Kezdőlap Címkék Donyeck

Címke: Donyeck

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

 

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.  Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen  lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Mások vére árán a béke pártján

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy „az ellenzék háborúba sodorna minket”. Akkora lármát csapott hazugságával, hogy a végén még saját maga is elhitte. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de ennek is csak nagyon kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a kormány harsonái kifelejtették zengeni, hogy ez abban az egyetlen esetben történhetne meg, ha NATO felkérésnek kellene eleget tenni.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll. Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostól rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt. Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak az oroszoknak, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük Putyint, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert nem tudnak használni minket semmire. Még oroszul sem beszélünk.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatja azóta is, ő aztán nem küld katonát! Igaz, nem is kérte tőle senki. A többi jelentéktelen hatású látszatintézkedését, például hogy „hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”, inkább fedje mély homály.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve évi 130 milliárdjába belefér), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is!

Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla. A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogy ha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez. Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogy nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is láthatta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert a korábbiakból arra következtet, gond nélkül teheti.

Ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből már beszéltek párszor erről.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett.

Azért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert nem csak az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra: az oroszok nem folytatják gyilkos terjeszkedésüket. Siker esetén „folyt. köv.” jöhetne, hiszen az agresszorok így szokták.  Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele.

Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azon az áron sem, hogy közben szép lassan kisodródunk a demokratikus Európából.

Fontos csata Kreminnaja környékén

Az elmúlt hetekben a leghevesebb ellenségeskedések egyik helyszíne a luhanszki régió Kreminna városának környéke, amelyet korábban orosz csapatok szálltak meg.

„Az elmúlt három hétben a Kreminnaja körüli harcok a várostól nyugatra eső, sűrű erdős területen összpontosultak” – áll a jelentésekben. A brit hírszerzés hozzáteszi, hogy a tűlevelű erdők még télen is biztosítanak némi fedezéket a légi felderítés elől, így valószínűleg mindkét fél megpróbálja finomhangolni saját tüzérségi tüzét.

„Ahogy az erdei harcokra jellemző többnyire gyalogos harcokra korlátozódnak, gyakran akár kézitusában”  – jegyzik meg.

„Az orosz parancsnokság nagy valószínűséggel fenyegetésnek fogja tekinteni a Kreminnaja körüli nyomást amit amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a Donyeck régió többi részének elfoglalását célzó jövőbeli offenzíva biztosításához”

A luhanszki régió Kreminna városát 2022 áprilisában foglalták el az orosz erők. December végén a brit hírszerzés azt jósolta, hogy Oroszország valószínűleg  prioritásként fogja kezelni a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi erők logisztikai támogatása szempontjából. A brit hírszerzés nyilatkozatai szerint

a lőszerhiány a legfontosabb tényező, amely korlátozza az orosz hadsereg támadóképességét Ukrajna területén.

Putyin és a futball világbajnokság

0

A FIFA szabályai szerint a megnyitón beszédet szokott mondani annak az országnak az első embere is, amely korábban a világbajnokságot rendezte. Márpedig ez nem más mint Vlagyimir Putyin. Vajon elmegy-e Katarba?

Az orosz elnök nem utazott el a G20 csúcstalálkozóra Bali szigetére. Lavrov külügyminisztert küldte maga helyett. Valószínűleg a katari megnyitó közönségének is be kell érnie Putyin helyett egy másik orosz vezetővel. Minden oroszok vezére  ugyanis fél. A csaknem kilenc hónapja tartó ukrajnai háború tökéletes kudarc Moszkva számára. Zsákutcában hol van előre ? Putyin attól tarthat, hogy támogatói esetleg lecserélik hiszen Zelenszkij elnök többször is elmondta: vele nem hajlandó tárgyalni az esetleges tűzszünetről. Putyin persze nem Zelenszkij ukrán elnökkel akar tárgyalni hanem Joe Bidennel. Csakhogy a Kreml is kénytelen volt jelezni : nem lesz semmiféle csúcstalálkozó az Egyesült Államok elnökével. Oroszország ugyanis teljesen elszigetelődött , már Kína is mindinkább távolodik tőle. Hszi Csinping elnök tárgyalt Bidennel, és megindult a közeledés. Erre újra Putyin fizethet rá.

Amerikai béketervek

Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója több béketervet is kidolgozott, melyeket el is juttattak az érintettekhez.

Zelenszkij álláspontja az, hogy a tárgyalások előfeltétele az oroszok teljes kivonulása Ukrajna egész területéről. Ezt Putyin nyilvánvalóan nem fogadhatja el hiszen ebben a Krím félsziget is benne van. Az egyik amerikai béketerv szerint a Krím egyelőre megmaradna orosz ellenőrzés alatt, de a többi ukrán területről ki kellene vonulnia az oroszoknak.

Van persze más béketerv is, mely szerint Oroszország megtarthatná a két “népköztársaságot”, Donyeck és Luhanszk kormányzóságot, ahol orosz a többség.

Ezt az ukrán elnök elfogadhatónak tartotta volna akkor amikor az oroszok megtámadták országát, de ma már határozottan elutasítja hiszen Putyin csapatai defenzívába szorultak, és kénytelenek voltak kiüríteni a stratégiai fontosságú Herszon városát. Ahonnan még Potyemkin herceg koporsóját is elvitték, jelezve, hogy a kivonulást véglegesnek tekintik noha nem sokkal korábban az egész kormányzóságot Oroszország részévé nyilvánították. A defenzívába szorult oroszok most a tárgyalóasztalhoz akarják bombázni az ukránokat. Abban bíznak, hogy a tartós hideg és a sötétség engedményekre kényszeríti az ukrán vezetést.

Milley tábornok, amerikai vezérkari főnök úgy véli: a Nyugatnak ki kellene használnia az oroszok meggyengülését arra, hogy tárgyalásokra kényszerítse Putyint. Valami megkezdődött hiszen a Lengyelországra hullott rakéta kapcsán az USA sietett cáfolni Ukrajna verzióját az orosz támadásról: “a tények nem Téged igazolnak” – mondta Biden Zelenszkij elnöknek. Moszkva sietett megköszönni a mértéktartó amerikai reakciót.

Az oroszok hozzájárultak ahhoz, hogy folytatódjon az ukrán gabona export a Fekete tengeren. Mindeközben Ukrajnában is egyre hidegebb van, és a katonai parancsnokság közölte: még egy olyan súlyos orosz rakéta csapás mint a legutóbbi, és Ukrajna hálózatai olyan állapotba kerülhetnek, hogy nem lesznek képesek biztosítani a fűtést és a világítást a téli hónapokban.

Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében beszámolt az ukrán fegyveres erők déli fronton elért sikereiről. 

Zelenszkij szerint csak ezen a héten több tucat település szabadult fel az oroszok által annektált területeken. Beszámolója szerint ez Herszon megyére és Harkiv megyére, valamint Luhanszk és Donyeck megyére egyaránt vonatkozik.

„Az ukrán hadsereg meglehetősen gyors és erőteljes előrelépést tesz hazánk déli részén a folyamatban lévő védelmi műveleten belül.” – jelentette ki az elnök.

„A katonáink nem állnak meg. És csak idő kérdése, hogy mikor űzzük el a megszállókat az egész földünkről”

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján megmutatta az ukrajnai harci akciók térképét. Az orosz hadsereg a nap folyamán 30 kilométernyi területről vonta vissza csapatait Herszon megyében.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Egy megállapodás annyit ér amennyit megtartanak belőle

A civilek Mariupolból való evakuálását 11 órakor kellett volna elkezdeni, de elhalasztották. Mert az orosz megszállók megtörték a csendet, és továbbra is ágyúzzák a várost és környékét. Erről a mariupoli városi tanács számolt be.

 

„Az orosz fél nem tartja be a tűzszünetet, és folytatta Mariupol és környéke ágyúzását, biztonsági okokból a lakosság evakuálását elhalasztják”

– áll a közleményben.

Arra kérik az embereket, hogy oszoljanak szét és bújjanak el a menedékhelyeken. A hatóságok azt ígérik, hogy hamarosan további információkkal szolgálnak az evakuálásról. Most pedig a városi tanács szerint tárgyalások folynak Oroszországgal a tűzszünet létrehozásáról és a biztonságos humanitárius folyosó biztosításáról.

Kiürítés a Donyeck régióból

Az ukrán és az orosz fél március 5-én 9 órakor megállapodott a Donyeck régióban bevezetett tűzszünetről. Abban az időben humanitárius folyosókat kellett volna létrehozni Mariupol és Volnovakha civilek számára, amelyeken keresztül biztonságosan elhagyhatták volna a várost. A Mariupolból való evakuálást 11 órakor kellett megkezdeni.

Mariupolból több mint 200 ezer embert, Volnovakhából pedig több mint 15 ezret terveznek kimenekíteni. A humanitárius folyosó Zaporizzsjáig húzódik.

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyilatkozott nyolc európai állam és az USA képviselője. A képviselők arra az egybehangzó megállapításra jutottak, hogy a november 11-én Donyeck és Luhanszk tartományban megtartani szándékozott választások legalitását sem Ukrajna kormánya, sem pedig az ENSZ nem ismeri el. Az orosz nagykövet volt az egyetlen, aki védelmezte a tervezett választásokat mondván: a helyi vezetőt, Alekszandr Zaharcsenkot augusztusban meggyilkolták ez indokolja a választások megtartását. A négy éve tartó konfliktusban eddig már több mint tízezer ember halt meg Ukrajna keleti részén.

Korábban a Krím félszigeten népszavazást tartottak és ennek eredményeképp az orosz többségű ukrán tartomány Oroszország része lett. Ezt a változást külföldön jóformán senki sem ismeri el. Az Európai Unió és az USA álláspontja a tervezett választással kapcsolatban az, hogy megsértené a minszki egyezményt. 2015-ben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői abban állapodtak meg, hogy csakis akkor lehet választásokat tartani Ukrajnában, ha azzal minden fél egyetért.

Donyeck és Luhanszk tartományban kikiáltották a helyi köztársaságot, de ezt senki sem ismeri el. Az orosz többségű terület Moszkvához húz, míg a kijevi ukrán kormány természetesen nem ismeri el ennek a szándéknak a jogosságát. Hamarosan Ukrajnában is választásokat tartanak és ez felszította a nemzeti indulatokat. Ukrajna soknemzetiségű állam: jelentős orosz kisebbség él benne. Sok más nemzeti kisebbség is megtalálható a negyven milliós országban. Kárpátalján jelenleg több mint százezer magyar nemzetiségű polgár él.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!