Kezdőlap Címkék Előrejelzés

Címke: előrejelzés

Algoritmus a túlélésért

Holland kutatók algoritmust dolgoztak ki a COVID-19 súlyos szövődményeinek előrejelzésére. Az algoritmus pontosan megjósolja a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát, beleértve a kórházi kezelést, az intézetbe helyezést és a halált. Eredményeiket múlt csütörtökön tették közzé a szakértők által lektorált British Medical Journalban.

2020 márciusában Hollandiát hatalmas próbatétel elé állította a gyorsan növekvő COVID-19 világjárvány. Az intenzív osztályok (ICU) gyorsan megteltek olyan betegekkel, akiknél súlyos szövődmények alakultak ki a betegség miatt, így a holland kormány kihirdette a teljes lezárást. Miután abban az augusztusban a kórházi kezelések számának második megugrása söpört végig az országban, újabb zárlatot és kijárási tilalmat rendeltek el.

A fertőzések előre nem látható növekedése továbbra is tönkreteszi a holland egészségügyi rendszert és gazdaságot, ami szükségessé teszi a COVID-19 súlyos szövődményeinek valószínűségének előrejelzését.

Dr. Ron Herings, a VU University Medical Center Amsterdam (VUmc) Epidemiológiai és Adattudományi Tanszékének vezetésével a kutatók az országban előforduló COVID-19-diagnózisokat és társbetegségeket tartalmazó adatbázisból gyűjtöttek információkat.

2020. április 10. és 2021. január 21. között mintegy 264 háziorvosi praxis, amely az ország összes háziorvosi praxisának mintegy 5%-a, 6074 COVID-19 esetet jelentettek. 291 betegnél (4,7%) súlyos szövődmények jelentkeztek. A betegek közül 181 (62,2%) került kórházba, 59-et (20,3%) idősek otthonában kezeltek, és 51-en (17,5%) meghaltak.

Ezen adatok felhasználásával a kutatók egy algoritmust dolgoztak ki, amely figyelembe veszi az olyan tényezőket, mint az életkor, a nem, az elhízás, a szomszédsági deprivációs pontszám, a megerősítő teszt, a krónikus komorbiditás (társult betegségek), és hogy a fertőzés az első vagy a második hullám során történt-e.

Az algoritmus többnyire pontosnak bizonyult a súlyos COVID-19 szövődmények előrejelzésében a hollandiai fertőzések első és második hulláma során. A kutatók megjegyezték, hogy felhasználható a súlyos szövődmények kialakulásának különösen nagy kockázatának kitett személyek azonosítására az orvosi feljegyzések alapján, ami segíthet ezeknek a személyeknek az oltás szempontjából fontosabbá tételében. Hozzátették azonban azt a figyelmeztetést, hogy “a regressziós becsléseket lehet és kell is módosítani a jövőbeli előrejelzésekhez”.

A Medián kiosztotta a mandátumokat

A választásokat megelőző két napban készített közvéleménykutatást, 3000-es mintán a Medián. A cég arról nem számolt be, hogy mekkora részvétellel számolt, amikor ezek alapján elkészítette mandátum-becslését. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a legbizonytalanabb adat épp a részvételi arány volt az előzetes felmérések szerint; szinte egyetlen intézet sem adott biztos számot. A Medián például korábban 65-66 százalékkal számolt, ehhez képest a várható részvétel el fogja érni a 70 százalékot.

A Független Hírügynökség szakértője a 15 órás adatok alapján 72 százalékot várt, ám a következő, 17 órás adat már némi lassulást mutatott, ám így is elérheti a választók aránya hetven, vagy afölötti százalékot.

Akárhogy is, a Medián, nagyjából egy órával az urnazárás előtt kiadta mandátumbecslését, és azt, hogy miként fognak listán végezni a pártok.  

Eszerint:

Fidesz        43 százalék      124 mandátum
Jobbik        22 százalék        33 mandátum
MSZP-P      13 százalék        20 mandátum
LMP              8 százalék          9 mandátum
DK                 7 százalék          9 mandátum

Ezen felül 2 független induló, egy Együtt képviselőjelölt, valamint egy nemzetiségi (német) jut majd képviselői helyhez.

Amennyiben a Medián pontosan kalkulál, akkor a Fidesznek ugyan nem lesz kétharmada, de kényelmes többsége lesz a parlamentben. Vannak ettől eltérő jóslatok is, azok pedig a Fidesznek megadják a kétharmadot, és lényegében súlyos ellenzéki vereséget jövendölnek.

Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.

A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.

Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.

A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.

A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.

Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:

„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.

Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.

A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei: 

Forrás: Török Gábor

Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).

A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.

Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.

Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,

a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.

Hó és eső a jövő héten

0

Jellemzően csapadékos idő várható a jövő héten: eső, havas eső, hó, néhol ónos eső is lehet, de olykor a nap is kisüt. A leghidegebb órákban mínusz 10, néhol nappal is 0 fok körül marad a hőmérséklet, de a hét második felében ismét melegszik az idő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak országos középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, főként délnyugaton, délen több helyen fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 9 és mínusz 3 fok között valószínű, de a havas, derült, szélvédett tájakon mínusz 14 fokig is hűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 2 fok között alakul.

Kedden egyre többfelé várható csapadék: északkeleten hó, havas eső, másutt eső, kezdetben átmenetileg ónos eső is. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 7 és mínusz 2 fok között alakul a hőmérséklet, de a gyengébben felhős, havas északkeleti részeken mínusz 10 fok is lehet. A nappali maximumok északkeleten csak fagypont körül, másutt többnyire 3-8 fok között alakulnak.

Szerdán is többfelé várható eső, a reggeli órákban északon és az Alpokalján ónos eső is. Este a szél is megerősödik. A minimumhőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a maximumhőmérséklet plusz 2-8 fok között alakul.

Csütörtökön többnyire napos idő várható, számottevő csapadék nem valószínű. A szél a Dunántúlon viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 2 és 7 fok között valószínű.

Pénteken többfelé várható eső. Helyenként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-9 fokig melegszik a levegő.

Szombaton több helyen valószínű eső, az Északi-középhegységben és nyugaton havas eső is lehet. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok 3-9 fok között alakulnak.

Vasárnap helyenként megerősödik a szél, több helyen valószínű eső, nyugaton és északon havas eső, hó is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 4 fok között valószínű. Napközben plusz 2-7 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Most kellene alapozni!

0

A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén – összegez a kutatóintézet elemzése, amely emlékeztet arra, hogy egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

 

A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött, az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart – jegyzi meg a GKI, hozzátéve:  egyre valószínűtlenebb, hogy idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés.

A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3%-ra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő előrejelzést készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak.

A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

Forrás: GKI

A részletes, az egyes makroadatokat egyenként kiveséző elemzést most tette közzé a kutatóintézet.

Csúcs közelében a konjunktúra-index

0

Hogyan ítéli meg az üzleti szféra, illetve a lakosság a gazdasági körülményeket, kilátásokat? A GKI által, az EU támogatásával készített konjunktúra-index ad erre választ: októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.

 

Forrás: GKI

Az üzleti szférán belül az ipar kivételével – itt a várakozások nem változtak – minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban az elmúlt időszak termelésének, valamint a termelési kilátásoknak a megítélése romlott, a készleteké és a rendelésállományoké javult. A jövő évi beruházási szándék kissé erősebb az ideinél.

Az építő- ipari kilátások továbbra is felhőtlenek, az ágazat bizalmi indexe novemberben újabb historikus csúcsra emelkedett.

A kereskedelmi bizalmi index az októberi stagnálás után kissé emelkedett, s megközelítette eddigi csúcsértékét. A szolgáltatói bizalmi index emelkedett, s nemcsak októberi visszaesését dolgozta le, de megközelítette eddigi csúcspontját is.

A foglalkoztatási várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak, s kissé emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.

És a fogyasztók?

GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi enyhe javulást követően hasonló mértékben romlott.

A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, meg- takarítási képességét viszont kissé jobbnak ítélte, mint októberben.

Utóbbi másfél éve némi hullámzás mellett lényegében stagnál. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi lehetőségét enyhén javulónak, a következő egy évre vonatkozót pedig közepesen romlónak érezte.

 

Az IMF növekedésről, reformokról

0

Az idén gyorsul a növekedés Európában azt megelőzően, hogy jövőre valamelyest mérséklődik a GDP bővülésének az üteme. Magyarországon még 2018-ban is felfelé megy a mutató. Az igazságügyi reformok helyzetét is taglalja a jelentés, amely magyar példát is említ.

Jobban teljesít az idén az európai gazdaság mint tavaly: a reálgazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékos lesz, ám jövőre ennél lassúbbra, 2,1 százalékosra számít a Nemzetközi Valutaalap – olvasható az IMF őszi – az európai kontinens országaira vonatkozó –jelentésében (Regional Economic Outlook, Europe).

A prognózis Magyarország vonatkozásában is javított az eddigi várakozásain. Az idén az IMF 3,2 százalékos növekedést vár nálunk, jövőre még ennél is gyorsabbat, 3,4 százalékosat, ám 2019-ben már csak 2,8 százalékra teszi a bővülés ütemét. Mind a három évre a dinamika gyorsabb, mint amilyet még a tavaszi előrejelzésében tett közzé a nemzetközi szervezet.

A mintegy 150 oldalas jelentés kitér arra is, hogy Európában a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, de középtávon negatívan hatnak. A politikai vezetéseknek ki kellene használniuk a kedvezőbb növekedés kínálta lehetőségeket, csökkenteniük kellene a költségvetési hiányt és a magas eladósodottságot ott, ahol ez fennáll. Strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a válság máig érzékelhető hatásainak a kezelésére van szükség.

A jelentés külön fejezetet szentel az igazságügyi reformok kérdésének Közép- Kelet- és Délkelet-Európa vonatkozásában Mint az elemzésben olvasható: a térség országainak sikerült komolyabban előre lépniük az elmúlt huszonöt évben az életszínvonal emelésében, amit támogatott a gazdaságok és az intézményrendszer radikális átalakítása.

Ugyanakkor a jelek szerint a reformok fenntarthatósága elsősorban belpolitikai tényezőktől függ, nem véletlen, hogy több helyen vannak példák azok visszafordítására.

Az igazságügyi reform és a korrupció felletti ellenőrzés sok európai országban kulcsfontosságú prioritás – írják az IMF szakértői, példaként említve a korrupcióellenes erőfeszítések erősítésének a kérdését Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ukrajnában. Az elemzés rámutat arra is, hogy korábbi tanulmányok és más szakértők is úgy látják:

az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes erőfeszítések lanyhulnak az uniós csatlakozás után – ahogy azt a bolgár és a magyar példa is mutatja,

illetve az utóbbi időben az igazságügy függetlenségének a kérdése Lengyelországban is aggodalomra ad okot.

 

Gyorsabb lesz a növekedés a vártnál

0

Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.

Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2  százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.

A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy

kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.

A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.

A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.

A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.

Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.

És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.

Forrás: GKI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK