Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

A számla

Falusi Tamas
-
0
A számla

Az ember nyugodtan ül otthonában, szép dolgokról ábrándozik, mikor egyszer csak riadalom és zaj lesz a postaládáknál, s ha kérdik, mitől van-e zaj: hát megjött a villanyszámla! A vérszínű számla, rajta betűk és számok… illetve hát inkább narancssárga színű, amely által jól kiemelve láthatja a kedves fogyasztó az összes fontos tudnivalót.

Az ember először rémülten ugrik fel a zajra, elönti a hideg veríték, de végül megnyugodva visszaül. Nincs semmi baj, mert itt a FIDESZ életmentő rezsicsökkentése!

A rezsicsökkentés egy fegyver (annak is lett kitalálva a Finkelstein-Habony propagandagyárban). Hatalmas fegyver, ugyanis a rezsit szinte mindenki fizeti, ezért az ország döntő hányadával tudja éreztetni a kormány jóindulatát, hiszen a kormány segít. Azoknak is segít, akiknek nem kell, sőt azoknak segít a legtöbbet, így tökéletesen megfelel a FIDESZ rigorózusan fórsriftos működésének, miszerint a támogatások zömét a gazdagok kapják, a többit meg a tehetősek. Természetesen a közép meg az alsó rétegeknek is leesik azért valami, viszont Mari néni esetében, akinek faluvégi kisházába se a víz, se a villany nincs bevezetve, és petróval világít, a leesés forintosított értéke nulla. Az ÁFÁ-t persze ő is fizeti a kisboltba, amivel hozzájárul a sok és nagyméretű ingatlant, többek között Hatvanpusztát is birtokló Orbán család rezsiköltségeihez. Elkel nekik a segítség, sok a kiadás.

A rezsicsökkentés hatalmas előnye, hogy ezt így nem gondolja át senki, ezért a jóságos, népét szerető Orbán folyamatos kétharmadait jelentős mértékben támogatja. Hajjaj, de még mennyire.

A rezsicsökkentés jellemzője még, hogy meglepő módon hátrányai is vannak. Igaz, nem a kormányzat érzi, hanem az ország, de az nem érdekes annyira, mert nem a kormányzat van az országért, hanem fordítva. Ha a kormányzat lenne az országért, akkor Orbán azt csinálná, ami az országnak jó, nem pedig azt, ami neki, miután viszont folyamatosan az utóbbival foglalkozik, láthatóan úgy tekinti, hogy az ország van érte. Mivel pedig a nép a hatalom megtartása érdekében tett, a demokráciákban igencsak szokatlan húzásokba részint beletörődött, részint nem veszi észre, részint meg nem érti, sokáig lesz még Magyarország Orbáné. Illetve Orbánért. Teljes lakosságával együtt.

A rezsicsökkentéssel az első gond, hogy olyasmit támogat, amit nem szabadna. Ami nekünk nincs. Józanul gondolkodók, pláne közgazdászok azonnal felhördülnek, hogy ez egy emeletes baromság, hiszen az összes tankönyv meg a józan ész szerint is olyasmiket kell támogatni (ha már támogatunk valamit), ami nekünk van, amit mi gyártunk, amiből magyar bevétel keletkezik. Ilyen például a Túró Rudi, ahol a hasznot nem talicskázzák ki az országból. Ehelyett sajnos a rezsicsökkentéssel a földgázt támogatjuk, amelynél a haszon be sem jön ide, rögtön ottmarad Putyinnál. Az olcsó áru jobban fogy, így hát az eredmény az lett, amit minden normálisan gondolkodó ember várt, az ország földgázfogyasztása a 2014-es 8,5 milliárd köbméterről 2021-re folyamatos emelkedéssel 11,3 milliárd köbméterre nőtt (33 %-os növekedés). A rezsicsökkentés eredményeképpen a korábbi szolgáltatók elmenekültek, a gázszolgáltatás gyakorlatilag állami monopólium lett (MVM CEEnergy Zrt.), mivel pedig a gázszállítási szerződéseket is az állam köti Oroszországgal, a gazdálkodási adatok azóta hozzáférhetetlenek. Néhány emberen kívül senkinek fogalma sincs, mennyibe kerül ez az izékavarás nekünk, adófizetőknek, de ezt nem is kell tudni, mert hogy Orbánnak plusz bevétel biztos, a többi meg kit érdekel?

Egy idő után sajnos, ahogy szokott, beütött a krach, Putyin vérgőzös terve testet öltött, és a gázár megugrott. Ezt a kormány nem hagyhatta (a választásokat azért még megvárta – naná), mert ez már akkora kiadás lett volna, ami gazdasági vészhelyzetet okoz. 2022 nyarán lépett is. A nagyfogyasztókat célzó, a gázár adott fogyasztás fölötti hétszeresére emelése azonnal éreztette hatását, az ország gázfogyasztása zuhanni kezdett, és két év alatt immár 33 százalékos eséssel visszatért a 8,5 milliárd köbméteres szintre. Tisztelt kormányzat, így kellett volna kezdeni! A nagyfogyasztókon múlik minden, ahogy látható.

Az egy más kérdés, hogy a józan ész szerint soha nem árukat és szolgáltatásokat kell támogatni, hanem a rászorulókat, mert egyrészt elképesztően igazságosabb lenne, másrészt az áruk és szolgáltatások támogatása a piaci folyamatokba való kormányzati beavatkozás, ami nem egy piackonform valami, viszont ahogy ezt a FIDESZ propagandaosztályon okosan megállapították, az messze nem hozna ennyi szavazatot, mint a mindenki érintő rezsicsökkentés. Ezért marad, és punktum.

A hátrányok között megemlítendő még, hogy az ilyen mesterséges árképzés esetén az áru nem biztos, hogy azon az áron kel el, amely biztosítja a folyamatos működést, azaz

előfordulhat, hogy vagy a karbantartásra meg a fejlesztésre nem marad elég pénz a szolgáltatónál, vagy alacsony világpiaci árak esetén túl sokat fizet a fogyasztó érte, de az állami monopóliumból adódón ez nem érdekel senkit (lásd: szocializmus). A nagy pénzkatyvaszba belesimul minden kiadás meg bevétel, egyedül a „rezsicsökkentés” bűvszó érdekes. Az pedig, hogy mind magát a módszert, mind a kivitelezést tekintve úgy hülyeség, ahogy van, hát istenem! Hozza a szavazatokat, az a lényeges.

Ha valaki veszi a fáradságot, és áttekinti a szolgáltatójától kapott villanyszámlát, akkor annak az MVM zöld logóján kívül még két színes, mégpedig narancssárga színű információtábla található. Az egyik, a kisebb, a lényegtelenebb tartalmazza az elszámolási időszakot, a fizetendő összeget és a fizetési határidőt. Ezek ugyan fontosabb információk, mint az, hogy az árszabás ESZ „A1” Lakosság, de a méretéből ítélve mégsem annyira, mint a lapszéltől lapszélig végigfutó, jóval nagyobb táblázat, amely a következőket tartalmazza:

Magyarország kormánya az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett díj alkalmazását írta elő.

Rezsicsökkentett díj nélkül az Ön fizetési kötelezettsége

az elszámolt időszakban a következő összeg lett volna:                                       41 356 Ft

Így az elszámolt időszakban az ön megtakarítása:                                                36 207 Ft

(Ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra került)

Hát nem gyönyörű, tessék mondani?

A villanyszámlát tovább tanulmányozva a számlarészletezőben megtaláljuk, hogy a fizetendő bruttó 5649 forintból a rendszerhasználati díjak összesen 4253 forintot tesznek ki (ez az, amit az ember a szolgáltatónak azért fizet, hogy az áram eljusson hozzá), az energiadíj, azaz az áram ára pedig 895 forint. Azaz a teljes ár 17,4 százaléka.

Feltételezve, hogy a rendszerhasználati díj mindig ugyanannyi, ha van rezsicsökkentés, ha nincs, a megtakarítás teljes egészében az energiadíjból történik. Ebben az esetben rezsicsökkentés nélkül az energiadíj nem 895 Ft, hanem a megtakarítással növelt 895 + 36.207 = 37.102 Ft lett volna, azaz az elszámolt energiadíjnak a 41,5-szöröse. Mivel a számla szerint az áram ára így rezsicsökkentve 5,11 Ft/kWh, a rezsicsökkentés nélküli áramár a kapott számla alapján: 5,11 * 41,5 = 212,1 Ft/kWh. A számla szerint erről rezsicsökkentik 5,11 Ft/kWh értékre.

Az, hogy ezt a bődületes villamosenergia árat honnan a bánatból vette, aki az én rezsicsökkentésből adódó megtakarításomat kiszámolta, számomra abszolút rejtély. Ide tartozik még, hogy az MVM adatlap szerint a nem lakossági fogyasztóknak kiszámlázott legmagasabb, már a határérték feletti fogyasztásért fizetendő áramár is csak 30,2367 Ft/kWh, azaz a nálam figyelembe vett, rezsicsökkentés nélküli árnak csak a hetede.

A fentiek alapján két lehetőség van. Vagy az MVM számlázási osztályán főnöki beosztásban is szerencsétlen dilettánsok dolgoznak, vagy valakik engem, mint fogyasztót nagyon át akarnak verni ezzel az idehazudott, elképesztő „megtakarítással”. Rendkívüli módon csodálkozom azon, hogy az árnyékkormány energia- és rezsiügyi árnyékminisztere ezt még nem vette észre, és nem kérte keményen számon a kormányon, mivel ez az ő, az árnyékkormány, sőt az egész ellenzék elemi érdeke.

Igaz, abból sem lett semmi gond, mikor a miniszterelnök hosszú időn keresztül azzal a szöveggel hü… szédített minket, hogy ő a rezsicsökkentés révén minden háztartást havonta átlagosan 181.000 forinttal támogat. Az sem volt kisebb marhaság ennél a számlás „megtakarítás” számításnál, mégis sikerült Orbánnak megúsznia, pedig 3,8 millió háztartással számolva az 8 254 milliárd forint/év, azaz az ország gazdasági összeomlása ez esetben pár hónapon belüli.

Hogy igazságosak legyünk a számlát illetően, egy kisebb pozitívumról is be lehet számolni. A számla legvégén ugyan és apró betűkkel, de mégiscsak közli a villamosenergia előállítására szolgáló energiamixet, és az embert úgy is, mint a szakolyi biomassza tüzelésű erőmű technológus tervezőjét jó érzéssel tölti el, hogy az energiamixben a megújulók aránya már 7,7 %.

Foci

Falusi Tamas
-
0
Foci

Mikor az ember felveti a következő témát, annak áttekintése a feladat, hogy korábban írt-e róla. Persze mindenki rájön, ez egy hülyeség, hiszen Szerző ugyan emlékszik a saját gondolataira (ma sem mások, mint akkor), meg aztán le is írta őket, ami rögzíti az ott szereplő dolgokat, ám az olvasója igencsak másként van vele. Tán még nem is látta azt az irományt, vagy ha olvasta volna, ezer dolga közt már nem emlékszik arra, mit is olvasott. Így aztán mindkettőnk érdekében ismételni kell. Ha ehhez hozzávesszük a fideszes szajkók heti 168 órás, ellenirányú működését, az ismétlési kényszer még nagyobb.

Ott van például a nyugdíj. A ténylegesen fennálló helyzet regnálóékat nem hatja meg, tovább szédítik a népet minden vonalon. Múlt év őszén kezdődött annak mantrázása, hogy januárban „emelt” nyugdíj érkezik, ezt a FIDESZ nevű párt szajkói az összes rendelkezésre álló fórumon állandóan ismételgetik, így aztán a mi részünkről nagyon kevés, ha egyszer halkan leírja valaki, hogy ez nem ám emelt nyugdíj, hanem csak az infláció kompenzációja, így a nyugdíjak vásárlóértéke a svájci indexálás Orbánék általi eltörlése óta (2010.) egy fillérrel sem emelkedett. Ha valamilyen konkrét hatást akarunk a választópolgárok tudatában, nekünk is nagyon sokszor és minden lehetséges helyen le kell írnunk, meg el kell mondanunk, hogy Orbánék megint csak átverésre játszanak, már csak azért is, mert a nyugdíjasok száma 2,5 millió. És mind választókorú.

Ugyanez van a 13. havi nyugdíjjal is, amelyet nem Gyurcsány vett el, hanem Bajnai (Gyurcsány a regnálása alatt végig fizette), ő sem „megszorítási” céljából, hanem mert válság volt, ráadásul nem örökre gondolta, hanem csak addig, amíg tart a válság. Orbánék azonban másképp gondolták, és hatalomra jutásuktól 10 éven keresztül (amely szerintük Magyarország legjobb 10 éve volt, válság sehol és semerre, a világpiac szárnyalt, az EU-ból dőlt a pénz) egyszerűen ellopták a nyugdíjasoktól, azaz, bár semmi oka sem volt már a visszatartásnak, nem fizették ki nekik. A fentiek ellenére a fideszes szajkók éjjel nappal azt hajtogatják, hogy szegény nyugdíjasoktól a 13. havit a gonosz Gyurcsány vette el, és Orbán volt az, aki jóságosan visszaadta (hát persze, hogy visszaadta, mivel igencsak megijedt a közelgő választástól, ahol tényleg volt esély az Összefogás győzelemre, ha MZP meg a független sajtó nem szúrta volna el). Nehéz észérvekkel egy ilyen kórus ellen, de nincs más fegyverünk. Mindent el kell a népnek magyarázni. Sokunknak, sokszor, sok helyen.

Az infláció már magától értetődik. Egyetlen leleplező írás nem fogja még csak kicsit sem megkarcolni annak a fideszes ráutalásnak a titánötvözetű felületét, hogy az infláció csökkenése az árak csökkenését jelenti, holott az árak kisebb inflációnál is tovább nőnek, kizárólag a növekedésük lassul. Négy év alatt az árszint 60 százalékkal lett magasabb, nincs hová drágulni már, az emberek pénze elfogyott. A vágyott akármi persze idén is drágább lesz, de már „csak” 6 százalékkal! Lehet örülni emberek! Az inflációról tudjuk még, hogy Magyarország kezelte a legrosszabbul, ebből egyértelmű, hogy a növekedés nagy részét maga a kormányzat okozta, a fentebb írtakból látható az is, hogy viszont a csökkenéséhez a kormánynak nincs köze (akármennyit csapdossa is Orbán fejszével a levegőt), ugyanis a kereslet az, ami megszűnt, mert a bérek nem követték az inflációt. Nincs már értelme tovább emelni a kereskedőknek, mert ha pénz híján úgysem veszik meg, tökmindegy az ára. Ezért csökken az infláció. Hiába hazudnak mást a szajkók. Na, ezt kell nekünk megírni, minél többször minden vonalon.

A további témákat illetően a szuverenitásról már szó esett (pl.: itt) a FIDESZ közpénzből folytatott propagandájáról szintén (itt), a tanári fizetésekről ne is beszéljünk (itt), de azért még van ilyen.

Például a foci. Ha megvizsgáljuk az ország mai helyzetének legfőbb jellemzőit, akkor a korlátlan hatalmú, nárcisztikus, állandó győzelmi kényszerben élő egyszemélyes vezetési jelleg után következő két legfontosabb: a keresztény ideológia meg a focizmus.

Egy olyan ember, aki már az ötvenes években azt kiabálta a boldogult emlékű Népstadionban, hogy „Hajrá magyarok!”, a hatvanas években meg BVSC ifistaként próbálta előbbre lökdösni a magyar labdarúgás szekerét (kevés sikerrel, pláne Törőhöz képest), nyilván elfogult kedvenc sportágával, ezért a tárgyilagos értékeléshez el kell távolodni önmagától. Szerencsére egyre hűvösebben és távolságtartóbban figyelem az ott történteket. Két ok miatt. Egyrészt a magyar foci teljes, már-már a múlt század ötvenes éveire jellemző átpolitizáltsága, másrészt a változás okán, mivel a hajdani játék egyre inkább küzdelemmé torzul.

Hogy miért ment el a foci az amerikai futball irányába, azt nem egészen értem, hiszen olyan már van. Ahogy rögbi is, a birkózásról nem is beszélve. A változás olyan, mintha egy asztaliteniszező a labdának a másik asztalfélre való átütése után rögtön átrohanna az ellenfélhez, és két kézzel ellökné, aki persze így nem tudná visszaadni, viszont a bíró jóváírná a pontot a lökdösőnek, mondván, az ellenfél nem állt elég határozottan ellent neki. Főleg az idegesít, mikor a levegőben lökik meg a fejelni felugró játékost, mert arra nagyon kíváncsi lennék, hogy a FIFA meg az UEFA vezérkara ott fent mibe kapaszkodva tudna ellenállni. A meccseken több már a handwork, mint a foot, az azonos testhelyzet hiánya semmit nem jelent, és a közelharcban nehéz a labdát még vezetni is, nemhogy trükközni vele.

Az én gyerekkoromban minden fiú kipróbálta a focit, tehetség nem veszett el egy sem, manapság viszont rengeteg az egyéb lehetőség, akár az okostelefonon és a videójátékon kívül is. Ráadásul megszűntek a grundok, a Mekiben nem lehet kapura lőni, a focipalánta-neveldék meg nem úgy működnek, hogy mindenkit  próbajátékra invitálnak, hanem úgy, hogy ha jön az apuka a gyerekkel, és nagyon erőlteti, akkor addig ott maradhat, amíg nem jön egy másik apuka egy másik gyerekkel, akinek az agitáló képessége jobb. Így aztán kevesebb tehetség nyer teret. Lényegesen kevesebb. A válogatottat tekintve nagy szerencsénk, hogy ez a tendencia az összes fejlett ország esetében érvényesül.

A másik baj az átpolitizáltság. A „mimagyarok” elv a fociban is dominál, a nemzeti tizenegy valamiféle szentséggé magasztosul, de a többi klubcsapat is nagyon magyar, és ha valaki nem szurkol nekik kellő intenzitással, árulóvá minősíttetik. A dolog érdekessége, hogy például kirakatcsapatunk, azaz a Ferencváros Abu Fani, Besic, Pesic, Zachariassen, Marquinhos középpályája (Szűcs Lajos be se férne) olyan sok „mimagyarsággal” nem rendelkezik, sem vérvonalilag, sem kulturálisan, mégis a tenyerünkön hordozzuk őket, lelkesen követjük nemzetközi szereplésüket, le egészen a Konferencia Ligáig. Kár, hogy nincs egy még lejjebbi szint, mert így a többi magyar nagycsapatnak kupameccsen nem szurkolhatunk. Például a Puskás Akadémiának sem, amelynek jelenlegi összeállítása: Markek, Ormond, Stronati, Szolnoki, Maceiras, Favorov, Corbu, Nagy, Soisalo, Levi, Colley. Ebből látható, hogy milyen jó ott az utánpótlás nevelés. Tisztára Ajax már, nem hiába dől oda a pénz.

Persze ezek még úgy, ahogy bírhatók. Az embernek igazából akkor megy el a kedve, mikor minden magyar focisiker egyszemélyi dicsőséggé kezd válni. Megjelenik a terepen a Gazda, ő adja a pénzt, ő építi a stadionokat meg a fűtött edzőpályákat, ő várja el az eredményeket, neki húzza a cigány… illetve neki játszik a csapat, olyan szövetségi kapitány lesz, amilyent ő akar, kerül, amibe kerül, nem érdekes, ebből nem enged, és nem sajnálja rá a pénzt. Igaz, hogy a miénket nem sajnálja. Ahogy másra sem.  Ott van a rokonság meg a baráti kör, sok éhes szájat kell etetnie, még szerencse, hogy telik, a magyar költségvetés főösszege 40 000 000 000 000 HUF.

A Gazda megbecsüli az érte fáradókat. A Szoboszlaik (jelenleg egy van belőle) Nobel díjas magasságokba emelkednek, újságok garmadája foglalkozik azzal naponta, hogy mit mondanak meg írnak róla, külföldön is, meg itthon is, és ahelyett mit kellett volna róla írni meg mondani. Hiába, no, a „mi fiunk”, általa egy kicsit mi is a Liverpoolban focizunk, még ha nem is tudunk egy egyeneset a labdába rúgni, és megvédjük bármitől, mert jaj annak, aki rosszat mer még csak gondolni is róla!

A többi magyart szintén nagy-nagy figyelemmel követi a sajtó, és bár sokszor túlzásba esnek, de egy rajongónak mindez mindennel együtt még elfogadható… lenne, ha nem sugározna nagy erővel mindenfelől, hogy MI szeretjük a focit, MI szeretjük a válogatottat, tehát MI szeretjük a hazánkat, TI meg nem, nyomorult árulók! A Mi meg a TI felismerése remélhetőleg nem okoz gondot senkinek.

Na, ezért hasonlik meg az ember, hiszen ha a magyar csapatoknak drukkol (márpedig nekik), azzal a Gazda hasznát növeli, mert ha siker lesz, ő aratja le. Népszerűség, fölény, többlet FIDESZ szavazat.

Ennek drukkoljunk, tessék mondani?

Árulás

Falusi Tamas
-
0
Árulás

„Hivatalossá vált 2023-ban, hogy a magyarországi baloldal hazát árul – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandiner honlapján szombaton közzétett évértékelő interjújában.”

Mint tudjuk, a hazaárulás nálunk úgy „válik hivatalossá”, hogy a jelenleg Magyarországon regnáló, FIDESZ nevű párt azzá nyilvánítja. Ez a gátlástalan társaság ráolvasásos technikát alkalmaz, mert erősen bízik abban, hogy szegény Mari néni, Józsi bácsi meg a röfik el is hiszik azt, amit először Habonyék kitalálnak, aztán az összes általuk kinevelt és megfizetett szajkó a jócskán kibővített baráti médiában éjt nappallá téve hajtogat. Sajnos van ebben a bizalomban valami, mert Mari néni meg Józsi bácsi a hozzá eljutó sajtóban semmi mást nem hall, olvas meg lát, mint ezeket a szajkókat, és miután így az összes kérdésben megkapták, megkapják, és meg fogják kapni „a szükséges információt”, ezt adják tovább a röfiknek ők is. Szegény röfik sem tehetnek mást: amit hallanak, azt elfogadják.

Szajkóból van bőven. „Pénzszagra gyűl az éji vad”, írja a költő, és bizony igaza van, még akkor is, ha a szajkó nappali vad, meg ha nem is pontosan ezt írta, ugyanis a pénzszag vonzó tulajdonsággal bír, és a forrás körül a tömegnyomor magától értetődik. „Pecunia non olet” (A pénznek nincs szaga), mondta hajdan egy másik potentát mintegy cáfolandó az előző mondatot, de nem volt igaza, ugyanis a pénzillat nagyon vonzó tud lenni, pláne azok számára, akik saját képességből nem vinnék ugyan sokra, viszont ha kapnak egy papírt, akkor azt simán felolvassák. Bárkinek. Bárhol és bármikor. Persze csak fizetés ellenében.

Szajkó úr… illetve Szánthó úr, mint az köztudott, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Hogy mivel foglalkozik ezen nagybetűs Nonprofit? Hát nem az alapjogokkal. Hanem:

„Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.”

Ebből kiderül, hogy ők ugyan még véletlenül sem korrektek politikailag, sőt ellenpólust képeznek, pont úgy, ahogy az emberi jogi fundamentalizmussal szemben is. Mint írják, a józan ész alapján igyekeznek megtalálni az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között.

Ebből következően a józan ész, mármint az ő józan eszük alapján korlátozhatók az emberi szabadságjogok a társadalom érdekében. Azt, hogy mi a társadalom érdeke, szintén ők mondják meg (ki hitte volna?). Tökéletes példa erre a fenti hazaárulás, mely esetben a társadalom érdeke az, hogy az ellenzék sehonnan se kapjon pénzt. Emberi joga ugyan pénzt kapni akárhonnan is, de Szánthóék szerint a társadalom érdeke sérülne, mert még a végén az ellenzék alakíthatna kormányt a FIDESZ, illetve hát Orbán Viktor helyett, amiről a józan ész azt mondja, hogy ha nem Orbán Viktor van hatalmon, az a társadalom érdekével rendkívül ellentétes valami. Egy ilyen ellenzéki hatalom esetében még tán jóban is lennénk az EU-val, megérkezne a támogatás, gazdasági téren nem a bolgárokkal harcolnánk az utolsó előtti helyért, több pénz jutna az oktatásra meg az egészségügyre, a támogatásokat a rászorulók kapnák, nem a gazdagok meg a tehetősek, nem lenne az összes fék és ellensúly pártszervezet, és még további efféle rettenetes dolgok esnének meg velünk, melyek a mai Magyarország társadalmi érdekével Szánthó szerint semmiképp sem egyeztethetők össze.

Ha elemezzük az Alapjogokért Központ álláspontját a főbb politikai kérdésekben, egyértelműen látható, hogy azok az álláspontok egy az egyben a FIDESZ álláspontjai is. Szánthóék józan esze a FIDESZ józan eszével tehát abszolúte egybevág, továbbá aminek alapján a Központban megítélik a dolgokat, ugyanazon az alapon ítéli meg a FIDESZ is, és hogy a végkövetkeztetéseik szintén megegyeznek, az a fenti azonosságok alapján magától értetődő. A fenti végkövetkeztetéseket végül ismertetik a néppel, illetve hát a nép azon részével, amely Orbánnak a kétharmadot biztosítja, nehogy a mostani keserves helyzet miatt elfelejtse, kire kell szavaznia.

Az Alapjogokért Központról a következőket írja az Átlátszó 2022-ben:

„Akár 9 milliárd forintnyi támogatás kerülhetett tavaly az Alapjogokért Központhoz… Más szóval: a rövid lejáratú kötelezettségek és az aktív elhatárolásokat tartalmazó mérlegsorok összege is a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által megkapott támogatásokat rejt. Így jön ki az akár 9 milliárdos támogatás: rövid lejáratú kötelezettségként 4,18 milliárd forintot, aktív elhatárolásként 3,66 milliárd forintot mutatott ki a társaság. Tegyük hozzá: azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek a támogatások kitől érkeztek, mire költötték, pontosan mekkora részét fedik le ennek a két mérlegsornak, és vajon átfedésben állnak-e a bevételezett 1,25 milliárddal.

Az adatokból erősen úgy tűnik, hogy ez a nonprofit társaság tényleg nem a profitra hajt (ahhoz csinálni kéne valamit – termék, szolgáltatás, melyeket megvesznek a piacon), hanem az állami támogatásra, és ha ismételten, immár akárhanyadszor megemlítjük a szintén fideszes szajkót játszó MTVA évi 148 milliárdját, a Rogán féle propaganda alakulat évi 50 milliárdját (plakátok, a néppel való konzultációk, fideszes szervezetek támogatása), a baráti sajtóban feladott állami hirdetések révén érkező  milliárdokat, meg a nonprofitok besöpört támogatásait, akkor kristálytisztán látható, hogyan veszti el a közpénz közpénz jellegét, és lesz belőle fideszes propaganda, azaz beavatkozás a magyar választásokba. Egyértelmű beavatkozás. Közpénzből. Hoppá! Kedves Szánthó úr, csak nem bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű? és hol van ilyenkor az ÁSZ, tessen mondani?

A FIDESZ tehát a mi pénzünkből tudatja velünk, hogy ő jó, az ellenzék meg rossz. Az ellenzéknek ugyanezt még adományból sem engedélyezi. A saját pénzét persze sajnálja erre, abból inkább Hatvanpusztát meg egyéb szerény, kastélyszerű lakhelyeket épít magának.

Persze azért van annyira trükkös, hogy nem beavatkozásról, hanem külföldi beavatkozásról beszél. Ebben tényleg van valami, mert valóban, mind az EU (Tanács, Bizottság egyremegy), mind a Biden kormányzat szeretné, ha nem Orbán lenne a magyar miniszterelnök, de ezek, ha tényleg be akarnának avatkozni, nem pár millió dollárral tennék (ami ráadásul a FIDESZ által ellopott és propagandára fordított pénzhez képest semmi) hanem sokkal többel és sokkal hatékonyabban. Az, hogy nem ez történik, bizonyítja, ehhez a pénzhez országoknak és nemzetközi szervezeteknek az égadta világon semmi köze nincs, azaz a FIDESZ szöveg csak a nép átverésére szolgál. Ahogy a sorosozás dettó.

Érdekességként megemlítendő, hogy a derék Szánthó még derekabb nonprofitos szervezetének nem kell magát valami ócska albérletben meghúznia. Mint azt szintén az Átlátszó 2021-ben írja:

„Szauna is lesz az Alapjogokért Központ új irodaházában. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton. A Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak.”

Továbbá (HVG 2023. június):

„Az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél személyi jellegű ráfordításként 1182 millió forintot számoltak el tavaly, ami az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több mint egy államtitkár 1,97 milliója. Az nem derült ki, hogy az ügyvezető-tulajdonos Szánthó Miklós mennyit keres, de az igen, hogy a fizetett alkalmazottak számánál nagyobb arányban nőtt a rájuk költött összeg.”

A fentiek szerint egyértelmű, hogy VAN az a pénz. El is gondolkodtam egy mindkét végén hegyesre pödrött bajuszon, hátha arrafelé ez kötelező. Szöveget bemagolni, aztán elmondani én is tudok, a bajusszal kombinálva esetleg leeshet nekem is valami… éljen Orbán Viktor! A szaunát az alagsorba kérem!

Misztérium

Falusi Tamas
-
0
Misztérium

A misztérium egy olyan isteni titok, melyet definíciója szerint az emberek képtelenek fölérni ésszel, így aztán jobb, ha nem is próbálkozik senki. Ilyen misztérium például az, hogy a Nagy Francia Forradalom után 235 évvel még mindig lehet a vallásra építeni egy államot. Jó, persze, ez nem nagy kunszt, ha a Közel-Keletre, Afrikára vagy egyéb ilyen helyekre gondolunk, na de Európában? Hát hogy nézne az ki, kérem?

Az érdeklődőknek elárulom: pont úgy, ahogy Magyarország most kinéz. Vigyázat, ez az ország nem úgy épül a vallásra, hogy a klérusnak az országban bárhol bármiféle hatalma van (még csak az kéne!), hanem úgy, hogy gyakorlatilag csak egy párt létezik, amelyre a vallásosak szavazhatnak, a többi döntő többségében gyalázatos, istentagadó horda, akik ha tehetnék, és rajtuk múlna (azaz, ha hatalmon volnának), gyorsan elintéznék, hogy a magyarság ismét rút, sybarita vázakból álljon, akik elpuhultan és élvetegen fetrengenek az erkölcsi fertő mocsarában. Hát mi lenne akkor a ropogós rokolyájú leányok és a pörgekalapos legények felemelő látványából, tessen mondani? Sokkal jobb ez így vallásosan, ahogy most van. Nem is kerül a kormánynak sokba, némi üldözöttkeresztény támogatás világszerte, néhány templomfelújítás, pár iskola, épület, fociklub a klérusnak, az nem nagy veszteség, az oktatás úgysem a regnáló párt szívügye. Ezektől a papság majd  hálás lesz a regnálóknak, következésképpen úgy prédikál a templomban és nevel az iskoláiban, ahogy kell neki, azaz amelynek hatására a mai vallásos szemléletű, FIDESZ hívő népréteg simán újratermeli önmagát, és akkor a regnáló párt hatalma sokáig biztosítva van.

Ehhez szükséges még az aktív miniszterelnöki részvétel a főbb vallási ünnepek során, valamint a nép eltiltása bármiféle malackodástól és/vagy devianciától. Utóbbit úgy, hogy deviancia hivatalosan nincs is, illetve van, de tilos tudni róla. A fiatalkorúaknak különösen, azaz nekik törvényileg is tilos. Ami nem olyan, azt fóliázni kell. Természetesen minden párt, amelynek a legcsekélyebb vallásos alapja van, azonnal ledarálandó, illetve beolvasztandó a FIDESZ-be, mikor melyik látszik célszerűbbnek. Ahogy az MDF, meg a Kisgazdák (ledarálás), és a KDNP (beolvasztás). Ezeknek két lehetőségük van, vagy kussolnak a Nagygazda árnyékában, vagy a pártjuk eltapostatik. Lehet választani.

A jelenlegi regnálókhoz húz még a vallásosokon kívül néhány további választói réteg. Az egyik azon csoport, melynek tagjai a létező szocializmusban hátrányba kerültek, személyi és/vagy anyagi veszteséget szenvedtek el, náluk ez vörös fonálként húzódik végig a család történetén, komcsikra még véletlenül sem szavaznának soha, a másik a szigorúan rendpártiak (illiberálisok) csoportja, aki nem szeretik, ha mindenki csak úgy összevissza azt csinál, amit akar. Ezek a választópolgári halmazok persze jelentős mértékű átfedésben vannak, egymással nagy a metszetük, a fő ellenség tehát az ateista-libsi-bolsi, a cél azok hatalomra jutásának mindenképpeni meggátlása. Azt, hogy ennek sikeréhez kedvenc pártjuknak minden féket és ellensúlyt el kellett foglalnia, mégpedig közmédiástul, természetesnek tartják, hiszen az özönvíz sem volt kellemes Noén és családján kívül senkinek, ám az Úr nem habozott egyetlen pillanatra sem! Így aztán ők sem haboznak elfogadni az igencsak kevéssé demokratikus lépést, mivel minálunk ők a Noé és családja. Személyesen. Hogy az Úr kicsoda, azt mindenki találja ki maga.

Szép példája a vallás uralta Magyarországnak a Nagy-Szénás tetői fakereszt. A keresztet vagy öt éve ismeretlenek állították, felcipelve oda a két nagy fadarabot, a helyszínen össze is rakták, de alapot sajnos nem csináltak neki (betonkeverőnek odamenni tilos), így aztán párszor ki is dőlt. Gazdája vagy annak barátai minden kidőlés után újra felállítottak, hogy továbbra is hirdesse a… hirdesse a… de mit is? Hát, igazából nem tudom. A tetőn nincs sírja senkinek, pláne nem keresztény nagyjaink közül, csata itt nem zajlott, mint Muhinál, semmi emlékezetes, egyedül talán az lehet az ok, hogy valaki ott világosult meg túra közben, ennek akart emléket állítani.

A legvalószínűbb lehetőség mégiscsak az, hogy valaki a kereszttel a hite szerinti nagyigazságot hirdeti. Demokráciákban ezzel az a baj, hogy vannak kijelölt helyek, ahol az ilyen hit hirdethető (pl. a mindenféle templomok), és akkor az, akinek nem kell az ő nagyigazsága, nem megy oda, viszont ha egy közhasználatú helyről, esetünkben a turistaútról van szó, azon vagy amellett jóérzésű ember semmi olyat nem épít, ami más vagy semmilyen hitű embertársait zavarhatja. Amennyiben valakik mindenáron ragaszkodnak hozzá, ezt jelezni kell, és ha az állam a szándékot elfogadja, népszavazás rendezhető róla, így a többségé a döntés. Az adott eset keresztjét illetően viszont sem a jóérzés, sem a többségi döntés elve nem érvényesült. Odarakták, és kész.

Az már csak színesíti a sztorit, hogy a kereszt egy természetvédelmi területen állt, azaz egy olyan helyen, ahová még egy padot sem szabad engedély nélkül kihelyezni, ám hogyha vallásos keresztállító honfitársunkat a nem vallásos honfitársak érzései egyáltalán nem érdekelték, akkor hogy jogilag mit szabad és mit nem, valószínűleg szintén nem zavarta.

Lehetett volna persze ott egy félholdat, a próféta zöld zászlaját, egy tükröt (shintai), esetleg egy aranyozott Dávid csillagot is fölállítani, de ezeket a hatóság fél napon belül úgy bontotta volna le, mintha sose lett volna ott. A demokráciákban az összes vallás engedélyezett, mindegyik mindenki által szabadon választható, de az összes felett álló államban egyiknek sincs hatásköre. A fentiek szerint a demokratikus jog legerősebben azt a helyzetet védi, amelyben semmi sincs ott (az szekuláris állam által preferált helyzet), minden más kevésbé védett, azaz az illegálisan fölállított keresztet rég le kellett volna bontani.

A hatóságok viszont nem rendelték el a lebontását. A kereszttel sokkal elnézőbbek, mint a többi vallási jelképpel, sőt néha az állammal szemben is előnyben részesítik, hiszen Mária országában a keresztény vallás olyan, mint az aduász. Mindent visz, mégpedig a kormány által garantáltan. Az államot is ha konfliktusba kerül vele. Egyetlen kivétel, mikor miniszterelnök úr nem osztja a pápa álláspontját (például azonos nemű párok megáldása), mert ez esetben hiába vagyunk Mária országa, a pápa által képviselt kereszténység simán elsöpörtetik. Természetesen mindez a magyar klérus nagy-nagy egyetértésével, mely testület nem a vatikáni főnökét támogatja, hanem azt, aki fizet – és mégsem „seprűzetnek” ki a templomukból! Hogy ez hogyan lehetséges, arról a Megváltót kell megkérdezni. Ilyenkor vajon merre jár?

A kereszt ezért maradt. Szerencsés helyzet a derék híveknek, ám nemrég sajnos mégis megtörtént a baj. A keresztet ugyanis ledöntötték valakik. Ráadásul el is tüzelték, azt nem tudni, hogy melegedési, szalonnasütési vagy keresztény-, illetve keresztüldözési célból, mindenesetre helyreállították a nemzeti parkhoz és a demokráciákhoz illő kereszt nélküli, azaz a természetvédelmi terület világnézeti semlegességet tükröző állapotot.

Mária országa persze azonnal lépett: a KDNP helyi szervezete kérelmezte egy új, immár beton alappal bíró, immár 3 méter magas kereszt felállításának engedélyezését (immár kőből), és ezt a kormányhivatal meg is adta, annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok szerint fokozottan védett területen nem lehetne felépíteni. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesülete (NATE) ezért bíróságon támadta meg a kormányhivatal határozatát. Ezt meghallva Menczer Tamás, a terület országgyűlési képviselője nagyon kiborult. Október végén a Nagy-Szénás csúcsáról jelentkezett be, és név szerint megnevezte a bűnösöket, akik majd pokolra jutnak: Vojczek Judit, a NATE vezetője és Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója. Menczer szerint amit Füri és Vojczek csinál, az „a modernkori keresztényüldözésnek egy fajtája”, és ő harcolni fog ellene.

Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó, és a tájékoztatásért valamint megjelenítésért felelős államtitkár be is tartotta ígéretét. Egyrészt a Nemzeti Park fura urának, másrészt alkalmatlannak titulálta Füri Andrást, akit az államtitkár úr szívós harca eredményeképpen úgy leváltottak, mint a sicc! Hiába írta azt szegény, hogy „Vallom, a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. Szerencsére több ilyen Szentély is létezik Magyarországon, amelyek védelmét – a nemzeti örökségünk részeként – az Alaptörvény is megőrizni rendeli. Ilyen Szentély a fokozottan védett Kis-és Nagyszénás hegycsoport a Budai-hegyekben, ahol elsődleges cél a természet sokféleségének, a teremtett világnak védelme. Minden más csak ez után következhet!”

Az RTL megkereste az Agrárminisztériumot, akik azt válaszolták: ugyan, dehogy! Füri András már több mint egy éve kérvényezte felmentését egészségügyi állapotára hivatkozva, tehát a nagy-szénási keresztes ügynek semmi köze a leváltásához.

De még mennyire, hogy semmi köze, tehetjük hozzá mi, Mária országának lakói. Füri alkalmatlan is, beteg is, a felmentését is maga kérte, meg aztán kisebb beosztásban van, illetve volt, mint Menczer, az olyan meg ne ugráljon. Értjük?

És hogy azóta valaki ismét fölállította a keresztet, aztán feljelentette önmagát, mint a keresztény vallás nagy harcosát, hogy ezzel tündökölni tudjon, az már tényleg a bohózatok világa.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Kenderessy Milán
-
0
Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

Lehetőség

Falusi Tamas
-
0
Lehetőség

Üresjárat van. Konkrétum semmi, mindenki beiglizik, legfeljebb általánosságokat lehet ilyenkor írni, például azt, hogy nehéz időket élünk. Ehhez egy sóhaj is tartozik, legalább sajnáljanak, ha már ennyire rossz a helyzetünk.

Mert az rossz. A legtöbbünk életét tekintve tényleg nehéz időket élünk. Kérdés persze, hogy mihez képest? Ha ezen elgondolkodik az ember, és végigtekint az elmúlt éveken, elsőnek rögtön arra gondol, voltak-e egyáltalán könnyű idők? Másodiknak arra, hogy nem. Nem voltak. A problémák eltűnnek ugyan (nem megoldódnak, hanem okafogyottá válnak), de jönnek helyettük újak, a nehézségek mázsás terhe nem változik, sőt nem csak egy ember, hanem még a különböző emberek esetében sem. Ahogy egy gondolkodó valamely könyvében olvashatni, a Sors ugyanakkora mértékben ver minden embert, azaz a csapást az összes egyforma nagynak érzi, csak az egyiknél éhség és súlyos betegség az ok, a másiknál meg a behűtött pezsgő kívánatostól eltérő hőfoka. Ezért nehéz objektíven megítélni, mi van, és mit kéne tennünk.

A megítélés nehézségeihez tartozik, hogy az emberek többségének nincsenek meg a helyzetértékeléshez szükséges információi, nem is akarják megszerezni, de még ha meg is szereznék, nem tudnának velük mit kezdeni. Churchill mondotta volt, hogy a demokrácia elleni legfőbb érv egy ötperces beszélgetés az átlagválasztóval, utána elmegy az ember kedve tőle, és bizony ebben igaza van. Azért ne feledjük, ő mondta azt is: a demokrácia rossz dolog, nagyon rossz, sőt borzasztóan rossz, de jobbat még nem találtak ki.

A helyzetértékelésnél további problémák is felmerülnek. Például az, hogy minden tény torzulásra hajlamos. Az információk terjesztésére és magyarázatára hivatott médiamunkások közül sem mindegyik egyetemi tanár (hajjaj), azaz a hírek átadásában nagyon sok az érzelmi szál, ami a durva elfogultság finom megfogalmazása, ráadásul jó részüket anyagi előnyök is motiválják (le vannak fizetve, na). A fontossági sorrendet tekintve a sport és a pletykák utáni híreket szolgáltató politikusok egyrészt terelnek, másrészt hazudnak (hol van már „az ország szolgálata”, ugyan kérem, lejárt lemez), ráadásul a média mindezt a saját szája íze szerint formálja, lögyböli, kavargatja, és tálalja, a lényeg annyi, nem magyarázzák el rendesen.

Az újságba író vagy maga sem érti a történteket, vagy elkötelezett érzelmileg, netán elkötelezett anyagilag (csúnya dolog, de van ilyen, szinte kizárólag a NER oldalon), esetleg úgy gondolja, hogy ez nem az ő feladata, és a tömegből kiválva könnyed libbenéssel ül át a zsűri páholyába. Jellegzetes értelmiségi attitűd, majd ő megmondja, mi van, részletében, meg egészében is, így aztán mindenki szájtátva nézi, mennyire okos és bátor ember, főleg, ha bugris módon küld el mindenkit a francba. Hogy az ilyen írás haszna semmi, más lapra tartozik.

Következzen a propaganda. A Harmadik Birodalom egyik prominense dolgozta ki a technikáját, nem is védett a rendszer, bárki által szabadon használható. Hajh, de tudta/tudja mindezt Finkelstein meg Habony:

  1. Kerüld az elvont gondolatokat, az érzelmeket vedd célba.
  2. Kevés üzenetet küldj, de azokat folyamatosan sulykold.
  3. Használj felszínes, általánosító véleményeket, sztereotípiákat.
  4. Az érvelés legyen egyoldalú – soha ne árnyalj.
  5. Folyamatosan kritizáld az ellenfeledet.
  6. Keress egy ellenségképet, és éjjel-nappal rágalmazd.

Itt van például a 2. pont, amelyet megfogadva és betartva a regnálók folyamatosan dollárbaloldaloznak. Hogy miért hülyeség, itt olvasható. A másik oldalnak is vannak sulykolásai, ilyen például Orbánék letolvajozása, amivel nincs is semmi gond, mert ezt egyértelműen bizonyítja a rokoni és a haveri kör igencsak gyors ütemű és mértékű meggazdagodása, mégpedig bármiféle ötlet, találmány, know-how nélkül, azaz nulla innovativitással, és nem ám a nemzetközi piacon, hanem kizárólag az állammal üzletelve, véletlenül pont azon időszak alatt, mikor kormányfő volt a Főnök.

Az ellenzék számára nem szerencsés, hogy minősítik őket a saját oldalukról is. Az egyik minősítés, a „Gyurcsánnyal nem lehet győzni”, a másik pedig, „Az ellenzék sem lenne jobb”. Ezek sajnos rögződnek az emberekben, és sokakat tarthatnak távol a szavazástól, mondván, hogy úgysem nyerhetünk, de még ha nyernénk is, az se lenne jó. Az ilyen minősítés (ha Orbánt le akarjuk váltani) mindenképpen ellenjavallt, mert itt az országról van szó, amelyet egy ostoba akarnok épp most tesz tönkre gazdaságilag, ás el mélyre külpolitikailag, és taszít gödörbe erkölcsileg, ugyanis semmihez nem ért, és mégis mindenben ő dönt, aminek rendkívül negatív hatása van. A Nagy Mimagyarok, akinek vezetésével most már hamarosan utolérjük Ausztriát, aki középhatalommá plusz nettó EU befizetővé teszi Magyarországot, aki fejszével küzdi le az inflációt, és nemsokára elfoglalja Brüsszelt von der Leyenestül. Ahogy tudjuk tőle, párezret kell aludnunk, és akkor majd minden magyarnak jó lesz. Név szerint: Orbán Viktornak, Tiborcz Istvánnak, Orbán Győzőnek, Mészáros Lőrincznek, satöbbi. Vannak vagy ötezren (csökken a magyarok száma, na!). Nekik ugyan már most is jó, de akkor még jobban fognak menni dolgaik, hiszen a magyarságuk 150 % fölötti, a többiekkel ellentétben, akik sokkal kevésbé magyarok. Az olyanokkal törődjön a Soros, nem igaz?

A fentebb írtak eredménye, azaz a lassan hömpölygő éjsötét katyvasz mindent eláraszt köröttünk. Ilyen helyzetben még a racionális elmék is kapkodják a fejüket, és zavartan hápognak, hogy most már mi legyen.

Adjuk fel? Azt azért nem mondanám. A siker egyetlen esélye, ha a FIDESZ által sűrűn bevetett propagandisztikus elemeket alkalmazzuk mi is. Érveljünk kizárólag egyoldalúan és elfogultan, ha valami nem tetszene az ellenzékben, akkor is, hiába hörrennek föl a széplelkek erre, hogy de hát ők függetlenek meg minden, most nem róluk van szó, hanem az országról. Tovább megyek: Európáról. Még tovább menve: sőt.

Ha úgy döntünk, hogy harcba szállunk, néhány alapvetést el kell fogadnunk.

  • Gyurcsánymentes ellenzékünk nincs, és nem is lesz. Próbálkoztak már egy páran, nem jött be senkinek, értelme az ellenzék még további szabdalásán túlmenően nincs.
  • A DK szavazótáborára szükség van. Gyurcsány különben is háttérbe vonult, és maximum frakcióvezetőként fog üzemelni, ezért akármit hazudik róla a FIDESZ, csak legyintsünk, hogy hülyeség. Az elmúlt nyolc évről itt, itt és itt lehet olvasni információkat, hogy az érvkészlet az agitációhoz teljes legyen.
  • Az ellenzékről akkor is tudjuk, hogy mit fog csinálni, ha még nincs kész a program, ezért az itt következőket az írástudóknak kell vonzó ellenzéki alternatívaként ismertetni a lehető legtöbb választóval, akik az információkat remélhetőleg tovább viszik. Tehát:
    • Biztosan több pénzt fog fordítani az oktatásra (tudás alapú társadalom).
    • Biztosan több pénzt fog fordítani az egészségügyre (baloldaliak).
    • Biztosan visszahozza az Orbánék által megszüntetett svájci indexálást, hogy a nyugdíjak is növekedjenek. Jelenleg csak az inflációt követik, azaz a tényleges növekedésük 2010. óta nulla, hiába beszél a fideszes propaganda róla.
    • Biztosan a rászorulókat fogja támogatni és nem a nagyfogyasztó gazdagokat.
    • Biztosan jóban lesz az EU-val.
    • Biztosan hazahozza a nekünk megítélt pénzeket.
    • Biztosan megteszi, amit a lengyelek: pártmentesíti a közmédiát.
    • Biztosan semlegessé teszi a fékeket és ellensúlyokat.
    • A végére maradt a legfontosabb: az ellenzék regnálása alatt biztosan lesznek tolvajok, de azokkal az történik majd, mint Zuschlaggal: a pártból való azonnali kizárás, 50 millió visszafizetése, ráadásként 6 év börtön (miniszterelnök Gyurcsány), nem pedig az, ami Tiborcczal, aki szabadon elsétálhatott a pénzzel, maradt a büntetlen előélete, és ma is párttag, ha jól tudom. Helyette mi, adófizetők fizettük vissza az EU-nak a 13 milliárdot (miniszterelnök Orbán). A két eset közti különbséget kell hangsúlyozni mindenütt.
  • A FIDESZ óriási médiafölénye kötelezővé teszi, hogy mindenki, aki az ellenzéket preferálja, az összes rendelkezésére álló módon terjessze „Az ellenzék sokkal jobb lenne” alternatívát. Aki tudja, írásokkal, a többiek személyes agitációval és „Add tovább!” biztatással a szűkebb/tágabb környezetben.

A magyarok kétharmaddal sokszorosan megszavazott, azaz kedvenc miniszterelnöke mondotta volt,

„A meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük”.

Az ellenzékieknek is így kell küzdeni, mindent bevetve az ország érdekében. Ha majd az ellenzék nyert, lehetünk újból függetlenek.

Ahogy a költő írta: „ez a mi munkánk; és nem is kevés.”

Nincs kegyelem

Falusi Tamas
-
0
Nincs kegyelem

„Döntött a Kúria: Karácsony Gergely nem kap mentességet az adófizetés alól”. Ezt posztolta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Lelkesen posztolta, hiszen nagy győzelem ez neki, hogy Karácsonyéknak a szolidaritási adó alól nincs kibúvó semmi. Még a bíróságon sem, mert ha az nekik egy kicsit is kedvezően ítélne, jön a jólfizetett úthenger és mindent eltipor a kormány segítése érdekében. Van az a pénz, kérem tisztelettel.

Varga győzelme többszörös.

  • A pénzügyminiszter júniusban azt nyilatkozta, hogy Karácsony csődbe vitte Budapestet. Azóta kiderült, hogy ez csak egy primitív hazugság, de Varga nyilatkozatának megvalósulásában segít, hogy ha esik, ha fúj, mindenképpen elvonnak a fővárostól 5,6 + 3,87 milliárdot (hátha így mégiscsak csődbe megy, és Vargának lesz igaza).
  • Ezzel a közel tíz milliárddal jobb lesz a költségvetés helyzete, ami egy pénzügyminiszternek nagyon fontos, pláne, mikor akkora rekordhiány várható, hogy azt nehéz lesz magyarázni. Itthon is, de főleg a hitelminősítőknél.

Nagyon is megértjük a miniszter urat, az ilyen ínséges időkben a kis győzelem is győzelem, amit be lehet mutatni a Főnöknek kormányülésen. Ez a pénz a magyar költségvetésnek ugyan csak 0,25 ezreléke, de az erkölcsi hatása bombasztikus, mert a jóval kisebb budapesti költségvetésben a hatása egy komoly sallerrel ér fel. Dühöngjenek csak Karácsonyék, mint a Lánchíd 6 milliárdjának esetében, amit szintén elcsakliztak tőlük. Szegény Vargának egyébként is nehéz a dolga, újból be kell hízelegnie magát a Főnöknél, és az nem lesz könnyű. Jelenleg ugyanis kispadozik.

Konkrétan vizsgálva az ügyet, felmerülhet a kérdés, honnan vette Varga ezt a csődbevitelt? Az első gondolatunk rögtön a derék Tarlós, (korábbi főpolgármester, ma valamilyen közpénzből fizetett tanácsadó a FIDESZ környékén), aki bukása óta számtalanszor játszotta már ki az aduászt (ezen az egyen kívül más lapja nincs is), hogy hát ő 200 milliárdot hagyott a kasszában, és hát hogy azt biztosan elherdálta a Karácsony féle banda, mert állandóan panaszkodnak, hogy nincs pénz.

Mint azt a fővárostól tudjuk, Tarlós távozása után a főszámlán nem kötött pénzként 186,2 milliárd forint volt található. Akadt ott még 22,6 milliárdnyi címkézett pénz is, de annak már megvolt a helye, azaz szabadon nem lehetett felhasználni. Ez összesen 208,8 milliárd, azaz a Tarlós szöveg, hogy ennyi volt, igaz, sőt még kicsivel több is, persze ebből csak 186,2 milliárdot költhettek Karácsonyék arra, amire akartak.

Ezzel szemben állnak az Orbán féle, a fővárosi vereség miatti, ócska lelkű bosszúállást kristálytisztán bemutató elvonások.

  • A szolidaritási adó növelése. Ez az adó 2018-ban (főpolgármester Tarlós) 5 milliárd forint volt. Karácsony főpolgármestersége alatt 2019 – 2023 között a következőképpen emelkedett (milliárd HUF-ban): 10, 22, 35, 36, 58. Összesen 161 milliárd, a Tarlós irányította korszak évi 5 milliárdjához képest a többlet öt év alatt 136 milliárd forint.
  • Az iparűzési adó elvétele. Ennek az adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ennek révén 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi, Tarlósnál alkalmazott szabályok szerint beérkezett volna.
  • A szemétszállítási díjbeszedés államosítása. Az állam beszedi a szemétszállítási díjat, de csak a régi összeget utalja át a fővárosnak (az inflációt nem veszi figyelembe) amely ravasz húzás további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit.

A fenti negatívumok összesen 227 milliárdot tesznek ki, ami a Tarlós féle szabad felhasználású pénznél (186,2 milliárd) 40,8 milliárddal több, azaz a főváros Karácsonnyal rosszul járt, hiszen Orbán, ha átokkal nem is, de egy jókora összeg elvonásával sújtotta.

A Tarlós által „otthagyott” 200 milliárd tehát igaz. Volt. 2019-ben. Sajnos már nem az, azt a tartalékot ugyanis az állam úgy elvonta, mint a sicc. Aprócska 40 milliárd további elvonással megfejelve, nehogy már maradjon nekünk, fővárosiaknak valami.

Varga az üggyel kapcsolatban mondott mást is. Például:

„Olvasom, hogy a főpolgármester-helyettes állítása szerint ma reggelre 4 milliárd forint maradt a Főváros számláján. Ehhez képest a Főváros saját beszámolója szerint szeptember 30-án még 113 milliárd forint volt a számláján. Mindez azután, hogy idén rekordösszegű, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be a Főváros. Hová lett a pénz?”

Ismert pénzügyi körökben az az általános nézet, hogy ha egy adott pénzügyminiszter nem ismeri egy téma összes adatát, akkor arról kusso… izé, mélységes mélyen hallgat. Pláne nem kéri számon más pénzgazdálkodási technikáját, hogy mikor vesz igénybe szolgáltatást, és azt mikor fizeti ki, de még csak nem is kritizálja, mert nem az ő dolga. Persze Varga nem a tényleges kíváncsiság okán kérdez (egy fenét! – akkor Karácsonyék bemutatnák neki, mennyiből működnek a trolik, villamosok, meg a buszok, mennyibe kerül a világítás, ésígytovább, ésígytovább), hanem számonkérő azaz „hol a lóvé?” technikával próbálja prezentálni a jónépnek Karácsonyék tehetségtelen herdálását. Azt, hogy ezzel a pénzügyminiszterinél nagyságrendekkel alacsonyabb szintű viselkedéssel csak magát járatja le, úgysem érti, hiszen Orbán (az áldott emlékű Simicska kivételével, akit végül, mikor az lázadni próbált, úgy taposott el, mint egy bogarat) csak magánál kisebb képességűeket tűr meg maga mellett. Akkor pedig adott a Varga féle színvonal is, nemde? Hogy Varga mindent megtesz az ismét a kezdőcsapatba kerülésért, az persze érthető. Még ha röhejes is (mind a szándék, mind a technika).

Van azért az ügyben egy további érdekesség is. Ha valaki nem ismerné a történteket:

Az állam Budapest szolidaritási hozzájárulását a tizenkétszeresére emelte. Ezért a Főváros pert indított. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elsőfokon vizsgálat nélkül arra való hivatkozással utasította vissza, hogy nincs hatásköre vizsgálni az állam tevékenységét. A Főváros fellebbezett. A másodfokú ítélet szerint bizony, hogy van hatáskör (az állam mégse áll a törvény felett!), ezért a másodfokon eljáró bíróság visszautalta az ügyet elsőfokra, és az eljárás végéig a Főváros számlájáról való állami pénzleemelést megtiltotta. A fenti határozatáról értesítette a peres feleket. Ekkor jött a meglepetés, a MÁK (Magyar Államkincstár) úgy lehívott Budapest számlájáról 5,6 milliárdot, hogy csak na, mondván, hogy másodfokon az eljárás véget ért, tehát az inkasszó letiltás már nem hatályos, a bíróság meg a megismételt elsőfokon azt dönt amit akar, a pénzt a MÁK már úgyis besöpörte.

A fenti történet alapján erősen közepes képességgel is egyértelmű, hogy a másodfokon eljáró bíróság az inkasszó letiltását természetesen nem a másodfokú eljárás, azaz a saját eljárása végéig tiltotta meg, hanem az ügy végéig, azaz addig, amíg ítélet nem születik, különben ez a letiltás teljesen értelmetlen lenne (ahogy látható is). Miután ő maga nem hozott ítéletet, hanem az ügyet visszautalta elsőfokra, azaz ítélet még nincsen, a Budapest számlájáról történő pénzlehívás továbbra is tilos, tehát a MÁK a pénz leemelésével vagy óriási hülyeséget követett el (ostobák gyülekezete), vagy Orbán parancsára Budapest tönkretételén dolgozik. Mindenáron.

A dolgok kezdtek a FIDESZ szempontjából rosszra fordulni. A történtekből egyértelművé vált, hogy a MÁK húzása jogilag védhetetlen, és ha Karácsonyék nem hagyják abba az ügy forszírozását, akkora bukta lesz belőle Orbánéknak, mint a MOL torony. A magasabb helyről átszóltak hát a megfelelő helyre, ahol a Kúria bokáját összecsapva azonnal rendelkezésre állt. Megállapította, hogy a MÁK lehívás nagyon, teljesen és abszolút jogos volt, mert a másodfokú bíróság le sem tilthatta volna az állami inkasszót, így aztán az, hogy meddig érvényes a letiltás, érdektelenné vált. Ezzel a MÁK rögtön annyira szeplőtelen meg okos lett, hogy kiállításokon mutogatják, mennyire az. Az ügy még folyik, de IQ 65-tel is tudható, hogy Orbánék szempontjából jól fognak alakulni a dolgok. Ha nem jól alakulnának, majd bevonják az ÁSZ-t, a NAV-ot, az AB-t, a klérust, módosítják a törvényeket, módosítják az Alaptörvényt, új törvényt írnak, új törvényeket írnak, és azonnal megszavazzák azokat, aztán meg leváltanak mindenkit, aki a 100 %-ban nekik megfelelő eljárást bármiben akadályozná. Varga örülhet a kispadon. A Mester intézkedett, és addig intézkedik, ameddig kell. A helyzet hasonlít ahhoz, mikor egy nehézsúly ökölvívó lép a ringbe egy vézna amatőr ellenében, az amatőrnek tizenöt kilós bokszkesztyűi vannak, miközben a nehézsúlyú mindkét kezén bokszkesztyű helyett boxert visel, és a bírót meg a pontozókat az amatőr pénzéből a nehézsúlyú fizeti. Le.

Ha Orbán marad, és Karácsony is, Budapestnek nem jósolok nagy jövőt.

Viszont ha valaki ezek után azzal jönne nekem, hogy a „fékek és ellensúlyok” közül bármelyik NEM alázatos és elvtelen, viszont jól megfizetett kiszolgálója a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (Orbánék szerint ez még attól „jogállam”), akkor körberöhögöm.

Sírni már sok értelme nincs.

Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Polonius
-
0
Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Ha igaz, hogy csak a legnagyobbakról írnak mémeket Orbánt  elérte e kétes halhatatlanság. Fűzfapoétáink is szájukra vették. A legékesebben szólót idézzük: „Orbán mára pária, mondandója pár ia.”

“Az Európai Parlament Soros által irányított emberei folyamatosan zsarolják a brüsszeli bizottságot, hogy ne adják oda a hazánknak járó 32 milliárd eurót. Ezt a pénzt át akarják irányítani Ukrajnába. A Soros által irányított amerikai demokraták ugyanezt akarják. Nekünk ebből a pénzből egyelőre sikerült 10 milliárd eurót megszereznünk” – dicsekedett a miniszterelnök a Hír Televízióban az ötös  számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának, Bayer Zsoltnak.

Orbán nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy miért is vétózott a magyar miniszterelnök az Európai Unió idei utolsó csúcstalálkozóján: meg akarja szerezni az eurómilliárdokat! Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée palotában abban egyeztek meg a csúcstalálkozó előtt, hogy Orbán Viktor nem vétóz, és cserében megkapja az uniós eurómilliárdok egy részét. Ez meg is történt, de Orbán menetközben már a teljes összeget követelte. Erről mondta azt Emmanuel Macron francia elnök, hogy

“Orbán nem tisztességes.”

Most jött rá erre?

Orbán el akarja foglalni Brüsszelt

“Elfoglaljuk az Európai Uniót, mert a közös piac és az európai népek együttműködése mind jó gondolatok. Nincs szükségünk egy szuperállamra, amely megbünteti és zsarolja a tagállamokat. Nem az eszközt kell kidobni hanem a rendszert átalakítani” – hangoztatta a miniszterelnök.

Elfoglalni Brüsszelt?

Orbán reményei szerint a jövő júniusi európai választáson előretör a szélsőjobb, amely ennek eredményeképp komolyan beleszólhat abba, hogy ki kerüljön be a brüsszeli bizottságba. Jelenleg a mainstream a Néppártból, a szocialistákból, a liberálisokból és a zöldekből áll az Európai Parlamentben. A két szélsőjobb frakció nem szólhat bele a fontos ügyekbe. Giorgia Meloni, az egyik ilyen frakció igazi vezére tárgyal Weberrel, a Néppárt brüsszeli irányítójával, akivel Orbán Viktornak pokolian rossz a kapcsolata. Meloni tulajdonképp Orbán politikáját folytatja csak ügyesebben: létre akarja hozni a jobboldal és a szélsőjobboldal szövetségét, amely ily módon új mainstreamet alkothatna Brüsszelben. Belefér-e ebbe Orbán? A magyar miniszterelnök azzal játszotta ki magát a Néppártból, hogy szövetséget javasolt az Alternative für Deutschland mozgalommal is, melynek neonáci vezetői is vannak. A Néppárt meghatározó ereje, a német CDU-CSU velük nem tart lehetségesnek semmiféle kapcsolatot sem tekintettel Németország múltjára. A jobboldal- szélsőjobboldal esetleges szövetségébe ők nem férnek bele. Ahogy Orbán sem, aki Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt szalonképtelenné vált Brüsszelben. Orbán ezért Donald Trumpra vár, aki egészen más politikát folytatna mint a Biden adminisztráció. Trump azért barátkozik Orbánnal, mert gyengíteni akarja az Európai Uniót. Ha Trump ismét hatalomra jutna, akkor az USA szembekerülne az Európai Unióval. Orbán Viktor pedig könnyen két szék között a pad alá eshetne…

Tanárok és fizetések

Falusi Tamas
-
0
Tanárok és fizetések

Hát itt van megint. A téma. A tanárok fizetése. És megy ám a szöveg éjjel nappal meg persze minden hullámhosszon, hogy ez az EU hibája, mert ha az EU nem ad pénzt, illetve… khm… „továbbra is visszatartja, ami nekünk jár” (ebből főleg a „jár” a röhejes, mert azt a pénzt az EU önként adja nekünk), akkor sajnos, tárja szét kezét az illetékes, szegény tanárok nem kapnak fizetésemelést.

Azon persze csodálkozunk páran, hogy a gonosz Gyurcsány, aki mindenkit sanyargatott, hogyan tudott az oktatásra több pénzt fordítani GDP arányban egykoron, mint Orbánék ma, holott az EU erre egy árva fityinget sem adott Gyurcsányéknak.

Németországban is sokkal jobb a tanári fizetés, még relatíve is, pedig ők nettó befizetők, azaz nem hogy kapnának az EU-tól pénzt, hanem még adnak is neki, és mégis. Mindez ellenére. Ezek szerint csak nálunk létezik az az erősen negatív kicsengésű jelenség, hogy az ország saját pénzéből nem tudja fizetni a tanárait. Ahhoz külföldről plusz pénz kell neki. Legalábbis ezt hazudozzák a regnálók hazudozói, akik közé azon az oldalon szinte mindenki beletartozik.

A tanári fizetést tekintve vannak, akik állandóan azzal zargatják a jónépet, hogy az értelmiség különböző fajtái közül (kártékony, hasznos, futottak még kategória) a tanárokat kellene a leginkább megfizetni, mert akkor a legjobbak választják a tanárságot, és így a jövőt biztosító fiatalság maximális felkészítéssel érkezik ki az életbe, hogy megkezdje gyarapító és jobbító munkásságát mindannyiunk üdvére és hasznára.

Vannak persze, akik nem így gondolják. Ezek általában politikusok, azaz ne várjunk tőlük sokat észbelileg, így aztán a tanároké a legalacsonyabb értelmiségi fizetés azzal a mindent elsöprő indokkal, hogy hosszú a nyári szünet. Ebből következően tanárnak csak azok mennek, akik sehova máshová nem jók, ráadásul lusták, mert azt hiszik, hogy a kéthónapos pihenő révén ott majd nem kell sokat dolgozni.

A fenti két csoportból az elsőbe a társadalom legnagyobb elméi tartoznak. A másodikat nem minősíteném, talán csak annyit, hogy a megnyilvánulásaikat tekintve valószínűleg mind utálták az iskolát, és ma is büszkék arra, hogy majdnem megbuktak matekból. A probléma sajnos az, hogy kellemetlen módon az utóbbiak kezében van a hatalom, és ők állapítják meg a tanári fizetéseket is, ha pedig emiatt lenne némi renitenskedés, rendőri felügyelet alá helyezik a teljes oktatási rendszert. Meg is tették, ahogy kitalálva lett, így aztán az ott dolgozók csak egyet tehetnek: „Igenis, értettem törzsőrmester úr!

Az állam által meghatározott fizetések megállapításhoz az kell, hogy a megállapító fel tudja mérni a helyzetet, és racionális alapon tudjon dönteni. Az sem árt, ha vannak információi, és azokat helyesen értékeli. Ez utóbbi nálunk sajnos nehézségekbe ütközik, lásd például a miniszterelnök (a magyar miniszterelnökről van szó) helyzetértékelését, amelyről magam is írtam már, de nem lehet elégszer ismételni, hogy minden olvasó lássa, mekkora ismeretanyaggal és észbeli képességgel bírnak azok, akik döntenek:

Orbán szerint „…a sikeres felzárkózás három legismertebb példája Dél-Korea, Finnország és Írország esete. Ezek a példák nemcsak azt mutatják, hogy lehetséges belépni a fejlett országok csoportjába, de azt is, hogy nem csak egy kizárólagos úton. Dél-Korea az iparfejlesztésre, Finnország a gazdasági szerkezetváltásra, Írország pedig a tőkebeáramlásra fókuszált”.

A magyar miniszterelnök sajnos nem tudja, és még sajnálatosabban nem mondták meg neki, hogy egészen véletlenül pont ebben a három országban kiemelkedően jó az oktatás, az ottani diákok ragyogóan szerepelnek a felméréseken, és ezek hárman kifejezetten arra fókuszáltak, amiről a mi miniszterelnökünknek fogalma sincs. A tanítás minőségére. A felzárkózásuk okainak 90 százaléka ebből származik.

Az persze magától értetődik, hogy a „munkaalapú” társadalmat építgetők inkább szalagmunkásokban gondolkodnak, mint egyetemi tanárokban és a saját, őket szolgaian kiszolgáló „értelmiséget” az általuk alapított, jól kistafírozott és az előírt, rigorózusan betartandó elveket a hallgatók agyába beégetni képes intézményben (Matthias Corvinus Collegium) vagy intézményekben (+ Pázmány Péter Katolikus Egyetem) állítják elő. Az a sokak számára szomorú tény, hogy ebből sohasem lesz tudás alapú társadalom, egyáltalán nem érdekli őket. Attól még hatalmon maradnak, sőt ez az egyik feltétele a hatalmon maradásuknak, ezért, ha ők maradnak hatalmon, biztosan ezt a politikát fogják folytatni. Következmény: továbbra is távcsővel nézhetjük Ausztria hátát az akkugyárainkkal, amelyek energiaellátását orosz gázzal üzemeltetett erőművekből biztosítjuk. Jóban is kell lennünk Putyinnal, Erdogánnal, de még a bolgárokkal is, nehogy elzárják a gázcsapot, mert akkor nekünk végünk. A diverzifikácó nyilván hiányzott a kormányzók szótárából, mikor még volt erre pénz, és meg lehetett volna valósítani. De az a pénz sajnos másra kellett. Ma már tudjuk, mire.

A számokat illetően:

  • ha az idén év végére érvényes tanári bruttó átlagfizetést 500 000 forintban határozzuk meg, és figyelembe vesszük az inflációt, akkor Orbánék 13 éves regnálása alatt a tanári átlagfizetés 64 százalékkal nőtt. Ez évi kb. 3,9 százalék növekedés, ami azért nagyobb, mint a nyugdíjak növekedése, a nyugdíjak ugyanis csak az infláció mértékével növekedtek, vagyis nem növekedtek 13 év alatt semmit. Természetesen mondható, hogy a 13. havi nyugdíj azért csak valami (egyszeri 8,3 % plusz), ám sajnos ez sem annyira plusz, hanem sokkal inkább a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi Orbán általi ellopásának a 10 év utáni abbahagyása. Ebből következően mondható, hogy a tanárok ugyan rosszabbul jártak, mint a többi értelmiségi, de jobban, mint a nyugdíjasok! Azaz a nyugdíjasoknál nem járt rosszabbul senki. Még a tanárok sem!
  • Magyarországon 75 ezer pedagógus dolgozik az általános iskolákban, több mint 33 ezren a technikumokban, gimnáziumokban és szakgimnáziumokban, majdnem 31 ezren az óvodákban. Ez összesen 139 000 fő. Ha átlagban mindegyiknek 40 %-kal emelnénk a bérét (az 500 000 forintos átlagfizetés így plusz 200 000 forinttal 700 000 forintra nőne), akkor az évi 333 milliárd forint plusz kiadást jelentene a költségvetésnek.
  • A magyar költségvetés éves főösszege kb. 39 000 milliárd forint, azaz a szükséges pénz ennek 0,8 százaléka. Nem mondhatni, hogy nagyon megrengetné a költségvetést.
  • A kormány januártól a tanároknak 10 % béremelést ígér. Ez évente a költségvetés 0,2 %-a, és az EU által most felszabadított, kb. 10 milliárd EUR = 3800 milliárd HUF összegből 45 évig lenne fizethető. Nem valami nagyvonalúak.
  • A Vodafone-ért a kormány által kifizetett 660 milliárdból két évig lehetne azt a 40 %-os tanári béremelést fizetni.
  • A Budapest Belgrád vasútvonal árából (eredetileg 750, de ma már inkább 800 milliárd forint) majdnem két és fél évig.
  • A kormány által megvenni óhajtott Liszt Ferenc repülőtér árát mostanában 1440 milliárd forintra becsülik. Erről inkább ne is mondjunk semmit.

A fentiek alapján megállapítható, hogy továbbra is nagy erővel folyik a hazudozás és a ködösítés annak érdekében, hogy a nép elfogadja, miszerint a pedagógus béremelést a gonosz Brüsszel, az ott áskálódó ellenzéki küldöttek akadályozzák. Az igazságnak olyan sok, érvekkel dolgozó hirdetője nincs, ezért az embereknek ismét csak (már megint!) érzelmek alapján kell dönteni.

Akkor pedig a FIDESZ győz. Ki hitte volna, emberek?

ÁSZ

Falusi Tamas
-
0
ÁSZ

Régi időkből maradt emlékképek garmadája, ahogy veri az ember a blattot, mely blattveréses évek során a snapszer, ulti, tarokk, bridzs felívelő sorrendet követi a leszálló ág, azaz a póker, a huszonegy és végül a kopka, de ahhoz már sokat kell inni, hogy ezt játsszon az ember (azért megnyugtatnám a vállalkozókat – nem reménytelen az ügy).

A kártyajátékok általános jellegzetessége, hogy az ász, mint legerősebb kártyalap, igencsak kívánatos, és bár vannak nyerő kombinációk ász nélkül is, azért az ász a legtöbb esetben mindent visz. Ahogy jelenleg nálunk. Az ellenzéki pártok pénzét.

Ennek alapján mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy a FIDESZ-nek már akkor van ásza, mikor a parti még el sem kezdődött, és nem ám titokban, kabátujjba rejtve, hanem nyíltan ott hever az asztalon. Az Állami Számvevőszék elvileg arra való, és arra is kapott felhatalmazást, hogy biztosítsa hazánkban a közpénz és az állami vagyon kezelésének és felhasználásának törvényességét, ám sajnos ehelyett a Párt egyik ökleként szokott üzemelni. Azaz pártfeladatot lát el, mondhatná bárki, de mi nem mondjuk. Azt is mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy ha megvizsgálnák, melyek azok az állami szervezetek, amelyek nem FIDESZ irányítás alatt működnek, és nem pártfeladatot hajtanak végre, akkor kezdetnek felejtsük el a többesszámot, utána meg az egyesszámot is, mivel a helyes válasz nulla. Ezek szerint mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), az Állami Számvevőszék nem kivétel, hanem a 13 éve bevezetett FIDESZ szabályokhoz jól alkalmazkodó szervezet.

Mint tudjuk, a pártok gyűjthetnek adományokat. Ami meg van tiltva, az a külföldi adományok elfogadása, hiszen akkor a hazai politikai életben megjelenik a „külföldi érdek” (miért adna valakinek másért pénzt bárki, mint a saját érdekében), és ugyan a hazai adomány is önös érdekből adatik, de csak a hazai érdek az, ami elfogadható. A külföldi nem, ugyanis egy külföldinek nyilván az az érdeke, hogy ő jól járjon, és nem törődik vele, hogy közben mi lesz az országgal és a benne lakókkal. Tőle rosszul járhat akár az ország összes lakója is, ha ő jól jár, ezért tilos a külföldi támogatás elfogadása.

Ebbe az ideális képbe belezavar kissé, hogy rengetegen kaptak magyar állampolgárságot, akik nem itt laknak, és nem is akarnak ideköltözni, azaz a „külföldi érdek” definíciójának az ő érdekük pontosan megfelel. Miután így az állampolgárságot kapott külföldön élők tömegesen szólhatnak bele egy olyan ország választásába, amely ország lakóinak nem azonos az érdeke az övékkel, nehéz megmondani, mi a különbség a külföldi adomány, és a külföldről szavazók között. Talán az, hogy a külföldről szavazó tömeg jóval nagyobb erő a külföldi pénznél a választási döntést illetően, ugyanis a magyar politikai rendszer olyan, hogy a jelenleg regnálóknak elképesztő módon nagyobb az anyagi lehetősége a saját propagandára, mint az ellenzéknek, mégpedig annyival nagyobb, hogy még több tízmilliárd forintnyi külföldi adomány is elhanyagolható mellette. Annyi persze nincs.

Mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy a pártatlanság érdekében szigorú vizsgálat tárgyát kellett volna képezze, a külföldön élő külföldieknek (ha magyar a kultúrájuk, ha nem) milyen feltételekkel adható a magyar választásokba beleszólást biztosító állampolgárság. De ilyet nem végeztek. Még véletlenül se. Erre a vizsgálatra ugyanis a derék állampolgárságot adományozóknak semmi szüksége sem volt, mondhatni nagyon ellenkezőleg, így aztán a magyar választás a külföldről szavazó tömegek miatt a mai napig nem szuverén, még ha egy fillér sem érkezik kintről, akkor sem. A külföldi beavatkozás az ő esetükben is egyértelmű, de hivatalosan el van fogadva. Érthető?

Mint az ismeretes, nálunk gumiszabályok helyett gumitörvények vannak, illetve ma már főleg gumirendeletek. A rendeleti kormányzást illetően: a mai köztudomás szerint azok a szemét, háborúpárti gyurcsánybrüsszelék belesodortak minket valamibe, egy valamiféleségbe, vagy legalábbis arrafelé valahova, ezért kénytelen Orbán Viktor rendeletekkel kormányozni, mert a Putyin különleges műveletei által okozott illiberális cunami fő áldozatként nem is tehet mást szegény (a fenti mondat magyarázatára nem vállalkozunk). A gumi meglehetősen rugalmas, ebből következően az eredetileg a közpénzek és az állami vagyon vizsgálatára létrehozott ÁSZ nem csak az alapfeladathoz tartozó ügyeknek, hanem bárminek a vizsgálatával is megbízható, azaz, ha a kormány úgy dönt – hiába nem közpénz az adomány – az adományok vizsgálata akkor is hozzá tartozhat. Az a FIDESZ húzás, hogy az ÁSZ mellett a többi fideszes pártököl is rá van uszítva az ellenzékre (NAV, Ügyészség, satöbbi), magától értetődik. A regnálók morálisan totális csődje, mondhatná bárki, de mi nem mondjuk.

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori elnökhelyettesét a Fidesz-KDNP javaslatára jelölte a parlament illetékes, és döntő arányban fideszes bizottsága az Állami Számvevőszék elnöki posztjára. Az elnököt tizenkét évre, titkos szavazással választották meg a fideszes és KDNP-s honanyák és honatyák. Kétharmaddal persze, mert szerencsére (illetve a magyar népnek hála) vannak annyian. Díjazása 5,2 millió HUF/hó, mikor az MNB elnökéé csak 5 millió HUF/hó (2022-es adatok). A 12 év és az 5,2 millió forint fényében nem lepődhetünk meg semmin. Pláne, hogy sok mindent láttunk eddig is.

Az ÁSZ-ra bízott feladat, ahogy a többieké szintúgy, rém egyszerű: találni kell az ellenzéknél valamit. Ha nincsen ottan semmi, akkor is. Magyarországon a pártok ugyan nem, de civil szervezetek elfogadhatnak külföldi felajánlást, ezért a Márki-Zay által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom azt eszelte ki, hogy alapítanak egy civil szervezetet, az kapja külföldről legálisan a pénzt, majd ez a szervezet, immár mint magyar, azaz belföldi adományozó legálisan segíti a pártot, pártokat vagy (mint esetünkben) az Összefogásba tömörült pártok miniszterelnök jelöltjét a kampányban. Mivel jogilag Márki-Zay-ék húzása nem támadható, az ÁSZ kénytelen arról blablázni, hogy áttételesen ugyan, de mégiscsak támogatták őket külföldről, ezzel próbálva indokolni az általuk „törvénysértőnek” való beállítást. Ez a határozat az ellenzékbe való jókora belerúgáshoz elegendő is, mivel vele szemben pont úgy, ahogy az ÁSZ összes határozatával szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az ÁSZ tehát azt ír bele a határozatba, amit csak akar, az lesz az igazság, bármit tartalmazzon is. Hja, így könnyű, mondhatná bárki, és mi is ezt mondjuk.

Az ÁSZ minősítése egyben azt is jelenti, hogy az ilyen esetre a törvény által kiszabott pénzbüntetés azonnal életbe lép anélkül, hogy bármilyen bíróságnak az ügyben ítéletet kellett volna hoznia. További ragyogó ÁSZ húzás, hogy bár a pénzszerzés kiötlője és végrehajtója Márki-Zay és a Mindenki Magyarországa Mozgalom volt, a büntetést az ÁSZ szép egyenlően szétosztotta az Összefogás pártjai között, kijelentve, hogy mind bűnösök. Ha csak Márki-Zayékra terheli, azzal a FIDESZ nem sokra megy (MZP ma már bukott politikus, akivel senki nem fog szövetkezni), azokat kell tehát Orbánéknak tönkre tetetni az állami szervezetekkel, akik veszélyesek. Azaz az ellenzék pártjait. És bizony, mondhatná bárki, az ÁSZ meg a többiek pontosan ezt teszik. De mi nem mondjuk.

A fenti sztori ismeretében a következő megállapításokat lehet tenni:

  • A Márki-Zayéknak juttatott pénz lehet éppúgy „külföldön élő magyar állampolgárok” magánadománya, mint ahogy a FIDESZ-re leadott szavazatok kétharmados arányát biztosító „külföldön élő magyar állampolgárok” szavazatai, azaz mindkettő külföldi befolyásolás. Ebből következően vagy mindkettő legális, vagy mindkettő illegális. Amíg tehát az adományozók állampolgárságát nem vizsgálta senki (és nem vizsgálta, holott lehetne mindegyik magyar), addig a látatlanban történő, negatív minősítés egy olyan kötelezően semleges állami szervezet részéről, mint az ÁSZ, rendkívül illetlen, már-már a csalás kategóriáját súroló cselekedet, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • Ha az ÁSZ-ra tartozik annak vizsgálata, hogy egyes pártok jutnak-e törvénytelenül előnyhöz vagy sem, akkor az ÁSZ részéről hatalmas hiba, hogy nem vizsgálja a teljes gőzzel a FIDESZ-KDNP népszerűsítését, az ellenzéki pártok ledegradálását, az ellenzéki oldal karaktergyilkosságait nagyban elősegítő, plusz az ellenzéki politikusok folyamatos befeketítését végző MTVA működését. Mivel az ÁSZ ellenőrzési feladata elsősorban a közpénz felhasználására irányul, és az MTVA a kapott közpénz (148 milliárd HUF/év) nagy részét pártfeladatokra használja, az ellenőrzés elmaradása már nem is hiba, hanem csalás az ÁSZ részéről, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • Az előző pontban leírtak ugyanúgy vonatkoznak a Rogán vezette miniszterelnöki kabinetiroda propagandatevékenységére is (plakátok, ún. nemzeti konzultációk, hirdetések, stb.), amelyeknél nagyon kilóg a lóláb, hogy egyik sem kormányközlemény, hanem FIDESZ propaganda. Mivel a Rogánék által évenként erre fordított 50 milliárd forint közpénz, az ÁSZ-nak a felhasználását egyértelműen vizsgálnia kellene, és ha valóban valamelyik pártnak kedvez, azonnal jelentést írni róla. Ha nem teszi, márpedig nem teszi, akkor az ÁSZ nem állami, hanem egy párt által irányított, közpénzből lefizetett szervezet, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • A közpénz felhasználás fentieknél kisebb, de nem jelentéktelen része az állami vállalatok hirdetései, amelyekért a vállalatok fizetnek az adott médiumnak, ahol a hirdetésük megjelenik. Mivel a politikai pártatlanság az ÁSZ-nak láthatóan nagyon fontos, és a jogtalan előnyt bünteti, egyértelműen vizsgálnia kellene, hogy az ilyen hirdetések a magyar médiumokban olvasótábor szerinti arányban vannak-e elosztva, vagy az állami vállalatok előnyben részesítik a fideszes pártpropagandát folytató médiumokat, mert ha igen, az a közpénz megengedhetetlen célra való felhasználása lenne. Sajnos ilyen vizsgálatról még nem hallottam. Ejnye, ejnye, ejnye.

A fentiek alapján mondhatná bárki, hogy az ÁSZ rendkívül nagy valószínűséggel egy közpénzből lefizetett, az ellenzék tönkretételén és a FIDESZ megóvásán munkálkodó szervezet. De mi nem mondjuk.

Megvan rá a jó okunk.

1...345...834. oldal a 83-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség