A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a „láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.
Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.
Ki lehet a „gazdi”?
Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy „gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.
Az ellenzék közleménye szerint „okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”
Kiszivárogtatás?
A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.
1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.
A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.
Az utóbbi hetekben felerősödtek azok a hangok amelyek az összefogásról és annak mikéntjéről szólnak. Ötletelések és miniszterelnök jelöltséget vállalók már vannak.
Ja, meg vannak pártok is!
Ha összeadjuk a teljes felnőtt népesség körében a júniusi felmérés szerint az ellenzéki pártokra szavazók arányát, akkor nagyjából harminc százalékos összesített eredményt kapunk. A Fidesz-KDNP-nek 34-35 százaléknyi szavazója van. A maradék 26-30 százalék nem tudja kire szavazzon, vagy nem akar szavazni, vagy egyszerűen csak nem mondja meg, de a korábbiak szerint legalább a fele valóban nem is megy el leadni voksát.
A számokat reálisan értékelve nincs más alternatíva, mint az összefogás.
Nincsen lehetőség ki-kivel és ki-kivel nemet játszani, mert sehogyan se jön össze másként a matek. Így is csak akkor, ha az összefogás pártjai képesek növekedésre, szemben azzal a jelenlegi tendenciával, hogy némelyik párt növekedés helyett mínuszos eredményt ér el még az elmúlt hónaphoz képest is. A Jobbik még mindig fizeti a néppártosodás árát, most éppen a gyöngyösi szervezete szűnt meg, de ne legyenek kétségeink nem ez az utolsó ág amelyik leválik a törzsről. Igaz, a jobbik magához is vonzhat olyan választókat, akik nem vállalnak közösséget a baloldaliakkal, de egyelőre mínuszos az egyenlegük. Az LMP zöld orientációja inkább mantrának tűnik, látszik is a két százalékukon, míg az MSZP csak a Párbeszéddel együtt éri el a parlamentbe bejutási küszöböt. El kell, hogy keserítsem őket, ha a Párbeszédnek van egy csepp politikai érzéke másik pártot keres társnak.
A Párbeszédnek a pártpiacon szétnézve két lehetősége marad:
Momentum vagy Kétfarkú. Az Összefogás érdeke a Kétfarkúval kötött szövetség lenne, mert ezzel integrálná a Kutyapártra szavazókat is! A Momentum még mindig csak a lehetőségek pártja. Attól, hogy egyre többen szavaznának rá még sem elvi, sem gyakorlati politikájának nincsen határozott kontúrja. Igaz, pontosan ezért lehet a nem baloldali, sőt kimondottan konzervatív, ám demokrata szavazók gyűjtőpártja is.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki ténykedését értékelve sok hibát vétett és még több hibás kompromisszumot kötött. Azt időben felismerte, hogy új világnak kell eljönnie (Őszödi beszéd), azt azonban nem, hogy az új világ túllép az MSZP-n. Csak amikor végképp tarthatatlanná vált helyzete akkor lépett ki pártjából és megalakította a Demokratikus Koalíciót. MSZP örült, hogy megszabadult tőle, volt kire fogni a kormányzás minden kudarcát. Nem tekintették konkurenciának, de azért maguk is élénken rádolgoztak a Fidesz csontig hatoló lejáratókampányára. Az idő Gyurcsányt igazolta, mára vitathatatlanul az ellenzék legnagyobb pártjává tette a DK-t, míg
az MSZP, ha nem kap hátsó támogatást a Fidesztől valószínűleg el sem éri az országgyűlésbe való bekerülés küszöbértékét.
Gyurcsány néhány napja „kiáltványt” tett közzé Facebook oldalán: „Most akkor tényleg: hagyjuk a pávatáncot Orbánra!” címen.
Szándékát nem lehet kétségbe vonni: minden szó egy demokratikus, szabad európai országért szól.
„Parlamentáris demokráciát akarunk. Ez a pártok tisztességes versengésén, a pártokban megjelenő népképviseleten keresztül lehetséges. Vagy találjatok ki másik politikai rendszert! Szervezett politikai szándékok, akaratok, programok versengenek egymással.
A szervezetlenség a szervezett diktatúra legjobb barátja. Ezt akarjátok?”
vagy:
„Ha mindenki ugyanazt teszi a demokratikus oldalon, mint amit eddig tett, akkor az eredmény is ugyanaz lesz, mint amit eddig elértünk. Majdnem semmi.
Vagy együtt, vagy sehogy.
Mondom minden demokratának, minden európai hazafinak.”
Okos mondatok. Van azonban olyan mondat is amivel nagyon nem értek egyet, minden hallgatást kérő szava ellenére is szóvá akarom tenni.
„Vagy együtt, vagy sehogy. És ez mindenkire vonatkozik. Politikusra, szimpatizánsra, megmaradt tisztességes újságíróra és elemzőre, mindenkire. Kit érdekel, hogy kinek milyen fenntartásai vannak ezzel vagy azzal? Nekem is temérdek van. Temérdek. Majd egyszer lejátsszuk ezt a meccset. De nem most. Majd ha egyszer megint lesz szabad szó, szabad szerveződés, szabad egyház, szabad egyetem, és a többi. Egyszer. Majd ha demokrácia lesz.”
Elnök úr! Ki az abszolút igazság letéteményese, hogy ne csak a célt, de a hozzá vezető utat is kijelölje? Ki az a tévedhetetlen vátesz, aki erre vállalkozhat? Ugye…
És amíg a célhoz vezető út rögökkel teli addig többféle lehetőség van kikerülésükre is! Jobbról is, balról is kikerülhetjük, sőt, mint az orosz tankok egyenesen haladva, magunk alá gyűrve a rögöket közelíthetünk a célhoz.
És itt van az írás elhallgathatatlan tévedése: tisztességes újságíró és elemző nem hallgathat. Politikus megteheti, de a média még a cél érdekében sem! Sőt, akkor segít a legtöbbet, ha a célhoz vezető utat akár másoknak ellentmondva is, de tényekkel véleményekkel segíti a minél kevesebb veszteséggel kijelölni.
Aki öncenzúrát kér, az cenzor! – tudom, ez erős mondat.
Viszont azt is tudom, a Facebook poszt írója azon kevés itthoni politikusok egyike, aki képes tévedése elismerésére és hiszem, hogy jobb politikus lesz általa.
Példának okárt javasolom a megszámlálhatatlan tiltakozás helyett a pártok készítsenek közös programot, méghozzá olyat, amelyik egyiküket sem kényszeríti önfeladásra csak kompromisszumra. Törekedjenek erre méghozzá ne csak hangzatos deklarációk szintjén! Ne legyőzendő félként tekintsenek a többiekre, hanem egyenrangú félként.
És mindenekelőtt sürgősen találják meg közös miniszterelnök-jelöltjüket. Olyan jelöltet, akinek „szájából szép volt az igaz.”
Nemzeti egységet! – Ezzel a címmel hirdették meg a ma délutáni tüntetést az ellenzéki pártok és a civilek. A Szabad sajtó útján rendezett demonstráció szervezői azt írták: „összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt.”
A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
A tüntetésen rengetegen szólalnak fel:
Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
Molnár Péter slammer
Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében
Káposznyák István a Szolidaritás színeiben,
Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
Sipos Ferenc Norbert egyetemista
diákok olvassák fel a 12 pontot
Lakatos Béla roma közéleti személyiség
Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete
Márki-Zay Péter
Dobrev Klára
Szél Bernadett a független képviselők nevében
Jakab Péter
LMP-től Turcsán Szabolcs,
Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
Az MSZP-től Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el
A Momentum nevében Donáth Anna
A Párbeszéd nevében Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetője
A rendezvényt a Szabadságkórus zárja
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás mellett az ellenzéki pártok
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás fontossága mellett a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
A Szabad sajtó úton felállított emelvényen a pártok képviselői közül elsőként a Demokratikus Koalíció (DK) EP-választási listáját vezető Dobrev Klára szólalt fel, aki elmondta, normális, élhető Magyarországot kell felépíteni, ehhez el kell kergetni „Orbán rendszerét”.
Kiemelte, aki ma magyar hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen, ezért nem szabad abbahagyni a „rabszolgatörvény” ellen megkezdett tüntetéseket.
Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert „nem lehet alku az önkényuralommal” – fejtette ki, majd hozzátette, aki a mai megélhetéséért mégis alkut köt „Orbán önkényével”, a jövőjét teszi tönkre.
Dobrev Klára szólt arról is, hogy Európa erősebb és egységesebb lesz a májusi európai parlamenti választást követően. Megerősítette, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.
A DK jelöltje megjegyezte, azt tartják lázálomnak, hogy „magyarok törtek magyarokra”, amikor a kormány elvette a normális oktatáshoz, a rendes egészségügyhöz való jogot, továbbá nem üldözi azokat, akik a közösből lopnak.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.
Kezdeményezte, hogy az EP-választáson minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki ellenőr. Bejelentette továbbá, hogy országgyűlési képviselőkkel rövidesen „blokád alá veszik” a köztévét.
„Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igazságtalanul gyalázzanak és alázzanak bennünket az adófizetők milliárdjaiból” – mondta erről.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, a mai hatalom joggal retteg, mert valami megváltozott, „itt és most létrejött a nemzeti egység”.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azt kérte a pártoktól, hogy az őszi önkormányzati választáson „pártkatonák” helyett mindenhol a legalkalmasabb, lehetőleg független jelöltet támogassák, akire a „fideszes szavazók is örömmel szavaznak”.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta, Orbán Viktor nem érti a márciusi ifjak üzenetét, március 15. ugyanis nem a zsarnok, hanem a nép ünnepe. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott.
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek a sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.
Bősz Anett, a Liberálisok ügvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint Petőfi Sándor: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, az MSZP EP-listájának ötödik helyezettje arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a fiatalok nem dönthetnek jövőjükről, addig azt ellopják tőlük. Szerinte nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a résztvevők egy jobb, igazságosabb országot szeretnének.
Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli képviselője elmondta, a májusi EP-voksoláson minden választó megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.
A rendezvényen mások mellett felszólalt még Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni politikusa és Fehér Tibor, a Város Mindenkié csoport tagja.
A demonstrálók az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Ferenciek teréig megtöltötték a Szabad sajtó utat. A tömegben nemzeti és uniós lobogók mellett az ellenzéki pártok zászlóit lengették. A résztvevők a rendezvény befejeztével továbbvonultak a Kossuth térre, ahonnan egy kisebb csoport tovább folytatja útját a közmédia székháza felé.
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
Az ülést az ellenzéki pártok, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd, valamint független képviselők kezdeményezték, tervezett napirendjén – az interpellációs blokk mellett – egyetlen határozati javaslat szerepelt. Arató Gergely, a DK képviselője ebben annak megállapítását kérte az Országgyűléstől, hogy tavaly december 12-én szabálytalanul zajlott a szavazás a rabszolgatörvényről az ülésteremben, továbbá december 16-17-én jogtalanul léptek fel erőszakosan az ellenzéki képviselőkkel szemben a köztelevízió székházánál.
A Fidesz bojkottja miatt a tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az Országgyűlés nem volt határozatképes, a napirendet nem fogadták el, az ülést a levezető elnök lezárta.
Az Országgyűlés rendkívüli ülését követően a parlament ellenzéki képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak:
Az ellenzéki képviselők – a Jobbik és az LMP kivételével – esküt is tettek a közös sajtótájékoztatón. A parlament lépcsőjén megfogadták, hogy közösen mindent megtesznek a tüntetéseken követelt öt pont megvalósításáért. Követelték a rabszolgatörvény visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez való csatlakozást és a független közmédiát. Elítélték az ellenzéki képviselők fizikai bántalmazását.
A sajtótájékoztatón Tóth Bertalan MSZP-elnök azt mondta, hogy folytatják az ellenállást. A szombatra meghirdetett összellenzéki tüntetésről azt mondta, mindenkit várnak délután 14 órára a Hősök terére.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pedig arról beszélt, hogy azonnali választ követelnek a kormánytól arról, mi történt az MTVA székháznál, hogyan bántalmazhattak országgyűlési képviselőket. „Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, egységes az ellenzék, egységesen lépjünk fel.”
Hadházy Ákos független képviselő azt hangsúlyozta, hogy a közmédia nem független, márpedig független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.
Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt arról beszélt, szimbolikus, hogy a kormánypártok nem mentek el a rendkívüli ülésre, szerinte ez azt mutatja, ennyire érdekli őket az emberek sorsa. Azt ígérte, az ellenzék a jövőben is együtt mozog, nem hátrálnak.
A jobbikos Jakab Péter szerint gyáva kormány regnál, nem mer szembenézni a néppel és az ellenzéki képviselőkkel. Az igazi változást a gyártósorok mellett lehet elérni, támogatják a szakszervezetek sztrájkfelhívását. „Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni” – mondta.
Gyurcsány Ferenc DK elnök az országot eláruló kormányról beszélt, szerinte „eljött az ideje a lázadásnak”. Azt kívánta az országnak, legyen ereje „fellázadni Orbán rendszerével szemben”. „Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak.” Az ellenzéki pártok közötti viták szerinte természetesek egy demokratikus jogállamban, de most másodlagosak, mert egy országromboló kormánnyal szemben kell küzdeni.
Szél Bernadett amiatt tiltakozott, hogy Kövér László házelnök megakadályozta vendége, Buzinkay György momentumos politikus beléptetését a Parlamentbe. Szél szerint ez már csak látszatdemokrácia, „a Fidesz verőlegényekkel tartja mederben a folyamatokat”. „Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam.”
A momentumos Fekete-Győr András szerint 2019 az ellenállás éve lesz. A tiltakozás folytatódik, „kézzel-lábbal küzdeni fogunk, hogy visszavonassuk a túlóratörvényt”. A vasat „addig ütik, amíg meleg”, sőt, azt ígérte, „forrósítani is fogják”. „2019 az ellenállás éve lesz.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
