Kezdőlap Címkék Falusi csok

Címke: falusi csok

Bebikáznák a falusi csok-ot

Nem nagyon kelendő a falusi csok, ezért a kormány lazít a feltételeken. A külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a „BAR-listások” is igényelhetik a falusi csok-ot.

Noha a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Albert szerint a falusi csok július elsejei indulása óta „százával érkeztek” az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, a kormány mégis úgy döntött, hogy kiterjeszti a kedvezményes lehetőséget. A jövőben a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) lévők – régi nevén „BAR-listások” – is igényelhetik azt.

Milliók az ablakban

Az eddigiek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt – mondta Gyopáros. Utóbbi konstrukció esetében az igénylők főként városokból költöznének falvakba, amit rendkívül jó hírnek nevezett a kormánybiztos.

A program kínálta kedvezmények 2486 ötezer lakosúnál kisebb településen vehetők igénybe. A konstrukció keretében – a gyermekek számától függően – meglévő lakás korszerűsítésére akár 5 millió forintos, használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni – ecsetelte Gyopáros.

Gyere haza, fiatal – vidékre

A támogatást igényelhetik az olyan külföldről hazatelepülők is, akik egy- vagy kétéves külföldi társadalombiztosítási (tb-) jogviszonyt tudnak igazolni és vállalják, hogy a szerződéskötést követő 180 napon belül letelepednek Magyarországon és hazai tb-jogviszonyt létesítenek – közölte. Ingatlanvásárlás esetén nem kell az igénylőknek önerőt igazolniuk, ha a megvásárolni kívánt lakás ára alacsonyabb, mint az elérhető támogatási összeg.

Az önerő igazolása csak a támogatási összeget meghaladó ingatlanérték esetén szükséges.

Korszerűsítés esetében a támogatás folyósítása a munkák készültségével arányosan, számlabemutatásra történik – mondta a kormánybiztos.

A bebukott hitel se akadály

Az ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők szintén kérhetik a falusi csok-ot, továbbá azok is, akik a KHR-ben vannak nyilvántartva. A falusi csok támogatásai mellé igényelt államilag kamattámogatott hitel esetén viszont már számít, hogy az igénylő szerepel-e a KHR-ben.

Gyopáros szólt arról is, hogy a korábban szocpolt igénylő érintettek esetében az akkor kapott összeget le kell vonni a falusi csok által biztosított támogatásból. Akik korábban az „általános csok” segítségével vásároltak ingatlant és a falusi csok keretében szeretnének kistelepülésen lakást vásárolni, a korábban megvett ingatlan eladásával, az akkori támogatás visszafizetése után igényelhetik a falusi csokot. Az „általános csokkal” korábban megvett ingatlan felújítását a falusi csok támogatásaiból is lehet fedezni, ha a lakás a program által preferált kistelepülésen található.

A bankokat nem veti szét az érdeklődés

Tehát igyekeznek mindent bevetni, hogy minél többen akarjanak a csaknem 2500 kistelepülésen maradjanak, illetve oda költözzenek. Van ok a rendszer serkentésére, mert a bankok nem tolonganak a lehetőségért. A piaci információkkal egybevág a napi.hu összeállítása, amelyből kiderül, hogy az OTP-n és a Takarékbankon kívül nincs egyetlen pénzintézet se, amely kidolgozott volna ajánlatot (és van olyan, amely közölte, hogy nem is tervezi ezt).

Nem véletlen a tartózkodás. Ezek a települések és lakóik jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek:

se munka, se infrastruktúra, sok helyütt bölcsőde, óvoda a láthatáron sincs, a bérek, ha vannak, alacsonyak.

A lakosság elöregedett, házak százával-ezrével állnak üresen, rossz állapotban. A bankok lényegében leírták ezeket a területeket (egyre több településről már a takarékszövetkezetek is kivonulnak, az ATM-eket is elviszik, mert a néhány tízezres fenntartási költségre se futja a falvaknak). Az önerő előteremtése is gondot okoz a kölcsönhöz, bár Gyopáros bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ezen enyhítenek bizonyos esetekben.

Nem késtek-e el ezzel?

Erősen kétséges, hogy a feltételek lazításával, kiterjesztésével visszafordítható az elnéptelenedés és a fiatalok elvándorlásának évtizedes folyamata, szakértők is tamáskodnak azzal kapcsolatban, hogy a feszítő társadalmi problémák megoldhatók a lakástámogatással. A bankok kockázatelemzése is erre a következtetésre juthatott.

Azt nem tudni, hogy a kormányban milyen háttérszámítások készültek, mindenesetre az év elején bejelentett „családvédelmi akcióterv” keretében jövőre eltervezett újabb csaknem 150 milliárd legnagyobb része a falusi csok-ra szánt 60 milliárd. Pár hónapon belül kiderül, hogy nem illuzórikus-e ekkora pénz elköltésével számolni.

Falusi csok: legalább a figyelem látszatát megkapják?

A segítségnyújtás, a figyelem látszatát mindenképpen megkapják a kormánytól a falusi csok-ban érintett kistelepülések lakói – írja a Policy Agenda. Az intézet kimutatta: itt eddig is jól szerepelt a választásokon a Fidesz, most is profitálhat ebből.

Erősen kétesélyes a falusi családi otthonteremtési kedvezmény sikere, különösen azután, hogy kiderült: a júliusban induló támogatást csak olyanok igényelhetik, akiknek legalább egyéves folyamatos TB-viszonyuk van. Ez kétszer annyi, mint a jelenleg is igényelhető csok esetében. A kétgyermekes családoktól tehát egy, a háromgyerekesektől kétéves munkaviszonyt kérnek. A munkalehetőségek hiányától sújtott, nagy közmunkaarányú országrészek kistelepüléseiben szinte kizárja ez a feltétel a csok igénybevételét.

Ez megoldás?

Ami a banki folyósítás és a garanciát vállaló költségvetés szemszögéből nézve logikus is, ha el akarják kerülni az alacsony jövedelműek tömeges hitelcsődjét. Novák Katalin államtitkár mindenesetre türelmet kért, annak kivárását, hogyan válik be a gyakorlatban a falusi csok. Ha kell, változtatnak rajta – mondta az ATV-ben.

A fentihez hasonló következtetésre jutottak a Policy Agendában (PA) is, amikor azt írják: az

vitatható, hogy a lakástámogatási rendszeren keresztül megoldhatók-e azok a problémák,

amelyeknek gyökere az alacsony bérek, és ebből adódóan az egyéni fejlődési lehetőség hiánya.

Támogatásban eddig se volt hiány

A PA most megvizsgálta a falusi csok-ba bevont 2486 hátrányos helyzetű kistelepülést abból a szempontból is, hogyan „teljesítettek” a legutóbbi választásokon.

Ezen a 2486 településen 2,6 millióan élnek (körülbelül 2 millió választó). Arányait tekintve két megye – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – adja ennek 24 százalékát. Kelet-Nyugat-viszonylatban nézve jól látszik az országon belüli területi egyenlőtlenség.

A falusi csok-kal érintett településeken élők 56 százaléka az ország keleti megyéiben lakik,

5 százalékuk Pest megyében, és 39 százalékuk a nyugati megyékben.

A csaknem 2500 kistelepülés választási eredményei azt mutatják, hogy amíg (csak a belföldi szavazatok alapján) a Fidesz-KDNP közös lista tavaly áprilisban 47,4 százalékot kapott, addig a falusi csok-kal érintett településeken 57 százalékot. A falusi csok-kal nem érintett falvakban a kormánypártok támogatottsága 53 százalék volt. A 2014-es országgyűlési választáson még csak 49 százalék volt ebben a körben a szavazati arány.

Azaz

a falusi csok-kal kecsegtetett településeken a Fidesz-KDNP négy év alatt 8 százalékkal növelte támogatottságát,

amely 152 ezer plusz szavazatot jelentett.

Az ellenzéki pártok a fentiekből következően ezeken a településeken is csak mérsékelt támogatást kaptak. A Jobbik, amely 2014-ben még 25,5 százalékot szerzett, 2018-ban már csak 22-t. A többi ellenzéki párt pedig be sem jutott volna a parlamentbe (az MSZP a Párbeszéddel közös lista okán).

Sőt, a kormánypártok támogatottsága nem csak ekkor volt magas a falusi csok-os településeken. A 2016-os kvótanépszavazáson az országos részvételi arány 41 százalék volt, ezeken a településeken 45. Vagyis a Fidesz ebben a kérdésben is jól tudott mozgósítani ezeken a településeken – írja a PA.

Az elemzés készítői maguk is elismerik, hogy nem lenne jogos a falusi csok-ot csak azon a szemüvegen keresztül nézni, hogy ez a társadalmi réteg a legerősebb támogatója a kormánypártoknak.

Valós problémára próbál választ adni a kormány,

hiszen a csökkenő lélekszámú települések valóban olyan társadalmi folyamatokat mutatnak, amelyek a magyar vidék lassú elnéptelenedését eredményezhetik.

Utalva azonban arra a kérdésre, hogy a súlyos szociális problémáktól gyötört kistelepülések számára valóban a lakástámogatás-e a gyógyír, többször láttuk a kormánytól, hogy meglévő problémára úgy ad választ, hogy ezzel

legalább politikai értelemben megteremti a segítségnyújtás látszatát

– fogalmaznak.

Vagyis a falusi csok-kal elvileg érintett településeken élők azt mindenképpen megkapják a kormánytól, amire jogosan várnak, ez pedig a figyelem, és a problémájuk iránti érzékenység mutatása. Ennek biztosan látjuk jeleit, amikor a Fidesz kampánygépezete a falusi csok jelentette üzenettel megjelenik ennek a 2486 településnek jelentős részén. Ez pedig politikai értelemben biztosan kamatozni fog a Fidesz számára már az EP választásokon is – vonja le a következtetést a Policy Agenda.

Itt a falusi csok

Az eredeti csok-ot terjesztik ki vidékre, több, mint kétezer településre. Az ötezernél kisebb lélekszámúakban lakók élhetnek vele – derült ki a Kormányinfón.

Azok a települések kaphatják meg a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyek népessége ötezer alatti – mondta Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szavaiból kiderült, hogy száz város lehet ezek között, a többi tehát falu.

Szempont azonban, hogy azokra a településekre terjedhet ki a csok,

amelyekben 2003 elejéhez képest a lakosok száma most nem éri el a 95 százalékot.

Összesen 2031 helység került be a körbe.

A falusi csok szabályai megegyeznek az „eredeti” csokéval: új lakás vásárlásához egy gyermek vállalása esetén 600 ezer, 2 gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek vállalása esetén 10 millió igényelhető. Van lehetőség korszerűsítésre és bővítésre is. Aki nem vásárol, csak korszerűsíti meglévő lakását, az a támogatás felét veheti igénybe.

A szükséges törvényjavaslatokat a tavaszi parlamenti ülésszak után akarják elfogadni. A cél az, hogy július 1-jén, legkésőbb szeptember 1-jén hatályba lépjen a falusi csok.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!