Kezdőlap Címkék Felvásárlás

Címke: felvásárlás

Megvehetik-e a kínaiak Nagy Britannia legnagyobb chip gyárát?

  • Boris Johnson megfogadja Biden elnök tanácsát

  • Peking felvásárlással védekezik a chipp hiány ellen

  • A walesi cég szerint életben maradásukat segíti, tehát jó üzlet

Boris Johnson miniszterelnök utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, hogy nézzen utána: a Walesben működő lapka gyártó üzem eladása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot?

Biden amerikai elnök amikor Európában járt, akkor arra kérte szövetségeseit: nemzetbiztonsági alapon is vizsgálják meg a kínaiak nyomulását a fontos gazdasági ágazatokban, melyeknek stratégiai jelentőségük lehet.

“El kell döntenünk, hogy az, amit a gyár előállít, milyen szellemi tulajdont jelent, és annak megszerzése mennyiben áll Kína érdekében. Vannak-e valódi biztonsági kockázatok? Ezért kértem a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy vizsgálja meg az ügyet”

– mondta Boris Johnson miniszterelnök. A BBC beszámolója szerint Sir Stephen Lovegrove csapata már meg is kezdte a vizsgálatot.

A kínai cég Hollandiában működik

A Nexperia Hollandiában van bejegyezve, és már van egy üzeme Nagy Britanniában, Manchesterben. Csakhogy annak megszerzése idején Nagy Britannia még uniós tagállam volt. Most új helyzet állt elő a Brexit miatt.

A Newport Wafer Fab Walesben működik, ahol 450 embert foglalkoztat. Lapkákat gyárt félvezetőkhöz. Ez a legnagyobb chip gyára Nagy Britanniának, amely ugyancsak felértékelődött az általános chip hiány idején.

A kínaiak emiatt új chip programot dolgoztak ki, melynek lényege az, hogy igyekeznek mindent maguk előállítani nehogy az amerikaiak esetleg szankciókkal akadályozzák a vásárlást. Peking megpróbál felvásárolni minél több chip gyártó céget a világban, hogy ilymódon diverzifikálják a beszerzési forrásokat, és csökkentsék az USA kontroll lehetőségét.

Biznisz kontra nemzetbiztonság

Dr. Drew Nelson a Newport Wafer Fab távozó elnöke, aki az üzletet megkötötte a kínaiakkal, úgy nyilatkozott, hogy ily módon sikerült biztosítani a cég jövőjét. A walesi kormány nem is kérte emiatt a nemzetbiztonsági vizsgálatot, de Boris Johnson miniszterelnök felülbírálta őket. Nyilván visszaemlékezett Biden amerikai elnök intelmeire, aki a NATO csúcson óvta szövetségeseit a túlságosan szoros kapcsolatoktól Kínával, melyet az USA stratégiai ellenfélnek tekint.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

“megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy “mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a “ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

A maffia pénzmosásra használja a csőd szélén álló cégeket

Olaszországból jött a vészjelzés a Covid járvány kialakulásakor, hogy a meggyengült cégek a maffiától vesznek fel kölcsönöket. Az illegális pénzek így válhatnak legálissá…

A válságba került kis és közepes vállalkozások jelentik a fő célpontot a különböző maffiáknak, melyek egyből felismerték: a bankok egyáltalán nem folyósítanak hiteleket a megrendült cégeknek. Melyek csakis az állami támogatásra számíthatnak – ha van ilyen.

Ahogy a válság egyre csak elhúzódik, úgy válnak egyre kiszolgáltatottabbá ezek a cégek különösen, amelyek a vendéglátásból, a turizmusból éltek.

Vendég nincs, a kölcsönöket viszont törleszteni kell. Ilyenkor bukkan fel a keresztapa megbízottja, akinek az ajánlatát nem lehet visszautasítani …

Csőd lavina fenyegeti a bárokat és éttermeket Párizsban azt követően, hogy a Covid-19 miatt újra be kell zárniuk – állapítja meg a Le Figaro.

A guillotine vasárnap sújtott le rájuk amikor kiderült, hogy keddtől az alkoholból élő éjszakai helyeket két hétig zárva kell tartani.

Lehet, hogy ez a pohár lesz a végső – mondták búsan a Saint Martin bulvár egyik népszerű bárjának pultosai. A tulaj körül köröznek a cápák: a bankok, melyek várják vissza a pénzüket noha tudják, hogy nincs bevétel és a maffiák, melyek kölcsönt kínálnak magas kamattal. Persze ott az állam, amelyik segíthet, de a kezdeti támogatás már régen elfogyott hiszen valamiből fizetni kellett az embereket a nagy leállás idején is.

A pénzügyminisztérium külön munkacsoportot hozott létre, hogy megakadályozza a tömeges csődöt és azt, hogy a maffiák ezt kihasználva tisztára mossák a pénzüket.

Ki is találták a megoldást, melyet a gazdasági portál, a Les Echos ismertetett. Eszerint azok a kis és közepes vállalkozások is pénzhez juthatnak a központi költségvetésből, melyeket nemcsak a bankok utasítottak el, de az állami segély programok is. Kétféle megoldás van, melyet az év végéig lehet igényelni: az egyik, hogy visszatérítendő előleget lehet kérni a későbbi támogatások alapjából illetve, hogy kedvezményes kölcsönért lehet folyamodni.

Ennek persze fontos kritériuma, hogy a cégnek tiszta legyen a kartonja az adóhivatalnál illetve a pénzügyi felügyeletnél meg persze a rendőrségnél. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg az üzleti forgalom egynegyedét. A döntés a pénzügyminisztérium  kezében van – hangsúlyozza a Les Echos.

Csakhogy

a pénzügyminiszter minden idők legnagyobb költségvetési deficitjét terjesztette elő a jövő évre vagyis égető a pénzhiány.

Párizsban ezért is nagyon számítanak arra, hogy az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alap kifizetései január elsején megindulhatnak. Ehhez azonban minden tagállam parlamentjének meg kell azt szavaznia – nem is beszélve az Európai parlamentről.

Mire számítsunk: merre terjeszkedik tovább Orbán?

A migránsozás után valamit cselekedni is kell. Milyen gazdasági és politikai intézkedések várhatók például adókban, merre terjeszkedik tovább az Orbán vezette gazdasági birodalom? Megpróbáltuk összeszedni.

Megnyerték a választást, nagyobb arányban, mint várták, a kampány egyetlen üzenete ezzel alighanem leszállóágra kerül. A kormányzást gyakran helyettesítő pr bizonyára zavartalanul folytatható, de vannak területek, amelyeken valószínűleg akarnak tovább lépni, másokon pedig muszáj.

Az egyik legvalószínűbb változás lehet – 2019-től –

az szja egy számjegyűvé tétele.

Nem is olyan régen nyilatkozott többször is Varga Mihály, hogy a 15 százalékos egyetlen kulcs tovább mérséklődhet. Valószínűleg 9 százalékra. Megállapodás alapján minden bizonnyal idén is folytatódik a munkaadói terhek csökkentése.

Nem olyan határozottan, mint az szja esetében, de többször esett szó az áfa 27 százalékos általános kulcsának lejjebb szállításáról. A legutóbbi intézkedések (csirke és sertéshús, a hal, a tojás és a tej áfájának mérséklése) azonban azt mutatja, hogy mivel a kereskedők legalább 80-90 százalékban „lenyelték” a tehermérséklődést, népszerűség-növekedés híján a költségvetés tovább apasztását valószínűleg nem fogja vállalni a kormány.

Én magam nem hiszek abban, hogy komolyabb félnivalója lenne a kormánynak az Európai Uniótól, az eddigi nem cselekvés folytatására ürügyül szolgálhat a nagy fölényű választási győzelem. Ez fenntarthatóvá teszi a kényelmes költségvetést, a laza kamatpolitikát.

A migránsozásból és sorosozásból azonban nem lesz pénz,

márpedig nagyon sok hiányzik például az egészségügyből, és ezt bizonyára a Fideszben is tudják. A kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy inkább előbb, mint utóbb évente legalább 700 milliárddal meg kell fejelni ezt a kiadási tételt. Ennek leghatékonyabb módja a magántőke eddiginél is nagyobb térnyerése (éppen most nyílt meg az Emineo Magánkórház, egy új, 18 ágyas intézmény). Ez még nagyobb érvágás lenne a lakosság széles rétegének, amelynek 74 százaléka számára gondot okoz ezeknek a kiadásoknak a fedezése.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert a magyar gazdaság versenyképessége minden mérés szerint folyamatosan romlik évek óta, legutóbb egy hónapja állított ki bizonyítványt az Európai Bizottság. S egy nappal korábban egy rendezvényen az orbáni gazdaságpolitika „atyja” és tényleges háttérirányítója, Matolcsy György is az idei év feladatának nevezte

a „versenyképességi fordulat” végrehajtását.

Várható a közmunkában résztvevők számának tovább apasztása, amelyre azonban csak alig mérhető hátteret nyújt az amúgy krónikus munkaerőhiány.

A növekvő pénzhiány a szociális rendszerben is változások után kiált. Ennek egyik lehetséges módja a „szülőtartás” beélesítése. Azaz a nem egészen két éve törvénybe iktatott rendelkezések (a nagykorú gyerekek tartási kötelezettsége, illetve a szociális intézmények és a segítő személyek tartás iránti perek indítása) általános bevezetése.

Már a jelenlegi négy évben is többször jutott el a konkrét lépések küszöbéig a kiskereskedelem „megregulázása”, elsősorban

a két nagy német diszkontlánc kiszorítása.

Ennek nehézségeiről tavaly írtunk, ennek ellenére alig két hónapja Lázár János ismét arról beszélt, hogy „amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”.

Megerősített háttérinformáció szerint Orbán valószínűleg tovább akar lépni a bankok piacán is. Azután, hogy két éve vállalta, fokozatosan mérséklik a különadót, s ennek (is) jegyében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen a kormány 15-15 százalékkal bevásárolta magát a magyar Erste Bankba. Most újabb kísérletet tehetnek a teljes itteni leány megvételére (a 15 százalékkal tényleges beleszólást nem kapott az állam a bank ügyeibe.)

Már csak azért is, mert eddig tisztázatlan okból Orbán összerúgta a port korábbi egyik kedvencével, Spéder Zoltánnal, az FHB vezérével, akinek elképzelése és irányítása mellett előbb még elvégezték a takarékszövetkezetek feletti uralom átvételét, és a hálózat összeolvasztását az FHB-val. Ez akkor az „ellen OTP” kialakítása jegyében kezdődött, de a legnagyobb magyar pénzintézet „saját kézbe” vétele a szükséges tőke hiánya miatt sem sikerülhetett. Ehelyett Orbán kiegyezett Csányi Sándorral, aki ezután gondtalanul bővíthette birodalmát, elsősorban mezőgazdasági érdekeltségeit. (Az alku keretében elvállalta az MLSZ elnökségét, és folyamatosan nagy összeggel vesz részt a foci finanszírozásában.)

Az agrárium azonban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségi terepe, tavalyi nagy éve során itt is bővítette jelenlétét. Üzleti körökben járja a szóbeszéd az elmúlt időben, hogy újabb, sőt, nagyarányú választási győzelem után nekilátnak

a Csányi-féle agrárportfólió legalább részbeni megszerzésének.

Az ekkora méretben roppant jövedelmező mezőgazdasági nagyvállalkozások közül szinte alig van olyan, amely ne a Fidesz-holdudvarába tartozna. (Egy kivételével, Simcska Lajos agrárcégeivel. Az Orbán megbuktatásában elvérzett hajdani barát mindenesetre éppen ma rapid gyorsasággal jelentette be médiaérdekeltségei zömének bezárását-eladását.)

Korábbi alku felrúgása nem lenne példa nélküli: a 2010 előtt az MSZP-hez közel álló Leisztinger Tamás 2010 után megtarthatta kiterjedt pozícióit cserébe azért, hogy megvette a diósgyőri fociklubot. 2016 decemberében aztán mégis „önként” eladta a Hunguest szállodalánc nagyját, 14 hotelt Mészáros Lőrincnek, aki ezzel ebben az ágazatban is a legnagyobb szereplő lett.

Mészáros Lőrinc most ingatlanos céget vett

A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.

A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.

A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.

Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,

részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.

A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,

vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.

Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK