Kezdőlap Címkék Duda

Címke: duda

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

Az amerikai külügyminiszter megérti a lengyel döntést a haláltáborokról

0

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter csalódottságának, ugyanakkor megértésének is hangot adott amiatt, hogy a lengyel államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint büntető eljárást indíthatnak azok ellen, akik Lengyelországot a náci Németország tetteiben való bűnrészességgel vádolják.

A latin-amerikai körúton tartózkodó külügyminiszter rövid kommünikében reagált arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette: aláírja a törvénymódosítást.

Közleményében az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: az Egyesült Államok csalódott, hogy Lengyelország államfője aláírta a törvényt, amely „büntetni rendeli, ha náci bűnöket tulajdonítanak Lengyelországnak”. Tillerson hozzátette: Washington tisztában van vele, hogy a törvénymódosítást még a lengyel alkotmánybíróság megvizsgálja, de „e törvény végrehajtása kedvezőtlenül érinti a szólás és a tudományos kutatás szabadságát” – mondta.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: „az Egyesült Államok újra megerősíti, hogy a ‘lengyel haláltáborok’ kifejezés fájdalmas és félrevezető”. Washington megítélése szerint e történelmi pontatlanságok megviselik Lengyelországot – amelyet a közlemény „erős szövetségesnek nevez” -, és fel kell vennie a harcot ellenük, de oly módon, hogy közben ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok. A kommüniké hangsúlyozza, „a megtévesztő nyelvezet legyőzésének legjobb eszköze a nyílt vita, az ösztöndíj és az oktatás”.

„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

0

Hiába bírálta Izrael és az Egyesült Államok – számos zsidó szervezettel együtt – Lengyelország új holocaust-törvényét, Andrzej Duda államfő jelezte: aláírja azt. A törvény tagadja a lengyelek részvételét a holocaustban.

Varsóban a parlament mindkét háza korábban megszavazta a törvényt, melyet a kormányzó jobboldali populista párt terjesztett elő. Jaroslaw Kaczynski, a párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy külföldön félreértették a törvényt, különösen Izraelben voltak nagyon hevesek a reakciók.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal hívja vissza Varsóból Izrael nagykövetét – így reagált Ysrael Katz miniszter arra a hírre, hogy Lengyelországban a szenátus is jóváhagyta a törvényt. Korábban Netanjahu telefonon tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel arról, hogy változtassák meg a törvényt, mely tagadja a lengyelek bármifajta felelősségét a zsidók meggyilkolásában.

A törvény szerint tilos lengyel haláltáborokról beszélni, pedig Auschwitz, a legnagyobb ilyen tábor Lengyelország területén volt.

Cipi Livni egykori külügyminiszter emiatt igen keményen fogalmazott: „Lengyelország beleköpött Izrael arcába!” Hiába kérte az izraeli vezetés, hogy módosítsák a törvényt, azt a szenátus végül megszavazta az eredeti formájában. Végül már csak a köztársasági elnökben bíztak külföldön, de most kiderült, hogy hiába.

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amely szinte teljes mértékben elpusztult. A náci halálbrigádok – gyakran helyi segítséggel – tömegesen gyilkolták le a zsidókat a keleti területeken. A haláltáborok csak ezt követően épültek meg – szinte kizárólag Lengyelország területén.

Ma Varsóban arra hivatkoznak, hogy Lengyelország 1939 ősze után megszállt ország volt, ahol a lengyeleket is üldözték.   

Amikor Netanjahu Budapesten járt, találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Mind a négy állam vezetői megígérték, hogy nem lesznek elnézőek az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelországban meghozták az új holocaust törvényt, Magyarországon pedig egyre hevesebb a Soros-ellenes kampány, melynek antiszemita felhangjaira korábban Izrael budapesti nagykövetsége is felhívta a figyelmet. Igaz, még Netanjahu budapesti látogatása előtt, aztán pedig a kormány vissza is vonatta a bírálatot.

Az igazságügyi reformok ellen tüntettek Varsóban

0

Szabad európai Lengyelországot! Ezt skandálták a tüntetők az elnöki palota előtt Varsóban azt követően, hogy a parlament alsó háza megszavazta a törvényt a Legfelső Bíróságról.

Az ellenzék és az Európai Unió Bizottsága szerint ez a törvény két másik igazságügyi döntéssel együtt kormányzati ellenőrzés alá helyezi a bíróságokat. Márpedig az EU a demokrácia egyik fő szabályának tartja a hatalmi ágak teljes függetlenségét. Ezért a tüntetők azt követelték Duda elnöktől: ne írja alá a törvényt! A szenátus ma szavaz erről, de aligha kétséges az eredmény, hiszen a kormánypártnak többsége van a parlament mindkét házában.

A köztársasági elnök is a kormánypárt embere.

Donald Tusk, aki korábban Lengyelország liberális miniszterelnöke volt és most az Európai a Tanács elnöke találkozót kért Duda elnöktől, de kérését visszautasították.

Az Európai Unió Bizottsága azzal fenyegette meg Lengyelországot, hogy amennyiben végrehajtja az igazságügyi reformot, akkor alkalmazzák vele szemben a nevezetes hetedik cikkelyt. Ez azt jelenti, hogy Varsó nem vehet részt az EU döntéshozók megbeszélésein. A hetedik cikkelyt csak akkor lehet alkalmazni, ha minden uniós tagállam megszavazza azt. Magyarország máris jelezte: nem szavazza meg a hetedik cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK