Európai Bizottság Archives › Független Hírügynökség

Von der Leyen Orbán ál-békekezdeményezéseire reagált Prágában

FüHü

-

2024-08-30

Von der Leyen Orbán ál-békekezdeményezéseire reagált Prágában

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.

Az első alkalommal Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC nemzetközi konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy először, miután júliusban jóváhagyták az EB elnöki posztját a következő öt évre, nyilvános beszédet mond, ezért ez a beszéde különösen fontos. Az elnök az Ukrajna elleni háborúval kezdte, mint az európai kontinens kulcseseményét.

Von der Leyen beszédében ismét elismerte Nyugat-Európa tévedését, amely sokáig alábecsülte Putyin agresszív politikájával kapcsolatos figyelmeztetéseket.

„Oly sokáig beszélt nekünk Oroszországról… Nos, többet kellett volna hallanunk Közép- és Kelet-Európáról”

– mondta.

Az EB elnöke azonban anélkül, hogy név szerint megnevezte volna Orbán Viktort, keményen bírálta politikáját és a hivatalos Magyarországot.

„A magyarokat fogja hibáztatni az 1956-os orosz invázióért? Vagy az 1964-es Csehország megszállásáért?”

Von der Leyen Orbán úgynevezett „békekezdeményezéseire” összpontosított, aki az ellenségeskedések beszüntetésére szólít fel, és ellenzi Ukrajna védelmi fegyverek szállítását.

„Azok, akik azt mondják, hogy „a békéért” vannak, valójában az agresszor megbékítése és Ukrajna leigázása mellett állnak… Vannak, akik sokat az ellenségeskedések egyszerű beszüntetésére helyezik a hangsúlyt.

A béke nem csak a háború hiánya. Béke az, amikor háború lehetetlen és szükségtelen.”

– hangsúlyozta.

„A szuverenitás egyetlen nyelven sem egyet jelent a megszállással” – tette hozzá az EB elnöke.

Mint ismeretes, közvetlenül a magyar elnökség kezdete után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke „béketeremtő körútra” indult, többek között Moszkvába is; az Európai Unióban elhatárolták magukat tetteitől, és hangsúlyozták, hogy Orbán ezeken az utazásokon csak a hazáját képviseli.

Ezzel kapcsolatban Radosław Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője július végén úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődött az EU-ban, és helyzete irritálja a többi tagállamot.

Címkérdés

Falusi Tamas

-

2024-07-05

0

Amikor az ember az írást befejezi, elgondolkodik azon, hogy milyen címet adjon neki, ha nincs még, vagy változtasson-e rajta, ha már van neki.

Sokan mondták, meg mondják is hogy hülye vagyok, mert az én címeim nemhogy nem bombasztikusak, de még csak nem is informatívak, általában megelégszem két-három szóval vagy akár még annál is kevesebbel.

Ebből következően nyilván kevesen olvassák az olyan műveket, amelyeknek például az a címük, hogy Passz, vagy Másfél, esetleg Horizont, és az én címeim hasonlítanak ezekhez.

Ez most azért jutott eszembe, mert olvasom a Mandineren, hogy „Úgy kiosztotta a magyar kormány Vera Jourovát, hogy még Brüsszelben is visszhangzik”, sőt ez a visszhangzás nem is elég a biztosan derék, de sajnos ismeretlen nevű újságírónak, mivel alcím is van hozzá: „Orbán Balázs jól rátapintott a lényegre.” Ilyen esetben én tovább szoktam lépni, hiszen a címből plusz alcímből már mindent tudok, szereplők, történések, megint megvédtük, hurrá, rohadék Brüsszel, éljenek az Orbánok, satöbbi, satöbbi, az pedig nem érdekel, hogy Jourová mifajta és mekkora bűnt követett el, amiért ilyen óriási, Brüsszelig ható és onnan visszhangzó kiosztást érdemel. Minél bombasztikusabb a delikvens kiosztása, annál kevésbé izgat.

A bűnöket tekintve az emberek nagy része naponta vétkezik, így az utóbbi időben már én sem figyelek arra, hogy minden idős hölgyet átkísérjek az út túloldalára, még ha ezen szarvashiba ellentételezéseképpen Orbán Balázs rátapintana is a lényegre, akkor sem, Jourovának meg nyilván még annyira sincs se ideje, se energiája az ilyen átkísérgetésekre, mint nekem, mert sokkal fontosabb dolga van. Ezért hagyjuk ott szegény öregasszonyt, és reménykedünk benne, hátha nem is akar átmenni.

Szóval általában nem érdekel. Mégsem lapoztam tovább. Újból elolvasva a címet meg az alcímet maga a művelet ragadott meg, mert lényegre tapintással kiosztani azért az már valami. Lássuk tehát a győztes hadműveletet. A dolog úgy kezdődött, hogy:

„Jourová az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt nyilatkozott, ahol téma volt Budapest uniós értékekkel való állítólagos szembenállása. Elmondta, hogy a Bizottságnak észrevételei vannak a sajtószabadságról és a jogállamiságról Magyarországon. Magyarország évek óta vitában áll Brüsszellel, a hónap elején az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Budapestre az EU menekültügyi törvényeinek megsértése miatt. Jourová hozzátette, hogy a Tanács elnöksége lehetőség kellene legyen a magyar kormány számára, hogy bebizonyítsa, képesek ezt a feladatot becsületes közvetítőként ellátni, és most várja, hogy történjen valami, ami a professzionalizmust mutatja.”

Ez eddig még csak a szokott rosszindulat („észrevételek”, ugye, meg „bírság”! Hát más nem kéne, Brüsszelkém?), viszont az alelnök asszony ezt a rosszindulatot fokozva volt olyan pofátlan, hogy az Európai tanács magyar elnökségének szlogenjével (Make Europe Great Again = MEGA) viccelődött, ugyanis azt mondta, „Nos, nem túl eredeti, igaz?” Nyilván arra gondolt ez a majd megmondtam miféle nőszemély, hogy Trump programja a „Make America Great Again”, azaz a MAGA kissé hasonlít a miénkre, holott mindenki láthatja, hogy ez vadiúj szlogen, hiszen nem America van benne, hanem Europe, ugyebár! Orbán Balázs ki is osztotta őket, ahogy kell, és mint az az x.com-on olvasható:

„Věra Jourová és az Európai Bizottság szerint a MEGA szlogenből hiányzik az eredetiség. Nem vagyok biztos benne, hogy az olyan korábbi szlogenekben, mint a „Közelebbi Európa”, „Európa, mint feladat” és „Együtt. Rugalmas Európa.” tele voltak kreativitással és innovációval… Ez egy újabb pont, ahol Brüsszel ismét megragadja a lehetőséget, hogy igazságtalanul kritizálja Magyarországot.

Itt az ideje a cselekvésnek, ezt jelenti a magyar mottó! Célunk egy gazdaságilag versenyképes, biztonságos és virágzó EU, amely egy új versenyképességi megállapodást, egy megerősített európai védelmi politikát, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politikát, valamint egy gazdálkodó-orientált agrárpolitikát hirdet. Dolgozzunk együtt, és tegyük újra naggyá Európát!”

Napersze, lehetnek akadékoskodók, akik a kákán is csomót keresve azt ragozzák, hogy:

Nem az Európai Bizottság szerint, hanem csak Jourová szerint nem valami eredeti.
A Trump féle szlogent ismerve tényleg nem az.
Az Orbán Balázs által felsorolt korábbi szlogenek lehet, hogy nem elég kreatívak és nem elég innovatívak, de ilyesmiről Jourová nem is beszélt, ő csak az eredetiséget kérdőjelezte meg, amiben igaza is van. Ezért Orbán Balázs „lényegre tapintós” érve értelmetlen, tisztára olyan, mintha őt valaki hülyének nevezné, és ő azzal vágna vissza, hogy „Na, maga se valami szép!”
„Brüsszel”, azaz Jourová kritikája tehát nem igazságtalan, sőt csak egy vidám megjegyzés, melyet ha valaki sértődős-komolyan vesz, nyilván kiröhögik. Kivéve a Mandinert, mert az ottaniak kötelező feladata a nemkiröhögés. Minden baráti szöveg olvasását meg kell állniuk kiröhögés nélkül. Egyébként tudjuk, mi következik!
A szlogenünket nem Magyarország találta ki, azaz a kritika (ha ugyan ez az) nem Magyarországnak szól. Orbánék persze nagyon szeretnek az egész ország nevében beszélni, így ha a mi Viktorunk odaégetné a reggeli rántottát, és ezt például Manfred (Weber) megtudva elmosolyodna, a mi Balázsunk egy egész ország sztentori hangján dörögné, hogy: „Coki! Ne bántsd a magyart!”, holott Weber nem a magyart bántja, hanem Viktoron mosolyog, ugyanis a lakosság nagy része nem égette oda a rántottát. De még ha oda is égette volna, az elnökkel együtt maga is mosolyogna, ahelyett hogy sértődötten hülyeségeket írogat.
Az, hogy a mottó szerint itt az ideje a cselekvésnek, a „ki hitte volna” kategóriába tartozik. Az orbáni állítás szerint az eddigi mottók a passzivitást sugallták, ám velünk a „na de majd mi” korszak következik. Sajnos ez a szép elképzelés már most hamvába holt, fél év semmire sem elég, az új témák érdemi felvetésére sem, azaz a tényleges munkát majd, ahogy az szokás, az EP végzi. Orbán néha összehívja a Tanácsot, hogy rábólinthassanak a kidolgozott témákra.
Két dolgot remélünk az elkövetkezendő félévtől: kevesebb lesz a Tanács elnökének kiküldése a folyosóra, mert ott kell lennie a szavazásnál.
Az, hogy „Dolgozzunk együtt” stimmel, és az EU tagok szándékával egybevág (végre valami), valamint remélhetőleg azt is jelenti hogy nem vétózgatunk. Zsarolási célból pláne nem.

A fentiek alapján látható, hogy Jourovát Orbán Balázsnak olyan nagyon nem sikerült kiosztani, és még a lényegre való rátapintás sem jött össze, de azért felemelő látni, ahogy az általunk választott észkombájnok a mi nevünkben védelmezik a saját produktumaikat.

Hogy hülyeségekkel? Hát akkor úgy. Az is valami.

Kolozsvár az Európa tizedik legélhetőbb városa

Kenderessy Milán

-

2024-01-12

0

Kolozsvár az Európa tizedik legélhetőbb városa

Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.

A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.

Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.

Zürich a bajnok

Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság listáján.

És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.

83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.

Nemzeti konzultáció I.

Falusi Tamas

-

2023-11-18

0

Ki van ez módolva, kérem! Elsőként rögtön a bölcs vezér, egyben vátesz és street fighter, aki mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. A mostani zátonyra futás esetében a zátony volt hibás, mert nem jött rá, hogy a jobbra föl azt jelenti, hátra, és nem ugrott el idejében. Sajnos a szövetségeseink se jobbak, ők sem értenek egy szót sem belőle, és a FIDESZ tagság sem vezéri szöveg alapján, hanem a központtól kapott papírokból dolgozik.

A fent említett vezér férfiasan kemény, mint a fagyott kutya lába, ezért, hogy a helyzet elfogadható legyen, itt van mellé a lágy, asszonyos, minden buksit megsimogató, még a börtönben sínylődő Budaházyékat is megsajnáló, igazán női lélek, akivel ketten minden nehézség nélkül prezentálják a Magyar Alaptörvény Bibliával mixelt előírását, miszerint az apa férfi, az anya nő. Úgy is néznek ki. Úgy értem, félig legalább. Apánk és anyánk ők kétszemélyben, akiknek gyermekeik boldogsága a legfontosabb, ezért néha megkérdezik a nyolc millió lurkót, mi a véleményük, nehogy már az akaratuk ellenére döntsenek.

Rossznyelvek szerint ugyan az ilyen konzultációk csak a szülők döntéseinek alátámasztásául szolgálnak, ezért áldoznak rá rengeteg pénzt, mert akkor már papírjuk van róla, hogy akármilyen hülyeséget állítanak is, a magyar nép egy emberként mögöttük áll, ám mi a magyar nép természetében bízva tudjuk, ez nem csak szolgai ikszelgetés, hanem saját egyéni vélemény! Egytől egyig! Úgy biza’! A szülők véleményével való állandó egyezés csak azt mutatja, hogy a szülő-gyermek kombónak egyként és közösen is igazsága van. Az a hétmillió, aki a kérdőívet nem küldi vissza, a regnálók szerint ezzel azt a véleményét nyilvánítja ki, hogy a beküldőkkel minden kérdésben egyetért. Holott dehogy. Nem mindegyik, sőt messze nem.

Igencsak meglepő lenne, ha a „nemfideszesek” a fenti tényt kihasználva, szintúgy visszaküldenék a kérdőívet a válaszokkal, mégpedig tömegesen, kábé úgy másfélmillióan, de az ellenzékhez tartozó, ezt megszervezni képes értelmiségi csoportnak sem az ilyen ravasz húzás kigondolása, sem a szorgos agitálás nem az erőssége, így aztán ily meglepetés soha nem is várható.

A konzultáció a lurkók nagy számát tekintve írásban történik, hogy mindenkinek alkalma legyen megfontolni a szülői kérdéseket és a rájuk adandó választ. A nyugati családokban ez úgy működik, hogy nem csak a szülők tehetnek föl kérdéseket, hanem a gyermekek is, de nálunk ez nem szokás, ebből következően a szülők a velük nembaráti újságnál dolgozó gyermekeiket nem engedik még a közelükbe se, ezért azok kénytelenek a szülőkkel baráti újságnál dolgozó gyermekek által kiszivárogtatott szövegekre hagyatkozni. Utóbbiak hivatalból jutnak hozzá, néha még előbb, minthogy az elhangzott volna. Aztán jön a terv szerinti szivárogtatás.

Ez az egyoldalú kommunikáció ugyan már nem beszélgetés, hanem kinyilatkoztatás, ám, ahogy közismert, a magyar virtus, azaz Orbán Viktor kizárólag ezt viseli el.

Az ilyen konzultáció alkalmával gondos szülő nem teheti meg azt, hogy csak úgy fölteszi a kérdést, mert alkalmazkodnia kell az összes gyermek IQ szintjéhez is. Könnyen lehet, hogy utóbbiak egy része nem érti pontosan (hajh, de még milyen könnyen lehet), ezért meg kell magyarázni, ki kell fejteni, adatokkal alá kell támasztani, miért az a válasz jó a gyermekeknek is, melyet a szülők jónak tartanak. Ellenesetben előfordulhatna, hogy néhány butuska gyermek rossz kockába írja az ikszet, ami a szülői célnak nem felelne meg.

A konzultációt a miniszterelnöki kabinetiroda végzi a polihisztor Rogán felügyeletével, aki az alábbiakért felel: általános politikai koordináció, kormányzati kommunikáció, országmárka, turizmus, vendéglátás, e-közigazgatás, informatika, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosítása, mozgóképszakma, audiovizuális politika, elektronikus hírközlés, szerencsejáték szabályozás, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása, polgári hírszerzési tevékenység irányítása és a minősített adatok védelmének szakmai felügyelete. Ha tehát hideg a pörkölt a vendéglőben, nem tetszik a filmbéli naplemente lovasa, vagy idegen kémek randalíroznak a Keletinél, nála tessék reklamálni. A kabinetiroda kb. 500 milliárdos költségvetéséből tavaly 54 milliárd ment kormányzati kommunikációra (ez a FIDESZ propaganda titkos fedőneve), de hogy most mennyi lesz, még nem tudja senki. Várhatóan belefér. Van még közpénz bőven, amennyi kell, és ha ehhez az 54 milliárd/év-hez hozzácsapjuk a szintén FIDESZ propagandista MTVA 130 milliárdját (szintén per év), igazán nevetséges Karácsonyt piszkálni a nem is évenkénti, hanem csak egyszeri fél milliárd begyűjtése miatt, ami még csak nem is közpénz, hanem magánadomány, amelyet senkinek sem köteles „magyarázni”, és amelyről senkinek sem köteles „beszámolni”. Ahogy az köztudott. Illetve dehogy köztudott! A nagy függetlenek valahogy méltóságon alulinak érzik, hogy az ilyesmikről írjanak.

Áttérve a konkrét kérdésekre, az első kérdés rögtön elevenünkbe mar:

Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást!

Az Európai Bizottság arra akar minket kényszeríteni, hogy töröljük el a rezsitámogatást. Állásfoglalásukban azt írják, hogy „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni”. Egy olyan intézkedést akarnak eltörölni, amely havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.

Elsőre azon akad fönn az ember, hogy az EB szövegében szereplő „ajánlás”-ából (HEREBY RECOMMENDS that Hungary take action in 2023 and 2024 to🙂 hogyan lett állásfoglalás, abból hogyan lett akarás, de főleg hogyan lett végül kényszerítés. Az uniós jogi aktusok leírása szerint ugyanis:

„Az ajánlás lehetővé teszi az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak – anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.”

Szóval már megint hazudnak, legyint az ember, mert kezdünk hozzászokni a vízfolyáshoz. Ez a FIDESZ hazugságok technikája. Egyébként a Bizottság a szöveg folytatásában arra utalt, hogy

a FIDESZ féle támogatásból a legtöbbet fogyasztók kapják a legnagyobb összeget,
az alacsony ár nem ösztönöz takarékosságra, és
sok pénzt visz el a költségvetésből, amelynek sokkal jobb helye lenne máshol.

Ha nem az energiahordozókat támogatnák, hanem a rászorulókat, akkor feleannyi pénzből több támogatást kaphatnának azok, akiknek tényleg szükségük lenne rá. Jobban járna az állam, és jobban járna az emberek nagy többsége is. Orbán, a családja meg a gazdag haverjai persze rosszabbul járnának, de ettől még telne nekik a mindennapira (kaviáros jachtozás).

Csak az szavazzon hát a „Továbbra is fenn kell tartani a rezsitámogatást” elképzelésre, aki rengeteg gázt, áramot, vizet fogyaszt, és így lényegesen rosszabbul járna az eltörlése miatt, ugyanis a többek vagy a célzott támogatásból kifolyólag, vagy az állami megtakarítások révén (abból sok más célra, például akár adócsökkentésre is telne) jobban járnának a megszüntetésével. Még azok a középrétegek is, akiknek elsőre úgy tűnik, nem jó ez így, mert többet kell fizetniük.

Érdekes lenne, ha ezt megírnák a lapok. De nem. Nyilván más a dolguk. Hogy mi, azt ők tudják egyedül.

A második hökkenet oka egy immár rengetegszer, főleg a jóságos Miniszterelnök úr által hangoztatott szám, mely szerint az ő emberbarát intézkedésük

„…havonta átlagosan 181.000 forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.”

Hogy mennyi lenne a csökkentés nélkül, abba jobb, ha bele sem gondolunk.

Mivel a lakossági gáz- és az áramszolgáltatás gyakorlatilag teljes egészében az állam kezében van, a teljes támogatás az államtól érkezik, mégpedig személyesen Orbán Viktortól (végül is minden ügyben ő dönt, ezért így természetes), azaz a teljes összeget a költségvetés állja a mi adónkból.

Aki tudja, hogy Magyarország lakásállománya 4,6 millió, és ismeri a szorzást, az a lakások számából, a támogatás mértékéből és abból, hogy egy évben 12 hónap van, a következő eredményre juthat:

A rezsicsökkentés energiafogyasztására jutó támogatás Orbán Viktorék szerint 9.991 milliárd HUF/év, azaz az éves magyar költségvetés főösszegének (39.758 milliárd HUF/év) valamivel több, mint 25 %-a. Ekkora támogatási kiadás (a nyugdíjfizetésre fordított összeg négyszerese) esetén az államcsőd bekövetkeztének időtávja legfeljebb 1,5 hónap. De maximum! Az, hogy egy ekkora méretű ostobaságot sikerült a konzultációba csempészni, vagy azt jelenti, hogy a becsempésző nem normális, vagy azt, hogy a többieket hülyének nézi.

Lehet választani.

Nagy kár, hogy a lapok erről sem írnak semmit. Igaz, eddig sem írtak, akkor meg miért pont most kezdenék?

(folyt. köv.)

Kuleba az EU-ba nevezi országát

FüHü

-

2023-11-08

0

Ukrajna „előny és nem teher” lesz, amint az Európai Unió teljes jogú tagjává válik – mondta Dmytro Kuleba külügyminiszter az Euractivnak az Európai Bizottság várhatóan pozitív ajánlása előtt a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

„Ukrajna nem teher, hanem eszköz. Ha teher lennénk, senki sem beszélne komolyan Ukrajna EU-tagságáról – ne felejtsük el, hogy 44 milliós nemzet vagyunk, nagyon nagy piac vagyunk” – mondta Kuleba karrierdiplomata, aki kulcsszerepet játszott Ukrajna EU-pályázatának újjáélesztésében.

Gazdasági szempontból pedig az EU jelenlegi jólétének forrása a közös piac.

Ukrajna csatlakozásával a közös piac exponenciálisan bővülni fog, és ez előnyökkel fog járni.”

Azt mondta, hogy az ukránokat évek óta frusztrálja, hogy „az EU képtelen megígérni az ukrajnai tagság lehetőségét. A nyugat-balkáni népeket is évek óta frusztrálja, hogy az EU nem tudja teljesíteni a tagságra tett ígéretét.”

„Felelőtlenség lenne, ha az EU elszalasztaná ezt a történelmi lehetőséget, hogy lépést tegyen a bővítés felé, nemcsak Ukrajnával, hanem az összes többi érintett országgal is” – tette hozzá.

Amikor Ukrajna a 2022-es teljes körű orosz inváziót követő hetekben elindította az EU részévé válására irányuló pályázatát, Brüsszelben kevesen számítottak arra, hogy a csökkenő bővítési folyamat olyan ugrást tesz, mint azóta.

Miután az Európai Bizottság ítéletet hoz arról, hogy Kijev végrehajtotta-e a kezdeti reformokat, az EU vezetőinek decemberben dönteniük kell arról, hogy megkezdik-e a tárgyalásokat. De még a Kijevet erősen támogató uniós diplomaták is elismerik, hogy a vita durva lesz.

Kemény csatára számítanak az uniós költségvetés javasolt felülvizsgálata miatt is, amely magában foglalja a Kijevnek nyújtott 50 milliárd eurós új segélyt, különösen azért, mert Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy fenntartásai vannak.

Kuleba azt mondta, hogy „mindig számíthatunk akadályra, de elég ügyesek vagyunk bármilyen akadály leküzdésében”, és hangsúlyozta, hogy „bátorító látni, hogy a jelenlegi vezetők megértik ezt, és meg akarják ragadni ezt a lehetőséget”.

„Magyarországnak és Szlovákiának is az az érdeke, hogy Ukrajna is tagja legyen” – mondta Kuleba

„De az is igaz, hogy az európai uniós tagság felé vezető úton a különböző tagok megpróbálnak minél többet kihozni magukból a csatlakozási folyamat során, mert ezek diplomáciai tárgyalások” – tette hozzá.

Vita az uniós reformról

De világos egyetértés van abban, hogy ha Ukrajna rábólint, akkor még mindig csak az elején lesz egy aprólékos reform- és csatlakozási folyamatnak, amely évekig is eltarthat.

Az EU tagállamai azzal érveltek, hogy a blokknak először meg kell reformálnia magát, mielőtt további tagok felvételén gondolkodna, ami félelmet kelt, hogy ez felhasználható arra, hogy késleltesse az Ukrajna és mások közötti közeledést.

„Most, hogy Ukrajna kilábaltatta az EU-t a bővítési kómából, az EU érdeke, hogy elkerülje a frusztráció egy másik típusát, az elhúzódó reformot. A reform nem ok a bővítés késleltetésére” – mondta Kuleba.

„Ukrajna és más tagjelölt országok számos reformot vezettek be az EU ajánlásait követve. Tudjuk, hogy ez milyen nehéz, de az EU-nak sokkal nehezebb lesz megreformálnia magát – és ezt mindannyian megértjük” – mondta Kuleba.

Az Euractiv által az év elején látott belső feljegyzés kiemelte, hogy a bővítésnek kézzelfogható hatása lehet az uniós költségvetés két legnagyobb területére – a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára.

Kuleba elutasította ezeket az aggodalmakat, de elismerte, hogy nagyon valószínű, hogy a mezőgazdaságról – egy olyan területről, ahol Ukrajna európai erőmű – nehéz lesz tárgyalni.

„De ha mind Ukrajnát, mind az EU-t a közös jólét és biztonság víziója vezérli, akkor válaszokat fogunk találni a kérdésekre, és meg fogjuk találni a megfelelő egyensúlyt.”

Az interjú során Kuleba átváltott a „mi”-re, ami erős jelzés arra, hogy Ukrajna a blokk részének tekinti magát. Amikor a beszélgetés átterelődött az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyre, ez különösen nyilvánvalóvá vált.

Az EU-nak fel kell lendítenie a védelmi ipart

Az év elején kidolgozott tervek szerint az EU ígéretet tett arra, hogy 12 hónap alatt egymillió tüzérségi lőszert biztosít Ukrajnának, először a meglévő készletek feltöltésével, majd közös beszerzési szerződésekkel és az ipari kapacitás növelésével.

Brüsszel azonban elmarad ígéretétől, ami növeli annak kockázatát, hogy az orosz erők fölénybe kerülnek az Észak-Koreából Moszkvába irányuló hatalmas lőszerszállítmányok miatt.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, és itt nem ukrán külügyminiszterként, hanem európaiként beszélek, hogyan fogunk győzni a világban, amikor azok, akik ellenünk állnak, egyszerűen hatékonyabbak katonai ügyekben?”

– mondta Kuleba.

„Nem ítélem el és nem kérdőjelezem meg az EU elkötelezettségét és politikai segíteni akarását, nagyon hálásak vagyunk ezért az akaratért” – mondta. „De valami nincs rendben az európai védelmi ipar működésével.”

Az EU-nak „a védelmi ipar erős piacára van szüksége, amely a közös biztonság- és védelempolitika egyik kulcsfontosságú pillére”.

„A termelés növelésének egyetlen módja egy olyan piac létrehozása, amely zökkenőmentesen működik, és Ukrajnát és más tagjelölt országokat már a piac szerves részének kell tekinteni” – mondta Kuleba.

„Mert sajnos a biztonsági vagy védelmi igények Európában csak növekedni fognak a változékony világ miatt, amelyben élünk.”

A Transparency félreérti

Bauer Tamás

-

2023-02-02

0

Bemutatták a Transparency International rendszeresen elkészülő korrupciós jelentését a világ országairól, és a magyar szervezet illetékeseinek arra kellett rámutatniuk, hogy a korrupciós fertőzöttség szempontjából Magyarország immár az Unió leginkább fertőzött tagországa.

Természetesen a média is felkapta a témát, az újságírók együtt szörnyülködtek az elszomorító eredményen. A szörnyülködés annyiban jogos, hogy a korrupció-érzékelési indexet az adott országgal, annak hatóságaival kapcsolatba kerülők véleményének összegzéséből számítják, s az most így alakult. Ugyanakkor szerintem az állítás az eredmény félreértett értékelésén alapul.

Kiderül ez tulajdonképpen a Transparency magyarországi ügyvezetőjének a Klubrádióban elhangzott interjújából is. Martin József Péter ugyanis elmondta: amellett, hogy az intézmény által számított korrupciós indexet illetően Magyarország immár Romániánál és Bulgáriánál is rosszabb eredményt produkál (miközben az előző jelentés szerint még holtversenyben volt velük), a „hétköznapi” korrupció Romániában vagy Bulgáriában még mindig kiterjedtebb, mint nálunk,

nálunk az államilag szervezett korrupció erősebb. Merthogy Magyarországon a Fidesz-közeli cégek megszállták az államot.

A Transparency magyarországi vezetője jó irányban indul el, de nem jut el a helyes megoldáshoz. Nálunk ugyanis nem a state capture, az állam megszállása nemzetközileg ismert esetéről van szó. Nem a politikát befolyásoló vállalkozásokról, hanem a fordítottjáról: a politikai hatalom által önkényesen kedvezményezett, közpénzből felfuttatott és ugyanakkor a politikai hatalmat szükség esetén kiszolgáló vállalkozásokról van szó.

Amikor Lánczi András filozófiaprofesszor, Orbán egyik házi ideológusa néhány éve azt nyilatkozta, hogy amit az ellenzék korrupciónak nevez, az nem az, hanem a Fidesz politikájának lényege, bizonyos értelemben igazat mondott.

(Már korábban is elismertem ezt.) Amit a büntetőjog korruciónak nevez, vagyis amikor valaki pénzt vagy ajándékot ad egy közigazgatási tisztviselőnek (vagy más esetekben akár egy vállalat ügyintézőjének, anyagbeszerzőnek vagy bolti eladónak), hogy a tisztviselő, ügyintéző, eladó neki kedvező döntést hozzon (például neki adjanak egy megrendelést, megkapjon egy építési engedélyt, hozzájusson hiánycikkhez stb.), az klasszikus vesztegetés, korrupció, amely mindig kölcsönös előnyökről szól.

Ilyen is előfordul a Fidesz államában, például a Schadl–Völner ügy jellegzetesen ilyen. Amikor azonban egy közbeszerzést az előre kiszemelt pályázó nyer, mert a pályázati feltételeket is testre szabják, hogy csak ő nyerhessen, az nem kétoldalú, hanem egyoldalú ügylet, nem vesztegetés, nem korrupció a szó büntetőjogi értelmében. Márpedig ez az, ami az Orbán-rendszerben a leginkább elterjedt. Az állami döntés kedvezményezettje nem ad semmit a kedvezményért cserébe. Ő egyszerűen a politikai hatalom kedvezményezettjeként jut előnyhöz. Lánczi professzor szerint ez az orbáni állam ama törekvésének megnyilvánulása, hogy állami eszközökkel támogassa a nemzeti tőkésosztály létrejöttét. A korrupció bűncselekmény, az ilyen állami politika nem az.

Nem így van. Az orbáni államnak ez a gyakorlata valóban nem korrupció ugyan – hiányzik belőle a korrupció alapvető eleme, az előnyök kölcsönössége –, de bűncselekmény, amelyet hivatali visszaélésként, hűtlen kezelésként nevez meg a büntetőjog.

A közbeszerzésnél az állami hatóság kötelessége a közpénzek leghatékonyabb, leginkább takarékos felhasználása. Ha viszont a pályáztatásnál nincs valódi, tisztességes verseny a pályázók között, ha a feltételeket a kiválasztott kivitelező javára alakítják ki, az megvalósítja a hivatali visszaélést, a hűtlen kezelést. Miután ez – mint Lánczi professzor elismerte – a Fidesz tudatosan követett politikája, itt bűnös kormányzás folyik.

A Transparencynél ezt rendszerszerű korrupciónak nevezik, és legtöbbször így beszélnek erről az ellenzéki politikusok. Ez nem pontos jellemzés: itt nem korrupcióról, hanem rendszerszerű hivatali visszaélésről van szó. A különbség a más országokban megfigyelt korrupcióhoz képest nem mennyiségi, hanem minőségi. Nem több, hanem más. Aki mennyiségi különbségként ábrázolja a helyzetet – mint a Transparency rangsora –, az szerintem félreérti a helyzetet, félrevezeti a közönséget.

Nem fölösleges kötözködésrő, öncélú fogalmi vitáról van szó. Ha csak arról lenne szó, hogy Magyarországon több, erősebb a korrupció, mint más országokban, akkor lenne értelme a kormánytól várni a megfékezését. Ahogy az Európai Bizottság teszi. Ha viszont a hatalmon levők által rendszerszerűen folytatott hivatali visszaélésről van szó, akkor ennek visszaszorítása nem várható az Orbán-kormánytól. Ez a kecskére a káposztát esete.

Elismerem: az Európai Bizottság nem tehet mást: partnere nem lehet más, mint a hivatalban levő kormány. A rendszerszerű hivatali visszaélés megszüntetése csak a rendszer megszüntetésétől remélhető. Ez pedig nem az Európai Bizottság dolga.

Orbán készülhet a kiskapuk bezárására

FüHü

-

2022-11-18

0

Tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak, a jelenlegi válságos időszakban pedig különösen fontos lenne, hogy maradéktalanul és mielőbb lehívhatóak legyenek ezek a pénzek – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő közzé tette a legsarkalatosabb pontjait a tervezetnek.

A Fidesz-kormány folyamatosan azt hazudja, hogy valamiféle magyar-ellenes összeesküvés és a baloldali ellenzéki politikus áskálódása miatt nem jut hozzá Magyarország a neki járó pénzekhez. Világos és egyértelmű tény, hogy az egész eljárásra nem került volna sor, ha a Fidesz-kormány betartja a saját maga által is vállalt és olykor hivatkozott európai szabályokat, nem lopja el és költi saját személyes gazdagodására az európai – benne a tisztességes magyar – adófizetők pénzét és nem folytat teljesen felesleges és káros háborút az Európai Unió ellen. Mindazért tehát, ami kialakult kizárólag a Fidesz-kormány a felelős. Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ezzel nekik kell majd elszámolniuk Magyarország és a magyar emberek felé.

A pénzeket az Orbán-kormány bűnös tevékenysége, EU-ellenes harca, a jogállamiságot lebontó, az uniós pénzeket saját hasznára fordító gyakorlata miatt fagyasztotta be az Unió. Ezért nem jutottunk hozzá ezekhez a pénzekhez. Kizárólag az Orbán-kormányon múlik: mennyit, mikor és milyen formában kapunk majd meg ezekből a pénzekből; ez alapvetően a Fidesz kompromisszumkészségén, önreflexióján, változatási képességén és tisztességén múlik.

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak kezdeményezésére jövő héten egy meglehetősen sarkos állásfoglalásról szavazhatnak. Az első – nem teljesen végleges – szövegváltozata már elkészült: többek között a következő tételek szerepelnek benne:

Az állásfoglalás kimondja, hogy a kormány által tett vállalások teljes körű végrehajtása sem szüntetné meg a jogállamiság megsértését hazánkban, ez pedig továbbra is súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását Magyarországon.
Az állásfoglalás kritikus pontként kiemeli, hogy Magyarország kormánya úgy döntött: nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben.
Az állásfoglalásban kiemelt pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még Ujhelyi kezdeményezett a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni.

Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek, akiknek ezeket a támogatásokat (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.) alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás jelenlegi tervezete arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában.

Ez fontos garancia és védelem tehát a kormánnyal szemben, a magyar emberek érdekében.

Az Európai Parlament a tervezett állásfoglalásban felhívja az Európai Bizottságot további lépések megtételére, például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

Az állásfoglalás tervezete tartalmaz egy olyan pontot is, amely rámutat a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások átláthatatlanságára és az azzal kapcsolatos információk hiányára. Teljesen jogos elvárás mind a Bizottság, mind pedig a magyar kormány felé, hogy érdemben és rendszeresen tájékoztassák a nyilvánosságot – az Európai Parlamenten keresztül például az érintett magyar polgárokat is – arról, hogy miről és miként egyeztetnek a fejük felett ebben az ügyben.

Németország nem akadálya az olajembargónak

FüHü

-

2022-04-17

0

Németország nem akadálya az olajembargónak

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

„Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”

Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió „ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.

A szankciók prioritása „Putyin bevételének csökkentése”.

Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:

„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Soha korábban az Európai Unió „olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.

Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:

„A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza

– mondta.

A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.

„Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”

– mondta von der Leyen.

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Polonius

-

2021-09-16

0

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Négyszeresen túljegyezték a magyar államkötvényeket – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Az államkötvények 10 és 30 éves lejáratúak és alacsony a kamat – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy miért is volt szükség erre az 1200 milliárd forintos államkötvény kibocsátásra, ráadásul úgy, hogy szerdán óriási euró kötvény kibocsátás következik?

Az EU nem ad pénzt

Orbán Viktor kekeckedése ezúttal a nemvárt eredménnyel járt: Brüsszel megmakacsolta magát, és nemcsak fenyegetőzik a támogatás megvonásával, de effektíve nem is utal át pénzt! Ez máris nagy csapás a magyar gazdaságnak, perspektivikusan pedig igen komoly negatív következményekkel járhat.

Ha Scholz lesz a német kancellár, amire egyre nagyobb az esély, akkor mind Berlinben mind pedig Brüsszelben megerősödnek Orbán Viktor ellenefelei, akik példát akarnak statuálni. Méghozzá akkor amikor a magyar miniszterelnök sorsdöntő választás előtt áll.

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

Ha tehát a nemzeti együttműködés rendszere fennmarad a választások után is, akkor Orbán Viktornak ellenszélben kell hajóznia, és ezt a nemzetközi pénzpiacok is pontosan felmérik.

Orbán Viktor már a választások előtt csapdába került: ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor növelnie kell az államadósságot, hogy megvásárolhassa a választópolgárok jóindulatát. Csakhogy a magas államadósság kiszolgáltatja őt a nemzetközi pénzpiacoknak, az IMF-nek. Vagyis növekvő mértékben rá lesz utalva Washington, Brüsszel és Berlin jóindulatára. Innen szép nyerni…

Kínos brüsszeli üzenet Orbán Viktornak

Kenderessy Milán

-

2021-09-15

0

Orbán Viktor felkötheti a gatyáját, vesszőfutás lesz számára a következő időszak, hiszen az Európai Bizottság elnökének évértékelőjéből és az arra adott egyetértő reakciókból világossá vált, hogy az Európai Unió még egységesebbé, még együttműködőbbé válik a közeljövőben.

Az Európai Bizottság elnöke bevezetőjében Robert Schuman szavait idézte:

Európának szüksége van egy lélekre és egy eszményképre, valamint olyan politikai akaratra, amely ezt az eszményképet szolgálja.

Két uniós követelményt hangsúlyozott évértékelő beszédének vége felé Ursula von der Leyen asszony, aki a kelet-európai uniós tagállamoknak címezve szavait azt mondta, hogy ezek az államok vállalták a vasfüggöny lebontása után az európai normák betartását, és ezeket Brüsszel számon is kéri rajtuk.

Az egyik ilyen uniós követelmény, melyet Ursula von der Leyen asszony hangsúlyozott, az az, hogy „minden euró cent oda kerüljön ahova azt szánták”! Az uniós támogatások „nem tűnhetnek el sötét csatornákon keresztül”! Miért?

„Nagy pénzekkel kegyeket lehet vásárolni, és a demokratikus játékszabályokat a fejük tetejére lehet állítani. Ezért utána járunk minden korrupciós ügynek!”

Ezt a finom célzást nehéz félreérteni Orbán Viktor körében.

Meg kell védeni a média szabadságot

Ez a másik kínos célzása a brüsszeli bizottság elnök asszonyának, aki felhívta a figyelmet arra, hogy uniós tagállamokban olykor újságírókat ölnek (Hollandia, Málta, Szlovákia).

Az Európai Parlament ezért törvényjavaslatot készít elő a médiaszabadságról. „Meg kell állítani azokat, akik a sajtó szabadságát fenyegetik!” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen. Ezt a célzást is nehéz lenne félreértenie Orbán Viktornak, aki újságíró gyilkosság nélkül is sikeresen formálta át a magyar médiát olyanná, amely döntő többségében a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd támasza lett.

Az Orbán-rendszernek a következő években nem lesz lehetősége ugyanúgy, a hátsó kertkapukon át közlekedve folytatni a jelenlegi, EU-ellenes politikáját.

Egyértelműen új korszak kezdődik, az Európai Uniónak láthatóan megjött a bátorsága is ahhoz, hogy konkrét lépéseket tegyen, amikor a demokrácia leépítését látja egy tagállamban.

Címke: Európai Bizottság

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.

Amikor az ember az írást befejezi, elgondolkodik azon, hogy milyen címet adjon neki, ha nincs még, vagy változtasson-e rajta, ha már van neki.

Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.

Zürich a bajnok

Ez az egyoldalú kommunikáció ugyan már nem beszélgetés, hanem kinyilatkoztatás, ám, ahogy közismert, a magyar virtus, azaz Orbán Viktor kizárólag ezt viseli el.

„Az ajánlás lehetővé teszi az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak – anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.”

Ukrajna „előny és nem teher” lesz, amint az Európai Unió teljes jogú tagjává válik – mondta Dmytro Kuleba külügyminiszter az Euractivnak az Európai Bizottság várhatóan pozitív ajánlása előtt a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

Kemény csatára számítanak az uniós költségvetés javasolt felülvizsgálata miatt is, amely magában foglalja a Kijevnek nyújtott 50 milliárd eurós új segélyt, különösen azért, mert Magyarország és Szlovákia jelezte, hogy fenntartásai vannak.

Vita az uniós reformról

Az EU-nak fel kell lendítenie a védelmi ipart

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, és itt nem ukrán külügyminiszterként, hanem európaiként beszélek, hogyan fogunk győzni a világban, amikor azok, akik ellenünk állnak, egyszerűen hatékonyabbak katonai ügyekben?”

Bemutatták a Transparency International rendszeresen elkészülő korrupciós jelentését a világ országairól, és a magyar szervezet illetékeseinek arra kellett rámutatniuk, hogy a korrupciós fertőzöttség szempontjából Magyarország immár az Unió leginkább fertőzött tagországa.

Amikor Lánczi András filozófiaprofesszor, Orbán egyik házi ideológusa néhány éve azt nyilatkozta, hogy amit az ellenzék korrupciónak nevez, az nem az, hanem a Fidesz politikájának lényege, bizonyos értelemben igazat mondott.

Nem így van. Az orbáni államnak ez a gyakorlata valóban nem korrupció ugyan – hiányzik belőle a korrupció alapvető eleme, az előnyök kölcsönössége –, de bűncselekmény, amelyet hivatali visszaélésként, hűtlen kezelésként nevez meg a büntetőjog.

Elismerem: az Európai Bizottság nem tehet mást: partnere nem lehet más, mint a hivatalban levő kormány. A rendszerszerű hivatali visszaélés megszüntetése csak a rendszer megszüntetésétől remélhető. Ez pedig nem az Európai Bizottság dolga.

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Az EU nem ad pénzt

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

„Nagy pénzekkel kegyeket lehet vásárolni, és a demokratikus játékszabályokat a fejük tetejére lehet állítani. Ezért utána járunk minden korrupciós ügynek!”

Meg kell védeni a média szabadságot

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA