Kezdőlap Címkék Felház

Címke: Felház

Isten pénze – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávézgatás közben nyugodtan leszögezhetjük: mindenkinek tisztelnünk kell a hitét, ez nem is lehet kérdés. Még akkor is, ha Orbán Gáspárnak hívják az illetőt – a hitével semmi baj. A baj azzal van, ha ennek a hitnek költségei vannak, és azokat mi finanszírozzuk, akik esetleg nem osztozunk ebben a vallási elkötelezettségben, vagy meg sem kérdeznek minket róla.

De magával a hittel nincs baj. Komoly gondot jelentene a Felház szabatos meghatározása, talán még a leginkább karizmatikus, missziós vallási rendezvénysorozatnak nevezhetnénk, ami március tizenötödikén mozgalommá alakul. Alakuljanak, lelkük rajta, méghozzá szó szerint, csak ha kérhetném, kötelező ne legyen… A Felház vezetői több, mint érdekes nyilatkozatokat tettek az elmúlt napokban, például Ember Illés nagyon frappáns magyarázatot adott a kérdésre, hogy miből volt pénze a közösségnek a záróalkalom egész Budapestet ellepő plakátkampányára:

„A finanszírozással kapcsolatban ugyanaz a válasz mint eddig, adományokból tartja fenn magát a mozgalom, ezt is felajánlásból fizetjük ki. A mi nézőpontunkból nem alig volt pénzünk az alkalmakra, hanem Isten eddig is mindig gondoskodott mindenről, ahogy ezután is fog.” (HVG)

Kérem, én azt tudom, hogy jó az Isten és jót ád, de ennyire kézzelfoghatóan, mondhatni összegszerűen azért ritkán ád, és ha ád is, többnyire a híveken keresztül teszi. Persze, azt nem tiltja sem egyházi, sem világi törvény, hogy a hívek összeadjanak bizonyos mennyiségű pénzt a közös céljaikra, sőt, nagyon gyakori az ilyesmi, de azért komoly bátorságra és mély elkötelezettségre vall ezt felsőbb hatalom beavatkozásának tulajdonítani.

De mit mondott Orbán Gáspár a HVG-nek, mivel fognak foglalkozni a jövőben?

„Egyelőre az alapelvek vannak meg stabilan, és azt szeretnénk, hogy az ebben részt vevők Istentől kapott vezetésüktől fogva öltsenek majd neki szilárdabb formát a későbbiekben. A Felháznak eddig is elég széles tevékenységi skálája volt, amire talán nem jutott akkora figyelem – jártunk evangelizálni, hogy az örömhírt minél szélesebb körben megosszuk, jártunk szolgálni meghívásokra gyülekezetekhez, táborokba bátorításokkal, a remény üzenetével, és volt ugye a dicsőítés. Ezek most önálló tevékenységekként fognak továbbmenni, a saját missziójukat kell majd betölteniük egy sokkal nagyobb elhívással, mint ahogy eddig a Felház tette.”

Ennek az az értelme magyarul, hogy pontosan azzal, amivel eddig: majd csinálnak mindenfélét és csak lesz valahogy. Rendben van, de bibliai emlékeim szerint nem csak az Úrnak igéjével él az ember meg a mozgalom, hanem kenyérrel is – miből fogják magukat fenntartani? Erre Orbán Gáspár így válaszolt:

„Felajánlásokból – eddig is ez volt az egyik bevételi forrásunk. Az optimális az lenne, ha döntő többségében az emberektől érkező sok kis támogatásból állna össze a büdzsé, de ehhez még szélesebb körben meg kell teremteni az adakozó gondolkodásmódot. Egy egyetemistának egyfelől nagyon tud hiányozni heti ezer forint, amit beadhatna, másfelől persze, ha utánaszámol, az lehet, hogy csak három sör ára. A Biblia például adakozó szolgálatról beszél, hogy mindenki a lehetőségeihez képest a legtöbbet adja, de ez szívből jöjjön – mi ezt szeretnénk felkutatni.”

Nem mindegy, ki ad, mennyit ad és kinek ad

Ez igen szépen hangzik, csak épp nem mindegy, amint a nyilatkozó is kiemeli, ki ad, mennyit ad és kinek ad. Ugyanis eddig a Felház pénzügyei tökéletesen össze voltak fonódva a KUL Alapítvánnyal (Kelet-Európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány), melynek érdekes viszonyairól Független Hírügynökség közölt tavaly nyáron egy interjút: ebben dr. Mihalik Angéla, akinek lánya is tagja volt a Felháznak, megosztotta a nyilvánossággal, miszerint az alapítvány támogatói bizony nagy cégek, a Híd cégcsoport, a Swietelsky, az MVM Zrt., a Strabag, a Közgép, a CIB Bank, a T-Com .

„Amit láttam, az egy 2015-ös adat volt, és őszintén meglepett, hisz miért támogat egy cégcsoport egy még nem is létező vallási közösséget? Közbeszerzési szakértőként ismertem ezeket a cégeket, és azt is tudtam, hogy mindegyik egy nagyobb cégcsoporthoz tartozik” – mondta dr. Mihalik Angéla lapunknak, és az ember eltöpreng: lám, kifürkészhetetlenek az Ő útjai, hiszen már akkor támogatták ezek a drága, nagylelkű adakozók a Felházat, amikor – nem is létezett még.

Hogy aztán végső soron ezek a cégek állami megrendelésekből élnek és ezt a pénzt csorgatják vissza részben a mozgalomba? Szentigaz. Azonban például tavalyi írásunk megjelenése után a KUL Alapítvány oldaláról eltűntek a támogatók logói, sőt, a Felház most el is hagyja a KUL-t, és új alapítványt hoz létre, mint Orbán Gáspár elárulta:

„Ebben még nem hoztunk végső döntéseket. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy a KUL-t elhagyjuk, és egy saját alapítványt hozunk létre. A különváló tevékenységekhez valóban több jogi forma is lehetséges, ezt most még nem akarjuk rögzíteni.”

Van egy elterjedt mondás a mórról, aki megtette a kötelességét és mehet. Tehát akkor üzleti szempontból egyszerű alapítványcsere várható, mondjuk az tény is, hogy nehéz lenne elmagyarázni, mi köze van az utógondozottaknak és lakóotthonban lakóknak nagyszabású vallási rendezvényekhez.

Vagy mondjuk egy rádióadóhoz.

Ugyanis – erről magam számoltam be pár hete – elindult a Felház saját rádiója, a Manna FM, melynek egyik műsorvezetője a mozgalomból jól ismert Prekopa Donát lesz, azonban természetesen semmi közük az adóhoz.

Ugyan már. Hogyan is lenne? Orbán Gáspár megmondta világosan:

„Megmosolyogtató a gondolat, hogy a Felháznak rádiója vagy hasonló médiája lenne.”

Akkor mosolyogjunk, kérem.

Ugyancsak roppant érdekes (és a sajtó által első közelítésben teljesen félreértett), látszólag a Felháztól független hír, miszerint idén és a következő években is évi 905 millió forintot költ a kormány „a vallásos könnyűzene alkotói kiteljesedését elősegítő rendszerek” kialakítására és fenntartására, az ilyen zene „társadalmi kiteljesedését elősegítő rendszerekre”, illetve idén „csak” 800 milliót. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki, de a kormány határozata szerint a cél a kárpát-medencei vallási hagyományok megőrzése, valamint „életben tartása és élővé tétele”.

Ebből a megfogalmazásból mindenki azt szűrte le, hogy valamiféle „határon túli vallásos könnyűzenét” akar a kormány támogatni ezzel a pénzzel. Mindenki, kivéve engem, én ugyanis meglehetősen otthonosan mozgok például Romániában, és nagyon pontosan tudtam, hogy néven nevezhető, magyar nyelvű vallásos, keresztény könnyűzene ott alig-alig van. De akkor mit jelentsen ez? Ha átolvassuk a szöveget, láthatjuk: nem a „határon túli”, hanem a „Kárpát-medencei” kifejezést használták benne.

Márpedig többek között Magyarország is a Kárpát-medencében fekszik.

Szó nincs itt különben sem létező zenekarok támogatásáról a környező országokban, itt a Manna FM támogatásáról van szó, mely, mint rádió, elsőrangú terjesztője mindenféle zenének, légyen az vallásos vagy világi. Ráadásul a műsortervükben már előre szerepelt is egy „Popzenés áhítat” nevű elem – világos ez, kérem, mint a Nap. Ezt a nyolcszáz milliót idén és a másik kilencszázötöt is jövőre a Manna FM kapja, mint az efféle zene társadalmi kiteljesedését elősegítő rendszer. Nem mellesleg, ha elég erősen adják, fogható lesz az egész Kárpát-medencében, kell ennél több?

Nekem nem: és lehet, a Felháznak sem. Ha pedig megszorulnának mégis, elég egy fohász és jön az áldás csőstől. Hiszen jó az Isten, jót ád, gondoskodik a szükséges összegekről.

Csak hát a szolgáin és a hívein keresztül gondoskodik, meg mindenféle cégek, intézmények útján, de ne legyünk telhetetlenek: mégsem tehet csodát minden percben, amikor a Felház megszorul.

Még egyszer mondom: semmi, de semmi baj nincs a hittel, vallásossággal, lelki élettel. Az mindenkinek a legbensőbb magánügye.

Gond épp akkor lesz, ha közügyet csinálnak belőle – de sajnos olyan esetekben, mikor a közpénzek elveszítheti közpénz jellegüket, megeshet, hogy a magánügyek is elveszítik magánjellegüket.

Tehát nem Orbán Gáspárnak és társainak hitével lenne gond, áldja meg az az Örökkévaló! Hanem azzal, hogy, mint fentebb láthattuk, azzal, hogy a mozgalom pénzügyei kissé korruptak. Korruptkák.

Ömlik hozzájuk a céges támogatás, amit aztán az állam megrendelésekkel hálál meg, ömlik oda közpénz is a rádión keresztül, állami támogatás formájában – csak arról tilos mondani, hogy az övék lenne, merthogy tagadják, és ők derék, becsületes emberek, sosem hazudnának.

Nem is csoda, hogy az ilyen jó emberekre külön gondot visel a Fennvaló.

Csak azt nézném meg, mi történne, ha kizárólag az Ő kegyelmére volnának bízva, minden hátszél nélkül…

Vajon elég lenne nekik Isten pénze?

No, mindegy, feleim: menjetek békével.

Felház: A kezdet vége

Nagy örömmel és szívünkben hálával tudatjuk, hogy a Felház küldetése a végéhez közeledik és a feladatára kapott idejét betölti. Ezzel jelenlegi működésünket befejezzük, a három alapító közvetlen vezetésével és az önkéntes csapattal végzett központi szervezés véget ér és ilyen keretek között nem szervezünk több Felház alkalmat.
Az idei, 2018. őszi szemeszter az utolsó a Felház működésében, ezt követően pedig a vizsgaidőszak után, 2019. márciusában záróalkalmat tartunk.

A Felház három éves működése során a dicsőítő- és imaestek mellett egyre több missziós tevékenységet indított el, amelyek túlmutatnak a Felház keretein. Ezek a Felházból fakadó mozgalmi szálak önállóan folytatódnak, illetve újak indulnak el és az eredeti célok betöltéséért laza együttműködésben futnak tovább.

A Felházzal egy mozgalom indult el, aminek kezdetét a három és fél évig tartó Felház alkalmak jelentik. A Felház alkalmak befejezése ennek a kezdetnek a vége és egyben a mozgalom következő szakaszának elindulása. Az így kialakuló mozgalomnak csakúgy, mint a Felháznak, mindenkor az Evangélium bemutatására és az Egyház építésére kell irányulnia.

A fenti folyamatokhoz egy mostantól számítva körülbelül másfél éves átmeneti időszak szükséges. Az átmenet eseményeiről, terveiről és a mozgalomhoz való kapcsolódás lehetőségeiről a következő hetekben jelentkezünk tudnivalókkal hivatalos felületeinken és hátralévő alkalmainkon.
Erre legközelebb most csütörtökön este, október 11-én a MOM Sportban kerül sor a Felházon.

Nagyon hálásak vagyunk Jézus Krisztusnak mindazért, amit az elmúlt három évben a Felházon keresztül elvégzett. Hisszük, hogy Isten átformálja Magyarországot és Európát
és megtiszteltetés számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a munkának.
Örömmel és izgatottan tekintünk a jövőbe, hiszen ez csak a kezdet volt, a legjobb rész még hátra van!

Ember Illés, Orbán Gáspár, Prekopa Donát és a Felház csapata

2018. október 06.

——————————————————

Végezetül bátorítunk mindenkit, hogy ne sajnálja a Felház alkalmak befejeződését, hanem legyetek velünk imában, fantasztikus dolgok állnak előttünk!

Korábbi felházról szóló írásunkat itt  valamint itt is találhatja.

Tovább ketyeg Ráhel órája

A Fidesz kötcsei piknikjének egyik  szenzációja– használjuk a jobboldal terminológiáját – a balliberális média szempontjai alapján az volt, hogy a rendezvényen megjelent a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is, mégpedig egymilliós ruhában és tízmilliós órával a karján. Hogy a sajtó mindezt kiemelte, érthető, hiszen ez látható volt, míg a tartalmi részekről jobbára csak találgatni lehetett. Mindenestre az, hogy a turisztikában érdekelt Orbán-lány megjelent Kötcsén némiképp azokat erősíti, akik azt mondják, jósolják – belekeverve elemzésükbe Orbán Gáspár Felházban betöltött szerepét, illetve a gyülekezet feltételezett ambícióját -, hogy itt már láthatóan dinasztikus alapon képzelik el Magyarország irányítását. Ami persze még a jelenlegi választási rendszerben is lehetetlen volna, de tényleg nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Nem tudhatjuk, hiszen – ugyancsak sajtóhírek szerint a miniszterelnök arról is beszélt a pikniken, hogy lesznek változások az alaptörvénybe, arról azonban nem jött értesülés, hogy mely területeken nyúlnak majd hozzá az alkotmányhoz.

Az is lehet, hogy Orbán az övéinek sem beszélt erről, csak jelezte, hogy lesz majd dolguk, például a kétharmados parlamenti erő kihasználásával megszavazni az új jogszabályt. Azt is el tudom képzelni, hogy a jelenlévők nem is akarták megkérdezni, nehogy magukra haragítsák a Főnököt; a felesleges okvetetlenkedés kellemetlen következményekkel járna.

Amúgy pedig, egy pillanatra visszatérve a dinasztikus gondolkodásra: hétfőn Orbán Viktor a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával tárgyal Budapesten, és a tárgyalás után arról nyilatkozott, hogy bár a két ország alkotmánya alapvetően eltér egymástól, de mindkét helyen saját népük legfontosabb vezetői irányítják az országot.  Hogy ez pontosan mit is jelent, nehéz megfejteni. Illetve, ha pszichológiai szempontból közelítjük a mondatot, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, Orbán, saját maga értékelésében már nagyon messze van attól az önmagától, akit valaha megismertünk. Figyelem: nem azt írtam, hogy aki volt, hanem azt,akit megismertünk.

Mindezt azért fontos előrebocsátani, mert a magyar kormányfő nagyon fontos fellépésre készül: kedden Strasbourgban kell megvédeni álláspontját, bebizonyítani azt, hogy az uniós képviselők többsége – akik éppen megszavazni készülnek a Sragentini-jelentést – súlyosan tévednek, Magyarország egy igazi demokrácia, és valójában a bevándorlás-párti erők, valamint az egyéb gyanús terveket szövögető francia elnök, akik rossz színben akarják feltüntetni hazánkat, az illegális migráció leghatározottabb és legádázabb ellenfelét.

Nem tudni pontosan azt sem, hogy ezzel kapcsolatban mire készített fel kötcsei közönségét, elmondta-e mire használja majd azt a hét percet, amit az Európai Parlamentben hozzászólásként felhasználhat, legfeljebb elképzeléseink lehetne róla. Annyi tudunk, ezt nyilatkozta a kormányfő, hogy a jelentés készítője elfogult és tájékozatlan, Magyarországon járva nem is találkozott az kormány tagjaival, ráadásul magyarul sem tud. Hogy ez miben akadályozza meg a képviselő hölgyet, illetve a magyar nyelvtudás hiánya miért csak megalapozatlan következtetésekkel jár együtt, erre nem vesztegetett szót a miniszterelnök. Hogy aztán Strasbourgban már vállalkozik arra, hogy a megválaszolja a tartalmi bírálatokat is, nem tudni. Felettébb valószínű, hogy nem, hiszen ideje sem engedi, feltételezésem szerint megelégszik azzal, hogy felkészítői egy-egy félreérthető, vagy kevésbé pontos megállapítás cáfolatával akarják majd nevetségessé, használhatatlanná, elfogulttá tenni a jelentést. Orbánnak ugyanis változatlanul a migráció ellenes retorika a legfontosabb; maga mögé emelni mindazon populista vezetőket, akik hasonlóan gondolkodnak a menekültekről.

Orbán azonban nyitott egy új frontot is, mégpedig a francia elnök elleni támadás-sorozattal. Azzal természetesen pontosan tisztában van, hogy Macron és ő nincsenek egy súlycsoportban, a két ország politikai súlya miatt nem is lehetnek. Éppen ezért fordított egyet Orbán a vele szembeni retorikáján; a vita súlypontját áthelyezte a Néppártra. Vagyis azt a fordulatát találta ki és tálalta, hogy Macronnak a Néppárt szétverése a célja, hogy aztán egy új pártcsaládot alapítva ő legyen a legfontosabb európai vezető. Nem tudom, hogy a német politikusok felülnek-e egy ilyen, egyébként átlátszónak tűnő trükknek, vagy éppenséggel e mögé a magyarázat mögé bújva akarják bebiztosítani aa jövő évi EP választás néppárti fölényét. Orbánnak ez a fordulata nagyban emlékeztet a belpolitikai csatáira, ahol a Sargentini-jelentés megszavazását, illetve elutasítását a haza védelmére versus elárulására egyszerűsítette le. Ez néppárti szétverés is egy erős leegyszerűsítés, biztos vagyok benne, hogy Merkel nem ad neki hitelt, de az már kevésbé bizonyos, hogy a néppárti bizonytalanok nem találnak a kijelentésben megfelelő argumentációt a jelentés elutasításához.

Strasbourg és Kötcse elég messze vannak egymástól, a magyar alkotmányos helyzetet megvitató közönség viszont fényévnyire. Kötcsén nem akadt senki, aki akár egy gondolat erejéig is vitába szállt volna a Fidesz elnökével, Strasbourgban több lesz a kritikus hangot megütő, mint az egyetértő. Ugyanakkor az is biztos, annyi a hasonlóság a két tábor között, hogy nem pusztán a tények számítanak, hanem a pillanatnyi politikai érdekek. Kötcsén az érdek az, hogy Orbán Viktorral senki ne merjen szembeszállni, Strasbourgban pedig a többség érdeke az, hogy kiiktassák azt a fertőző gócot, amit Magyarország és annak miniszterelnöke jelent az Unió egésze számára. De akad egy kisebbség is, akinek ez a pillanatnyi érdek egészen más, mégpedig az, hogy megőrizze a Néppárt hegemóniáját, bármi áron. És a bármi ár most az, hogy Orbánt – és ezzel a Fideszt – benntartsák a pártcsaládban. Még akkor is, ha hosszú távon ezen csak veszíteni lehet. Humánumot, szolidaritást, jogállamot, demokráciát.

A szavazás eldönti, hogy ütött-e az óra. Nem Orbán Ráhelé; az finoman ketyeg tovább. Itthon vagyunk.

Iványi: a Felház egyházzá nyilvánítása a cél?

„Semjén Zsolt szándékos tévedésnek nevezhető állításaira felelnem kellett, mert csak egy irányból van tájékozódási lehetősége mindenkinek” – indokolta Iványi Gábor lelkész, miért írt nyílt válaszlevelet a KDNP elnökének legutóbbi, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget élesen támadó, azt visszaélésekkel meggyanúsító megnyilvánulására. A 13 oldalas nyílt levelet („amit jobb lett volna rövidebben megírni de kiömlött belőlem a szó”) lefordítják angolra és németre is, s eljuttatják külföldre, egyebek között az EU-ba. Iványit nem lepné meg, ha az egyházügyi törvény őszre tervezett módosítása Orbán Gáspár Felházának egyházként történő elismertetése lenne a célja.

„Mind hívő ember, reménykedem, hogy valahol meghallgatnak”  válaszolta a lelkész a Független Hírügynökség kérdésére, hogy mit remél a nyílt levéltől. Az írás Semjén Zsoltnak arra az LMP-s képviselői kérdésre („Mikor szüntetik meg végre azt a jogsértést, amit az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ellen immár négy éve folytatnak?) adott válaszára született, amelyben a miniszterelnök-helyettes az Ehtv. alakváltozásait ecseteli, amelyek által – szerinte – „csökkentek a vallási közösségek közötti különbségek”, és amelyben azt állítja, hogy a 2015-ben (részben, úgymond, Iványi Gábor miatt) kudarcba fulladt módosítási kísérlet megteremtette volna Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszának bírósági regisztrációját. „

Már-már komikus véleményét azzal egészíti ki, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése nyomán részünkre kifizetett állami kárpótlással – szintén szerinte – lezártnak tekinthetik az egyházunkkal folytatott vitájukat”

– olvasható a nyílt levélben, amely azzal is megvádolja az egyházat, hogy „szociális és oktatási intézményeink (többségét – szerinte – 2010-2011 után vettük át) – nyilván a történelmi egyházak gyakorlatából következtetve – fenntartói szerepére csupán az azóta is folyamatosan érkezett „normatíva igénybevétele érdekében” vállalkoztunk” – írja Iványi, aki végül az ő elfogultságáról és realitás érzéke hiányáról elmélkedik, megjegyezve, hogy “Magyarország kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnökét és kormányát börtönbe küldeném sátáninak nevezve politikájukat, „a hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető Soros Györgyöt” ellenben Nobel-békedíjra jelöltem”.

Semjén Zsolt hazugságait félre kell tenni, hiszen még amikor féligazságokat említ, az is csak porhintés” 

– állítja Iványi, aki a nyílt levelében pontról pontra kitér Semjén vádaskodásaira, tényekkel tételesen megcáfolva azokat, megvilágítva az egyes vádpontok hátterét és gyökerét. Megállapítja: „Egy valamire való jogállamban, ahol valóban függetlenek a   bíróságok, megvesztegethetetlen a legfőbb ügyész és bátor az ügyészség, ott nemcsak  az  éppen hatalmon lévők politikai ellenfelei, hanem a hatalmukkal visszaélő és a közvagyont dézsmáló állami/közjogi vezetők is kötelesek a törvény előtt a tetteikről számot adni. Ez a bibliai alapelv is.”

Kérdésünkre, hogy egyházának milyen mozgástere maradt, Iványi kifejtette: a strasbourgi döntés nyomán az állam ugyan kénytelen volt elismerni az egyezménysértés tényét, s valamennyit fizetett is az egyháza számára, ám az alapproblémát nem orvosolta, s

„azon mesterkedik, hogy elkerülje az orvoslást”,

s nem viszik a parlament elé a négy éve húzódó ügyet. „Számunkra nem  marad más hátra, mint hogy az Európai Unióban a Miniszterek Tanácsa elé fordulni, amely egy olyan fórum, amelyen a miniszterlnöknek szóvá teszik, ha valamit nem hajtott végre.

De persze Orbán Viktort nem úgy ismerjük, mint akit zavarna ilyesmi”

– ismerte be Iványi, hozzátéve, hogy neki akkor is mindent meg kell tennie amellett, hogy „imádkozom, s bízom abban, hogy az Örökkévaló nem hagy minket cserben”.

Felvetésünkre, hogy nem gondolkozott-e abban, hogy más érintettek számára is lehetővé tegyék a csatlakozást a nyílt levélhez, Iványi elmondta, hogy ez benne is felvetődött, volt is egyszer korábban egy összefogási kísérlet, akkor pár ezer aláírás össze is gyűlt, de hát ez sem rengeti meg a hatalmat, bár legalább az emberek magukénak érezhetik az ügyet. Azonban – tette hozzá – azt látni kell, hogy a többi érintett közül sokan úgy ítélik meg: lehet, hogy jobb, ha nem kötik össze magukat a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel. Hiszen egyrészt az ő egyháza a leginkább érintett, másrészt ők emelték fel a leghangosabban és –határozottabban a szavukat az ügyben.

„S régi magyar reflex, hogy az emberek abban reménykednek, ha jól viselkednek egy idő múlva már nem csak barackot kapnak a fejükre”.

Iványi egy érdekes szempontra is felhívta a figyelmet: napirenden van az egyházügyi törvény módosítása, ami ősszel esedékes. Nagy kérdés, hogy az „merre kanyarog majd” – mutatott rá, hozzátéve:

„kíváncsi vagyok arra, hogyan jelenik meg majd benne a Felház felfutó pozíciója”,

s nagyon érdekelné, hogy mi lesz a sorsa annak a követelménynek, hogy öt évig kell működni ahhoz, hogy egy közösség egyházzá válhasson.  „Nem lepne meg, ha a módosítással erre törekednének” – szögezte le Iványi, aki szerint nem ok nélkül vitte ki Orbán Viktor Erdélybe, Tusnádfürdőre a fiát és mutatkozhatott be ott is Orbán Gáspár mozgalma. Felfedezte ugyanis, hogy a fiatalok megszólításában – amelyben nem remekelnek – ez nagy segítséget jelenthet.

„De ettől még magunkra nézve semmi jóra nem számíthatunk, hiszen, ha nekik jó, az nem feltétlenül jó nekünk.” 

Fiatalok politikai „levadászása” a Felház: paranoia vagy valóság?

Az Orbán-fiú Felház közösségét fideszes politikai befolyásszerzéssel vádolja egy volt felházas gyerek édesanyja. Szerinte a cél az, hogy a nagy egyházak mellett a kis vallási közösségeket is beszippantsák. A téma kutatói szerint ez inkább paranoia. Magyarországon legfeljebb százezer vallásgyakorló fiatalról beszélünk.

Valóságos vádiratot olvasott az Orbán Gáspár által vezetett Felház fejére a közösség egy volt tagjának édesanyja. Hívőként támadja a vallási mozgalmat a Független Hírügynökségnek pár napja adott interjúban Mihalik Angéla, aki szerint eleve nem hiteles ez a mozgalom, mert befogadja olyan cégek bőkezű támogatását, amelyek a közbeszerzések tisztességtelen versenyei nyerteseiként a Fidesz környékén tűnnek fel.

Veszélyesnek tartja az olyan mozgalmakat, amelyek beszippantják a fiatalokat.

Nem a politikai nézeteik, sokkal inkább a szellemiségük, szektás jellegük miatt. Mint mondja, zenélnek, énekelnek, kilencven százalékban zenélnek. Tíz százalék beszélgetés, meg imádkozás gyógyulásokért. Mint a karizmatikus, leginkább amerikai mintára működő  kisegyházak (lásd: Hit gyülekezet) általában – magyarázza Mihalik Angéla.

Idézte Lázár Jánost, aki pár éve azt mondta, elegük van abból, hogy mindenféle egyházak próbálják a bolyongó lelkeket levadászni, hogy ezt a társadalmi problémát meg kell valamiképp oldani. Ha a probléma megoldása ott van, hogy a bolyongó lelkek levadászását  a Fideszhez közelálló szellemiségű mozgalmak végzik, akkor csak még nagyobb a baj, mert a politika érdekrendszeréhez használják fel a vallási köntösbe bújtatott mozgalmat – mondta Mihalik Angéla. Ráadásul a nagy egyházakat sikerült is, a lényeges kérdésekben a Fidesz mellé állítani.

De ott vannak a kis egyházak, gyülekezetek, ahova sokkal többen járnak,

őket is be kell szippantani, a Fidesz-féle ideológia szolgálójává tenni.

Amiből az következik szerinte, hogy a nagy egyházakat megvették pénzért, státuszért, a kicsiket meg ezen az úton. Beszivárogva más gyülekezetekbe, bevinni közéjük a gondolatot. Pontosan azt teszik, mint amit a pártokkal csináltak. Mihalik Angélát – mint mondja – ez a Forza Italiára (Silvio Berlusconi olasz populista politikai mozgalma, pártja), vagy a magyar polgári körökre emlékezteti.

Ez paranoia, irracionális törekvés lenne a politika részéről – ezt feleli e vádra Csepeli György szociálpszichológus. Szerinte ezek a kis vallási közösségek, például a cigányság körében, a fiatalok számára hasznos tevékenységet végeznek.

A magányosság, az elidegenedés, a szorongás oldásában tesznek szolgálatot, amit a nagy egyházak nem képesek megtenni

– mondta.

Hasonlókat válaszolt a Független Hírügynökségnek a téma szakértője, Máté-Tóth András valláskutató, egyetemi tanár. Szerinte ezeknek a közösségeknek eleve igen kicsi a befolyásuk, a fiatalok körében pedig jelentősen csökken a vallásosság.

A Mihalik Angéla által is említett igehirdetésnek az a formája viszont valamelyest terjedőben van, amely a performansz-jellegben ölt testet, látványos show-szerű rendezvényeket tartanak, amolyan bulit kínálnak a fiataloknak.

Ezek az általa evangelikálónak nevezett, új pünkösdista közösségek az Egyesült Államokban nagyon erősödnek, elnökválasztás kimenetelét voltak képesek befolyásolni, de Európában, Magyarországon pedig különösen, szinte jelentéktelenek – mondta Máté-Tóth András.

Szerinte – ha a Hit Gyülekezetét is beleszámítjuk – legfeljebb 50 ezer aktív követőjük lehet. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert ezekben a közösségekben jellemzően nincs tagság, lelkes hívek veszik körül őket, akik egy része idővel lemorzsolódik, jönnek újak, átmennek egyik csoporttól a másikhoz.

A politikai dimenziót nem vizsgálták a vallási közösségek kapcsán, de ezekből a körülményekből arra lehet következtetni, hogy

a politikai befolyásolási képesség meglehetősen alacsony lehet

– derül ki a professzor szavaiból.

Azt azonban Máté-Tóth András is megemlíti, hogy ezeknek a csoportoknak nagyon jó a „kimenő teljesítményük”. Sok fiatalt tettek jobb emberré, vitték rendezett életvitelre, szoktattak le káros szokásokról. Szerinte velük kapcsolatban inkább ezt kell kiemelni, mert ezek nagyon konstruktív szolgálatok, de sajnos

ezekre a vallási közösségekre is ráhull az évtizedek óta fel-felbukkanó „szektaveszély”, „bizniszegyház” és hasonló minősítgetés.

Ami a Felházat illeti, korábbi tapasztalatai alapján Máté-Tóth András azért megjegyzi, hogy benyomása szerint

Orbán Gáspár amolyan vallási naiva.

A pénz eredetével kapcsolatos súlyos szavakat és az ezekből levont teológiai következtetéseket azonban a nagy egyházakra nézve is illene levonni, Assisi Szent Ferenc mércéjével nekik is önkritikát kellene gyakorolniuk – tette hozzá.

A fiatalok „valláselhagyását” a legújabb ifjúságkutatás is alátámasztja. Az Új Nemzedék két és fél éve megjelent ötödik ilyen felmérése nagy, nyolcezres mintán vizsgálta a fiatalok életét.

Ennek a vallásossággal foglalkozó fejezete megmutatja, hogy ez a társadalmi csoport nem túl nagy bizalmat táplál az egyházak iránt (sem).

A bizalom egyes intézmények iránt

Forrás: Új Nemzedék

A vallási önbesorolás kiválóan mutatja, hogy a 15-29 évesek körében lassan a valláson kívüliek válnak a legnagyobb csoporttá.

Forrás: Új Nemzedék

Pedig a megszületettek többségét megkeresztelik, alig 29 százalék maradt ki ebből. Felük római katolikus, 16 százalék református, 2-2 evangélikus és görög keleti. Mire azonban „beöregszenek” a vizsgált életkorba, 48 százalékuk elveszti kapcsolatát egyházával. A megmaradtak 63 százaléka katolikus, 17, református, 3 evangélikus, 6 százalék egyéb kis egyház híve.

Kevesebb, mint tíz százalék jár heti vagy havi rendszerességgel valamilyen vallási szertartásra.

Ez nem kevés, ugyanis a felméréskor a 2011-es népszámlálás adataira támaszkodtak, amikor 1,7 millióan tartoztak ebbe a generációba. Számuk azóta valószínűleg számottevően csökkent, mert éppen ez az életkori csoport a gerince a gyorsulva külföldre költözők seregének. De így is jó százezer lehet a rendszeres vallásgyakorló fiatal. Igaz, a most tárgyalt vallási kisközösségek hívei közé csak egy kisebb részük tartozik.

“Ha Orbán Gáspár megtér, nem követheti édesapját”

Interjú dr. Mihalik Angélával, akinek a lánya a Felház mozgalom tagja volt

  • Közvetlen Istentől jövő üzenetük van?
  • Ismerik-e Assisi Szent Ferenc megtérésének történetét?
  • Kúl-e a Kúl alapítvány?
  • Csütörtöki házi feladat: Házi Felház
  • Megtérnek a legnagyobb hazai cégcsoportok?
  • Hittérítő vagy utód?

Mit lehet tudni a Felházról, önnek milyen kapcsolata van vele?

Én sosem voltam tagja, nem is jártam ott. Annyit tudok róla, hogy 2016 tavaszán kezdődött ez a mozgalom, a lányom elkezdett oda járni.

Ő akkor mit csinált?

Egyetemista volt, járt egy gyülekezetbe, és onnan került át a Felházhoz. Egy páran elkezdtek oda járni. Én magam hívő keresztény ember vagyok, és persze kíváncsi voltam, hogy mi ez. Utánanéztem, és azt láttam, hogy megjelent a Facebookon ennek a Felháznak egy hirdetése, illetve egy szlogenje, amely így hangzott: Isten Magyarországot visszahódítja a fiatalokon keresztül.

És mi ezzel a baj?

Nekem már ez a mondat nem tetszett, mert ez nem biblikus. Magyarország sose volt Isten által meghódítva, így aztán visszahódítania sem kell. Számomra ez úgy, ahogy van kirekesztő, márpedig Isten nem kirekesztő. Persze tudtam azt is, hogy a gyülekezet egyik vezetője a miniszterelnök fia, a három alapító egyike. Nekem az is gondot okozott és okoz ma is, amikor azt mondják, egyes szám első személyben, hogy nekem Isten azt mondta…Ez ugyanis azt jelenti, hogy neki van egy extra plusz kijelentése Istentől, ami másnak nincsen meg a Bibliából…Ezt különben gnoszticizmusnak hívják, ami azt jelenti, hogy én valami különleges, felsőbbrendű tudással rendelkezem. És bár, mint mondom, nem tetszettek ezek a dolgok nekem, de nem szóltam semmit, csak figyeltem.

Mikre?

Például arra, hogy ha valaki megtér, keresztény lesz, az elfordul a bűneitől. Az ember persze nem lesz tökéletesen tiszta, de, ismétlem, elfordul legalább a nyilvánvaló bűneitől. Orbán Gáspárról tudtam, hogy az édesapja pénzéből él, joghallgató volt, evidens, hogy a szülei tartják el.

Mármint akkoriban.

Azt hiszem, most fejezte be az egyetemet. Nem tudom, hogy ön hallott-e Assisi Szent Ferenc megtéréséről. Az teljesen a Szentírás ellen van, hogy ha nem tiszta forrásból eredő pénzt használunk fel egy egyház alapítására. Amikor Júdás elárulta Jézust, és a harminc ezüstpénzt visszaadta, akkor a papok azt nem fogadták el, mert nem lehet a templomba bevinni a mocskos pénzt. És ez azóta sem változott, nem úgy van, hogy én például rabolok, és az egyháznak adom és akkor az megtisztul, nem, ez a  pénz nem fog megtisztulni.

De honnan jön itt szóba egyáltalán nem tiszta pénz?

dr. Mihalik Angelika
FH

Mindjárt kiderül. Én hivatalos közbeszerzési tanácsadó és közbeszerzési szakértő voltam, a Fidesz vezette parlamentben dolgoztam, szóval pontosan tudom, hogy a korrupciónak milyen formái léteznek. Nem csak az a korrupció, hogy én adok magának pénzt, hanem más formái is vannak, különböző előnyök biztosítása például. És azt ugye tudhattuk, hogy részben ismeretlen forrásból származnak kormányzati emberek vagyonai, tehát a vagyonnak az eredete, amihez hozzá jutottak, nem ismert. Így az Orbán család vagyona sem tisztázott. Tudja, jogász vagyok, ezt csak azért mondom, hogy tisztában vagyok a jogszabályokkal. Így például azzal is, hogy a miniszterelnök és felesége, amióta elvégezték az egyetemet, látható, tudható, hogy mennyit kerestek, nyilvános adat, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor folyamatosan parlamenti képviselő, a havi jövedelme jogszabályon alapul, utánkövethető, így tudjuk, hogy mennyi pénzük lehetne. Az tehát, amekkora vagyonnal rendelkeznek, egyszerűen nem jön ki abból a pénzből, amit hivatalosan kerestek.

És ha téved?

Jó, tegyük fel, hogy ebben a családban nincsenek nem tiszta pénzek. De azt látnia kell Orbán Gáspárnak, hogy milyen állapotban vannak például a szociális ellátó rendszerek Magyarországon. Nem az apja bűnét kérem rajta számon, Assisi Szent Ferenc nem köpködte le az apját, nem nevezte őt aljas disznónak, hanem levetkőzött meztelenre és azt mondta: elhatárolom magam az apám bűneitől és pénzétől. Szeretem az édesapámat, tartom is vele a kapcsolatot, de nem vállalok a bűnével közösséget. Ehhez nem kell a Bibliát ismerni, ezt hívják bűnvallásnak. Mindezt azért mondtam el, mert számomra egyértelmű volt, hogy ez a fiú nem tért meg. Ennek azóta sok egyéb bizonyítéka is van, de már az első pillanatban sem volt hiteles. Éppen ezért is gondoltam arra, hogy keresni kell a pénzt… Kérdeztem mindig a lányomat, hogy miként zajlik a Felházban egy esemény. Akkoriban a Rézkígyó kávézóba jártak, ami keresztények tulajdonában volt. Gondoltam, mint ilyenek adták oda annak a 30-40 fiatalnak, akik jártak ebbe a közösségbe. Ez tehát reálisnak tűnt számomra: harminc-negyven fiatalt beengedtek a keresztény tulajdonosok, ingyen. De aztán elkezdtek járni a Millenárisra. Akkor is csak egyetemisták voltak a résztvevők. Ez egyébként szintén nem tetszett nekem, mert kizárólag az egyetemistákat célozták meg, ami kirekesztő, márpedig Isten nem kirekesztő. Ez egyfajta elitizmus. De nem szóltam.

Hanem?

Csak kérdeztem a lányomat, hogy honnan van a pénz? Azt mondta, nem nagyon tudja, de szerinte összeadják. Nézze, ennyi egyetemista, mennyi pénzt tud összedobni? Az biztos, hogy nem lehet elég a Millenáris kifizetésére. Márpedig ha nem, akkor két eset van: vagy valahonnan kapnak még pénzt, hogy kifizethessék a bérleti díjat, vagy pedig ingyen kapják meg a létesítményt, az viszont nem korrekt, mert miért adnak egy közvagyont képező ingatlant ingyen oda egy újonnan kezdődő vallási mozgalomnak? De fogalmazhatok úgy is: ez korrupció. De még mindig nem szóltam semmit, többek között azért sem, mert nem akartam konfliktusba keveredni a lányommal. Akkoriban egyébként még nem voltak ezek a hókuszpókuszok, karizmatikus beütések, amelyek aztán később a Felház jellemzőivé váltak. A következő lépés azonban már egészen mellbe vágott: rendeztek egy nagy eseményt a Syma csarnokban, aminek a költségei már milliós nagyságrendet jelentettek. Kíváncsi voltam, honnan jön a pénz? És egyszer csak megjelent a Kúl Alapítvány, hogy annak a számlaszámára lehet utalni. Na, mondtam magamnak, megvagy. És rámentem a Kúl Alapítványra, hogy kiderítsem, mit is lehet róla tudni. Alapvetően mélyszegénységben élők, állami gondozottak támogatása a célja ennek az alapítványnak. De azt is megnéztem, melyek azok a cégek, amelyek anyagilag támogatják. A Google-t hívtam segítségül; megjelent a Hídépítő, a Hídtrans, tehát a Híd cégcsoport, mint főtámogató. Amit láttam, az egy 2015-ös adat volt, és őszintén meglepett, hisz miért támogat egy cégcsoport egy még nem is létező vallási közösséget? Közbeszerzési szakértőként ismertem ezeket a cégeket, és azt is tudtam, hogy mindegyik egy nagyobb cégcsoporthoz tartozik. Aztán rájöttem, hogy az egyik tulajdonosnak a lánya a Golgota gyülekezetbe jár, ami azt jelentette számomra, hogy megtaláltam a kapcsolatot Orbán Gáspárhoz.

Szerintem még ezzel sincs semmi baj…

Én csak annyit mondok, hogy a dolog innen kezdve még kevésbé tetszett nekem. Elkezdtem írkálni a Felház Facebook-oldalára. Azért is bátorodtam fel, mert a lányom ekkorra már hátat fordított a mozgalomnak.

És mire jutott a beírásokkal?

Egyrészt a kommunikációban visszaigazolva láttam az elitizmust és a kirekesztést. Igaz, csak halványan, de azért mégis egyértelműen. Voltaképpen a pénz nyomát kutattam, de a beírásaimmal csak annyit értem el, hogy Orbán Gáspár letiltott a Facebookjáról. Úgyhogy én azóta sem látom őt, de annyi – másokon keresztül – kiderült, hogy ugyanazokat a nézeteket vallja, mint az édesapja.

Ez, gondolom, természetes…

Igen, csak azért említem, mert róla elterjedt, hogy nem egészen úgy gondolkodik, mint az édesapja, és ez nem igaz.

A pénz nyomát kereste, nem a politikai nézeteket…

Igen, és ma már látható, hogy a Híd cégcsoporthoz becsatlakozott a Swietelsky, MVM Zrt., Strabag, Közgép, CIB Bank, T. Com. Ön szerint miért támogatnak építőipari, meg multinacionális cégek egy új vallási mozgalmat?

Hát én ezt nem tudom, bár ha így van, ahogy ön mondja, akkor ez emlékeztet engem a felcsúti fociakadémiára. Azt gondolom, hogy ahhoz nagyon szűklátókörűnek kell lenni, hogy ez ne legyen gyanús. A Kúl alapítványhoz érkeznek a pénzek. Ön biztos abban, hogy az alapítvány továbbküldi a Felháznak?

Persze. Ki is mondják, hogy így van. Nemrégiben volt két rendezvénye a Felháznak, ami összesen ötmillió forintba került, és kérték a támogatókat, hogy a Kúl számlaszámára küldjék a pénzeket. Azt szerintem ön is tudja, hogy az egyházak önkéntes felajánlásokból nem tudnak megélni. Hogy van az, hogy egy újonnan alakuló vallási mozgalmat, mert a Felház az, ekkora cégek támogatnak, miközben a Felháznak nincs egy szociális intézménye, iskolája, semmije nincs, csak nagy partikat rendeznek.

Amit mond, tehát hogy a Kúl támogatja a Felházat, az csak sejtés?

Mondtam önnek, hogy látható, olvasható, nyilvános adat. Nézze, nekem ez az egész nagyon nem tetszik, azért is követem folyamatosan nyomon, és most is, vállalom a nevem a nyilvánosság előtt.

De miért, mi a baja ezzel?

Veszélyesnek tartom az olyan mozgalmat, amelyek beszippantják a fiatalokat. Nem a politikai nézeteik, sokkal inkább a szellemiség miatt, a szektás jellegük okán. Számomra tavaly tavasszal bújt ki igazán a szög a zsákból, hogy mit akarnak csinálni. Akkor, amikor megjelent a Házi Felház mozgalom.

Házi Felház?

Igen, ez a neve. A Felház tagjai csütörtökönként összegyűltek Budapesten, általában a Millenárison, most már nagyobb helyekre mennek, mint például a Bálna. Egyszer aztán elhangzott: Isten azt mondta nekünk, menjük vidékre is. Ennek jegyében kezdték el szervezni, szintén csütörtökönként, a Házi Felház mozgalmakat. A döntés az lett, így fogalmaztak: innen kezdve Budapesten havonta egyszer találkozunk, a másik három alkalommal vigyétek el a tüzet a helyi gyülekezetekbe. Vagyis csütörtökönként csináljatok otthon Házi Felházakat.

Mi történik az ilyen összejöveteleken?

Zenélnek, énekelnek, kilencven százalékban zenélnek. Tíz százalék beszélgetés, meg imádkozás gyógyulásokért. Mint a karizmatikus mozgalmakban általában.

Megint azt kérdezem: mi ezzel a baj?

Hát ezek a varázslások nem túl hitelesek, de a zenének a szerepe a jelentős, afféle tudatmódosító hatása van. De igazában a dolog lényege, hogy azt szeretné elérni, hogy a helyi közösségek is átalakuljank Felház jellegűvé. Kiképzéseket is indítottak, három fős csoportokban, tizenkét hetes tanfolyamokkal. A szabályaik szerint ezek a háromfős csoportok vezethetnek Házi Felházat otthon. Senkinek nem kell otthagynia a gyülekezetét, ha például a baptistákhoz, vagy a Hit gyülekezetbe jár, maradjon csak ott, de csütörtökönként a Házi Felházé legyen a főszerep. Engem ez az egész a Sforza Italiára, vagy a polgári körökre emlékeztet. Ennek a másolása.

Ez sem tilos…

Nem, de nem is keresztényi. Ha ugyanis Orbán Gáspár tényleg megtért, akkor nem követheti az édesapja politikáját. Szeretheti természetesen őt, de ugyanakkor el is kell határolódnia, pont azért, mert úgy lenne keresztnyi, ha nem az ő pénzéből, vagy általa – esetleg a neve által – szerzett pénzből működtetem a vallási mozgalmamat. Hanem, mint például Assisi Szent Ferenc… Itt viszont épp azt látjuk, hogy Orbán Viktor kapcsolatrendszerén keresztül építik a közösséget.

Mi a célja ön szerint ennek az építkezésnek?

2011-ben megalkották az egyházi törvényt, amivel azt akarták elérni, hogy csak lehessen egyház, amit az országgyűlés, azaz a Fidesz engedélyez. Nyomon követtem annak idején a parlamenti vitát, Lázár Jánosnak volt egy nagyon érdekes mondata az egyik bizottsági ülésen. Azt mondta: elegünk van abból, hogy mindenféle egyházak próbálják a bolyongó lelkeket levadászni. Azt is hozzátette: ez a jelenség nem elfogadható, ez egy társadalmi probléma, amit meg kell oldani. Ha belegondol ebbe a mondatba, amelynek tartalma spirituális, és nem illik egy politikai vitához, azaz a bolyongó lelkek levadászása, akkor ön is rájön, hogy mi lehetett a Fidesz szándéka. Az, hogy ezeket a lelkeket ők vadásszák le. A nagy egyházakat sikerült is; a lényeges kérdésekben a Fidesz mellé álltak, még akkor is – például a menekült kérdésben -, ha az Krisztus elleni, ha a vallási tanítással éppen ellentétes, amit hirdet. Láttuk, hogy a nagy egyházak – egy-két „renitens” képviselőjétől eltekintve – mennyire nem biblikusan viselkedtek és viselkednek. De ott vannak a kis egyházak, gyülekezetek, ahova sokkal többen járnak. Őket is be kell szippantani, a Fidesz-féle ideológia szolgálójává tenni őket. Amiből az következik, hogy a nagy egyházakat megvették pénzért, státuszért, a kicsiket meg ezen az úton. Beszivárogva más gyülekezetekbe, bevinni közéjük a gondolatot. Pontosan azt teszik, mint, amit a pártokkal csináltak. Ezzel kapcsolatosan is írtam a Facebookon. Ha megnézi a politikai a palettát, mindenütt ott vannak. Érdekes, hogy azt tapasztalom: eredményesen működnek, mert értelmes, képzett embereket is képesek beszippantani. Hiába mondom nekik, miként lehetséges, hogy a te gyülekezeted éhezik, szinte egy vasa sincs, a Felház pedig, három fiatalember vezetésével nagy pénzekhez jut, nem lehet felnyitni a szemüket, vakon hisznek. És ma már Orbán Gáspár sem rejtőzködik, legutóbb már együtt ment az édesapjával Erdogan török elnök beiktatására.

Igen, erről Gábor György vallásfilozófus is beszélt a Független Hírügynökségnek; szerinte is egy ilyen szerepvállalás éppenséggel hiteltelenné teszi Orbán Gáspár meggyőződését.

Nekem az első pillanattól hiteltelen volt, mint ahogy ezt már említettem is magának.

Nem vádolható ön azzal, hogy Iványi Gábor mellett dolgozva kelti rossz hírét a Felháznak?

Egy hónapja dolgozom az Iványi Gábornál. Márpedig én a Felházról születése pillanatától állítom, hogy nem keresztény, veszélyes agymosás folyik ott. Veszélyes a fiatalokra, az egyházakra, szétveri a kisegyházakat.

Ön, ha jól tudom dolgozott a Fidesznek, nem ott vált Fidesz-ellenessé?

2010-13 között a parlament közbeszerzési főosztályvezetője voltam.

A Fidesz mellett?

Nem, az egész Parlamentnek, de a Fidesz frakciónak is dolgoztam. Jól is éreztem magam, egészen a Kossuth tér projektig nem volt semmi gondom. Arról mindenképpen meggyőződtem, hogy Kövér László egy abszolút tisztakezű ember. Ő nem korrupt politikus.

A Kossuth térnél mi történt?

Én abból kiszálltam. Mert keresztény ember vagyok. Az elején, egy darabig benne voltam, küzdöttem, de aztán kiszálltam. Éppen ezért nem is tudok bővebben beszélni róla.

Visszatérve a Felházra: azt tartják, és ez is szóba került már, hogy Orbán Gáspár nagyon más típusú karakter, mint az édesapja. Ön szerint ez tévedés?

Igen, az. Eleinte a Felházban ő nagyon a háttérben volt, alig-alig beszélt, inkább csak az emberek között járkált és imádkozott. Az utóbbi nyolc hónap hozott változást, most már a színpadon beszél. Kezdetben még azt hittem, hogy nem tudja pontosan mit is csinál, annak ellenére, hogy joghallgató volt, és nagyon intelligens. Hogy a vallás elvitte őt, így nem ismeri fel, mit is jelent az édesapja által felépített Nemzeti Együttműködés Rendszere. De nincs így. Tévedtem, amikor azt hittem, hogy ő jóhiszemű, csak használja őt a politika. De, amikor kiállt a színpadra, akkor jöttem rá, hogy benne is ott van az a drive, az a hajtóerő, ami Orbán Viktorban benne van, benne is megtalálható. Hatással van az emberekre, karizmatikus, kifejezetten jól beszél. Ő az örökös.

A Felházzal kapcsolatos posztok, a KUL alapítvány támogatói listája a következő linkeken vannak:

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=10216683736704865&id=1204448632

http://kulalapitvany.hu/kategoria/tamogatok/

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=10210666772924531&id=1204448632  https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=10217238639097078&id=1204448632

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=10216638203966575&id=1204448632

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=10216676233757296&id=1204448632 .

Feketepiac a lelkek piacán is van

A Felház is, mint sok-sok felekezet azért jött létre, mert a nagy egyházak már nem tudnak megfelelő választ adni az egyén kérdéseire – ezt nyilatkozza Gábor György vallásfilozófus a Független Hírügynökségnek. Azt is mondja: számára a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár azzal hitelteltelenné vált, hogy elment ő is Erdogan beiktatására.

  • A felekezetek a nagy egyházakkal szemben jönnek létre
  • Az állam rátelepedik az egyházakra
  • Orbán Gáspár mit keresett Erdogannál?
  • A Felháznak is olyannak kell lennie, mint a többi civil szervezetnek

 

Hosszú csend után, már, ami a nyilvánosságot illeti, újra hallani lehetett a Felházról, arról a felekezetről, amelynek a miniszterelnök fia is tagja, sőt egyik vezetője. Mit lehet ezekről a kisebb felekezetekről tudni?

Többszörös vallásszociológiai problémáról van szó. De mindenekelőtt szögezzük le azt, hogy egy demokratikusan gondolkodó ember számára a vallás- és lelkiismereti szabadság, a demokrácia egyik alappillére. Ebből pedig az következik, hogy mindaddig, amíg valaki emberi jogokat, alaptörvényt nem sért, a másik méltóságát nem sérti, addig abban hisz, amiben akar. Ezzel semmi gond nincs, még akkor sem, ha sokaknak esetleg nem tetszik. Ugyanakkor azt is mondjuk ki, hogy a modern demokráciákban, nagyon helyesen, a vallás és a lelkiismeret szabad gyakorlása van kimondva, az viszont nincs, hogy ne lehessen mindezt kritikával illetni. Mindenkit lehet kritikával illetni. Ez maga a sajtószabadság, annak az alappillére. Tulajdonképpen a vallás története sem más, mint az egymás kritizálásának története, és még akkor is fogalmazhatunk így, ha ez olykor a legvéresebb harcokat jelentette.

Érzem, hogy ezt csupán egy felvezetése a gondolatainak…

Igen, mert most jutok el a következő lépésig, vagyis a felismerés kimondásáig: vagyis addig, hogy kétségkívül van egy hiány a lelkek piacán. Ezt a hiányt abban látom, hogy a hagyományos, azaz a tradicionális nagy egyházak Európában, de az Egyesült Államokban is, a nagy, bürokratikus apparátusukkal, intézmény-rendszerükkel távolabb kerültek az egyes, hívő embertől. Nem tudnak, mert képtelenek rá, hiszen egy központi tanító hivatal határozza meg a ténykedésüket – mint például a római katolikus egyház -, ezért aztán nehezebben mozognak. Emiatt az egyes ember egy elidegenedett intézményben találja magát; nem kap választ a saját kérdéseire, például a modernitás kérdéseire, egy sor olyan problémára, ami az ő személyes gondja. Éppen ezért érzékelhető egyfajta átsruktúrálódás, egyre több ilyen, vagy ehhez hasonló kisegyház, felekezet jelentkezik, amelyek dinamikusak, amelyet fiatalok csinálnak, és amelyben az egyes ember megtalálja a kérdéseire a válaszokat. Ezáltal pedig individuumnak is érezheti magát, nem pusztán egy csavarnak a nagy gépezetben. Összefoglalva: a lelkek piacán adódott egy hiány, és ezt a hiányt a dinamikusan működő kisegyházak próbálják betölteni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ahol a piacon hiány mutatkozik, ott megjelenik a feketepiac. Azaz, megjelennek olyan árucikkek, amelyek legfeljebb arra jók, hogy a vevőket becsapják, félrevezessek, talmi kínálattal lássák el. Ez a dolgok egyik oldala. A másik, a modern demokráciákban kétségkívül meglévő válságjelenségek.

Milyen válságra gondol?

A legkülönfélbbekre. Érték, financiális, hitel válságok és még sok mindent fel lehetne sorolni, olyanokra, amelyek megrendítették a demokratikus hiteket, és ezekkel szemben megjelentek autokrata, önkényuralmi , esetleg diktatórikus berendezkedések, amelyek szemben a demokráciával, a politikát nem a diskurzus terepének, nem a politikai ellenféllel való párbeszéd, és ha kell a kompromisszumok megkötésének lehetőségeként használják, hanem az ellenfelet ellenségként tételezik. Ezek számára pedig nagyon is jól jönnek az ilyen kisegyházak, felekezetek, mert ezek nem a ráció terepén működnek, azaz nem racionális diskurzusok zajlanak, hanem a hit világában, a ráción túli világot fogalmazzák meg. Itt nincs racionális párbeszéd, és ezzel én nem akarom minősíteni őket, egyáltalán nem. Nem azt mondom, hogy jó vagy rossz, egyszerű tényként említem. A normális politikának viszont pont az lenne a lényege, a racionális megközelítések és viták. Ezért aztán az autokratikus berendezkedések ideológiai háttérként ragadják meg ezeket az egyházakat, többnyire kisegyházakat. A putyini állam például a pravoszláv egyházat tekinti ideológiai háttérnek, ahol a hiten kívüli, vagy a másként hívő az a hit ellenségeként jelenik meg. És miután a vallás a hitre alapozódik, mindegyikben benne rejlik a fundamentalizmus lehetősége. A baj az, hogy, ha a hit elképzelései így találkoznak a politikával, akkor a potenciális fundamentalizmusból realitás lesz. És ennek jegyében tudják immár a politikai ellenfelet, nem a párbeszéd, partnereként, hanem ellenségként említeni. Olyan ellenségként, amelyet meg kell szüntetni, akit likvidálni kell, el kell lehetetleníteni, betonba kell döngölni, s velük szemben minden törvény megengedett. Így alakul ki a mi a jók, ők a rosszak érzete. Ebből pedig következik, hogy aki a jóval, a transzcendens megalapozottságú jóval áll szemben, az nem lehet más, csak az ördög cimborája.

Amit most elmondott, mennyiben igaz, vagy miként igaz a Felház nevű szervezetre?

Konkrétan nem a Felházról beszéltem, inkább arról, miért is ennyire szaporák, és politikailag is támogatottak – gondoljunk az Egyesült Államokra, gondoljunk Trump, nem protestáns felekezetek általi támogatottságára. Felházzal az a helyzet, már amit tudunk róla, ennek esetélben is jelen van egy olyan társadalmi kiábrándultság, amely a rendszerváltást követően nagyon gyorsan kialakult. Akkoriban azt hittük, hogy hétfőn megtörténik a váltás és szerdán már úgy élünk, mint az osztrákok. Ez azonban nem történt meg, emberek elveszítették a munkahelyüket, a fiatalok jelentős része ott állt diplomával, de nem kapott munkát. Vagyis adódott egy nagy hiány, egyáltalán nem véletlen, hogy az Orbán Gáspár féle Felház, is tele van frissen végzett, vagy éppen a végzés felé haladó egyetemistával. Ez tehát egyfajta hit- és egzisztenciális pótlékként működik. De vállalom, hogy amikor a hiánypiac fekete piaci vonulatát említettem, ugyanis – anélkül, hogy a Felház fiatalajainak a hitét bírálnám, nincs is rá okom, és nem is teszem – , az elgondolkodtató, hogy egy olyan vallási vezető – és Orbán Gáspárt tekinthetjük annak – Jézus közvetlen kapcsolatáról beszél, hogy ő közvetlenül érzékeli Jézust, a Megváltót, nos egy ilyen ember istenességét, legalább is az én szememben nem hogy megkérdőjelezi, egyenesen lerombolja az a tény, hogy az „állami apuka” támogatásával elmegy iszlamista diktátor beiktatására. Egy olyan országba, ahol egyébként ezt a diktátort már Szultánnak nevezik, és ahol az emberi jogokat két lábbal tiporják, ahol börtönbe záratnak ártatlan embereket, tízezreket, százezreket egzisztenciálisan ellehetetlenítenek. Nekem ez nem fér össze; nem tudom elfogadni, hogy körbeudvarolnak egy ily „Szultánt”, számomra teljesen hiteltelenné, kínossá, egyszerűen tragikussá teszi az általa hirdetett igét.

Az ilyen autoriter hatalmak igyekeznek szolgálóvá tenni az egyházakat és felekezeteket?

Igen, erről van szó. Említettem már, hogy egy demokráciában a lelkiismereti és szólásszabadság alappillér. Megkérdőjelezhetetlen. Itt azonban az történt, hogy a hatalom ráterpeszkedett, kolonializálta, azaz gyarmatosította az emberi méltóságot, hitét, lelkiismeretét, mégpedig azzal, hogy politikától tette függővé, hogy kinek enged szabad utat, kit nevez kedves és szeretett egyháznak, és melyik egyház az, amelynek visszamenőleges hatállyal megszünteti az egyházi státuszát. Ez már azt jelenti, hogy az egyes ember hitbéli szabadságát az állam uralja. Ennek pedig súlyos következményei vannak, financiálisan is.

A magyarországi egyházak egyelőre, többségükben, nem álltak be teljesen Orbán mögé az idegenellenességben, igaz szembe sem mentek vele – kivéve Iványi Gáborékat -, s talán azért nem, mert Ferenc pápa a védelmébe vette a bevándorlókat…

Olyannyira, hogy a kereszténység alapügyének, szent ügyének tekinti azt a krisztusi alapvetést, amennyiben az elesetteket, a rászorulókat, a perifériára sodródottakat, az üldözötteket segíteni, menteni kell. Ez a kereszténységnek az egyik alap programja. És ennek megfelelően viselkedik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, vagy a Evangélikus Egyház, és biztos akadnak még más felekezetek is.

És ön szerint ezekkel szemben mire készül a hatalom?

Hogy rövid pórázon tartsa őket. Betiltani nem tudja, de anyagilag ellehetetleníteni igen. Hogy mire készül még a hatalom? Nem vagyok optimista. Világjelenséggel állunk szemben, amelyben Orbán avantgárdé szerepet tölt be. Még az Egyesült Államokban is ilyen jelenségeknek lehetünk tanúi, abban az országban, amely eddig a legélesebb választotta szét az egyházat az államtól. Még az amerikai elnökválasztást, vagy az elnök működését is alapvetően befolyásolhatják az ilyen kisegyházak működése, létezése.

Nem szívesen megyek bel ebbe a dologba, de muszáj megtennem: visszatérve a Felházra, beszéltek gyógyulási, gyógyítási csodákról. Ezekről mit gondol?

A hívő ember, ameddig más emberi jogait nem sérti, addig a hite alapján szabad. Ha tehát az Orbán Gáspár féle Felházban akadnak ilyen csodatevők, akkor csak tegyék. Mindaddig, amíg ez nem valamiféle visszaélést nem jelent.

Ha már visszaélés… A kormány – a parlament – új  törvénye szerint, azok a civil szervezetk, amelyek külföldről kapnak támogatást, kötelesek ezt feltüntetni, hivatalos formában jelenteni. A Felház esetélben, amelynél azt nyilatkozták, hogy sok pénzt kapnak az Egyesült Államokból, ezt nem kell közzétenni?

Én nem tudok, hogy rájuk vonatkozna ilyen szabály. Tudok viszont a Felháznál jóval nagyobb, nagyobb jelentőségű, sokkal több taggal rendelkező egyházakról, amelyek hallatlanul komoly támogatásokat kapnak külföldről. Valóban: ha az egyházak nem szimbiózisban élnének a hatalommal, hanem megtörtént volna tényleges elválasztása a hatalomnak és az egyháznak, akkor a törvények rájuk éppúgy vonatkoznának, mint a civil szervezetekre. De ugye nem ez történik, az egyházak helyzete privilegizált, miközben, mint intézmények pont úgy működnek, mint bármelyik más civil szervezet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK