Megszületett a másodfokú döntés az ún. Fenyő-ügyben: a Fővárosi Törvényszék 200 millió forintra emelte a Gyárfás Tamás ügyében elsőfokon megállapított óvadék összegét.
Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Gyárfás Tamás és ügyvédje 100 millió forintos óvadék kifizetését ajánlotta fel azért, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással vádolt egykori úszószövetségi elnök szabadabban mozoghasson és lekerülhessen róla a nyomkövető. Az ajánlatot az első fokon eljáró bíróság elfogadta, ám a döntés ellen az ügyészség fellebbezett. A másodfokú bíróságnak egy hete volt, hogy döntsön az ügyben, s mint a szerkesztőségünknek elküldött közleményből (ez a cikk végén teljes terjedelmében olvasható) kiderül, megváltoztatta az első fokon hozott ítéletet.
Gyárfás Tamásnak tehát, ha enyhíteni szeretné a vele szemben meghozott kényszerintézkedéseket,
nem 100, hanem 200 millió forint óvadékot kell letennie.
Korábban Gyárfás azt nyilatkozta, hogy a 100 millió forintos letétet abból a pénzből tudja kifizetni, amit a NAP TV székházának eladásából kapott. Mint ismeretes, Gyárfás Tamás, volt a NAP TV tulajdonosa, s a televízió székházát eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Echo TV-nek.
A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható:
A rendelkezésre álló adatok szerint Gy. T. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megbízta P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.
Az elsőfokú bíróság – a terhelt bűnügyi felügyeletét fenntartó és a 100 millió forintos óvadékot megállapító – határozatával szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést. Indítványában az ügyészség egyrészt arra hivatkozott, hogy a gyanúsított személyi körülményeiben nem következett be olyan változás, amely megalapozná a kényszerintézkedés szabályainak enyhítését, másrészt azzal érvelt, hogy a terhelt bevallott vagyonára figyelemmel az óvadék összege nem alkalmas a gyanúsított eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítására.
A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az elsőfokú bíróság végzése túlnyomórészt megalapozott, indokai helytállóak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy
a gyanúsított személyi szabadságának bizonyos fokú korlátozása továbbra is indokolt,
mert megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, például megszökne vagy elrejtőzne.
E feltételezést a gyanúsítás szerinti bűncselekmény kiemelkedően magas tárgyi súlya, az ahhoz kapcsolódó büntetési tétel, valamint a gyanúsított rendkívül kedvező egzisztenciális háttere együttesen erősítik. A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is szükséges és elégséges a terhelt vonatkozásában a bűnügyi felügyelet azon formája, amelyet a bíróság korábbi végzése tartalmazott.
A gyanúsított személyi körülményeire és az eljárás során ezidáig tanúsított magatartására figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan ítélte meg azt is, hogy
a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye csekélyebb mértékű,
így az az óvadék alkalmazása mellett lehetővé teszi a bűnügyi felügyelet során enyhébb magatartási szabályok rögzítését.
A másodfokú bíróság szerint azonban az óvadék mértékének meghatározásakor különös figyelemmel kell lenni a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlyára, a gyanúsított személyi körülményeire és vagyoni helyzetére. A gyanúsított által bevallott vagyon és az általa óvadékként felajánlott összeg alapot szolgáltat ahhoz, hogy az óvadék elsőfokon megállapított mértékét a Törvényszék megemelje. Mindezek alapján
a másodfokú bíróság az óvadék összegét 200 millió forintban határozta meg,
amely összeg így már arányban áll a gyanúsított vagyoni viszonyaival és megfelelő biztosítékul szolgál a bűnügyi felügyelet szabályainak megtartásához is.
A Fővárosi Törvényszék 2018. július 23-án meghozott másodfokú végzésében az óvadék összegének megváltoztatásán túl a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntését egyebekben helybenhagyta.
