Kezdőlap Címkék EESZT

Címke: EESZT

Botrányos volt az adatkezelés a covid-járvány alatt!

„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz” – ezt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja jelentette ki csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott covid-adatok kezelése kapcsán. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.

A járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.

„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni” – fogalmazott Ujhelyi István.

A politikus, mint mondta, „ezt unta meg” és tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amely részletes vizsgálatot folytatott az adatkezelés jogszerűsége kapcsán. A többoldalas jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy

a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.

A vizsgálat során a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly

„nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.

Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta, és nem volt idő újabb munkatársak felvételére vagy betanítására; ezért a meglévő szakemberekre nagy nyomás nehezedett. Az NNK a jelentés szerint az is elismerte: érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni. Pontosan emiatt  „magas hibaszázalékkal került a rendszerbe a covid-fertőzöttség, mint halálozási ok;

a hibás adatok száma a harminc százalékot is meghaladta”.

Az EP-képviselő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy NAIH az adatkérés teljesítésének, illetve megtagadásának vizsgálata során az intézményektől kapott válaszok és magyarázatok alapján megállapította még: annak ellenére, hogy az NNK rendelkezett az egyének oltási adataival, de sem a kórházi ápoltakról, sem a gépi lélegeztetésre szoruló covid-betegekről nem gyűjtött adatot, utóbbi viszont hiába volt meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), azokat összeegyeztetni nem lehetett, így – mint írják – „megbízható adat, egyénre lebontott, lekérdezhető formában” egyszerűen nem állt rendelkezésre. Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt – nem voltak kötelezhetőek.

„Sajátos, hogy az adatvédelmi hatóság vizsgálata megállapította: azóta az NNK elvégezte az adatok validálását.

Ujhelyi elmondta, hogy kérte és meglepetésére Müller Cecília tegnap el is küldte a teljes dokumentumot, mintegy ezer oldalt.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy a NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.

„Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem.

Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük. Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”.

Lapszem – 2017. november 10.

0

A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:

Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere

Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en

A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.

Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz

Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.

Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól

Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.

E-recept: a páciensnek szinte semmi se változik

A szerdán élesedő elektronikus egészségügyi rendszerből a betegek remélhetően szinte semmit se fognak észrevenni. Ugyanúgy kapnak receptet és beutalót, bár ezek tartalma átkerül a láthatatlan informatikai térbe. Első körben a közfinanszírozású intézmények lépnek be, a betegek szempontjából legfontosabb a háziorvos és a patika lesz. Kérdés, hogy az egészségügyi személyzetek minden tagja felkészült-e a rendszer használatára.

A vizsgálatra és támogatott gyógyszerre igényt tartó páciensek lényegében ugyanazt az „utat” fogják bejárni november elsejétől, mint eddig, noha szerdától működésbe lép az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT).

Az EESZT-t első körében a közfinanszírozású intézmények kezdik el használni:

a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak.

Amikor a beteg megjelenik a háziorvosnál, ugyanaz a háttérrendszer fogja elvégezni azonosítását, és annak ellenőrzését, hogy jogosult-e a szolgáltatás igénybevételére. Amikor az orvos megírja a receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót, azt ugyanúgy odaadja papíron, mint most. A különbség annyi lesz, hogy mire az orvos aláírja és lepecsételi, a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az úgynevezett informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez – mondta Komáromi Zoltán háziorvos a fuhu.hu-nak.

Annyi látható változás lesz, hogy például a receptre az eddigi két vonalkód helyett három kerül, ezek egyike lesz a voltaképpeni gyógyszerrendelvény, a patikus ezt fogja „azonosítani” a nála lévő leolvasókészülékkel. Vagyis ha a recept, beutaló elvész, elszakad, nem kell visszamenni az orvoshoz, mert

a felírás tartalma a papírról átkerül az elektronikus adatbázisba,

a beteg azonosítása elegendő a vény kiváltásához.

A páciensnek arra kell figyelnie, hogy tisztában legyen azzal, milyen személyi igazolványa van. A régi típusú kártyaformájú (és az időseknek életük végéig érvényes könyvalakú) dokumentumhoz nélkülözhetetlen lesz a taj-kártya is. Ezt vált(hat)ja ki az elektronikus csippel ellátott kártya, amely minden személyes adatot tárol.

A változások fontos pontja azonban

a más nevére kiállított (e-)recept beváltásakor érkezik el, az EESZT-ben meghatalmazásra lesz szükség

(két tanúval), ha a jogosult és a gyógyszert (felírt segédeszközt) kiváltó személy nem azonos. Ezt a papírt azonban csak egyszer kell megírni, és mindig kézközelben tartani.

Abban se fognak újat tapasztalni az emberek, ha az orvos lakásra kiszállva a vizsgálat végén írja fel a receptet. Ezt ugyanúgy kézírással végzi a jövőben is, ilyenkor a patikus viszi be a rendszerbe az e-receptet.

Az EESZT a betegek szemszögéből tehát alig látható előnyökkel jár, az orvosok viszont több és jobb minőségű adathoz juthatnak hozzá. Komáromi Zoltán elmondta, hogy jelenleg két hónap késéssel férnek hozzá pácienseik olyan alapadataihoz, hogy milyen szakellátásban részesültek és milyen gyógyszert írtak fel nekik (illetve, hogy ezt kiváltották-e). Az új rendszerrel viszont megszűnhet minden visszaélés a többszörösen kiváltott gyógyszerekkel is, mert a recept érvényesítését a patikus azonnal rögzíti a rendszerben. A háziorvos pedig késedelem nélkül nézheti meg, valamely betegét hová vitte a mentő, és ott milyen ellátásban részesítették. A háziorvosok havonkénti egyszeri adatkapcsolatát is felváltja a folyamatos információcsere a tb-vel.

Az EESZT kialakításakor

az is cél volt, hogy minden párhuzamosságot, többszöröződő vizsgálatot felszámoljanak,

a betegek ne a papírra leírt kórelőzményekkel legyenek kénytelenek menni orvoshoz, további vizsgálatra.

Komáromi Zoltán azt reméli, hogy a páciensek hamar hozzászoknak az új metódushoz, és mielőbb eljuthatnak oda, hogy például a „beutaló” – ami voltaképpen másodpercek alatt a rendelőben vagy kórházban landol – tényleg csak tájékoztató legyen arról, hogy mikor és hol kell megjelenni.

Az e-személyik leolvasásához szükséges készülékekből 25 ezret már kiszállítottak, 14 ezeré pedig folyamatban van – mondta Lázár János a csütörtöki kormányinfón. Továbbá nagy mennyiségben fognak tudni előállítani csipes okmányt is.

Fennakadást az okozhat szerdától, ha az EESZT-t kezelő egészségügyi személyzetek nem minden tagja végezte el azt az elektronikus tanfolyamot, amelynek végén egy tíz kérdésből álló kérdőívet kell kitölteni – mondta Komáromi Zoltán. A rendszer használatához szükséges programháttér rendelkezésre áll, a háziorvosok eddig is minden hónap elején megkapták a frissítéseket. A megnövekedő informatikai igény kielégítéséhez viszont az orvosok nem kaptak külön hozzájárulást, a hardvereket és kiszolgáló programokat eddig is a költségvetéstől kapott javadalmazásból kellett fejleszteniük – mondta a háziorvos.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be,

2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Az ezekkel kapcsolatos adatkezelési kérdések ezután kerülhetnek terítékre. A betegeknek azonban lesz idejük arról dönteni, hogy mely adataik hozzáférését kik számára teszik lehetővé, illetve tiltják meg. Ehhez mindenekelőtt tanácsos lesz a széles körű tájékozódáson túl Ügyfélkapu-belépést kiváltaniuk a kormányhivataloknál.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!