felmérés Archives Page 2 of 3 › Független Hírügynökség

Miért jó a majális?

FüHü

-

2018-05-01

0

A magyarok csaknem harmada szokott részt venni a majális forgatagában, a fiatalokat a szórakoztató programok, a szenior korosztályt főleg a sör és a virsli csalogatja – ez derült ki a Kutatópont Kft.-nek a Független Hírügynökséghez eljuttatott legfrissebb felmérési eredményeiből.

A kutatás eredményei szerint az ipari forradalomig visszanyúló hagyományú május 1. hallatán

a magyar lakosság 86 százaléka a munka ünnepére asszociál,

4 százaléknak a majális és a felvonulás emlékképe rajzolódik ki.

A 18 évnél idősebbek 32 százaléka kerül a virsli, a sör és a vurstli bűvkörébe, 68 százalékuk távol marad a majálistól. Az esemény legnagyobb arányban a 30-39 éveseket tudja megszólítani: 48 százalékuk aktív résztvevője a majális programnak.

A márciusi, kétezer embert érintő kutatásból kiderült az is, hogy az az eseményre nyitottak 59 százaléka a családjával, 40 százaléka a barátaival, 30 százaléka a párjával látogat el a majális programjaira. Az esemény a férfiak és a 18-29 évesek körében kevésbé ölt családias jelleget, a férfiak 46 százaléka, a 18-29 év közöttiek 63 százaléka a barátaival szórakozik.

A felnőttek 26 százaléka a kirakodóvásár, 25 százaléka a koncertek és az előadások miatt látogat el a majális programjaira, 18 százalékukukat a sör és a virsli, 10 százalékukat pedig az utcabálhangulat csábítja.

Elégedetlenebbek a kormánnyal a kis cégek

Bak Mihály

-

2018-04-06

0

Elégedetlenebbek a kormánnyal a kis cégek

A kisebb cégek vezetői közül sokkal kevesebben látják jónak a kormány gazdaságpolitikáját, mint négy éve. Minden negyedik gondolja úgy, hogy a kormány nem képes változtatni az alapvetően rossznak ítélt helyzeten, ez viszont csökkent 2014-hez képest.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) vezetői körében nagyot zuhant azok aránya, akik szerint alapvetően jó a kormány gazdaságpolitikája, és nincs szükség változásra (2014: 42 százalék, 2018: 8 százalék), ellenben nőtt azon vélemények aránya (17-ről 50 százalékra), akik alapvetően jónak látják ugyan a követett irányt, de változtatást igényelnének – derül ki a Policy Agenda (PA) felméréséből. Szignifikánsan többen vannak azok is (2 helyett 18 százalék), akik inkább rossznak látják a helyzetet, de képesnek tartják a kormányt korrekcióra. Ezzel szemben némileg mérséklődött (39-ről 24 százalékra) azok aránya, akik alapjaiban elhibázottnak tartják a gazdaságpolitikát, és nem is látnak reményt arra, hogy a kormány tudjon ezen javítani.

Mindezek összesítéseképpen azt láthatjuk, hogy a négy évvel ezelőttihez képest

sokkal szórtabbak, széttartóbbak az iskolai osztályozást követő értékelések.

2014-ben a legnagyobb részarányt az elégtelenek képviselték 27 százalékkal, utána (24) viszont a kiváló minősítést adók következtek, közepest pedig 22 százaléknyian adtak. Most viszont messze legvastagabb, majdnem duplaakkora (43 százalék) a 3-asra osztályozók rétege, buktatni csak 11 százalék szeretne, de a kiváló teljesítményt látók száma ötödére, 24 százalékra esett.

Az összesített értékelés ezzel pontosan ugyanakkora, 2,9-es érdemjegyet hoz ki idén, mint négy éve. Az összességében nagyobb elégedetlenségre vall a PA kkv-indexének alakulása is. A cégvezetők

jövővel kapcsolatos várakozása most 47,8 százalék, négy éve viszont 57 százalékkal csúcsot döntött.

A kkv-k irányítói körében egyaránt relatív többségben vannak a magyar gazdaság és a saját vállalkozás javulására számítók. Előbbiben 38 százalék (37 inkább romlástól fél), utóbbiban 46 százalék optimista, 16 százalék pesszimista.

Minden ilyen felmérésben nagy hangsúlyt kap a munkaerőre vonatkozó kérdés. Egy év alatt 55-ről 66 százalékra gyarapodott azok aránya, akik súlyos nehézségnek ítélik meg a munkaerő hiányát.

Kimutathatóan gyengültek a kormánypártok

FüHü

-

2018-03-08

1

Kimutathatóan gyengültek a kormánypártok

Nincs veszélyben a Fidesz előnye, de a kormánypárt kimutathatóan gyengült a hódmezővásárhelyi fiaskó után, és ebből leginkább az MSZP és a Párbeszéd szövetsége profitált – derül ki az Iránytű Intézet múlt héten készített felméréséből.

A biztos szavazók között januárhoz képest a Fidesz–KDNP négy százalékot vesztett, a kormánypártokat 44 százalékon mérték, ami tavaly december óta már hatszázalékos esés.

A Jobbik és az MSZP–Párbeszéd 2-2 százalékot izmosodott, előbbi most 24, utóbbi 11 százalékon áll. Az LMP és a DK is 1-1 százalékot erősödött, mindketten 8 százalékon vannak. Egy százalékot javított a Momentum is, de 4 százalékával nem kerülne be a parlamentbe.

Hétszázezer bizonytalan kezében az ország sorsa

FüHü

-

2018-03-04

0

Hétszázezer bizonytalan kezében az ország sorsa

Mintegy 700 ezer embert kell mozgósítania az ellenzéknek az április 8-i választásokra, hogy le lehessen váltani a kormányt – ez is kiderül a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet által készített felmérésből. Megerősítést nyert, hogy a szavazók többsége átszavazna, ha egy baloldali összefogásnak lenne esélye leváltani a kormányt.

Magyarországon ma 4,76 millió ember kész volna a kormányváltásra, szemben a Fidesz-KDNP 2,2 milliós táborával, ami a 8,2 millió szavazásra jogosult durván 26 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy 65 százalékos részvétel fölött valóban nyerhet az ellenzék.

A demokratikus ellenzék pártjai támogatóinak több mint 90 százaléka voksolna egy valódi kormányváltó erőre, de ma már az LMP hívei is támogatják a koordinált indulást a 106 egyéni választókerületben, miként a Jobbik szavazói is, akik közül azért jóval kevesebben lennének erre hajlandók, de legalábbis kevesebben vallják be, hiszen mintegy 25 százalékos az erre nem válaszolók jobbikosok aránya.

Miután a Fidesz nem képes tovább gyarapítani a táborát, a bizonytalanok az ellenzék tartaléka. A Vasárnapi Hírekben megjelent elemzés felhívja arra a figyelmet, hogy

ugyan a bizonytalanok száma 2,87 milliói, de legfeljebb 900 ezer ember mozgósítható, ők az aktív bizonytalanok, akiknek – a mostani felmérés eredménye szerint – mintegy a fele szavazna szívesen egy erős balos „váltószövetségre”.

Az aktív bizonytalanokat első csoportja – 44 százalék – azt tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem tudja, kire voksol. Ennek a körnek a zöme az ellenzékhez húz: csak 14 százaléka szeretné, ha a Fidesz-kormány újrázna, mégis csak „46 százalékuk” szeretne új kormányt. 40 százalékuk nem akarja vagy nem tudja megmondani, hogy hatalomban tartaná-e a jelenlegi rezsimet vagy menesztené.

Az aktív bizonytalanok másik csoportja – 39 százalék – elmegy szavazni, de titkolja, kit választ. Azt azonban lehet tudni, hogy ez utóbbi körnek 25 százaléka szeretné, ha folytatná az Orbán-kormány, viszont 56 százaléka új rezsimet akar, és csak 20 százalék nem tudja vagy nem mondja, hogy képzeli a következő ciklust.

Ami pedig a Fidesz bázisát illeti, érdemes böngészni az alábbi grafikont is:

Egyre kevesebb fiatal beszél idegen nyelvet

FüHü

-

2018-02-12

0

Egyre kevesebb fiatal beszél idegen nyelvet

Egy év alatt 7%-kal csökkent a középiskolások körében a nyelvvizsgával nem rendelkezők aránya, ugyanakkor 13%-kal megnőtt azoknak a száma, akik szerint nem elegendő az iskolai nyelvóra a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Mindez a Szent István Egyetem (SZIE) Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja által – évente, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon készített – felméréséből derül ki. A válaszadók 81%-a úgy látja, hogy az ingyenes nyelvvizsga lehetősége elegendő állami segítség a nyelvvizsga megszerzéséhez, viszont elég nagy a káosz a fejekben, és sokan nem tudják, hogy pontosan mik is a visszaigénylés feltételei, s nincsenek tisztában azzal sem, hogy egyáltalán kik vehetik igénybe ezt a kedvezményt és milyen módon.

Mint emlékezetes, az idén január 1-jétől ingyenesen szerezhető meg a nyelvvizsga, illetve 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba.

A válaszadók szerint az óraszám további növelése jelentős eredményeket érhet el, és csökkentheti a nyelvvizsgával nem rendelkezők arányát, valamint a külső segítséget (mely egyre inkább magántanár segítségét jelenti) igénybe vevők számát. A kötelező óraszám 7-re emelésével (a ma tipikusan heti 5 óráról) mintegy 10-15%-os további mérséklődés lenne elérhető a nyelvvizsgával nem rendelkezők arányában a 12. osztályra. További nyelvi fakultációval együtt ez heti 9 óra, ami már elegendő a B2 szint eléréséhez a nehezebben tanulók számára is.

A felmérés
A kérdőívet összesen 320 fő, 14-18 éves diák töltötte ki az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, a Szent István Egyetem standján 2018. január 18-20. között. A felmérés nem reprezentatív.

Okosmobil nélkül már élni se tudunk?

FüHü

-

2018-02-06

0

A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már inkább internetezésre és csetelésre használjuk, mint beszélgetésre. Minden második honfitársunk rendszeresen a vécére is magával viszi.

A mobillal kelünk és fekszünk: éjszaka is 81 százalék maga mellett tudja a készüléket, 45 százaléknak reggel első dolga a telefonhoz nyúlni, és 58 százalék lefekvés előtt még használja – derül ki az Ipsosnak az atv.hu-n megjelent felméréséből, amelyet a Huawei mobilgyártó megbízásából készített 12 európai országban. Magyarországon félezer mobiltulajdonost kérdeztek.

Annyira az élet természetes részévé vált az okostelefon, hogy a megkérdezettek 30 százaléka napi 20 órán át folyamatosan magánál tartja azt, noha többségük legfeljebb nyolc órát használja ténylegesen. A válaszadó magyarok

34 százaléka minden alkalommal, további 18 százaléka rendszeresen még a mellékhelyiségbe is telefonnal látogat.

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok már nem hanghívásra használják elsődlegesen a készüléküket. Fotózásra a válaszadók 83 százaléka használta a telefonját a megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, míg hanghívásra csupán 62 százalékuk. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb, mint az európai átlag (73 százalék).

A magyarok többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38 százaléka pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban előveszi a telefonját ebből a célból.

A kutatásban résztvevőktől azt is megkérdezték, hogyan éreznek okostelefonjaik iránt. A magyarok 88 százaléka

inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli,

illetve több, mint háromnegyedük érzi inkább szabadságnak, mint kötöttségnek azt, hogy van okostelefonja.

A válaszadók 93 százaléka szerint a készüléke segítséget jelent számára a mindennapokban, és 55 százalékuk szerint a telefon inkább összeköti, mint eltávolítja az embereket egymástól.

A válaszadó magyarok háromnegyede nem tudna lemondani az okostelefon használatáról, ennek ellenére a válaszadók kevesebb mint harmada (29 százalék) tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól (42 százalék). De honfitársaink 42 százaléka úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig meg is próbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.

A többség nem fog mulatni

FüHü

-

2017-12-29

0

A magyarok nem egy mulatós nép – gondolhatnánk a szilveszteri terveket felmérő kutatás eredményeit látva. A magyarok 58 százaléka ugyanis otthon fogja tölteni a szilvesztert.

Meglepő, de a szilveszter is elsősorban egy családi ünnep: a felnőtt magyarok 44 százaléka házastársa, párja társaságában várja az új évet, 30 százalék gyermekeivel és 8 százalék unokájával tölti az év utolsó napját.

A Kutatópont Kft. decemberi 1000 fős hazai felnőtt lakosságra reprezentatív telefonos felméréséből az is kiderül, hogy a felnőttek közel ötöde (18 százalék) baráti társaság körében fog átlépni a 2018-as esztendőbe, ők jellemzően inkább a 18-29 évesek, akiknek 27 százaléka házibulis évzáró-évköszöntőt tervez.

Bár sokan nem tudják még, hogy mennyit terveznek költeni, illetve 20 százaléka a magyaroknak nem tervez extra kiadásokat szilveszter kapcsán, azok, akik terveznek költeni átlagosan 18 ezer forintot szánnak a szilveszteri mulatságra.

Bravó férfiak és diplomások!

FüHü

-

2017-11-19

1

Elkeserítő képet fest a magyarok hozzáállásáról az utóbbi időben nyilvánosságra került zaklatásokkal kapcsolatban készített felmérés: a megkérdezettek mintegy negyven százaléka szerint az áldozatok is tehetnek a dologról. Sok férfit és diplomást nem háborítanak fel ezek az ügyek.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta meg a magyar választókorúak véleményeit a szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

A megkérdezettek 65 százaléka felháborítónak tartja az ilyen ügyeket, a legkevésbé vélekednek így a férfiak, illetve a diplomások, ezeknek csupán az 55, illetve 58 százaléka. A válaszadók 17 százaléka természetesnek mondta, 15 százalékát pedig egyszerűen nem is érdeklik ezek az ügyek.

A válaszadók szerint a társadalom hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért embereket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).

Ötből egy német férfi már követett el szexuális zaklatást

FüHü

-

2017-10-29

0

Ötből egy német férfi már követett el szexuális zaklatást

A szombaton publikált kutatást a dpa megbízásából a YouGov online piackutató cég végezte el Németországban. A reprezentatív felmérésben 2056 személy vett részt.

A megkérdetett férfiak 18 százaléka állította, hogy már viselkedett úgy egy másik személlyel, amit szexuális zaklatásként vagy szexuális bántalmazásként lehet megítélni.

A nők közül azonban csak 6 százalék mondta, hogy ilyesmit tett.

Az elmúlt hetekben számos német színésznő számolt be nyilvánosság előtt arról, hogy milyen szexuális molesztálásban volt részük a szórakoztatóiparban. A közösségi médiában pedig ezrek csatlakoztak a „me too”-kampányhoz, és osztották meg, hogy milyen szexuális bántalmazásban volt részük a verbális megalázástól az erőszakos közeledésen át a szexuális erőszakig.

Befolyásolható magyarok – hol a reménysugár?

FüHü

-

2017-10-22

0

Befolyásolható magyarok – hol a reménysugár?

Elkeserítő képet fest a magyarok befolyásolhatóságáról a Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített legfrissebb felmérés a menekültekkel kapcsolatos érzelmekről, gondolatokról. Hat az orbáni propaganda – derül ki feketén-fehéren a kapott válaszokból.

Az október 11–17. között, 1002 fős reprezentatív telefonos felmérés eredménye szerint a magyarok nagyon félnek, miközben személyesen nem igazán tartják érintettnek magukat és az országot a menekültkérdésben. A lakosság 76 százaléka szerint ugyanis Magyarország számára fontos probléma a menekültkérdés, ám 62 százalékát személyesen nem is érinti, s 53 százalék nem hiszi, hogy a következő fél évben nagyobb számban érkeznének hozzánk menekültek. Ennek ellenére 49 százalék tervezi, hogy visszaküldi a nemzeti konzultációs kérdőívet.

A válaszadóknak egyébként csak a 29 százalék állítja, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel.

Igencsak meglepő, hogy a kormányváltást akaróknak is csak a 61 százaléka (ez mintegy 3,25 millió ember) tartja figyelemelterelésnek a Soros-kampányt, s 17 százaléka (körülbelül 906 ezer fő) egyenesen fél, hogy az amerikai üzletember tömeges betelepedést menedzsel, illetve a hatalomcserét szorgalmazók 22 százaléka (hozzávetőleg 1,173 millió választó) nem tudja vagy nem mondja, mit gondol Sorosról – olvasható a Vasárnapi Hírek számára készült felmérésben.

Ami viszont pozitív – s félő, hogy a kormány ezen még fog „dolgozni” a választásokig hátralévő időben:

„82% elfogadhatatlannak tartja az őcsényi lakosok agresszivitását

Nem váratlan a mostani eredmény

A Publicus nem is annyira régen – augusztus 15. és 22. között, szintén 1000 fő megkérdezésével – készített reprezentatív közvéleménykutatást a menekültekkel kapcsolatos attitűdökről. A kapott válaszokat akkor összehasonlították az egy évvel korábbi felmérés eredményeivel – látszik, hat a folyamatos propaganda, az agymosás.

Az eredmény önmagáért beszél.

Címke: felmérés

A kisebb cégek vezetői közül sokkal kevesebben látják jónak a kormány gazdaságpolitikáját, mint négy éve. Minden negyedik gondolja úgy, hogy a kormány nem képes változtatni az alapvetően rossznak ítélt helyzeten, ez viszont csökkent 2014-hez képest.

sokkal szórtabbak, széttartóbbak az iskolai osztályozást követő értékelések.

jövővel kapcsolatos várakozása most 47,8 százalék, négy éve viszont 57 százalékkal csúcsot döntött.

Nincs veszélyben a Fidesz előnye, de a kormánypárt kimutathatóan gyengült a hódmezővásárhelyi fiaskó után, és ebből leginkább az MSZP és a Párbeszéd szövetsége profitált – derül ki az Iránytű Intézet múlt héten készített felméréséből.

ugyan a bizonytalanok száma 2,87 milliói, de legfeljebb 900 ezer ember mozgósítható, ők az aktív bizonytalanok, akiknek – a mostani felmérés eredménye szerint – mintegy a fele szavazna szívesen egy erős balos „váltószövetségre”.

Egy év alatt 7%-kal csökkent a középiskolások körében a nyelvvizsgával nem rendelkezők aránya, ugyanakkor 13%-kal megnőtt azoknak a száma, akik szerint nem elegendő az iskolai nyelvóra a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már inkább internetezésre és csetelésre használjuk, mint beszélgetésre. Minden második honfitársunk rendszeresen a vécére is magával viszi.

34 százaléka minden alkalommal, további 18 százaléka rendszeresen még a mellékhelyiségbe is telefonnal látogat.

inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli,

A magyarok nem egy mulatós nép – gondolhatnánk a szilveszteri terveket felmérő kutatás eredményeit látva. A magyarok 58 százaléka ugyanis otthon fogja tölteni a szilvesztert.

A szombaton publikált kutatást a dpa megbízásából a YouGov online piackutató cég végezte el Németországban. A reprezentatív felmérésben 2056 személy vett részt.

A válaszadóknak egyébként csak a 29 százalék állítja, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel.

Nem váratlan a mostani eredmény

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA