Kezdőlap Címkék Európai Bíróság

Címke: Európai Bíróság

Orbán uniós pénzekből szedi meg magát

A párizsi Le Monde azt állítja, amely hosszasan ecseteli, hogy a magyar miniszterelnök gazdagodása milyen gyors ütemben történik. Ennek szimbóluma Felcsút a maga stadionjával, amely egy jóval nagyobb városhoz illene. Dehát Ceausescu szülőfaluja, Scornicesti is első osztályú futball csapattal rendelkezett annak idején …

Orbán Viktor miniszterelnök mindenáron küzd azért az ellen, hogy az uniós pénzek ellenőrzését komolyan vegyék Magyarországon. Ezért is nem lépett be Magyarország az európai korrupció ellenes ügyészségbe. Orbán Viktor ezen a téren haladékot kapott, de az elfogadott brüsszeli határozat leszögezi: a jövőben az EU-nak joga lesz arra, hogy vizsgálja az uniós pénzek elköltését a tagállamokban. A magyar miniszterelnök sikere csak annyi, hogy erre még rá kell bólintania az Európai Bíróságnak is. Ez elvben két évig is eltarthat, de Vera Jourova uniós biztos kijelentette: néhány hónap is elég lehet ehhez, mert az Európai Bíróság gyorsított ügymenetet alkalmaz.

Miből építkezik Orbán Győző?

A miniszterelnök apja megszerezte az egykori Habsburg birtokot, és ott óriási építkezések folynak. Mégis miből? Pethő András a Direkt.36 főszerkesztője  alaposan tanulmányozta az ügyet, és a Le Monde-nak elmondta: sok uniós pénz is landolt Orbán Győző zsebében noha a közpályázatokon cége nemigen jeleskedik.

Aztán itt Tiborcz István, a kormányfő veje. Az OLAF megállapította: csalás történt 35 magyar település közvilágításával kapcsolatban. A miniszterelnök hű főügyésze azonban nem látott okot a vizsgálatra. A magyar kormány inkább kifizette a 44 millió eurót nehogy az uniós vizsgálat megindulhasson az ügyben.

Mészáros Lőrinc vagyona is jórészt uniós pénz

A Le Monde idézi az Átlátszó ezzel kapcsolatos számait. Eszerint a kormányfőhöz igen közel álló Mészáros Lőrinc, aki Magyarország leggazdagabb embere lett néhány év alatt, 828 millió euró értékű közmegbízáshoz jutott, melynek 93%-a uniós pénz volt!

Ebből a pénzből vette sajtó birodalmát, amely teljes mértékben támogatja Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét.

A jövőben ezeket az uniós pénzeket Brüsszel ellenőrizheti, és ez csapás lehet a magyar miniszterelnöknek. Aki viszont időt nyert, mert a 2022-es választásokig aligha fejeződhet be egy korrupciós vizsgálat, amely aláásná a népszerűségét Magyarországon.

Búcsút mond-e Orbán 7 milliárd eurónak?

A magyar miniszterelnök és csapata lenyúlja az európai pénzeket, ezért ezzel meg lehet fogni Orbán Viktort – állítja az Európai Parlament alelnöke. A német szociáldemokrata politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy ki kell éheztetni Magyarország korrupt vezetőit.

Orbán vétó fenyegetése blöff hiszen ebben az esetben 7 milliárd eurónak inthetne búcsút – hangsúlyozza Katarina Barley.  A baj sokkal inkább az, hogy az európai pénzeket a miniszterelnök oligarchái nyúlják le – sokszor pedig épp a saját veje, Tiborcz István. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország nem lépett be az Európai Ügyészség tagjainak sorába hiszen az ellenőrizhetné az uniós pénzek elköltését.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor bírálja az Európai Néppártot, mely megtűri tagjai sorában a Fideszt, és nem tesz semmit a jogállami normák megvédése érdekében Magyarországon.

Katarina Barley tisztában van azzal, hogy a hatalom bírálja őt Magyarországon hiszen épp a korrupcióra és a jogállami normák be nem tartására figyelmeztet.

Ez utóbbit jól illusztrálja az Európai Bíróság keddi döntése, amely teljes mértékben elutasítja a CEU-val kapcsolatos magyar törvényt.

A brüsszeli bizottság azonnal lépett

Amint a magyar parlament sürgősséggel megszavazta a CEU törvényt, amely megpróbálta ellehetetleníteni az amerikai egyetemet, mely Soros György támogatásával Budapesten működik, az Európai Bizottság a Luxemburgban működő Európai Bírósághoz fordult. A bíróság megállapította: mind az uniós mind pedig a nemzetközi jogszabályokkal ellenkezik a CEU törvény, melynek egyetlenegy célja volt: megalapozni a Soros György elleni kampányt.

A magyar miniszterelnök maga is jogász, és jól ismeri az európai joggyakorlatot. Pontosan tudta, hogy az Európai Bíróság elveti majd a magyar CEU törvényt , de ő viszont bezsebelheti a gyors politikai hasznot a 2018-as választáson. Orbán számítása bevált, a CEU kénytelen volt részben Bécsbe költözni, a Fidesz pedig megszerezte a kétharmadot, amellyel tetszése szerint fogadtathat el új törvényeket a magyar parlamentben.

Európa nemet mondott a lex CEU-ra!

Az Európai Bíróság a mai napon helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és határozatában kimondta: az uniós joggal összeegyeztethetetlen a magyar felsőoktatási törvény „lex CEU”-ként elhíresült 2017-es módosítása, hiszen ez a módosítás alkalmas arra, hogy veszélyeztesse az egyetem magyarországi tudományos tevékenységét és a kutatásvégzést.

Magyarul tehát, ha tehát Orbánék nem hajlandóak változtatni a törvényen, annak az uniós jog szerint pénzbüntetés lehet a vége.

Nem meglepő az Európai Bíróság döntése, hiszen a tanuláshoz és a tudományos kutatáshoz való jog minden európai állampolgár alapjoga!

Nincs jobb- és baloldali tudomány, csak független tudomány létezik, ami kritikus, progresszív, és a tényeken alapszik!

Ez a döntés minden magyar ember számára világosabbá teheti: ha a magyar kormány az EU alapszabályát képtelen elfogadni, akkor nem az egyetemeket kell elűzni, hanem a kormányt!

Stop, Soros: beperelte az országot az Európa Bizottság

A Stop, Soros-törvénycsomag ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. Emellett felszólítja a kormányt a tranzitzónai éheztetés megszüntetésére.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – közölte a testület. Az Európai Unió Bíróságánál (EUB) kezdeményez pert a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt. Más néven a Stop, Soros-törvénycsomag miatt, amelynek keretében a menekülteket segítő civil szervezetek és magánszemélyek vegzálását helyezték kilátásba.

Hiába szóltak kétszer

Egy éve az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, de nem kapott kielégítő választ. Ezután indokolással ellátott véleményt küldött idén januárban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az EUB-nél.

Az utolsó hónapjait töltő Juncker-testület szerint

a magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

  • Az első a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása. A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett ország nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezeteivel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
  • A második a menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be. Ez a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból érkeztek, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak.

Az éheztetés sincs rendben

A bizottság emellett tovább lép a tranzitzónában ellátás nélkül sínylődő menekültek ügyében is, és felszólító levelet küld Magyarországnak. Ez tehát az első lépés, aminek vége szintén a bírósági eljárás lehet.

A bizottság

kifogásolja, hogy a kormány nem ad élelmiszert

azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Az ő nemzetközi védelem iránti kérelmüket elutasították, és harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A bizottság szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodás a vonatkozó irányelv értelmében őrizetben tartásnak minősül. A magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg az irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.

Egy hónap van a válaszra

A helyzet sürgősségére való tekintettel Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.

A szakma gyakorlásának tilalma is törvénysértő

Szinte mellékesen amiatt is bírósági pert kezdeményezett a bizottság, hogy a kormány nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását. Az erre vonatkozó irányelv előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

Az Európai Bíróság visszalőtte a devizahiteles pereket

A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.

Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?

A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben

a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,

amelyet az adós nem írt alá.

Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.

A semmisség feltételei

Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.

Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.

A Kúrián már zajlik a perek elemzése

A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például

az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.

A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

El kell törölni az EU-ellenes magyarországi földtörvényt!

0

Az Európai Bíróság május 21-i ítélete szerint a magyarországi földtörvény sérti a tőke szabad áramlásának elvét, illetve a tulajdonhoz való jogot, ezért a Liberálisok szerint a törvény azonnali hatályon kívül helyezésére, valamint egy pártok feletti szakmai konszenzussal létrehozott új földtörvény megalkotására van szükség. – Hangzik a Magyar Liberálisok közleménye.

Mint ismeretes, az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott új földtörvény korlátozta a külföldi állampolgárok, valamint belföldi és külföldi jogi személyek földvásárlását, illetve megszüntette az EU-tagállamok polgárainak haszonélvezeti jogát. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján kijelenthető, hogy ezek a rendelkezések ellentétesek az EU alapelveivel, ráadásul a magyarországi mezőgazdaság érdekét sem szolgálják.

Mára egyértelművé vált, hogy a termőföld hazai tulajdonban tartásának hangzatos jelszava egy uniós tagállam esetében értelmetlen, tartalmatlan és az európai integrációs folyamatokra is káros célt takar, mindemellett pedig a magyarországi mezőgazdaság fejlődését, a vidék felemelésének ügyét sem szolgálja. Jól látható, hogy az új földtörvény révén a kormány valójában annak a feltételeit teremtette meg, hogy a magyar termőföld kormánypárti politikusok és kormányközeli oligarchák meggazdagodásának szolgálatába álljon, és ezáltal az Orbán-kormány nagybirtokpárti földpolitikája révén újra feudális birtok- és társadalmi viszonyokat teremtsen Magyarországon.

Az Európai Bíróság ítéletének, valamint az új földtörvényben foglaltaknak a magyarországi birtokviszonyokra, és így a teljes agráriumra gyakorolt kedvezőtlen földpiaci és társadalmi hatásainak figyelembevételével az egyetlen észszerű és elfogadható lépés a törvény azonnali hatályon kívül helyezése. A jelenlegi földtörvény helyett olyan új, konszenzusos törvény megalkotása szükséges az ellenzéki pártok, szakmai és civil szervezetek, valamint a magyarországi agrárértelmiség bevonásával, amely nem megy szembe az EU alapelveivel és a kormányközeli üzleti körök helyett a teljes társadalom érdekét szolgálja.

Az anti-osztrák vircsaft ezúttal se sikerült

Tulajdontól megfosztás a külföldiek haszonélvezetét eltörlő földtörvény – döntött az európai bíróság. Bő másfél évtizede sikertelen Orbán harca.

Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő – közölte az Európai Unió luxembourgi központú bírósága kedden.

Cél a zsebszerződések

Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a mezőgazdasági területeken a haszonélvezeti jog kizárólag a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn.

A szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárokat érintette hátrányosan.

A cél a hosszú távra szóló, de elsősorban határozatlan idejű úgynevezett zsebszerződések „hatástalanítása” volt még azelőtt, hogy 2014-ben megszűnt az úgynevezett derogáció, felmentés az uniós külföldi állampolgárok földszerzési lehetőségének megadása alól, amelyet a kormány alkudott ki a 2004-es uniós csatlakozáskor.

Tulajdoni megfosztás

A bíróság kedden meghozott ítéletében hangsúlyozta: az alapvető jogokat minden esetben alkalmazni kell, akkor is, ha egy tagállam bizonyos kivételeket kíván érvényesíteni. A haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül.

Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást,

a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg e feltételeknek.

Noha a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek, a korlátozás valójában nem a tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. A vitatott szabályozás továbbá semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól megfosztottak kártalanításáról – mondta ki a bíróság.

Orbán nem először ment neki a külföldiek (elsősorban osztrákok) efféle földszerzése ellen. Emlékezetes a 2001. júliusi kihelyezett kormányülés. Akkor Orbán helyiekkel találkozott. Kálócfán Orbán azt mondta az embereknek, hogy vegyék elő a zsebszerződéseket, ingyen fölbontják őket, az így eladott földjüket újra eladhatják a piaci ár felett az államnak. Azt mondta, hogy

„ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza”.

Ebből aztán nem lett semmi.

A jelenlegi bírósági ítélet pedig – az MTI tudósítása szerint – nem tartalmaz semmilyen eligazítást arra, mit tegyenek azok, akiket hátrányosan érintett a korabeli törvény. Azt is találgatások övezik, mennyi ilyen fölt van-volt az országban. Becslések több százezer hektárról szóltak akkoriban.

A devizahiteleseknek a hazai törvények szerint is meg kellene nyerniük a pereket! – 2018 (szubjektív) legjobbjai

 „A devizahiteleseket megtévesztették, mert a bankok nem mondták el nekik világosan, hogy a hitel nagy kockázata miatt a kölcsön visszafizethetetlenné válhat. Az árfolyamkockázat miatt a törlesztő részletek ugyanis az adósok teljes bevételét is meghaladhatják! ” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek az Adóskamara alapítója. Ravasz László ügyvéd szerint a devizakárosultak számára halvány remény, hogy az Európai Unió Bírósága az adósoknak kedvező ítéletet fogalmazott, amikor kimondta: a hitel felvevőit mindenképp tájékoztatni kellett volna a devizakölcsönök összes kockázatáról. De ez nem történt meg! Ezzel is magyarázható, hogy az adósok a 300 milliárd forintnyi hitelt ma is képtelenek fizetni. Eddig 50 ezer ember vesztette el új lakását, negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki. Több százezer család – 280 ezer nyugdíjas – küzd jövedelem letiltással.  Ravasz László szerint a devizaadósoknak még a magyar törvények szerint is perek ezreit kellene megnyerni a bankokkal szemben, de a hazai bírói kar a kormányzati elvárást teljesíti, amikor ezekben a perekben nem az adósoknak ad igazat.

Az adósoknak kedvező döntést hozott az Európai Unió Bírósága, amikor kimondta, hogy a magyarországi devizahitelt felvevőket a bankoknak kötelességük lett ügyfeleiket a kockázatokról tájékoztatni Egy ilyen ítélet új helyzetet teremt a hazai devizaperek kimenetelében?

Igen, ámbár jó az esély arra is, hogy az európai bíróság egyébként pozitív döntését a hazai bíróságok a kormányzat nyomására nem hajtják végre. Ugyanis a Kúria a magyar törvények alapján eddig is eljuthatott volna ugyanerre az álláspontra.  De nem tette. Így aztán nagy a veszély, hogy a hazai legfőbb bírói fórum képes egyetlen jogegységi döntéssel megváltoztatni az uniós bíróság határozatát, s akkor a devizahitelesek újra pácban maradnak. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy a hitelkárosultak itthon a mai napig nem tudnak a bankokkal szemben pert nyerni. De reménykedjünk, talán a következő időben valóban lesz erre esély.

A politika ugyan néhol valóban kikezdi a bíróságok függetlenségét, de ma még tartja magát az álláspont, amely szerint a magyar bíróságok függetlenek. Miért gondolja, hogy a kormány képes befolyásolni egyes döntéseit?

Nézze, az Európai Bíróság kizárólag a jog oldaláról vizsgálta meg a devizahitelezés problémáját, s az európai jogértelmezésen keresztül adott rá megoldást.  Viszont Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, s megoldása is csak a politika döntésére változik.

Már a devizahitelek bevezetése 2001-ben is politikai döntésre született. Az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály győzelemként ünnepelte a devizahitel felvételének lehetőségét. Rá egy évre a szocialista kormányfő, Medgyessy Péter – bár tisztában lehetett a veszélyeivel – azért nem szüntette be, mert nem merte vállalni a népszerűtlen döntést. A külföldi valuta alacsony kamata ugyanis lehetővé tett egyfajta életszínvonal emelést, amire a gazdaság akkori állapotában egyébként nem volt lehetőség. Pedig a baloldal 2002-ben a szociális rendszerváltás ígéretével, vagyis osztogatással nyerte a választást. Medgyessy ki is ürítette az államkasszát, amit Gyurcsány Ferenc a gazdaság felpörgetéséből adódó adóbevételekből igyekezett újra feltölteni. A növekedési spirál elindításához szükség volt a devizahitelezés lendületére. Az alacsony kamatok reményében a lakást vásárolni akarók is ezt vették fel, miközben a külföldi bankok elzálogosították a hazai lakásállomány jelentős részét; mindez a magyar hatóságok orra előtt, tehát tudtukkal és beleegyezésükkel történt.

Miután 2008-ban már az adósok százezrei nem tudták fizetni a hiteleket, s a bankok is féltek, hogy pénzüket soha nem kapják vissza, kiegyeztek az állammal, s akkor forintosították a devizahiteleket. Az intézkedést azonban akkor nem hajtották végre, mert az adósok nem tagadták meg a hitelfizetést.  Pedig a tartozásuk megsokszorozódott, ugrásszerűen szaporodtak az emberi tragédiák, ezrek kerültek az utcára. Majd 2010 után a pénzügyminiszter, Matolcsy György paktumot Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével. Ennek lényege, hogy Orbánék engedélyezték a bankoknak az extraprofit behajtását. Cserébe a bankok finanszírozták Orbánék hatalmon maradását. Így aztán a lakosság fizette meg a Fidesz hatalmon maradását.

A bíróságok pedig meg akarnak felelni a kormányzati elvárásnak, ezért a devizaügyekben beadott összes keresetet elutasítják.  Ha a bírói kar nem asszisztálna, akkor a károsultak a hitel részleteinek megtagadásával rákényszeríthették volna a kormányt, hogy az állam és a bankok közötti paktumot rúgják fel. Ez csak azért nem következett be, mert a propaganda azt harsogta, hogy abban az esetben bedőlnek a bankok, s vele az ország gazdasága; ezért maradhatott szilárd a hatalom is.

Térjünk vissza a konkrét ügyhöz, az Európai Bíróság egyedi ügyben nem dönt, tehát az ítélete alapján Magyarországon folytatódik a per az OTP és két devizakárosult, Ilyés Teréz, illetve Kiss Emil között. Az Európai Bíróság döntése alapján tehát nem tekinthetjük ténynek, hogy a két magánszemély megnyeri majd a pert?

A devizaadósoknak már a magyar jogszabályok szerint is régen meg kellett volna nyerni ezt a pert. Mégis elbukták az összes devizahitel ügyben indított keresetet, mert – mint mondtam – a vita nem jogi, hanem politikai érvek alapján dől el. Az uniós bíróság döntése kétség kívül alkalom lehet arra, hogy a továbbiakban a bíróságok a jogszabályok alapján, s ne a politikai érdeke szerint döntsenek a vitás ügyekben.

A bíróság döntése szerint a hitelt felvevőnek már a kölcsön-igénylés időpontjában tudnia kell, hogy mit vállal. És azt elég sok bank jelezte, hogy az alacsony kamatozású devizahitelnek van árfolyamkockázata. Miért gondolja, hogy minden pert a károsultak nyernének?

A szerződésnek nem az árfolyamkockázatra való figyelmeztetés elmaradása a legfőbb hibája, természetesen az is lényeges. Azt jól tudjuk, hogy az évezred első évtizedében a forint kamata nagyon magas volt, a bérek pedig igen alacsonyak, tehát a jövedelmek nem fedezték a törlesztő-részleteket. Az alacsony kamatozású devizahiteleket a magas összköltséggel járó forint hitelek helyett ajánlották a bankok. Az árfolyamkockázat ugyan csökkentette a kamatelőnyt, de nem szüntette meg. A bankok az ígérték, hogy az alacsony kamat előnye mindig magasabb lesz, mint az árfolyamkockázat hátránya. Tehát azt ígérték, hogy a devizakölcsönök mindig előnyösebbek lesznek, mint a forintban felvett hitelek.

Így utólag már tudjuk, hogy a devizaárfolyamok drámai módon elszaladtak, s az ebből adódó veszteség sokkal jelentősebb lett, mint az alacsony kamatból származó előny.  

Pedig a hitel felvételkor még egy olyan táblázatot toltak az ügyfél orra alá, amely egyértelműen azt mutatta, hogy a forinthitel magas, a deviza pedig alacsony kamatozású, s ez így is marad. Persze, hogy mindenki az utóbbit vette fel, hülyének számított, aki a forinthoz ragaszkodott.

Ma pedig már az is előfordul, hogy a devizahitel törlesztő részlete meghaladja a fogyasztó teljes jövedelmét. Ennek a kockázatnak is benne kellett volna lenni a szerződésben?

Igen, feltétlen. Arról kellett volna tájékoztatni az ügyfelet, hogy a komplex kockázat esetén könnyen visszafizethetetlenné válik a hitel, vagyis az ügyfél bármikor fizetésképtelenné válhat. Ez viszont hiányzik a szerződésekből.

Talán, mert a bankok sem tudhatták előre, legfeljebb sejtették, hogy lehet itt nagyobb árfolyamingadozás. Továbbá a hitel felvevőnek is van felelőssége, nem gondolja?

A hitelt felvevőnek akkor van felelőssége, ha tudja, hogy mit vállal a kölcsön felvételekor. Ezt mondja ki az Európai Bíróság, tehát ha az adós sejti, hogy a tízmilliós adóssága akár harminc millióra is felmegy, akkor eszébe nem jut ilyen pénzt elfogadni. Egyébként Lengyelországban azért nem dőltek be ezek a hitelek, mert ott tisztességesen jártak el a bankok. Ahogy ment fel az árfolyam, a hitelező vitte le a kamatot. A kettő nagyrészt kompenzálta egymást, s a törlesztő részletek ott nem nőttek olyan borzasztó mértékben.

Viszont az árfolyam nagyon durván megemelkedett, némi kamatcsökkentés ezen aligha változtathatott volna.

Ez tévedés. A magyar bankok is megtehették volna, hogy a kamatot csökkentik, amikor az árfolyam növekedett. Gondoljon bele, hogy egy időben a svájci frank kamata a mínusz tartományba volt, ezt itthon senki nem követte. Nálunk tehát egyértelműen azért dőltek be a hitelek, mert az alkalmazott úgynevezett „ikeremelés” tisztességtelen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az árfolyamot, hanem a kamatot is folyamatosan emelték a bankok, emiatt a hitelek visszafizethetetlenné váltak.

Az Európai Bíróság az érvényben lévő „fogyasztói irányelvekre”alapozta a döntését, amikor azt állította, hogy a hitel felvevőnek tisztában kell lennie a kockázatokkal. A hitelek felvételekor érvényben volt ez az irányelv Magyarországon?

Igen, ezért is állítom, hogy

a devizahiteleseknek a hazai törvények értelmében is meg kellett volna nyerni a perek többségét.

Ugyanis a hitelt felvevők a bankban a jövedelmi viszonyaiknak megfelelő, tehát megfizethető hitelt kértek, de nem azt kaptak. A bankok azon kívül, hogy nem teljesítették a kölcsönkérők kérését, nem vállalták a jogkövetkezményeket sem, viszont a veszteséget az adósra hárították. Mindezt a magyar hatóságok, a Pénzügyi Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank hallgatólagos beleegyezésével tették.

Gondolom, hogy egykori bíróként talán azzal nem ért egyet, amit a civilek és a banki károsultak mondanak, hogy az Európai Bíróság döntése után minden devizahitel törvénytelen.

Dehogynem. Ha szó szerint vesszük a törvényeket, akkor egyetértek. Ha ugyanis átnézzük a magyar devizahitel szerződéseket, akkor azok nem felelnek meg a magyar törvényeknek sem. A bankok ráadásul az akkor hatályos magyar törvények szerint szerződést szegtek, mert olcsó, megfizethető hitelt ígértek, amit nem biztosítottak. Hiszen végül a többszörösébe került. Hangsúlyozom: ez a magyar jog szerint is szerződésszegő magatartás, amelynek a jogkövetkezményeit már rég ki kellett volna mondani.

Mi lehet a jogkövetkezmény?

Vissza kell állítani az eredeti állapotot, tehát a felvételkori árfolyam és a felvételkori kamat érvényes, ezt kell alkalmazni. Ennyi.

A hírek szerint az Európai Bíróság döntése után a Kúria összeült, mert értelmezni akarja a döntést. Egyelőre nem tudjuk, hogy mire jutott a legfőbb bírói fórum. Ön sejti már?

Várhatóan születik egy úgynevezett „jogfejlesztő jogegységi döntés”, aminek az eredeti célja az, hogy bizonyos ügyeket a különböző szintű magyar bíróságok azonos módon ítéljenek meg. Véleményem szerint azonban nem ezt a célt szolgálja majd a Kúria döntése, hanem a bírói testületen keresztül a politikai érdeket igyekeznek majd „bevinni” a bírói döntésekbe. A politika megfogalmazza a célt, jelen esetben, hogy „a devizahiteles perekben a károsultak nem nyerhetnek”. A kormány és a bankok között megszületett paktumot viszont azért sem lehetett törvénybe iktatni, mert a nép kitekerte volna a Fidesz nyakát. Ezért a jogszabályba nem foglalható politikai érdeket „jogegységi döntésekkel” teszik szalonképessé. magyarul: megmondják a bíráknak, hogy milyen döntést kell hozni!

Ne felejtse el, hogy az egyik Ítélőszék fordult az Európai Bírósághoz, amely ez alapján hozott devizahiteleseket védő ítéletet. Lehet, hogy a bírák ennyit tehetnek?

Ez legfeljebb partizánkodás! Hisz tudjuk, hogy a devizahiteles perekben a károsultak 98 százalékának keresetét elutasították a magyar bíróságok. Vagyis a rendszer működik, a politika is elérte a célját:

Magyarországon nem tudtak pert nyerni a becsapott devizahitelesek! A Kúria ugyanis megfelelt annak az elvárásnak, amelyet a kormányzat megfogalmazott.

Ez volt eddig, de most van egy hangsúlyos Európai Bírósági döntés. Nem változhat a helyzet?

Nézze, a magyar bírói kreativitás határtalan. Előfordulhat, hogy az unió bíróságának a döntését is negligálják. Ezért is mondom, hogy a devizakárosultaknak fel kell kötni a gatyát és harcolni kell! Ki kell állni azért, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. Ha ez megtörténik, akkor előfordulhat, hogy európai normák szerint bírálják el a devizahitelesek ügyét. A legjobb esetben felülvizsgálják az összes devizaperes eljárást! Ismétlem: ezért harcolni kell, másként ez nem megy.

Ez nem lesz könnyű, hiszen a mai napig 900 ezer ügyben van végrehajtás, és az érintettek nem is igen tudnak az Európai Bíróság döntéséről, mert a kormánykézben lévő lapok, a közmédia, a kereskedelmi rádiók sora, tehát a magyar nyilvánosság elég szűkszavúan, vagy egyáltalán nem számolt be róla. Gondolja, hogy így is lehet harcolni?

Ilyen sajtóviszonyok között nehezen, de kapitulálni akkor sem szabad. A magam részéről nem adom fel a harcot. Ha működne a hazai nyilvánosság, akkor a hatalomnak minimum magyarázkodni kéne, amit nem szeret.

Ön egyébként nyugalmazott bíró, kétszer is elmozdították, s szokatlan módon az Alkotmánybíróság helyezte vissza a bírói pulpitusra.   

Első ízben 2012-ben fegyelmivel rúgtak ki bíróságtól, mert leírtam, hogy milyen visszaélések vannak a bíróságokon. Az Alkotmánybíróság viszont 2012-ben megállapította, hogy „ötvenes évekbeli módszerekkel” távolítottak el a bírói karból, ezért visszahelyeztek korábbi szolgálati helyemre. 2016-ban viszont már egészségügyi alkalmatlanság miatt távolítottak el.

Mi történt?

A bíróságon szó szerint kitörték a nyakamat. A tárgyaló teremben egy 15 éves széken ültem, amelynek támlája 2009-ben eltört, s beleestem a radiátor mellé, emiatt majdnem tolószékbe kényszerültem.

Véletlen munkahelyi baleset, de ki a felelős?

Nincs üldözési mániám, mindenesetre a sérülés miatt kiszuperáltak. Tudomásul vettem, nem akartam teljesen tönkremenni.

Ön tehát nyugalmazott bíróként úgy látja, hogy Magyarországon az adósság- spirálba keveredett emberek százezrei politikai okokból, kormányzati nyomásra nem nyerhetnek a bíróságon. Akkor miért ment el ügyvédnek, s miért képvisel a bíróság előtt devizahiteleseket?

Azért, mert hiszek abban, hogy ügyvédként – emellett az adóskamara alapítójaként – másokkal együtt végig tudom vinni a devizahitelesek harcát.  Az Európai Bíróság döntése reményt is ad arra, hogy ha a károsultak társadalmi érdekvédelmét ki tudjuk alakítani, akkor képesek leszünk a bíróságokat rákényszeríteni, hogy csupán a jog, és ne pedig a hatalom politika utasításai alapján ítélkezzenek.

Ezen túl, a hatalomnak is szeretnénk jelezni, hogy már nem érdemes újra belenyúlni az ügybe, mert sokkal nagyobb lesz a politikai veszteség, mint amennyit a hatalom megtartásával nyerni lehet az ügyön. Érzékeltetni szeretnénk, hogy ha a politika a jelenlegi stratégiáját folytatja, akkor ebbe az ügybe bele fog bukni.

Svédország is beszáll a Magyarország elleni perbe

0

A civiltörvény miatti, az Európai Bizottság által indított jogi eljárásba lép be, a felperes oldalán. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ennek inkább szimbolikus jelentősége van, de az is igaz, hogy a svédek egyre többször bírálják a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság decemberben jelentette be, hogy bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény ügyében, mivel az

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A testület szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ebbe az eljárásba lép be a felperes oldalán a svéd kormány. A honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket,

aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete.”

Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter azt írta: az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. „A svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.

Az MTI megkeresésére a svéd külügyminisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A magyar kormány a szokásos módon reagált:

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti”, a saját országát már „elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja, ezért „bevándorláspárti erők” akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő, volt diplomata a Független Hírügynökségnek azt mondta erről: ugyan

nem gyakori, de nem is példa nélküli,

hogy egy kormány beszálljon egy másik ország bírósági ügyébe.

Példaként a kvótaügyet hozta fel, néhány több ország Magyarország mellett, mások viszont ott is a felperes oldalán léptek be.

Mint mondta,

ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

Svédország azt akarja kifejezni, hogy elítéli, amit a magyar kormány tesz. Jogi szempontból nem igazán befolyásolja az ügyet, de politikai, erkölcsi szempontból erős jelzés.

És nem ez az egyetlen jelzés, amit a svédek küldtek. Nemrég Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, aki a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakciójának a tagja, írt arról, hogy „Orbán túl messzire ment”, és a Néppártnak tisztáznia kell a vele való viszonyát. Arról pedig a Magyarországról Orbánisztán címmel könyvet író svéd újságíró, Joakim Medin beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy a svéd médiának is feltűnt, hogy a kormánypropaganda milyen torz képet fest az országról.

Szent-Iványi István szerint is megfigyelhető egy ilyen trend. Mint mondta, ennek nem csak az az oka, hogy a svédeknek nem tetszenek a magyar kormány intézkedései, hanem az is, hogy

erősödik a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely Magyarországot tekinti mintának.

Svédországban ráadásul hamarosan választások lesznek, így van a vitának egy belpolitikai vetülete is: küzdenek a saját szélsőségeseik ellen, ezért figyelnek jobban Magyarországra is.

Visszavonatnák a Stop Sorost – de mi ennek a következménye?

A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.

160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.

Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.

A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.

Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.

A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is

meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,

és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.

A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.

Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.

A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.

A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.

Fontos, hogy javaslatról,

ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.

Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.

Vagyis

az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,

ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”

Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.

Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig

könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.

Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.

Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.

Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK