Legkevesebb 122 gyereket ölt meg a rendőrség a Fülöp szigeteken, ahol Duterte elnök kíméletlen harcot hirdetett meg a kábítószer kereskedelem ellen 2016-ban. A World Organization Against Torture (kínzás elleni világszervezet) az ENSZ emberi jogi bizottságához fordul ebben az ügyben – írja a londoni a Guardian.
Egyéves volt a rendőrség legfiatalabb áldozata! – hívja fel a figyelmet a jelentés, mely hangsúlyozza, hogy a gyerek gyilkosságok jó részét a rendőrség követi el. Néha úgy, hogy álruhás bérgyilkosokat alkalmaz. 122 gyerek megölését dokumentálta a szervezet, de nyilvánvalóan sokkal több az áldozat a gyerekek és a fiatalkorúak között.
Miért gyilkol gyerekeket is a rendőrség?
A szemtanúk megfélemlítése a cél! Mindenki kétszer is meggondolja, hogy tanúskodjon-e a bíróság előtt, hogyha tudja: ezzel nemcsak a saját, de a gyerekei életét is kockára teheti! Nem kétséges, hogy maga Duterte elnök hatalmazta fel a rendőrséget ezekre a brutális gyilkosságokra, melyek közül eddig csak egyetlenegy ügyben született bírósági ítélet!
Az államfő megfenyegette a jogvédő szervezeteket:
„Titeket is lefejezlek!”
Ezt ígérte Duterte elnök, aki nemcsak a kábítószer kereskedők hanem a kábítószer fogyasztók ellen is háborút folytat: „velük együtt végzek veletek is!” – üzente a civil szervezeteknek, melyek megpróbálják dokumentálni a rendőrség gyilkos akcióit.
Az elnök a médiát is fenyegeti
Az ország legnagyobb televíziós hálózatát a múlt hónapban felfüggesztették! Közben új szigorú terrorizmus ellenes törvényt fogadtak el a Fülöp szigeteken, ahol jelentősen megnövekedett a rendőrség jogköre: például bírói határozat nélkül is le lehet tartóztatni valakit. A gyerekek is célpontot jelenthetnek: őket azon a címen lehet lecsukni, hogy megsértették a kijárási tilalmat a koronavírus járvány idején. Sok gyereket azután kutya ketrecekben vagy épp koporsóban őrzött a rendőrség.
Mindezt miért?
A South China Morning Post írta meg korábban: az elnök fia az egyik legnagyobb kábítószer csempész a Fülöp szigeteken, ahova a hongkongi triádok juttatják el a kábítószert. Duterte elnök a vádakat hallva kijelentette: saját kezemmel végzek a fiammal, ha ez beigazolódik! A vizsgálat ugyan elindult, de egyáltalán nem meglepő módon elhalt. A kábítószer elleni háború azonban egyre durvább lett. Ezért kéri a kínzás elleni világszervezet, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága indítson átfogó vizsgálatot abban az ügyben, hogy a rendőrség gyerekeket is gyilkol a véget nem érő kábítószer ellenes háborúban a Fülöp szigeteken.
A távol-keleti szigetország egyik szenátora állítja, hogy akár leállíthatja Kína a szigetország áramellátását is. Sőt Peking olyan stratégiai pozíciókat szerzett az országban, melyekkel befolyásolhatja nemcsak a gazdasági, de a politikai életet is.
Risa Honteros szenátor szerint még az is lehetséges, hogy a kínaiak beavatkozzanak a választásokba. Nemrég Ausztráliában lepleztek le egy kínai hálózatot, melynek egyik célja az volt, hogy a saját emberét bejuttassa a törvényhozásba. Peking természetesen mindent cáfol. Miről van szó?
A kínaiak 40%-ban részesülnek a nemzeti villamos művekben
Áramszünetet okozhat egy külföldi hatalom – szerepel abban a jelentésben, melyet az amerikai CNN hírtelevízió szerzett meg. Erre hivatkozott Risa Honteros szenátor is, aki szerint fennáll a szabotázs lehetősége abban az országban, amely ugyan hagyományosan az Egyesült Államok szövetségese, de Rodrigo Duterte elnök kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel annak ellenére, hogy ezt Washingtonban távolról sem fogadják örömmel. Egyre másra jönnek a figyelmeztetések az amerikai fővárosból: lazítsatok a kapcsolatokon Kínával hiszen az informatikai immár olyan beavatkozási lehetőségeket is ad a nagyhatalmak kezébe, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Persze Rodrigo Duterte elnök erre azzal vág vissza, hogy az amerikaiak sem fukarkodnak ezeknek az eszközöknek a használatával. Utal Edward Snowdenre, aki leleplezte, hogy az USA a barátait éppúgy megfigyeli mint az ellenfeleit.
Mennyire reális a kínai beavatkozás veszélye ?
Az amerikaiak folyton ezzel riogatnak. Miután Nagy Britanniában a kínaiak betársultak egy atomerőmű építésébe, ezért a britek fokozottan érzékenyek arra, hogy vajon náluk is előfordulhat az, amivel a manilai szenátor fenyeget: Pekingben lekapcsolhatják a villanyt! A Financial Times több szakértőt is megkérdezett erről. Ők úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre nem reális a veszély, de a következő körben az lehet.
Az ötödik generáció komoly nemzetbiztonsági kockázat
A Huawei által kifejlesztett rendszer, amely eddig a legjobb a világon, lehetővé teszi azt, hogy az emberek megkerülésével a gépek egymással kommunikáljanak. Vagyis a nagy hálózatok befolyásolására mód nyílhat egyes szakértők szerint. Az amerikaiak ezért óvják minden szövetségesüket a Huawei ötödik generációjától. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezért körbejárta Európát, Magyarországon is járt. Hiába. Magyarországon a Huawei ötödik generációs rendszerét vezetik be. Németországban még tart a vita. Angela Merkel kancellár amellett van, hogy ebben a kérdésben a németek nemzeti érdeke szemben áll az USA-val. Az amerikaiak ugyanis azért akarják kizárni a Huaweit a szövetségeseik piacáról, hogy a saját rendszereiket adják el. Peter Altmaier gazdasági miniszter, aki korábban Angela Merkel kabinetfőnöke volt, kerek-perec meg is mondta az amerikaiaknak: mi sem róttuk fel azt, hogy az NSA lehallgatta a kancellárt! Finoman arra célzott, hogy minden állam aközött választhat, hogy Washington vagy Peking informatikai rendszerét alkalmazza – vállalva ennek az összes nemzetbiztonsági kockázatát.
Van miért harcolniuk: a szókimondó és nyers stílusáról ismert Duterte több szexista kijelentést is tett. A katonáknak például azt mondta, hogy a kommunista gerillák elleni harcban lőjék nemi szerven a nőket.
Szöulban több száz, feketébe öltözött nő vonult fel a szexuális bűnözők felelősségre vonását követelve. Dél-Koreában továbbra is elterjedt az áldozat hibáztatása a szexuális bűncselekményeknél. Az év elején vett lendületet a szexuális zaklatással való szembenézést szorgalmazó kampány. Azóta egy tartományi kormányzó is lemondott, mert titkárnője azzal vádolta meg, hogy többször is zaklatta és megerőszakolta.
A Fülöp-szigeteki főváros, Manila központjában több száz rózsaszín és lila pólós aktivista tiltakozott Rodrigo Duterte elnök ellen, akit a nők jogainak lábbal tiprójának neveztek. A tiltakozók táncoltak, énekeltek, és rózsát adtak azoknak a nőknek, akik elveszítették valamelyik családtagjukat Duterte könyörtelen drogellenes háborújában, melyben több ezer embert öltek már meg. A rendőrség tagadja, hogy törvényen kívüli gyilkosságokat követnének el.
A szókimondó és nyers stílusáról ismert Duterte több szexista kijelentést is tett. A katonáknak például azt mondta, hogy a kommunista gerillák elleni harcban lőjék nemi szerven a nőket.
Indiában több százan, köztük tanárok, diákok és szexmunkások vonultak fel a fővárosban a családon belüli erőszak, a szexuális bűncselekmények és a diszkrimináció ellen tiltakozva. A dél-ázsiai országban a szigorú törvények ellenére nő a nők elleni erőszakos bűncselekmények száma. Többször előfordult halálos kimenetelű tömeges nemi erőszak, ami rendszeresen megütközést kelt az indiai társadalomban.
„Robotpilóta üzemmód” – röviden így jellemzik Donald Trump Ázsia-politikáját, amelyet sokak szerint tökéletesen szimbolizált az amerikai elnök november elején tett kelet-ázsiai körútja. Csakhogy egy valamit kifelejtenek: Obama 2014-es „kelet-ázsiai turnéját” sem lehetett egyértelmű sikerként elkönyvelni, sőt, egyes esetekben még jelentős visszalépés történt.
Donald Trump kelet-ázsiai útjának fő állomásai. A kép forrása: Link
Kihagyott ziccer
Ugyanakkor, ha a Trump 2017-es kelet-ázsiai útja összehasonlítjuk Barack Obama 2014-es április látogatásaival, akkor már lényegesebb különbségeket lehet felfedezni. Különösen azon a téren, hogy az egykori demokrata elnök mekkora elvárásokkal vágott neki a „turnéjának”: gyakorlatilag mindenhol jelentős változásokra számítottak. Csakhogy Obama-útja sok regionális szövetséges számára inkább csalódást okozott, mintsem elégedettséget.
Különösen Malajziában várták az elnököt. Forrás: Link.
Az első lényeges különbség Kína kapcsán vehető észre. Természetesen Trump esetében itt sem volt zökkenőmentes a dolog, de elmaradt a „nagy kereskedelmi háború” kirobbanása, nem kerültek szóba sem az emberi jogok, sem pedig a kínai külpolitika egyes vitás területei sem, mint például a Dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések. Trump Észak-Korea kapcsán pedig Kína segítségét kérte, amit úgy tűnik, hogy meg is kapott, hiszen a rakétakísérletek leálltak és egyre kevesebb kínai árut, illetve nyersanyagot kap Phenjan.
A megfigyelők szerint az amerikai elnök egészen „baráti hangnemet” ütött meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel szemben, aki cserébe nem győzte hangsúlyozni, hogy
„mindkét ország számára van hely a térségben”.
Ezzel szemben Obama 2014 áprilisában kihagyta Kínát és csupán novemberben látogatott el a kelet-ázsiai országba, de akkor is csak azért, mert az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) találkozóján vett részt. Ugyanúgy szembetűnő, hogy Obama régióban való utazásait a kínai média és politika sokkal hevesebben fogadta és negatívnak ítélte, mint most Trumpét.
Hagel egy alkalommal ujját felemelve – ami rendkívül barátságtalan gesztust jelent a diplomáciában – szólt be a kínai partnerének. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ez korántsem volt véletlen: 2014 elején a dél-kínai-tengeren zajló szigetépítések, a kiterjesztett kínai azonosító övezet miatt rendkívül feszültté vált Peking és Washington viszonya. Ezzel párhuzamosan egy igencsak kemény diplomáciai incidens bontakozott ki a két fél között. Áprilisban Chuck Hagel akkori amerikai védelmi miniszter Kínában járt, ahol szokatlanul “harcias” szóváltásba keveredett a kínai kollégájával a Tajvannak eladott Perry osztályú fregattok és Japánnak nyújtott támogatás miatt. A kínai védelmi miniszter erre úgy reagált:
a kínai hadsereg azonnal mozgósítható, és képes bármely csatát megnyerni, ami ergo felért egy háborús fenyegetéssel
Lényegében egészen a novemberi Obama-Hszi találkozóig a két ország között rossz volt a viszony és akkoriban mindennaposnak számítottak a diplomáciai adok-kapok, valamint egymás politikájának folyamatos bírálata.
Vonakodó szövetségesek
Az Egyesült Államok kelet-ázsiai szövetségeseinek meglátogatása során szintén felfedezhetőek érdekes különbségek. Trump Japánban és Dél-Koreában nem győzte hangsúlyozni, hogy Washington nem fordít hátat nekik, jobban elköteleződött az együttműködés iránt, nyíltan támogatta mindkét ország ballisztikus programját, újabb vadászégepéket és légvédelmi rendszerek leszállítását ígérte meg.
Abe Shinzó japán miniszterelnök hanyagolta azokat a kereskedelmi kérdéseket, amelyek komoly ellentétet jelentenek a két ország viszonyában. (Ezzel szemben az amerikai elnök nem finomkodott). A Csendes-óceáni térségben kialakított szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership-TPP), pedig szintén nem volt a fő témák között. Ez volt Obama idejének egyik legfontosabb és legnagyobb külpolitikai projektje, ami úgy tűnt, hogy sikerrel végződött, de 2017 elején Trump látványosan hátat fordított az egésznek.
Kavagoe, 2017. november 5. Donald Trump amerikai elnök (b) és Abe Sindzó japán miniszterelnök mutatja az együttmûködésük jelképeként aláírásukkal ellátott sapkákat a Kaszumigaszeki golfpályán, a Tokiótól északnyugatra levõ Kavagoe városnál. MTI/EPA pool/Franck Robich
Amikor azonban Obama 2014-ben Japánban járt, akkor pont Shinzóék voltak a legjobban a TPP ellen és számos gazdasági vita árnyékolta be a találkozót. Tokió a protekcionista törekvései miatt nem írta alá a szerződést, mert a japán vezetés féltette az agrártermék (búza, rizs, tejtermékek, és cukor) importvám-szintjeit, miközben az amerikai autóipar nem volt hajlandó csökkenteni a vámokat, mivel tartott a japán riválistól. Az ellentéteket nem sikerült feloldani, ami miatt a szabadkereskedelmi övezet szóló szerződés aláírásáig 2016 februárjáig kellett várni. Shinzó ezután is csak a belpolitikai helyzet miatt volt hajlandó megváltoztatni a korábbi álláspontját
Tokió más téren sem volt elégedett Obama 2014-es útjával, mivel az is csalódást keltett, hogy habár az elnök szerint a vitatott Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaojü-szigetek) “amerikai védelmet” élveznek, egyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem foglal állást a japán-kínai szigetviták ügyében, s Japán „önállóan nem dönthet” a kérdésben.
Obama és Trump dél-koreai útjának legfőbb témája az északi szomszédban uralkodó állapotok, rakétakísérletek és Kim Dzsongun diktátor „megregulázása” voltak. Csakhogy az előző amerikai elnök látogatása után látványosan megromlottak kapcsolatok Szöul és Washington között, és az akkori miniszterelnök-asszony – azóta a „szektás” és korrupció ügyek miatt megbukott – Pak Kunhje a Fehér Ház számára nem éppen kedvező diplomáciai manővereket hajtott végre.
Kibékíthetetlen ellentétek. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az amerikai külpolitikának nem sikerült meggyőznie Dél-Koreát a TTP-hez való csatlakozásról, amelynek okai nemcsak gazdaságiak voltak: a dél-koreaiak a „történelmi előzmények” és akkoriban a Japánnal kapcsolatos szigetviták – alig 0,3 négyzetkilométer nagyságú Takesima (koreaiul Tokdó) szigetek miatt – hallani sem akart olyan szervezetről, amelyben Tokió lenne az egyik vezető szereplő.
Ráadásul Pak Kunhje elégedetlen volt Obama észak-koreai politikájával is, amelynek következtében Dél-Korea látványosan elkezdett közeledni Kína felé. A két ország Július elején a kínai elnök Hszi Csin-ping Szöulban járt, ahol találkozott Pak Gun Hje dél-koreai államfővel. Megállapodtak arról, hogy fokozzák a stratégiai és a kereskedelmi együttműködést, s 2015-re 300 milliárd dollárra növelik a kétoldalú kereskedelem nagyságát.
Pak Kunhje találkozója Hszi Csin-pinggel. Olyanra korábban még nem volt példa, hogy egy kínai elnök előbb utazzon Dél-Koreába, mint Észak-Koreába.
A legnagyobb nyertes
A többi ország esetében már ilyen lényeges különbségek nem fedezhetőek fel. Trump nem volt Malajziában, helyette az amerikai külpolitikában egyre fontosabb szerepet betöltő Vietnamot választotta, amit viszont Obama még 2014-ben kihagyott. Ám, ami mindkét elnök turnéjának „fénypontja”: a Fülöp-szigetek.
Obama látogatása során egy tíz évre szóló védelmi megállapodást írt alá a Fülöp-szigetekkel: a paktum értelmében az amerikai hadsereg ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathat a délkelet-ázsiai ország bizonyos támaszpontjain. Május elején pedig nagyszabású közös hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai-tengeren, Luzon térségében és azóta sem csökkent a katonai együttműködés intenzitása. Washington Manila szinte minden kezdeményezését támogatta és a nemzetközi térben is kiállt az ország mellett.
Csakhogy 2016. június 30-án hivatalba lépett Rodrigo Duterte elnök után, aki látványosan tett az emberi jogokra, rendkívül feszültté vált a viszony a demokráciára érzékeny Obamával. Ezért Manila erőteljesen Kína és Oroszország felé orientálódott: a szigetvitákat nem a nemzetközi bíróságon oldják meg, Duterte Pekingben 24 milliárd dollár összefüggő befektetésről állapodott meg, Moszkvától pedig 6000 kézifegyvert vásárolt.
Csak saját felelősségre: Duterte azt énekli Trumpnak, hogy „az én világomban te vagy a fény”.
Ezért a filippínói elnök számára nagyon kedvező volt az amerikai elnök látogatása, hiszen ismét folytathatja az egyensúlyozást az Egyesült Államok és Kína között. Dutertének nagyon tetszett, hogy Donald Trumpnak a mai napig kiáll az igencsak vitatott drogellenes hadjárata mellett, többször kedvezően nyilatkoztak egymásról, és Washington állandóan hangsúlyozta Fülöp-szigetek geopolitikai fontosságát, amit nem írhatnak felül „holmi értékrendbeli különbségek”. A találkozón együtt bírálták Obama-politikáját és kerülték az emberi jogok kérdését is és a közeljövőben valószínűleg tovább mélyül ez a barátság.
Önmagát felülmúlva
Kétségtelen, hogy van igazság abban, miszerint Trump kelet-ázsiai útja esetében nem lehet átütő sikerről beszélni. Ezzel párhuzamosan viszont túl nagy csalódást sem keltett, mivel Obamával ellentétben nem támasztottak vele szemben nagy elvárásokat. Sőt, bizonyos mértékben a jelenlegi elnök kijelentései inkább megnyugvást hoztak a régió egyes államfői számára.
Ugyanis Donald Trumpnak sikerült úgy „végigturnéznia” Kelet-Ázsiát, hogy egyrészt megnyugtatta a szövetségeseit azzal, miszerint a korábbi ígéreteivel ellentétben nem fogja cserbenhagyni őket, de egyben elkerülte azt is, hogy Kínával komolyabban konfrontálódjon, sőt, rávegye Pekinget egy bizonyos fokú együttműködésre Észak-Korea kapcsán.
Ez pedig már önmagában siker, hiszen jóval több annál, mint amennyit az út előtt el lehetett volna várni tőle.
Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.
„Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:
ezt hagyjuk!”
– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.
A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.
A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: „hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”
Duterte, a Fülöp szigetek elnöke ezzel a bejelentéssel lepte meg a közvéleményt, mely még fel sem ocsúdott azután, hogy a trónörököst, az elnök fiát a szenátus vizsgáló bizottsága kábszer kereskedelemmel gyanúsította meg.
Miért van sárkány tetoválva az elnök fiának hátára?
125 millió dollár értékű kábszert csempészett be a Fülöp szigetekre Paolo Duterte a kínai triádok segítségével – harsogta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt a rendszer egyik fő ellenfele. Antonio Trillanes szenátor egy fényképet mutogatott, mely együtt ábrázolta az elnök fiát egy hírhedt kábítószercsempésszel. Paolo Duterte eskü alatt mindent tagadott. Készítsünk fotót az elnöki csemete hátáról! – javasolta ezután az ellenzéki szenátor arra hivatkozva, hogy egy sárkány van oda tetoválva.
Ez pedig a kínai bűnszövetkezet, a triádok jele.
Paolo Duterte megtagadta a kérést és közölte: szóbeszédre nem ad. Paolo Duterte Davao város polgármester helyettese. Ebben a városban volt több mint húsz éven át polgármester az apja, akit 2016-ban a Fülöp szigeteken elnökké választottak.
Rögtön kampányt kezdett a kábítószer ellen: a rendőrök felhatalmazást kaptak a fegyverhasználatra. Hivatalos adatok alapján eddig több mint 3800 embert öltek meg olyan gyanú alapján, hogy kábszer dealer. A Human Rigths’ Watch szerint a valós szám 7000 körül van. Sok emberi jogi szervezet bírálta a brutális kampányt és felemelte ellene a szavát a katolikus egyház is, mely igen befolyásos a Fülöp szigeteken. Duterte elnök nem hátrál:
ha megölnek miközben a rendőrség felszámol egy kábszer kereskedő csoportot, akkor az kizárólag a te bajod!
– jelentette ki az államfő. Aki most kijelentette, hogy lemond, ha a családja bűnösnek bizonyul kábszer kereskedelemben.
Az elnök fia ugyanis nem egyedül képezi vizsgálat tárgyát ebben a kínos ügyben, de sógora, az elnök veje is érintett. A korábban említett ellenzéki szenátor szerint 2,3 millió dollár van Maneres Carpio, az elnöki vő számláján, mely a kínai triádoktól származik. Az elnök lánya, Sara Duterte, aki Davao polgármestere, nevetségesnek nevezte a vádat.
Amikor a hóhért akasztják
– írja az ellenzéki sajtó a Fülöp szigeteken, ahol az elnök családjának gazdagodása sok szóbeszédre ad okot. Különösen miután a kábszer ellenes háború mellett a korrupció ellenes harc Duterte elnök kedvenc témája. Akárhogy alakul is a szenátus vizsgálata a Fülöp szigeteken, kevesen hisznek abban, hogy Duterte elnök betartaná az ígéretét és önként távozna, ha családtagjai bűnösnek bizonyulnak kábszer csempészetben. Akkor ugyanis el kellene számolni az elnöki család vagyonával, és erre a populista elnök aligha érez elemi vágyat a Fülöp szigeteken.
Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:
az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.
Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.
Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,
„Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.
De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.
A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.
Botka az LMP-vel összefogna
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy
Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.
Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.
Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt
Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.
Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért
nem írta alá a jóvátételi törvényt,
amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.
Hatalmas károkat okozott Irma
Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena
Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.
A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.
Duterte bosszúja
Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.
Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.
Trumpnak kedvezően döntött a bíróság
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.
Ez részleges győzelmet jelent Trump számára
azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.
Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető
A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit
egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.
A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.
„Csak az kap pénzt az állami költségvetésből, aki megérdemli!” – közölte Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök, akit tavaly azért választottak meg, mert kíméletlen háborút hirdetett a drog ellen. A rendőrség szerint 3800 embert öltek meg bírói ítélet nélkül.
Az emberi jogok bizottsága szerint több mint hétezerre tehető az ítélet nélküli halálos áldozatok száma. Jövőre ez a bizottság mindössze 1000 peso-val – azaz 16 euróval – gazdálkodhat. Ennyit szavaztak meg ugyanis Duterte elnök hívei a képviselőházban. Igaz a szenátusi szavazás még hátravan.
Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét a Fülöp-szigeteken: a hadsereg és a rendőrség már teljes mértékben neki engedelmeskedik. Most az igazságszolgáltatás következik. A képviselőház jogi bizottsága azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökasszonyát.
Maria Lourdes Sereno ugyanis gyakran bírálta a drogellenes kampány bírói ítélet nélküli gyilkosságait, s még inkább azt, hogy Duterte elnök igyekszik a híveivel feltölteni a bíróságokat.
Már hét olyan bírót vádolt meg drogkereskedéssel, akit Duterte elnök juttatott pozíciójába.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban rámutatott arra, hogy az elnök családja a drogkereskedelem egyik fő szervezője a Fülöp-szigeteken! Az elnök fia ellen jelenleg is per van folyamatban, azzal vádolják a trónörököst és a sógorát, az elnök vejét, hogy a kínai triádokkal együttműködve kulcsszerepet játszik a drogkereskedelemben a Fülöp szigeteken.
A főbírónő sorsáról még nem döntöttek, de a támadás már megindult ellene. Közben Duterte elnök kijelentette: akár 3 millió drogost is eltesz láb alól, hogy megtisztítsa a kábítószertől a Fülöp-szigeteket.
125 millió dollár értékű kábítószert csempészett be a Fülöp-szigetekre Paolo Duterte a kínai triádok segítségével – mondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt a rendszer egyik fő ellenfele. Paolo apja, Rodrigo Duterte elnök véres háborút indított korábban a drogkereskedők ellen.
Antonio Trillanes szenátor egy fényképet mutogatott, mely együtt ábrázolta az elnök fiát egy hírhedt kábítószer-csempésszel. Paolo Duterte eskü alatt mindent tagadott. Készítsünk fotót az elnöki csemete hátáról – javasolta ezután az ellenzéki szenátor arra hivatkozva, hogy egy sárkány van odatetoválva.
Ez pedig a kínai bűnszövetkezet, a triádok jele.
Paolo Duterte megtagadta a kérést és közölte: szóbeszédre nem ad. Paolo Duterte Davao város polgármesterhelyettese. Ebben a városban volt több mint húsz éven át polgármester az apja, akit 2016-ban a Fülöp-szigeteken elnökké válaszottak.
Rögtön háborút indított a kábítószer ellen: a rendőrök felhatalmazást kaptak a fegyverhasználatra. Hivatalos adatok alapján eddig
több mint 3800 embert öltek meg
olyan gyanú alapján, hogy drogkereskedő. A Human Rigths’ Watch szerint a valós szám 7000 körül van.
Sok emberi jogi szervezet bírálta a brutális kampányt és felemelte ellene a szavát a katolikus egyház is, mely igen befolyásos a Fülöp-szigeteken. Duterte elnök nem hátrál:
ha megölnek, miközben a rendőrség felszámol egy drogkereskedő csoportot, akkor az kizárólag a te bajod
– jelentette ki. Aki most kijelentette, hogy lemond, ha a családja bűnösnek bizonyul drogkereskedelemben.
Az elnök fia ugyanis nem egyedül képezi vizsgálat tárgyát ebben a kínos ügyben, de sógora, az elnök veje is érintett. A korábban említett ellenzéki szenátor szerint 2,3 millió dollár van Maneres Carpio, az elnöki vő számláján, mely a kínai triádoktól származik.
Az elnök lánya, Sara Duterte, aki Davao polgármestere, nevetségesnek nevezte a vádat. Amikor a hóhért akasztják – írja az ellenzéki sajtó a Fülöp szigeteken, ahol
az elnök családjának gazdagodása sok szóbeszédre ad okot.
Különösen miután a drogellenes háború mellett a korrupcióellenes harc Duterte elnök kedvenc témája.
Akárhogy alakul is a szenátus vizsgálata, kevesen hisznek abban, hogy Duterte elnök betartaná az ígéretét és önként távozna, ha családtagjai bűnösnek bizonyulnak. Akkor ugyanis el kellene számolni az elnöki család vagyonával, és erre a populista elnök aligha érez elemi vágyat.
Legutóbb egy 17 éves fiatallal végzett a rendőrség a Fülöp-szigeteken, ahol 14 hónapja drog háború dúl. Duterte elnök támogatásával a rendőrség mindenki ellen fellép, akit drog fogyasztással vagy terjesztéssel gyanúsít.
Be kell tartani a törvényességet a bűnüldözésben- hangsúlyozta a kábszer kereskedés kapcsán Luis Tagle bíboros, a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken. Eddig visszafogott volt a katolikus egyház, amely nagy tekintélynek örvend a Fülöp szigeteken. Most azonban betelt a pohár : nyíltan bírálják az államfő kampányát, mely
14 hónap alatt több mint 3500 kivégzéshez vezetett.
Duterte elnök viszont úgy véli: bármi áron meg kell és meg is lehet szabadítani a Fülöp szigeteket azoktól a fegyveres bandáktól, melyek a kábítószert árulják.
Alapvető probléma az általános szegénység a Fülöp szigeteken, ahol az elit igen jól él miközben a lakosság többsége nyomorog. A katolikus egyház fellépése Duterte elnök kampánya ellen szimbolikus jelentőségű. Eddig elsősorban külföldről bírálták a Fülöp szigetek elnökét a brutális kampányért, most viszont megszólalt az igen népszerű római katolikus egyház is, melyet a lakosság többsége tisztel és támogat a Fülöp szigeteken. Több érsek is csatlakozott a bíboros felhívásához, hogy
a rendőrség fejezze be kampányát a kábszer kereskedelem ellen.
Miközben a brutális módszerek az egész világon visszatetszést keltenek, Duterte elnök nyíltan azzal dicsekszik, hogy maga is végzett kábszer kereskedőkkel amikor egy város polgármestere volt.
A Fülöp szigetek katolikus egyháza a legnagyobb Ázsiában és igen nagy tekintélynek örvend saját hazájában. A bíboros érsek bírálata a hatalom ellen aligha vált ki gyors változást, de a hatalom rádöbbenhet arra, hogy immár a Fülöp szigetek legtekintélyesebb testülete, a római katolikus egyház sem támogatja. Egy populista elnök számára nem ez a legjobb üzenet, de kifejezi a realitásokat: globalizált rendszerben senki sem sértheti meg a szabályokat következmények nélkül. Erre figyelmeztette az elnököta katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken, ahol már több mint egy éve kíméletlen háború folyik a drog csempészek ellen. A brutális kampány ellenére a drog fogyasztás nem csökkent a Fülöp szigeteken, ahol több mint 3500 embert tettek el láb alól arra hivatkozva, hogy kábszer kereskedők vagy drog fogyasztók voltak…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
