Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

EU és a Szputnyik V

Az európai gyógyszerügynökség cáfolta azt a moszkvai bejelentést, mely szerint az oroszok beadták volna engedélyezési vizsgálatra a Szputnyik V elnevezésű Covid-19 vakcinát.

Az európai gyógyszerügynökség folyamatosan kapcsolatban áll az orosz partnerekkel, és tájékoztatja őket az engedélyezés feltételeiről. Ez nem jelenti azt, hogy megkezdődött az engedélyezési vizsgálat, mert az orosz hivatalos kérelem egyelőre nem érkezett meg.

Ettől függetlenül Magyarországon – elsőként az Európai Unióban – engedélyezték a Szputnyik V védőoltást. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki végzettségét tekintve orvos, a magyar kormányzati döntést kommentálva, hangsúlyozta, hogy az orosz vakcináért ezek után teljes mértékben a magyar kormány viseli a felelősséget!

Beoltották-e Putyint?

Az orosz elnök a veszélyeztetett korcsoporthoz tartozik, mert 1952-ben született. A világtól teljesen elzárva őrzik nehogy megkapja a Covid-19 vírus fertőzést.

Az oroszok oltása már megkezdődött a Szputnyik V vakcinával.

Peszkov, Putyin szóvivője külföldi újságírók kérdésére válaszolva úgy nyilatkozott, hogy az elnök oltásának kérdése még nem merült fel.

A Lancet nevű tudományos folyóirat szerint a Szputnyik V oltóanyag megfelel a kívánalmaknak.

Egyes vírusszakértők szerint 60 év alatt valóban megfelelően működik az orosz oltóanyag, de problematikus lehet idősebbek illetve krónikus betegek esetében.

Magyarország nagy mennyiségben vásárolt orosz és kínai vakcinát miután kiderült: az unió által rendelt oltóanyagok csak korlátozottan állnak rendelkezésre /Biontech-Pfizer, Moderna, AstraZeneca/.

Harmadik oltásra is szükség lehet

A BioNtech gyártási igazgatója a marburgi vadonatúj gyár elindulása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy óriási a globális igény, mert előfordulhat, hogy a vírus mutációk miatt nem két hanem három oltás is kell!

Emiatt a BioNtech-Pfizer jövőre 3 milliárd vakcinát tervez, de valószínűleg még ez is kevés lesz, mert a globális igények gyorsan növekszenek.

Mészáros – Stadler

A svájci Stadler segítségével immár a világpiacot célozza meg a magyar miniszterelnök alteregója. A New Yorki Bloomberg is beszámolt arról, hogy Mészáros Lőrinc a svájci Stadlerral gyárt majd együtt vasúti teher vagonokat Magyarországon. Mindez összefüggésbe lehet a Budapest-Belgrád vasut vonallal, melyben ugyancsak jelentősek Mészáros Lőrinc részesedései. A kínai kölcsönből finanszírozott vasútépítés titkairól csak nagyon kevesen tudhatnak, mert azokat hosszú időre elzárták a nyilvánosság elől.

Jellemző egyébként, hogy a svájci Stadler Fehéroroszországban épít hasonló vagongyárat. Minszkben hónapok óta tiltakozik az ellenzék Lukasenka rendszere ellen. A svájci Stadler úgy nyilatkozott, hogy az üzletnek semmi köze a politikához.

Mészáros Simicska utóda

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összekülönbözése után rakéta sebességgel ívelt fel a miniszterelnök gyerekkori barátjának karrierje. Mészáros Lőrinc egyre – másra kapja a zsíros állami megrendeléseket. Épp ez az, amit az EU szeretne megakadályozni. Ezért is vették bele a legutóbbi költségvetési csomagba azt, hogy Brüsszelnek joga van tájékozódni a pénz elköltéséről. Orbán ezért akarta megvétózni az uniós költségvetést. A kompromisszum, amely létrejött, csak késlelteti, de nem szünteti meg a fenyegetést: előbb vagy utóbb a körmére néznek a kormányfőnek.

Magyarország az EU harmadik legkorruptabb állama

Ezt mutatta ki újra a Transparency International. Bulgária és Románia társaságában szerénykedik hazánk a korrupciós trióban.

Romániában az USA nagykövetségének támogatással kemény korrupcióellenes kampány folyt. Laura Codruta Kövesi ügyésznő az elit sok tagját juttatta börtönbe míg azután megbuktatták Bukarestben. Az Európai Unió azonban felkarolta, és az újonnan alakult korrupcióellenes ügyészség élére állította. A magyar kormány nem lépett be ebbe a korrupcióellenes ügyészségbe nehogy a vizsgálatok kimutassák Orbán Viktor miniszterelnök érintettségét a korrupciós ügyekben.

Az orosz vakcinával Orbán a közös uniós politikát támadja

A brit Financial Times és a Guardian egyaránt arra a megállapításra jut, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyéni politikai érdekeit az unió közös érdeke elé helyezi. A New York-i Bloomberg ehhez hozzáteszi, hogy mindez része Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciájának, mely igen jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben az EU és az USA bírálja Oroszországot.

A brüsszeli bizottság bírálta Orbán különutas vakcina politikáját, de elismerte, hogy vészhelyzetben erre minden tagállamnak joga van.

A magyar miniszterelnök arra hivatkozik, hogy meg kell menteni a magyar emberek életét, ezért vásárol Magyarország az unióból elsőként orosz vakcinát.

Mi lehet a gond az orosz vakcinával?

Oroszországban elindult a tömeges kampány.

Több mint egymillió ember kapta már meg a védőoltást és panasz nem érkezett vagy legalábbis a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó nem számolt be ilyenről.

Az Rt.com – Putyinhoz igen közelálló portál – kiemelte, hogy Magyarország az első olyan uniós állam, mely vásárol az orosz vakcinából. Eddig az orosz vakcinát a szegényebb államokba sikerült eladni.

Ugyan az Egyesült Arab Emirátusok is jelentkeztek, de kérdés, hogy kinek szánják az orosz vakcinát ? A helyi elitnek avagy a vendégmunkásoknak?

Indiában a helyi elit a nyugati vakcinákat használja míg a népet a saját indiai oltóanyagukkal oltják be.

Mi ezzel a probléma? 60 év fölött problematikus!

Az orosz vakcina, a kínaiak és az indiaiak hagyományos oltóanyagok, melyek azon az elven alapulnak, hogy a legyengített vírust oltják be. Majd ennek eredményeképp a szervezet immunrendszere ellenanyagot fejleszt ki és kialakul a védettség. Csakhogy 60 fölött a szervezet reakciója már távolról sem biztos…

Kínában ezért nem oltják a 60 fölöttieket viszont nagy mennyiségű Pfizer-Biontech vakcinát vásároltak az elit számára …

Orbán és a kínai vakcina

A magyar kormányfő a kínaiak vakcináját ajánlja honfitársainak, és ennek érdekében sürgeti a magyar ellenőrző hatóságot: mielőbb adja meg az engedélyt annak felhasználására – írja a New Yorki Bloomberg.

Eközben a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja Brüsszelt, mert nem biztosít kellő mennyiségű oltóanyagot Magyarországnak. Az EU engedélyezte a BioNtech-Pfizer vakcinát és a Modernat, de az oroszok és a kínaiak oltóanyagát nem, mert erős kétségek merültek fel velük kapcsolatban.

Miben különböznek a kínaiak és az oroszok vakcinái a Pfizer és a Moderna oltóanyagtól?

A kínaiak és az oroszok vakcinái hagyományos oltóanyagok vagyis a Covid-19 vírus legyengített változatát injekciózzák be a szervezetbe míg a Biontech-Pfizer forradalmian új eljárást alkalmaz, melyet jelentős részben a Magyar Karikó Katalin alapozott meg. Ezért nevezte magyar vakcinának a BioNtech-Pfizer oltóanyagot Orbán Viktor. Inkább európai vakcináról kellene beszélnie, mert egy török házaspár hozta létre Mainzban Németországban a magyar Karikó Katalin és mások kutatásai alapján.

Európa lemaradt a gyártásban

Bár a vakcina európai, de az amerikai Pfizernek van csak meg a gyártó kapacitása. Ők maximális teljesítményt nyújtanak, de így sem tudják kielégíteni az igényeket, mert a világ minden tájáról érkeznek a rendelések. Az Európai Unió csak egy a sok közül, ezért előzhette meg ezen a téren az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Joe Biden első elnöki 100 napja során 100 millió amerikai polgárt kíván beoltatni, hogy véget vessen a járványnak.

Veszélyes lehet-e a hagyományos vakcina?

Bár sem az orosz sem a kínai oltási kampánnyal kapcsolatban nem érkeztek negatív hírek, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Kínában nem oltják az idősebb generációt. Attól tartanak ugyanis, hogy ennek a generációnak az immunrendszere nem hatékonyan reagál a védőoltásra.

Magyarország egymillió kínai vakcina importjára készül. Elvben uniós jóváhagyás nélkül akadályokba ütközhetne ennek felhasználása, de a vészhelyzetre hivatkozva a magyar kormány felülbírálhatja a döntést mondván: polgárai érdekében cselekszik.

Nyáron a futball Európa bajnokság keretében mérkőzéseket terveznek Magyarországon is. A magyar miniszterelnök, a futball megszálottja, mindenképp szeretne teltházas stadionokat. Ehhez viszont véget kellene vetni a járványnak, melynek már több mint 11 ezer halottja van Magyarországon.

Magyarország szabadon vásárolhat kínai oltást

Az uniós szabályok nem tiltják a magyar kormánynak a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának megrendelését – közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete sajtónyilatkozatában.

Magyarország kormánya „gyakorlatilag” megállapodást kötött a kínai Sinopharm céggel a koronavírus elleni oltóanyag megvásárlásáról – közölte a kormányinfón Gulyás Gergely. A kormány csütörtökön elfogadta azt a rendeletet is, amely lehetővé teszi a közbeszerzések megkezdését az EU központosított rendszerén kívül.

Ez magyarország legújabb lépése, amely elszakad Brüsszeltől, mivel megpróbálja felgyorsítani az oltások union kívüli beszerzését.

Az uniós országok megállapodtak abban, hogy hat gyártótól – az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, a Janssen, a BioNtech-Pfizer, a CureVac és a Moderna – közösen vásárolnak oltóanyagokat a Bizottsággal a tárgyalási székhelyen, ami azt jelenti, hogy egyetlen ország sem tud külön tárgyalni ezzel a hat céggel.

A magyar külügyminiszter csütörtökön sokadik alkalommal okolta nyilvánosan az Európai Uniót azért, mert a Bizottság által beszerzett oltóanyagok a magyar kormány által vártnál lassabban érkeznek.

„A vakcinák Brüsszel által koordinált beszerzése sokkal lassabban halad, mint ahogy azt ígérték”

– mondta Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter szerint az uniós beszerzés gyengeségét jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Izraelben „viharos sebességgel” zajlik az emberek beoltása. Arról elfeledkezik Szijjártó, hogy Izrael pont a dupláját fizeti a vakcináért, mint a Bizottság által kialkudott összeg.

Semmi sem akadályozza azonban a tagállamokat abban, hogy külön tárgyalásokat folytassanak a közös beszerzési programban nem érintett oltóanyag-gyártókkal, és adott esetben ideiglenes, sürgősségi engedélyt állítsanak ki egy ilyen oltóanyag saját felelősségére történő felhasználására.

Magyarország lépése azonban bonyolulttá teszi a dolgokat, amikor a tervezett oltási igazolásokról van szó.

Egyelőre nem világos, hogy a kínai oltással beoltott magyarok igazolását elismerik-e más EU-országokban.

Az Európai Bizottságban folyamatban van az oltási bizonyítványokról szóló irányelvek hamarosan történő kidolgozása, különös tekintettel azok „interoperabilitására”, hogy az egész blokkban felhasználhatók és felismerhetők legyenek.

Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

Ez derül ki A Fitch most közzé tett jelentésből kitűnik, hogy z uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő csomag milyen hatással lesz várhatóan a keleti uniós államokra. Korábban a magyar miniszterelnök meg akarta vétózni az uniós válságkezelő alapot arra hivatkozva, hogy ahhoz politikai feltételek járulhatnak. Később

Orbán Viktor lemondott a vétóról márcsak azért is, mert tisztában volt vele: a magyar gazdaságnak égetően szüksége van minden uniós euróra!

6,2%-os visszaesés

2020-ban ilyen súlyos mínuszba jutott a magyar gazdaság a Covid-19 vírus válság miatt. Az EU épp ezt a válságot kívánja enyhíteni a 750 milliárd eurós alappal, melynek egy része vissza nem fizetendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel, melyért az uniós tagállamok közösen vállaltak garanciát. Ennek sem igazán örült a magyar kormány pedig az EU kedvezőbb kamat feltételekre számíthat mint Magyarország hiszen Németország, a világ negyedik legerősebb gazdasága biztos garanciát jelent.

A Fitch szerint az idei első félév rámegy a Covid-19 járvánnyal folyó küzdelemre, fellendülésre csak a második félévben számíthatunk. Magyarország esetében ez valószínűleg  4,2% lesz vagyis várhatóan csak 2022-ben tudjuk újra elérni a 2019-es színvonalat. 2022-ben már 6,9%-os növekedésre számít a Fitch.

A választások viszont minden bizonnyal 2022 tavaszán lesznek vagyis akkor amikor a válság következményeit még mindenki nagyonis érezheti. Különösen így lehet ez akkor, ha a magyar kormányzat folytatja az uniós pénzek elosztásának korábbi gyakorlatát, amely lojalitás alapján osztogatja a Brüsszelből érkező euró milliárdokat.

Az EU épp ezt kifogásolja, mert mindenképp azt szeretné, ha a válságkezelő uniós pénzek oda jutnának, ahova szánták őket: a magyar családokhoz és vállalkozókhoz nem pedig a hatalom embereihez, akik az utóbbi években elképesztő tempóban gazdagodtak – jelentős részben épp az uniós pénzekből.

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

„Magyarország hibrid rendszer”

A Heritage alapítvány jelentése mely az egykori szocialista országokat vizsgálja azt állítja, hogy Magyarország egy hibrid rendszerré vált. Ebben a térségben ma kevesebb demokrácia van mint 1995-ben amikor első ízben adtak ki ilyen jelentést.

Fél demokráciából hibrid rendszer

Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan támadja a jogállamiságot, és ennek következtében Magyarország elveszítette korábbi státuszát, mely félig demokratikus államnak jelezte – közli a Heritage alapítvány, amely hangsúlyozza, hogy a pandémia miatt bevezetett felhatalmazási törvény jól mutatja Orbán Viktor rendszerének nem demokratikus jellegét. A lefelé tartó folyamat minden eddiginél gyorsabb mint amilyet a Heritage alapítvány eddig megélt.

Lengyelország sem nagyon marad el Magyarország mögött, mert a kormányzó párt igyekszik a bíróságokat a politikai hatalom alá rendelni.

Brüsszel is felelős

Sem Magyarországot sem pedig Lengyelországot nem büntette meg az Európai Unió a jogállamiság elveinek megsértése miatt. Trump amerikai elnök sem lépett fel a demokrácia védelmében ebben a térségben.

Az orosz és a kínai befolyás

A Heritage alapítvány szerint a demokrácia leépítése összefügg az orosz és a kínai befolyás növekedésével a térségben.

Különösen jól látszik ez a Balkánon, ahol Szerbia és Montenegro is elveszítette a demokrácia státuszát.

Az nemigen derül ki a jelentésből, hogy mindez miért következett be, és hogy lehetne változtatni a kedvezőtlen tendenciákon?

A térség államai a globális gazdaság perifériáján nemigen tudtak elfogadható életkörülményeket teremteni a lakosság többségének  több évtizedes demokrácia után sem. A szakadék Nyugat és Kelet Európa között továbbra is fennáll , és ráolvasással aligha kezelhető.

„Peking veszélyesebb mint Moszkva!”

Madeleine Albright a nemrég megkötött EU-Kína beruházás védelmi egyezmény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világot jobban fenyegeti Kína mint Oroszország. A kínaiak ugyanis az új Selyemút programmal nyomulnak előre, és máris sok mindent megszereztek maguknak Európában míg az oroszok megmaradnak a hagyományos hírszerzői játszmáknál, mert gazdasági erejük nincsen.

Az USA-nak és Európának össze kellene fognia Kína ellen – legalábbis ezt javasolja Madeleine Albright.

A Washington Post Merkelt bírálja

A befolyás amerikai lap vezércikkében foglalkozik az EU- Kína beruházás védelmi egyezménnyel, melyet Merkel kancellár egyik diplomáciai főművének tekint. Az egyezmény kedvező a német autógyáraknak, melyek már évtizedek óta jelen vannak Kínában, mely időközben a világ legnagyobb autós piaca lett. A Washington Post Trumpot bírálja, aki  America First politikájával elidegenítette magától európai szövetségeseit. Biden nyilvánvalóan más diplomáciát folytat majd, mely arra irányul, hogy az USA és Európa fogjon össze Kínával és Oroszországgal szemben. De vajon érdeke-e ez Európának?

Merkel létfontosságúnak tartja a kínai kapcsolatot

A német kancellár sokkal átfogóbb egyezményt akart Kínával, mely előnyhöz juttatta volna Európát Amerikával szemben. A kínaiak azonban kivárnak: Hszi Csinping elnök nem jött Európába, maga helyett a második számú vezetőt, Li Kocsiang miniszterelnököt küldte. Peking számára ugyanis az USA a legfontosabb partner. A kínaiak meg akarják várni, hogy Biden milyen politikát folytat majd, és ennek függvényében döntenek az európai kapcsolatokról.

Kína az egyetlen nagyhatalom, amely tavaly GDP növekedést produkált a Covid-19 járvány ellenére. Igaz, hogy a pekingi előzetes adatok szerint ez a növekedés elég szerény mindössze 2%, de idén már 5%-ra számítanak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK