Kezdőlap Címkék Frakció

Címke: frakció

Dúró Dóra távozik a Jobbik-frakcióból, érik a pártszakadás

“Méltósággal tudomásul veszem, de megdöbbentett a bajtársaknak hitt frakciótársak konkrétumok nélküli, koncepciós döntése” – reagált Dúró Dóra a Facebookon arra, hogy kedden bizalmi válságra hivatkozva kizárták a Jobbik frakciójából. Toroczkai László szerint ezután nincs értelme arról beszélni, hogy a Jobbikot egyben kell tartani.

Dúró Dóra a kedd esti posztban kifejti, hogy különösen azért lepődött meg a döntésen, mert a Toroczkai László által kitalált párton belüli platformot csak abban a reményben támogatta,  hogy a Jobbik helyet talál ezeknek a nézeteknek is a pártban. Kiemeli, hogy

mindig a Jobbik egyben tartása volt a legfontosabb a számára, de úgy látja, hogy “nem mindenki ezt a szempontot helyezi előtérbe”.

Dúró Dóra arról is írt, hogy az elmúlt időszakban sok csalódás érte a politikában, ezért egyre inkább foglalkoztatja, hogy a civil életben próbálkozzon tovább.

A posztot azzal zárja, hogy sohasem a félelem vezérelte, ezért is mert kritikákat megfogalmazni a pártvezetéssel szemben, és ezért indult el Toroczkai László elnökhelyetteseként a Jobbik tisztújító kongresszusán.

Ezen a május 12-i kongresszuson végül nem a nemzeti radikális vonalat képviselő ásotthalmi polgármestert, hanem nagyon kis különbséggel Sneider Tamást választották meg a Jobbik új elnökének Vona Gábor helyett.

A néppártosodást élesen bíráló Toroczkai a vereség után bejelentette, hogy platformot alapít a párton belül, hogy visszatérjenek a Jobbik régi értékeihez. Dúró Dóra támogatásáról biztosította Toroczkaiékat, de már akkor is arról írt a Facebookon, hogy “részemről a platformhoz való csatlakozás nem azt jelenti, hogy ez egy új szervezet előszobája lenne”.

Akkor a platform létjogosultságát azzal magyarázta, hogy becsületbeli ügy azoknak a nézeteit is képviselni, akik a Toroczkai-féle irányvonalra szavaztak. Május 23-i posztjában hozzátette, hogy “a platform eddigi egyetlen megbeszélésén is egyértelművé tettem, hogy mindennél fontosabbnak gondolom a Jobbik egységének megtartását, ezért semmiképp sem szeretnék új szervezetet létrehozni, oda már nem tudom követni őket, sőt az ezt szorgalmazókat is igyekeztem meggyőzni, hogy inkább a pártban való maradásukra találjunk megoldást”.

Azt is hangsúlyozta, hogy

semmiféle konkrét szerepet nem vállalt a platformalapításra, “szimbolikus lépésnek” szánta, hogy elment az ülésre. 

Toroczkai László még Dúró Dóra előtt reagált a kizárás hírére: szerinte a képviselő egyetlen bűne, hogy ki mert állni mellette. “Dúró Dóra a mai napig arról beszélt, hogy a Jobbikot egyben kell tartani, mert az ő élete is ennek a mozgalomnak a részévé vált. Mától nincs értelme többet erről beszélni. Előre kell tekinteni” – írta.

A posztot egy sejtelmes ígérettel zárta le: “A pártok jönnek, mennek. Születnek és elmúlnak. A bajtársi közösség azonban marad.

Mi itt voltunk, vagyunk és leszünk. Egyszerűen magyarok. Mi Magunk.”

A Mi Magunk a Toroczkai által tervezett Jobbik-platform neve volt, de a bejegyzésből úgy tűnik, hogy Ásotthalom polgármestere akár új pártot is szervezhet ezen a néven. Az üzenetet nyomatékosítja, hogy a poszthoz egy olyan képet mellékelt, amelyre az van írva, hogy “Zászlót bontunk, június 23”.

Toroczkai ellen még a múlt héten kezdeményezett fegyelmi eljárást a Jobbik új elnöksége arra hivatkozva, hogy a platformalapítás ellentétes a Jobbik alapszabályával.

Mivel a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjából egyedül Dúró Dóra támogatta Toroczkaiékat, a keddi frakcióülésén megszületett a döntés, hogy kizárják a Jobbik képviselőcsoportjából. Erről az Alfahír írt először, és Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője is megerősítette a döntést, melyet “bizalmi válsággal” indokolt.

Az egyre mélyülő válság közepette a párt elnöksége szerdán tart ülést, ahol arról is döntenek, hogy ki tölti majd be az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöki posztját Dúró Dóra helyett.

Mellár Tamás belép a Párbeszéd frakciójába

0

A Párbeszéd parlamenti frakciója a liberális Bősz Anett kilépésével megszűnt, a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás belépésével viszont újjáalakulhat.

A Párbeszédnek három képviselője van a parlamentben, melléjük „kölcsönkapták” a szocialista Burány Sándort, és hozzájuk csatlakozott a liberális Bősz Anett, így lett meg a frakcióalakításhoz szükséges öt fő. Bősz Anett azonban pénteken már be is jelentette kilépést, mondván, nem látja biztosítottnak a liberális érdekek kilépését.

A lépés hátterében az MSZP és a Párbeszéd Fodor Gábort látta, Bősz Anett szerint viszont ő maga hozta meg a döntést.

Ahhoz, hogy a Párbeszéd frakciója megmaradhasson, kellett találniuk egy új politikust, aki belép hozzájuk. Egyből mindenki a függetlenként a parlamentbe jutott Mellár Tamásra gondolt, aki pénteken még azt mondta, gondolkodik rajta. Ma viszont a Facebookon azt tette közzé: belép a frakcióba. Ahogy fogalmaz:

„nem nézhetem tétlenül, hogy az ellenzék egyetlen összefogási kísérlete is meghiúsuljon.

Egyesek felelőtlen döntése miatt olyan helyzet alakult ki, amelyben nem maradhatok passzív, hanem tevőlegesen segítenem kell az ellenzéki pártok együttműködését.”

Mellár azt is leírja, hogy „alapvetően egyetért” Karácsony Gergely politikai nézeteivel, ezért is vállalt szerepet a miniszterelnök-jelöltségét segítő tanácsadó testületben és az általa összeállított árnyékkormányban. A belépéssel szerinte

nem veszíti el a függetlenségét,

mert olyan szerződést kötnek, amely értelmében nem vonatkozik rá a frakciófegyelem, és szabad kezet a hozzászólásaiban és a bizottsági munkában is. A pártba sem lép be.

Mint írja, tudja, hogy döntésével a saját helyzetét nehezíti, mert új támadási felületet nyit, de szerinte most fontosabb „az ellenzék perspektivikus együttműködésének az előmozdítása”.

Egy 7, 1 hét, egy hét – A magyar jogállamiság rendszerszinten problémátlan

A mögöttünk hagyott hét azzal kezdődött, hogy Navracsics Tibor interjút adott a Magyar Időknek. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nem kevesebbet mondott ebben az interjúban, minthogy a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Heti összefoglalónk.

Korábban még úgy tűnt, hogy Navracsics távolodni látszik a Fidesztől, és inkább Európában képzeli el a politikai jövőjét, mintsem idehaza. Legalábbis, erre utalt az a kijelentése, amit néhány héttel korábban, még a választás előtt mondott. Vagyis, hogy szerinte nincsen Soros-terv – miközben a Fidesz mást sem tett, minthogy ezerrel nyomta, hogy meg kell állítani Sorost a terve végrehajtásában.

Most azt mondta Navracsics, hogy félreértették a szavait, szerinte ő azt mondta, hogy a Soros-terv tárgyalása nincs napirenden. És, mint fentebb volt róla szó, a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Utóbbi megnyilatkozásból az következne, legalábbis, a logika szabályai szerint, hogy másmilyen gond viszont van vele, de Navracsics nyilván erre sem gondolt, tessék őt még egyszer megkérdezni, biztosan megmondja.

És ha körülnézünk az országban, azt kell látnunk, hogy Navracsicsnak igaza van. Megalakult az új országgyűlés, vannak benne frakciók és mindenféle tisztségek. Igaz, hogy épp a hét utolsó munkanapján, pénteken jelentette be a Liberálisok MSZP-Párbeszéd színekben parlamentbe jutott politikusa, Bősz Anett, hogy kilép az őt képviselői helyhez juttató frakcióból, de ez sem azt jelenti, hogy rendszerszintű probléma volna a jogállamisággal. Épp ellenkezőleg: Bősz és a Liberálisok a jogállamiság keretein belül cselekedtek, vagyis, semmi olyat nem tettek, ami ütközne a fennálló törvényekkel. Más kérdés, hogy ezzel megint csak az amúgy is a Fidesz túlhatalmát erősítik, mert a többi frakciónak az eddigieknél is kevesebb pénze, valamint megszólalási lehetősége lesz.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

De ettől még persze van jogállamiság, a miniszterek is mind letették az esküt, minden minisztérium élén áll valaki, egyik sem maradt felelős vezető nélkül. Ráadásul nem is akármilyenek ezek a miniszterek, Orbán Viktor miniszterelnök az eskütételkor mindegyiket megdicsérte, egyikükre sem mondott semmi rosszat, vagyis, az országot a legjobb koponyák vezetik, ez pedig megint csak Navracsics biztos úr kijelentését támasztja alá.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

És van független bíróság is, igaz, a kormány épp most akarja maga alá gyűrni és bedarálni. De még megvan, mindemellett a sajtó is független, és a szabadságával sincs rendszerszintű probléma. Sok más gond van vele, például az, hogy a kormánynak gyakorlatilag tájékoztatási monopóliuma van. De vannak még szabad szigetek, és minden újságíró megírhatja a véleményét, főleg akkor, ha van hova. Leginkább persze nincs hova, és ha mégis, megélni akkor sem tud belőle, de ez a probléma nem rendszerszintű, mert akkor lenne az, ha senki nem írhatná meg szabadon a véleményét.

Nincs hát rendszerszintű probléma a jogállamisággal, bárki nézi ezt az országot, nem látszik rajta semmi rendkívüli. Az Országház a helyén van, a Halászbástya szintúgy – mintha a Városligetben kevesebb fa lenne a korábbiakhoz képest és a tiltakozókat biztonsági embernek öltözött verőlegények bírják jobb belátásra, és a Margitszigeten az épülő teniszstadion miatt is kiirtottak egy csomó fát, de úgy alapjában véve meg van minden, nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni, vagy továbbhaladni.

A vártnál hamarabb félbeszakadt a tárgyalás, a vártnál később folytatják

0

Rendben megkezdődött, de az eredeti kora délutáni időpont helyett csak délután 5 órakor folytatódik az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalás.

A parlamenti pártok vezetői egy órán át tárgyaltak, amikor előbb a Fidesz delegációjának egyik tagja, Gulyás Gergely jött ki a teremből, majd őt követték az ellenzéki pártok képviselői.

Gulyás Gergely szinte szó nélkül távozott, míg az ellenzéki pártok egy másik teremben folytatták a tegnap elkezdett megbeszélésüket, feltehetően a parlamenti együttműködésükről.

Hogy miért szakadtak meg a kormánypárttal az országgyűlés megalakulását előkészítő tárgyalások, arról csak találgatni lehet. Gulyás Gergely mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélés délután 5 órakor folytatódik.

A parlamenti választást követően a pártok rendszerint megállapodnak az új országgyűlés működési rendjében. Így többek között a bizottsági helyek elosztásában, vagy az ülésrendben.

Nem kizárt, hogy a bizottsági helyekben nem tudtak megállapodni és a kormánypárt olyan ajánlatot tett az ellenzéki képviselőknek, amelyet azok nem akartak elfogadni.

Gulyás Gergely váltja a Fidesz „jó rendőrét”

0

Megmarad a kormányinfó, de ezeket a tájékoztatókat a jövőben nem Lázár János, hanem Gulyás Gergely tartja.

Lázár János 112 kormányinfót tudhat maga mögött, s bár hivatalos bejelentés még nincs, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a kancelláriaminiszter távozik a kormányból és szülőföldjén, Hódmezővásárhelyen folytatja a pályafutását.

Lázár János kormányinfói sajátos színfoltot jelentettek a Fidesz kommunikációjában.

Ő volt az a miniszter, aki nem bujkált és nem menekült el az újságírók elől,

és az esetek többségében nem pökhendi, semmitmondó válaszokkal szúrta ki az őt kérdezők szemét. Hasonlattal élve: ő volt a jó rendőr, vagyis, aki a kihallgatáson a hatalom jobbik, emberibb arcát mutatja, miközben ugyanazt képviseli, mint társa, aki rossz rendőrként durva és barátságtalan a kihallgatottal szemben.

Lázár Jánosnak szinte kizárólag „rossz rendőr társai” voltak a kormányban, miközben ő maga nevükön szólította a az újságírókat, és mosolyogva, majdhogynem barátságosan válaszolt a kérdéseikre.  Más kérdés, hogy ezek a válaszok tartalmukban semmiben sem különböztek a Fidesz és a kormány hivatalos kommunikációjától, ám ezzel együtt elmondható, hogy Lázár volt az az ember a kormányban, akitől legalább kérdezni lehetett.

Lázár most tehát távozik. Új műsorhoz új férfi kell. Hogy milyen lesz ez az új műsor, hamarosan kiderül.

Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd

Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.

A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.

Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy

a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez “nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy

az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.

Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.

Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy

a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.

A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.

Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.

Bejelentette azt is, hogy

a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,

amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.

Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.

Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.

MSZP-Párbeszéd frakciószövetség lesz, a parlamenti bojkott sincs kizárva

0

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke sajtótájékoztatón közölte: Tóth Bertalant választották a frakciószövetség vezetőjének. Tóth szerint ha marad “a pökhendi stílus”, a hatalommal való visszaélés a kormánypártok részéről, akkor az ellenzéki pártoknak beszélniük kell arról, hogy részt akarnak-e venni a parlament munkájában.

Az MSZP-Párbeszéd megválasztott országgyűlési képviselőinek tanácskozása után Karácsony Gergely közölte, a frakciószövetség a jogi és technikai részletein dolgoznak még, de a politikai szándék egyértelmű: azt, amit a kampányban közösen képviselt a változás szövetsége, azt az Országgyűlésben is közösen kívánja képviselni.

A Párbeszéd társelnöke szerint világos politikai döntést hoztak most azzal, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt közösen kíván politizálni. Közösen politizálnak az Országgyűlésben és közösen készülnek a következő választásokra is – részletezte.

Tóth Bertalan közölte, a parlamenti munkában képviselni fogják azokat a választókat, akik az MSZP-Párbeszédre szavaztak, illetve azt a 2,5 millió embert is, akik változást akarnak. Hozzátette: nyilvánosságra fognak hozni minden, a “maffiaállammal” kapcsolatos információt, és élnek majd képviselői jogaikkal, ha bárki védelemre szorul.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője úgy értékelt, a három párt által létrehozott szövetség átível a politikai törésvonalakon, ennek pedig önmagában üzenete van. De annak is – folytatta -, hogy akármilyen formában is, de fenn tud maradni “a legkompromisszumkészebb és a legfelelősségteljesebb trió”, a változás szövetsége.

Arra a kérdésre, önálló frakciója lesz-e az MSZP-nek és a Párbeszédnek, Tóth Bertalan azt mondta, a jogi részletekről hétfő reggelig döntenek.

Karácsony Gergelytől – aki Zugló polgármestere – kérdezték azt, lemondása után ki kapja meg a mandátumát. A politikus elmondta, erről a Párbeszéd elnöksége napokon belül dönt.

A frakcióvezető szerint ha marad “a pökhendi stílus”, a hatalommal való visszaélés a kormánypártok részéről, akkor az ellenzéki pártoknak beszélniük kell arról, hogy részt akarnak-e venni a parlament munkájában. Tóth Bertalan csak az összes ellenzéki párt egyetértésével tartotta elképzelhetőnek a parlamenti munka bojkottját.

Az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az április 8-i országgyűlési választáson. A húsz politikusból 16 szocialista, három a Párbeszéd tagja, egy pedig a Magyar Liberális Párté.

A kereszténydemokraták lekvárt vásárolnak

1,2 millió forintot költött a KDNP frakciója lekvárra. Istenem, ha ennyire szeretik, vegyék, vigyék!

Amúgy nem vagyunk meglepve, már ez is több annál, mint amit tőlük várni lehet. Hogy tudták, hogyan kell lekvárt vásárolni. Náluk haszontalanabb népséget ugyanis nem hordott hátán a parlament.

Túl azon, hogy tapsolnak a Fidesznek és lojálisan mosolyognak, amikor a Nagy Testvér valamelyik szónoka mond valamit, másra nemigen használhatók. De ebben tényleg jók: mindegy, hogy mit mond a Fidesz, a kereszténydemokraták tapsolnak és mosolyognak. Ebben profik, ha tapsolóra van szükséged, vagy alázatosan mosolygóra, keress egy kereszténydemokratát, megoldja.

Viszont olyanról még soha nem hallottam, hogy valamelyikük a hajléktalanokat segítette volna. A szegényeket, a menekülteket.

Pedig, Jézus valami ilyesmit tanított annak idején.

Jó, tudom, régen volt, ma más a módi.

Ma a lojalitás a divat, a gyengébb eltaposása.

És közben persze hirdetik az igét. Hogy a boltok azért vannak, hogy vasárnap zárva legyenek. Ezt találták ki a kereszténydemokraták, ez az ő csúcsteljesítményük a rendszerváltozás óta. Aztán, amikor a Nagy Testvér újra kinyittatta vasárnap a boltokat, mert annyira félt a népszavazástól, hogy kis híján maga alá lekvározott, akkor a kereszténydemokraták hallgattak.

Lapultak csendben, mint dinnye a fűben.

Haszontalan népség, ha rajtuk kívül senki sem indulna a választáson, akkor is nulla százalékkal zárnának. Ezért kapaszkodnak a Fideszbe, mint kutyába a bolha. Meg persze megszokásból.

Az is milyen szép volt, amit az éhes gyerekekről mondtak. Hogy sok gyerek azért megy üres gyomorral az iskolába, mert náluk ez életforma. Vannak családok, legalábbis a kereszténydemokraták szerint, akiket felvet a pénz, és nincs semmi gondjuk, legföljebb az, hogy milyen lekvárt vegyenek vacsorára.

Aztán nem vesznek semmilyet, mert ők még reggelire sem költenek. Náluk ez életforma, a korgó gyomor pedig szabadidős tevékenység.

1,2 millió, ha úgy vesszük, nem nagy pénz.

Persze, mint minden, ez is relatív. Stadionra kevés, lekvárra sok.

Gyurcsány nem lesz kormánytag

0

A ma reggeli Népszavában Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy amennyiben  2018-ban győzne az ellenzék, nem kíván kormánytag lenni. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke ezt azzal indokolta, hogy nem szeretné egy leendő kormány dolgát a személyével terhelni.

Abban az esetben, amennyiben a jelenlegi ellenzék továbbra is ellenzékben marad, Gyurcsány frakcióvezetőként folytatná.

Mindezeket már többször elmondta a DK elnöke, ám rendre felbukkannak olyan híresztelések, hogy az MSZP és a DK erőviszonyainak – utóbbiak javára – történő megváltozásával

megnőtt Gyurcsány pártjának az étvágya, és maga a pártvezető is nagyobb szeletet szeretne a tortából, mint akár egy évvel korábban.

Hogy ezek a híresztelések honnan jönnek, azt nem tudni. Nem kizárt, hogy az ellenzénki oldal valamelyik politikusa kavar, de valószínűbb, hogy a kormányoldalhoz közeli személyek igyekeznek a mostaninál is több feszültséget kelteni az ellenzéki pártok között.

Egy bukás anatómiája: Kósa kockázati tényező volt

Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha azt állítjuk: amikor tervbe vette a Fidesz az őszi parlamenti ülésszak előtti kihelyezett frakcióülés időpontját, Kósa Lajos még nem tudta, hogy nem ő lesz, aki a folytatásban vezetheti a csoportot.

Velencére azonban már miniszterként, miniszteri poszt várományosaként érkezett a hajdani polgármester, aki még búcsúzóul adott egy nagyinterjút a kormánypárti Magyar Időknek.

Rögtön bele is szaladt egy pofonba; miközben Gyurcsány egy nyilatkozatát vezette le úgy, hogy a volt miniszterelnök lényegében elismerte: kormánya, pártja, ő maga korrupt volt, azonnal kapta a viszontválaszt a DK-tól. Mr. 20 százalék, mondják rá, még a debreceni időkből, elég egyértelmű utalást téve arra, hogy az önkormányzati pénzek egyötöde kinek a zsebébe kellett, hogy vándoroljanak. A Független Hírügynökség nincs abban a helyzetben, hogy eredményt hirdessen a korrupciós versenyben, mint ahogy abban sem láthatunk tisztán, hogy milyen és mekkora mennyiségű pénzösszegek mozognak feketén.

Ennek az írásnak azonban nem témája tulajdonképpen az ilyen típusú bűncselekmények feltárása, legfeljebb azt sajnálhatjuk – és tehetjük szóvá -, hogy akiknek ez dolguk lenne, azok sem teszik.

De vissza Kósa Lajoshoz. És ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a modern városok programért felelős leendő miniszter le-, vagy felfelé bukott? Orbán Viktor nevetségessé tette őt, vagy ellenkezőleg: megjutalmazta hűségéért?

Apropó, hűség: annak idején, amikor a Fidesz nagy szakadása történt, anno

92-93, azaz Fodor Gáborék kiválása környékén, a fáma szerint maga Kósa is kacérkodott a távozással,

állítólag a liberális gondolkodás akkortájt közelebb állt hozzá. Ám miután pénzt és karrier lehetőséget ígértek neki, nyíltan megvallotta elvbarátai előtt: nem elég bátor ahhoz, hogy a többiekkel tartson. Nem sunnyogott, nem játszott szerepeket, egyértelműen felvállalta gyávaságát, mesélte forrásunk. Azt is hozzátéve: emberinek tartották ezért a vallomásért, nem is haragudtak rá, végül is mindenki a saját sorsáért felel. A hűség, lám megfelelően kamatozott: a debreceni polgármesteri évek, majd a Fideszben betöltött különböző funkciók, a frakcióvezetés, mind-mind azt bizonyítják: Orbán megfelelő módon értékelte párttársa ragaszkodását.

Tulajdonképpen a mostani kinevezés is afféle orbáni megoldás: az őt hűen kiszolgáló embereket tényleg nem hagyja az út szélén. Büntet ugyan, de csak úgy, hogy az, legalábbis kifelé, ne nagyon fájjon. Nagyon kevés olyan Fidesz-tagot tudunk felsorolni, akit Orbán elmozdított a helyéről, aztán pedig magára hagyta. Ahhoz nagyon súlyos hibát, már-már becsapással felérő vétséget kell elkövetnie valakinek, hogy Orbán átlépje saját szabályát. Hirtelen csupán Mádi Lászlót tudnánk előkotorni az emlékezetünkből, akit jutalom-állás nélkül vetett ki a Fidesz elnöke. A nyilvánosság előtt ismert konfliktusos személyek közül Áder Jánost előbb uniós képviselővé tette – Ádernek egy Orbán-ellenes lobbi volt a bűne -, míg például a túlságosan önálló arcélt felmutató Navracsics Tiborból, uniós biztost fabrikált Orbán.

Az immár háromszoros miniszterelnök szemében ugyanis nem szerez jó pontokat, aki túlságosan önálló akar lenni, noha ennek az állításnak némiképp ellentmond Lázár János munkássága. A miniszterelnökséget vezető miniszter nagy munkabírásával különleges helyet foglal el a Fidesz palettán, ami persze nem jelenti azt, hogy Orbán ne játszadozna vele is. Közszájon forog az a történet, sőt, egyes információk szerint maga Orbán szereti elmesélni: Lázár az egyetlen ember a Fidesz, a kormány környékén, aki képes miniszteri poszthoz juttatni valakit. A fabula szerint

legendásan rossz a viszony Rogán Antal és Lázár János között,

ám a korábbi nómenklatúrában Rogán frakcióvezető volt, míg Lázár miniszter. Bizonyos célfeladatok kapcsán azonban Lázárnak, ha nem is utasításokat, de feladatokat akart adni Rogán, amit Lázár nem pusztán rossz néven vett, hanem vissza is utasított. Mondván: őt legfeljebb egy minisztertárs láthatja el munkával. Ha ez kell, hát legyen így, mondá – a legenda szerint – Orbán, és legott kinevezte Rogánt miniszterré.

Aki nem hiszi, járjon utána.

Itt a vége, fuss el véle.

De nem itt van a vége. Hiszen annak a döntésnek igyekeztünk utánajárni: miért is kellett megválnia Kósának a frakcióvezetői poszttól. Attól a pozíciótól, amelyet – az említett interjú tanúsága szerint – nagyon kedvelt, és amely pozícióról azt mondják, még ez adja a legnagyobb szabadságot, mozgásteret. Ezt persze óvatosan illik kezelni; a Fideszben a szabadság nem mérhető más pártokban tapasztalt szabadsághoz. Ráadásul Kósa amúgy is hajlamos arra, hogy kissé elengedje magát, kötetlenebbül mozogjon, szerepeljen, beszéljen. Szeret is beszélni, mint mondják, s pont ez volt vele a baj. Valamikor flottul, érthetően, szellemesen nyilatkozgatott, riposztozott, az utóbbi időben azonban épp arról híresült el, hogy szinte minden megnyilatkozásában voltak félresikerült, értelmetlen, nevetséges mondatok. Szólamai szállóigeként terjedtek tova, helyenként kabarétréfák állandó témájául szolgáltak, maga Kósa pedig az ostoba, ámde hűséges pártember szerepébe süllyedt.

Nos, ezt a bajt érzékelte Orbán. Egész egyszerűen,

hét hónappal a választások előtt, a várhatóan kemény parlamenti csatákat is figyelembe véve, kockázati tényezőként tekintett Kósa szerepeltetésére.

Egyes források szerint kifejezetten tartott attól, hogy a forró őszt Kósára bízza, olyan emberre volt szüksége, aki pontosan fogalmaz, hiteles és egy jottányit sem mozdul el a számára kijelölt útról.

Így esett a választása a fiatal, tehetséges Gulyás Gergelyre, aki eleddig a törvényalkotás előkészítésében jeleskedett, amellett, hogy helyettes frakcióvezető és Fidesz alelnök is volt. Kezdetben sokan hitték a most 36 éves jogászról, hogy a Fidesz új generációjának tagjaként nagyobb szakmai igényességgel és kevesebb megfelelni vágyással dolgozik majd, de viszonylag gyorsan kiderült róla: a rokonszenves arc mögött épp oly pártkatona áll, mint amilyet az idősebb generáció tagjainál tapasztaltunk.

Újra Kósához érve: ez a miniszteri poszt, pontosan tudjuk, semmilyen valóságos igényt nem elégít ki. A feladat nem igényelne önálló tárcát, így azt is mondhatnánk: Kósa légüres térbe került.  A volt frakcióvezetőnek azonban nem kell búslakodnia: lesz titkárnője, biztosan apparátusa is, autója nemkülönben, és marad ideje arra is, hogy maximális ellássa a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke tisztét.

Ott talán még nyilatkozhat is, kockázat, vagy, hogy stílszerűek legyünk: bukás nélkül.

FRISS HÍREK

Törött tükör...

Színház-beda...

Teljes front...

Mit akar Put...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK