Kezdőlap Címkék Egyezmény

Címke: egyezmény

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Megvan a dátum, hogy mikor írják alá a megállapodást a CEU-ról

Azt gondoltuk, hogy nem írunk már többet a CEU-ról, leírtunk már mindent, amit lehetett és amit érdemes. Talán egy búcsúcikk belefér még december elsején, de aztán tényleg annyi, szép volt, jó volt, talán igaz sem volt. Hogy volt egyszer egy egyetem, amely pénzt és dicsőséget hozott Magyarországnak.

De most mégis írnunk kell a CEU-ról, mert felcsillant a remény, hogy a magyar kormány aláírja az egyetem működését biztosító egyezményt. Már a pontos dátum is megvan: majd ha eljön az ideje.

Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta a parlamentben, egy újságíró kérdésére válaszolva. Mi magyarok pedig megnyugodhatunk, mert ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak az egészségügy, a kultúra, a gazdaság, de az oktatás is jó kezekben van.

Akkor írják alá az egyezményt, amikor annak eljön az ideje. Sem előbb, sem később. Biztosan vannak olyan kormányok, hebehurgyák, felelőtlenek, amelyek nem akkor írnak alá fontos megállapodásokat, amikor azoknak idejük van, hanem vagy előbb, vagy később. A mi kormányunk nem ilyen, mert a mi miniszterelnökünk mindig tudja, mit és mikor kell tenni, mondani, aláírni.

Már csak azért is fontos ez, mert mind a késlekedésnek, mind a sietségnek megvan a maga kockázata. Ha késve írnák alá Orbánék a megállapodást, akkor már csak bottal üthetnénk a CEU nyomát, s utóbb hiába lenne ott az aláírásuk a papíron, az már olyan lenne, mint halottnak a csók.

Ha idő előtt írják alá, sokan azt hihetnék, hogy Orbánéknak fontos, hogy a CEU Magyarországon működjön, itt képezze azokat a diákokat, akik majd dicsőséget hoznak az országnak.

Jó tudni, hogy ilyen miniszterelnökünk van,

aki mindig pontos és szakmailag is kifogástalan választ ad az őt kérdezőknek. Mert megtehette volna Orbán azt is, hogy cinikusan, pikírten, lekezelően válaszol a kérdésre, például azt mondja, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, vagy visszakérdez, hogy kisült-e már a kalácsom?

Megtehette volna ezt is a mi miniszterelnökünk, mert ma nincs erő, amelyik számon kérhetné. Hogy miért magánrepülőgépen utazgat, ahelyett, hogy a szegények, elesettek sorsát segítené. Miért hisztériát kelt, miközben az indulatokat kellene csillapítani. Lennének kérések, de ezek a kérdések alapvetően fölöslegesek, Orbán ugyanis mindig tudja, hogy mikor minek van ideje. Mikor kell majd a korrupciót fölszámolni –  akkor például, ha egyszer újból ellenzékben lesz. Akkor majd nagyon fogja zavarni, ha valaki urizál, lop a közös pénzekből, stadiont épít működő egészségügy és versenyképes oktatás helyett.

Megvan tehát a bizonyosság: amennyiben nem jön közbe semmi, akkor szinte majdnem biztos, hogy a kormány vagy aláírja a CEU működését biztosító megállapodást, vagy nem.

Mérget azért nem vennénk rá: aki még ennél is konkrétabb válaszra vár, kérdezze meg a miniszterelnök kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Újabb uniós menekültügyi tervet fúrna meg Magyarország

0

Bulgária az EU soros elnöke, ők készítettek egy tervet, amely viszont Magyarország szerint túlságosan a németeknek kedvez.

A Politico ír arról, hogy az uniós nagykövetek találkozóján mutatták be a tervet, amelyet a lap újságírója is látott, és amely azzal a céllal készült, hogy áthidalja az ellentéteket a menekültügyi frontországok, vagyis Olaszország és Görögország, valamint a kelet-európaiak között. Előbbiek ugyanis igazságtalannak tartják a jelenlegi rendszert, amely túl nagy terhet helyez azokra az országokra, ahová a menekültek megérkeznek, utóbbiak viszont, elsősorban Magyar- és Lengyelország elutasítják, hogy részt vegyenek a menekültek elosztásában.

A bolgár javaslat szerint az az ország, ahová a menedékkérők megérkeznek, öt évig lennének felelősek értük. Az is szerepelt benne, hogy

kötelező áttelepítés csak nagyon kivételes esetben fordulhatna elő.

A Politico diplomáciai forrásai szerint a magyarok viszont azzal válaszoltak, hogy ez csak egyetlen uniós tagállam érdekeit tükrözi. Mint a lapnak elmondták, nem mondták ki, hogy Németországról van szó, de egyértelmű volt.

Ha nem sikerül konszenzust elérni a tervről, akkor többségi szavazással is el lehet fogadni, de, ahogy a Politico is megjegyzi, ez tovább élezheti az EU-n belüli ellentéteket.

Korábban a magyar kormány már megvétózta azt a megállapodást is, amelyet az EU afrikai országokkal kötött volna, hogy megfékezzék a migrációt.

Trumpnak is üzentek az EU-mexikói szabadkereskedelmi egyezménnyel

0

Az Európai Unió és Mexikó megegyezett arról, hogy milyen elvek alapján újítsák meg a 18 éves szabadkereskedelmi egyezményt. Ezzel Donald Trumpnak is üzentek.

A megegyezés hónapokig tartó tárgyalássorozat után született, a végleges változatát az év végéig fogadják el. Mintája a nemrég szintén aláírt, az EU és Kanada közötti egyezmény volt.

A hétvégén megnyílt hannoveri vásáron részt vesz Enrique Pena Nieto, Mexikó elnöke is, aki Angela Merkel kancellárral együtt korábban azt sürgette: a hosszú és nehéz tárgyalások érjenek véget a hannoveri vásár megnyitására, hogy így együtt mutathassák meg a világnak és főként Donald Trumpnak:

az USA nincs mindent meghatározó döntési helyzetben, és van alternatíva.

Mexikót nehéz helyzetbe hozta Trump protekcionista politikája a NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) tárgyalásain. A mexikói elnök ezért most kiemelte, hogy a világ legnagyobb gazdasági integrációjával kötöttek egyezményt.

Az EU részéről Cecilia Malström kereskedelmi biztos azt mondta, hogy az Unió és Mexikó hisznek a szabadkereskedelemben: az egyezmény csaknem minden termékre eltörli a vámtarifákat. Ugyanakkor védettnek nyilvánít olyan különleges termékeket, amelyek az érintett államok számára szimbolikusak.

Dunford tábornok nem lépne ki az iráni nukleáris egyezményből

0

„Ki köt velünk szerződést azután, hogy felmondunk egy ilyen fontos egyezményt?” – tette fel a kérdést a szenátusi bizottság előtt Joseph Dunford tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke.

Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.

A vezérkari főnök párhuzamot vont Irán és Észak Korea között is. Ha Kim Dzsongunt arra akarjuk kényszeríteni, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz és írjon alá egyezményt a nagyhatalmakkal, akkor nehezen mondhatunk fel egy hasonló szerződést! Trump elnök az ENSZ-ben mindkét államot gengszternek nevezte. Válaszul

mind az iráni elnök mind pedig Észak Korea külügyminisztere magát Trumpot titulálta gengszternek az ENSZ közgyűlésében.

Hat nagyhatalom kötött nukleáris egyezményt Iránnal : az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. A bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség szerint Irán betartja az egyezményt. Az Egyesült Államok kongresszusa viszont csak azzal a feltétellel fogadta el az egyezményt, hogy azt minden 90 napban felülvizsgálja az elnök.

A következő dátum október 15.

Trump elnök állítólag már meghozta döntését, de még titokban tartja.

Izrael a felmondás mellett kardoskodik, de a nagyhatalmak mind kiállnak az Iránnal megkötött egyezmény mellett, mert attól tartanak, hogy annak felmondása fokozná a feszültséget a Közel és Közép Keleten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK