Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Brüsszel kontra magyar kormány

Az Európai Unió bizottsága nem várja meg az Európai Bíróság döntését a jogállamisággal kapcsolatos vitában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hanem előbb megindítja az offenzívát az Orbán kormány ellen.

Legalábbis így értesült a Handelsblatt tudósítója Brüsszelben. Ha ez igaz, akkor azt jelentheti, hogy Orbán Viktor búcsút inthet az uniós euró milliárdoknak, melyekre nagyon is számított a magyar költségvetés kiegyensúlyozására és a „Mészáros Lőrinc kassza” feltöltésére.

Már Ursula von der Leyen asszony is utalt arra, hogy megtalálták a jogi megoldásokat arra az esetre, ha a magyar vagy a lengyel kormány blokkolni próbálná az Európai Unió működését.

Az Európai Parlament támogatása nem kétséges

A jogállami függeléket az Európai Parlament harcolta ki, mert torkig van azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány szisztematikusan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, és szóbeli dorgáláson kivül nem történik semmi sem.

Katarina Barley asszony, aki még nem is oly rég a német kormány igazságügyi minisztere, most pedig az Európai Parlament egyik alelnöke úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy „régen itt van az ideje annak, hogy a brüsszeli bizottság is lépjen. Magyarországon már szinte teljesen bedarálták a demokratikus normákat miközben a brüsszeli bizottság csak állt és nézett.”

Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Tíz év alatt Románia az ötödik legjobb helyezést érte el az Európai Unióban abban, hogy az IT szektor részesedése milyen gyorsan nőtt a gazdaságban. Magyarország viszont a második legrosszabb helyezést érte el az Európai Unióban holott jobb helyzetből indult.

Matolcsy György jegybank elnök a Magyar NemzetbenMagyar Nemzet hasonlította össze a két ország gazdasági teljesítményét, és meg kellett állapítania: Románia lényegesen jobban teljesített a rendszerváltás óta. 1990-ben Románia még sereghajtó volt Kelet Európában: a gazdasági teljesítménye alig haladta meg az uniós átlag egyharmadát: 34,3%. Magyarország akkor 56,9%-ot mutatott fel. Az elmúlt harminc évben viszont Románia villámgyorsan fejlődött míg Magyarország sereghajtóvá vált Európa keleti felén.

A magyar felzárkózás mindössze 17,5% volt harminc év alatt míg Románia 37%-al rekorder volt a régióban! Ma már a román gazdaság szinte utolérte a magyart: 74,4% illetve 71,6% az uniós átlaghoz viszonyítva. Az egykori uniós államok közül csakis az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb 1990 és 2020 között.

Romániában a munka termelékenysége 2019-re megelőzte Magyarországot és Szlovákiát noha mindkét állam magasabb szintről indult.

A román informatika az uniós átlagot is meghaladja

A legutolsó felmérés szerint az informatikai szektor termelékenysége 127%-a az uniós átlagnak. Érdemes megjegyezni, hogy Románia e tekintetben Németországot is veri, amely igen gyengén teljesít a digitális átmenetben. Éppúgy mint Magyarország, amely az uniós átlag 60%-át sem éri el!

Romániában gondolnak a jövőre is: csaknem kétszer annyian végeztek informatika szakon a felsőoktatásban mint az uniós átlag, ez a térségben a legmagasabb.

Életszínvonal emelkedés

80%-al növekedtek a reálbérek Romániában 2010 és 2019 között. Ez a magyarnak kétszerese. Ráadásul sokkal több romániai állampolgár dolgozik külföldön, és az ő hazautalásaik is jelentősen javítják az életszínvonalat, és magasabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Közegészségügyi katasztrófa

Matolcsy nem említi ezt a szektort – okkal. Kiderülne , hogy mind Magyarország mind Románia e téren van talán a leginkább lemaradva az Európai Uniótól. Miután mindkét országban az állam évtizedek óta elhanyagolja ezt a szektort, ezért óriási a munkaerőhiány. Románia az Európai Unió legnagyobb orvos exportőrei közé tartozik.

A vírusválság a felszínre hozta az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémát. A szép GDP adatok nem feledtethetik, hogy a közegészségügy mutatói igen gyengék mint Magyarországon mind pedig Romániában. Persze az egy főre jutó GDP akkor is növekszik, ha sokan halnak bele a vírusjárványba …

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Orbán az utolsó fillérig kitart Európa mellett

A hasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a „tekintélyt”  a  börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a „Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.

Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.

Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!

Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ

Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.

Mi változott?

Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.

Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök  – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.

Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel

Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.

Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.

Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.

Az EU el akarja kerülni a tömeges bevándorlást Afganisztánból

A tálibokkal tárgyalni kell – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell szerint ráérünk még azon töprengeni, hogy az EU elismerje-e a tálib rendszert, mert jelenleg más problémák várnak megoldásra.

A legfontosabb derült ki az uniós külügy és belügyminiszterek tanácskozásán kimenekíteni Afganisztánból azokat a tolmácsokat, akik az uniós nagykövetségek megbízásából dolgoztak, és emiatt életveszélyben érzik magukat Afganisztánban.

Az Európai Unió belügyi biztosa szerint el kell kerülni a tömeges bevándorlást, és erre többféle megoldás is kínálkozik. Ylva Johansson szerint fékezni kell a kivándorlási hullámot Afganisztánból. Ezért jó lenne elérni, hogy a tálibok engedélyezzék a nemzetközi segélyszervezetek működését az országban. Ez az uniós diplomácia egyik fő célja jelenleg.

A másik megoldás: a szomszédos államok segélyezése abból a célból, hogy tartsák a saját területükön az afgán menekülteket.

Három országgal folynak tárgyalások ebben az ügyben: Törökországgal, Iránnal és Tadzsikisztánnal. Mindhárom állam jelentős összegű uniós támogatásra számíthat, ha befogad nagyszámú afgán menekültet.

A Der Spiegel szerint nincs ok aggodalomra

A hamburgi lap arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fenyeget olyan migráns áradat mint korábban, mert kiépült a határok biztonsági rendszere vagyis az Afganisztánból szárazföldön kivándorló emberek nem érnek el Európába! Törökország már jelezte, hogy falat épít , hogy megakadályozza a tömeges bevándorlást Keletről.

Az Európai Uniónak nyilvánvalóan jelentős pénzébe fog kerülni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot, de az előzőnek is úgy vetett véget Merkel kancellár, hogy kialkudott egy migráns egyezményt Törökországgal.

A belorusz probléma

Lukasenka elnök azzal válaszol az uniós szankciókra, hogy országán keresztül átengedi a keleti bevándorlókat. Ezek egyelőre főként Irakból érkeznek, de a közeljövőben az afgán kivándorlók is felfedezhetik a belorusz kiskaput, amely elsősorban Lengyelországot és Litvániát fenyegeti. A két államnak Brüsszel támogatást ígért, hogy meg tudják állítani a Belaruszból érkező migránsokat.

Az afgán válságra hivatkozva Macron francia elnök átfogó uniós migrációs tervet sürgetett, de augusztusban mindenki szabadságon van, ezért erre egyelőre várni kell. Ráadásul szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és az új kancellártól várja mindenki az Európai Unióban, hogy ebben a tekintetben is irányt mutasson. Merkel kancellár az egész EU nevében tárgyalt Erdogan török elnökkel, és lehet, hogy az utóda is erre kényszerül majd, ha meg akarja oldani az afgán bevándorlók problémáját.

ANTI-SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE

Most, hogy odafentről megkapták a végső ukázt az unalomig ismert parancsvégrehajtó tollforgatók, s teljes gőzzel beindult a kormányközelinek becézett, valójában kormányvezérelt lapnál a „huxit” propagandája, amely Magyarország minden elemi érdekével szemben, a sértett pozíciójából, azt igyekszik bizonygatni, hogy az EU elhagyása jó és üdvözítő lesz ennek az országnak.

Hadd örüljenek az Ausztriában vagy Németországban munkát vállaló kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, teherautó sofőrök, bébiszitterek, hadd örüljenek a szülők és nagyszülők, hogy a gyerekek és unokák nem tudják majd könnyedén maguk mögött hagyni a romhalmazzá vert felsőoktatást, normális helyen továbbtanulni és a nemzetközi munkaerőpiacon kompatibilisnek számító diplomájukat megszerezni Bécsben, Berlinben, Amszterdamban vagy Leuvenben, hadd örüljenek a vállalkozók, éttermesek, szállodások, vendéglátósok, fogorvosok, fogtechnikusok etc., hogy a kuncsaftok már nem tudnak akadálymentesen jönni-menni, hadd örüljenek az autókereskedők, vagy azok, akik továbbra sem az autószalonok nulla kilométeres járgányait vásárolják, hanem a 4-5-6 éves használt nyugati autókat, hadd örüljenek a szomszédos államok – nevezzük őket valamiért, ki tudja, miért, kisantantnak –, hogy most a magyar vezetés saját maga, önként és lelkesen hajtotta végre az ország újabb Trianonját, leválasztva magáról az EU kötelékében megmaradt szomszédos (szlovákiai, romániai, délvidéki etc.) magyarságot, hadd örüljenek majd és kajánul röhögjenek rajtunk a tőlünk fényévnyi távolságra elhúzó szomszédos államok, járjunk inkább Azerbajdzsánba tanulni, üzletelni, nászútra vagy turistáskodni, esetleg kecsegtető munkákat vállalni, járjunk Kirgizisztánba és így tovább, mi meg lehessünk büszkék arra, hogy az egykori elsőből immár nem is az utolsók lettünk, hanem több osztállyal lejjebb taszítottak minket választott és szeretett uraink, szóval legyen ez így, ha a sötét és hazaáruló hatalom legönösebb és legaljasabb érdekei ezt kívánják, hajrá Magyarország, hajrá magyarok, mindent bele, de nekem most az augusztus 20-i készülő, s több napra tervezett hatalmas katonai (teljes magyar légierő a Duna felett!!!) parádé és ünnepségsorozat előtt, a „valaha volt legnagyobb Szent István napi ünnep” küszöbén a Karmelita-kolostor velejéig anti-Szent Istvánja jut az eszembe, aki az egykori uralkodóval épp ellentétesen, minden erejével és igyekezetével nem bevezetni törekszik Magyarországot a nyugati világ családjába, hanem kivezetni onnan, vissza valahová a sötét és obskúrus ázsiai világba, valahová a Türk Tanácsba tömörült országok kebelére. Mert a Karmelita kolostor és szolgahadának vigyázó tekintette Azerbajdzsánra, Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Üzbegisztánra és Törökországra szegeződik, a diktatúrák nálunk egyelőre még fejlettebb, ám mielőbb utolérni és leelőzni kívánt világára.

Jelentem, az új Koppány csapatai harcban állnak.

Gábor György

Ujhelyi: az Európai Adatvédelmi Testülethez fordultam

Negyvenhét éve ezen a napon mondott le Richard Nixon amerikai elnök, miután érintettsége egyértelművé vált a politikai ellenfeleinek lehallgatásáról szóló, úgynevezett Watergate-ügyben. Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke hamarosan követheti őt ebben a sorban, a Pegasus-ügy ugyanis egyre jobban ráég a magyar kormányzatra.

Miközben a Fidesz minden létező módon megpróbálja akadályozni a nemzetközivé duzzadt botrány magyarországi szálainak felderítését, addig más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak.

A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

Az tulajdonképpen – a Fidesz-kormány érdemi cáfolatának hiányában – a tévedés minimális kockázatával kijelenthető, hogy a magyar állam birtokolja és használja, vagy használta a Pegasus-kémszoftvert.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt.

Azt nem tudjuk, hogy a lehallgatások milyen indokkal történtek és mennyiben igazolható a kormány azon állítása, miszerint a megfigyelések jogszerűen voltak. Az biztos, hogy a Fidesz hiába igyekszik eltussolni ezt a nemzetközi botránnyá duzzadt ügyet, csak rövidtávon lesz képes útját állni az igazságnak.

A törvénytelenségek elkövetői pedig nem csupán politikailag, de jogilag is bizonyosan felelni fognak.

Az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon írásban az Európai Adatvédelmi Testülethez (EDPB) fordult annak érdekében, hogy a Pegasus-ügyben megfelelő hatékonyságú és objektivitású vizsgálatok legyenek a tagállamokban. Azt kértem az EDPB vezetőitől, hogy erősítsék meg az uniós adatvédelmi hatóságok együttműködését ebben az ügyben, elősegítve ezzel a még hatékonyabb információáramlást a Pegasus-ügy teljeskörű kivizsgálása érdekében. Arra is javaslatot tett az Európai Adatvédelmi Testületnél Ujhelyi István EU parlamenti képviselő, hogy a soron következő éves jelentésükben erre az ügyre külön térjenek ki és a levonható tanulságok mentén fogalmazzanak meg, a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK