Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Bak Mihály
-
0
Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Az ukázban felhívott három párttal együtt nem alakíthat frakciót a Fidesz az EP-ben, ráadásul ehhez legalább két képviselőcsoportot kellene szétverni. Friss német hír szerint a CDU-CSU-ban döntöttek: Orbánéknak menniük kell.

A daliás időket idézően az egyesített kormánylap kiadta az ukázt/elkezdte a hangulati előkészítést arra, ha a Fidesz kilép az Európai Néppártból (EPP). A Magyar Nemzet megadta a „vonalat” is: lengyel eszmetársával, a Jaroslaw Kaczynskí vezette Jog és Igazságossággal (PiS), az olasz Matteo Salvini Ligájával és a kisebb osztrák kormányerővel, a Heinz-Christian Strache elnökölte Szabadságpárttal (FPÖ) alkosson egy frakciót az Európai Parlamentben. Nyilván a május végi választás után, az általuk remélt széljobb előretörés után az immár egységesen „Soros-bérenccé” és „bevándorláspártivá” vált EPP rovására.

Lehet persze, hogy a kilépésben versenyfutás kezdődik, ugyanis a legújabb németországi értesülés szerint

a CDU-ban és a CSU-ban már eldöntötték: kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Talán már a szűk két hét múlva sorra kerülő küldöttgyűlésükön. Legalábbis erről beszélt a Klubrádióban a Német Külügyi Intézet egyik szakértője, Milan Nic.

Ennek szerintük az az oka, hogy Orbán elkalkulálta magát, és nem vette észre a helyzet átalakulását. A CSU-ból kikerültek azok a korábbi vezetők (élükön Horst Seehofer elnökkel), akik védték Orbán pozícióját. Az új vezető, Markus Söder pedig be akarja fejezni a CDU ekézését, a jó koalíciós viszony a legfontosabb számára. A CDU-t ugyancsak nemrégiben átvevő Annegret Kramp-Karrenbauer pedig le akarja zárni a régi vitákat, „tiszta lappal” folytatni a kormányzást. Ebbe pedig nem fér bele a Fidesszel folytatott örökös kötélhúzás. És emellett a migránskérdés erősen kijjebb szorult a német belpolitika tématérképén.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette, hogy a Fidesz az EPP-ben akar maradni. Orbán pedig a kormánylap felszólítására reagált ekképpen: csigavér, higgadtság!

A visszavonulás első jele, hogy Gulyás azt is bejelentette: március 15-től mégse Frans Timmermans (és Soros) plakátjai kerülnek az utcákra, hanem a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni.

Eddig tucatnyi EPP-tag kezdeményezte a Fidesz kizárását, de feltűnően hallgatnak erről a nagyobb országok kereszténydemokrata pártjai, például a németek (17 delegátusuk van az EPP-ben, a különféle tisztségviselők további személyekkel képviseltetik magukat a 260 fő körüli politikai gyűlésben/közgyűlésben.)

De vissza a jövőbe. A kormánylap felszólítása tehát négy tagú koalíciót akar. Csakhogy az EP házszabálya értelmében

képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, amelyeknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Ez hét ország,

s akkor is annyi lesz, ha Nagy-Britannia március végén távozik az EU-ból.

Vagyis egy ilyen új széljobb pártnak további országok szervezeteit is fel kellene vennie soraiba. Jelenleg a centrumtól jobbra három nagyobb alakulat található. A legnépesebb (74 fő) az Európai Konzervatívok és Reformerek, amely alaposan meggyengülhet, mert náluk található a brit toryk zöme, 19 képviselő. Itt ülnek Kaczynskí legényei, a Svéd Demokraták és a flamand Geert Wilders emberei.

A jelenleg 43 tagú Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) a brit UKIP bázisa az EP-ben, az ő távozásukkal szintén 19 ember menne el. Itt ülnek az inkább szélbal, de euroszkeptikus másik olasz kormánypárt, az 5 Csillag képviselői és az egyre inkább a neonácik gyülekezőhelyévé váló német AfD-sek.

A harmadik nagyobb ilyen frakció a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), 34 taggal, ahol az olasz Liga, az osztrák FPÖ alkot egy csapatot a francia Le Pen-féle Nemzetgyűléssel.

Látható tehát, hogy a „kijelölt szövetségesek”, jelenleg hazájukban kormánypozíciót viselők mellé néhány kisebb (például Wildersé) és veszélyes (AfD) pártot is össze kellene szedni ahhoz, hogy frakciót alakíthassanak. Ez legalább kettő, de

lehet, hogy mindhárom frakció átszabásával, netán szétcincálásával járna.

Ezzel a Fidesz és Orbán egy csapásra kikerülne az EP és az EU döntéshozatali főirányából, amely jelenleg (és valószínűleg júniustól is) az EPP többségén és a szocialisták eseti együttműködésén alapul. Bármennyire is erősödjön meg a jobbszél, valószínű, hogy a 751 helyett 705 fős EP-ben legfeljebb a blokkoló kisebbség helyzetét érheti el.

És ha igaz a németek döntéséről szóló értesülés, az azt tükrözheti, hogy úgy számolnak: a Fidesz maradása az EPP-ben már többet visz el társadalmi támogatásban, mint amennyit hoz a tizenvalahány jövendőbeli Fidesz-képviselő szavazata a 180 körüli majdani EPP-frakcióban. Az mindenesetre ismert, hogy a Fidesz kizárását elsők között követelő belga CDH elnöke a héten bejelentette: otthagyják az EPP-t, ha március 20-a után a Fidesz tag marad.

Még márciusban szakíthat a Néppárt a Fidesszel

Szele Tamás
-
0
Még márciusban szakíthat a Néppárt a Fidesszel

A legfrissebb brüsszeli hírek szerint eljött az a pillanat, amire ezért vagy azért sokan számítottak már: az Európai Néppárt rövidesen megindítja a Fidesz elleni kizárási eljárást.

Az AFP hírügynökség úgy tudja, a kizárási eljárás indítványozását mindenképpen a magyar kormány legújabb plakátkampánya váltotta ki, melyben Jean-Claude Juncker arcképével éltek vissza.

„Az Európai Néppárt 12 tagpártja kilenc országból kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. Ezt a kérdést a párt politikai választmányának március 20-i ülésén tárgyaljuk meg” – nyilatkozta a sajtónak Joseph Daul, a párt francia elnöke. Azonban mivel a döntés meghozatala a pártcsalád összes tagjának véleményétől függ,

egyelőre megjósolhatatlan, milyen verdiktet hoznak a kétségkívül súlyos ügyben.

Orbán Viktor – talán érezvén, hogy veszélyben forog pártjának uniós pozíciója – a Welt am Sonntagnak adott, vasárnap megjelent interjújában ígéretet tett arra, hogy március 15-étől lecseréli Jean-Claude Juncker képét a plakátokon – Frans Timmermanséra, aki az Európai Bizottság első alelnöke, és a a szocialista frakció jelöltje a testület első posztjára. A jelek szerint tehát semmit sem értett abból, hogy mi a baj ezzel a falragasszal: nem, nem csak annyi, hogy egy néppárti politikus fotójával élt vissza. Maga a visszaélés a baj, ezt senkinek a képmásával sem szabad megtenni.

Az AFP nem nevezte meg, melyek a legújabb kezdeményező pártok. Első menetben kilencen álltak sorompóba, majd egy bolgár párt következett. A legelsők az EPP kisebb tagjai, feltűnően hiányoztak a legnagyobb országok (a németek, franciák, olaszok), amelyek több tagot delegálnak a döntést meghozó politikai választmányba.

A kizárási eljárás kimenetele egyelőre bizonytalan, az Európai Néppárt is komoly kockázatot vállal vele, hiszen kampány idején ritkán szokás megbontani ilyen erős eszközökkel a pártszövetségek egységét – ez sokat elmond arról, mennyire súlyosnak érzik Európában a Fidesz vétségét. Azt azonban ne feledjük, hogy a magyar kormánypárt bevallottan az Európa Parlament teljes átrendeződésére számít, és ha ez megtörténik, már tettek bizonyos célzásokat arra, hogy új frakcióban keresnék a helyüket, olyanban, ami még nem is létezik.

Egy populista frakcióban, amely a „Nemzetek Európája”-elvért küzd, a nemzetállami autonómiákat erősítené és gátolni kívánná az „Európai Egyesült Államok” létrejöttét. Ebben ülhetne például az olasz Matteo Salvini Ligája vagy a német AfD is.

Ami az esetleges kizárás következményeit illeti, leginkább azzal járna, hogy

a Fidesz veszítene politikai súlyából az Európa Parlamentben,

és amennyiben függetlenként politizálnának tovább, indítványaik valamivel kevesebbet nyomnának a latban eddigi támogatóik nélkül. De a gyakorlatban és számunkra mást nem jelentene: a Fidesz veszítene a tekintélyéből, főleg Brüsszelben, de semmit sem veszítene a hatalmából Budapesten.

Március huszadikán meglátjuk, hogyan dönt a Néppárt választmánya.

Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket és folyamatosan tudósít róluk.

Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Bak Mihály
-
0
Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Súlyuk alapján jelentős kisebbségben vannak a Fidesz kizárását kezdeményezők az Európai Néppártban, illetve annak EP-frakciójában. Az EPP jelenleg a „se lenyelni, se kiköpni” helyzetében van a Fidesz kapcsán. Nem segít ezen a kormány friss döntése.

A sok „vörös vonal” átlépése után mindenképpen határvonal az, hogy első alkalommal összejött az öt országból hét tagpárt minimális követelménye. Már kilencen az Európai Néppártból (EPP) jelentették be, hogy hivatalosan kezdeményezik a Fidesz kizárását. Ilyen közel soha nem állt ehhez a Fidesz. Erre már márciusban, utána áprilisban kerülhet sor. Vagy a május végi európai parlamenti választás után. Egyelőre azonban az EPP korifeusai is alighanem matekoznak: mi a jobb/rosszabb, kizárni vagy benntartani a Fideszt, noha a domesztikálás kísérlete eddig is látványos kudarcot vallott; a választás előtt vagy után dönteni/nem dönteni.

Jelentős kisebbség

Arról már írtunk, hogy a kizárást elindítók aránya jelentős kisebbségben van az EPP-ben. De nézzük meg részletesebben is ezt.

A Fidesz kizárását kezdeményező kereszténydemokrata EPP-tagpártok:

  • Hollandia: CDA
  • Belgium: CD&V és CDH
  • Luxemburg: CSV
  • Finnország: Kokoomus
  • Portugália: CDS-PP
  • Svédország: KD és Mérsékeltek
  • Görögország: ND.

Az országonkénti csoportosítás is elárulja, hogy

elsősorban a Fideszt, illetve Orbánt régóta (ne szépítsük) utáló északi országok álltak sorompóba

azután, hogy megjelentek a magyar kormány Soros-Juncker-elleni plakátjai, amellyel, az EPP-ben úgy látják, új minőséget kapott az eddigi EU-ellenes propaganda.

Ezek az országok azonban az EPP-ben és ennek EP-frakciójában is a legkisebbek közé tartoznak. Az EP-ben a 218 fős EPP-csoportban 24-en tartoznak a fenti pártokhoz.

Hogyan teljesít az EP-választáson az EPP?

A döntést azonban az EPP-ben hozzák meg, ha ennek elnöksége elindítja a kizárási eljárást. Az EPP honlapján nincs összesítés arról, mennyi a szavazáskor figyelembe vehető tagok száma. Az mindenesetre kiderül, hogy

a kizárást elindító pártok delegátusainak száma a politikai közgyűlésben tizenöt.

A pártdelegáltak száma a megelőző EP-választási eredménnyel arányos. A testületnek azonban rajtuk kívül hivatalból tagja az EPP elnöksége is, amely 16 tagú, olyanokkal, mint Manfred Weber (bajor CSU) EP-frakcióvezető, az Európai Bizottság elnöki tisztségének várományosa – ha. Ha az EPP úgy szerepel, hogy elegendő többsége lesz a megválasztáshoz. Az EPP politikai közgyűlésében tagok még egy sor intézmény elnökei is. Vagyis az erőviszonyok – kritikus döntéskor – nem pusztán a tagpártok közti arányokon múlnak.

A kezdeményezők esélyeinek megbecsüléséhez némi adalék, hogy mely országok tagpártjai nem szólaltak meg eddig.

A pártok küldöttei között a most felszólalók 15 tagot tudhatnak magukénak.

Mint láttuk, ennél az elnökség létszáma is nagyobb. Ebben található Manfred Weber, az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk, az EP-elnök Antonio Tajani, az olasz Forza Italia (Silvio Berlusconi pártjának) tagja is.

Ez a három párt egyaránt nem részese a Fidesz kizárását indítványozóknak. Ahogyan a nagy tagországok sem, noha a tudósítások alapján

általános az Orbánnal szembeni harag.

A legtöbb delegáltja Németországnak van (17), a lengyelek 11, a franciák 10, az olaszok és spanyolok 8-8 taggal képviseltetik magukat az EPP közgyűlésében, amely évente három-ötször ül össze két kongresszus között. A Fidesz és a KDNP hat tagot delegál.

Canossa-járás

A tiltakozók súlya tehát csekély, bár korántsem súlytalan.

Az EPP szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a Fidesszel.

Frakcióvezetője, Weber legutóbb még bocsánatkérésre és a plakátkampány (ami, már tudjuk, mindenkihez elküldött levélben folytatódik) leállítását követelte. Egy nappal később aztán a cseh Lidové Novinynek már csak azt mondta, hogy „bonyolult” a viszony a Fidesszel, és bár a demokrácia alapelveinek betartását alapvető követelménynek tartja – és ezek megsértése esetére „mérlegelni kell” valamilyen eljárást -, de kizárás lehetőségéről már szó se volt.

Mindenesetre Hollik István kormányszóvivő szombaton azt mondta, hogy a plakátokat amúgy is csak március közepéig tervezték kint tartani, bár ez nehezen hihető az EP-választás május 26-ig tartó kampányának ismeretében. Ez inkább annak beismerése, hogy Gulyás a hét közepi bécsi, majd berlini Canossa-járása közepette megígérte a plakátok bevonását.

Most alighanem megy a szorgos költség-haszon-számolgatás:

mi a kevésbé rossz? Akkor, amikor a nyugati közvélemény körében minden korábbinál gyakoribb a Fidesz viselt dolgainak felhánytorgatása, és amikor a kizárási kezdeményezés pár nap alatt összejött, ami akár még nagyobb fokozatba kapcsolhat a következő időben.

Nem könnyű megérteni Orbán gondolkodását:

a vihar közepette szombaton a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a plakátokon Junckert Frans Timmermansnra, az Európai Bizottság első helyettesére, szocialista politikusra cserélik. Orbán szerint

„Soros szerepét az európai politikában nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermansról ismert, hogy az ő szövetségese.”

Szerinte a baloldal hasznos idiótái a néppárti kritikusok.

Alternatív megoldás lehet az EPP-ben a tagság felfüggesztése, ahogyan annak idején a Fico-féle szlovák Smert állította partvonalra egy időre az európai szocialista párt.

Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

Bak Mihály
-
0
Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

A kis pártoknak el kell gondolkodniuk és összefogni – érvel a választási szakértő az EP-választás előtt. Szerinte ebben az esetben is a győztest „nyomja” a szisztéma, a választók pedig jutalmaznák az együttműködést.

A hiedelmekkel ellentétben az európai parlamenti választáson alkalmazandó rendszer se arányos eredményt ad ki, ugyanúgy a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat – mondta a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán.

A választási szakértő szerint roppant bonyolult mátrixről beszélünk, amelyben rengeteg változó alakítja a mandátumok arányát és eloszlását. Az azonban nem igaz, hogy „csak” arról lenne szó, eléri-e valamely párt az öt százalékos bejutási küszöböt.

Az valóban alapvető, hogy ezek a szavazatok mennek a kukába – de csak azon párt szempontjából, amelyet érint – derül ki a szakértő fejtegetéséből. Ezeket a voksokat a legnagyobb párt, szinte bizonyosan a Fidesz fogja megkapni. Még a második helyezett nagyobb párt is részesülhet az elhulló szavazatokból.

Ez a választási matematika ugyanis szintén

nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki mandátumot.

Az ilyen rendszer emiatt annál jobban torzít, minél kevesebb az elérhető mandátum. Magyarország esetében ez 21.

A végeredményt komolyan befolyásoló – előre nehezen megbecsülhető – tényezők közül mindenekelőtt az, hányan mennek el szavazni. Ötmillió szavazónál az 5 százalék 250 ezer, 6 milliónál már 300 ezer. És persze nem mindegy, hogy mennyi párt indul el.

Tóth Zoltán arra hoz példákat, hogy az se mindegy, sőt, hány párt mennyivel marad el az öt százaléktól. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb lesz a Fidesz felüljutalmazása.

Ráadásul a kevés mandátum miatt az öt százalékot épp csak megugró párt is legfeljebb két mandátumot szerez. Ezért ajánlja azt az ellenzéki pártoknak, hogy legyenek bölcsek, és gondolják végig, mit akarnak. Nem volna-e mégis jobb együtt indulniuk?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy az öt százalék körülire becsülhető pártok együttes eredménye nagyobb lenne, mint külön-külön, mert a választók jutalmazzák az együttműködést. Ez pedig az összefogás melletti érv Tóth Zoltán szerint.

Az Európai Parlament közzétette legújabb mandátumbecslését, ami a britek kilépésével számol, tehát 751 helyett csak 705 parlamenti hellyel. Eszerint

tovább csökkent az Európai Néppárt várható eredménye (181), maradt 135 a szocialistáké, és a közepes méretűeké (liberálisok és a széljobb egy részét tömörítő ENF).

Feljöttek a zöldek és a balszél pártja, a GUE/NGL. Visszaesett a brit konzervatívok zömét is magában foglaló euroszkeptikus ECR, valamint a Brexit-párti britekből, a széljobb német AfD-ből és a populista olasz 5 Csillagból is összeálló EFDD. A magyar mandátumok megoszlása: Fidesz-KDNP 13, Jobbik, MSZP-Párbeszéd 3-3, DK 2.

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

FüHü
-
0
Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy „sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor „könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

Dobrev Klára vezeti a DK európai parlamenti listáját

FüHü
-
0
Dobrev Klára vezeti a DK európai parlamenti listáját

A Független Hírügynökség értesülése szerint Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nemcsak a választáson vezeti a párt választási listáját, hanem el is fel is veszi mandátumát. Vagyis nem csak a kampányhoz adja a nevét, hanem tényleg európai képviselő szeretne lenni.

A Demokratikus Koalíció listájának második helyén Molnár Csaba, a harmadik helyén pedig Rónai Sándor szerepel. Niedermüller Péter, a párt egyik mostani EP képviselője maga döntött úgy, hogy 67 évesen nem vállal újabb ciklust, ezért nincs a listán.

A hírt Molnár Csaba jelentette be. Dobrev Klárát úgy mutatta be, mint a DK alapító tagját, hangsúlyozva, hogy négy nyelven beszélő jogász, közgazdász, uniós fejlesztéspolitikai szakember.

Molnár Csaba a sajtótájékoztatón kérdésre elmondta, kifejezetten csalódottak lennének, ha a tavaszi EP-választáson nem szereznének újra legalább két mandátumot.

Hangsúlyozta: az EP-választásnak történelmi tétje van Magyarország és az egész EU szempontjából. Az egyik oldalon azok a politikai erők állnak, akik erős, egységes Európát akarnak, akik az európai egyesült államok létrehozásában látják a jövőt. A másik oldalon állnak az „Orbán-félék”, akiknek az az egyetlen céljuk, hogy minden egyes „ellopható eurót kiszedjenek” az unióból, és amikor felelősséget kellene vállalniuk, akkor akadályozzák az európai együttműködést.

Gyurcsány Ferenc tegnap közölte, hogy önállóan indulnak az EP-választáson, nem akar közös ellenzéki listát. Azt is elmondta, hogy a listát nem ő vezeti, mert továbbra is a belpolitikával akar foglalkozni.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 2. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking (fék)nyúz, 2019. február 2. – Tudósítás a másik valóságból

Szájer Józseftől megtudhatjuk, hogy az európai baloldali pártokat a félelem vezérli, mégpedig azért, mert hamarosan eltűnhetnek a történelem színpadáról. Bakondi György azt magyarázta el nekünk, hogy az EP-ben lefolytatott beszélgetés kampányesemény volt. A Magyar Hírlap elmagyarázza, hogy Merkel, az egy fáradt hölgy.

Szájer József: A migránspárti baloldal hamarosan eltűnhet a történelem színpadáról

Interjút adott a Magyar Időknek Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az interjúban Szájer beszélt a Magyarország elleni Soros-támadásról, amelyet az eddigi legértelmetlenebb és legsilányabb vitának nevezett. Emellett beszélt a magyar balliberális ellenzékről, a migránspárti baloldal európai helyzetéről.

A szerdai vitának azonban annyi tétje sem volt, mint a korábbiaknak, hiszen semmilyen külön határozatot nem fogadott el az Európai Parlament, illetve jelen esetben még annyi jogkövetkezménnyel sem kell számolnunk, mint például a korábbi Tavares-jelentésnél.

Szájer szerint ez volt az eddigi legértelmetlenebb és legsilányabb autodafé, amit eddig az európai baloldal Magyarország ellen produkált.

Szájer arról is beszélt, hogy az európai baloldali pártokat a félelem vezérli, mégpedig azért, mert hamarosan eltűnhetnek a történelem színpadáról. (Magyar Idők: Eltűnőben a migránspártiak a történelem színpadáról)

Bakondi György: az EP-ben lefolytatott beszélgetés kampányesemény volt

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint már a jogállam problémakörét feszegető kérdésfeltevések is hamisak voltak az Európai Parlamentben szerdán, a legfrissebb magyarországi fejleményekről tartott vitában.

Bakondi György pénteken az M1-en úgy fogalmazott, hogy ez a beszélgetés – amelyet nem nevezne vitának, mert csak „néhányan” voltak – a májusi EP-választások kampányeseménye volt.

A vita fogadtatásáról azt mondta: a baloldali és liberális média próbálja felhívni a figyelmet Magyarország általuk vélt hibáira, európai értékekkel szerintük össze nem egyeztethető magatartására. Ezek a főtanácsadó szerint vagy teljes mértékben valótlanságok, vagy „felnagyított” esetek.

Bakondi György elmondta: az európai szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke büszkén mondta, hogy húsz éve konzultál Soros Györggyel és nagy barátja az üzletembernek, a nyílt társadalom eszméjének követője.” (888: Az EP-választások kampányeseménye volt az EP-ben lefolytatott vita)

Merkel, a fáradt hölgy

Bő két héttel azután, hogy Angela Merkel Emmanuel Macronnal Aachenben aláírta az új német–francia együttműködési és integrációs megállapodást, a német kancellár a jövő héten Pozsonyba látogat, ahol a visegrádi országok miniszterelnökeivel találkozik. A tárgyalások fő témája – az előzetes tájékoztatás szerint – a harminc évvel ezelőtti európai társadalmi változás lesz, továbbá az európai ügyek, a külpolitikai kérdések, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra, valamint Oroszországra és Ukrajnára, végül, de nem utolsósorban a politikai-gazdasági együttműködés elmélyítése. A még nem öreg, de fáradt és enervált hölgy látogatása aligha hoz olyan fordulatot, mint Claire Zachanassian Güllenben (lásd Dürrenmatt híres tragikomédiáját), mégis több szempontból is fontos lehet. Először azért, mert egy politikai pályája korántsem dicsőséges vége felé közeledő hölgyről van szó, aki Németország kancellárjaként 2015 óta több gondot, bajt és kárt okozott országának – és nem mellesleg egész Európának –, mint amennyi jót és hasznosat tett 2005 és 2015 között.

No meg azért is, mert a múlt héten a francia elnökkel aláírt aacheni szerződés kapcsán Merkel arról beszélt, hogy a német–francia együttműködésre a „növekvő populizmussal és nacionalizmussal” szemben van szükség, s ezzel félreérthetetlenül a tömeges bevándorlást és Európa iszlamizációját a leghatározottabban elutasító V4-ekre, különösen a magyarokra és a lengyelekre utalt. Ezért is kíváncsian várjuk, hogy hoz-e valódi fordulatot a fáradt hölgy pozsonyi látogatása. (Magyar Hírlap: A fáradt hölgy látogatása)

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 31. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 31. – Tudósítás a másik valóságból

A Magyar Idők közölte velünk, hogy érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz. A PestiSrácok olvasói is megtudhatták, hogy az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból. A 888 megírta, hogy Románia csicskaország, hiszen kész befogadni a migránsokat.

Orbán Viktornak szobrot kellene emelni

Érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára.

A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg, de akadt olyan politikus is, aki szerint Orbán Viktornak szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat.

Deutsch Tamás fideszes képviselő az ülés után úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament a választási kampány miatt vette újból napirendre a magyarkérdést. Deutsch Tamás aláhúzta azt is, hogy „fájdalmas volt látni, hogy az ellenzék jobban gyűlöli Orbánt, mint szereti a saját hazáját”. (Magyar Idők: Érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz)

Az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is

Magyarország, mint siralomház, vagyis az újrabszolgák újországa, ahol a hatalom fegyveres verőlegényei tartják rettegésben az ellenzéket – így acsarkodtak a magyar ellenzékiek szerdán az Európai Parlamentben, ahol Judith Sargentini holland zöld képviselő és társai kezdeményezésére ismét a magyar jogállamiság horrorisztikus helyzetéről vitáztak. Sargentini azt követelte, hogy az Európai Tanács haladéktalanul kezdje meg a 7-es cikk szerinti elmarasztaló eljárást Magyarországgal szemben. A DK-s Niedermüller Péter azonban tovább ment: ő egyenesen kizáratná hazánkat az EU-ból.

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint a szeptemberi vita ismétlődött meg, csak tíz fokozattal mélyebb színvonalon. “Úgy tűnik, az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is” – mondta Szájer. (PestiSrácok: Az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból, még az övéik sem voltak kíváncsiak rájuk)

Románia tövig benyal a migránspártoló országoknak

A több mint 100 éve megfelelési kényszerben szenvedő Románia a függetlenségének teljes elveszítését úgy koszorúzza meg, hogy tövig benyal a migránspártoló országoknak.

A román belügyminisztérium azt állítja, hogy ők eddig is migránspártiak voltak, de szándékuk jeleként be is fogadnák azt a 47 menekültet, akik az olasz felségvizeken rekedtek.

A tárca szerint „a migránsok egy részének befogadására való hajlandóság kifejezése tulajdonképpen igazolása az EU-tagállamok közötti szolidaritás elvének a migrációs jelenség kezelése érdekében, amely elvet a román EU-elnökség is támogat.”

Miközben Románia megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy egy toleráns, működő nemzetállam, a valóság némiképp ellentmond ennek. Épp most szüntetik meg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen a magyar szakirányt. Az országból pedig hárompercenként lelép egy ember. (888: Csicskaország: Románia kész befogadni a migránsokat)

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 30. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 30. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo leleplezi, hogy az Európai Parlament ülése csak a Soros-apártiak a legújabb választási szeánsza, még szép, hogy a kormány nem vesz részt rajta. Dömötör Csabától megtudhatjuk: Az EP vitája megfáradt kampányesemény lesz, a szokásos arcokkal. A Századvég javaslata szerint törvénymódosítással szabályozni kell az ellenzéki képviselők botrányos viselkedését.

Az Európai Parlament ülése a Soros-pártiak a legújabb választási szeánsza

Szerda este tartják a Soros-pártiak a legújabb választási szeánszukat Brüsszelben, ahol ismételten hazug állításokkal támadják majd a bevándorlásellenes magyar kormányt. A kormány már korábban közölte, hogy nem vesz részt kampányeseményen, de a Fidesz és a vele szövetséges európai parlamenti képviselők ott lesznek a brüsszeli vitán.

Nem meglepő, hogy az újabb vitát Judith Sargentini pártja kezdeményezte. A bevándorláspárti frakció szerint egyebek mellett a kevés embert megmozgató kormányellenes tüntetések, a munka törvénykönyvének módosítása, valamint az Európában egyébként széleskörűen elterjedt közigazgatási bíróságok létrehozása miatt indokolt az esemény.

A Soros György egyik legfőbb szövetségesének számító Sargentini nemrég a függetlenség látszatára sem adva részt vett egy brüsszeli kormányellenes „tüntetésen”. (Origo: Ma Brüsszelben folytatódik Soros György választási kampánya)

Az EP vitája megfáradt kampányesemény lesz, a szokásos arcokkal

Az Európai Parlamentben ma felteszik a régi lemezt, megint Magyarországot támadják majd. Megfáradt kampányesemény lesz, a szokásos arcokkal – írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookon.

Dömötör Csaba államtitkár kifejtette, „a mai Magyarország-vita nem lesz más, mint egy nagyon-nagyon megfáradt kampányesemény a szokásos szereplőkkel. Senki ne csodálkozzon, ha ezen a kormány nem vesz részt”. (Magyar Idők: Dömötör Csaba: Az EP-ben ma felteszik a régi lemezt)

Törvénymódosítással szabályozni kell az ellenzéki képviselők botrányos viselkedését

A Századvég legfrissebb elemzésének hátterében a magyar és európai parlamenti ellenzéki képviselők botrányos és vállalhatatlan viselkedése, valamint a Magyarországgal szembeni notórius kirohanásai állnak.

A Századvég álláspontja szerint az országgyűlési képviselők agresszív magatartásának negatív társadalmi következményei lettek, amelyek súlyosak, bizonyos körben irreverzibilisek.

A Századvég szerint szükséges az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló 2004.évi LVII. törvény megjelölt részeinek képviselői magatartási kódexszel történő kiegészítése. A javasolt kiegészítő szabályozás értelmében mindkét jogszabály világosan rögzítené a képviselők nemzetbiztonsággal, közbiztonsággal, a közrend és köznyugalom fenntartásával kapcsolatos felelősségét, továbbá a kémtevékenység és az ország fizikai védelme megakadályozásának tilalmát, és a közrend elleni bűncselekmények (részvétel, illetve magakadályozás) kapcsán viselt képviselői felelősség elvét. (888: Századvég: az ellenzéki országgyűlési és EP-képviselők ne forduljanak szembe a hazájukkal!)

Orbán azért nem megy el az EP ülésére, mert az szerinte a bevándorláspártiak kampányeseménye

FüHü
-
0
Orbán azért nem megy el az EP ülésére, mert az szerinte a bevándorláspártiak kampányeseménye

Orbán Viktor a rádióban ma is az állítólagos Soros-tervről beszélt, szerinte ennek a része, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését. A kormányfő szerint a Soros terv bevallott célja, hogy minél több migránst hozzanak Európába.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában kampányeseménynek nevezete, hogy a jövő héten újra Magyarország lesz a téma az Európai Parlamentben. Azt mondta, mindig ott van, ahol a magyar nemzeti érdekekért kell harcolni, de ezen a vitán nem vesz részt, mert a bevándorláspártiak kampányeseményét nem fogja segíteni. Ha egy vitának nincs tétje, nem kell benne részt venni, az csak egy Soros György féle szeánsz lesz. Öt hónap múlva ezek az emberek sehol sem lesznek már, ő pedig nem segíti a bevándorláspárti EP-képviselők kampányát.

Orbán: Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni

Sorosnak erős képviselete van az EP-ben – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy új szakaszba lépett a Stop Soros törvény, vagyis a civil szervezetek korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárás. A baloldal Timmermanst akarja a Bizottság élére, aki Soros embere, vagyis Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni. Soros az európai intézmények nyílt elfoglalására és uralására törekszik.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését, Orbán kifogásolta, hogy az ellenzéki EP-képviselők támogatták a javaslatot.

Szerinte a javaslat „elég primitív”, a jogállamiságot megítélő testületben „mindenféle személyek” ülnének. Miután egyetértésben kell elfogadni a javaslatot, ebből nem lesz semmi, de amúgy is ellentétes egy ilyen lépés az Unió jelenleg érvényes szabályaival. Minden tagállam beleegyezése kellene hozzá, márpedig ő ezt a szabályt nem fogja elfogadni.

A civil szervezetek uniós támogatásának növeléséről, „a Soros-féle NGO-knak” szánt pénzek megháromszorozásáról azt mondta, hogy ezzel a Soros-tervet hajtják végre, a migránsok beengedését.

Orbán szerint a magyar gazdaság jól teljesít

Orbán szerint lehet arról beszélni, hogy ki milyen rangsorban helyezkedik el a gazdaságok között, de a legfontosabb, hogy a befektetők egyik kedvence. Magyarország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjából. A magyar gazdaságpolitika serkentő, a fő cél nem önmagában a négyszázalékos növekedés, hanem az, hogy az unió átlagos növekedését minden évben két százalékkal haladja meg a magyar gazdaság.

Orbán úgy véli, kiváló emberek dolgoznak a kormányban, és Matolcsy György is az. A legnehezebb dilemma szerinte, hogy lehetne gyorsan csökkenteni az államadósságot – két év alatt le lehetne vinni a jelenlegi 71 százalékról 50 százalék közelébe -, de akkor nem lehetne gazdaságfejlesztésre költeni.

Orbán hangsúlyozta, a demográfiai problémát nem migrációval kell megoldani

A meghatározó döntése az volt a nemzeti konzultációnak, hogy a demográfiai problémát nem migrációval, hanem családpolitikával kell megoldani, mondta Orbán, majd hozzátette, hogy Novák Katalin államtitkár egy hosszú és drága akciótervet alakított ki, amit nem lehet egyszerre megvalósítani.

A gyerekvédelem a legfontosabb, ez szívkérdés – mondta Orbán. Ezért fölkérte Gulyás Gergelyt, hogy rakjon össze egy koncepciót a gyerekvédelemmel kapcsolatban.

Vannak szerinte olyan elemei a családpolitikának, amiket érdemes alkotmányos szinten rögzíteni, de túl sok részletet nem akar bevinni. Más kormányok is jöhetnek, ezért nem jó, ha szűkre szabja a mozgásterüket az alkotmány, de az alapvető dolgokat rögzíteni kell.

Orbán: Andy Vajna távozása komoly veszteség

A rádiós beszélgetés végén Orbán azt mondta, hogy Andy Vajna magasról tett a pártpolitikára, szerette a hazáját. Nagyszerű ember volt, a távozása komoly veszteség.

1...101112...1611. oldal a 16-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség