A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket. Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak.
A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket.
Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak. Komjáthi Imre, az MSZP új elnöke kijelentette, hogy a párt holnaptól kampányüzemmódba kapcsol, és megkezdi a felkészülést a következő országgyűlési választásokra.
A kongresszus döntése értelmében az MSZP új Országos Elnöksége az alábbiak szerint alakul:
Komjáthi Imre, elnök
Korózs Lajos, elnökhelyettes
Dr. Gurmai Zita, alelnök
Dr. Kis Andrea, alelnök
Gyuris Dávid, elnökségi tag
Hajmási Judit, elnökségi tag
Hiszékeny Dezső, elnökségi tag
Korózs Benjamin, elnökségi tag
Dr. Márton Roland, elnökségi tag
Pusztai Patrik, elnökségi tag
Dr. Hiller István, az MSZP Választmány Elnöke
Dr. Harangozó Tamás, az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság Elnöke
MSZP
Zelenszkij 41 évével egyben Ukrajna történetének messze legfiatalabb és legfiatalabb államfője volt – ami döntő tényező volt választási sikerében.
2024 őszén Zelenszkij sokkal idősebbnek tűnik. Mimikája és gesztusai elvesztették korábbi könnyedségüket. A 2022 előtti időszakkal ellentétben az elnök alig viccelődik. Mosolya keményebbé vált. Zelenszkij nem csak, mint minden ukrán, szenved a háborútól.
Az egykori showman egy olyan nemzet vezetésének terhét viseli, amelyet egzisztenciális fenyegetés fenyeget. Oroszország szóvivői 2022 óta többször is világossá tették, hogy elutasítják az ukránok mint önálló kulturális közösség és államnemzet létét. A világ messze legnagyobb területű államának hatalmas erőforrásait két és fél éve mozgósítják ennek érdekében. Ennek fényében Zelenszkijnek minden héten morálisan nehéz és gyakran népszerűtlen döntéseket kell hoznia.
Ma az a fő feladata, hogy meggyőzze Ukrajna szövetségeseit, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, és elegendő fegyverrel és pénzzel lássák el.
Korábbi munkatársai úgy jellemzik Zelenszkijt, mint egy gyorsan tanuló, kíváncsi elmével rendelkező embert, aki gyorsan képes döntéseket hozni. Minden változás ellenére Zelenszkijből rendíthetetlen elszántság árad, akárcsak a háború első napján. Ma azonban Zelenszkij sokkal szenvtelenebb és komolyabb, mint hivatali idejének kezdetén. 2019-ben, a parlamentben tartott beiktatási beszédében bejelentette:
„A következő öt évben mindent megteszek, kedves ukránok, hogy ne sírjatok”.
Ma már minden a puszta túlélésről szól.
Zelenszkij rendes elnöki megbízatása öt év után, 2024 májusában lejárt. Az ukrán törvények azonban – más országokhoz hasonlóan – nem írnak elő országos választásokat háború idején. Egy 2024 februárjában – amikor a választási kampánynak meg kellett volna kezdődnie –, végzett országos felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a elutasította az elnökválasztást háborús időszakban. 49% „biztosan nem” és 18% „inkább nem” akarta, hogy megválasszák.
Mindazonáltal Zelenkij népszerűsége, amely 2022 tavaszán megugrott, az elmúlt két évben ismét csökkent.
Egy 2024. május végi felmérésben 56% értékelte pozitívan Zelenszkij eddigi tevékenységét, míg 37% teljesen vagy részben helytelenítette munkáját. Az ukránok mintegy fele azt is kifogásolja, hogy az elnök nem teljesítette minden választási ígéretét. Sokan ennek okát a csapatában bizonyos korrupt vagy hozzá nem értő emberekben látják. Mások a kudarcot a 2022 óta tartó orosz teljes körű inváziónak (31%), Zelenszkij tapasztalatlanságának (27%) és az oligarchák befolyásának (26%) tulajdonítják [4].
Zelenszkij egykori szórakoztatóművészként kiváló kommunikátornak bizonyult hazájában és hazája érdekében, különösen a teljes körű invázió első évében. A teljes körű háború 2022. február 24-i kezdete után még aktívabban használta a közösségi médiát, mint korábban, hogy közvetlenül kommunikáljon a népével és külfölddel. Szóba sem került, hogy elmeneküljön Ukrajnából. Ellenkezőleg: az elnök és csapata demonstratívan lefilmezte magát a kijevi kormány székhelye előtt. Ukrajnában az államfő szinte mindennapos videokommunikációja a politikai elit és a szélesebb népesség közötti harc- és sorsközösség érzetét kelti.
Zelenszkij nemzetközi színpadon és számos ország nemzeti parlamentje előtt való megjelenései legendássá váltak. Érdekes módon ebben a kontextusban Zelenszkij 2022 márciusában az izraeli parlament, a Knesszet előtt tartott beszédét külpolitikai és retorikai szempontból az egyik leggyengébb előadásának tartják. Mindez annak ellenére, hogy Zelenszkij mind anyai, mind apai ágon zsidó származású, és családja nagy részét a holokausztban vesztette el.
Míg Zelenszkij a mai napig sikeresen kommunikál a külföldi közönséggel, addig a saját hazájában folytatott kommunikációs gyakorlatát 2023 óta egyre több kritika éri. Ukrán újságírók azzal vádolják, hogy túl sokat beszél a külföldi, nem pedig az ukrán médiának, és kerüli az olyan nehéz témákat, mint a katonai mozgósítás vagy az energiabiztonság. A vezető ukrán lap, az Ukrajinszka Pravda augusztus 27-i utolsó sajtótájékoztatóján ellenséges választ kapott az elnöktől egy, a kíséretére vonatkozó kérdés miatt.
A legutóbbi, 2024. szeptember eleji átfogó kormányátalakítással kapcsolatban is kirakatperekkel vádolták Ukrajnában. Zelenszkij megújulásról beszélt és hangsúlyozta:
Az új miniszterek azonban nem új arcok. Legtöbbjük korábban magas pozíciót töltött be a kormányban, az elnöki adminisztrációban vagy a regionális közigazgatásban. Néhány, a kormányból elbocsátott miniszter az elnöki hivatalba költözött, így inkább politikai befolyást nyertek, mint veszítettek. A retorika és a gyakorlat közötti ilyen ellentmondások táplálják a bizalmatlanságot.
Az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnokáról, Valerij Zaluzsnijról nemrég megjelent könyvben, „A vastábornok” címűben Zaluzsnij stratégiai kommunikációs tanácsadója, Ljudmjla Dolhanovszka ismerteti Zaluzsnij katonai pályafutását. Dolhanovszka szerint Zaluzsnij parancsnoksága alatt keveset kommunikált az ukrán médiával, hogy elkerülje a konfliktust az elnökkel, aki 2021-ben nevezte ki a viszonylag fiatal vezérőrnagyot főparancsnoknak. Az elnöki hivatal folyamatosan figyeli a nézettséget, és biztosítani akarja, hogy ne legyen politikai konkurencia a hivatalban lévő elnöknek. 2022-ben, Oroszország nagyszabású inváziójának kezdete óta Zaluzsnij népszerűsége ennek ellenére gyorsan emelkedett, annak ellenére, hogy a médiában alig szerepel. Sokan ezt gyanítják, ez volt az oka annak, hogy Zaluzsnijt 2024 februárjában elbocsátották a katonai szolgálatból, és Ukrajna nagyköveteként Londonba küldték.
Egyes újságírói elméletek szerint Dmytro Kuleba volt külügyminiszter 2020-2024-es hivatali ideje alatt szintén kialakította saját népszerű imázsát. Kuleba is túl nagy publicitást szerzett, ezért váltották le. Kuleba azonban inkább külföldön élvez különösen nagy elismerést, mint itthon, és – Zaluzsnijjal ellentétben – Ukrajnán belül sem számít átlagon felüli népszerűségnek. Inkább közéleti értelmiségi, mint potenciális néptribunus. Négy és fél évnyi külügyminiszterség után Kuleba egyben a második leghosszabb hivatali idővel rendelkezik ebben az állami funkcióban. Ebben a tekintetben Kulebát csak Pavlo Klimkin volt külügyminiszter és az ő alig több mint ötéves, 2014-2019 közötti hivatali ideje előzi meg.
Zelenszkij 2019-es hatalomátvétele különösen átfogó volt, hiszen ő volt Ukrajna első olyan elnöke, akinek pártja abszolút többséget szerzett az ukrán egykamarás parlamentben, a Verhovna Radában (Legfelsőbb Tanács) is. Ez kezdetben lehetővé tette Zelenszkij számára, hogy figyelmen kívül hagyja az ellenzéket. Az elnöki pártja „A nép szolgái” frakciója azonban később felbomlott. A statárium miatt 2022 óta nem lehetett új választásokat tartani. Ezért elődeihez hasonlóan Zelenszkij most arra kényszerül, hogy szituációs frakciószövetségeken keresztül keressen többséget a törvényekhez.
Zelenszkij körének legellentmondásosabb figurája ma Andrij Jermak, aki 2020 februárja óta vezeti az elnöki hivatalt. Az évek során az ukrán vezetést egyre több kritika érte amiatt, hogy Jermak kezében összpontosul a hatalom – legalábbis sok újságíró és kommentátor megítélése szerint.
Ukrajnában azonban egyre inkább úgy látják, hogy egy meg nem választott köztisztviselő lett Ukrajna titkos uralkodója.
A 2024 szeptemberi nagy kormányátalakítást is úgy értelmezik, mint Jermak hatalmi szervek feletti uralmának megszilárdítását. Jurij Nikolov oknyomozó újságíró írt a legutóbbi kabinetátalakításról: „Ma már senki sem beszél arról, hogy kié [azaz melyik oligarcháé], ki kit nevez ki, vagy ki irányítja a [pénz] áramlását. A viták most már csak a Jermak iránti lojalitás mértéke körül forognak.„[7] Egyesek azonban üdvözlendő fejleménynek tarthatják, hogy a hatalom koncentrációja következtében csökken a konkurens iparmágnások befolyása.
Egyes esetekben úgy tűnik, hogy a szakmai tapasztalat nem játszik szerepet a kinevezéseknél. Például a diplomata és volt elnöki hivatali tisztviselő Mykola Tocsickijt nevezték ki kulturális és stratégiai kommunikációs miniszternek, noha Tocsickijnak alig van tapasztalata a kulturális ágazatban. Vitalij Koval, aki az Állami Vagyonalapból került a mezőgazdasági minisztérium élére, egy gabonakereskedelemmel foglalkozó mezőgazdasági vállalat ötéves vezetőjeként szerzett legalább némi tapasztalatot az agrárszektorban.
Az Ukrenergo állami energetikai vállalat vezetőjének, Volodimir Kudrickijnak a menesztése az utóbbi hetek talán legvitatottabb személyzeti döntése. Kudrickijt hozzáértő szakembernek tartják, aki átlátható állami vállalatot épített fel, és hatékonyan dolgozott együtt nyugati partnerekkel. A kérdés most az, hogy utódja képes lesz-e betölteni ezt a hiányt.
Másrészt, a szeptemberben kinevezett új miniszterek közül néhányat az ukrán sajtóban dicséretben részesítettek szervezőkészségük miatt. Ezek közé tartozik Herman Smetanin, az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalat korábbi vezetője, akit a stratégiai iparágak fejlesztéséért felelős miniszterré neveztek ki. Olekszij Kulebát (nem rokona Dmytro Kulebának), az elnöki regionális politikai főosztály korábbi helyettes vezetőjét, aki jó hírnévnek örvend, a településfejlesztés, a területek és az infrastruktúra miniszterévé nevezték ki.
Iryna Verescsuk a miniszterelnök-helyettesi és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztról a szociális ügyekért felelős személyként került az elnöki hivatalba. Ő egyike azon kevés ukrán kormányalkalmazottaknak, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a helyi politikában. Verescsuk 2010 és 2015 között az ukrán-lengyel határon fekvő szülővárosának, Rava-Ruskának volt a polgármestere.
A Nyugaton is jól ismert Olha Stefanishyna, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes jelenleg igazságügyi miniszter is. Ez nemcsak Stefanishyna hatókörét növelte meg, hanem azt is, hogy minisztériumán keresztül elő tudja mozdítani Ukrajna EU-csatlakozását. Örvendetes ebben a fejleményben, hogy két kiemelkedő ukrán politikusnő, Verescsuk és Sztefaniscsina politikailag túlélte a kormányátalakítást, és meg tudta erősíteni pozícióit.
A háború megkeményítette Zelenszkijt – ez jól látszik az arcán és a testbeszédén. Zelenszkij tévésztárként szerzett tapasztalatai hasznos szerepet játszottak a nemzetközi támogatás és az ukrán ellenállás ösztönzésében. Most azonban, hogy a védekező harc kimerítő háborúvá vált, másfajta vezetésre van szükség. A fenntartható erőforrás-mobilizáció és -gazdálkodás a legfontosabb. Ehhez Zelenszkijnek más apparátusra van szüksége, mint három évvel ezelőtt. Ukrajna számára döntő kérdés, hogy a közelmúltbeli vezetőváltás megfelel-e ennek a kihívásnak.
Ugyanakkor egyre nagyobbak a kétségek, hogy Zelenszkij megfelelő választás-e államfőnek az Oroszországgal való hosszú konfrontációra – ez a szkepticizmus többek között Zaluzsnij tábornok nagy népszerűségében is kifejeződik. Eddig Zelenszkij tanulási és alkalmazkodási képessége hasznosnak bizonyult. Talán ez teszi majd alkalmassá arra is, hogy betöltse új hadvezéri szerepét.
Az elemzés elkészítésébe társszerzőként Julia Kazdobina a kijevi „Ukrán Prizma” Külpolitikai Tanács biztonsági tanulmányok programjának vezető munkatársa is közreműködött.
Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.
Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”
Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.
Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már
A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.
Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.
Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.
Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.
A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.
A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.
Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.
Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.
Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.
Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…
Steinmeier elnök stratégiai szövetségesnek nevezte Szlovákiát Pozsonyban. Ez szólt annak, hogy a két állam között igen szoros a gazdasági kapcsolat, de annak is, hogy Szlovákiában megbuktatták a nemzeti együttműködés rendszerét.
Caputova szlovák elnök ennek a mozgalomnak az élén állt és elmondta a német államfőnek, hogy megkezdődött a közélet megtisztulása Szlovákiában.
Szlovákiában azért mondott le a rendőrség vezetője, mert az ügyészség korrupciós vizsgálatot inditott ellene. A belügyminiszter közölte, hogy ő bízott a rendőrfőnökben és nem tervezte a menesztését. Kormányválság is kialakulhat, mert a titkosszolgálat vezetője körül is hasonló botrány kerekedett Szlovákiában.
A most távozó rendőrfőnök elődjét letartóztatták korrupció gyanújával, majd a börtönben öngyilkosságot követett el. A rendőrség presztízse a mélyponton Szlovákiában, ahol meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét – a rendőrség tudtával sőt lehet, hogy aktív közreműködésével. Emiatt ül a börtönben az akkori rendőrfőnök, Tibor Gaspar.
Az oknyomozó újságíró azt próbálta meg felderíteni, hogy miképp nyúlja le az olasz maffia segítségével az uniós pénzeket Fico kormányzata. Az ügybe belebukott az egész hatalom.
A titkosszolgálat ex vezetője is előzetesbe fogvatartásba került, de hamarosan kiengedhetik, mert az ügyészség ejtette az ellene felhozott vádakat. A kormány koalíció több pártja is felvetette az új választások lehetőségét, de jelen pillanatban ennek kicsi a valószínűsége, mert a mostani ellenzék jutna hatalomra. Jelenleg ugyanis Pellegrin ex miniszterelnök pártja a legnépszerűbb és Fico korábbi kormányfő pártja a harmadik. Ha ketten összefognának, akkor visszakerülnének a hatalomba azok, akiket a közvélemény jó része felelősnek tart a kormánykritikus újságíró meggyilkolásáért Szlovákiában.
Rövid nyilatkozatában, amelyet Pennsylvania adott a győzelem szempontjából döntő választói szavazatok után, Biden a bajok orvoslására és egységre szólított fel. „A kampány lezárultával itt az ideje, hogy a haragot és a kemény retorikát magunk mögé állítsuk, és nemzetként egyesüljünk” – mondta. Mi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok. És nincs semmi, amit ne tehetnénk, ha együtt csináljuk.”
Az amerikai republikánus képviselő, Pramila Jayapal nyilatkozatában kijelentette, hogy az eredmények „bebizonyítják, hogy a demokráciánk továbbra is működik, és hogy a hatalom mindig a szavazatok erején keresztül az embereké.”
Jayapal, szintén gratulált Harrisnek, mint első nőnek, dél-ázsiai amerikai és fekete asszonynak, akit alelnöknek választottak.
„Várom, hogy együtt dolgozhassak mindkettőjükkel annak érdekében, hogy ne csak a veszélyes elnök és korrupt kormányzata által okozott károkat orvosolhassuk, hanem Amerikát is igazságosabb pályára állítsuk” – mondta Jayapal.
Barack Obama volt elnök és Mitt Romney szenátor, a 2012-es elnöki verseny versenyzői gratuláltak Joe Biden megválasztott elnöknek és Kamala Harrissel megválasztott alelnöknek. Obama szerint „nem lehet büszkébb”, ha gratulál a párnak.
Obama szombati nyilatkozatában azt mondja, hogy Biden „megkapta, amire szüksége van egy elnöknek, és már úgy is viselkedik”, mert a Fehér Házba lépve „olyan rendkívüli kihívások sorozatával néz szembe egyetlen szembe mit előtte egyik elnök sem”.
Romney, a utahi republikánus szombaton tweetjében, köszöntötte Bident és Harrist „jóakaratú és csodálatra méltó jellemű emberekként” jellemezte a győzteseket. Azt írja: „Imádkozunk, hogy Isten megáldja őket az elkövetkező napokban és években.”
Romney, Donald Trump elnök leghangosabb kritikusa a Republikánus Párt keretein belül pénteken kijelentette, hogy Trump „károsítja a szabadság ügyét”, és „romboló és veszélyes szenvedélyeket gyújt fel” azzal, hogy alaptalanul állítja, hogy a választásokat elcsalták és ellopták tőle.
Ennél keményebb ítéletet nem is mondhatna Orbán rendszeréről.
Ők is kimondták a maguk ítéletét.
az ország formálisan is távolabb kerüljön a nyugati típusú jogállamiságtól (kivéve egy-két szociális intézkedést, amelyek nem valók alkotmányba).
