Kezdőlap Címkék Fidesz kormány

Címke: Fidesz kormány

Időközi vereség

Nagy az elkeseredés az időközi választások eredménye miatt. Orbán a parlamentben azzal büszkélkedik, hogy mennyivel több szavazatot szerzett összesítve a Fidesz, mint az ellenzéki pártok. Ezeket a számokat látják az ellenzéki politikusok és az „elemzők” is, és ezért beszélnek az ellenzék kiábrándító vereségéről.

Én ezt túlzásnak tartom. Megnéztem húsz olyan időközi választást, amelyeket városi választókerületekben tartottak, ahol általában indulnak a Fidesz és az ellenzéki szövetség jelöltjei, és összehasonlítottam az eredményt a 2019-es általános önkormányzati választás eredményeivel. Abból indultam ki, hogy Magyarországon is világosan – egyes kutatók szerint száz évre visszamenőleg – kirajzolódik a politikai földrajz. Mellőzve a részleteket, vannak olyan választókerületek, amelyekben több ciklus óta a Fidesz erős, és olyanok, ahol viszont a baloldali vagy inkább centrista ellenzéki pártok. Ezért az időközi választásokon sem azt kell nézni, hogy hány helyen nyert fideszes és milyen arányban.

Az, hogy hagyományosan, több ciklus óta a Fidesz által nyert egyéni választókerületekben megint a Fidesz nyert, nem nagy ügy. A húsz időközi választásból tízben ez történt. Négy olyan választókerület volt, ahol korábban is az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, és most is. Öt helyen 2019-ben még az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, most viszont a Fideszé. Ezek a fontos esetek.

Az egyik a VII. kerületi választókerület, ahol egy súlyos visszaélés miatt le kellett mondania Borka-Szász Tamás DK-s képviselőnek, alpolgármesternek, és az ő helyét vitte el a Fidesz.

Egerben az ellenzéki szövetség felbomlott, az egykor jobbikos, pártját is elhagyó polgármester az őt támogató városi koalícióval is szakított: ilyen körülmények között nem csoda, ha elvész a mandátum.

Hogy mi történt a VIII. kerületben, Nyíregyházán két választókerületben is és Szolnokon, azt találgatni sem tudom, csak amiatt vagyok szomorú, hogy a nyíregyházi 3. választókerületben egy kiváló egykori szabad demokrata párttársunk váratlan halála miatt volt időközi választás, és az ő egykori mandátumát sem tudta megvédeni az új ellenzéki jelölt, elvitte a Fidesz.

Ha mégis elgondolkozunk azon, hogy van-e általános tanulsága e vereségnek, én egyelőre a következőre jutottam. Figyelmesen követve az ellenzéki pártok parlamenti szereplését és médiamegjelenéseit, úgy látom, hogy

az ellenzéki pártok ott folytatják, ahol a választási kampány végére abbahagyták.

Az ellenzéki pártok a Fideszt túlnyomórészt jóléti kérdésekben bírálják, és jóléti tartalmú javaslatokban fogalmazzák meg a maguk alternatíváját. Habár – különböző megfogalmazásokban – Karácsony Gergely is, Kunhalmi Ágnes is és Ungár Péter is azért bírálta az áprilisi választási vereség után az ellenzéki kampányt, hogy az nem „az emberek mindennapi problémáival”, vagyis jóléti kérdésekkel (hanem orbánozással és putyinozással) foglalkozott.

Ez nem volt igaz, az ellenzéki pártok politizálása az Orbán-kormányok tizenkét évében mindig is főképpen jóléti kérdésekről szólt. Ugyanezt folytatják április óta.

Azt pedig nem tudták elhitetni, hogy jóléti ügyekben tőlük több várható, mint a Fidesztől, és szemlátomást most sem tudják.

Az eredmény is ugyanaz, mint az országgyűlési választásokon volt

Abban sincs változás, hogy az ellenzéki pártok illedelmesen beilleszkednek az Orbán-rendszer politikai intézményeibe: a DK-s Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt, jegyzőket és bizottsági tisztségviselőket állítottak, a megszokott módon teszik fel kérdéseiket és interpellációikat, megvitatják a Fidesz alaptörvény- és házszabály-módosítását és szavaznak is róla, holott a 2010 utáni években még tudták, hogy az ilyesmit bojkottálni kell. Kivételt csak a Momentumnak a parlamenti tisztségektől való tartózkodása és a DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak egyes szimbolikus parlamenti eseményektől való távolmaradása jelentett, de a napi parlamenti ügymenet során már semmivel sem jelzik az ellenzéki pártok, hogy az Orbán-rendszerrel is szemben állnak, nemcsak az Orbán-kormány politikájával.

Business as usual – ez az összkép az ellenzék tevékenységéről. Bizonyosan bőven vannak az Orbán-rendszert elutasító polgártársaink, akiket ez tart vissza attól, hogy elmenjenek az ellenzéki jelöltekre szavazni.

Ujhelyi konzultálni hívja Navracsicsot az uniós forrásokról

Közös nemzeti ügynek nevezte az uniós forrásokhoz való hozzáférést, ezért konzultációt kezdeményezett Navracsics Tibor tárca nélküli miniszterrel a kérdésben, egyúttal a helyreállítási forrásokkal kapcsolatos kormányzati terv teljes átdolgozására tett javaslatot Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szombati online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa szerinet amennyiben létrejön a Navracsics Tiborral történő találkozó, akkor át fogja adni neki azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket az elmúlt három évben az Európai Bizottság készített a magyar társadalmi és gazdasági helyzettel kapcsolatban, benne a kormánnyal szembeni legfontosabb kritikákkal és elvárásokkal. Ezeket ugyanis az elmúlt időszakban a kormány szinte egyáltalán nem vette figyelembe.

Ujhelyi hangsúlyozta: a Fidesz-kormány „bűne”, hogy jelenleg befagytak a helyreállítási- és a hazánknak járó egyéb uniós támogatások, szerinte ugyanis az Európai Bizottság nem tesz mást, mint az eddig is leírt és az európai szabályokon alapuló javaslatokat kéri számon a magyar kormányon, amely Ujhelyi meglátása szerint ezzel szemben csak „arcoskodni és harcoskodni” tudott az elmúlt időszakban.

Navracsics – bár jó diplomata – érdemi eredményeket nem tudott elérni brüsszeli bemutatkozó találkozóin, amelyeken az európai döntéshozók visszaüzentek a miniszterelnöknek: egy udvariassági látogatás nem oldja meg a felmerült jogállamisági problémákat.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón közölte, hogy a helyreállítási alapok felhasználása kapcsán több mint egy éve benyújtott és azóta el nem fogadott nemzeti tervet a kormánynak mindenképpen újra kell írnia, mivel annak sem a tartalma, sem pedig a megszületésének módja nem elfogadható az Unió számára.

A szociáldemokrata képviselő rámutatott, hogy a szakszervezetekkel, civil érdekvédőkkel, önkormányzatokkal és ellenzéki pártokkal közösen kellene a tervet újrafogalmazni, az ország teljes lakossága érdekének és a jelenlegi társadalmi és világpolitikai helyzetnek megfelelő célokkal.

„Ez egy nemzeti, közös helyreállítási terv kellene, hogy legyen. A kormány nem nyújtott be még más dokumentumot, sőt a szabályokkal ellentételesen a 6000 milliárdos keretből lehívható 3500 milliárdnyi, olcsó hitelrészre sem adott be még érdemi tervezetet. Erre augusztus vége a határidő, a teljes csomag elfogadásának pedig az év vége. Ha addig nem áll elő új tervvel a kormány és azt nem tudja elfogadtatni Brüsszellel, akkor az összeg 70 százalékát bizonyosan elveszítjük”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: egy új nemzeti tervben a kormánynak világosan meg kell tudnia jelölnie, hogy milyen garanciákat tud adni a korrupció, vagyis az uniós források oligarchák általi felszippantásának megakadályozására, valamint melyek azok a valóban égető társadalmi kérdések, amelyekre ezeket a forrásokat fel akarja használni.

Az európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az újonnan összeállított nemzeti tervben nagyobb hangsúlyt kapjanak a magyar emberek mindennapi problémáinak és megélhetési gondjainak valós megoldásai, így például az MSZP által javasolt Esély-kupon élelmiszer támogatás bevezetése, illetve az „örök rezsicsökkentést” biztosító lakossági szintű energiahatékonysági beruházások finanszírozása.

Ujhelyi elmondása szerint az MSZP úgynevezett „Létbiztonság-csomagjában” szereplő javaslatok jelentős része ezekből az uniós forrásokból részfinanszírozhatóak.

„Kedves Tibor, állok rendelkezésre. Ha valóban nemzeti minimum, hogy hazahozzuk végre az uniós forrásokat, akkor csörögj rám, nézzük át van-e annak esélye, hogy Magyarország megkapja a befagyott forrásokat. De egy dolgot tudomásul kell venni: ehhez

jelentős módon hozzá kell nyúlni a kormányzat napi politikai hatalomgyakorlásához, működéséhez, korrupcióhoz való viszonyához és mindenhez, amit mi Orbán-rendszerként ismerünk”

– fogalmazott Ujhelyi.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!