Kezdőlap Címkék Emmi

Címke: emmi

DK: 20 milliárd forint kellene a Péterfy kórház megmentésére

FüHü
-
0
DK: 20 milliárd forint kellene a Péterfy kórház megmentésére

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz a magyar egészségügy kapcsán három éve már csak a fideszes telekre álmodott dél-budai elitkórházról beszél.

Amíg azzal vannak elfoglalva, hogy most épp elvegyék az elitkórház ügyét az EMMI-től, addig szép lassan mennek tönkre a meglévő kórházaink.

Ahhoz, hogy a Péterfy Sándor utcai kórház ne erre a sorsra jusson, legalább 15 milliárd forint kellene infrastrukturális fejlesztésekre – új épületekre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre – és legalább 5 milliárd forint eszközbeszerzésre.

A Demokratikus Koalíció szerint jó lenne, ha a kormány nem fantomprojektekkel foglalkozna, hanem megmentené a Péterfy kórházat, mert attól, hogy az Orbán-kormány három éve ígérget egy kórházat, amiből még semmi sem valósult meg, senki nem fog meggyógyulni; a meglévő kórházainkat kell rendbe tenni.

A DK szerint nem fideszes elitkórházra, hanem a meglévő kórházak felújítására és fejlesztésére kellene költeni az adófizetők pénzét.

A Liberálisok meghívták az államtitkárt a melegfelvonulásra

FüHü
-
0
A Liberálisok meghívták az államtitkárt a melegfelvonulásra

Nyílt levélben hívta meg a melegfelvonulásra Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt – Liberálisok, országgyűlési képviselője.

 

Bősz Anett azzal kezdi a nyílt levelet, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány államtitkára megbélyegzi és kirekeszti a család fogalmából az azonos nemű párokat.

A képviselő idézi az államtikár kaposvári nyilatkozatát, hogy „nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni; a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi.” Bősz Anett szerint Novák Katalin több ezer magyar embert sértett meg ezekkel a szavakkal. A Magyar Liberális Párt szerint ugyanis

az azonos nemű párok örökbefogadási joga nem „fenyegeti” és nem is próbálja „megbontani a család szentségét”.

Mint levelében írja, „azzal, hogy a Fidesz-KDNP törvényi és adminisztratív eszközökkel akadályozza a meleg párokat az örökbefogadásban, azzal nem a többséget védi, hanem a kisebbség jogait sérti súlyosan.”

A nyílt levél további részében Bősz Anett feleleveníti, hogy a II. világháború utáni Nyugat-Európa az egyenlő méltóság és az egyenlő bánásmód elvéről szól. „Arról szól, hogy mindannyian megférünk egymás mellett, valamint arról, hogy veleszületett tulajdonságainál fogva egyikünk sem értékesebb vagy értéktelenebb a másiknál.” A többség és kisebbség szembeállításának ideje – legalábbis ezen a kontinensen – lejárt. Ennek köszönheti Európa azt a békét, amit lassan hetvenöt éve töretlenül fenntart. Ez a béke az, amit az Önök kormánya megbontani kíván, hamis információkkal ellátva a magyar társadalom tagjait arról, hogyan élik mindennapjaikat nyugat-európai társadalmak.

Bősz Anett szerint ma Magyarországon sokak méltóságát tiporják lábbal nap mint nap,

majd az Novák Katalont megszólítva ezt írja: „Tisztelettel kérem, ne asszisztáljon ehhez a folyamathoz! Mutassa meg, hogy nem pusztán a kormány által felvázolt és kívánatosnak tartott családmodellek elfogadhatók, de elismerik más emberek családalapítás iránti vágyát és szeretetközösségét is. Bízunk benne, hogy a megszólalását nem azért időzítette a Budapest Pride idejére, hogy indulatokat gerjesszen a július 8-i felvonulás előtt. Arra kérem, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarországon minden embert azonos jogok illessenek, és az LMBTQ+ közösség tagjai egyenjogú tagjaivá válhassanak társadalmunknak. Szeretném felkérni, hogy a Magyar Liberális Párttal együtt Ön is csatlakozzon a 2018-as Pride felvonuláshoz. Kérem, vetkőzze le káros előítéleteit, ismerkedjen meg az LMBTQ+ mindennapjaival és nehézségeivel. A Budapest Pride jó alkalom arra, hogy személyesen győződhessen meg róla, hogy előítéleteinek semmilyen alapja nincsen, és az azonos nemű párok is éppen annyira alkalmasak a családalapításra, mint bárki más.”

Kérdezze meg a leendő miniszter kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Föld S. Péter
-
2
Kérdezze meg a leendő miniszter kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Jó kezekben lesz a jövőben az egészségügy. A Balog Zoltán utódjaként emlegetett Kásler Miklós orvosprofesszor szerint ugyanis a halálos betegségek 70-80 százaléka „a Tízparancsolat betartásával elkerülhető”.

Nem vitatkoznánk a megállapítással, mert bármekkora baromságnak is tűnik ez a kijelentés, nem kizárt, hogy Kásler úrnak igaza van. Már nekem is többször eszembe jutott, hogyha az emberek betartanák a tízparancsolatot, akkor lenne elég orvos és ápoló a kórházakban. Nem mennének külföldre, vagy hazai magánkórházakba tisztességes pénzt keresni, elég lenne, ha betartják a tízparancsolatot és mindjárt elégedettek volnának a fizetésükkel, valamint a munkakörülményeikkel.

Ha az emberek nem lopnának, nem paráználkodnának, és nem kívánnák meg a felebarátjuk feleségét – ezek ugye a tízparancsolat leggyakrabban megszegett pontjai – akkor elkerülhetők lennének a kórházi fertőzések, és rövidülnének a várólisták. Nem maradnának el műtétek orvosok, ápolók és gépek hiánya miatt, nem utaztatnának betegeket fölöslegesen, veszélyeztetve ezzel az életüket.

Kásler Miklós, látatlanban mondjuk, tökéletesen alkalmas arra a posztra, amelyre őt Orbán Viktor kiszemelte. Ahol Szijjártó Péter külügyminiszter lehet, ott bármi megtörténhet…

Egyedül az sajnálatos, de az nagyon, hogy az egészségügy mellett csupán az oktatás és a kultúra ügyei tartoznak majd Kásler miniszter hatáskörébe. Hát a gazdaság mostohagyermek? A stadionok építése talán smafu?

Tényleg nem szeretnénk beleszólni a kormány összetételébe, mert hát közünk sincs hozzá, de tisztelettel javasolnánk, hogy Kásler úr vegye maga mellé Pataky Attilát államtitkárnak. Ő már többször találkozott ufókkal, minden tud róluk, bizonyára neki is lenne néhány használható ötlete, mit kell tenni, ha megbetegszünk, és nincs a közelben se a kezelőorvosunk, se a gyógyszerészünk.

DK-sok láncolták magukat az EMMI-hez

FüHü
-
0
DK-sok láncolták magukat az EMMI-hez

A minisztérium nem adja ki a tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári, és Rónai Sándor, a párt dunakeszi képviselőjelöltje láncolta magát az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhet, mert az Emmi visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát,

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti TAO papírokat.

Közzétette: Demokratikus Koalíció – 2018. március 14.

Földi Judit azt mondta:

a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítványt be is perelték, 

mert nem tett eleget a közérdekű adatigénylésüknek. A pert megnyerték, a Kúria is kimondta, hogy a tao közpénz, mégsem kapták meg a kért adatokat.

Földi Judit arról is beszélt, hogy magától Mészáros Lőrinctől kapott egy levelet, amelyben azt írta, nincsenek nála a számlák és még másolatai sincsenek. Arra hivatkozott, hogy az Emmi bekérte a számlákat. Földi Judit azt mondta: három hónapja vizsgálják ezeket a minisztériumban, nem hajlandó addig elmenni onnan, amíg ki nem derült, mire költötték Felcsúton a 14 milliárd forintot.

A tao-ügyekről itt írtunk bővebben.

Irány az anyakönyvvezető?

Somfai Peter
-
0
Irány az anyakönyvvezető?

Amikor kedvezőbbre fordulnak az ország gazdasági lehetőségei, akkor a fiatalok házasodási hajlandósága is növekszik. 2016-ban, a CSOK és az első házasságukat kötő fiatalokra vonatkozó adókedvezmények hatására jelentős számmal nőtt a házasságok száma, tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik.

 

Az EMMI illetékes vezetői úgy látják, a házasság ma Magyarországon reneszánszát éli, ugyanis az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a kapcsolatukat az anyakönyvvezetőnél, vagy valamilyen egyházi szertartással is hivatalossá tették.  Novák Katalin, a minisztérium család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára e kedvező tendencia mögött azt látja, hogy

a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket.

A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében.

Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza.  Az elmúlt évtizedek mélypontja a 2010-es év volt, amikor mindössze 35.520 pár járult anyakönyvvezető elé. A KSH adatai szerint 2016-ban ismét megnőtt a családalapítási hajlandóság, amiben bizonyára fontos szerepet játszott az abban az évben, február elején életbe lépett Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Akkor 11 hónap alatt 48.920 házasságot kötöttek, ami lényegesen meghaladta a 2015-ös éves számokat is.

A demográfiai kimutatások szerint hazánkban az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben 4 százalék alá csökkent, ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, akkoriban 5,4 százalékra emelkedett az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.

Néhány év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett ez a szám, 

de ez még így is kevesebb, mint ahány frigy válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok.

A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a magyarországi házassági térkép közel sem kiegyensúlyozott. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek a területi különbségek: amíg például 2015-ben Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, addig Komárom-Esztergom megyében 5,3.

Noha az EMMI vezetői ezeket a kedvező tendenciákat a fiatalok jövőbe vetett bizalmának jeleként értékelik, egyes szociológusok azt is hozzá teszik, hogy a

növekvő házasságkötési adatok mögött az „érettebb korosztály” házasodási szokásait is figyelembe kell venni.

A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra.

Morinkó Livia, a Népességtudományi Intézet munkatársa egyet ért ezzel a tendenciával. Az intézet kutatásai is ezt igazolják, a 2008-2009-es visszaesést a gazdasági válság okozta, amikor a párok „összezártak” nem szívesen hoztak fontos döntéseket, tekintettel kellett lenniük a megnövekedett hitelterhekre és sok más gazdasági szempontra is. Ebben az időben a gyerekszületések és a válások száma is kevesebb lett.

Amikor kedvezőbbre fordultak az ország gazdasági lehetőségei, amikor a kormány 2016-ben bevezette a CSOK lakástámogatási kedvezményeket, az első hazásságukat megkötő párok adókedvezményt is kaptak, valóban jelentős számban emelkedett a házasulási kedv.

Tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik,

2017-ben a 2011 óta tartó emelkedés megtorpant,: a múlt év első tíz hónapjában megkötött 46.061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szakértő úgy látja, ma még nem tudni, milyen irányban folytatódik ez a tendencia.

Mint mondta, érdekes demográfiai vizsgálatok is születtek ebben a kérdéskörben. Valóban igaz, hogy a magyarok egyre tovább várnak az első házassággal, akkor mennek el az anyakönyvvezetőhöz, amikor már komoly döntést hoztak. Már korábban is vizsgálták, mit gondolnak a fiatalok arról, vajon a házasság egy életre szóló kötelék, vagy nem az? Meglepetéssel tapasztalták, hogy a legutóbbi felmérésben résztvevők között a 30 év alattiak a korábbinál nagyobb számban jelentették ki, hogy ők bizony életre szóló döntésnek tartják a házasságot. Ilyen növekedést tapasztaltak a középkorosztály megkérdezettjei között is, míg az idősebbek esetében nem mértek eltérést a korábbi álláspontoktól.

Már készülnek az újabb megmozdulásra a diákok

Tasnadi Kata
-
0
Már készülnek az újabb megmozdulásra a diákok

A múlt pénteki tüntetés egyik fő szervezője, Gyetvai Viktor a FüHü-nek arról beszélt, hogy még nem reagált az Emberi Erőforrások Minsztériuma a követeléseikre. Ha ez így marad, újabb tüntetést jelentenek be, de másféle megmozdulásokra is kell számítani. Azt pedig ők sem értik, hogy miért foglalták le a rendőrök az egyik szónokuk számítógépét, de Gyetvai szerint a tüntetésen nem szolgáltattak jogalapot erre.

Pontosan egy hete, január 19-én tartottak a Ne menj suliba! akció keretében több ezres tüntetést a Parlamentnél. A diákok 12 pontban foglalták össze, hogy szerintük mit kellene megváltoztatni az oktatási rendszerben, és ezt be is nyújtották a EMMI-nek. Reakció azonban nem érkezett még erre – mondta a FüHü-nek Gyetvai Viktor a Független Diákparlamenttől. A határidő január 31-én jár le, tehát még van néhány napja válaszolni a minisztériumnak, azonban ha érdemben nem reagálnak, aznap bejelentik az újabb megmozdulást.

Gyetvai hozzátette, hogy

nem csak tüntetésekre kell számítani, váratlan, kreatív akciókra is készülnek,

hogy megmutassák a diákság erejét. Ehhez a tüntetés Facebook-oldalán kerestek aktivistákat, és a szervező elmondta, hogy sokan jelentkeztek már vidékről is. Gyetvai szerint ez azért fontos, mert egyébként is törekednek arra, hogy ne csak a budapestiek ügye legyen a demonstráció.

Megkérdeztük arról is, hogy az egyik felszólalójuk számítógépeit csütörtökön lefoglalták a rendőrök. A több megmozdulásban is aktív Rékasi Zsigmondról, Rékasi Károly és Détár Enikő fiáról van szó, aki csütörtökön írta meg a Facebookon, hogy náluk jártak a rendőrök. Gyetvai elmondta, hogy az ügy hátterében valószínűleg az áll, hogy Rékasi Zsigmond néhány fiatallal a tüntetés hivatalos vége után is az utcán maradt, és az Oktogon felé vonultak. A KRESZ megsértése miatt igazoltatták őket a rendőrök, és Rékasiék vitába keveredtek velük arról, hogy vonulásuk spontán demonstrációnak tekinthető-e, vagy jogosulatlanul használják az úttestet.

Gyetvai szerint maximum szabálysértést követhettek el Rékasiék, és nem értik, hogy miért foglalták le a számítógépeit, hiszen ez csak büntetőeljárás esetében lehetséges, erre pedig tudomása szerint nem szolgáltattak okot.

A Mérce az ügyben megkereste a BRFK sajtóosztályát, ahonnan azt válaszolták, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásban nem adhatnak tájékoztatást. Ez azt jelenti, maga

a lefoglalás büntetőeljárással van kapcsolatban.

Azt viszont még nem lehet tudni, hogy az eljárás összefüggésben áll-e a pénteki tüntetéssel, de Gyetvai szerint valószínűleg igen, és ijesztő, hogy ez megtörténhetett az egyik szónokukkal. Rékasi Zsigmond egyelőre várja a hivatalos papírokat, és a TASZ-hoz szeretne fordulni segítségért.

Megtérítik az újabb nyelvvizsga díját a 35 év alattiaknak

FüHü
-
0
Megtérítik az újabb nyelvvizsga díját a 35 év alattiaknak

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alattinak akkor is, ha már rendelkezik – akár több – nyelvvizsgával – jelentette a család és ifjúságügyért felelős államtitkár pénteken a Debreceni Egyetemen.

A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy „ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – mondta Novák Katalin, aki a hallgatói mobilitásról tartott előadást egy debreceni konferencián.

Az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy „minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú” magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.

Hozzátette, hogy évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a mobilitásra, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.

Novák Katalin a célkitűzések között megemlítette, hogy szeretnék, ha 2023-ra a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.

Mire szánják és mire elég a sok-sok milliárd?

FüHü
-
0
Mire szánják és mire elég a sok-sok milliárd?

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben egy keddi budapesti konferencián.

Augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli; még ha ez utóbbit a kormány – ahogy jelezte – ki is fizeti, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani. Természetesen merül fel tehát  a kérdés, terveznek-e az idén is nagyobb mértékű adósságkonszolidációt az egészségügyben – hangzott el a kérdés egy budapesti szakmai fórumon.

Az őszi Medicina konferencián nem csak a kérdés merült fel, válasz is érkezett: Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára már a kérdést megelőző előadásában is érintette, majd részletezte a konszolidációt. Mint mondta: évről-évre olyan megoldáshoz kénytelenek nyúlni, amely biztosítja a működőképességet.

A kormány elvi döntése már megszületett, az ágazat rendelkezésére bocsátja a szóban forgó összeget, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el a forrásokat az intézményrendszerhez.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet – hangsúlyozta –, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. Ezt pedig nem akarják – húzta alá. Olyan szempontrendszert akarnak felállítani, amely ösztönözni az intézményeket a felelős gazdálkodásra – szögezte le, hozzátéve: a konszolidációval kapcsolatos belső arányok meghatározásához még kell finomhangolás. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

A „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián a szűken vett szakmai kérdések mellett általánosabb és a közérdeklődésre is inkább számot tartó témák is terítékre kerültek. Mészáros János helyettes államtitkár például a többi között beszélt az egészségügyi béremelésekről is – végigvezetve a két évvel ezelőtt megkezdett folyamatot, amelynek eredményeként az első ütemben az orvosok havi plusz 130 ezer forintot kaptak, a második ütemben a háziorvosok és főállású iskolaorvosok, védőnők és fogászati ellátásban dolgozók is megkapták az összeget, majd a harmadik ütemben az idén a szakmai feladatokat ellátók kerültek be a kedvezményezettek körébe.

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elismerte, hogy

ez, az egészségügyben végbemenő béremelés nem érinti a műszaki állományt (amelynek tagjai, a kérdést feltevő szavai szerint tíz éve nem részesültek béremelésben),

ugyanakkor Mészáros arra hivatkozott, hogy  a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében sokuknak szintén nőtt a jövedelme.  Ezzel együtt is folynak szakmai egyeztetések a kérdésben – tette hozzá.

Szóba került a tanácskozáson a háziorvosi praxisok kérdése, a helyettes államtitkár szerint a praxisoknál a cél az volt, hogy az utánpótlást tudják biztosítani, illetve a tartósan be nem töltött praxisokat betöltsék. Ezért 2017-ben a pályázható forrásokat megduplázták: öt éve betöltetlen szolgálatnál 20 millió forintra lehet pályázni. A pályázat két részből áll: a letelepedést támogató, valamint a praxisvásárlást segítő részből.

Tavaly közel harmincan nyertek el letelepedéshez támogatást, s hetvenen praxisvásárlásit – mondta.

De elsősorban nem is ezt kell szerinte nézni, hanem a tendenciát: a 2015-os és 16-ös, valamint a még nem lezárt idei adatok azt mutatják, hogy

„A feladatot ugyan még nem oldották meg, de tendenciájában a betöltés emelkedő pályán van”.

Üres praxisok
Korábbi sajtóhírek szerint erőteljesen emelkedik a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Évek óta nem volt olyan sok üres praxis, mint most – írta még augusztus  végén a Magyar Nemzet. Akkor megszerzett friss adatai szerint 317-ben nem volt állandó háziorvos, ezek közül 65 házi gyermekorvosi körzet volt. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésük szerint míg 2015 júliusában még „csak” 231 betöltetlen körzet volt, addig 2016 januárjában már 238, tavaly decemberben pedig 281. A betöltetlen praxisok jellemzően az ország félreeső területein találhatók, ráadásul gyakran több kisebb környező település ellátásáért kellene felelnie a háziorvosnak.
Azt egy korábbi Világgazdaság-cikk írta meg, hogy Magyarországon 2015-ben 4817 háziorvos dolgozott, míg az ezredfordulón még 5159 működő praxis volt, vagyis tizenöt év alatt 6,6 százalékos volt a csökkenés. A praktizáló orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár.

Tessék egészségesen táplálkozni!

FüHü
-
0
Tessék egészségesen táplálkozni!

Körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma az iskolai büfékben árusítható, valamint a tiltott termékekről. Korábban volt már hasonló kezdeményése a minisztériumnak, de most újból felmelegítették a témát.

Rétvári Bence államtitkár a Hold utcai vásárcsarnokban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a levél az egyenként felsorolt termékek mellett tartalmazza az egészségtelen termékek árusításának jogkövetkezményeit is.

A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, a gyerekek fejlődését, egészséges növekedését hátrányosan befolyásoló termékek nem árusíthatók, mondta az államtitkár.

Nagyon jó, hogy a kormány mindenre kiterjedő figyelme még ebben a tikkasztó melegben sem lankad. Jó tudni, hogy ilyen, látszólag marginális kérdésekre is rámozdulnak, és nemcsak nagyívű, a magyar polgárok életét hosszú távra meghatározó jelenségekkel foglalkoznak, de figyelnek életünk apró rezzenéseire is.

Mondhatná azt is a kormány, hogy egyenek azt a büfékben, amit akarnak. Nehogy már a kormánytól várják el, hogy ebbe is belekotyogjon. Hogy megmondja, mi az egészséges, és mi nem.

Hogy a szalámis zsömle egészsegesebb-e, mint a zsíros deszka, azt a gyereklek szülei is el tudják dönteni. Vagy, hogy Túró Rudit egyen inkább a gyerek, vagy nápolyit. Kólát igyon, vagy frissen facsart 100 százalékos gyümölcslevet?

Ha már ez is megvan, és minden gyerek egészségesen táplálkozik az iskolában, akkor már csak

azt kellene valahogy elérni, hogy odahaza is táplálkozzanak.

Ha nem egészségesen, akkor legalább egészségtelenül. Merthogy ez sem annyira általános, mint az a budai luxusvillákból látszik.

Még akkor sem, ha Harrach Péter (KDNP) nemrégiben arról beszélt, hogy sok gyerek azért megy üres gyomorral iskolába, mert életforma náluk, hogy nem reggeliznek. Nem vitatkoznánk ezzel,

biztosan van olyan is, hogy valaki szándékosan szegény, készakarva beteg.

Gyerekek, meg ne lássam, hogy egészségtelenül táplálkoztok!

Ez utóbbi gondolat szellemében, a miniszterelnök tanácsadójának, Hegedűs Zsuzsának örökérvényű intelmével zárjuk ezt az írást: lakjon jól minden gyerek!

122. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan