Egy kecskeméti fórumon beszélt erről. Szerinte ezt egy vagy két újságcikkre alapozza a kormány.
A magyar uniós biztos, Navracsics Tibor azt mondta az N1TV tudósítása szerint, hogy újságcikkeket az Európai Bizottság nem szokott munkaterv részévé tenni. Arról is beszélt, hogy a bizottságnak a migrációs kérdéssel kapcsolatos lépései már nagyjából 2014-ben megfogalmazódtak.
Navracsics Tibor nem először beszélt arról, hogy a Soros-terv nem létezik, az csak kampányfogás. Szeptemberi hasonló kijelentése után Semjén Zsolt gyakorlatilag hazaárulónak nevezte. Erről most Navracsics Tibor azt mondta:
nem örül, ha hazaárulónak nevezik, és szerinte Semjén is tudja, hogy nem az.
A fórumon Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy sokszor úgy beszélnek az Európai Unióról, mintha külpolitika lenne, és a kormány egy külső hatalommal veszekedne.
Elég volt az intézményessé vált politikai zaklatásból, amelyet az Európai Unió Magyarországgal szemben gyakorol – ez mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.
Szerinte „folyamatossá és gyakorlattá vált”, hogy az uniós támogatási források megvonásában testet öltő fenyegetéssel, támadásokkal, „politikai hisztivel” akarják Magyarországot arra ösztönözni, változtassa meg a bevándorlással kapcsolatos elutasító álláspontját.
Deutsch szerint a zaklatásnak az élet egyetlen területén, így a politikában sincs helye.
Természetesen a sorosozás sem maradt el: Deutsch Tamás azt mondta: az Európai Unió szabad és szuverén országok együttműködése, nem részvénytársaság, amelyben főrészvényesek – akik szerinte Soros György és az unió vezető politikusai – utasításokat adnak a többieknek.
A CDU egyik volt minisztere szerint ebből lehet fedezni olyan projekteket, amelyek előreviszik az eurózónát.
Abban egyetért Németország és Franciaország, hogy az eurózónát meg kell reformálni, ennek mikéntjéről viszont már vannak viták. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést javasol, a németek azonban ettől elzárkóznak, mert
nem akarják felvállalni Franciaország, Olaszország vagy Görögország csillagászati adósságait.
Ebben a helyzetben állt elő a CDU korábbi környezetvédelmi minisztere, Norbert Röttgen a javaslattal: bocsásson ki közösen kötvényeket Németország és Franciaország. Ebből lehetne fedezni azokat a közös projekteket, melyek előreviszik az eurozónát, illetve az egész Európai Uniót. Röttgen a Politico európai kiadásának azt mondta, hogy a közös német-francia államkötvény nem igényelne nagy változásokat a két államban.
A frankfurti Európai Központi Bank épületében működik egy tanácsadó intézet, mely a pénzügyi kockázatokat méri fel. Ők már előálltak a több uniós tagállam által közösen finanszírozott megoldással. Olyan közös kötvényt javasoltak, mely éppoly értékálló lenne a piacon, mint a német államkötvények. A lényeg az, hogy
ezek a pénzek ne a nemzeti költségvetésekbe kerüljenek bele hanem új közös programokat finanszírozzanak.
Macronnak tetszik Röttgen ötlete, a német pártoknak viszont egyelőre nem. Neki egyébként volt már olyan javaslata, amelyet aztán átvettek a vezetők: ő mondta, hogy a brexit kapcsán Nagy Britanniának valamilyen különleges partner kapcsolatot kellene ajánlani, nem pedig egyszerűen csak valamilyen szabadkereskedelmi szerződést.
Egyre alacsonyabbak a felvásárlási árak, sok kistermelő csődbe ment. Az Unió a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.
„Az a baj, hogy az agrárszektorban több ezer eladó áll szemben néhány nagy felvásárlóval. Így a kistermelőknek nincsen erős alkupozíciójuk a nagy áruházláncokkal szemben” – mondta a Politico európai kiadásának Pekko Pesonen, az Európai Unió legnagyobb agrártermelői lobbiszervezete, a Copa&Cogeca főtitkára.
Eddig az Európai Unió ellenezte, hogy a kistermelők árkartellt alkalmazzanak az érdekeik védelmében. Egyrészt a piac szabadságát érezték veszélyben, másrészt pedig attól tartottak, hogy az emiatt növekedni fognak az árak a piacokon.
Csakhogy a termelői árak összeomlottak,
különösen a tejpiacon, de a többi agrárszektorban is sikerült leszorítani az árakat a felvásárlóknak. Így rengeteg kistermelő került csődközelbe.
Franciaországban sok gazda öngyilkos lett. Ezért Emmanuel Macron francia elnök bejelentette Párizs legnagyobb piacán: jövőre kötelezik a felvásárlókat, hogy legalább a termelési költséget fizessék ki, vagyis az ártárgyalások során nem mehetnek ez alá.
Az Európai Parlament úgy változtatja a szabályozást, hogy
a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.
Így az érdekvédelem sokkal hatékonyabb lehet.
A döntés mögött persze politikai számítás is van: a nehéz helyzetbe került kistermelők egyre gyakrabban szavaznak euroszkeptikus pártokra.
„A cél a konvergencia is vagyis az, hogy egységes legyen a szabályozás ezen a téren az egész Európai Unióban. Jelenleg 28 különböző szabályozás van, és ezt, aki tudja az ki is használja. Európán belül is voltak adóparadicsomok mint például Luxemburg vagy Írország. Ciprus és Málta.”
Pierre Moscovici, az EU pénzügyi biztosa a párizsi Le Monde-nak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Paradicsom Papírok újra nyilvánvalóvá tették: a multik és a gazdag emberek teljes nyugalommal folytatják az adócsalást annak ellenére, hogy a tagállamok és maga az unió állítólag mindent megtesz ellene.
„Mi többet tettünk ebben az ügyben mint az összes többi brüsszeli bizottság az elmúlt húsz évben! Nincs már banktitok Európában! Sem Svájc, sem Liechtenstein vagy épp San Marino! A transzparencia a fő fegyverünk- hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa, a francia Pierre Moscovici. Aki persze tudja, hogy ez önmagában nem elég.
Ezért a második számú cél a konvergencia vagyis az, hogy egységes legyen a szabályozás ezen a téren az egész Európai Unióban. Jelenleg 28 különböző szabályozás van, és ezt, aki tudja az ki is használja. Európán belül is voltak adóparadicsomok mint például Luxemburg vagy Írország. Ciprus és Málta. Ezekben az országokban erőteljes az ellenállás az egységes szabályozással szemben hiszen hasznuk van abból, hogy sokan náluk adóznak miközben a profitot vagy a jövedelmet nem ott szerzik. Ezért is tűzte napirendjére az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása az adóparadicsomok ügyét.
Pierre Moscovici arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy folyamat, amely sokáig eltarthat, de „2020 felé már képesek leszünk arra, hogy megakadályozzunk olyan pénzügyi műveleteket, melyek a Paradicsom Papírokban szerepelnek”- nyilatkozta Pierre Moscovici az EU pénzügyi biztosa a Le Monde című párizsi lapnak.
Nem mindenki örül az új román korrupcióellenes törvénynek, és a legtöbb kritikus hang Brüsszel felől érkezik.
Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke tárgyalt Románia igazságügyi miniszterével, Tudorel Toaderrel. Az uniós vezető elmondta, hogy az Európai Bizottságot aggasztja az az új román törvény, mely a korrupció ellenes harc irányítását kivenné a köztársasági elnök kezéből. Jelenleg az államfő jogkörébe tartozik a korrupcióellenes főügyész kinevezése, de az új jogszabály ezt a jogot a parlament kezébe adná.
Frans Timmermans elmondta, hogy az új törvényt a Velencei Bizottsághoz küldik, hogy az mondjon róla szakmai véleményt. A Velencei Bizottság a strasbourgi Európa Tanács intézménye, mely tekintélyes jogászokból áll. Korábban több magyar és lengyel jogszabályt is kapott véleményezésre, de Románia helyzete egy picit eltér ettől a két országétól. Románia ugyanis Bulgáriával együtt 2007-ben lépett be az EU-ba, és vállalta, hogy Brüsszel ellenőrzi a korrupcióellenes harcot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a románoknak, hogy mire ő 2019-ben távozik az elnöki székből, addigra Románia is kikerül a különleges korrupcióellenes vizsgálódás köréből.
Közben Romániában folyamatosan tüntetnek a kormány korrupcióellenes törvénye ellen. A hétvégén több mint húszezren tiltakoztak Románia városaiban, most pedig a Dacia gyár dolgozói is kifejezték a nemtetszésüket a törvénnyel szemben. A munkások nemcsak az új korrupcióellenes törvényt bírálják, hanem azt az új jogszabályt is, miszerint a jövőben a munkavállalókat a társadalombiztosítási járulék befizetésére kötelezik, miközben eddig ez csak a munkaadók kötelezettsége volt Romániában.
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az európai vallási vezetők magas szintű találkozóját, amelynek Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt a házigazdája. Ezúttal erre a Jean-Claude Juncker elnök által március 1-jén a bizottsági fehér könyvvel elindított, Európa jövőjéről szóló, jelenleg is folyó vita keretében került sor.
A Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallási közösségekkel és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képező magas szintű ülésen az értékekkel és a kormányzással kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A résztvevők Európa emberi dimenziójáról is eszmét cseréltek, különösen a szociális és a környezetvédelmi vonatkozásairól, valamint arról,miképp építhető a kontinens a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság alapelveire. A Bizottság felkérte a vezetőket arra, hogy vegyenek részt az Európa jövőjével foglalkozó együttgondolkodási folyamatban.
„A felekezeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd – a világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszédhez hasonlóan – lehetővé teszi számunkra, hogy különféle nézőpontokból vizsgáljuk meg közös jövőnk kérdését.
Inkluzív párbeszéd segítségével alakíthatjuk ki legjobban a közös jövőnk irányvonalát.”
– szögezte le Frans Timmermans.
Az Európai Bizottság és a különböző egyházak, vallási szervezetek és közösségek, illetve világnézeti szervezetek között rendszeresek a magas szintű találkozók.
2009 óta a Lisszaboni Szerződés is előírja az egyházakkal, a vallásokkal, a vallási közösségekkel és a világnézeti szervezetekkel való párbeszéd fenntartását.
Márciusban a Bizottság egy fehér könyv előterjesztésével együttgondolkodási folyamatot kezdeményezett Európa jövőjéről. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy Európa városaiban és régióiban párbeszédet folytat a különböző csoportokkal annak érdekében, hogy ösztönözze az Európa 2025-ös kilátásairól szóló vitát.
Napirenden volt a lengyel igazságügyi reform, ezzel kapcsolatban Magyarország is szóba került. Málta meg a meggyilkolt kormánykritikus újságírónő miatt került a figyelem középpontjába.
Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke az európai parlament jogi és belügyi bizottsága előtt fejtette ki, hogy az a varsói parlament által megszavazott négy törvény, mely átalakítaná a bírói rendszert, fenyegetést jelent a jogállamra nézve.
Az Európai Néppárt nevében Roberta Metsola képviselő asszony különösen azt kifogásolta, hogy a lengyel kormány elutasítja a párbeszédet Brüsszellel ebben a fontos kérdésben. A lengyel kormánypárt, a PIS- a Fidesz-szel ellentétben – nem tagja a néppárti frakciónak az európai parlamentben. A PIS álláspontját Jadwiga Wisniewska asszony fejtette ki a bizottság előtt. Szerinte Brüsszelben teljesen hamis kép alakult ki a bírósági reformokról. Hangsúlyozta: őket a lengyel nép választotta, a parlament megszavazta a törvényeket. Így tehát tulajdonképp nincs miről tárgyalni. Duda elnök is kifogásolta a bírósági törvények egy részét, ezért egyeztetések folynak az államfő és Kaczynski PIS elnök szakértői között. Az Európai Uniót elsősorban az aggasztja, hogy az új törvények következtében megnövekedne a bíróságok politikai befolyásolásának lehetősége. Márpedig az Európai Unió alapelvei közé tartozik a bírói rendszer teljes függetlensége az államhatalomtól. Brüsszel nemcsak Lengyelországot bírálja ilyen ügyekben, de szó érte a ház elejét Magyarországon is. Frans Timmermans legutóbb Máltát figyelmeztette, hogy veszélyben a demokrácia miután egy kormányt bíráló újságírónőt maffia módszerekkel felrobbantottak a szigeten. Timmermans első alelnök hangsúlyozta: az EU elvárja Máltától, hogy a kormányzat tegyen meg mindent az igazság kiderítése érdekében. Málta éppen úgy mint Magyarország vagy Lengyelország, viszonylag új tagállam az Európai Unióban, ezért Brüsszelben nagy figyelemmel kísérik az európai normák betartását, melyet a tagállamok a belépéskor ünnepélyesen vállaltak is.
Az EU elvárja, hogy Málta kivizsgálja a a kormányt bíráló újságírónő meggyilkolását – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.
Timmermans szerint a demokrácia a tét Máltán, ahol Daphne Caruana Galizia újságírónőt, a kormány egyik leghevesebb bírálóját a maffiát idéző módszerrel, autóját felrobbantva gyilkolták meg. Halála óta több nagy tüntetés is volt Máltán, amelyeken a bűnösök elfogását követelték.
Daphne Caruana Galizia Fotó: MTI/EPA/The Malta Independent
Az oknyomozó újságírónő temetésén a gyászszertartást maga Málta érseke vezette. Kijelentette: az, aki elkövette ezt a gyilkosságot nem menekülhet az isteni igazságszolgáltatás elől. A temetésen jelen volt Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is. A kormány emberei, akiket az újságírónő korrupcióval és pénzmosással gyanúsított, távol maradtak a temetésről.
Joseph Muscat miniszterelnök egymillió eurós nyomravezetői díjat tűzött ki annak, aki kideríti, hogy ki gyilkolta meg a kormányt bíráló újságírónőt. De a gyilkos kiléténél is fontosabb, hogy ki volt a megrendelő, ki akarta kiiktatni a kormányt bíráló újságírót.
Immár Mongólia is azon országok közé tartozik, amelyhez az Európai Uniót – és így persze Magyarországot is – partnerségi és együttműködési megállapodás köti. Orbán Viktor tavaly járt Ulánbátorban – egy kis útifilm is készült a Facebook oldalára, nálunk megnézheti!
November elsején lépett hatályba a 2013. tavaszán aláírt megállapodás, amely az 1993-as kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény helyébe lépett. Az egyezmény számos területen – többek között a fenntartható fejlődés, a nyersanyagok, az éghajlatváltozás, a jogérvényesülés és biztonság, az emberi jogok, a tudomány és technológia, a jó kormányzás területén – szélesíti az együttműködést, s megkönnyíti a kereskedelmet és a beruházást. A hatályba lépéssel egyidőben az EU megnyitotta mongóliai képviseletét.
Kereskedelmi kapcsolatok
Az Európai Unió számára Mongólia kevésbé fontos gazdasági-kereskedelmi partner, a világ államai között csak a 137. Nem úgy fordítva: Mongólia számára a 28-ak a teljes forgalom 9 százalékát adják, s ezzel az EU a 3. legjelentősebb kereskedelmi partner. A forgalom értéke sem túlságosan nagy: 2015-ben – olvasható egy brüsszeli jelentésben – összesen 403 millió euróra rúgott, ezen belül azonban jelentős volt az oda irányuló uniós export (ami főként gépipari, vegyipari és élelmiszeripari termékekből áll), míg az onnan származó behozatal csupán 84 millió euró volt. A legfontosabb árucikket a nyersanyagok és a textiltermékek (elsősorban kashmir) jelentik. A mongol áruk piacra jutását az Unióban segíti az ázsiai ország számára biztosított teljes vámmentesség is.
Magyarország számára sem számottevő a mongol piac, miközben az ázsiai országgal jók a politikai kapcsolataink, amit az is mutat, hogy Orbán Viktor 2016-ban, majd az idén is találkozott mongol vezetőkkel. Tavaly januárban ő látogatott el Ulánbátorba, egy háromnapos útra, amelynek keretében találkozott Csimedín Szaikhanbileg mongol kormányfővel, fogadta őt Cahiagín Elbegdordzs mongol államfő, s részt vett egy kétoldalú gazdasági-üzleti fórumon. Az akkori látogatásáról ő maga is megemlékezett a Facebook oldalán – mégpedig egy kisfilm erejéig.
Az idén ősszel pedig a magyar miniszterelnök látta vendégül egy munkaebéden Kaltma Battulga mongol államfőt, aki egyébként a cselgáncs-világbajnokságra érkezett a magyar fővárosba.
Mindkét tárgyaláson – legalábbis az MTI által kiadottak szerint – nagy hagyományúnak nevezték a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kereskedelmi forgalom szintje ma bizony ebben a viszonylatban nagyon is alacsony – ahogy azt a mellékelt két kis grafikonunk is mutatja.
Magyarországról elsősorban feldolgozott termékek és élelmiszerek kerülnek a mongol piacra, míg az ázsiai országból feldolgozott termékek és gépek, szállítóeszközök kerülnek Magyarországra.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
