Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Rogan bírálja Orbán Kína politikáját

Kína Magyarország gazdasági patrónusa lett miközben Orbán védelmezi Peking politikáját az Európai Unióban és a NATO-ban.

Amikor Orbán Viktor a konzervatív republikánusok előtt beszélt Dallasban augusztusban (CPAC konferencia), akkor felszólította hallgatóságát, hogy “legyenek éberek, mert a kommunisták új generációja fenyegeti a szabad világot. Mi ez, ha nem színtiszta képmutatás?

2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely csatlakozott az Új Selyemút programhoz, mely a kínai terjeszkedés eszköze.

„Miért invitálta Budapestre a Fudan egyetemet Orbán csekély 1,5 milliárd dollárért amikor nyilvánvaló, hogy a kínai felsőoktatási intézmény a kommunista párt ideológiai bástyája?”

– érdeklődött Tom Rogan konzervatív biztonságpolitikai szakértő , akit a Newsmax portál idéz.

A Fudan egyetemen kívül néhány más kérdést is feltesznek az amerikai konzervatívok Orbán Kína politikájával kapcsolatban:

  • Miért kellett ötmillió Sinopharm vakcinát venni Kínától mikor gyorsan kiderült, hogy a kínai injekció nem igazán véd meg a Covid vírustól?
  • Miért kellett egy vakcinát méregdrágán 36 dollárért megvásárolni amikor a kínaiak másoknak ennél sokkal olcsóbban adták?
  • Mi szükség van a Budaoest-Belgrád vasútra, mely 1,9 milliárd dolláros kínai kölcsönből épül ?
  • Amikor Trump külügyminisztere, Pompeo Európában járva minden NATO tagállamot megkért arra, hogy ne vásároljon 5G rendszert a Huaweitől, mert ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Tette ezt akkor, amikor mindenütt Trump barátságával dicsekszik. Persze kétszínűség tekintetében Orbán is tanulhat Trumptól hiszen az USA elnöke korábban díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, majd kereskedelmi háborút indított Kína ellen.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor egyesíteni szeretné a populista jobboldalt az egész világon.

Miért szereti annyira Kínát a magyar miniszterelnök?

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy Magyarország pénzügyi helyzete igencsak ingatag. A pénzügyi csőd még odébb van, de szükség lehet gyorssegélyre. Olyasmire mint amit Orbán török barátja, Erdogan kapott Pekingtől: amikor a török líra helyzete vészesen megrendült, akkor Kína egymilliárd dolláros gyorssegéllyel mentette meg Erdogan rendszerét a pénzügyi csődtől. Miért? A török elnök volt a muzulmán ujgurok ellenállási szervezeteinek a fő szponzora. Cserébe az 1 milliárd dollárért, el kellett zarándokolnia Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé megdöbbent ujgur testvéreivel közölte: számukra a lehető legjobb a kínai kommunista párt uralma! Nincs jobb vezető mint Hszi Csinping elnök!

Orbán Viktor gyakran emlegeti: ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól illetve a Nemzetközi Valutaalaptól /melyet Matolcsy György kipaterolt/, akkor majd adnak a kínaiak.

Kérdés, hogy mennyit és cserébe mit kérnek?

A magyar-kínai egyezmények általában titkosak, ezért csak nagyon kevesen vannak Magyarországon akik sejthetik: milyenek valójában a magyar kormány kapcsolatai Kínával?

Orbánt az amerikaiak válaszút elé állíthatják mondván egy NATO szövetséges nem tarthat fenn kiváló kapcsolatokat az USA első számú stratégiai ellenfelével. Csakhogy itt van az imént emlegetett Erdogan. Törökország oszlopos tagja a NATO-nak, de mégiscsak jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal. A baj az, hogy Erdogan rendszere csak lélegzetvételnyi szünetet kapott az egymilliárd dolláros kínai gyorssegéllyel. Ma Törökország még mélyebb gazdasági válságba zuhant, amelyből Kína még ha akarná is nemigen tudná kihúzni. De nem is akar Törökország gondjaival foglalkozni: a kínaiak azt tanácsolták Erdogannak, hogy pénzügyi problémáival forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz illetve az Egyesült Államokhoz. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az amerikaiak puccsot szerveznek ellene, hogy a pénzügyi válságot kihasználva megbuktassák.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Hajók tucatjai várnak a kikötésre Európában

Az energiaválság óriási mértékben megnövelte a keresletet a cseppfolyósított földgázra, de kicsi a fogadó kapacitás, amely újra földgázzá alakítaná a nyersanyagot. A várakozás növeli az amúgyis magas árat.

Spanyolország ezen a héten mindössze hat helyet ad, ahol újra földgázzá alakíthatják a hajók rakományát. Ennél ötször több hajó várakozik a spanyol partok mentén. Egész Európában nagyon kevés az olyan kikötői kapacitás, ahol az újragázosítás folyamatát gyorsan és biztonságosan el lehetne végezni.

Csak a Földközi tengeren legkevesebb 35 hajó köröz kirakodásra várva, a Cadizi öbölben nyolcat számoltak meg – tudósít a Reuters.

Nagy Britannia partjainál hasonló a helyzet – mondja Alex Froley, aki az ICIS elemző központ szakértője cseppfolyósított földgáz ügyben. Rámutatott arra, hogy szerencsére ez a szűk keresztmetszet nem okoz olyan nagy problémát a piacon, mert mind az ipar mind a lakosság csökkentette gázfogyasztását az enyhe időjárás és a magas árak miatt. A szakértő szerint számítás is meghúzódik a várakozás mögött: az eladók abban bíznak, hogy az elmúlt hetekben csökkenésnek indult földgáz árak újra emelkedni fognak.

Nem csak a szűk keresztmetszetet okoz ezen a fontos piacon gondot hanem  az is, hogy nincs elég nagy kapacitású csővezeték, amely a kikötőkből elvezetné a földgázt a célországba. A Midcat vezeték szállíthatná a földgázt Spanyolországból Közép Európa mindenekelőtt Németország felé. Az érintett államok – Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország – vezetői a héten találkoznak, hogy aláírjanak egy egyezményt erről a gázvezetékről, amely a jövőben hidrogént is szállíthat.

Biztonsági gondok

A cseppfolyósított földgáz szállítása igen veszélyes. Az Egyesült Államok második legnagyobb olyan kikötőjét ahonnan az ilyen hajókat útnak indították, be kellett zárni. Freeportban tűz ütött ki, majd robbanások következtek be júniusban. Azóta a kikötő nem működik, noha nagyon fontos szerepe volt az USA cseppfolyósított földgáz exportjában.

A biztonsági szabályok precíz betartása lassítja az újragázosítás folyamatát, ezért várhatóan nemigen lesz javulás a gyors szállitás terén. A kínaiak már le is vonták a tanulságot, és immár nem szállítanak cseppfolyósított földgázt Európába. Minthogy a zéró Covid tolerancia miatt Kína gázfogyasztása visszaesett, ezért a kínaiak a szerződés szerint megvásárolt földgáz egy részét eladták Európában, hogy kihasználják a magas árakat. A hosszú várakozási idő és a lefelémenő árak miatt mostanában felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A kínaiak döntése azt is jelentheti, hogy az ázsiai piac éppúgy mint tavaly elszippanthatja a cseppfolyósított földgázt Európa orra elől. A szakértő szerint a kínaiak döntése azt jelenti, hogy immár újra importál Kína nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt. Az európai kikötők előtt várakozó hajók tulajdonosai ennek következtében határozhatnak úgy, hogy a jövőben a cseppfolyósított földgázszállítmányokat Ázsiába irányítják Európa helyett.

Az Európai Unió csúcsértekezletén csütörtökön és pénteken vitatják meg a földgáz helyzetet, amely döntő fontosságú a fűtési szezon miatt az egész kontinensen.

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója: Orbán orosz barátsága elfogadhatatlan

Magyarország politikája nagyon sok gondot okoz mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak. Mindkét szervezet perspektívájából elfogadhatatlan, hogy olyan országgal tartja a kapcsolatot, amely az ellensége mind a két közösségnek.

„Nagyon jól emlékszem arra, hogy Magyarország mindent megtett a NATO tagságért és hogy megszabaduljon a szovjet fennhatóságtól. (John Bolton arra utal, hogy az Antall kormány idején vonták ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről, és az első Orbán kormány idején léptünk be a NATO-ba.) Nem is értem, hogy miképp tudták ilyen gyorsan elfelejteni ezt az időszakot a magyar emberek. Csak bizakodni tudok abban, hogy a magyarok fiatal nemzedéke felfogja, hogy amit Orbán tesz, az árt az országnak” – nyilatkozta Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója Csernyánszki Juditnak. A Klubrádió munkatársának azt is elmondta, hogy szerinte “Donald Trump nem ül majd újra a Fehér Házban, nem választják meg elnöknek 2024-ben. Így soha nem lehet része annak, hogy az USA miképp egyezkedik majd az oroszokkal.”

“Az USA az Európai Uniót belehajszolja az ukrajnai konfliktusba”

Így látja mindezt Schiffer András, aki a Mandinernek nyilatkozott. Az LMP egykori vezetője szerint az amerikai imperializmus a felelős elsősorban az ukrajnai háborúért, és máig nem lehet tudni, hogy Putyin miért lépett bele a csapdába. A magyar kormány is meg van fogva, mert annyira függ az orosz energiától.

“Orbán Viktor nagymértékben felelős azért, hogy tizenkét év kormányzás után Magyarország ennyire ki van szolgáltatva az orosz energiának. Itt a paksi fejlesztésekre is gondolok.”

Ettől még épeszű ember nem gondolhatja komolyan azt, hogy a magyar miniszterelnöknek az első sorban kellene menetelnie a nyolcadik-kilencedik-tizedik uniós szankciós csomagért illetve, hogy le kell vágni Magyarországot az orosz energia vezetékekről. Ne legyenek illúzióink: az amerikaiak pontosan ezt várják el tőlünk. A haza sorsáért felelős magyar miniszterelnök nem vehet részt a feszültség szításában.

Illúzió azt hinni, hogy Magyarország egyedül képes megállítani az imperialista nyomulást, amellyel az USA belehajszolja az egész Európai Uniót a konfliktusba. Orbán Viktornak szűk mezsgyén kell manővereznie. Ezért azt mondom, hogy amit a magyar kormány az ukrajnai konfliktus kezdete – február 24- óta tett az energia diplomáciában, azt felelős magyar szereplő nehezen tudja kritizálni” – nyilatkozta Schiffer András, aki szerint az USA külügyminisztere éppúgy felelős a konfliktusért mint Putyin orosz elnök.

“Antony Blinken amerikai külügyminiszter éppen olyan háborús uszító mint az egész Putyin adminisztráció, ezért neki is felelnie kell majd. Az első néhány szankciós csomagra természetesen szükség volt. Azt hittem, hogy az első szankciók után az oroszok leülnek tárgyalni. Ez meg is történt, de az ukránok – feltehetően amerikai nyomásra véget vetettek az egyeztetésnek.”

Miért került Orbán Viktor a célkeresztbe?

“Leginkább azzal ahogyan a nemzeti burzsoáziának kijelölt figurákat helyzetbe hozta, és ehhez igazította a játékszabályokat. Sziszifuszi munkával kiiktatta a parlamenti többséggel szembeni ellensúlyokat. Saját kormányzásán túl mélyállamot épített ki a közfeladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványokból, önálló szabályozó szervekből. Ha valaki beleszól a nagyok játékába, sérti az érdekeiket, közben pedig jelentős támadási felületet nyújt, ne csodálkozzon, ha ennek meg is lesz a következménye.

Amíg egy kormány nem sérti az európai centrum államok gazdasági érdekeit, hiába tűnnek el kriminális módon uniós források az országban, addig békén hagyják. Varsó és Budapest azonban kőkeményen sérti ezeket az érdekeket. A nyugatiak azt gondolták, hogy az uniós támogatások  jelentős része visszacsorog majd hozzájuk. Ezt fékezik a szuverenista kormányok. Ezt nem fékezi a román és a bolgár kormány.

Az utóbbi évtizedben mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban az uniós támogatások nagyobb hányada került hazai vállalkozókhoz a nyugatiak kárára. Pont azért kapjuk meg majd mégiscsak az ablakban levő uniós pénzt, mert még így is irdatlan összeg csorog majd vissza a nettó befizető tagállamokhoz. Úgy vélem: ez a Brüsszelel folyó konfliktus gyökere” – nyilatkozta Schiffer András a Mandinernek.

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Sokszor csalódnak az ukrán menekültek az Európai Unióban

Néha éhbérért dolgoztatják őket, olykor prostitúcióra kényszerülnek. A hamburgi Der Spiegel összeállításából kiderül, hogy a menekültek – döntő többségükben nők és gyerekek – gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe az Európai Unióban.

Több mint 4 millióan menekültek a háború elől az Európai Unióba Ukrajnából. Hivatalosan hibátlan a szolidaritás: Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnök asszonya Ukrajna nemzeti színeibe öltözve mondta el beszédét az unió helyzetéről, majd utána Kijevbe repült, ahol Zelenszkij elnököt biztosította a maximális támogatásról. A valóság a menekültek számára gyakran másképp alakul.

El innen! – ez volt az első gondolata Angelika Larionovának, aki Ukrajnából érkezve Szlovákiában próbálta meg újrakezdeni az életét kislányával együtt. Otthon zongora tanárnő volt, Szlovákiában egy autógyárban talált munkát.

A lepukkadt munkásszálláson három ágy volt öt ember számára.

“Nem mertem kiengedni a kislányomat a közös fürdőszobába, mert néhányan ott szexeltek”

– meséli az anya. A szervező – maga is ukrán – fűt fát ígért, de azután csak 37 eurós heti bért kaptak. Két másik ukrán nő, akik kérték, hogy a nevüket ne közöljék, paradicsomot szedett látástól vakulásig  Szlovákia déli részén – nevetségesen alacsony bérért. Alsó Szászországban két ukrán nő egy hotel renoválásán dolgozott, de a vállalkozó végül egy centet sem adott nekik.

Többnyire ukrán “vállalkozók” verik át menekült honfitársaikat, akiknek a többsége nem tud idegen nyelvet és életében először jár külföldön. Ezek a “vállalkozók” lenyúlják azokat a pénzeket, melyeket az unió,  a helyi kormány vagy az önkormányzat ad az ukrán menekültek támogatására.

Brüsszel is felfigyelt a problémára

Az ukránok kizsákmányolása nem a háborúval kezdődött az Európai Unióban, ahol több mint 18 ezer esetet jegyeztek fel 2002 és 2021 között, melyet “ember kereskedelemnek” minősítettek a nemzetközi szervezetek. Az Europol a napokban kilenc embert tartóztatott le ember kereskedelem miatt. Az ukránok könnyű célpontnak számítanak hiszen a férfiak otthonmaradtak a háború miatt. Ezért a nőknek és a gyerekeknek kell boldogulniuk gyakran minden anyagi támasz nélkül.

Az európai hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, mert az Európai Unió épp a menekültek sorsának enyhítésére megkíméli őket a szokásos hosszú procedúrától. Így viszont nincs lista arról, hogy hányan érkeztek és mi lett velük. Az ukrán menekültek maguk dönthetnek arról, hogy melyik uniós államba kívánnak menni. Általában a befogadó országokban jószándékú emberek segítik őket, de hogyha nem, akkor nagy baj van, mert a nyugati világban tájékozatlan ukránok nemigen tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Sok uniós tagállamban a rendőrség külön telefonos rendszert üzemeltet, melyet az ukrán menekültek akkor hívhatnak, ha bajba kerültek.

Lengyelországban sok férfi visszaélt a helyzettel: a krakkói pályaudvaron például a férfiak kiválasztották a fiatal és csinos nőket, és szállást kínáltak számukra. Ezt sokan el is fogadták, mert nemigen volt más választásuk.

Németországban is gyakran kihasználják a nők kiszolgáltatott helyzetét. Két ukrán tinédzser egy szállodában kapott munkát, ahol a főnökasszony minősíthetetlenül bánt velük.

“Megöllek titeket!” – üvöltött rájuk amikor pénzt kértek a munkájukért. Az ukrán lányok okos telefonnal felvették a kínos jelenetet, mely azután a bíróság előtt ért véget. A német főnökasszony tagadta, hogy valaha is pénzt ígért az ukrán lányoknak azért, mert dolgoztak a szálloda felújításán. Ma már a két ukrán lány másutt él Németországban, ahol tanulják a nyelvet és az állam fizeti az ellátásukat egy német család otthonában. A hatóság ügyel arra, hogy ne magányos férfiakhoz kerüljenek az ukrán nők – írja a Der Spiegel.

Orbán olasz barátja elfordul Putyintól?

A Liga minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben. Olaszország egykori belügyminisztere elmondta, hogy immár nem lát lehetőséget arra, hogy Olaszország új földgáz szerződést kössön Oroszországgal. Németország után Olaszország vásárolta a legtöbb földgázt az uniós tagállamok közül.

Olaszországban szeptember 25-én rendezik meg az országos választásokat, ahol a jobboldali-szélsőjobboldali koalíciónak jó esélye van a győzelemre. Giorgia Meloni lehet a miniszterelnök Rómában míg Matteo Salvini a belügyminiszteri posztra pályázik. Egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Akkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök Genova városában. Mindkét politikus zéró migránst akar látni Európában. Korábban egyetértettek abban is, hogy ellentétben a brüsszeli irányvonallal szorgalmazták az együttműködést Putyin orosz elnökkel, akit a Krím megszállása után a nyugati világ fokozatosan kiközösített. Matteo Salvini sokat köszönhet Putyinnak hiszen az ő támogatásával lett a Liga elnöke és később Olaszország belügyminisztere.

2018-ban Matteo Salvini még azt jelentette ki, hogy “orosz földön inkább otthon érzem magam mint Európa sok más országában.”

Salvini váltott, mert be akar kerülni az új kormányba, melynek vezetője, Giorgia Meloni kiállt Ukrajna mellett.

“A háború miatt megváltozott a véleményem Putyinról:

amikor valaki elkezd egy másik országot bombázni és megszállni, akkor minden megváltozik”

– jelentette ki Matteo Salvini.

Mi várható az új olasz kormánytól?

Nem olyan Európai Uniót akarunk mint Orbán Viktor – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki az Il Giornale című lapnak nyilatkozott. Az olasz politika veteránja elmondta, hogy ők továbbra is az Európai Néppárt tagjai. Innen lépett ki a Fidesz mielőtt kidobták volna. Berlusconi, aki éveken át volt Olaszország miniszterelnöke, most nem kormányzati tisztségre pályázik hiszen életkora – 86 év – ezt már nemigen teszi lehetővé, hanem a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

Közben az olasz nagytőke szép csendben lepaktált Giorgia Meloni asszonnyal. Cernobbioban a rendszeres találkozó alkalmából kiderült, hogy szépen megegyeztek a szélsőjobboldali politikussal arról, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor harcol az olasz érdekekért Brüsszelben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Meloni asszony felrúgja azokat a reformokat, melyeket a jelenlegi Draghi kormány azért vállalt el, hogy megkapja a rekord összegű támogatást az uniós helyreállítási alapból. Draghi miniszterelnök vállalta, hogy nem nyújt állami támogatást az uniós pénzekből a versenyképtelen vállalatoknak. Meloni asszony viszont támogatná a gyengélkedő olasz cégeket. Ily módon az egekbe szökne a költségvetési hiány és az államadósság. Ez utóbbi már ma is meghaladja az éves GDP 150%-át holott 60% lenne az engedélyezett felső határ.

“Olaszország mindig is az euróövezet gyenge láncszeme volt, ezért kissé tartunk az új Meloni kormánytól”

– mondta egy magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak, ahol neve elhallgatását kérte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK