Orbánhoz közeli masszív médiaalapítvány, a KESMA példáját hozta fel, amely csaknem 500 médiaszervezetből álló konglomerátumot működtet, és amely megúszta az uniós vizsgálatot, mert a piaci torzulásokat nem sikerült bizonyítani.

Az EU vezetői tavaly decemberben jóváhagytak egy új mechanizmust, amelynek értelmében az uniós források a jogállamiság tiszteletben tartásától függenek, ha az uniós források közvetlenül érintettek.

A mechanizmus azonban megakadt, miután Budapest és Varsó csak akkor állapodott meg a helyreállítási alapban és az EU hosszú távú költségvetésében, ha a mechanizmust nem hajtják végre, mielőtt az Európai Bíróság döntene róla.

Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust a luxemburgi székhelyű bíróságon, és gyorsított eljárással sem valószínű, hogy a következő tavaszi magyar választások előtt érvénybe léphet.

„Hibrid rendszer”

Az oktatás átalakítása azután következik, hogy a budapesti kormány gyakorlatilag elüldözte a Közép-európai Egyetemet.

Eközben az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemének építését tervezi kínai vállalkozókkal, amelyet Magyarország finanszíroz egy Kínától felvett 1,25 milliárd eurós hitelből!

A Freedom House szerdai számában elmondta, hogy Magyarország az eddigi legnagyobb mértékű visszaesésen ment keresztül, mióta az amerikai székhelyű civil szervezet 1995-ben megkezdte a demokrácia állapotainak értékelését.

Szerinte Magyarország

“páratlan demokratikus romlásnak volt tanúja az elmúlt évtizedben”.

A kormány nemzetközi kommunikációs irodája elutasította a jelentés megállapításait, azzal, hogy a Freedom House-t migrációpárti szervezetnek nevezte, amelyet Soros amerikai amerikai milliárdos, Orbán kritikusa finanszírozott.

Ez volt ma – 2018. január 16.

0

Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Fellázadtak a bírói tanács tagjai?

Heves vita nyomán „kritikus hangvételű” Országos Bírói Tanács felügyelheti az új tagokkal felálló szervezetben Handó Tünde bírósági hivatali elnök munkáját.

Egyesek forradalomnak, lázadásnak nevezték a hat évre szóló új kinevezéseket.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba.

Kampánybeszéd a templomban

Erősen szuggesztív beszéddel buzdított a Fidesz-KDNP helyi jelöltjének támogatására Németh László, a hódmezővásárhelyi Szentháromság-templom plébánosa a Szent István Király római katolikus templom vasárnapi szentmiséje után. A misére ellátogatók létszámából ítélve akár karácsonyi nagymise is lehetett volna, ám ezen a vasárnapon nem a vallásgyakorlásé volt a főszerep.

Magyarország a legkevésbé szabad uniós ország

Az unió legkevésbé demokratikus tagállama Magyarország – ez derül ki a Freedom House éves jelentéséből. A nemzetközi szervezet szerint

sikertörténet helyett tekintélyuralomba csúszás

az ország útja.

Megvan a Fidesz jelöltjeinek névsora

A párt országos választmánya döntött a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek névsoráról. 2014-hez képest a körzetek körülbelül ötödében indítanak új jelöltet. Budapesten lesz a legtöbb változás.

Újabb politikai gyilkosság a Balkánon

A világsajtó címoldalokon számol be Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásáról. Belgrádban

terrorista cselekménynek minősítették az esetet,

a Brüsszelben tartózkodó szerb delegáció megszakította a tárgyalásokat a koszovói albánokkal és hazautazott. A gyilkosság csak néhány nappal azután történt, hogy kihirdették: március 4-én helyhatósági választások lesznek a szerb fővárosban.

A legkevésbé szabad EU-tag vagyunk

Az unió legkevésbé demokratikus tagállama Magyarország – ez derül ki a Freedom House éves jelentéséből. A nemzetközi szervezet szerint sikertörténet helyett tekintélyuralomba csúszás az ország útja.

Az Európai Unió legkevésbé szabad országa minősítését érte el hazánk a Freedom House 2018-as jelentésében.

A lehetséges 100 pontból 72-vel még a szabad kategóriába tartozunk, de az előttünk lévő Bulgáriának is 80 pontja van. Lengyelország (85), Románia (84), Horvátország (86), Szlovákia (89) a környék egy tömbben lévő szomszédai. Ausztria, Szlovénia és Csehország már 90 pont felettiek.

Tökéletesen szabad Finnország és Svédország (100), Amerikában Kanada és az Egyesült Államok 99 és 86 pontos. A legrosszabbak: Tibet és Dél-Szudán, ahol mérhetetlen a szabadság foka.

Több helyütt kerül elő névvel nevezve Magyarország. Először a lengyelekkel párban. Magyarországon és Lengyelországban a populista vezetők folytatták hatalmuk megszilárdítását

a demokratikus intézmények kiirtásával és a kritikusok megfélemlítésével

a civil társadalomban – írja a Freedom House. Írnak még arról is, hogy törvényeket fogadtak el, amelyek célja a nem kormányzati szervezetek tevékenységeinek megfékezése.

Másodjára már Törökországgal (amely 32 pontjával a nem szabad országok egyike) említik mint olyanokat, amelyek egy évtizeddel ezelőtt ígéretes sikertörténeteknek tűntek, de tekintélyelvű uralomba csúsznak.

A csökkenés évtizede címet viselő ábra szövege szerint “a világ minden régiójában megfigyelhető a szabadság drámai csökkenése”.

Forrás: Freedom House

A pozíciójukon rontó országok sorában az értékelés szerint a civil társadalmi csoportok és az ellenzék fokozott megfélemlítése miatt a polgárok még inkább vonakodnak a politikai témákról való megszólalásra.

A Freedom House projektigazgatója ősszel interjút adott a Független Hírügynökségnek, ezt itt olvashatja.

„A magyar törvény úgy néz ki, mintha az oroszról másolták volna”

Ellenkezik a demokratikus értékrenddel, ha egy kormány harcot hirdet a civil társadalom ellen, pedig Magyarország korábban épp a szabadságjogok élharcosa volt. Ezt mondta a FüHü-nek Vytis Jurkonis, a Freedom House projektigazgatója, a Vilniusi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Intézetének oktatója, akivel Varsóban beszélgettünk.

Vytis Jurkonis

Mit gondol arról, hogy az új törvény szerint a magyarországi civil szervezeteknek külföldről támogatott szervezetként kell megjelölniük magukat, amennyiben évi 7,2 millió forintnál több támogatást kapnak az országon kívülről?

A magyar törvény úgy néz ki, mintha az oroszról másolták volna. Szörnyen hangzik az egész.

Szembemegy az alapvető elvekkel, amelyek alapján a civil társadalom működik,

mert azt jelzi, hogy a hatóságok kontrollálni akarják.

A magyar kormány szerint az amerikai FARA (a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) volt a példa. Mit szól ehhez, Ön is így látja?

Erre nehéz válaszolni, mert paragrafusonként kellene végigmenni rajtuk. De ha azt nézzük, hogy milyen fejlemények vannak mostanában Magyarországon, mi történik például a CEU-val, a médiával, akkor

a törvény egy olyan eszköznek tűnik, amellyel a kormány kontrollálni akarja a civil társadalmat.

Pedig korábban éppen Magyarország volt a régióban az egyik leginkább elkötelezett harcosa a szabadságnak. Most meg korlátozni akarják.

Az, hogy ellenőrizni akarják a civileket, felháborító.

Abba is gondoljunk bele, hogy ilyen törvényekkel mennyire leszünk hitelesek, ha mondjuk Oroszországnak felvetjük az emberi jogi problémákat. Kettős mércével vádolnának minket. Nekünk jó példákat kellene mutatnunk.

Miért hoznak bizonyos kormányok újabban ilyen törvényeket? Melyik országokban jelennek ezek meg?

Csak meg kell nézni, hogy a különböző indexek, térképek mit mutatnak a térség országairól. Nézzük például a Freedom House Nations in Transit jelentését. Ez azt mutatja, hogy a térségben a balti államok, Csehország és Szlovénia azok, amelyek a szabadság zöld zónáinak számítanak.

Vytis Jurkonis

Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek problémák, ezekben az országokban is vannak olyan szabályozások, amelyek nem tökéletesek. De például bevonják a civil társadalmat a döntéshozó folyamatba, meghallgatják az ellenvéleményeket.

Magyarországon azt látni, hogy a kétharmados kormánytöbbség nagy kihívást jelentett. Ennek birtokában a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek erősítették a hatalmát. Mondhatni, megkísértette őket ez a többség. Pedig

ezt lehetne jó dolgokra is használni:

gazdasági reformokra, társadalmi problémák megoldására. Ehelyett viszont többek között a civilek és a független média jogainak korlátozására használták. Pedig, még egyszer mondom, egykor Magyarország volt az ilyen jogok élharcosa.

Miért tartja veszélyesnek, ha egy kormány nyíltan harcol a civil társadalom ellen?

Nem ez a kormány feladata. Pont ellenkezőleg: együtt kellene működni. A civil társadalom egyfajta őre a demokratikus értékeknek, figyelmeztet, ha valami rosszul működik.

Ez az egyensúly kerül veszélybe.

Persze, ha egy kormánynak kétharmados többsége van, akkor azt igyekszik is megőrizni. Honnan jöhetnek a kritikák? A civil társadalomtól, a médiától és az ellenzéktől. Magyarországon tudjuk, hogy az utóbbi nincs jó helyzetben, marad az első két oszlop. A kormány pont ezek ellen hirdetett harcot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK