Kezdőlap Címkék Európai Egyesült Államok

Címke: Európai Egyesült Államok

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Orbán: ”Elfoglaljuk Párizst, visszavesszük Varsót, átvesszük az irányítást Brüsszelben”

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vázolta fel az európai szélsőjobboldal programját az ujjongó tömeg előtt Olaszorszában, ahol Matteo Salvinivel együtt hirdettek új Európa politikát a Liga nagygyűlésen.

Matteo Salvini az olasz szélsőjobb emelkedő csillaga volt mindaddig amíg meg nem kezdődött Putyin agressziója Ukrajna ellen. Salvini Putyin támogatásával jutott fel a Liga élére hiszen korábban csak mezei képviselő volt az Európai Parlamentben. Csakhogy Brüsszel és Washington számára nem elfogadható Putyin embere a római kormányzat élén, ezért az újfasiszta Giorgia Meloni beelőzte Matteo Salvinit. Meloni mint olasz kormányfő támogatja Washington és Brüsszel Ukrajna politikáját, ezért elfogadható mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió számára.

Orbán mesterterve Európa elfoglalására

“Európa legnagyobb politikai ereje leszünk, és akkor kézbe vesszük a brüsszeli politikát, és újra naggyá és erőssé, biztonságossá, gazdaggá és szabaddá tesszük Európát!”

Make Europe Great Again! Ez Trump jelszavának átvétele, de mit jelentene ez a gyakorlatban? Lehetséges-e európai nacionalista egység?

Ehhez közös program és főként közös ellenség kellene

Tulajdonképp mind a kettő megvan, de mind a kettő bevallhatatlan. A közös ellenség ugyanis az Egyesült Államok lenne. Vele szembe állítanák az Európai Uniót, Oroszországot és Kínát. Ez a két milliárdos blokk erős ellenfelévé válhatna az USA számára. Washington ezért is vétózta meg ezt az elképzelést amikor 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen betette a kaput a nagy kontinentális álomnak, melyet Orbán Viktor keleti nyitásnak nevezett el. Valójában egy német elképzelésről van szó: Németország az ötvenes évek óta intenzíven együttműködik Kínával, amely mára az Európai Unió elsőszámú kereskedelmi partnere lett.

Europe is a dead man walking

A gazdasági program is megvan Európa számára: ezt Mario Draghi dolgozta ki. Ő az Európai Központi Bank elnöke volt, majd Olaszország miniszterelnöke. Most pedig Giorgia Meloni gazdasági tanácsadója. A terv lényege egy nagy lépés előre az Európai Egyesült Államok felé: közös pénzügyi alapok létrehozása hitelből. Ezekből lehetne finanszírozni a gazdaságfejlesztési terveket éppúgy mint a zöld átállást vagy épp a közös hadiipar korszerűsítését.

Apró probléma, hogy Draghi tervének sehol sincsen meg a politikai támogatottsága. A magyar kormány nyíltan ellenzi azt.

A patriótáknak viszont van egy nagy problémájuk: nem tudnak pénzt szerezni!

Az uniós tagállamok saját forrásból nem tudnak segíteni magukon mint Münchausen báró, csak a közös hitelfelvétel biztosítana többszáz milliárd eurót, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Make Europe Great Again!

Európa jelenleg patthelyzetben van: a népszerű politikai programok megvalósíthatatlanok – ahogy ez Magyarországon különösen jól látszik – az ésszerű gazdasági tervek viszont népszerűtlenek, ahogy Macron elnök példája mutatja Franciaországban, ahol mind a szélsőjobb mind a szélsőbal elveti a racionális gazdaságpolitikát.

Az USA, a nagy szövetséges nem segít, számára csak az a fontos, hogy nem jön létre a nagy kontinentális szövetség az Európai Unió és Oroszország illetve Kína között. Vagyis Európa éppúgy zsákutcában van mint Orbán Viktor. Innen szép győzni…

Magyarország versenyképessége a mélyben

0

A magyar diplomácia a versenyképességet állítja a középpontba az uniós soros elnökségének idején, amelyet Orbán Viktor látványos diplomáciai körúttal nyitott meg.

A diplomáciai roadshow nem feledteti a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas teljesítményét a versenyképesség terén: a 39-ik helyről az 54-re csúsztunk vissza azon a 67-es listán, melyet Lausanne városában állítottak össze az IMD Business School for Management and Leadership Courses főiskolán. 2022 óta tehát két éve alatt 15 hellyel lejjebb végeztünk a versenyképességben holott mindenki tudja: hosszú távon ez dönt egy ország megítéléséről. Ráadásul az élvonalban olyan kis államok végeztek, melyek méretei összehasonlíthatók a magyar gazdasággal: Szingapúr, Svájc, Dánia, Írország, Hongkong és Svédország. A szomszédos Ausztria viszont jelentősen visszaesett: 2020-ban még a 16-ik volt míg idén már tíz hellyel lejjebb, a 26-ik helyen végzett. Az eredmény: Ausztria recesszióval néz szembe a választások évében.

Orbán épp Bécsben jelentette be az új frakciót

A magyar miniszterelnök, az osztrák Szabadságpárt vezetőjével  és a cseh ANO mozgalom vezérével együtt indította meg új európai szélsőjobb mozgalmát, amely Marine Le Pen 30 képviselőjének csatlakozása után a harmadik legnagyobb frakció lett az Európai Parlamentben a Néppárt és a szocialisták után.

A Fidesz brüsszeli magánya megszűnt pontosabban társas vállalkozássá vált: olyan pártok koalíciója, melyeket Európában és a NATO-ban nem látnak szívesen.

Miért nem? Egyrészt, mert a frakció csaknem minden pártja nyíltan oroszbarát, melyet Orbán Viktor azzal is bebizonyított, hogy Moszkvában parolázott Putyin elnökkel, egyedül az uniós tagállamok vezetői közül hiszen Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta senki sem vállalkozott ilyesmire. Az új frakció másik problémája még nagyobb: semmiféle ésszerű gazdaságpolitikával nem rendelkeznek olyan időszakban amikor a versenyképesség létkérdéssé vált, ahogy arra Mario Draghi ex olasz kormányfő jelentése felhívta a figyelmet. A jelentés, melyet a brüsszeli bizottság rendelt meg, egyértelműen megállapítja: az Európai Unió lemarad az USA és Kína mögött, ha nem hajt végre drasztikus változtatásokat mindenekelőtt abban, hogy közösen pénzelik a tagállamok a gazdaságfejlesztését.

A patrióták – így nevezi magát Orbán frakciója – teljes egyetértésben elutasítják a közös pénzalapokat, mert az Európai Egyesült Államok megteremtésének lehetőségét látják benne -nem alaptalanul.

Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: újabb közös hitelfelvételt Magyarország nem támogat az Európai Unióban.

A patrióták idióták

Ez a frappáns nézet fogalmazódott meg Aix en Provence-ban a francia Davos konferencián, ahol a francia üzleti és politikai elit vitatta meg az ország problémáit. Az üzleti világ Macron elnök mellett állt ki, liberális gazdaságpolitikájának legfőbb támogatója nem más mint Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault, akinek a vagyona immár meghaladja a 200 milliárd eurót is.

Kivesézték Marine Le Pen demagóg gazdasági programját is, és megállapították, hogy az rövid idő alatt a pénzügyi csőd szélére sodorná Franciaországot sőt az egész eurozónát tekintettel arra, hogy a franciák súlya igen jelentős az európai gazdaságban.

Marine Le Pen mozgalma egyelőre nem került kormányra, a szélsőjobb vezére 2027-re készülődik amikor a következő elnökválasztáson szeretné elérni az Élysée-palotát. A választások második fordulója megmutatta, hogy a franciák többsége elutasítja ezt, Marine Le Pen számára maradnak a proteszt szavazatok. A kijózanodás: ha hatalomra akarnak kerülni az Európai Unió második legerősebb országában, akkor szakítaniuk kell az oroszbarát politikával, melyet Washington nem fogad el, és olyan gazdaságpolitikát kell találniuk, melyet a hazai elit nem minősít idiótának. Nem könnyű feladat, de Giorgia Meloninak sikerült: Olaszország első női kormányfője teljes erővel támogatja Ukrajnát, a gazdaságpolitikát pedig rábízta elődjére, Mario Draghira. Aki megállapította:

ha minden így megy tovább, akkor Európa végképp lemaradt a globális gazdasági versenyben.

Médiaháború lengyel módra

0

Ellenzékbe kerülve a jobboldali radikális PiS, és annak vezére, Jaroslaw Kaczynski, egyszercsak felfedezte a médiapluralizmust. Amíg hatalmon voltak addig mindent megtettek annak érdekében, hogy a kormányzati ellenőrzés alá vonják a média mind nagyobb részét.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap főszerkesztője egyenesen azt vizionálta, hogyha a PiS megnyerte volna a választásokat, akkor Putyin médiapolitikája köszöntött volna be Lengyelországban is. De hát nem a PiS nyert, a liberális Donald Tusk alakíthatott kormányt, amely hozzákezdett a közszolgálati média átalakításához. Pontosabb lenne talán visszaalakításról beszélni hiszen Lengyelországban a közmédiát – Orbán Viktor radikális módszereit követve – teljes mértékben kormányzati médiává alakították át, amely éppúgy működik mint Kádár János agitprop rendszerében. A különbség csak annyi, hogy a kormányzati médiát már nem a pártközpontból irányítják mint Lakatos elvtárs idején hanem a Karmelita kolostorból.

Rogán Antal ráadásul nagyobb hatalmú ember mint Lakatos elvtárs hiszen ő a titkosszolgálatok fura ura is bár állítólag minden fontos kérdésben itt is Orbán Viktor dönt.

A média és a titkosszolgálat túlságosan is fontos ahhoz, hogy Orbán Viktor kiadná a kezéből. Lengyelországban is személyesen Jaroslaw Kaczynski vette kezébe az ügyet: a közszolgálati média épülete előtt tiltakozik a PiS a várható változások ellen.

Kaczynski kijelentette:

”nincsen demokrácia médiapluralizmus nélkül. Lengyelországban jelenleg ez a közszolgálati média”

– hangoztatta a PiS vezére. Aki kihasználta az alkalmat az Európai Unió bírálatára is, ami számunkra igaencsak ismerősen hangzanak a magyar  közszolgálatinak nevezett médiából:
”Vannak német – francia tervek Európa központosítására. Ezek a tervek meg akarják fosztani az országokat a függetlenségüktől. Mindent meg kell tenni, minden módszert fel kell használni annak érdekében, hogy erre ne kerülhessen sor.”

Mit mond Tusk miniszterelnök?

Jövőre a közszolgálati média egyelőre nem kap költségvetési pénzeket. Erre csak azután kerülhet sor, hogy a közszolgálati médiát átszervezték – hangsúlyozta a liberális miniszterelnök.

Donald Tusk lelkes Európa párti és Olaf Scholz kancellárral valamint Emmanuel Macron elnökkel együtt híve annak, hogy az Európai Unió elmozduljon az Európai Egyesült Államok irányába. Sok függ a jövő júniusi európai választásoktól. Ha a jelenlegi néppárti – szocialista – liberális és zöld mainstream nem veszít túlságosan sok mandátumot, akkor az Európai Unió előreléphet az Európai Egyesült Államok irányába. Ezt minden eszközzel akadályozza Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, akik abban reménykednek, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba. Trump nem is nagyon titkolja, hogy gyengíteni sőt szétverni szeretné az Európai Uniót hiszen az amerikai óriáshoz képest akkor csak törpék vennék körül az Egyesült Államokat. Orbán és Kaczynski nem akarják észrevenni, hogy Trump csakis az Európai Unió gyengítésére használja fel őket, egyébként pedig fütyül Lengyelországra vagy Magyarországra. Az USA számára az egész térség csakis stratégiai szempontból fontos, Trumpot viszont a pénz érdekli igazán. Azt pedig nemigen lehet csinálni Európa keleti felében, ezért Trump térképén

Orbán és Kaczynski hasznos idióták, akiket fel lehet használni a PR kampányban miközben a magyar miniszterelnök és a lengyel ellenzék vezére nem veszi észre, hogy maguk alatt vágják a fát az Európai Unió gyengítésével.

Haláli kultúra

Nekik pedig, a halálkultúra erőinek
„nemcsak az anyagi javaink kellenek,
hanem a lelkünk is, és
fel akarják számolni
a nemzeteket az azok védelmére hivatott
nemzetállamokkal együtt.”
 (Kövér L.)

A halál kultúrájáról  az ember arra gondol, hogy igen, az aztán van a rohadéknak! Ezt bizonyítják a temetések szertartásai, az emlékírások és -beszédek, a sírok a nevekkel és szimbólumokkal, a megőrzött fényképalbumok, a hozzátartozók és ismerősök emlékképei, melyek mind-mind a halott továbbélését szolgálják, ezzel biztosítva, hogy noha fizikailag nincsen már köztünk, azért létezik még, ha halványabban is.

Látszik, mennyire nem követik a keresztény vallás eseményeit, ugyanis a „halál kultúrája” hivatalosan nem ez.

A fogalmat II. János Pál vezette be, akinek nagyon nem tetszett az új, erősen individualista világ, ahol az emberek nem Istenért, a hitért és embertársaikért dolgoznak, hanem egyéni hasznukat keresik, hajszolják az anyagi javakat meg az élvezeteket, ráadásul nem tisztelik az életet, sőt törvényes(!) keretet biztosítanak az életellenes cselekedetekhez, lásd abortusz, eutanázia. A háború és az egyéb gyilkosságok nem tartoznak ide, mert ezeket ma már kizárólag tébolydaszökevény pszichopaták művelik, akik nem csak rendkívül kulturálatlanok, de amit tesznek, nem is törvényes sehol.

Közelebbről vizsgálva a kérdést a halálkultúrázás ostobaság, az Ember megérdemli az individualista életfelfogást.

Sok-sok őse rengeteget dolgozott azon, hogy a mai Embernek mára lényegesen több anyagi lehetősége, egészsége és szabadideje legyen az élvezetekre, és az ősök munkájának semmibevétele lenne, hogyha ezért bárkit bírálnának („élvezet” alatt természetesen az és csakis az értendő, ami mást nem bánt, és másnak kárt nem okoz). A bírálat persze a pápák permanens feladata, tőlük nem is vehetjük rossz néven, nem lennének ott, ha nem ezt csinálnák, hiszen a vallás szerint az itteni siralomvölgyben nem az élvezkedés a cél, hanem minden élvezkedés megtagadásával a Mennyország kiérdemlése. A pápák hozzáállása tehát érthető, viszont rögtön más a kritika egy hozzánk hasonló embertárstól, pláne, ha ő ezzel saját önző célját próbálja megsegíteni.

Ma már az állam (elvileg) szekularizált, azaz a bibliai szabályok beépítése az állam vezérlő rendszerébe nem kötelező, az Istenért és a hitért való dolgozás tehát mindenki esetében szabadon választott (ha akarja, dolgozik érte, ha nem, az sem gond), az embertársaival való törődést pedig minden polgár az adók befizetésével tudja le. Az elesettekről, gyengékről, védtelenekről való gondoskodás a befizetett adó birtokában már az állam feladata.

Lenne.

Sajnos vannak államok, és érdekes módon pont a legkeresztényibbek, amelyek előszeretettel hagyják úgy az út szélén az elesetteket, gyengéket és védteleneket, hogy az állami támogatásokból a legtöbbet a gazdagok kapják, a maradékot meg a tehetősek. Elképesztő látni, hogy a XXI. század Európájában van még ország, ahol a tengernyi adó ellenére sokaknak nincs hol lakniuk, és az állam, ahelyett, hogy 18 négyzetméteres lakásokat építene nekik pár tízmilliárdért, ahová hazamehetnek, rendőrileg „kezeli” a helyzetet. Az így megspórolt pénzből aztán látványos sportversenyeket rendez tízszer pár tízmilliárdot beáldozva, leginkább persze önmagának, mert a nép 99,5 százaléka semmit sem nyer vele: ugyanezt látná tévén, ha a versenyt más városban rendezik.

Hát igen. Az állam csak egy pénzbeszedő, a gondoskodást szerinte csinálja más.

A konkrétumokat illetően:

  • Életpártiság

Ma, mikor a bolygót 8 milliárd ember lakja, már a fogalom sem érthető. Ezt a tömeget nem a vallásoknak köszönhetjük (sőt, gyilkoltak nevükben bőven, sokkal többet, mint elég), hanem nagyrészt a tudománynak, ugyanis nem többen születnek, hanem egyre kevesebben halnak meg, és azok is jóval tovább élnek.

A 8 milliárd ember nagyon sok a Földnek, az optimális létszám kb. 300 millióra tehető, a maximum meg, mondjuk, kétszeres – illetve inkább másfél, ha ugyan nem egy. Hová kell még szaporodnunk, tisztelt életpártiak?

  • Abortusz

Az abortusz legfőbb oka, hogy sok helyen nem világosítják fel a 10–12 éveseket (mit tizenkét éveseket, néhány helyen még a tizennyolc évesek felvilágosítása is tilos), hogy mi történik a testükkel nemsokára, és mire vigyázzanak. Még borzasztóbb, hogy a védekezést sokan hiába ismerik, mégsem csinálják, mégpedig a „Mi lesz, ha kiderül?” miatt, ugyanis rettegnek tőle, hogy mit szól majd a szülő, a rokonság, a szomszéd, a város, az iskola keresztény kultúrájú közege a fogamzásgátló megtalálása esetén? További gond, hogy néhányan teljes tudatlanságban érik meg a felnőttkort is, ezért esnek akaratlanul teherbe, a legszörnyűbb pedig a nemi erőszak miatt terhes nő, aki végképp nem tehet semmiről. Egyértelmű, hogy a nem kívánt gyermek megszülése kivétel nélkül mindenkinek rossz. Az újszülöttnek pláne, mert eleve hendikeppel indul, amely hátrány később fokozódni fog.

Ez lenne az élet diadala?

  • Eutanázia

Kegyes halál. Lágyabb szívű hóhérok az általában vallási okokból máglyára ítélteket már az alágyújtáskor megfojtották (ők sem bírták nézni), ugyanezt utánozza a jelenkor, hogy a végstádiumban lévő menthetetlenek ne szenvedjenek sokat. Az életpártiak szerint viszont inkább szenvedjenek.

Az természetesen törvényekkel és szigorú ellenőrzéssel biztosítandó, hogy visszaélések ne történhessenek, de józan ésszel megtagadni merénylet a szenvedővel szemben.

Az, hogy Kövér tudatosan használta-e a „halál kultúrájának erőit” félelemkeltésre, vagy csak valami bombasztikusat akart mondani, sajnos nem tudható, de hogy kit ért „erők” alatt, az nem vitás. Akiknek „az anyagi javaink mellett” a lelkünk is kell, csak egyvalaki lehet: az ördög maga. És az ördög ma nálunk a Kövérék által kijelölt Nyugat. Azon belül is az EU. Azon belül főként von der Leyen asszony. Meg Soros.

A józan ész uralta tartományba visszatérve egyértelműen mondható, hogy az anyagi javaink eddig csak bővültek az EU tagság során, egyrészt kaptuk a felzárkóztatási támogatást, másrészt a multik több pénzt hoznak be, melyet bérekre, szolgáltatásokért és adóként fizetnek itt, mint amennyit haszonként kivisznek.

Az is egyértelmű, hogy amint anyagi javaink nem, úgy hófehér lelkünk sem kell a nyugati ördögöknek, az emberi jogok és a demokrácia annál inkább, de azt meg mi nem akarjuk teljesíteni. Inkább szidjuk őket. Ez a lehalálkultúrázásuk se más.

A nemzetállamok jóval szorosabb szövetséggel való helyettesítése (Európai Egyesült Államok) valós terv lehet. A lépést indokolja, hogy a nemzetállam az emberiség találmányaként nem annyira sikeres, mert nekik köszönhető a modern kor összes háborúja, a permanens fegyverkezés, a hadseregek, az atomhatalmak, a vámok és az útlevél, egymás kölcsönös lenézése, a saját nemzet túlértékelése, a fenyegetettségre való hivatkozás agresszió esetén, a vallási fanatizmus megvédése az értelemtől, a revansizmus, valamint az emberiség közös céljainak állandó kudarca is. Ebből látható, hogy kinek van szüksége rá.

A nemzeti kultúrákat viszont nem fenyegeti senki. Még a halálkultúra erői sem, hiába hazudják azt egyesek.

Sajnos azzal a hazai gyakorlattal, hogy ezt a Kövér-féle maszlagot a nép jó része lelkesen fogadja, és legközelebb ismét rá szavaz, Magyarország értelmisége nem tud mit kezdeni.

Egyelőre?

“A szemünk előtt zajlik az Európai Egyesült Államok kialakulása”

Az Európai Egyesült Államok kialakulása megállíthatatlan folyamat – nyilatkozta a Népszavának Eörsi Mátyás, aki korábban SZDSZ képviselő volt a parlamentben, jelenleg pedig Dobrev Klára tanácsadója.

Eörsi szerint “szó sincsen valamiféle túlcentralizált szervezetről. Az európai intézmények erősödésével nem a polgárok helyzete gyengül hanem a kormányfők hatalma.” Az Európai Egyesült Államok mintája Németország lehet, ahol a tartományoknak nagyon jelentős döntési jogkörük van.

“Az Osztrák-Magyar monarchiában sem mindent Bécsben döntöttek el. Közös volt a külügy, a hadügy és részben a pénzügy.”

A probléma az, hogy épp ezek a legfontosabb területek különösen akkor amikor háború zajlik Európa területén.

“A föderális Európa felé haladás elkerülhetetlen !” – hangsúlyozza Eörsi Mátyás. Miért? “Ez a kulcsa annak, hogy Európa fenntarthassa és megerősítse világpolitikai súlyát” – érvel Eörsi Mátyás.

Európa súlytalan

Ez derül ki az ukrajnai háború esetében. Korábban a német kancellár és a francia elnök tárgyalt Putyinnal Ukrajnáról, ma már erről szó sincs. Putyin csakis az Egyesült Államokkal hajlandó tárgyalni, mert azt látja, hogy az Európai Unió mindenben a washingtoni vonalat követi. Nincs európai politika! A távoli Kínának több beleszólása lehet Ukrajna jövőjébe mint az Európai Uniónak. Hszi Csin-ping elnök a jövő héten Moszkvába látogat, és megpróbál közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. A kínaiaknak van béketerve az ukrajnai háború befejezésére. Ezt lehet bírálni, de van. Hol az európai béketerv? Sehol.

Washington sem Európai Egyesült Államokat akar hanem pénzügyi NATO-t, amelyen belül korlátlanul érvényesítheti a katonain túl a gazdasági érdekeit is Európában.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

0

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Macron a Kozma utcai zsidó temetőben kezdte budapesti látogatását

A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.

Macron elnök európai vezető értelmiségieket látott vendégül – minden európai államból egyet-egyet. Magyarországot az Élysée palotában Heller Ágnes képviselte. A jeles filozófus 90 éves korában halt meg. Politikailag mindvégig aktív volt: állást foglalt amellett, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbik is részt vegyen.

Macron látogatását a zsidó temetőben az is indokolhatta, hogy Franciaországban élt és írt Elie Wiesel, akit Máramarosszigetről szállítottak a halál táborba 1944-ben. A magyar származású zsidó író megkapta a Nobel békedíjat.

Macron elnök találkozott a Mazsihisz vezetőivel is még mielőtt találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel illetve a visegrádi államok vezetőivel.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ferenc pápa látogatásának üzenete is a keresztény – zsidó megbékélés volt: a katolikus egyházfő ellátogatott a budapesti zsinagógába, amely a gettó szimbóluma volt 1944-ben.

Orbán ellenfél és partner

Így fogalmazott elutazás előtt a francia elnök, aki a visegrádi államok vezetőivel azért kíván találkozni, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

Macron elnök ezenkívül választások elé néz: jövő áprilisban tartják meg a kétfordulós elnökválasztást Franciaországban. Macron két szélsőjobboldali ellenfelét nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Marine Le Pen legutóbb Varsóban is találkozott a magyar miniszterelnökkel, akivel nagy szélsőjobboldali frakciót próbáltak összeszeszkábálni Lengyelországban – sikertelenül. A másik szélsőjobboldali jelölt Eric Zemmour berber zsidóként jellemzi önmagát, és elsősorban a muzulmán bevándorlókkal szemben akarja mozgósítani a francia közvéleményt.

Pénz beszél

Franciaország már megkapta az euró milliárdokat az uniós helyreállítási alapból éppúgy mint a két mérsékeltebb visegrádi állam: Csehország és Szlovákia. Magyarország és Lengyelország egy centet sem kapott eddig. Brüsszel nem rejti véka alá, hogy szívesebben adná a pénzt a jelenlegi rendszer ellenzékének: Varsóban Donald Tusknak és Budapesten Márki-Zay Péternek.

Ziobro lengyel igazságügyi miniszter viszont azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy a lengyel diplomácia vétózni fog mindaddig amíg nem kapja meg a pénzt.

Scholz német kancellár Lengyelországban tárgyal, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a lengyel kormánnyal.

Macron elnök Budapesten valami hasonlóra törekszik azzal a különbséggel, hogy igyekszik megosztani a visegrádi tábort. Kompromisszumot kötni a mérsékelt Csehországgal és Szlovákiával. Lengyelországgal és Magyarországgal fennállnak az elvi ellentétek, de gyakorlati megállapodások születhetnek például az atomenergiáról, melyet Franciaországhoz hasonlóan e két állam is támogat miközben Németország ellenzi azt.

Ettől függetlenül Franciaország Németországgal és Olaszországgal együtt kívánja megreformálni az Európai Uniót, és előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski álláspontja ezzel ellentétes, de jelenleg nem sok külső támogatásra számíthatnak, és a saját erejük csekély arra, hogy bármit elérjenek. Annál is kevésbé, mert nem tudnak reális alternatívát felvázolni, Brüsszel bírálatából pedig nem lehet megélni…

Kurz, Orbán, Kaczynski az EU szétverésén ügyködött

Éppen ideje volt, hogy Sebastian Kurz vegye a kalapját hiszen Orbán Viktorral és Jaroslaw Kaczynskivel együtt szét akarta verni az Európai Uniót – írta a Süddeutsche Zeitung elparentálva az alig 35 éves osztrák politikust. Akit azért vesz a német lap elsősorban egy kalap alá Orbánnal és Kaczynskival, mert a migráns vitában mind állást foglaltak Brüsszellel szemben.

Csak emlékeztetőül: Sebastian Kurz megzsarolta Schönborn bíborost, Bécs érsekét is annak érdekében, hogy a katolikus egyház fogadja el a szigorú új migráns törvényt, amely sokban hasonlít a magyarhoz. Csakhogy a magyar katolikus egyháztól eltérően Schönborn bíboros nem engedett a zsarolásnak! Pedig arról volt szó, hogy Kurz embere azzal fenyegette meg a katolikus egyházat, hogy jelentős mértékben csökkentik az állami támogatást, mely nélkül veszélybe kerülhetett volna Ausztria legfontosabb egyházának működése is. Schönborn bíboros nemet mondott, a migráns törvényt jegelték. Kurz pedig megbukott sőt utóda is lemondásra kényszerült. Az egész hálózat, melyet jelentős részben Orbán mintájára épített ki az üstökösként feltűnt Sebastian Kurz, eltűnni látszik a korrupciós botrányokban.

Új szelek fújnak Európában

Olaf Scholz, az új kancellár Berlinben, előre kíván lépni az Európai Egyesült Államok irányában éppúgy mint Macron elnök Párizsban vagy Mario Draghi miniszterelnök Rómában.

Akik ezzel az irányzattal szembenállnak, azok egyre másra tűnnek el a süllyesztőben: Boriszov Bulgáriában , Babis Csehországban és most Kurz Ausztriában. Magyarországon jövőre lesznek a választások, és egyre több budapesti nagykövetség jelzi: Márki-Zay Pétert támogatja.

Az amerikai ügyvivő által szervezett találkozón Ausztria is képviseltette magát. A brexitet végrehajtó Nagy Britannia budapesti nagykövete elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy találkozzon a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével.

Brüsszel egyre határozottabban jelzi: nem szívesen ad pénzt Orbán Viktornak, mert nem lehet biztos benne, hogy azt nem a rokonok, barátok és üzletfelek nyúlják le.

Ha a magyar választóknak Orbán Viktor és az euró milliárdok között kell dönteniük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az az eredmény születik, melyre a magyar miniszterelnök számol.

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK