Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Macron: harcolni kell az illiberalizmus ellen

A francia elnök a kétnapos uniós csúcs tanulságát vonta le, mert a fő téma a magyar pedofil törvény volt noha ez nem is szerepelt a napirenden.

Emmanuel Macron, aki Merkel kancellár fő szövetségese az Európai Unióban, rámutatott arra, hogy az illiberalis mozgalmak értékrendje nem egyeztethető össze azzal, amit az uniós államok többsége vall. A francia elnök ugyanakkor óvott attól, hogy a vitát leszűkítsék Orbán Viktor politikájára hiszen nyilvánvalóan másutt is megtalálható tendenciákról van szó.

Fenyegethet az európai szélsőjobb

Emmanuel Macronnak legfőbb politikai ellenfele Franciaországban Marine Le Pen, akinek a nézetei sokban közel állnak az illiberalis tanokhoz. Orbán Viktor a francia szélsőjobboldali mozgalmat is be akarja vonni abba a nagy illiberalis szervezetbe, amely az EU hasonló gondolkodású pártjait egy koalícióba terelné az Európai Parlamentben. Ez persze nem problémamentes vállalkozás, mert az Alternative für Deutschland pártot sokan nem tudják elfogadni a szélsőjobb mozgalmak közül sem.

Miért támogatják sokan Orbán illiberalis politikáját?

Macron francia elnök szerint ez a fő kérdés. Ha ugyanis választ talál erre a centrum, a jobboldal és a baloldal Európában, akkor felléphet az illiberalis politika ellen mindenütt az Európai Unióban. A mostani vitában csak Lengyelország és Szlovénia támogatta Orbán Viktor álláspontját, de Brüsszelben tudják, hogy sok más tagállamban is osztják komoly politikai erők a magyar kormányfő illiberalis nézeteit. Miért?

A liberális demokrácia harminc éve nem hozta meg a várt életszínvonal emelkedést az egykori szocialista országokban. Emiatt nagy a kiábrándulás, és ezt a populista politikusok könnyen kihasználhatják. A globális kapitalizmus elmúlt évtizedei nem hoztak életszínvonal emelkedést a bérből és fizetésből élőknek a fejlettebb államokban sem miközben az elit rohamtempóban gazdagodott. Ez sem gyarapította a liberális demokrácia híveinek a számát.

A liberális migráns politika sem váltott ki egyértelmű együttérzést a bérből és fizetésből élők körében, akik úgy látják: azért akarnak tömegesen olcsó munkaerőt importálni az Európai Unión kívülről, hogy ily módon elkerüljék a béremelést megőrizve a gazdaság globális versenyképességét.

A pandémia okozta világválság a gazdaságon túl is kérdéssé tette a liberális demokrácia hatékonyságát a problémák kezelésében és megoldásában. Ebben a helyzetben Macron elnöknek és társainak mielőbb pozitív példát kellene mutatniuk, melyet azután más tagállamok követhetnének. A francia elnök sok reformot jelentett be megválasztása után, de ezekből nem valósult meg semmi sem. Igaz, hogy a pandémia közbejött, de Macron most sem bővelkedik megvalósítható pompás ötletekben. Pedig Merkel kancellár távozása után neki kellene átvennie az EU centrumának vezetését, de ehhez jelenleg mind a koncepció mind pedig a politikai támogatás hiányzik.

Orbán Brüsszel célkeresztjében

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

Az EU megosztottsága lehet a fő akadálya a globális társasági adó elfogadásának

Írország, Ciprus és Magyarország máris jelezte, hogy számukra nem elfogadható a G7 államoknak az a javaslata, hogy legyen globális minimális társasági adó. Erről ír a brüsszeli Politico, melynek munkatársai olyan uniós diplomatákkal beszélgettek, akik kérték nevük elhallgatását, mert nincsenek felhatalmazva arra, hogy a háttértárgyalásokról nyilatkozzanak.

“Újjáéled a multilateralizmus – a vezető államoknak az az akarata, hogy a G7 és a G20 keretében rendezzék a világ jelenleg legfontosabb gazdasági problémáit” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt követően, hogy a hétvégén a G7 pénzügyminiszterek 15%-os globális társasági adót javasoltak. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy egy hosszú úton indultak el. Nyilvánvalóan emlékezett arra, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök már előállt azzal, hogy egységes adózási rendszer kellene az Európai Unióban, de ez az elképzelése elbukott.

2019-ben az írek kaszáltak el egy olyan uniós kezdeményezést, hogy egységesen adóztassák az olyan óriásokat mint a Google, a Facebook vagy az Apple. Így aztán a tagállamok – Franciaországgal az élen – maguk alkottak adótörvényeket a multik ellen – emlékeztet a Politico, amely felidézi a kelta tigris siker történetet.

Írország az alacsony társasági adónak köszönheti fellendülését

A nyolcvanas évektől fogva sok amerikai cég kereste fel az ír adó paradicsomot, amely számukra remek adóelkerülési megoldást jelentett. Példájukat azután mások is követték: Luxemburg ennek köszönheti, hogy ez a kis állam mondhatja magáénak a legmagasabb egy főre jutó GDP-t! Ez az eredmény egyáltalán nem a luxemburgi gazdaság remek teljesítményének a következménye hanem azoknak az adó konstrukcióknak, melyeket Jean-Claude Juncker akkori miniszterelnök talált ki. Példájukat azután követte Ciprus , majd Szlovákia és Magyarország.

A nagy kérdés: kötelező lesz-e a 15% mindenki számára vagy lesz kibúvó nemzeti alapon?

A G7 pénzügyminiszterei nyitva hagyták ezt a kérdést, de a Politico megkérdezte a tárgyalásokon résztvevő szakértőke , akik megerősítették: a nagyhatalmak kötelező érvényűnek tekintik a 15%-ot. Pontosabban szólva ennél több lehet a társasági adó, de kevesebb nem! Csakhogy Magyarországon ez 9%, Írországban 12,5%. Mindkét ország arra hivatkozik, hogy épp ez az alacsony adó segít abban, hogy becsábítsák a külföldi tőkét.

Számukra ez potenciálisan nagy veszteséget jelenthet. A Politico által megkérdezett uniós diplomaták szerint ezek a kritikus kis államok egyelőre mégiscsak hallgatni fognak, mert tudják: nagyon messze van még az az idő amikor ezeket az elképzeléseket valóban alkalmazni is fogják a gyakorlatban.

Menetrend-élet-halál harccal

A G7 csúcstalálkozó minden bizonnyal megerősíti a globális társasági adó tervet márcsak azért is, mert mindegyik országnak szüksége van a várható plusz adó milliárdokra. A G20 csúcson már aligha alakul ki konszenzus hiszen ott a résztvevőknek nagyon is különbözőek az érdekeik: a kínaiak, az indiaiak, az oroszok vagy a törökök aligha fogadják el szó nélkül a G7 javaslatot. Még akkor is, ha július 9-én a G20 pénzügyminiszterek elfogadják a globális társasági adó tervet, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unió érdemben tárgyalja az ügyet. A nagy csata ugyanis az unión belül várható: Németország és Franciaország támogatja az elképzelést, de a kis államok lelkesedése ugyancsak visszafogott. Írország, Ciprus és Magyarország pedig harcolni fog a 15%-os adó ellen.

Szakértők szerint optimális esetben 2023 nyarán kezdődhet meg a vita a közös uniós társasági adóról – írja a brüsszeli Politico. A portál hozzáteszi: élet-halál harc lesz a kis államok küzdelme a minimális társasági adó ellen!

A mostani áttörést az tette lehetővé, hogy az USA új elképzelésekkel állt elő áprilisban. A 15%-os minimális határt már lelkesen támogathatta Németország és Franciaország is. Paolo Gentiloni, az EU pénzügyi biztosa is támogatásáról biztosította a globális társasági adó tervet.

Ezt a dinamikát nehéz lesz figyelmen kívül hagyni, de gyorsan hozzátesszük: a harc még csak most kezdődik az Európai Unióban.

Mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával 2002 után?

Mészáros Lőrinc exkluzív interjút adott az Indexnek, melyet nem oly rég kormányhű erők vettek át. A többi között arról is nyilatkozott, hogy mit gondol az ellenzék vezetőinek szavairól, melyek arra utaltak: ha ők nyernek, akkor zárolják a nemzeti oligarchák vagyonát. Erős a gyanú ugyanis, hogy európai és magyar állami pénzek alkotják ezeknek a nagy vagyonoknak az alapját.

Mit mondott Mészáros Lőrinc? Azt, hogy cégei több mint 30 ezer embert foglalkoztatnak. Ilyen nagy céget csak transzparensen lehet működtetni – fejtegette a miniszterelnök hasonmása.

A Transparency International nem pont így látja a dolgot: szerinte Magyarország az EU három legkorruptabb állama között van: Bulgáriával és Romániával osztozik ebben a kétes dicsőségben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ezek egyben az EU legszegényebb államai is.

Hogy gazdagodott meg Mészáros Lőrinc?

Orbán Viktor hasonmása lett Magyarország leggazdagabb embere, csaknem 500 milliárd forintos vagyonnal. Az Index táblázata szerint 2014-ben Mészáros Lőrinc vagyona
„mindössze” 7,7 milliárd forint volt. Ebből lett mostanra 455 milliárd forint. Ez igencsak csinos növekedés: minden más országban azonnal vizsgálódni kezdene az adóhivatal. Nem így nálunk, ahol az adóhivatal csakis azokat vegzálja, akiket e célból pártunk és kormányunk kijelöl a számára.

A Fidesz hőskorában Simicska Lajos volt a párt pénztárnoka, aki évtizedeken át gondoskodott arról, hogy a gyorsan gyarapodó hatalom még dinamikusabban növekvő vagyonokkal párosuljon elsősorban az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei körében.

Kezdetben az állami pénzeken a legnagyobb kormánypárt és az ellenzék vezető ereje valamilyen arányban osztozkodott. Ezt az alkut rúgta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy vélte: a győztes mindent visz! Orbán Viktornak nem kellett kétszer mondani…

Orbán és Simicska szakítása indította meg Mészáros Lőrincet a villámgyors meggazdagodás útján. Simicska bukása viszont azt mutatja, hogy nagyon nagy kérdés: mennyi ebből a hatalmas vagyonból Mészáros Lőrincé?

A nemzeti együttműködés rendszerének gazdasági modellje épp azon alapszik, hogy a pénz hol állami, hol pedig magán. Mindig épp olyan amilyennek a hatalom akarja. Ez a rendszer azonban kizárja a transzparenciát, melyet Mészáros Lőrinc oly büszkén emleget.

2022 után jöhet az európai ügyészség

Ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor Magyarország is beléphet az európai ügyészségbe, amely máris vizsgálja Babis cseh miniszterelnököt. Aki éppúgy politikai boszorkány üldözést emleget mint Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor.

Babis már azelőtt dollár milliárdos volt, hogy hatalomra jutott volna. A Mészáros-Orbán párosnak ez csak a hatalom kihasználása révén sikerült.

Andrej Babis persze korábban sem volt a hatalom ellensége: a kommunista Csehszlovákiában összekötő tisztként szolgált a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Az amerikaiak a korrupciós fegyvert Romániában próbálták ki, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő egyre másra citálta bíróság elé a romániai elit tagjait – az USA nagykövetségének információi alapján. Nem kétséges, hogy ez is politikai akció volt hiszen meglehetősen szelektíven válogattak a célpontok között. Olykor a célkeresztbe kerültek ártatlanok is, máskor pedig futni hagytak olyanokat, akiknek a korrupciója közismert volt, de az USA számára készséges szövetségesnek bizonyultak.

Az amerikaiak most Bulgáriában indítottak korrupció ellenes akciót – ezúttal stratégiai okból. Washingtonnak nincs ínyére, hogy Bulgáriában szabadon mozognak az orosz hírszerzők.

Mészáros a jövőbe tekint

Az új óriásbank csak 2023-24-ben lesz egységes – nyilatkozta az Indexnek Magyarország leggazdagabb embere. Elismerte, hogy a banknak ő a legfontosabb tulajdonosa, de azt állította, hogy a részesedése nem éri el az 50%-ot.

De vajon mennyire állhat szilárd alapon ez a bank óriás, ha a Fidesz veszít a választáson 2022-ben?

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a bank kiemelt partnerei, akik igen kedvező kölcsön feltételekhez juthattak. Jelentős részben ebből is alapozták meg vállalkozásaikat pénzügyileg. A másik nagy lehetőség a nemzeti bank olcsó hitel programja volt, de ennek épp mostanában vetett véget Matolcsy György bankelnök.

Ha a kedvezményes hiteleket alaposan megvizsgálják, akkor Mészáros Lőrinc és a többi rendszerhű oligarcha pénzügyileg is pácba kerülhet. Nemcsak az európai ügyészségtől, de a pénzügyi csődtől is retteghetnek.

Magyarország leggazdagabb embere azonban egyáltalán nem retteg: most készül második házasságára, és új szerepére, a nagy művészet pártoló alakítására. Munkácsy Mihály összes festményét megvenném – árulta el az Indexnek, amely exkluzív interjút készített Magyarország – államilag ugyancsak támogatott – leggazdagabb emberével.

Európa: dead man walking?

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság

Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.

Az uniós  döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.

Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.

Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.

7,2 milliárd euró a tét

A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.

Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.

Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.

Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.

Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…

Vajon lesz-e az EU-nak ritka földfém bányája Grönlandon?

Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.

Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.

„Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.

„Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.

„Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.

A bánya dicső félmúltja

1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.

Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.

Az EU saját bányát akar

Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: „a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.

Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.

Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy „az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.

Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.

Orbán, Babis és az uniós mezőgazdasági alapok

“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).

Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.

“ Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”

– mondta Ulrike Müller.

Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.

Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.

Kifelé I.

Gulyás Gergely miniszter ma a kormány szokásos sajtótájékoztatóján bejelentette: Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Európai Unió közös vakcinabeszerzésében. Egyedül az EU tagállamai közül. Mint ahogy az EU tagállamai közül mindeddig egyedül alkalmaz olyan vakcinákat, amelyeket nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

Gulyás miniszter a döntést azzal indokolta, hogy azt követően, hogy mindenki megkapta az oltást, aki azt hajlandó felvenni, még mindig lesz raktáron készlet a most már jelentős mennyiségben érkező vakcinákból, további BioNtech/Pfizer vakcinára nem lesz szükség, és az EU közös beszerzés arra korlátozódik. Annyiban biztosan igaza van, hogy a Szputnyik V és SinoPharm vakcina behozatalával és a BioNtech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Janssen vakcinák további szállításával az év hátralevő részében jelentős fölösleg jön létre, amelyet raktározni fognak. Jövőre viszont a kormány tervei szerint belépő debreceni gyárban már gyártják az új magyar vakcinát, azzal a hagyományos technológiával, amellyel a kínai SinoPharm is készül.

Mit jelent ez a bejelentés?

Azt jelenti, hogy az Unió által szállított vakcinamennyiség is elegendő az ország átoltására, csupán másfél-két hónappal később, mint amit az orosz és kínai vakcinák beszerzésével együtt el lehet érni.

Ez a másfél-két hónap különbség nem jelentene több megbetegedést és elhalálozást, ha Magyarországon is olyan széles körben alkalmaznák a tesztelést, kontaktuskövetést és karantént, mint mondjuk Ausztriában és Németországban, ahol jóval alacsonyabb a lakosság számához viszonyított halálozás.

Vajon helyettesíthető-e a BioNtech/Pfizer vakcina a majdani magyar vakcinával?

Ahogy a kínaival, gondolom, melyről Gulyás Gergely azt mondja, hogy jobb, mint a BioNtechNPfizer, a SzputnyikV  pedig még jobb. De mi lesz az idősekkel és a gyerekekkel? A kínai vakcinát időseken Kínában nem vizsgálták, a WHO először nem is javasolta ezt. A 18 éven aluliak számára egyelőre csak a BioNtech/Pfizer vakcinát hagyták jóvá Európában is és Amerikában is, őket Magyarországon is azzal oltják. Mi lesz velük jövőre?

Szijjártó engedélyezi majd a gyerekek oltását a Turul-V. vakcinával?

Sem Kína elnyomó intézkedéseinek elítélésekor, sem az Izrael és a Hamasz közötti konfliktussal kapcsolatos felhívás esetében nem vett részt az Orbán-kormány az Európai Unió közös diplomáciai fellépésében. Ez „csak” diplomácia, a vakcinabeszerzés és azzal összefüggésben az oltottsági igazolványok ügye azonban sokkal több: az Unió kiemelkedően fontos közös akcióinak elutasítása. Orbán a MAGA „szabadságharcával” kitartóan viszi az országot kifelé.

Orbán kilép az Európai Unióból?

A német Die Zeit veti fel a kilépés lehetőségét, arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök mindinkább elszigetelődik az Európai Unióban azt követően, hogy távozott az Európai Néppártból. Németországban ráadásul egyre erősödnek a Zöldek, akik Orbán Viktor fő kritikusainak számítanak az Európai Parlamentben.

A Die Zeit szerint ha Orbán Viktor megnyeri a következő választást, akkor tovább erősítheti a kínai-orosz orientációt, melyet az USA és az EU egyre inkább ellenez. Ilyen körülmények között Orbán Viktor arra a következtetésre juthat, hogy kivezeti Magyarországot az Európai Unióból – írja a Die Zeit.

Érdekli-e Pekinget és Moszkvát egy unión kívüli Magyarország?

A nem egészen 10 milliós gyenge fizetőképességű piac önmagában keveseket vonz. Magyarország csak mint az Európai Unió kissé talán renitens tagállama vonza a befektetőket – legyenek azok keletiek vagy nyugatiak. A magyar gazdaság szinte életképtelen az EU nélkül. Orbán Viktor egész nemzeti együttműködési rendszere az uniós euró milliárdokra épül.

Orbán a trójai faló

Moszkvában és Pekingben ezt a szerepet szánják a magyar miniszterelnöknek. Aki el is játsza ezt a szerepet – minden valószínűség szerint nem ingyen. Minthogy az Oroszországgal és Kínával megkötött szerződések titkosak, így a részletekről csak jóval azután értesülhet a közvélemény, hogy Orbán Viktor távozik a közéletből.

Hacsak az USA nem lebbenti fel a fátylat ezekről a zsíros üzletekről, melyekről a CIA azért sejthet egyet és mást. Épp ez Orbán Viktor sebezhető pontja, melyre célozgatott is Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Vagyis az Orbán-rendszer órája egyre hangosabban ketyeg. Mivel a társadalmi problémák nemcsak növekednek, hanem tulajdonképpen egyetlen számban összpontosulnak:

Magyarországon jelenleg  egymillió lakosra 3020 korona haláleset jut.

Rossz eredmény egy tizenegy éve abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök számára. A lakossághoz viszonyítva jó 15-ször annyian haltak meg Covid-19-ben Magyarországon, mint Indiában. Németország millió lakosra vetítve 1028 halálesetet számlál.

Az Orbánra nehezedő nyomás egyre növekszik

A közvélemény-kutatásokban a Fidesz továbbra is élen áll 48 százalékkal. Csakhogy a világjárvány  előtt a párt időnként 54 vagy még annál is magasabb százalék támogatottságot is magáénak tudhatott. Sokkal problémásabb Orbán számára az ellenzék átszerveződése. Hivatalának minden éve alatt a miniszterelnök számíthatott arra, hogy a radikális baloldal, a Zöldek és a Szociáldemokraták, a liberálisok, a polgári és a szélsőjobboldali Jobbik párt a nap végén egymással harcolnak. De most az Orbán-ellenfelek választási szövetséget kötöttek 2022-re, amely szavazatszámban közel egyenértékű a Fideszével. Közvetlen kihívó a 45 éves budapesti polgármester, Karácsony Gergely lehet, aki népszerű és baloldali liberális.

Az ellenzéknek azonban csak egy közös pontja van a napirenden: az „Orbán-rendszer” vége. Ez elég?

Márciusban maga a Fidesz megszüntette tagságát az EPP-ben, amelyet már amúgy is felfüggesztettek. Orbán, akit egykor Helmut Kohl politikai nevelő fiának tartottak, elvesztette a legerősebb EU-állam legerősebb politikai erejének támogatását.

A magyar miniszterelnök elszigetelődött Európában. 2020-ban a varsói és a budapesti kormány küzdött a szigorúbb jogállamisági szabályok ellen az EU-ban – és veszített. Akik nem tartják be a demokratikus értékeket, azoknak a jövőben számítaniuk kell az uniós források visszavonására. Lengyelország és Magyarország ezért közös keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. Úgy tűnik, ebben ki is merült a két kormány érdekközössége. Ennek oka elsősorban Orbán Vlagyimir Putyinnal fenntartott szoros kapcsolata.

Hová vezet ez az egész? A budapesti ellenzék biztos abban, hogy a 2022-es választások nem kevesebbről, mint „korszakváltásról” szólnak.

Létezik sajnos egy alternatív forgatókönyv is. Választási győzelme esetén Orbán a maga részéről a magyar politika alapvető átrendeződését szorgalmazhatja. Autoriter hatalmának végleges biztosítása érdekében még inkább Oroszországhoz és Kínához fordulhat. Még az sem zárható ki teljesen egy ilyen forgatókönyv esetén, hogy Magyarország kilép az EU-ból – ezzel gondolatmenettel zárja cikkét a Die Zeit cikkírója.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK