Kezdőlap Címkék Elítéltek kártalanítása

Címke: elítéltek kártalanítása

Nem fizetnek a „börtönbizniszre”, jöhet Copperfield

Bár korábban csak időhúzásról döntöttek, most június közepéig jegelnék a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. A túlzsúfoltságot copperfieldi mozdulattal tüntetnék el őszre.

A kormány benyújtotta az új ellenség, a „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslatot. A Varga Judit jegyezte törvényjavaslat (A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről) fő rendelkezése az, hogy a sürgősséggel elfogadandó törvény hatálybalépését követően „az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki”.

Az indoklás az ismert gondolati nyomvonalon halad. A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos

fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket,

amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit. A kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét.

A benyújtott javaslat felülírja azt a januári kormányhatározatot, amely a legvégső határidő (90 nap) végéig írta elő a kártalanítások kifizetését. Szemben azzal, amit Orbán Viktor az évi egyszeri hazai sajtótájékoztatóján jelentett be. A mostani módosítás ennek felel meg.

A majdani törvény értelmében az Országgyűlés „felhívja” a kormányt, hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-éig. Vagyis gondoskodjon arról, hogy az eddig a rémes börtönviszonyok miatti

olykor sokmilliós kártalanítások akár tetemes része nem maradt a raboknál,

hanem például az áldozatokhoz került.

Az Országgyűlés pedig „felhívja” a kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében

szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot.

Jelenleg ez 112 százalék. A hivatalosságok öt éve azt ígérték, hogy az akkori 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltságát.

Ennek érdekében átfogó programot hirdettek.

Nyolc új börtön épült volna létre 2019-re. Ebből semmi se lett.

Négy éve Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára arról beszélt, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott és kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért „elszánt a további férőhelybővítés mellett és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok”.

Tasnádi szerint négy intézetben kezdődött meg a bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig – mondta Tasnád. 2017. márciusában 131 százalékos telítettségnél 3000 főre tették a kívánt új férőhelyigényt, amikor 13 ezer helyen 18 ezer embert tartottak fogva.

Az öt éve ígért programban Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon épült volna új börtön. Ebből azonban nem lett semmi, 2018. márciusában eredménytelenül zárult négy új börtön megépítésének (a tervezéstől a kivitelezésig szóló) meghívásos közbeszerzése. Ezek: Komló (500 férőhely), Komádi (500 férőhely), Békés (500 férőhely), Kunmadaras (1000 férőhely). Az ok az volt, hogy a legolcsóbb ajánlat is drágább volt az építkezésre költhető összegnél (a kisebb börtönök esetében 3,9 milliárd forintot, a nagyobbnál 7,9 milliárd forint). Egy hónappal korábban pedig másik négy 500 férőhelyes börtön (Ózd, Kemecse, Csenger, Heves) is így járt.

Az egyetlen felmutatható eredmény a tavaly februárban a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtöné volt. Akkor 472 férőhelyet adtak át. Most szeptember végéig lesz idő a megoldásra.

„Börtönbiznisz”: eddig csak PR

Csak a jelenlegi gyakorlatot írja elő a kormány, amikor fellép az elítéltek kártalanításában látott „visszaélésekkel” szemben. Fizetni fognak, csak az utolsó pillanatban. A hogyan tovább homályos.

A hangos kampány ellenére a kormány változatlanul fizetni fogja a börtönbeli viszonyok miatt megítélt kártalanításokat. Bár a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az elmúlt két hétben kibontakozott kampányszöveget tartalmazza címében és beleírt – jogszabálytól meglehetősen idegen – kommentárban, tartalmában nem az, amit Orbán Viktor először mondott.

A határozat „a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos visszaélésékkel szembeni azonnali fellépésről” címet viseli, és kifejti a kormány álláspontját. Eszerint „a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel”.

Az ehhez kibocsátott közlemény pedig felmondja az új kormányzati kampány teljes szlogen-tárát. A kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely

mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált.

A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal. A „börtönbiznisz” károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. A társadalom

nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak.

A határozat lényege az, hogy utasítja az igazságügyi minisztert: az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított

legvégső időpontig haladéktalanul függessze fel

a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését. Ez

az eddigi gyakorlat „parancsba adása”,

az efféle kifizetésekkel ugyanis nem szoktak nagyon sietni.

Tehát

szó sincs arról, hogy „ne fizessünk egy fillért se”,

ahogyan azt Orbán mondta a nemzetközi sajtótájékoztatón szűk két hete, majd hogy „nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk”.

A kormány arra is utasítja a minisztert, hogy a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt. Ebből még bármi kisülhet, akár az is, hogy törvénymódosítással

tényleg lehetővé teszik a jogerős bírósági ítéletekkel szembeszegülést.

Nem mellesleg a hatályos törvényt az Orbán-féle többség alkotta meg a parlamentben, az európai emberi jogi bíróság kötelezése nyomán. Pontosan körülírja – nemzetközi normák alapján – azokat a fogva tartási körülményeket, amelyek nem teljesítése esetén kártalanítás jár.

Nem szanatóriumi elhelyezés előírásáról és nem milliós tételekről beszélünk: naponta 1200-1600 forintot ítélnek meg a bíróságok.

Ezzel azonban az európai emberi jogi egyezmény erre vonatkozó részét sértenék meg, és ki kellene lépni az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatálya alól. Ez egyenértékű volna az unióból távozással.

A politikai hangulatkeltés ettől függetlenül nyilván tovább tart.

Annak szellemében, hogy Orbán „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” segítik a bűnözőket, akik rájöttek, hogy „az európai szabályok a kínzásról lazák és abszurdak”. Továbbá amit Völner Pál IM-államtitkár nyilatkozott, hogy akár súlyos bűnözők is milliókat tesznek zsebre a dörzsölt ügyvédek segítségével, mindenféle „mondvacsinált ürüggyel” indított perrel, ráadásul az esetek jelentős részében egyértelműen „a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő” ügyvédek járnak el, mint például Magyar György és ügyvédi irodája.

Az igazságszolgáltatás elleni hadjáratot

megelégelte a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is.

Leghatározottabban visszautasítja az ügyvédeket érő támadásokat, ennek keretében az ismételten felbukkanó listázási próbálkozásokat. Az ügyvédi kamara elnöksége aggodalommal tekint a bíróságok és az ügyvédi tevékenység elleni összehangolt hangulatkeltésre. Ez rombolja az igazságszolgáltatás tekintélyét és az állampolgárokat arra sarkallhatja, hogy jogerős hatósági, bírósági döntések végrehajtását megtagadják.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!