Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?

Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.

A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.

Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul

jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.

Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.

„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”

– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.

Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.

A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.

A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.

A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely

egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.

„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.

A túlélés a tét

Olaszország fogadkozik, hogy az EU pénzét felhasználva megváltoztatja gazdaságának  sorsát. A gazdasági elit belekóstol milyen is egy határozott kormányzati beavatkozás.

Az ország iparpolitikáért felelős minisztere szerint az európai uniótól remélt segély segíthet Olaszország gazdaságának krónikus alulteljesítéséből való kilábalásban, ha azt megfelelően célozzák meg. Az országnak kulcsfontosságú projektekre kell költenie, nem „darabokban” szétosztani – mondta Pautanelli gazdaságfejlesztési miniszter a napokban adott interjúban.

„Meggyőződésem, hogy a helyreállítási alap pénzei lehetővé teszik Olaszország számára, hogy végre megtegye az ugrást”

Olaszország lesz a támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és akár 209 milliárd eurót (246 milliárd dollárt) is kaphat támogatásokban és kölcsönökben.

De Patuanelli elismerte a pénz megfelelő elosztásának nehézségeit. Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának kemény politikai döntéseket kell hoznia, méghozzá néhány támogató haragjának rovására, hogy ez elősegítse a koronavírus utáni rekonstrukciót és jól irányított lendületet adjon a hosszú távú növekedési kilátásoknak.

„Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a darabokban történő elosztást, és inkább arra koncentráljuk, ahol a leghatékonyabb a növekedés lehetősége”

– mondta Pataunelli.

„Hiteles projektekre és gyors kivitelezésre van szükségünk a produktív rendszerünk töréseinek kijavításához.”

Az ország eddig 100 milliárd euró gazdaságélénkítő segítséget hagyott jóvá, amely az adósságterhet a GDP 160%-ára növelte.

Patuanelli szerint a válságból az egyetlen kiút a növekedés lehet, és minisztériuma azon dolgozik, hogy meghatározza az EU-nak benyújtandó projekteket és ágazatokat. Céljai között szerepel az infrastruktúra, a digitalizáció és a zöld átmenet.

„A pénzt nem szabad elkölteni, hanem be kell fektetni” – mondta.

A győri Savonarola

Az Európai Unió most aztán megkapta a magáét! Nem kisebb kaliberű gondolkodó, maga Semjént Zsolt miniszterelnökhelyettes, a KDNP elnöke közölte a minap a sötét valót az európai közösségről Győrben, a KDNP Önkormányzati Tanácsának üléséről tartott sajtótájékoztatón: a mostani európai uniós bürokrácia olyan alma, amely messze elgurult az alapító atyák almafájától, vagyis hogy ma az EU bűnben él, ha nem is bűnben fogant.

Az Európai Unió és annak értékei kereszténydemokrata értékek, ezért amikor mi, magyarok, keresztények és demokraták „a brüsszeli bürokráciával  harcolunk”, akkor mi vagyunk hűségesek az alapító atyák örökségéhez.

Semjén szerint az ő küldetésük az, hogy „visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez, a keresztény civilizációhoz, a nemzetek szuverenitásához és a család örökségéhez”.

Íme a győri Savonarola! Remélem, azért máglyákat nem rakat majd, hogy megsütögesse a bűnösöket, akik nem úgy látják és láttatják a világot, ahogyan ő helyesnek és erkölcsösnek véli.

Mellesleg én, bűnös európai-magyar lélek nem is nagyon értem, mi ez a hirtelen, önálló prédikáció. Végtére is maga, Orbán Viktor nem oly régen, Tusványoson meghirdette az igaz igazságot, s közölte bámuló hallgatóságával, hogy az illiberális demokrácia lényege nem más, mint a keresztény szabadság. Szót sem ejtett akkor az EU alapító atyáiról, csak mondta a magáét. És persze tudjuk, hogy Orbán Viktor  az egyetlen valódi próféta, akinek homlokára íratott lángbetűkkel: Én vagyok az út, az élet, az igazság.

Jaj neked Semjén! Eretnek vagy!

Mi, emberek pedig olvassunk inkább Radnótit!

„Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.“

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

„ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

Ujhelyi: megnyitottuk az uniós forrásokat a turizmus munkahelyeinek megvédésére!

„Személyes kezdeményezésemnek köszönhetően az Európai Unió nemrég elindított SURE-programjának forrásait a turisztikai ágazatban dolgozók munkahelyeinek megvédésére is fordíthatják a tagállami kormányok!” – jelentette be pénteki online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közlekedési és turizmus bizottságának első alelnöke.

Az MSZP politikusa szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a turisztikai szektor képviselőit és munkavállalóit, akik péntek délutánra tüntetést szerveztek Budapesten a koronavírus miatt válságba került ágazat megmentése érdekében. Ujhelyi István elmondta, hogy a turizmusban közel félmillió magyar munkavállaló megélhetése került bajba a járványnak köszönhetően, ezek többsége pedig kis- és közepes, valamint családi vállalkozás.

„A szakma már tavasszal jelezte, hogy csak pár hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ehhez képest a most őszi második hullám és az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedések miatt kilátástalan őszre és reménytelen télre kell készülniük”

– fogalmazott Ujhelyi, hangsúlyozva: a kormány részéről eddig leginkább csak ígéreteket, érdemi segítséget azonban nem kaptak a turizmusban dolgozók.

Az MSZP politikusa az EP szakbizottságának egyik vezetőjeként számtalan kezdeményezéssel élt az elmúlt időszakban az európai turisztikai ágazat mintegy 27 millió munkavállalójának érdekében. Ujhelyi emlékeztetett, hogy az Európai Parlament nemrég már elfogadott egy állásfoglalást, amelyben nagyobb koordinációt követelnek a tagállamoktól, az ágazatnak nyújtott gyors és azonnali likviditási segítséget, egy állandó válságkezelési mechanizmus felállítását és egy hosszútávú európai turizmus-stratégia megalkotását szorgalmazták a képviselők.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az Európai Unió által a rész-, vagy csökkentett munkaidős dolgozók bértámogatására létrehozott SURE-program közel 100 milliárd eurós keretéből – a magyar politikus javaslatára – immár a turisztikai ágazat munkavállalói is részesülhetnek.

A szocialista EP-képviselő hozzátette: a csehek, a románok és a horvátok is sikerrel igényeltek már több milliárd eurót ebből a keretből, de a magyar kormány pályázatát egyelőre jogszabályi problémákra hivatkozva elutasították.

„Az Európai Unió garantálja tehát a forrást ahhoz, hogy a munkavállalók bérkiegészítését egy rendkívül kezdeményes hitelből biztosítani lehessen és ezzel sok százezer munkahelyet megőrizhessünk.

Különösen fontos lenne ez a turizmusban dolgozók esetében, így arra szólítom fel a magyar kormányt, hogy mielőbb javítsa ki a jogszabályi problémákat és éljen az uniós forrás adta lehetőséggel, segítse ezzel a magyar munkavállalók megélhetésének megvédését!” – fogalmazott Ujhelyi István. Hozzátette: az EP szakbizottságának első alelnökeként egyetért a turisztikai ágazat demonstráló dolgozóinak szakmai követeléseivel – így például a járulékmentesség meghosszabbításával -, ezért aláírásával támogatta a petíciójukat, a tüntetésen azonban az esemény pártpolitika-mentességének megőrzése érdekében nem vesz részt.

Az EU jövő áprilisra ígéri a Covid-19 védőoltást

Az Európai Unió az AstraZeneca gyógyszergyárral kötött szerződést. A brüsszeli bizottság ezenkívül a francia Sanofival is szerződni akar, amely ugyancsak a jövő év első felében ígéri a Covid 19 védőoltást.

10 euró alatt a Covid-19 védőoltás ára

„Még nem határoztuk meg a pontos árat, mert fel akarjuk mérni az előállítási költségeket a következő hónapokban, de az biztos, hogy 10 euró alatt leszünk” – nyilatkozta a France Inter rádiónak a hétvégén a Sanofi főnöke. Olivier Bogillot-t megkérdezték, hogy az AstraZeneca miért ígérgeti a védőoltást 2,50 euróért? „Ők azért tudják olcsóbban adni, mert külföldön végeztetik el a munka egy részét /outsourcing/. Mi viszont mindent a saját embereinkkel a saját telephelyünkön végzünk el.” Érdemes itt megemlíteni, hogy Macron elnök is változtatott politikáján ezen a területen: a korábbi globalista elkötelezettséggel szemben immár azon az állásponton van, hogy az ilyen stratégiai jellegű termékeket jobb hazai földön előállítani.

Hogy áll az oltóanyag tesztelése?

Megkezdődött a második fázis vagyis a Covid-19 védőoltást most klinikákon próbálják ki. Ha a tesztek eredményesek, akkor indulhat a harmadik szakasz decemberben. Amennyiben a harmadik fázisban is meggyőzőek az eredmények, akkor 2021 első félévében engedélyezhetik a Covid-19 védőoltást. Ugyanezt mondta Ausztrália miniszterelnöke is, aki az első állami egyezményt kötötte a vírus elleni védőoltásról. Ausztráliában a lakosság 95%-át be akarják oltani, emiatt ingyenes lesz a védőoltás, amelyet viszont kötelezővé tesznek.

A Sanofi a brit Glaxosmithandkline gyógyszergyárral együtt dolgozik ezen a vakcinán – írja a Reuters, de van egy másik közös vállalkozása is a Translate Bio amerikai céggel. Ez egy más típusú oltóanyag. Közben az Egyesült Államokban nyíltan politikai játszma lett a Covid- 19 védőoltás ügye:

Kamala Harris nem bízik Trump védőoltásában

A demokraták alelnökjelölt asszonya hangsúlyozta, hogy az USA elnöke mindenáron keresztül akarja hajszolni, hogy novemberig legyen védőoltás az Egyesült Államokban. A gyors engedélyeztetési eljárás viszont nagyon is veszélyes lehet az amerikai polgárok egészségére.

Donald Trump kezdetben igyekezett elviccelni a Covid-19 vírus járványt, amely a legtöbb halálos áldozatot eddig az USA-ban szedte: több mint 190 ezer ember halt meg eddig. A járvány miatt kibontakozó gazdasági válság miatt megcsappantak Trump elnöki reményei. Ezért hajszolja mindenáron a gyors engedélyezését a Covid-19 védőoltásnak Donald Trump, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt fel tudjon mutatni valamilyen eredményt az elkezelt korona vírus válság megoldásában.

Háttal Európának

A kormány eldöntötte, Gulyás Gergely bejelentette: a járvány visszatérése miatt a kormány újra lezárja a határokat. Nem olyan szigorúan, mint márciusban, de mégis csak azt határozták el, hogy külföldiek alapesetben nem utazhatnak be Magyarországra, a külföldről hazatérő magyaroknak pedig két hétre karanténba kell vonulniuk, ha csak nem mutatnak be két egymást követő tesztet.

Egyéb változást nem jelentettek be: nem korlátozzák az eddigiekhez képest a rendezvényeket, összejöveteleket, nem szankcionálják a higiéniai szabályok (maszkviselés, távolságtartás) megsértését, az iskolai tanítást pedig úgy vezetik be, hogy az osztálytermekben sem a távolságtartás nem megoldott, sem a maszkviselés nem kötelező, és még a hőmérőzésre irányuló javaslatot is elutasították, továbbá a pedagógusokat sem kívánják általában tesztelni.

A munkahelyeken sem térnek vissza a home office-hoz, a minisztériumokban pedig kifejezetten elutasítják azt. A focipályákon továbbra is lehetnek nézők, sőt a Szuper Kupa döntőjére még külföldről is jöhetnek nagy csapatokban.

Egy nappal korábban a német szövetségi kormány megegyezett a tartományokkal, hogy miként válaszoljanak a járvány terjedésére.

A karantén- illetve tesztkötelezettséget csak a veszélyeztetett országokból illetve régiókból beutazókra mondták ki, és nem mindenkire, aki külföldről érkezik az országba.
Az uniós országok többségéből, így Ausztriából és Magyarországról is szabad a beutazás. A maszkviselés be nem tartását viszont pénzbírsággal szankcionálják.
Az iskolai tanítást úgy vezetik be, hogy az osztályokon kívül minél kevésbé találkozzanak a gyerekek, a pedagógusokat tesztelik.
A focipályákon továbbra sem lehetnek nézők: a Bundesliga szerette volna, ha – szigorú szabályok szerint – lehetnének, de javaslatát az egészségügyi miniszterek elutasították.
A járvány kezdetén az EU több tekintetben nem működött, és ebben az országok közötti szabad utazás, Schengen megszüntetése volt a legsúlyosabb jelenség. Amikor a turistaszezon kezdetére Európán belül újra szabaddá tették az utazást, Európa politikusai többé-kevésbé elhatározták, hogy ilyet még egyszer nem csinálnak. Nem csinálnak azért sem, mert a fertőzések elterjedtségében jelentősen csökkentek az országok közötti különbségek. És azért sem, mert a mai Európában a határátlépések nagyon nagy része napi munkába járással vagy heti, havi ingázással függ össze. Ennek korlátozása súlyos gazdasági és szociális hátrányokkal jár.

A fertőzött országokból érkezők szűrése indokolt, a beutazási tilalmak meghirdetése – miközben minden más tekintetben szabad utat engednek a vírusnak – megint az európai normák tagadását jelenti.

Persze, hogy Orbánék ezen a ponton akcióznak a járvány kapcsán, az logikusan következik nacionalista, elzárkózó gondolkodásukból. Ilyen korlátozást már uniós tagállam nem vezetett be.
Tavasszal a magyar korlátozások nagyjából abban az irányban haladtak, mint a többi európai ország intézkedései. Gyökeres eltérés csak a gazdasági lépésekben volt: a magyar kormány összehasonlíthatatlanul szűkebb körben segített az egzisztenciájukat elvesztőkön, mint a legtöbb európai ország. Most viszont a határ újbóli lezárásával a járványellenes intézkedésekben is eltérő irányt választott.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: „el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a „törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: „Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK