Kezdőlap Címkék EU-támogatás

Címke: EU-támogatás

Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Még kevesebb pénz jöhet az EU-ból

Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.

Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások

nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,

az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.

Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan

átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.

Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.

A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.

A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.

Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.

Orbán az uniós adatok dzsungelében

0

Nem mindig könnyű eligazodni a miniszterelnök uniós támogatással kapcsolatos kijelentései között. A múlt héten már megcáfoltuk, hogy saját lábon áll az ország, nem az “1000-1500 milliárdos” EU-pénzből. Utóbbival is van néhány probléma. A „saját lábon állás” teóriáját egyéb adatok se támasztják alá.

Egy rendezvényen a múlt héten „színvonaltalan érvelésnek” minősítette Orbán Viktor azt, hogy külső tényezőknek, közte az európai uniós támogatásoknak tulajdonítják sokan a magyar gazdaság teljesítményét. Erre hozta fel példaképpen, hogy a 18 ezer milliárdos magyar költségvetésen belül az uniós támogatások 1000-1500 milliárdot tesznek ki.

A gondolatmenet tarthatatlanságára elsők között hívta fel a figyelmet a fuhu.hu., bemutatva, hogy a külföldön élők hazautalásaival együtt a bruttó hazai termék 8-10 százalékát nem Magyarországon állítják elő. S idéztük a kormány megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint

az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.

Orbán azóta se tért ki bővebben arra, mely 1000-1500 milliárdos uniós támogatásra gondolt, csak valószínűsíthető, hogy az idei állami központi költségvetés egyik számsorára. A szakzsargonban az államháztartás központi alrendszerében 17 867 milliárd forint bevételt és 19 034 milliárd kiadást terveztek, s ezeken belül található az európai uniós fejlesztési költségvetés 1545 milliárdos bevételi és 2239 milliárdos kiadási előirányzattal. Ennek több, mint 90 százaléka önálló fejezetben van elkülönítve, apróbb tételeket kaptak egyes minisztériumok (Miniszterelnökség, az agrártárca, a belügy, a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca). Az elkülönült fejezetben található a svájci és a norvég alap (13,7 milliárd) is, továbbá egy sor olyan összeg, amely egyes programokhoz nyújtott támogatás, de vannak tartalék összegek is.

Összességében elmondható, hogy ezek a tételek nem azonosak az országnak nyújtott és itthon elosztott közösségi fejlesztési támogatásokkal, amelyekből – az úgynevezett operatív programokon keresztül, illetve például a földalapú támogatások formájában – évek óta 1800-2500 milliárdot kapunk Brüsszelből (egyedül tavaly mérséklődött az összeg), s

ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.

(Bár például vitás kérdések miatt ebben az évben alig pár száz milliót utaltak át hazai számlára, a kifizetéseket egyelőre a költségvetés előlegezi meg). Ráadásul ezek a költségvetési kiadási-bevételi összegek éppenséggel 694 milliós hiányt mutatnak.

A „saját lábon állást” egyéb adatok se igazolják. Az alapblogon Zsiday Viktor írása az általunk sorolt tények mellett megmutatja, hogy mekkora volt az elmúlt években az egy főre jutó gazdasági növekedés úgynevezett vásárlóerő-paritáson (vagyis kiszűrve az egyes országok eltérő adatai miatti torzítást). Eszerint Magyarország 24 százalék, Szlovákia 22, Csehország 25, Bulgária 28, Lengyelország 32 Románia 38 százalék. Vagyis a válságot leküzdve

hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –

úgy, hogy szintén egy főre vetítve a legtöbb pénzt mi kaptuk az uniótól.

Az ismert befektető-elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2003-2010 közti hét évben (közte a krízis sújtotta 2008-2009) a magyar gazdaság majdnem 40 százalékkal növekedett összességében; akkor a külföldi kölcsönök, most a közösségi segítség nyújtja a mankót.

A magyar gazdaság jelenlegi relatív lendületében nagy szerepük van az alacsony béreknek. A legalább tíz fős vállalkozások egy órára jutó munkaerőköltségét érzékeltető ábra megmutatja, mekkora lemaradásban van Magyarország.

Forrás: Eurostat

Mint látható, az ötödik legalacsonyabb bérű ország a miénk, alig harmada az EU-átlagnak, de még a szomszédos szlovénekének is csupán fele. Ehhez hozzávehetjük már idézett cikkünkből a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítását arról, hogy a kis és közepes vállalatok termelékenysége semmit se javult a rájuk elköltött ezermilliárdok dacára.

A bérnövekedés hat, az EU-pénz változatlanul kevés

0

A brutális júniusi hiány után júliusban közel 100 milliárd többlete lett az államkasszának. A bérnövekedés hatására adókból, járulékokból egyre több a bevétel, de az uniós támogatások alig érkeznek, a költségvetés eddig már majdnem 1100 milliárdot megelőlegez a kifizetésekre.

Az államháztartás központi alrendszerében júliusban 94,4 milliárd forint többlet keletkezett, ami hatalmas javulás a júniusi 698 milliárdos deficit után. A nemzetgazdasági tárca szerint ez elsősorban a jelentős bérnövekedéshez kapcsolódó adók (áfa és szja) és tb-járulék növekvő bevételének, valamint termőföld-eladásoknak köszönhető.

A kiadások közt egyre növekszik az európai uniós pályázatokon nyerteseknek kifizetett támogatások összege. Ezeket a kormány kénytelen megelőlegezni, mert a gyarapodó viták és – vélhetően – szabálytalanságok miatt

az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.

Az NGM szerint biztonsággal tartható lesz idén a 2,4 százalékos hiány. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az uniós támogatások megérkeznek. A közösségi elszámolás rendjében az előleg nem növeli a hiányt, ha azonban nagy tételeket akasztana meg Brüsszel, akkor elszállhat a költségvetési hiány.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK