Kezdőlap Címkék Federal Reserve Board

Címke: Federal Reserve Board

USA-Kína gazdasági csúcs

Kenderessy Milán
-
0
USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

ki
-
0
Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Amerika válság előtt

ki
-
0
Amerika válság előtt

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.

A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis

5% fölé nőhet a munkanélküliség.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.

“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”

A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.

Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

Polonius
-
0
Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

22 éve nem volt ilyen nagy kamatláb emelés – 50 pont – de a tőzsdéket az hozta igazán lázba, hogy Jerome Powell kizárta a 75 pontos növelést. Sokan ugyanis ettől tartottak a következő periódusban. A Federal Reserve Board bízik benne, hogy ennyi is elég lesz, és visszatérhetnek a 25 pontos emeléshez.

Márciusban 8,5% volt az infláció az Egyesült Államokban, amely negyven éves rekord.

„Az infláció túlságosan magas, és mi megértjük azokat a nehézségeket, amelyeket okoz”

– hangsúlyozta Jerome Powell sajtóértekezletén.

A kamatláb emelése szigorítást jelent: mindenki nehezebben juthat pénzhez. Emiatt recesszió alakulhat ki. A Federal Reserve Board elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni: „elkerülhetjük a recessziót”. A szakértők nem olyan bizonyosak ebben hiszen javában tart a háború Ukrajnában az Oroszország elleni szankciók következményeivel, Kínában még a Covid lezárások okoznak óriási gondot.

Donald Kohn, aki nemrég még maga is benne volt a Fed kamatdöntő tanácsában úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy „nagyon nehéz feladatuk van, mert nagyon keskeny az az ösvény, melyen járniuk kell”.

Elég arra utalni, hogy a Federal Reserve Board inflációs előrejelzése 2% miközben a valós áremelkedés meghaladja a 8,5%-ot.

Egy szakértő szerint ez a kamatdöntés azt jelenti, hogy a Fed átesett a ló túlsó oldalára.

„Lemaradtak a trendről – éppúgy mint a többi jegybank. Most ezt a hibát akarják korrigálni egy másikkal: magas kamatláb emeléssel. Azt hiszem, hogy elég magas árat kell majd ezért fizetniük egy recesszió formájában” – mondta a George Mason egyetem vezető kutatója, Thomas Hoenig, aki csaknem 40 évig dolgozott a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardnál.

A tőzsde szárnyalt majd korrigált

Jerome Powell bejelentése után emelkedtek az árak a New York-i tőzsdén – 900 pontos rekord egyetlen napon – noha a Federal Reserve Board elnöke nem hallgatta el, hogy igen sok a probléma a globális gazdaságban. Az Ukrajnában zajló háború és a kínai lezárások ellátási gondokat jelenthetnek.

„Nem tudjuk igazában befolyásolni az olaj, a nyersanyagok vagy az élelmiszerek árát” – hangsúlyozta Jerome Powell. Aki sietett hozzátenni:

„fontos feladatunk annak megakadályozása, hogy az inflációs várakozások beépüljenek az emberek gondolkodásába. Ez minden jegybankot nagyon nehéz helyzetbe hoz.”

A Wall Street Journal szerint a tőzsde kijózanodóban van csütörtökön, mert a döntéshozók azt a kérdést teszik fel: meddig emeli még a Federal Reserve Board a kamatlábat? Az arany ára mindenesetre 1,4%-al emelkedett, egy uncia 1895 dollárba kerül. Az arany biztos menedéknek számít nehéz időkben – zárja értékelését a Wall Street Journal.

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

Kenderessy Milán
-
0
Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

„A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

„A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

„Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Polonius
-
1
Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Világ jegybankárai egyesüljetek!

Kenderessy Milán
-
0
Világ jegybankárai egyesüljetek!

 Az USA-ban Jackson Hole-ban tartja közgyűlését a Federal Reserve Board, melyre több külföldi jegybank vezérét is meghívták. A globális gazdaságban azt figyelik elsősorban, hogy szigorít-e a Federal Reserve Board?

Jerome Powell várhatóan marad az amerikai jegybank élén annak ellenére, hogy őt még Trump nevezte ki.

A Yellen-Powell duó irányíthatja a jövőben is az USA gazdaságát

A Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter jelezte Joe Biden elnöknek, hogy támogatja Jerome Powell jegybank elnök mandátumának meghosszabbítását. Ez folyamatosságot ígér a washingtoni gazdaságpolitikában, amely laza pénzpolitikát jelent, hogy így tüntessék el a pandémia nyomait a gazdaságban az USA-ban és nemcsak ott.

Februárban jár csak le Jerome Powell négyéves mandátuma (az elődje épp Janet Yellen volt, a Federal Reserve Board első női vezetője), de a Fehér Házban a tanácsadók már hosszú listát készítettek a jelöltekről. Biden elnöknek különösen az a fontos, hogy a munkaerő piacon hogy alakulnak a dolgok. Ennek alapján ítélik meg elsősorban a jegybank elnököt – írja a Bloomberg.

Az USA gazdasága jól teljesített az első félévben, a munkaerő piacon már sok helyen hiány mutatkozik. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mert a gyorsan terjedő delta vírus újra visszahozhat bizonyos szabályokat, amelyek lassítják a gazdaságot és növelik a bizalmatlanságot. Ebben a helyzetben a folyamatosság ígérete nagy súllyal eshet latba akkor amikor Biden végül is dönt a Federal Reserve Board vezetőjéről.

Yellen asszony támogatása óriási előnyt jelenthet Jerome Powellnek hiszen ők ketten dolgoztak már együtt a Federal Reserve Boardban.

Powellt Donald Trump állította a jegybank élére, és a republikánusok most is támogatják. A Wall Street befolyásos szereplői is értékelik őt mint kipróbált bankárt.

Most mindenki izgatottan várja a pénzpiacokon Powell beszédét, melyet az éves közgyűlésen mond el. A Federal Reserve Board elnöke már többször is jelezte, hogy a laza pénzpolitika nem tartható fenn a végtelenségig. Ezért most a szakértők jórésze arra számít, hogy Jerome Powell bejelent valamiféle menetrendet, hogy mikor és hogyan kezdi meg a szigorítást.

Infláció és politika

Miért lenne politikailag előnyös Biden elnöknek, ha Powellt megtartaná a FED élén? Mert akkor a galoppozó inflációt a republikánusok nem használhatnák fegyverként a Fehér Ház ellen. Jelenleg ugyanis sok republikánus honatya és néhányan a demokraták közül is azzal vádolják a jegybankot, hogy a laza pénzpolitika következtében  elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Ilyesmi pedig több mint harminc éve nem történt meg az Egyesült Államokban.

Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell álláspontja jelenleg az, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget az a veszély, hogy két számjegyűvé válhat.

Hogy szigoríthat a FED?

A kamatláb még sokáig nulla közelében marad – írja belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg, de a kötvény vásárlási program csökkenő pályára állhat. A jegybank folyamatosan csökkenhetné a kötvény vásárlásokat. Ezzel nem akadályozná a gazdaság újraindulását viszont korlátozhatná az inflációt.

A fogyasztói árindex júliusban 5,4%-al volt magasabb mint egy évvel korábban. Joe Biden elnököt az a veszély fenyegeti, hogy az infláció negyven év után először újra politikai kérdéssé válhat méghozzá a legrosszabbkor, a 2022-es választások idején. A fogyasztók bizalmi indexe tízéves mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban, ahol a kiskereskedelmi forgalom is csökkent miközben a delta vírus veszélye folyamatosan növekszik.

Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

FüHü
-
0
Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

Ki nyer és ki veszít a a Covid-19 járvány nyomán kialakult válság idején? A reálgazdaság lent, a tőzsdei árfolyamok fent. Vajon miért ? Erről közölt érdekes tanulmányt a Project Syndicate portálon Michael Spence. A Nobel díjas professzor a Stanford egyetemen tanított vagyis az informatikai gazdálkodást igen közelről ismeri.

Az információ hatalom, annak birtoklása és ellenőrzése jelenti a jövőt. Márpedig a tőke piacokon ezt díjazzák a befektetők. Ezért futottak fel az informatikai óriások – érvel a szerző hangsúlyozva, hogy az S&P 500-as index cégei közül azok szerepelnek jól a vírus pandémia idején, ahol az egy dolgozóra számított informatikai tartalom magas. Ahol alacsony, azok a cégek folyamatosan leértékelődnek. Legkevesebb két oka van ennek: az egyik az, hogy a pandémia – különösen az elzárás időszakában – felgyorsította a digitalizáció folyamatát. A másik az, hogy a reálgazdaságban a munkaintenzív ágazatok jórészt pihenőre kényszerültek. Jó példa erre a légiforgalom és a repülőgépgyártás, amely padlót fogott a vírus válság idején, és csak évek múlva reménykedhet abban, hogy visszanyeri a válság előtti formáját.

A jegybankok szerepe

A Federal Reserve Board és általában a jegybankok azért árasztják el pénzzel a piacot, hogy megkönnyítsék az államnak a Covid-19 világjárvány kezelését. A hihetetlenül alacsony kamatlábak ösztönzik a tőzsdei árfolyamok emelkedését, de azt nem magyarázzák meg, hogy miért van az ágazatok között olyan nagy különbség?! A munkaintenzív ágazatok szenvednek leginkább – elég csak a turizmusra és a vendéglátásra utalni. Ezek a cégek annyira mélypontra kerültek, hogy képtelenek saját erőből felfogni a válság sokkhatásait. Ezért érdemes megfigyelni, hogy kiknek a kezében összpontosul a részvény pakettek zöme?! Olyan cégek tulajdonosi köre ez, melyek a válság nyertesei közé tartoznak. Az informatikai cégek viszonylag kevés alkalmazottal produkálnak eredményt, ezért a befektetők számára vonzerőt jelenhetnek.

Növekvő egyenlőtlenség

Ezt jósolja a Nobel díjas professzor, aki a munkaerő piaccal kapcsolatban sem igazán derűlátó. Arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy index sem tudja önmagában bemutatni azt, hogy mi is zajlik valójában a piacokon? Valójában az indexek gyakran inkább elhomályosítják az összképet, melyet egy olyan trend jellemez, amely már a pandémia előtt is megindult: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, mert miközben a tőkejövedelmek dinamikusan emelkednek addig a munkajövedelmek stagnálnak vagy reálértékben még csökkenhetnek is. Ráadásul, ha a tőkepiac azt díjazza, hogy minél kevesebb embert alkalmazzanak, akkor a munkaintenzív ágazatok képessége, hogy felszívják a munkaerőt a válság végén, erőteljesen csökkenhet. A gazdasági és technológiai haladás gyümölcseiből ezért nemigen jut majd a jövőben a munkaintenzív ágazatok dolgozóinak vagy azoknak , akik a válság után ott szeretnének elhelyezkedni – állapítja meg a Nobel díjas professzor.

Trump kabinetfőnöke: több bevándorlóra van szükségünk!

FüHü
-
0
Trump kabinetfőnöke: több bevándorlóra van szükségünk!

„Az elmúlt négy évben gazdasági fellendülés volt, és lassan kifogy belőle az üzemanyag. Kevés az ember, több bevándorlóra van szükségünk!” – hangoztatta Mick Mulvaney. Trump kabinetfőnöke pontosan az ellenkezőjét mondja annak, amit az elnök állít, aki kerítést épít a déli határon a bevándorlók ellen.

A Washington Post megjegyzi, hogy a republikánus párt hagyományos irányvonala épp az, amit a kabinetfőnök képvisel. A republikánusok ugyanis az üzleti világ szószólói voltak, az pedig olcsó munkaerőt akart és akar. Csakhogy Trump épp a rozsda övezetek munkásosztálya révén nyert elnökválasztást 2016-ban. Idén is rájuk támaszkodva szeretne nyerni. Ezt nem más mint Steve Bannon kotyogta ki, aki Trump sikeres 2016-os kampányát megtervezte. Utána főtanácsadó lett a Fehér Házban, de Trump a mérsékelt republikánusok tanácsára kirúgta onnan. Európába jött – Magyarországon fogadta őt Orbán Viktor is. Ő mondta azt, hogy Orbán már Trump volt – Trump előtt is!

Steve Bannon európai kalandja nem bizonyult igazán sikeresnek: a szélsőjobboldali pártokat és mozgalmakat nem tudta egyesíteni az Európai Unió ellen bár a Brexit ennek az irányzatnak a politikai eredménye. Steve Bannon visszatért Amerikába, ahol kijelentette:

A republikánus párt a munkásosztály pártja lett

A rozsda övezetek munkásai kitartanak Trump mellett éppúgy mint a brit munkások, akik Boris Johnsonra szavaztak. De miért? A Washington Post siet rámutatni arra, hogy miért beszél kettős nyelven Trump: míg az üzleti világnak szüksége van olcsó külföldi munkaerőre addig a munkásoknak – épp ellenkezőleg – az az érdekük, hogy a munkaerő hiánya felértékelje az ő munkájukat vagyis magasabb jövedelemhez jussanak. Ha viszont megdrágul a munkaerő, akkor az amerikai export is drágább lesz – különösen, ha a dollár is erős.

Jeff Bezos a legnagyobb nyertese Trump kormányzásának

A világ leggazdagabb embere, aki egyébként liberális elveket vall, és Trump politikáját bírálja, úgy növelte 130 milliárd dollárra a vagyonát, hogy közben elvált! Neje 35 milliárdot kapott a közös vagyonból, de a Forbes ennek ellenére 130 milliárdra becsülte Jeff Bezos vagyonát. Miért e nagy üzleti siker? Miért tudott a mellény zsebéből 10 milliárd dollárt adni a környezetvédelemre Jeff Bezos?

Trump a gazdagok Paradicsomát teremtette meg

Az USA elnöke óriási adócsökkentéssel szolgálta ki szponzorait, akik ily módon sokkal többet megtarthattak a profitokból. Amelyeket nyugodtan továbbra is külföldi adóparadicsomokban helyezhettek el hiszen Trump korlátozta az emberek és az áruk szabad mozgását, de a pénzét nem!

A konjunktúra következtében a részvényárfolyamok emelkedtek a New Yorki tőzsdén, Jeff Bezos elsősorban ebből profitált. De Jeff Bezos az Amazon alapító atyja egyben sztár menedzser is. Az Egyesült Államokban a menedzser jövedelmek a részvény árfolyamokhoz vannak kötve.

OK. Miért is emelkednek a részvényárfolyamok? Nemcsak a konjunktúra miatt hanem azért is, mert a sztár menedzserek az olcsó hitelek révén felnyomják azokat. Ezért is küzd Trump elszántan az alacsony kamatlábakért olykor a Federal Reserve Board ellen is.

Mit kap a munkásosztály?

Csaknem teljes foglalkoztatottságot és lassú béremelést. Miután az infláció sem jelentős, ezért a reálbérek is nőnek. Közben viszont a szakadék a bérből és fizetésből élők és az elit között rohamtempóban növekszik. Ezért is javasolja több demokrata elnökjelölt az állam újraelosztó szerepének növelését vagyis fizessenek a gazdagok több adót! Trump ehelyett hagyja növekedési az amerikai államadósságot, amely ma már jócskán meghaladja az éves GDP száz százalékát …

122. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség