Európai Parlament Archives Page 14 of 16 › Független Hírügynökség

Már biztos: feltételekhez kötik az uniós támogatásokat

-

2018-05-02

Már biztos: feltételekhez kötik az uniós támogatásokat

A jogállami feltételekhez kötik a 2020 utáni uniós költségvetést – hangzott el az Európai Parlament ülésén. Hírek szerint cseles megoldást választanak a „magyar” problémára. Két olyan keret kiadásait is csökkentik, amelyekből eddig Magyarország sok pénzt kap.

Költségvetési eszközökkel is védeni akarják a jogállami rendszert – erről beszélt az EP plenáris ülésén Günthet Öttinger, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa a 2021-27-es uniós költségvetési tervezet ismertetésekor. Előtte Jean-Claude Juncker EB-elnök elmondta, nem egyes tagállamokról van szó, hanem az Európai Unió architektúrájának védelméről.

Az eredetileg sajtótájékoztatóra tervezett, végül az ennél nagyobb súlyú parlamenti vitában kirajzolódott a pártcsaládok közti inkább már csak megfogalmazásbeli különbség. Manfred Weber (Európai Néppárt) frakcióvezető csak arról beszélt, hogy vannak korrupciós ügyek, OLAF-jelentések, és kérdés, hogy minden pénzt jól fizetnek-e ki jelenleg.

Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője aztán nevén nevezte a jogállamisági kritérium okát:

Az uniós pénzt nem Orbán Viktor családjára vagy új stadionra kell költeni.

A jogállami feltételek kapcsán Öttinger arról beszélt, hogy az európai adófizetők pénzéről van szó. Ha vita támad valamely országban a kifizetésekről, tudniuk kell, hogy bízhatnak az igazságszolgáltatás függetlenségében, ezért fontos a kifizetések összekötése ezzel – hangsúlyozta a pénzügyi biztos.

A vitában egyelőre nem derült ki, hogy mi lenne a „magyar” probléma megoldásának kulcsa. A Politico európai kiadása azonban megtudta. Eszerint – ahogyan ezt a portfolio.hu ismerteti – „cseles” módot választottak. Szétválasztanák a költségvetési keretet és a kifizetések szabályrendszerét. Míg előbbi egyhangú elfogadást igényel, utóbbi csak minősített többséget, amelyet egy-két tagállam nem tud megtorpedózni.

Ez pedig azt jelentené, hogy ha úgy találják, hogy sérült az igazságszolgáltatás, benne a bíróságok függetlensége, és nem megfelelő az uniós támogatások kifizetése, akkor a bizottság leállíthatja a folyósítást. Sőt,

a testület a tagállami kormánytól saját kezébe vehetné a támogatások elosztását.

Magyarul: ha korrupciós ügyek gyanúja vetődik fel, és a bizottság azt tapasztalja, hogy a tagállami hatóságok nem vizsgálják ki ezeket, akkor a testület saját hatáskörbe vonja a támogatások elosztását.

A következő EU-költségvetésnek egyébként is vesztese lehet Magyarország.

Két nagy olyan alap kiadása is csökkenhet, amelyekből Magyarország jelenleg is rengeteg pénzt kap.

A kohéziós alapok (a felzárkóztatást szolgáló tárca) 7, az agráralap 5 százalékkal kevesebbet fog elkölteni, ha jóváhagyják a tervezetet.

A korábbi elképzeléssel ellentétben a bizottság lényegében változatlan mértékben szedne be pénzt a tagállamoktól. A britek kiesése miatti űrt a takarékosság mellett a saját bevételek növelésével akarja kitölteni a bizottság.

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

FüHü

-

2018-04-12

0

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
csorbították a bírói függetlenséget,
romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

Bak Mihály

-

2018-03-27

0

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.

Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint

„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.

Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.

Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.

MTI/FüHü

Az Európai Parlament újabb bizottsága bírálja a magyar kormányt

FüHü

-

2018-03-19

0

Az Európai Parlament újabb bizottsága bírálja a magyar kormányt

Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, többek között a felsőoktatási törvény módosítása, a roma gyerekek szegregációja és a sajtószabadság egyre jobban romló helyzete miatt.

A téma azért szerepelt a bizottság napirendjén, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolni fogja a véleményét. A dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben

ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben

a jogállamiság elvek megsértése miatt. Ahogy korábban írtuk, ezt javasolja az EP költségvetési ellenőrző bizottságának jelentéstervezete is.

A CULT tervezetét Petra Kammerevert jelentéstevő ismertetette. Többek között emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusnak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Írnak arról is, hogy a roma gyerekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is

mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez,

és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

A jelentés szerint „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy

„kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”,

a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban.

Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán azt mondta, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.

A néppárti (tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó) úgynevezett árnyékelőadó Michaela Sojdrova szerint

aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,

azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Szerinte az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.

A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő azt mondta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Szerinte tényszerű és fair véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. Azt is mondta: „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi”, és

visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Bocskor Andrea szerint a felsőoktatási törvény kapcsán a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Beszélt arról is, hogy a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.

A szintén néppárti Milan Zver, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban, és Orbán Viktor eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel. Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.

A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez.

Az Európai Parlament egyetért a lengyelek elleni „jogi atombombával”

FüHü

-

2018-03-01

0

Az Európai Parlament egyetért a lengyelek elleni „jogi atombombával”

Következő fázisába lépett a Lengyelország elleni uniós eljárás: Az Európai Parlament üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben.

Az EP március 1-jén tartott plenáris ülésén Lengyelország és a jogállamiság helyzete volt a fő téma. Még 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásukban a parlamenti képviselők azt jelezték, hogy szerintük veszélyben vannak az alapvető demokratikus és európai értékek a közép-európai országban. Ezért aztán a 7. cikk alkalmazását kérték, hogy így akadályozzák meg a helyzet továbbromlását. Tavaly decemberben az Európai Bizottság pedig egyetértett az EP álláspontjával, és „kilőtték az uniós atombombát Varsó ellen”.

Lényegében az EP csütörtöki plenáris ülése arról szólt, hogy az európai törvényhozók elfogadják-e az EB által indított eljárást és milyen véleményt fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A képviselők ismét megerősítették, hogy a lengyel belpolitikai intézkedések a jogállamiság, az értékek súlyos megsértését jelentik. 422-en támogatták a határozatot, 147-en ellene szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak.Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain.

A lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak azt tartja, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, de egyelőre nem elégedett a lengyel kormány reakciójával.

Infografika a 7-es cikkről. (Forrás: Európai Parlament oldala)

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

FüHü

-

2018-02-23

0

Orbán Viktor pénteken is megküzd Brüsszellel

Elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül is az esetleges reformokról, valamint a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak mai informális csúcstalálkozójukon az uniós vezetők Brüsszelben. Orbán Viktor viszont megint a migrációra hegyezte ki az EU-csúcsot.

Az ülésen a brit miniszterelnök nem lesz jelen, azon csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői vesznek részt.

A tanácskozás délután kezdődik, a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: első napirendi pontként

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

Szerinte az EP javaslata, amelynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. Már a jövő évi európai választások során kevesebb lehet a képviselői helyek száma.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról tárgyalnak, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Ugyan a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint mindenképpen érdemes lesz erről beszélni a 2024-es választásokkal kapcsolatban.

A csúcs résztvevői tárgyalnak az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is.

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Tusk szerint korábban prioritásként határozták meg az illegális migráció megfékezését, az európai biztonság és védelem megerősítését, valamint az Erasmus-program finanszírozásának kibővítését. azt is mondta: az Egyesült Királyság kiválása miatt keletkező költségvetési űr kérdésével is foglalkozni kell.

Ezek mellett beszélnek még a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozásáról, a Brexit állásáról, valamint arról is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóra készülve egy videót tett fel Facebook-oldalára, amelyben arról beszél, hogy „mint mindannyian tudjuk, Brüsszelben az a nóta járja, hogy a migráció jó dolog”, a magyar álláspont viszont nem ez, ennek megtámogatására viszont szövetségeskre van szüksége az országnak.

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

FüHü

-

2018-02-08

0

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedésért felelős szlovén biztosa a vitában hangsúlyozta, hogy szerinte nem tenne jót az unió egységes piacának, ha a tagállamok saját belátásuk szerint döntenének arról: használják-e a téli és nyári időszámítást. Ezért a határozat ellen foglalt állást.

Polgári kezdeményezések alapján szavaztak ma az európai képviselők, amelyek lényege az volt, hogy a téli/nyári óraállítás nem érte el a célját, sőt káros hatása van az emberek egészségére. Negatívan befolyásolja a bioritmust, növeli a közlekedési szerencsétlenségek számát és a munkatermelékenységet is csökkenti – állítják a javaslattevők. Szerintük az energiatakarékosság sem jött be.

Az Európai Bizottság és Bulc biztos viszont elvetették azt a megállapítást, hogy az óraállítás negatívan hat az egészségre.

A többség a polgári kezdeményezéseknek adott igazat.

Bréking nyúz, december 8. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-12-08

0

Bréking nyúz, december 8. – Tudósítás a másik valóságból

Vona Gábor sírásója, a Ripost bojkottja, Soros publija és az őt mosdató ballibek a mai brékingben.

Origo: Havas Henrik a szexuális zaklatási botrányával Vona Gábor sírásója lett

„Vona Gábor legszűkebb környezete is kezdi belátni, ha a botránypártelnökkel mennek neki a tavaszi választásoknak, nagyjából a negyedik helyért kell majd küzdenie a Jobbiknak. Eddig a rengeteg ügyetlenség, bénáság, szerencsétlenkedés dühítette a párt (drámaian fogyó) szimpatizánsait és persze a vezetők többségét. Egyszerre kutyuska-képek, hízelgés a baloldali szavazóknak, kedves mondatok a melegeknek, Hanuka-üdvözlés, közben zsidózás, cigányozás, a nyugdíjasok szidalmazása. Vagyis még a baloldali fordulatot is kétbalkezesen vezényelte Vona. Sokak szerint úgy, ahogy főnöke, Simicska Lajos diktálta. A baloldali hízelkedésbe valamelyest még beleillett, hogy Havas Henrikkel írat magáról kampánykönyvet Vona Gábor. De így, hogy Havasról kiderült, hogy nemcsak politikailag elfogadhatatlan egy átlagos Jobbik-szimpatizánsnak, hanem ráadásul egy közönséges szexuális ragadozó is, a bénultság vett erőn a párton. …

De a lényeg: megvoltak a Jobbiknak a saját botrányai, bőven. Az egyre népszerűtlenebb pártnak nyilván nem hiányzott, hogy egy néhány hónapja hozzájuk csapódott újságíró gyalázatos múltja is rájuk vetüljön. De hát csak magukat okolhatják. Ők gondolták úgy, hogy Havas Henriknél nincs alkalmatosabb ember, mint aki megénekelheti Vona Gábor hőstetteit.”

888.hu: A Soros-mosdató ballibeknek nincsenek érveik gazdájuk terve mellett

„Gyakorlatilag nagyrészt unalomba fulladt a Horn Gábor-féle, Republikon Intézet által „Soros György és Magyarország kapcsolata” címmel megrendezett konferencia. A magyar Soros-hálózat kedvezményezettjei közül csak alig néhányan jelentek meg, hogy enerváltan méltassák főszponzoruk magyarországi tevékenységét. Az esemény egyetlen izgalmas része az a vita volt, amelyben lapunk főszerkesztője, G. Fodor Gábor olyan sikeresen szembesítette a Soros-terv tényeivel az egybegyűlteket, hogy ellenérvek híján ez többükből heves érzelmi reakciókat váltott ki. …

Fodor Gábor erre pedig már csak annyit válaszolt: Ha a liberálisoknak annyira igazuk van, mint ahogy gondolják, akkor hogy lehet, hogy mégis kisebbségben vannak?”

Ripost: Bojkottálja a Ripostot a leleplezett áruházlánc

„Visszarakták a lapunkat, na de hogyan? Miután kirobbantotta a botrányt, miszerint a Penny Market ingyen dolgoztatja munkatársait, a német cég országszerte visszatartotta a napilapot. Szerkesztőségünkben több olvasó is jelezte, hogy a megszokottól eltérően, reggel nem tudta megvenni a Ripostot, ráadásul egyre több telefont kapunk az áruházlánc jelenlegi és korábbi dolgozóitól. …

Körbejártunk, vajon még mindig tiltólistán van-e az újságunk a Penny Marketnél. Azzal szembesültünk, hogy a megszokottól eltérően összehajtva, a róluk szóló részt lefordítva tették ki.”

Pesti Srácok: Soros már a HVG-ből üzen nekünk: Magyarország „mérgezi”, „fojtogatja” az európai légkört

„Az RTL Klub-os nyilatkozattal nem ért véget Soros György médiahaknija. A spekuláns a jelek szerint komoly önfényező kampányba kezdett. Most már nem amerikai vagy nyugat-európai portálokon keresztül üzenget hazánknak, hanem a mi kis magyar hvg.hu-nkra írt péntek reggel egy véleménycikket – ugyanúgy, mint időnként Tamás Gáspár Miklós. (Bár TGM írásai jóval szórakoztatóbbak Sorosénál.) Publijából kiderül, hogy a magyar meg a lengyel kormány mérgezi, fojtogatja az európai légkört, ő viszont ezzel szemben nyilván a friss levegőt jelenti kontinensünknek és persze a világnak, hátralévő éveit pedig annak szentei, hogy csodálatos dolgokra költse a pénzét. Sorosnak van képe előjönni az antiszemitakártyával is – miközben az általa (is) szervezett-forszírozott iszlám migráció miatt európai zsidók tíz- és százezrei menekültek már el Európából.”

Magyar Idők: A legalja

„Szánalmas. Ez a szó jutott elsőként eszembe, amikor elolvastam az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) történtekről szóló tudósításokat. De nem azért, mert Niedermüller Péter DK-s képviselő is ezt a kifejezést használta a magyar kormányra utalva.

A globalista posztkommunistáktól megszoktam már, hogy mindig azzal vádaskodnak, ami épp rájuk a legjellemzőbb. Tehát a gyurcsányista pártkatona megnyilvánulásával szöges ellentétben állítom, hogy az volt szánalmas, ahogyan ő és ellenzéki társai az úgynevezett európai alapértékekre és a jogállamiságra hivatkozva ismételten nemzetközi plénum elé vitték belpolitikai kínlódásuk minden szennyét. Mondjuk az uniós szervezetek megbecsülését sem növeli, hogy helyet adtak ennek az óvodás színvonalú mocskolódásnak. Nem először és nyilvánvalóan nem is utoljára. …

Az MSZP-s Ujhelyi István helyett pedig, aki abbéli véleményét, hogy a kormány bűnei miatt megint Magyarország került a szégyenpadra, még hazugságoktól hemzsegő röplapokon is terjesztette a bizottságban, én kérek elnézést. Ilyet más ország képviselői nem tennének. Úgy tűnik, nekünk a feljelentőkből is a legalja jutott.”

Bréking nyúz, december 7. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-12-07

0

Bréking nyúz, december 7. – Tudósítás a másik valóságból

Sorosozás az EP-meghallgatás kapcsán, Konrád György gyalázása, marihuána-legalizálás és Havas Henrik zaklatási ügye – a kormánysajtó alternatív valóságából szemléztünk.

Az Origo sajátos nézőpontból „tudósított” az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról

„Ma tartják az újabb meghallgatást hazánkról, amit az Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE) szervez. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni, a másik oldalon ezúttal is a Soros által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság fog állni, Pardavi Márta képviseletében. (…)

Soros emberei ma bizonyíthatnak a milliárdosnak (…)

Pardavi felmondja a Soros leckét (…)

Polyák Gábor nagyon retteg (…)

Alkotmányozó felhatalmazást kapott a Fidesz (…)

A zöldek is felmondták a Soros-leckét (…)

Konrád Györgyöt gyalázza a 888

„Konrád Gyuri bácsi korábban leilyenországozta Magyarországot, a milliókat megkárosító Soros Gyuri bácsit pedig szereti Széchenyi Istvánnal összehasonlítani.

Az idős agitátor most a Jobbik és a baloldal technikai koalíciójáról, és ezzel egyidejűleg Magyarország belpolitikai stabilitásának a feladásáról beszélt.

A szenilis vénember az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy azonos véleményen van Heller Ágnessel, nem ellenezné, hogy legyen valamilyen „technikai koalíció” a Jobbik és a baloldal között.”

A Pesti Srácok bloggere a Liberálisokról

„’Szabad élet – szabad szívás!’ Aligha lehet más jelszava majd az ex-madaras Liberálisok tegnap meghirdetett marihuána-legalizáló kampányának. Fodor Gábornak a héten nem ez az első „nagy dobása”, kiállt Soros Nobel-békedíja mellett is. Kár, hogy a spekuláns pénzéért legalább olyan nagy a tülekedés a ballib oldalon, mint a romkocsmai spangli-voksokért.

Brendon, a lánglelkű ifjú liberális belépett kedvenc belvárosi romkocsmájába, és meghökkent. Szinte az összes asztaltól felé integettek. Hívogatóan, csábosan. Ugyan mindig is tudta, hogy hercig fiatalember, aki legalább napi két és félórát fordít megjelenésére, de az ekkora népszerűséghez nem volt hozzászokva. Ráadásul Pride-idő sem volt.”

A Magyar Idők az újabb zaklatási ügyről

„Most, hogy már napok óta a csapból is a Baukó Évát zaklató Havas Henrik által írt Vona Gábor-könyv folyik, az ember nem tudja eldönteni, vajon hármójuk közül melyiket sajnálja jobban. Merthogy állítólag mindhárman áldozatok. Sőt, zaklatottak.

Baukó Éva televíziós szexbajnoknőt azért kell sajnálnunk, mert Havas tanár úr évekkel ezelőtt piszkos ajánlatokat tett neki (el lehet képzelni, miket), amitől annyira kiborult szegény, hogy szépen induló pánerotikus pályája nyomban kisiklott, ő maga pedig italozó életmódba menekült.

Áldozat Havas Henrik is, hiszen a delnő támadása mellett még a nemzeti sajtó is zaklatta. Szemére vetették, hogy kizárólag negatív szereplőkről ír könyveket: kurvákról, gyilkosokról, drogosokról, most meg a Jobbik elnökéről… És persze Vona Gábor sem boldog.”

Három vádlott a meggyilkolt máltai oknyomozó újságírónő ügyében

Fontos

FüHü

-

2017-12-06

0

Három vádlott a meggyilkolt máltai oknyomozó újságírónő ügyében

A máltai hatóságok tíz embert tartóztattak le Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolásának kapcsán. Ezt maga Joseph Muscat miniszterelnök közölte az újságírókkal. A kormány kiemelt ügyként kezeli az esetet, amit jól szimbolizál az is, hogy egymillió eurós jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek.

A három gyanúsított: George és Alfred Degiorgio, illetve Vincent Muscat. Mindhármuknál robbanószereket találtak. Máltán azt írja elő a törvény, hogy a letartóztatott gyanúsítottakat vagy bíróság elé kell állítani, vagy szabadon kell engedni 48 óra elteltével. Közben az uniós parlamenti honatyák jártak Máltán, ahol nemrég maffiamódszerekkel gyilkolták meg a kormányt bíráló újságírónőt.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért hét európai képviselő számára miután korábban életveszélyesen megfenyegették Málta egyik EP képviselőjét. Tajaninak nemrég hasonló levelet kellett küldenie Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP képviselőt, aki a populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.

Októberben Daphne Caruana Galizia autóját maffiamódszerekkel robbantották fel Máltán, ahol az oknyomozó újságírónő többször is életveszélyes fenyegetést kapott. Az Európai Parlament gyanúja az, hogy ezek a fenyegetések részben kormányzati körökből érkezhettek. Az oknyomozó újságíró ugyanis azt állította:

a kormányfő neje egymillió dollárt kapott Azerbajdzsán elnökének lányától.

Az európai sajtó nemrég leleplezte, hogy Azerbajdzsán mintegy 2,5 milliárd dollárt szánt arra, hogy európai vezetőket vesztegessen meg. Magyarországra is érkezett azeri pénz, a baltás gyilkos kiadatása környékén. Az Európai Parlament követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.

Természetesen nemcsak ezt akarták tudni az EP képviselők Máltán, hanem tisztázni akarták a kormányzat érintettségét egyéb korrupciós ügyekben is. A miniszterelnök kabinetfőnöke és néhány miniszter is belekerült abba a botrányba, amely Panama-papírok néven vált világhírűvé. A Panama-papírokból kiderült, hogy sok európai vezető offshore paradicsomokba menekíti pénzét.

Címke: Európai Parlament

A jogállami feltételekhez kötik a 2020 utáni uniós költségvetést – hangzott el az Európai Parlament ülésén. Hírek szerint cseles megoldást választanak a „magyar” problémára. Két olyan keret kiadásait is csökkentik, amelyekből eddig Magyarország sok pénzt kap.

Az uniós pénzt nem Orbán Viktor családjára vagy új stadionra kell költeni.

a testület a tagállami kormánytól saját kezébe vehetné a támogatások elosztását.

Két nagy olyan alap kiadása is csökkenhet, amelyekből Magyarország jelenleg is rengeteg pénzt kap.

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben

aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,

visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Következő fázisába lépett a Lengyelország elleni uniós eljárás: Az Európai Parlament üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben.

az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó.

az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket,

A másik fő téma a 2020 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetés.

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Vona Gábor sírásója, a Ripost bojkottja, Soros publija és az őt mosdató ballibek a mai brékingben.

Sorosozás az EP-meghallgatás kapcsán, Konrád György gyalázása, marihuána-legalizálás és Havas Henrik zaklatási ügye – a kormánysajtó alternatív valóságából szemléztünk.

a kormányfő neje egymillió dollárt kapott Azerbajdzsán elnökének lányától.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA