Oroszország nem segít nekünk Észak-Koreával kapcsolatban – mondta az amerikai elnök a Reutersnek a Fehér Házban. Kínát pedig az amerikai szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg Donald Trump.
Az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója társaságában adott exkluzív interjút a Reuters hírügynökségnek. Ebből többek között kiderült, hogy a Fehér Ház nagy összegű bírságot kíván kiróni a kínaiakra, akik
„arra kényszerítettek amerikai vállalatokat, hogy magukkal vigyék az új technológiákat Kínába”.
Trump és tanácsadója, Gary Cohn szerint a kínaiak csak úgy engedélyeztek jelentős beruházásokat Kínában az amerikai információs technológia élvonalába tartozó cégeknek, ha magukkal hozzák a legkorszerűbb technológiát, ezzel pedig jelentős kár érte Amerikát hiszen a kínaiak nem fizettek ezért viszont hamar ki tudták fejleszteni a saját informatikai ágazatukat.
Trump vádja nem alaptalan. A kínaiak azt szeretik általában, ha a jelentős külföldi cégek vegyes vállalatokat hoznak létre Kínában. Ez a cégek számára a kínai adózás miatt előnyös, a kínaiak pedig le tudják másolni a legmodernebb technológiákat. Ezt mindkét fél régóta tudta, de az üzlet részének tekintették. Trump viszont arra törekszik, hogy megőrizze az USA vezető szerepét a globális gazdaságban, és a modern informatikai technológia terén. Arra a kérdésre, hogy nem robbant-e ki a bírsággal kereskedelmi háborút, az elnök azt válaszolta, hogy reméli, hogy nem. (A kínai külügy szóvivője Trump vádjaira csak annyit mondott, hogy Kína nem kényszerít egyetlen külföldi befektetőre sem különleges feltételeket.)
Donald Trump az oroszoknak is nekiment az interjúban. Arról beszélt, hogy egyáltalán nem segítenek az Észak-Koreai válság megoldásában. Elődeit, Bill Clintont, George W. Bush-t és Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy hibát követtek el azzal, hogy képtelenek voltak megoldani a krízist. Az elnök szerint
az Észak-Koreával fennálló ellentétet békés úton kellene megoldani, de nagyon valószínű, hogy ez nem fog sikerülni.
Dicsérte a kínaiak erőfeszítéseit ebben a tekintetben, de azért hozzátette, hogy ők is tehetnének többet azért, hogy gazdaságilag ellehetetlenítsék Észak-Koreát. Az oroszok szerepével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy amit Kína elvesz Észak-Koreától, azt az oroszok visszaadják.
Újabb párt csatlakozott az MSZP-hez és a Párbeszédhez, egy harmadikkal még tárgyalnak, az angyalföldi polgármester saját bevallása szerint tudja a győzelem receptjét, Soros György visszavágásra készül, Trump nem tartja magát rasszistának, hihetetlen fordulatok az NFL rájátszásában – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Közösen indulnak a Liberálisok az MSZP-vel és a Párbeszéddel
A három pártelnök, Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor együtt kiadott közleménye szerint közösen indult a választáson a három párt, és
mindhárman Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogatják.
A technikai részletekről, vagyis, hogy ez például közös listát jelent-e, még egyeztetnek.
Karácsony-Szigetvári: folytatódnak a tárgyalások
Karácsony Gergely a PM és az MSZP közös és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje az ATV stúdiójában, egymást váltva megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a pártok a lehetséges együttműködéséről. A csepeli jelöltállítást egyelőre nem tartják megoldhatónak.
Tóth József: A pártok elfelejtettek politizálni és dolgozni
Tóth József Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Abnormális világban élünk, éppen ezért igyekszik minél kevesebbet foglalkozni a politikával, ezt mondta Tóth József a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Szerinte tudja, mit kellene tenni ahhoz, hogy a baloldal megnyerje az áprilisi választásokat, megvan hozzá a receptje, de erről nem beszél nyilvánosan, mert
szerinte dolgozni, tárgyalni nem a nyilvánosság előtt kell.
A mai politikusok viszont azt gondolják, hogy elég egy-egy tévényilatkozat is, emiatt aztán a pártok elfelejtettek politizálni és dolgozni. Annyit elárult, hogy
a győzelemhez közös lista, közös miniszterelnök-jelölt és egyéni képviselő-jelöltek kellenek.
A főváros XIII. kerületét több évtizede irányító Tóth József biztos abban, hogy a Fidesz, ha nyer, akkor sem szünteti meg az önkormányzatokat, de tovább csökkenti azok önállóságát.
Financial Times: Soros visszavág
“Déjà vu érzés, egy nagy különbséggel – ma a világban az uralkodó ideológia a nacionalizmus” – ezt mondta Soros György a Financial Times-nak, utalva a gyerekkorában uralkodó nácizmusra. Szerinte
„ma az Európai Unió intézményei vannak végveszélyben, és Oroszországban is újjáéledőben van a nacionalizmus.”
A cikkben felsorolják az üzletember elleni támadásokat, és megszólal Kovács Zoltán kormányszóvivő is.
Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok
Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.
Trump szerint ő nem rasszista
Fotó: MTI/EPApool/Jim Lo Scalzo
Nagy vihart aratott Donald Trump amerikai elnök kijelentése, nevezetesen, hogy „szarfészeknek” nevezte azokat az, elsősorban latin-amerikai és afrikai országokat, ahonnan menekültek érkeznek Amerikába. Napokkal később végül már Trump is kénytelen volt megszólalni az ügyben, mégpedig egyik kedvenc időtöltése, golfozás közben. A kérdésre, hogy rasszista-e, azt válaszolta, hogy nem.
35 halott az öngyilkos merényletben
Legalább 35 ember meghalt, kilencven pedig megsebesült Bagdadban, egy kettős öngyilkos bombamerényletben. Három nap alatt másodszor robbantottak terroristák az iraki fővárosban. A helyi hatóságok szerint az áldozatok száma emelkedhet.
Leomlott a mennyezet az indonéz tőzsdén
Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek.
Az épület ad otthont a Világbank irodájának is.
A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.
Őrült meccsek: meglepetés és hihetetlen végjáték az NFL rájátszásában
A főcsoport-elődöntőket rendezték az NFL rájátszásában. A legtöbb szakértő a védelmek csatájára számított a Pittsburgh Steelers – Jacksonville Jaguars meccsen, ehhez képest
összesen 87 pont született.
A látványos jelenetekben, hihetetlen elkapásokban bővelkedő meccset végül a végig vezető vendégek nyerték. A másik meccs is rendkívül izgalmas volt, a New Orleans Saints az első félidőben 17 pontos hátrányba került a Minnesota Vikings otthonában, innen fordított a csapat, az utolsó másodpercben, egy sokáig emlékezetes játékkal mégis a Vikings nyert.
Egyelőre nem állítja vissza a szankciókat, de fel akar állítani egy határidőt az egyezmény „megjavítására”.
A Reuters értesülései szerint, ha semmi változás nem lesz, akkor Donald Trump újra az egyezmény felrúgásával fenyegetőzhet majd. Irán azonban közölte: nem fogad el újabb feltételeket.
A héten
az Európai Unió is felszólította Trumpot, hogy tartsa tiszteletben az atomalkut.
Az egyezményt hat ország írta alá Iránnal 2015-ben: az USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.
Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter Brüsszelben is tárgyalt erről Federica Mogherinivel, az EU külügyi főképviselőjével, aki szerint az egyezmény bevált, működik, lehetővé teszi az iráni nukleáris program külföldi ellenőrzését.
Ugyanakkor Irán nagy ellenfelei, Izrael és Szaúd-Arábia örömmel fogadná az atomalku felmondását, és azt, ha újra szankciókat vezetnének be Iránnal szemben.
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Forrás: YouTube
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Mihai Tudose (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
Forrás: Wikimedia Commons
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
(MTI/EPA/Christian Bruna)
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Donald Trump azon csattant fel, hogy miért jön olyan sok ember az általa „pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón beszélt erről a Washington Post beszámolója szerint. Ezen mindkét párt képviselői jelen voltak, hiszen egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadorból érkező bevándorlókra vonatkozott.
A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,
ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.
A Raj Shah szóvivőtől származó szövegben az áll, hogy az Trump elnök soha nem a külföldiek, hanem az amerikaik érdekeit tartotta szem előtt, és olyan, tartós megoldást hozó bevándorlási politikáért harcol, amely azokat az embereket fogadja be, akik hozzájárulnak az Egyesült Államok gyarapodásához.
A csütörtöki megbeszélésen az úgynevezett átmeneti védelmi státusz visszaállításáról volt szó, amely például a természeti katasztrófák által sújtott országok polgáraira vonatkozna. A héten a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy visszavonják ezt az engedélyt több mint 200 ezer El Salvador-i bevándorlótól, akik még az 1991-es földrengés miatt érkeztek az országba. Korábban például a haiti bevándorlók engedélyét is visszavonták, így több százezer embert fenyeget a deportálás veszélye.
Mégsem nyitja meg az új amerikai nagykövetséget Donald Trump februárban, Londonban. Az amerikai elnök mindezt azzal indokolta, hogy elődje, Barack Obama rossz üzletet csinált.
Trump szerint Obama áron alul adta el a nagykövetség nagyszerű helyen lévő előző ingatlanát, és drágán építtette fel az újat. A Guardian viszont emlékeztetett, hogy a nagykövetség áthelyezésének ötlete még George Bush idején, 2008-ban született meg. Trumpot Theresa May brit miniszterelnök hívta meg állami látogatásra, amikor megválasztották az USA elnökének.
Végül a látogatás terve által okozott felháborodás közepette az a döntés született, hogy inkább egy rövidebb, kevésbé formális találkozóra látják vendégül az elnököt. Az is felmerült, hogy Trump a királynőnél is látogatást tesz, de nem adnak a tiszteletére formális, nagyszabású bankettet. De most ezek, az állami látogatásnál jóval szerényebb tervek is jó időre veszni látszanak. Trump helyett ugyanis Rex Tillerson külügyminiszter fogja megnyitni a nagykövetséget.
Reason I canceled my trip to London is that I am not a big fan of the Obama Administration having sold perhaps the best located and finest embassy in London for “peanuts,” only to build a new one in an off location for 1.2 billion dollars. Bad deal. Wanted me to cut ribbon-NO!
Jared Kushner májusban Izraelben és Szaúd-Arábiában járt apósa, Donald Trump társaságában. Épp ekkor fektetett be a családi ingatlancégébe 30 millió dollárt egy izraeli vállalat.
Kushner a Fehér Ház egyik legbefolyásosabb emberének számít, közel-keleti ügyekben állítólag ő hozza meg a legfontosabb döntéseket. Ő javasolta például, hogy az USA és Izrael aktívan támogassa Szaúd-Arábia Irán-ellenes erőfeszítéseit.
A New York Times most arról ír, hogy amikor Kushner Trumppal épp a Közel-Keleten járt,
a családi cége 30 millió dolláros befektetést kapott egy izraeli biztosítótól.
Kushner törvényt valószínűleg nem sértett, a saját részvényeit ugyanis eladta, miután apósa elnök lett, ő pedig állást kapott a Fehér Házban, arra pedig nincs bizonyíték, hogy személyesen járt közben a befektetés ügyében. Az üzlet ugyanakkor
tovább gyengítheti az amerikai kormány törekvését, hogy elfogulatlan közvetítőnek tekintsék a régióban
– amit már eleve nehéz elfogadtatni, miután Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Kushnernek egyébként nem csak a pénzügyeit firtatják egyre többen, hanem az orosz kapcsolatait is – többek között az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás után nyomozó bizottság. Ráadásul sokat ír róla a legújabb, Trump elnökségéről szóló amerikai botránykönyv is.
Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.
Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.
A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.
Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.
Michael Wolff írt könyvet Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről címmel. Trump megpróbálta megakadályozni, hogy megjelenjen, de nem sikerült neki.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
A New York Magazine már szerdán közölt egy, a könyvön alapuló hosszú elemzést, ami után Trump azt mondta volt főtanácsadójáról, az eltávolítása után a szélsőjobboldali Breitbart portálhoz visszatérő Steve Bannonról:
„elvesztette az eszét”.
Az elnök ügyvédje pedig levélben fordult Michael Wolff íróhoz és a kiadóhoz, kérve a könyv forgalmazásának letiltását. Nem járt sikerrel: a könyvet négy nappal a tervezett előtt, már mától meg lehet venni.
A könyv másfél év alatt készült, Wolff sokat beszélgetett hozzá magával Trumppal, részt vehetett fontos megbeszéléseken, és több mint 200 interjút készített. Többek között Steve Bannonnal, aki szerint Trump fia, ifjabb Donald Trump oroszokkal tartott találkozói az elnökválasztási kampány alatt árulással értek fel.
Bannon szerint
Trump egyáltalán nem számított arra, hogy megnyeri a választást,
de teljesen megrészegedett tőle.
Steve Bannon Forrás: Wikimedia Commons
Wolff a könyvben az MTI szerint az is írja: „Trump nem élvezte a beiktatási ünnepséget. Dühös volt, hogy a legismertebb sztárok visszautasították a részvételt, háborgott a Blair House (a kormányzati vendégház) berendezésén, és láthatóan veszekedett a feleségével, aki a könnyeivel küszködött. Egész nap olyan volt az arca, amiről a hozzá közelállók azt szokták mondani: golfozó arc. Vagyis haragvó és dühös, a vállát behúzta, a karjával állandóan hadonászott, a szemöldökét összevonta, az ajkát harapdálta.
A könyv szerint
Trumpot megrémisztette a Fehér Ház.
Kulcsot kért a hálószobájához, miközben a titkosszolgálat szerint ez biztonsági okokból nem lehetséges. Wolff arról is ír, hogy Ivanka Trump, az elnök lány abban bízik, hogy ő lehet majd az USA első női elnöke, és ebben férje, Jared Kushner is támogatja.
A könyv szerint Donald Trumpnak van egy másik nagy támogatója a milliárdos Sheldon Adelson mellett: az elnök csodálja Rupert Murdoch médiacézárt, és szinte naponta beszél vele telefonon.
Steve Bannonra viszont most dühösek a republikánusok. A Mercer-család, amelynek egyik tagja kisebbségi tulajdonos a Breitbartban, közleményben jelentette be, hogy már hónapok óta nem beszélnek vele, és a jövőben nem támogatják.
„Miért adunk nekik milliókat, ha nem hajlandóak folytatni a béketárgyalásokat?!”- tette fel a költői kérdést Twitteren az Egyesült Államok elnöke.
Az amerikai elnök december 6-én ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztinok, akik saját fővárosuknak tekintik Jeruzsálemet, felháborodtak Trump döntésén. Mahmud Abbasz elnök közölte: nem kíván találkozni Mike Pence amerikai alelnökkel, akit Trump a Közel-Keletre akart küldeni. Erre válaszul az amerikaiak lemondták az alelnök látogatását. Ugyanakkor a tervek szerint január 21-én mégiscsak elutazik Mike Pence a Közel-Keletre.
Mennyire súlyos ez a fenyegetés ?
Nikki Haley, az USA nagykövete már megfenyegette a palesztinokat, hogy felfüggesztik a menekült táborok támogatását, amelyre tavaly az Egyesült Államok 368 millió dollárt költött. Más forrásból is kapnak pénzt a palesztinok Amerikától. A USAID tavaly 316 millió dollárt utalt át nekik a terrorizmus ellenes harc címén. Ezt a pénzt a palesztinok a biztonsági alakulatok megerősítésére fordítják.
A palesztinok szerint az USA immár nem közvetít köztük és Izrael között, hiszen Jeruzsálem kérdésében egyértelműen a zsidó állam mögé állt. Amerika viszont Irán ellenes egységfrontot szeretne létrehozni a Közel-Keleten a szunnita arab államok és Izrael részvételével. Irán – Trump döntésére válaszul – a palesztinok fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
