Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Gulyás mellesleg hazaárulóz egyet

A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy      csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).

Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.

Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.

Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.

Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.

A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.

Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont

a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,

és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.

Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.

Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.

Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)

A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.

Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.

A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.

Ez magyarázza Gulyás árulózását

Orbánt előbb ki kellett volna tenni

Sokáig tartott, amíg az Európai Néppárt (EPP) megszabadult a Fidesztől, de a szövetség a tagok eltérő érdekei folytán továbbra is megosztottak maradtak a jogállam kérdésében – jósolja az a tanulmány, amely a WP vitarovatában jelent meg.

Lise Herman, Julian Hoerner és Joseph Lacey az Exeteri Egyetem, a London School of Economics, illetve dublini University College tanárai rámutatnak, hogy Orbán Viktor választási autokráciává alakította Magyarországot, és ezzel szembe ment az EU alapvető értékeivel.

A Néppárt mégis éveken át elviselt minden bírálatot, sőt, leszavazta az EP határozati javaslatait a magyar kormány elítélésére.

Azért védelmezte a szélsőjobbos Orbán-kabinetet, mert az cserébe támogatta az EPP programját Strasbourgban és segített megszerezni fontos posztokat. 2011-19 között a kontinentális törvényhozók 24 esetben döntöttek az európai alapjogokat érintő kérdésekben, ezek közül négy közvetlenül Magyarországra vonatkozott, hét esetben pedig olyan tagokra, mint Lengyelország és Szlovákia.

Amikor magyar kérdés volt napirenden, az EPP-képviselői 20 százalékkal kevesebben szavazták meg az indítványt, mint a többi ügyben, azaz feltételezni lehet, hogy itt mind a négy esetben valamiféle háttér-megállapodás működhetett. Ám emellett más tényezők is szerepet játszottak.

(1) Ha egy jobbközép párt hatalmon van, akkor jóval kisebb a valószínűsége, hogy ütközik radikális szövetségeseivel. Ellenzékből inkább hajlandó erre. Ennek alighanem az az oka, hogy nem akar ártani a hivatalos kapcsolatoknak, még akkor sem, ha a másik fél a tekintélyuralom felé tart.

(2) A liberális demokráciát támadó rendszerek küldöttei kevésbé kaphatóak az alapértékek megóvására. A viszonzás reményében, ha legközelebb az ő országuk kerülne pellengérre.

(3) Az ilyen képviselőket a jelek szerint ideológiai megfontolások is véd- és dacszövetségre ösztökélik, mert a spektrum szélsőjobbos széléhez közelebb eső pártok szintén nem nagyon jeleskedtek, amikor a kulcsfontosságú normákért kellett kiállni. Az Európa-szkeptikusokkal ugyanez a helyzet.

(4) Fontos a földrajz is: a visegrádiaknál 27 százalékkal többen utasították el az esetleges szankciókat, mint a többi néppártiak esetében. Ezzel szemben nagyon is szorgalmazták a demokrácia területén visszalépő kormányok megbüntetését a belga, finn és holland képviselők, akik liberálisabb és a jogállamot inkább fontosnak tartó országokból érkeztek.

Az európai értékek szempontjából kedvező, hogy a jobboldal érdeke változhat, és ezt igazolja, hogy kitették a Fideszt, miután annak tagsága egyre jobban kikezdte az EPP hitelét, ráadásul Orbán mind harciasabb lett a Néppárt vezetőivel szemben.

A pártcsalád általában egységesen voksol, de amikor az alapértékekről esett szó, ez az egyetértés visszaesett 67,3 százalékra. Magyarország esetében pedig még nagyobb volt az ellentét: átlagosan csak 59 százalék fogadta el az előterjesztett kezdeményezést.
És még valami: ahogy haladt az idő, úgy ütközött ki egyre inkább, hogy mennyire eltérő az ország megítélése a szövetségen belül. A Fidesz kilépése után a Néppártnak elvileg nem érdeke, hogy eltűrje, amikor valamelyik tagja az alapértékeket támadja. Ám erre aligha lehet számítani, mert változatlanul az eltérő érdekek és ideológiai szempontok diktálnak. És a belső választóvonalak csak még markánsabbá válnak.
Európában nyomul a szélsőjobb, ezért a jobbközép tovább tolódik jobbra és mind borúlátóbb lesz az integráció kapcsán. Ily módon aligha lesz képes egységesen megnyilatkozni a normák védelme ügyében, noha a Fidesz már nem tagja a frakciónak – vélekedtek a szakértők.

ford.: Ara-Kovács Attila

Gulyás szabadságharcol

Kedves színfoltja Gulyás Gergely kormányülés utáni sajtótájékoztatóinak, hogy azt a játékot, amit a parlamentben a fideszes képviselők megrendelt interpellációira és azonnali kérdéseire adott államtitkári válaszokkal folytatnak, itt a jobboldali sajtó kérdéseire adott válaszokkal folytatják.

Ezúttal az egyik ilyen kérdés így hangzott:

„Szlovénia júliusban veszi át az Európai Unió soros elnökségét, és máris támadásba lendült a brüsszeli liberális sajtó. A recept ugyanaz, mint hazánk estében: aggodalmukat adnak hangot a szlovéniai jogállamisági helyzet, a sajtószabadság állítólagos csorbítása, illetőleg az igazságszolgáltatást érintő problémák miatt. A legtöbb kritikus cikk pedig a brüsszeli Politicoban jelent meg.”

Erről kérték a miniszter véleményét, aki megállapította, hogy a kérdésben már benne van a válasz, amely helyes. Így érvelt:

„Ha valaki éppen nem szimpatikus a brüsszeli bürokratáknak, akkor ezek a vádak újra el fognak hangzani, függetlenül attól, hogy ezeknek az országoknak, és ebbe beleértem Magyarországot is, a sajtója lényegesen sokszínűbb, mint mondjuk a német sajtó. Függetlenül attól, hogy a mi igazságszolgáltatásunk semmivel sem kevésbé független, mint a német igazságszolgáltatás, nálunk mondjuk az elmúlt évtizedben nem fordult elő olyan, hogy egy hivatalban levő köztársasági elnököt alaptalanul vádoljanak meg és ügyészségi vádat emeljenek ellene, tehát hogyha a német igazságszolgáltatásról akarunk beszélni, akkor érdemes lenne ott is egyfajta konklúziónak a levonása.

Ezek egész egyszerűen, hogy ha valaki nem osztja mindenben azt a gondolkodásmódot, amit Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni, akkor minden tagállammal szemben állandóan megjelenő, minden alapot nélkülöző vádak.”

Gulyás válaszában ezúttal is a Fidesznek az Európai Unióval szemben vívott „szabadságharca” jelenik meg.

Mit gondoljunk Gulyás érveléséről, van-e benne igazság?

Bizonyos értelemben van. Amennyire a német főáramú sajtót és a német közszolgálati médiát ismerem, ott valóban nem kapnak hangot olyan, a német alkotmányban rögzített demokratikus, liberális konszenzussal ellentétes nézetek, mint amilyenek a magyar sajtóban és magyar médiában nap mint nap megjelennek. Ott nem lehet olyan útszéli módon támadni az ellenzéki politikusokat, a kormánnyal szembenálló közszereplőket, ahogy nálunk a közszolgálati médiában, a kormánypárti sajtóban szokásos.

Ott nem kaphatnak hangot a náci időszak gondolkodásmódját felelevenítő álláspontok, amelyek a magyar kormánymédiában és a jobboldali sajtóban igen.

Ebben áll a magyar sajtó és média Gulyás által hivatkozott „sokszínűsége”: abba belefér az uszítás, belefér a rasszizmus.

Ami a német igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, nem értem, mi a baja Gulyásnak azzal, hogy ha kiderül, hogy a hivatalban levő szövetségi elnök – Christian Wulffról van szó, akit 2010-ben választottak szövetségi elnökké, de két évvel később kiderült, hogy még tartományi miniszterelnökként ajándékokat – a piacinál alacsonyabb kamatozású ingatlanvásárlási hitelt illetve ismerőse nyaralójában töltött üdülést – fogadott el tehetős magánszemélyektől, ami miniszterelnöki tisztségével nem fért össze.

Értem, hogy Gulyásnak nem tetszik, ha az ügyészségi vádemelés nyomán a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a történtekkel az erkölcsi összeférhetetlenségen túl megvalósult-e korrupciós bűncselekmény, és a bíróság megállapíthatta, hogy nem valósult meg. Wulff azonban az erkölcsi összeférhetetlenség elismerésével lemondott államfői tisztségéről.

Nyilván az sem tetszik Gulyásnak, ha a német közigazgatási bíróságok a végrehajtó hatalom egyes járványellenes intézkedéseit – kijárási tilalmakat, szállásadási tilalmat – megsemmisítik, mert alapjogok aránytalan jogkorlátozásának találják. Nálunk ma sokan kifogásolják ezeket a korlátozásokat, de senkinek nem jut eszébe, hogy bírósághoz forduljon velük szemben. Nem értem, hogy milyen konklúziót kellene Gulyás szerint ebből levonni. Szerintem ez épp a jogállam erejét mutatja Németországban, és valami egészen mást Magyarországon.

Míg az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében nyilvánvaló Gulyás érvelésének tarthatatlansága, a sajtó „sokszínűségével” kapcsolatban azt mondhatjuk:

Németországban az alkotmányban, az Európai Unióban pedig az alapító szerződésben rögzítették a demokratikus jogállam illetve az emberi jogok, az elemi humanizmus olyan alapelveit, amelyek a vezető politikai erők által általánosan elfogadott közéleti normákká váltak,

s amelyekkel magukra adó közszereplők megszégyenülés kockázata nélkül nem fordulhatnak szembe.

Ezt nevezi Gulyás annak a „gondolkodásmódnak”, amelyet „Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni”. Magyarországon ez 2010 előtt is kevésbé volt így, a Fidesz Magyarországán viszont egyáltalán nincs így. Gulyás és társai ezt tekintik a maguk „szabadságának”, amelyért „harcolnak”, s amelynek képviselete nem fért már bele az Európai Néppártba.

Örökzöld

Témát keresve egy örökzöld dallamot dúdoltam. Greenfield, anno 1960. „Zöld volt a mező, színes a rét…”, hogy ez most honnan jött? Ok. Keresek valami örökzöld témát és arról írok. Nem kell sokat keresgélnem, nekünk magyaroknak mi más örök témánk lehet mint Trianon… „ház ült a völgyben és kék volt fent az ég”. 

Addig érlelgettem magamban a dolgot, mígnem itt ülök a gép előtt, nyakamon az este és sehol a „néhány épkézláb mondat”. Ha már így jártam magammal, legalább azokat a félretett mondatokat megmutatnám, amiken elgondolkodtam. Hátha lesz belőle valami.

Íme:

„Tudom, hogy Ön egy magyar hazafi — írta Freud 1918 őszén Ferenczinek —, és ezzel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokra számíthat. Úgy tűnik, a magyarok azzal a gondolattal hitegetik magukat, hogy ők egyedül elkerülhetik az országuk megkisebbítését, mert a külső világ különösképpen szereti vagy tiszteli őket: egyszóval, hogy ők »kivételek«. […] Biztosan el kell jönnie a kiábrándulásnak és rossz idők jönnek majd vele. Mindazok a hiányosságok, amelyeket a magyarok mint politikusok mutatnak, önmagukon fognak visszaütni. Még jó időben vissza a haza iránti libidóval és azt a pszichoanalízisnek szentelni, különben visszavonhatatlanul nyomorultul fogja érezni magát[…] Nem tudja, hogy a lovagi kornak vége van Don Quijotéval együtt?!”

„Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el” és „… Magyarország hiába volt egy nagyhatalom „egyik fele”, önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót.”

„Gróf Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára.”

„Szinte soha nem Trianon okairól és mibenlétéről, csak Trianon következményeiről szól minden.”

Így estére egy mondat jutott e gyászos napról eszembe.

Tessék mondani volt már olyan békeszerződés amelyik a vesztés fél teljes megelégedésére köttetett?

p.s.: „Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.”

A Fidesz szép társaságban

Németország háború utáni történetében ez az első alkalom, hogy a szövetségi parlamentben képviselt pártot a demokrácia potenciális fenyegetéseként a titkosszolgálatok illetékes ága, az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja – olvasható a New York Times hasábjain.

Németország a háború utáni történelem során először felügyelet alá helyezte  ellenzéki legnagyobb pártját, amely egy nyugati demokrácia eddigi egyik legdrámaibb lépése azért, hogy megvédje magát a szélsőjobboldali erők támadásától.

A belső hírszerző ügynökség döntése mostantól lehetővé teszi a telefonok és egyéb kommunikációs eszközök lehallgatását, valamint a szélsőjobboldali AfD párt tagjai mozgásának megfigyelését.

Ez az egyik legszélesebb erőfeszítés a szélsőjobboldali és neonáci politikai mozgalmak térnyerésének kezelése a nyugati demokráciákban, amelyek erőteljesebben próbálják ezeket az elemeket korlátozni, kiközösíteni vagy akár törvényesen üldözni, hogy megakadályozzák őket demokratikus intézmények alapjai.

A lépés híre ugyanazon a napon érkezett, amikor Franciaország betiltotta a Generation Identity nevű harcos ifjúsági mozgalmat, amelyet veszélyesnek tartottak a neonáci koncepciók terjedése miatt, és mivel az Európai Parlament brüsszeli törvényhozói kényszerítették Orbán Viktort, Magyarország félig autoriter vezetőjét, hogy Fidesz nevű pártját kiléptesse az Unió fő konzervatív frakciójából.

A Fidesz rendet rak Európában

Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt találta mondani, hogy mostanáig adtak időt a Néppártnak, de a frakciójuk nem élt a Fidesz biztosította lehetőséggel ezért ők – mármint a Bölcsek Köve és az Igazság letéteményesei – kidobták az EPP frakciót úgy, hogy a lábuk nem érte a földet és ugyanígy járhat a teljes EPP, ha nem embereli meg magát.

Szerintem most válságtanácskozásra gyűl össze az éji vad(nyugat-európa) mit is kezdjen ezután, hogy miközben egy Deutsch nevű szócső kijelentette, hogy nem oda Buda, mert a frakció kirúgása előtt biztosította a CDU-CSU pártszövetségét, hogy nekik azért még van esélyük, természetesen ehhez biztosítani kell az Unió pénzét mégpedig az általa meghatározott feltételek szerint.

Itthoni más a helyzet nálunk a válságtanácskozás feltehetően 2022-ben lesz megtartva, addig Magyarország egyre szégyenteljesebb miniszterelnökének gondolkodni kellene azon miért van, hogy

Csehország, Szlovákia és Ausztria soron kívül száz-százezer adag Pfizer-BioNTech vakcinát kap az Európai Unió többi tagállamától?

Mi főzhetünk a jó áron megvásárolt, Sinopharm vakcinából – ami valószínűleg hatékony csak éppen bizonytalansággal övezett –  amiről nem csak azt nem tudni elbír e a különböző mutáns vírusvariációkkal, de azt sem, hogy miért nem oltanak 60 éven felülieket még Kínában sem vele, nálunk viszont kizárólagt ők kapják!

Ha mindez nem elég a legutóbbi vizsgálatok során kiderült az AstraZeneca alkalmas az idősebb korosztályok beoltására, sőt egészen bizonyos, hogy a nálunk is tomboló brit variánssal szemben feltétlenül védelmet biztosít, ezekkel miért csak a hatvan év alattiakat oltják?

Ha mindezt sikerült átgondolni, talán még

nem késő bejelentkezni a sokkal hatékonyabb Moderna kvótánkra, igaz az jóval olcsóbb és arrafelé senkit nem lehet korrumpálni, de néha el lehetne engedni egy-egy ilyen üzletet mint a Sinopharm, néha meg kellene elégedni olyannal, ahol nem csöppen-csurran egyéb bankszámlákra némi alkotmányos költség. 

És ha mindez összeállt, ha mint népének nagy vezére, cselekvő agya ez egyszer felül emelkedne kicsinyes hiúságán és legalább önmagának ismerné el, hogy minden lépése Magyarország ellen elkövetett bűntett, és ne tévesztené össze a hatalom megtartásának technikáját – amit valóban magas fokon művel -, azzal amivel ország népe megbízta!
Aki állandóan csatákban edződött attól joggal elvárható, hogy hazugságok helyett méltósággal  viselje el vereségét.

Megsúgom, Orbán Gulyás Gergely szerint kirúgta az EPP-t, Magyarországot nem fogja tudni!

Reagálás a Fidesz EPP frakcióból történő távozására

Összeszedtük a leggyorsabban kiadott ellenzéki reakciókat a Fidesz kilépésére a Európai Néppárt frakciójából

Cseh Katalin – Momentum

Az Európai Néppárt több éves késéssel az egyetlen vállalható döntést hozta meg akkor, amikor elszánták magukat arra, hogy kezdenek valamit a soraikban ülő fideszes képviselőkkel, ezzel együtt pedig Orbán Viktorral.
A Fidesz távozása európai pártcsaládjának frakciójából azt is jelenti, hogy a magyar kormánypárt többé nem tagja annak a fórumnak, ahol a fontos döntéseket hozzák, mert túl kínos lett Európában.
A Fidesz most újra megtanulhatta, a zsarolása nem működik.
A mai döntés azt jelzi, hogy végre a Néppárt is felismerte, amit évek óta lehetett tudni: a Fidesz csak játszik európai szövetségeseivel, és esze ágában sincs változtatni politikáján. A több éve húzódó vitában a Néppárt újra és újra csak vörös fonalakat állított fel, amit a Fidesz újra és újra megszegett.
Mi nem volt elég a Néppártnak az utóbbi években ahhoz, hogy fellépjen az EPP ellen?
  • A Fidesz Orbán Viktor vejéhez és az oligarcháihoz csatornázta az európai adófizetők pénzét
  • Kiszorítottak egy egyetemet az országból és folyamatos nyomás alatt tartják a többit
  • Ezen kívül elvonták az önkormányzatok forrásait, putyini mintára bélyegezték meg a civil társadalmat, folyamatosan gyengítik a hatalmukat korlátozó független intézményeket.
Liberálisok – Orbánék hivatalosan is Európa szégyenpadjára kerültek
Örömteli, hogy az Európai Néppárt, a világban felerősödő jobboldali populizmus ellenére továbbra is elkötelezett híve az integrációnak, a jogállamiságnak és az alapvető emberi jogoknak. Sajnos mindez a Fideszről eddig sem volt elmondható, és most a kilépésükkel ezt egyértelműen be is bizonyították, ahogy azt is elismerték, hogy Orbán Viktor és pártja se nem európai értelemben vett konzervatív, se nem kereszténydemokrata. Ami maradt a Fideszből, csupán egy szélsőséges populista, kirekesztő, autoriter formáció, amely megkeseríti a magyar társadalom mindennapjait, Európában pedig korrupciós ügyeivel, valamint kirekesztő szemléletével hívja fel magára a figyelmet.
Jobbik – Az Európai Néppárt megszabadult Európa spionjaitól!
Orbánékat már korábban beárazták, hónapok óta fel vannak függesztve, a zsarolgató zseb-Putyint évek óta nem veszik komolyan – csak éppen a nyílt konfliktust nem kívánták vele szemben felvállalni. Eddig.

… A keleti diktatúrák falova ma egyedül maradt – elengedték a kezét. Orbánék együtt csúsztak le Szájer Józseffel az ereszcsatornán és vesszőfutásukra ma végre pont került. Országérdek-érvényesítő képességük ezután leginkább a nullához konvergál majd.

Ujhelyi István – Mszp

Megnyugvás a biztonságos és egységes Európai Unió híveinek, óriási stratégiai vereség Orbánnak az Európai Néppárt és a Fidesz szakítása. A kormánypártiak most még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen Európa szélsőséges ellenzékéből nullára csökken az érdekérvényesítő képességük. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy Magyarország érdekei is kispadra kerülnek; mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a Fidesz partvonalra sodródása minimális károkat se okozzon a hazánknak és a magyar embereknek.

LMP – Közlemény

Természetesen az, hogy a pártcsaládnak tagja marad-e a Fidesz (a KDNP elmondásuk szerint igen), majd a következő szövevényes évadban derül ki: Weber és Orbán viharos kapcsolata még évekig szórakoztatni fogja az erre fogékonyakat.

Fekete-Győr András – Momentum

Több évig tartó bénázás után ma talán tényleg kiveti magából az Európai Néppárt a rohadt narancsot. Hiába hangoztatja Orbán Viktor, hogy ő csak a keresztény-konzervatív gyökerekhez akar visszatérni, pont a korábbi keresztény-konzervatív szövetségeseinek lett elege belőle. És hiába támadják azzal a jogállamisági mechanizmust, hogy az csak „politikai fegyver”, mindenki tudja, hogy egyszerűen csak lopni akarnak.

Rónai Sándor – Demokratikus Koalíció

Orbán ma tovább távolodott Európától, és tovább közeledett valódi szövetségeséhez, Vlagyimir Putyinhoz. Lassan talán arra is megnyílik a lehetőségük, hogy minden európai szövetségüket hátrahagyva az orosz elnök Egységes Oroszország pártjával kössenek szoros szövetséget és barátságot. Tőlünk aztán nyugodtan mehetnek Moszkvába – csak az országot ne vigyék magukkal.

Gyurcsány Ferenc – Demokratikus Koalíció
Szó nincs Európa erős emberéről. Itt egy igazi lúzert látunk
„Ebben a percben hivatalos lett. Ízlelgetik már a vereség ízét. Lehet itt magyarázkodni, mint az oviban, hogy “Dehát nem kizártak minket, hanem mi magunk léptünk ki”. 
A lényeg ugyanaz. Vesztesek.
Szó nincs Európa erős emberéről. Itt egy igazi lúzert látunk. Megérdemlik, ami most történik velük. És mi majd folytatjuk.
Egy év múlva itthon is veszíteni fognak.

MSZP – A Fidesz elveszítette érdekérvényesítő képességét az Európai Unióban, de Magyarország nem szigetelődhet el!

A Fidesz érdekérvényesítő képessége először a saját pártcsaládjában szűnt meg, miután felfüggesztették a tagságát az Európai Néppártban, most pedig az Európai Parlamentben azzal, hogy a képviselői inkább ellenzékbe vonulnak, és kiülnek a radikálisok közé. Stratégiai vereség ez Orbánnak, ugyanakkor győzelem az egységes EU, a jogállamiság és a közös európai értékek híveinek.

2022-ben pedig úgy tesszük kispadra a Fideszt itthon, ahogy most tették odakint.

Elszakadt a húr – Kilépett mielőtt kitették volna

Orbán Viktor a  Fidesz EPP frakciójának tagságát függővé tette  attól, hogy a frakció tagsága megszavazza e az új eljárási szabályokat. A képviselőcsoport 148 képviselője (81%) szavazott a változtatások mellett és 28 (15,9%) ellene.  

A szavazás után pedig Novák Katalin a Twitteren erősítette meg: a párt kilép a csoportból. Az előzetes nyilatkozatok alapján várható volt ez a lépés, mert a Fidesszel eddig is kritikus képviselők rövid időn belül amúgy is kezdeményeznék a magyar kormánypárt felfüggesztését és kizárását.

Az ülésen Manfred Weber frakcióvezető reagált Orbán Viktor levelére, amelyben a Fidesz elnöke kilátásba helyezte kilépésüket, ha átmegy a módosítás. Weber leszögezte: nem egy pártvezető feladata, hogy tanácsokat adjon a képviselőcsoport működésére.

A frakció vezetésének egyik tagja, Esteban Gonzales Pons azt mondta, hogy

ez a szavazás már nem a részletekről szól, hanem az Európai Néppárt jövőjéről.

Gál Kinga delegációvezető felszólalásában a Fidesz halogató taktikájához híven megpróbálta a pandémiára hivatkozva elhalasztatni a döntést, de javaslatával kisebbségben maradt. Ezt a magyar delegáció másik tagja, Hölvényi György is elismételte, akit a Kereszténydemokrata Néppárt delegált. nem értett egyet a szavazás megtartásával  ugyanakkor, a KDNP nem követi a fideszeseket, továbbra is a Néppárton belül fog dolgozni.

Megvan az új rezsicsökkentés, az új migránsügy

Emlékszünk, hogy milyen szerepe volt a Fidesz második kétharmados győzelmében az álságos „rezsicsökkentésnak” 2014-ben, és még inkább arra, hogy milyen szerepe volt a harmadik kétharmados győzelemben a „migránsok”, a menekültek elleni gyalázatos uszításnak. Sokszor mondják az elmúlt hónapokban, hogy ezek mára kimerültek, a „rezsicsökkentésben” ma már aligha hisz valaki, menekülteket pedig már évek óta nem látnak a magyar választók, és hozzáteszik: nincs a Fidesznek újabb hasonló választási csodafegyvere.

Ha valaki követte a hétfői parlamenti ülést, akkor – ha korábban nem is vette volna észre – be kell látnia, hogy megvan az új csodafegyver. Tudnunk kell: a kormányzó Fidesz mindkét korábbi esetben olyasmit tett, mert tehetett választási csodafegyverré, amit nemcsak mondott, hanem csinált is. Csinálta, mint kormány. A rezsicsökkentésről törvényt alkottak és végre is hajtották, és minden hónapban a számlákon azóta is kötelező feltüntetni, hogy mennyit takarított meg a kedves fogyasztó a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően. E törvények révén harcot folytattak a szolgáltató multicégekkel, úgymond „megvédték” tőlük „a magyar embereket”. A menekültekkel szemben törvényeket alkottak, kerítést húztak fel, a „jogi határzárral” lényegében hatályon kívül helyezték a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményeket, és azóta is tart a kormány illetve a Fidesz médiájában a menekülteket lejárató durva propaganda. A menekültellenes törvényekkel szembefordultak az EU normáival, hetedik éve blokkolják az EU közös menekültpolitikájának kialakítását, ebben is „megvédve” „a brüsszeli bürokratákkal” szemben „a magyar embereket”.

Hetek óta látható, de

a hétfői parlamenti ülésen vált a korábbinál egyértelműbbé, hogy az új választási „csodafegyver” az oltás.

Ahogy a Charlie-Hebdo merénylet után Orbán azonnal felismerte, hogy hogyan tud a bevándorlás veszélyéből politikai csodafegyvert kovácsolni, most az EU vakcinabeszerzési nehézségeit látva ismerte fel, hogy hogyan lehet ebből is választási csodafegyver.

Az EU-val szembeni „szabadságharc”, a keleti önkényuralmakkal való politikai együttműködés mint külpolitikai alapirány logikus következménye az orosz és kínai vakcinák beszerzésére irányuló, hónapok óta tartó törekvés. Akkor is próbálkoztak ezzel, amikor még nem voltak gondok az EU-s vakcinabeszerzéssel. Amióta ez januárban bekövetkezett, készen áll az új csodafegyver.

Hétfőn a parlamentben kikotyogták: arra készülnek, hogy az orosz és különösen a kínai vakcinákkal hónapokkal korábban fogják beoltani az oltást elfogadó magyarokat, és elérni az átoltottság olyan szintjét, amely mellett meg lehet szüntetni a korlátozásokat.

Újra teleplakátolhatják az országot: „LEGYŐZTÜK A VÍRUST”. Ezúttal nem az energetikai multiktól, nem a migránsoktól, hanem a vírustól „védték meg” a „magyar embereket”.

Ki védte meg? Természetesen az Orbán-kormány, a Fidesz, szemben az ellenzékkel, amelyikre a védekezésben „nem lehet számítani”, amely ellenzi az orosz és kínai vakcina alkalmazását.

Ne legyen félreértés: igaza volt 2013-ban az egyetlen bátor ellenzéki politikusnak, Gyurcsánynak, aki azzal a mondattal leplezte le a „rezsicsökkentés” hamisságát, hogy

„legyen olcsóbb a madártej, de legalább a habja”.

Egyedül maradt ezzel az ellenzékben, a többi ellenzéki párt meghátrált, és próbált rálicitálni a Fidesz rezsicsökkentési ígéreteire.

Igaza volt Gyurcsánynak 2015-ben is, amikor azt mondta, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie az EU által előírt számú menedékkérő kérelmének elbírálására, és hogy a menekültproblémára csak közös európai megoldás lehetséges. Az ellenzéki pártok többsége a menekültkérdésben nyomban behódolt a Fidesz előtt, a 2018-as választást megelőzően pedig már mindenki a kerítés fenntartása mellett foglalt állást.

Most is igazuk van azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek azt hirdetik, hogy csak az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott vakcinával helyes Magyarországon oltani. Ugyanúgy, ahogy Gyurcsánynak 2013-ban és 2015-ben is igaza volt Orbánnal szemben. Nem javasolnám, hogy az ellenzéki pártok változtassanak az álláspontjukon a vakcinaügyben. Azt azonban látnunk kell, hogy ebből lehet most Orbán újabb választási csodafegyvere, amely a saját táborának megerősítésére biztosan elegendő lesz, de talán még a bővítésére is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK