Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.
Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.
„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”
– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.
Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa megszavazta, hogy közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért. Magyarország azonban a szavazáson a döntés ellen voksolt.
Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint a kisebbségben maradt magyar álláspont antiszociális, az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, ráadásul hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Ismét bebizonyosodott: Orbán Viktor képtelen a magyar érdekek érvényesítésére, illiberális államfelfogásával elszigetelte magát az Európai Unióban.
Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa, hosszú vita után, magyar szempontból is fontos döntést hozott:
közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért, amennyiben a dolgozók hazájuktól távol dolgoznak.
Magyarország – néhány más kelet-európai országgal együtt – a döntés ellen szavazott, de kisebbségben maradt, mondhatjuk ismét.
Felmerül a kérdés: az állítólag annyira versenyképes Magyarországnak milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ugyanazon elvégzett munkáért a magyar munkavállalók kevesebb bért kapjanak, mint mondjuk az ugyanazon a munkahelyen dolgozó francia, német vagy osztrák kollégáik?
Az itt is kisebbségben maradt magyar álláspont nemcsak antiszociális, nemcsak az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, de hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Miközben Orbán Viktor, most éppen október 23-án, nem győzi hangsúlyozni a magyarság kivételes képességeit, különös küldetését, aközben
a nyilvános szájkarate leple mögött maga a magyar munkások másodosztályúvá minősítéséért száll síkra.
Ezúttal megint kisebbségben maradva.
Orbán a legutóbbi hét utolsó napjait Brüsszelben töltötte, ahol Európa legfontosabb vezetőivel beszélhetett, kávézhatott a szünetekben, vagy vonulhatott – volna – félre, hogy meggyőzze őket a magyar álláspont indokoltságáról. Nincs nyoma annak, hogy ezt tette volna, sőt már a nem kormánylakáj sajtó képviselőivel sem volt hajlandó találkozni, hogy esetleg beszámolhasson lobbizása eredményéről, és ne csak a nem létező Soros-tervről akarjon beszélni.
A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.
Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.
Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.
“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”
– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.
Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?
Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.
A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:
egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.
Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.
Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.
Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.
A Nemek Közti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) közzétette legfrissebb, 2015-ös adatokon alapuló listáját, és eszerint az Európai Unióban csak Görögországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon, ráadásul visszafejlődtünk az elmúlt években. A legnagyobb egyenlőtlenség férfiak és nők között a hatalmai helyzet tekintetében tapasztalható.
Az EU-s átlag és az egyes országok által elért pontszámok. Forrás: European Institute for Gender Equality
A listán a közép- és a délkeleti-európai országok a sereghajtók, azaz itt a legnagyobb a nemek közti egyenlőtlenség az EU-ban. Az EIGE ennek mérésére egy indexet használ, amely több komponensből áll. A főbb területek, amiket vizsgálnak, a nemek egészségügyi és anyagi helyzete, munkával kapcsolatos lehetőségei, tudáshoz való hozzáférése, időgazdálkodása és a hatalomból való részesedés. Az egyes területeket, illetve ezek részterületeit pontozzák 1-től 100-ig, ahol az 1-es pontszám a teljes egyenlőtlenséget, a 100-as pedig a teljes egyenlőséget jelenti.
Eddig négyszer gyűjtöttek adatokat, először 2005-ben, legutóbb pedig két éve, és ez utóbbinak az eredményét tették közzé most. Magyarország 50,8-es mutatóval a lista végén található, egyedül Görögországnak rosszabb az egyenlőségi indexe: 50,0. Magyarország előtt Csehországot, Horvátországot, Szlovákiát és Romániát találjuk, messze elmaradva az EU-s átlagtól, amely jelenleg 66,2 pont.
A listát nem meglepő módon a skandináv országok vezetik: Svédország, Dánia és Finnország áll az élen, őket pedig Hollandia és Franciaország követi. Ez azt jelenti, hogy Franciaországban jelentősen javult a helyzet: két helyet előre lépve már megelőzik Belgiumot és az Egyesült Királyságot. Az uniós átlag viszont csak 1,2 pontot emelkedett a 2012-es adatokhoz képest, és a legelső vizsgálat óta sincs jelentős előrelépés (akkor 62 pont volt az EU-átlag).
Magyarországon ráadásul még romlott is a helyzet az elmúlt években az EIGE szerint:
míg 2012-ben megelőztük Romániát, most a rangsorban és a pontszámot tekintve is visszacsúszott az ország.
Ráadásul úgy tűnik, hogy itthon még az Európai Unió egészéhez képest is sokkal lassabb a fejlődés: az első adatgyűjtéskor, 2005-ben 49,5 pont volt Magyarország egyenlőségi indexe, most pedig 50,8. Az EIGE adatai szerint 2010-ben volt a legjobb a helyzet itthon, akkor 52,4 pontot kaptunk. Magyarország tehát úgy foglal el egyre rosszabb helyzet a listán, hogy az átlag közben folyamatosan növekszik, tehát az Európai Unió egészét nézve, ha lassan is, de egyre csökken a nemek közti egyenlőtlenség.
Magyarországon fejlődés az egészségügyi és anyagi helyzetben, illetve a munkában tapasztalható, ha összevetjük a mostani értékeket a legutóbbiakkal. Bár, ha a munka minőségét és a nemek közti szegregációt külön nézzük, akkor itt is rosszabb lett a helyzet. Összességében azért elmondható, hogy a munka világában és az anyagi lehetőségek tekintetében még így is viszonylag jó értékeket kapott Magyarország, és a legnagyobb egyenlőség az egészséget tekintve van. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira férnek hozzá a férfiak és nők az egészségügyi szolgáltatásokhoz, és egészségi állapotuk között sincs nagy különbség. Az egészséget tekintve a 100-ból 86 pontot kapott Magyarország, ami csak egy ponttal marad el az EU-s átlagtól, de
ha a hatalomból való részesedést nézzük, siralmas számot látunk:
mindössze 18,7 pontot értünk el.
Magyarország értékei az egyes területeket tekintve. Forrás: EIGE
Ez az érték az, ami nagyon lehúzza Magyarország összpontszámát: ha kivennénk az összesítésből, sokkal jobb helyet foglalnánk el a listán. A hatalmi egyenlőségben egyébként soha nem szerepeltünk jól az EIGE szerint, de a politikai és gazdasági összetevőt tekintve még így is számottevően romlott 2010-hez és 2012-höz képest a helyzet (a szociális komponens nagyjából stagnál).
Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy 30 ponttal vagyunk elmaradva ezen a területen a jelenlegi EU-s átlagtól. Még Görögországban is egyenlőbben részesednek a nemek a hatalomból (21,7 pont), tehát ebben a tekintetben abszolút sereghajtó Magyarország. A listában egyébként nem tüntetik fel, hogy az egyes területeken jelentkező egyenlőtlenség a férfiak vagy a nők javára jelentkezik-e, de egyértelmű, hogy a hatalom tekintetében a nők vannak sokkal rosszabb helyzetben Magyarországon (is).
Pedig az adatok mellett közzétett tanulmány szerint általánosságban javult a helyzet a nemek közti gazdasági és politikai hatalom eloszlását tekintve az EU-ban. Kiemelik, hogy a legjelentősebb fejlődés ott látszik, hogy egyre több nő kerül döntéshozói pozícióba. Igaz, ez leginkább a gazdasági szférában tapasztalható,
a politikában még mindig jelentős hátrányban vannak a nők.
Virginija Langbakk az EIGE igazgatója arról beszélt a jelentés kapcsán, hogy még nagyon messze vagyunk attól, hogy megvalósuljon a nemek közti teljes egyenlőség a társadalomban, és a fejlődés is „csigalassú”. Sőt, néhány területen a szakadék a férfiak és nők között még nagyobb is, mint tíz éve volt, amikor először publikálták az egyenlőtlenséget mérő indexet.
Drámai vita volt a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) vezetőségi ülésén Romániában. Mihai Tudose miniszterelnök azt mondta, hogy lemond, ha nem távoznak bizonyos miniszterek a kormányból.
Tudose a Liviu Dragnea pártelnökhöz közel álló minisztereket akarta eltávolítani az EU nyomására. Hatórás drámai vita után végül a kormányfő a helyén maradt, és a pártelnök híveinek egy része távozott a kormányból: Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is büntetőeljárást kezdeményezett szeptemberben, valamint Răzvan Cuc közlekedési miniszter – írja a kronika.ro.
Shhaideh és Plumb Liviu Dragnea közeli hívei voltak, aki egyébként azért nem lehetett kormányfő, mert választási csaláson kapták rajta. A két miniszter olyan pozíciókat töltött be, ahol sok európai pénz elosztásáért feleltek, és az Európai Unió azért sürgette a távozásukat, mert úgy látták, hogy nem megfelelően használták fel a támogatásokat. A Bukarest környéki Teleorman megyében például a két miniszter aktív közreműködésével a megyei önkormányzat egy 324 hektáros birtokot előbb a megyei önkormányzatnak juttatott, majd pedig bérbe adta azt a két miniszter ismerőseinek. A hab a tortán, hogy Teleorman megye vezetője sokáig Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt mai első embere volt, aki ma is sok szállal kötődik szűkebb pátriájához.
„Mi kitartunk az ártatlanság vélelme mellett, de Brüsszel nem így látja a dolgot, a miniszterek távozását követeli”- mondta a miniszterelnök, aki felajánlotta a saját lemondását arra az esetre, ha a két miniszter marad.
Mihai Tudose viszont csak június óta miniszterelnök, és a szociáldemokrata párt nem akart ilyen gyors cserét a poszton. Annál is inkább, mert fő politikai ellenfelük, Klaus Johannis liberális államfő a korrupciós vádakra hivatkozva új kormányt szeretne Romániában. A miniszterek lemondását Dragnea és Tudose közös sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön éjfélkor, és mindketten azt hangsúlyozták, hogy a PSD megőrizte egységét.
A két miniszter ellen indított vizsgálat is mutatja, hogy Romániában az ügyészség keményen fellép a korrupciós ügyekben, még magas rangú politikusok esetén is.
„Miközben az Orbán-kormány azt hirdeti, hogy 2020-ig fel fog használni minden uniós forrást, valójában eddig csak 3,7 százaléknyi számlát nyújtottak be Brüsszelnek az elmúlt években” – olvasható Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselő által kiadott közleményben.
Hiteles forrásokból származó információk szerint a 2014-2020 közötti támogatási keret egyharmadát (közel 3000 milliárd forintot) már kifizették ugyan a hatóságok a pályázati nyerteseknek, de ennek a nagy része a száz százalékos támogatási előlegekből jön össze, vagyis valós teljesítmény alapú számla egyelőre nincs mögöttük, amit be lehetne nyújtani az Európai Uniónak.
A Fidesz-kormány úgy költi el tehát előre az uniós forrásokat, mintha nem lenne holnap.
Nyilvánvaló céljuk, hogy minden elvihető eurócent későbbi gazdája még a választások előtt meglegyen, a projektek pedig – amelyek ebben a formában egyelőre csak likviditási nehézséget jelentenek a magyar államnak – a gazdasági fejlődés délibábját mutassák.
Ha a kormányzat továbbra sem hívja le, csak előre elkölti a brüsszeli forrásokat,
az államadósság szintje is a mélybe fog zuhanni.
Ráadásul most élesedik a következő támogatási ciklus kereteiről folyó tárgyalás is az Unióval, amelynek során csak ronthatja pozícióinkat a kapkodó kormányzati magatartás. Ahogy rontja megítélésünket a fideszes korrupció, az Európai Ügyészség elutasítása és az uniós források lerablása.
Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is megkapja mindazt a támogatást, ami jár neki és a forrásokat valós fejlesztésekre, ne pedig a haveri kör hizlalására használják, radikális politikai fordulatra és EU-ellenes propaganda helyett átlátható, együttműködésre kész kormányzásra van szükség – szögezi le ÚJhelyi.
Nyilvános helyeken telepítenek ingyenes wifi-csatlakozást az Európai Unió mintegy hatezer pontján 2020-ig, 120 millió euróból, így döntött az Európai Unió Tanácsa.
Városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozzák – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az EU külön alapból támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. A kezdeményezés célja, hogy mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá. Az erre elkülönített összeg 120 millió euró.
A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, és főszabály szerint az „érkezési sorrendet” kell figyelembe venni. A pontos kiválasztási kritériumokat az Európai Bizottság dolgozza ki, és ugyancsak a bizottság irányítja a rendszer működését.
Önkormányzatok, kórházak és más közintézmények pályázhatnak
az új wifi-hozzáférési pontok létesítéséhez nyújtandó támogatásra, amennyiben az új csatlakozási pont nem egy már meglévő magán- vagy közszolgáltató által biztosított hasonló internethozzáférési lehetőséggel párhuzamosan jön létre. A közintézményeknek emellett kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy legalább három éven keresztül lehetővé teszik az internethozzáférést.
Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége.
Ezt hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke, amikor diákokkal találkozott Dublinban. Mario Draghi kiemelte, hogy majdnem minden ötödik fiatalember munkanélküli az Európai Unióban, és ez rossz hatással van a társadalmi kohézióra és a gazdaság megújulására.
Különösen kedvezőtlen a helyzet a dél-európai országokban. Az Európai Unióban általában kétszer magasabb a munkanélküliség a fiatalok között, mint az idősebb generációk esetében.
Hiába csökken a fiatalok munkanélkülisége, nem elég gyorsan.
Spanyolországban és Görögországban a 24 év alatti fiatalok 40 százaléka van munka nélkül. Olaszországban is jóval 30 százalék felett van ez az arány – mutatott rá az Európai Központi Bank elnöke, aki ezúttal nem a pénzügyekről, hanem azok társadalmi hatásáról beszélt Dublinban.
A ThyssenKrupp német acél- és gépipari társaság fiatal dolgozója tüntet a tervezett elbocsátások Bochumban, szeptember 22-én. A ThyssenKrupp bejelentette, hogy összevonja európai acélipari tevékenységét az indiai Tata Steellel. Az új cég székhelyét Hollandiába helyeznék át, ami a 27 ezer embert foglalkoztató ThyssenKrupp kétezer, gyártósoron dolgozó munkatársának elbocsátásával járna, és ugyanennyi alkalmazottal csökkentenék a menedzsmentet is. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)
„A fiatalokat kell támogatni és nem a régi elavult szakmákat védelmezni”- mondta Mario Draghi arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fiatalok munkanélküliségét. Szerinte az Európai Uniónak többet kellene tennie az oktatás fejlesztése érdekében is. Főként az átképzésre kellene koncentrálni, hogy a megszűnő munkahelyekről kikerülő emberek könnyebben találjanak munkát olyan helyeken, ahol korszerű termékeket állítanak elő.
A fiatalokat buzdítani kell az önálló vállalkozásra is.
Ha ezek sikeresek, akkor új embereket vesznek fel, akik többnyire maguk is fiatalok. Ha viszont a fiatal nemzedék túlságosan sokáig várakozik a munkára, akkor az újítási kedv csökkenésére lehet számítani a cégeknél, amelyek így veszíthetnek a versenyképességükből. A dinamikus cégeknek tehát érdekük a fiatalok alkalmazása, mert azok az újításokkal sokat segíthetnek a versenyképesség erősítésében a globális piacon.
Az eddigi szokásoknak megfelelően Jean-Claude Juncker Európai Parlamentben tartott beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb diskurzus zajlott, mint eddig. Azonban most sem maradhatott el, hogy egyes uniós képviselők pár mondat erejéig kitérjenek Magyarországra és Orbán Viktorra is.
Annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elhangzott szerda reggeli beszédében közvetve vagy közvetlenül többször is emlegette Magyarországot, a magyar kormányt érintő konkrét bírálatok nem hangzottak el. Egyedül csak az Európai Unió elnökének helyzetértékelő beszéde után foglalkoztak Orbán Viktorral, de még akkor is sokkal lanyhább kritikákat fogalmaztak meg vele szemben, legalábbis az elmúlt években megszokott parlamenti vitákhoz képest.
Fotó: Wikimedia Commons (Martin Kraft)
Természetesen ismét Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért vezetője volt a magyar kormánnyal szembeni támadások fő zászlóhordozója. Miután megdicsérte Juncker beszédét, azonnal az Európai Unióval szkeptikus és szélsőjobboldali politikusok elleni támadásba kezdett. Szerinte sok dologban pozitív változás történt, hiszen a 2016-ban és 2017-ben tartott nyugat-európai választásokon nem a bevándorlóellenes és populista politikusok győztek, mint a holland Geert Wilders, a francia Marine Le Pen vagy az osztrák Norbert Hofer, hanem az Európa-párti erők. A választási vereségeik után hirtelen békülékeny hangnemet ütöttek meg Brüsszel irányába, mivel belátták, hogy az Unió szidásával aligha képesek újabb szavazatokat szerezni.
Azonban Verhofstadt még Orbán Viktorral kapcsolatban is sokkal enyhébben fogalmazott. Igaz, ismét előjött, hogy „Lengyelországon és Magyarországon bizonyos hatalmi csoportok igyekeznek kisajátítani maguknak a hatalmat”, vagy „Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”. Ennek ellenére Orbán az egyik rádióinterjújában megerősítette, hogy nem akar kilépni az Európai Unióból és a többi európai populista politikus hasonlóan meg akarja szerezni az EU-pártibb magyar szavazók szavazatait is a következő választáson. Örömmel konstatálta:
„Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért”
Verhofstadt csak ennyit mondott Magyarországról, a beszéde többi részében a „döglött dublini rendszer” alternatívájáról, a transznacionális unió választási listák létrehozásáról tett említést, valamint egyetértett Juncker azon szavaival, hogy a „háborúnak még nincs vége”, folytatni kell az Európai Unió megerősítését.
Fotó: Flickr.
Ugyanúgy Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt vezetője, akivel kapcsolatban Verhofstadt megjegyezte, hogy rajta kívül mindenki Európa oldalán áll, szintén sokkal kevesebbet beszélt. Mindössze négy-öt percben reagált Juncker szavaira, pedig az EB elnöke a helyzetértékelő beszédében nem egyszer tért ki a Brexitre. A politikus szerint a britek döntésében semmi meglepő nincs, mivel szavai szerint
„ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”
A többi felszólaló uniós képviselő, mint az olasz Gianni Pittella, a belga Philippe Lamberts, vagy az észt Matti Maasikas, aki jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Juncker egyes megállapításait örömmel fogadta, másokat elítélte, de lényegében egyetértettek az EB elnökének szavaival és az EU jövőbeli célkitűzéseivel. Az Oroszországgal és más keleti rezsimekkel szemben bevezetett uniós szankciókat támogatták, ahogyan a Keleti Partnerség bővítését és az Ukrajnával való viszony javítását; a környezetvédelmi előírások szigorítását követelték, közös harcot hirdettek a kiberbűnözés ellen; vagy az Ausztriával és Új-Zélanddal folyatott szabadkereskedelmi tárgyalások nyilvánossá tételét kérték.
Egyedül Harald Vilimsky, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport alelnöke és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagja bírálta rendkívül élesen Junckert, elsősorban annak migrációval kapcsolatos kijelentései miatt. Vilimsky szerint ugyanis az EB elnökének a célja, hogy az EU-ban minden belső határ megszűnjön, ezáltal könnyebbé váljon Afrikából és az arab országokból érkező százezrek befogadása. „Európa biztonságára nézve egyértelmű veszélyt jelenetnek a migránsok” – szögezte le a képviselő, miközben több autonómiát és semlegességet követelt Brüsszeltől.
Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.
A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.
Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.
Néhány lépés
A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:
az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.
A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.
Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.
A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása
Eredmények
A határozott fellépés megtette hatását:
az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő
– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.
Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:
„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”
Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy
a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”
A magyar évtized
Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).
A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.
És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.
Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.
A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
