Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Orbán-Putyin – belezavarnak a kettősbe?

Külpolitikai szakemberek között nem teljes az egyetértés abban, vajon használ vagy sem Orbánnak, hogy az Európai Unió több más tagállama, de különösen Ausztria is elkezdi keresni Putyin kegyeit. Van, aki szerint ez kifejezetten jó, mert önigazolást jelent Orbán számára az eddigi oroszbarát politikáját illetően, mások szerint gyengíti pozícióját az orosz elnökkel szemben.

Idehaza percnyi hír volt csupán, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Bécsbe, ahol az új jobboldali osztrák kancellárral, Sebastian Kurzzal tárgyalt, akit – a the Wall Street Journal értesülései szerint – arra kért, hogy próbáljon számára megszervezni nyárra egy bécsi találkozót Donald Trump amerikai elnökkel. Hírek szerint Kurz elfogadta a felkérést, és ígéretet tett rá, hogy megkeresi vele Trumpot. A tárgyalások jó hangulatát, a két ország kapcsolatainak milyenségét nem csak ez jelzi, hanem az is, hogy több megállapodás is született az államfői vizit alatt – a legfontosabb talán a Gazprom és az ÖMV 2040-ig érvényes gázszerződése, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésekről szülü megállapodás. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Kurz  ellenzi a Krím-félsziget annektálása miatt Oroszországra kivetett  uniós szankciókat, melyek visszavonásáért lobbizik Brüsszelben.

Kérdés, ez a fajta közeledés Ausztria és Oroszország között kihat-e, s ha igen, hogyan Orbán és Putyin kapcsolatára.

„Habár ez a közeledés gyengíti Orbán tárgyalási pozícióját Putyinnal szemben, a magyar kormányfő továbbra is sakkfigura marad az orosz elnök számára, még ha ma már vannak újabbak is, akiket lehet tologatni a táblán”

Fotó: Facebook

– válaszolta megkeresésünkre  Szent-Iványi István külpolitikai tanácsadó. Emlékeztetett arra, hogy 2014, a Krim elfoglalása és a maláj repülőgép lelövése óta az Európai Uniós tagállamok vezetői közül egészen a közelmúltig csak Orbán fogadta Putyint, illetve tett hivatalos látogatást az orosz elnöknél Moszkvában. Mostanra ez megszűnt, miután április közepén Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Putyinnal, akinek meghívására május végén Emmanuel Macron francia elnök hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban, majd pár héttel később Kurz fogadta Putyint Bécsben. Ugyanakkor ebben van valamifajta kettősség – véli Szent-Iványi:

Orbán számára egyben jó is a közeledés egy uniós tagország és Oroszország között.

Igaz, ugyanez már nem mondható el az ország érdekéről: Magyarország az EU és a NATO  tagjaként ezek erejében és egységében lenne inkább érdekelt, s nem azok megosztásában, amire Putyin játszik. Ám – hívta fe la figyelmet még egy szempontra: Orbánnal ellentétben Kurz azért finoman elhatárolódó kijelentéseket is tett a Krím-félsziget, a kelet-ukrajnai válság ügyében. A magyar vezetőnek legalább ezt a mintát kellene követnie – szögezte le.

Külpolitikai elemzőként Szent-Iványi úgy látja, hogy rossz folyamatok indultak el a világban az EU szempontjából,

Európa egyre inkább magára marad, s gyengül az euro-atlanti közösség. Ebbe beleillik, hogy Putyin szalonképesebbé válik, anélkül, hogy bármit is változtatott volna a politikájában. Üdvözlendő lenne, ha javulna a helyzet  Oroszország és az EU között, ám ennek feltételeként Moszkvának be kellene tartania a Minszki megállapodást.

„Orbán számára minden olyan kapcsolatbővítés fontos, amely az oroszok és valamely uniós tagállam között megy végbe, hiszen ebben az esetben hivatkozhat mások példájára, amikor felróják neki a Putyin-barátságát”

– véli Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő, a Demokratikus Koalíció politikusa. Éppen ezért – tette hozzá: a Kurz-Putyin találkozó nem hogy konkurenciát jelent a számára, inkább egyfajta önigazolást. Szerinte az sem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök kicsit távolodik Putyintól, miközben némileg közeledik az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz – már csak azért is, mert nyomás alatt van annak érdekben, hogy eddiginél együttműködőbb arcát mutassa.

Habár Kurz számára is a belpolitika dominálja a külpolitikáját, de azért ő megerősítette uniós elkötelezettségét – mutatott rá Ara-Kovács. Mint ahogy az is látszik, hogy az új olasz kormány pártjai – különösen az 5 Csillag Mozgalom – kormányra kerülése előtt még látványosan udvaroltak Putyinnak, ám  ahogy hatalomra kerültek már jóval kevésbé tapasztalható ez a részükről.

Egyesült Európa a válasz Donald Trumpnak

Németország külügyminisztere határozottan elutasította Donald Trump amerikai elnök America First politikáját, mert szerinte egyetlen Twitter üzenet segítségével lerombolhatja azt, aminek felépítése évtizedekbe került.

Heiko Maas külügyminiszter arra utalt, hogy Trump a Twitteren vonta vissza az aláírását a G7 csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban, és ezzel Maas szerint megbontotta a nyugati világ egységét. „Szélesebb lett az Atlanti-óceán”- hangsúlyozta a német külügyminiszter, aki újra elővette az Egyesült Európa gondolatát.

„Nem kevesebb, hanem több Európa a válasz Trump America First politikájára”

– hangsúlyozta a szociáldemokrata külügyminiszter, aki szerinte az America First-re az „Egyesült Európa”, azaz az összetartás a megfelelő válasz. Maas támogatását fejezte ki Emmanuel Macron francia elnök elképzeléseivel kapcsolatban az eurozóna és általában az egész Európai Unió megreformálására.

Angela Merkel német kancellár távolról sincs ennyire elragadtatva Macron reformterveitől. A németek és a franciák egyelőre nem tudtak megegyezni arról, hogy milyen is legyen ez a reform. „Azt mindenképp el kell kerülnünk, hogy kioktassuk az EU többi tagállamát arról, hogy mit tartunk helyesnek”- fogalmazta meg elképzelését Németország külügyminisztere, aki új keleti politikát is szeretne az EU számára.

Trump és Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbán a kezükre játszik

0

Az euroszkeptikus pártok az Uniót meggyengíteni kívánó erőket segítik, erről ír egy amerikai elemző.

Sebastian Kurz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski talán nem is tudják, hogy mit csinálnak, amikor támadják Brüsszelt – ezt írja a CNN portálján közölt véleménycikkében Paul Hockenos író, politikai elemző. Szerinte Trump Kanadával kapcsolatos botránya, hogy őszintétlennek és gyengének nevezte Justin Trudeau-t, nem volt véletlen:

az amerikai elnök a szövetségesei belső ellentéteire játszik.

Meg akarja gyengíteni az Európai Uniót is, hiszen komoly vetélytárs a globális piacon. Erre utalt az is, amikor azt mondta: „túl sok a Mercedes New York utcáin”.

Az új németországi nagykövet, Richard Grenell pedig egyenesen arról beszélt, hogy Amerika támogatni fogja a „konzervatívokat” Európában. Olyanokra gondolt, mint az osztrák kormányfő, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz. De idevehetjük az új, populista-szélsőjobboldali, bevándorlásellenes olasz kormányt, a lengyel és a magyar kormányt, és máris feltűnik egy erős euroszkeptikus csoport képe.

Ez pedig nem csak Trumpnak előnyös, hanem Vlagyimir Putyinnak is.

Az orosz elnök ugyan azt mondta ausztriai látogatása során, hogy Oroszországnak érdeke egy erős és egységes Európai Unió, de a tettei ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az oroszok mindenhol a szélsőjobboldali és/vagy populista erőket támogatják, amelyek mind euroszkeptikus álláspontot vallanak.

Például Putyin a francia elnökválasztási kampány közepén fogadta a Kremlben Marine Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét. Olaszországban az oroszbarát pártok voltak a választás nagy győztesei. Az új olasz miniszterelnök első dolga volt, hogy kérje a G7 csúcson az Oroszország elleni szankciók megszüntetését. Sebastian Kurz vagy Orbán Viktor ugyanebben az irányban munkálkodik. Lengyelország az egyetlen kivétel, az ottani oroszellenes hagyományok miatt.

Az Európai Unió vezetői és a mögöttük álló német kancellár és francia elnök

megpróbálnak előre menekülni.

Június végén az uniós csúcsértekezleten várhatóan előterjesztenek valamiféle reformtervet. Ez az euróövezetre vonatkozna elsősorban, de minden EU tagállamot érinthet. Mindenesetre az amerikai elemző szerint az Európai Unió nem áll jól, a jövő héti európai parlamenti választások után pedig még inkább előre törhetnek az euroszkeptikus erők.

Ugyanakkor novemberben kongresszusi választások lesznek Amerikában is, Trumpnak arra is figyelni kell, nehogy a republikánusok elveszítsék kongresszusi többségüket. Putyinnak ezzel egy ideig nem kell foglalkoznia, ugyanakkor az orosz gazdaság továbbra is gondokkal küzd: az ország GDP-je Spanyolország szintjén mozog. Így pedig nehéz nagyhatalmi álmokat finanszírozni, pláne, hogy népszerűségének megtartásához figyelni kell a lakosság életszínvonalára is.

A nagy találkozás – Trump és Kim Dzsong Un első tárgyalása (folyamatosan frissül)

0
11:05
Trump szerint a találkozóval nem elárulta az észak-koreai munkatáborokban szenvedőket, hanem segített nekik, mert változások jönnek majd, és ők a mai nap nagy nyertesei közé tartoznak.
A nukleáris leszereléshez Dél-Korea és Japán nyújt majd pénzügyi segítséget, Amerikának, Trump szavaival, „nem kell majd segíteni”.
Arról beszél, mindent megtesz, hogy a világ biztonságosabb legyen, ezért büszkén és örömmel utazott el Szingapúrba. Fontos gesztusnak nevezi az észak-koreaiak olimpiai részvételét.
Ha békeszerződés aláírására kerül sor, abba szeretné bevonni Kínát és Dél-Koreát is.
A sajtótájékoztató véget ért.
10:46
Trump szerint ennyi idő alatt többet nem lehet elérni, ezért nincs több biztosíték a nukleáris leszerelésre. Szerinte semmit „nem adott fel”, Amerika is jól jár.
Korábbi, Észak-Koreát hevesen bíráló megjegyzéseiről azt mondja, akkor azokra volt szükség.
Továbbra is együtt dolgoznak Dél-Koreával és Japánnal, és valamivel kevésbé szorosan, de Kínával is.
10:32
Trump kínai utazást is tervez, válaszolja egy újabb kérdésre. Kim elfogadta a Fehér Ház-i meghívást, amelyre „alkalmas időben” kerül majd sor.
Észak-Koreában szerinte „durva” a helyzet, de most az atomfegyverek voltak a fő téma.
A teljes atomfegyver-mentesítés hosszú ideig fog tartani. A szankciók eltörléséről akkor lehet szó, ha ez már megtörtént.
A diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek küldéséről azt mondja, reméli, hogy ez hamarosan megtörténik.
Újra szóba kerülnek a dél-koreaiakkal folytatott hadgyakorlatok, Trump most már határozottabban mondja, hogy ezeknek vége.
10:23
Jöhetnek a kérdések: elsőre azt kérdezik, hogy Trump miért hív egy tömeggyilkost tehetségesnek. Azt válaszolja, hogy nagyon fiatalon vette át az országot. Megemlíti Otto Warmbiert is, aki szerinte nem halt meg hiába, mert anélkül nem jött volna létre a találkozó.
Trump arról is beszél, hogy haza akarja vinni a Koreai-félszigeten állomásozó amerikai katonákat, de ez még időbe fog telni. Arra viszont utalt, hogy befejezhetik a hadgyakorlatokat.
Egy újabb kép a történelmi kézfogásról
Fotó: MTI/EPA/The Straits Time/Kevin Lim
Azt mondja, Kim maga hozta fel, hogy korábban is voltak ígéretek, de nem tettek semmit végül. Most viszont szerinte az észak-koreai vezető legalább annyira elkötelezett, mint ő. Ismét azt mondja az inkább csak általánosságokat tartalmazó aláírt dokumentumról, hogy nagyon átfogó.
Trump szerint beszéltek az emberi jogok kérdéséről is, és erről még fognak is tárgyalni. Az atomfegyverekhez képest azonban csak „nagyon rövid időre” került szóba ez a kérdés. Szerinte Kim hajlandó ebben az ügyben is lépéseket tenni. Ő megbízik az észak-koreai vezetőben.
10:15
Elkezdődött Trump sajtótájékoztatója.
Arról beszél, hogy nagyon „intenzív órákat” töltöttek együtt, a remény és a béke üzenetével jött, és átfogó megállapodást írtak alá. Megköszöni Szingapúrnak a vendéglátást. Mun Dzse In dél-koreai elnöknek és Abe Sinzo japán miniszterelnöknek is köszönetet mond, mindenkit a barátjának nevez. Hszi Csin-pingnek is megköszöni a segítséget.
Precedens nélkülinek nevezi a találkozót, amely megnyitotta a jobb jövő lehetőségét. A megbeszélés szerinte tartalmas volt, a kapcsolatok új fejezete kezdődhet.
Azt mondja, nincs határa annak, hogy Észak-Korea mit érhet el. Kim Dzsong Un megismételte elkötelezettségét az atomfegyver-mentesítés mellett.
Szerinte az észak-koreaiak nagyon tehetségesek, és olyan világról álmodnak, ahol a két Korea békésen él egymás mellett és egyesítik a családokat.
Amint Kim hazaér, azonnal elindít Trump szerint egy olyan folyamatot, ami sok embert boldoggá fog tenni.
10:03
Trump azt mondta, meghívta Kimet a Fehér Házba. A látogatás időpontjával kapcsolatban a szakértők őszre tippelnek. Akkor utazik majd Mun Dzse In dél-koreai elnök is északra, Kim meghívására.
A Twitteren Trump is közzétett egy videót a találkozóról.

09:42
Donald Trump hamarosan sajtótájékoztatót tart.
Közben Kim Dzsong Unért elindult Pekingből a repülő, amivel érkezett. Várhatóan helyi idő szerint este 9-re ér Szingapúrba, vagyis magyar idő szerint délután egykor.
A két vezető békeszerződést azért sem köthetett, mert ahhoz kell Hszi Csin-ping kínai és Mun Dzse In dél-koreai elnök aláírása is. Testbeszéd-elemzők szerint Trump többet engedett, mint amennyire eredetileg készült.
09:05

A Politico a fotók alapján azt írja a következők szerepelnek a dokumentumban:
Donald Trump és Kim Dzsong Un átfogó, mély és őszinte megbeszélést tartott, és elkötelezettek a hosszan tartó és stabil béke iránt. Trump hajlandó biztonsági garanciákat tenni, Kim pedig elkötelezett a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett.
Mindkét ország elkötelezett amellett, hogy új amerikai-észak-koreai kapcsolatokat létesítsenek. Abban is megegyeztek, hogy azonosítják a fogva tartottakat, akiknél pedig ez már megtörtént, azonnal hazaviszik.
Abban is megegyeztek, hogy a tárgyalások folytatódnak, azokon amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, észak-koreai részről egy egyelőre meg nem nevezett magas rangú tisztviselő vesz majd részt, a „lehető legkorábbi” időpontban.
07:50
FH

A dokumentum szövegéről semmit nem tudni. A fotók alapján viszont úgy tűnik, hogy szerepel benne egy mondat, miszerint arról, hogy tovább dolgoznak a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén, és hogy stabil békét hozzanak létre.

Trump annyit mondott, hogy „átfogó és történelmi”. Kim azt mondta, úgy döntöttek, hogy maguk mögött hagyják a múltat.

Az biztos, hogy folytatásban állapodtak meg, Trump azt is mondta, meghívja Kimet a Fehér Házba. Állítólag Trump hamarosan sajtóértekezletet tart.

 A búcsúzás. Kim Dzsong Un azóta már visszaérkezett szállására.
07:35
Aláírásra várva.
FH
07:15
Már gyülekeznek az aláíráshoz.
FH
06:50
Trump megmutatta a kocsiját, hogy Kim üljön bele, mert az milyen klassz, de ezt Kim visszautasította. Illetve azt is felajánlotta, hogy az aláírás helyszínére menjenek azzal együtt, de végül elgyalogolnak odáig, Kim nem akart abba az autóba beszállni. Mindazonáltal nagyon udvariasan utasította vissza.
Trump azt mondta, hogy az eddigi elképzeléseit is felülmúló nagyszerű eredmény született a tárgyaláson.
06:45
Érdekes, hogy idáig még mindenki megsétáltatta Kimet. Elsőként Mun elnök, aztán Hszi Csin-ping, most pedig Trump.
06:28

Befejeződött az ebéd, most kettesben sétálnak egyet a szálloda belső kertjében.

FH
Trump azt mondta, „óriási business-t csinálunk”. Kim pedig azt, hogy a mai találkozó első lépés a béke felé vezető úton.
06:18
Érdekesség: A sziget, ahol a találkozót tartják 1970-ig a Halál sziget nevet viselte, ekkor Béke és Csend sziget névre keresztelték át.
05:50
Trump vendéglátóként viselkedik, üdvözölt az asztalnál minden résztvevőt, megköszönte, majd mondta, hogy mindenki foglaljon helyet. Ezt követően a fotósokat kitessékelték.
FH
Jó étvágyat!
05:40
Most munkaebéd következik.
Trump este 8 órakor szándékozik Szingapúrból elindulni haza.
Kim délután kettőkor ment volna, de ezt most nem tudni, hogyan alakul.
FH

05:39

A kiszivárgott információk szerint Trump példátlan garanciákat ígért Kimnek.
04:21
Érdekes, hogy John Bolton az első tárgyalásokon sem vett részt, most is Trump oldalán az asztal legszélén ül, s nem hallottunk eddig egy szót sem tőle. A két vezető beszélt, majd Pompeo és Sang Kim, északi oldalról Kim Jong Csol, és a titokzatos katonanő.
Róla itt sem tudni túl sokat. Perfekt angolból, már Kim Dzsong Un apja mellett is dolgozott, de eddig háttérben volt, nemzetközi rendezvényeken képviselte olykor északot, és kőkemény tárgyaló hírében áll. Az előtárgyalásokon végig részt vett, több alkalommal találkozott Pompeoval is, Sang Kim a mostani tárgyaló partnere, tegnap ők voltak azok, akik délelőtt, délután és utána titokban még egész éjjel tárgyaltak.
Pompeo és Kim Jong Csol tegnap délután már csak rövid időre találkoztak.
04:18
A négyszemközt tárgyalás igen rövid volt a tervezetthez képest.
Trump elnök utána azt nyilatkozta, hogy nagyon, nagyon jó volt.
„Very, very good” – mondta
04:15
Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy imádkozva várja a tárgyalások sikerét, és úgy véli, hogy minden koreai lelkének egy darabja most Szingapúrban van.
A koreai sajtó ugyan nem említi, de mindenki arra számított, hogy Trump meghívja Mun elnököt, maga Mun is, ugyanis békeszerződést nélküle nem lehet kötni.
Mindazonáltal erre a meghívásra annak ellenére sem került sor, hogy Trump több alkalommal jelezte, hogy szeretné ha Mun részt venne a szingapúri találkozón.
03:57 
Hirtelen beengedték a fotósokat, tehát nem tárgyaltak hosszasan négyszemközt.
FH
FH
A koreai és a kínai elnök is élőben a televízióban nézi a találkozóról az élő közvetítést.
03:27
Első körben Trump és Kim négyszemközt tárgyal egymással kb. két órát. Majd csatlakozik hozzájuk a többi tárgyaló, lesz közös ebéd, a többi a „meglátjuk” kategóriában van.
Továbbra is a CVID, illetve a CVIG körül van még némi nézet különbség a felek között, azaz a minden fegyver feladásáért cserébe Kim komoly biztonsági garanciákat kér.
Túl ezen, a japán miniszterelnök, Abe Sinzo azt kérte a Trumppal való találkozása során, hogy észak a közepes hatótávolságú rakétait is semmisítse meg, függetlenül attól, hogy azok alkalmasak e atom fej hordozására vagy sem. Miután Abe hazament, Trump azt üzente neki, hogy csökkentse a felhalmozott dúsított urániummennyiséget japán.

Abe kérésére amerikai részről nem érkezett egyéb válasz.

Kim Dzsong Un németül és angolul is beszél, de ettől függetlenül tolmácsot használnak. A bővített tárgyaláson ott lesz Sang Kim, a Fülöp-szigeteki amerikai nagykövet, akinek az anyanyelve koreai. Ezek a nyelvi kérdések azért fontosak, mert a kulturális különbségek okán gyakran nem lehetséges a két nyelvet tökéletesen lefordítani.
03:08
FH
FH
FH
Trump azt mondta hogy, hatalmas siker, amit vár, míg Kim azt, hogy hosszú út vezetett idáig, tele rókacsapdával, de sikeresen elkerülték azokat, és eljutottak ide.
Végtelen megtiszteltetés, hogy találkozhatott Kimmel, Trump ezt is mondta.
Most újra próbálják érteni, mert a millió kattogás miatt, amit a fotósok produkáltak, nemigen lehetett elsőre érteni, amit mondtak
Sokat mond a testbeszéd.
Most úgy tűnik, hogy az ikonikus fotó a zászló előtti kézfogás lesz és amikor egymás mellett állnak, illetve az első mosoly.
02:50
Mindketten megérkeztek a helyszínre.
FH

Érdekes, hogy a koreai delegációban 5 emberből 2 nő, míg az amerikaiban mind az öt férfi, igaz, hogy abból egy legalább koreai származású.
Éjjel fél tizenegykor még találkoztak és tárgyaltak a felek tegnap, természetesen a főszereplők nélkül. Úgy tűnik, senki sem aludt…
Érdekes, hogy Trump hamarabb indult, mégis Kim után érkezett.
Senki sem fogott velük kezet, kinyitottak nekik a kocsiajtót és betereltek őket az épületbe. Kim kicsit fél vagy ideges, ő nem várta meg, míg kinyitják az ajtót, maga nyitotta ki.
Mindkét vezető magabiztos, az állítják. Az amerikai állampolgárok 71%-a támogatja a találkozót, míg a dél-koreaiak 87%.Hajnali fél ötkor Trump elnök tweetelt, tehát ő sem nagyon aludt a találkozót megelőző éjjelen:

Ez az utolsó előtti tweet.

Az utolsó belügyi, a Legfelsőbb Bírósággal foglalkozik.

02:06

FH
Kim hotele előtt is nagy a mozgás.
2018.06.12. 01.:58
Jó reggelt, kezdődik…Trump karavánja elindult a tárgyalások helyszínére.
Éjjel Kim Dzsong Un és a húga titokban, magukat turistának álcázva járták a várost kettesben.

Trump-Kim Dzsong Un találkozóra készülve Szingapúrban – a cikk folyamatosan frissül!

Lázas készülődés folyik Szingapúrban a történelmi Trump-Kim Dzsong Un találkozó előtt. A mai nap a színfalak mögötti tárgyalásoké és a kiszivárogtatott értesüléseké. Beszámolónk a helyi televíziós adások – a yonhap news TV, a YTN csatorna és t a 조선 Choson TV élő közvetítése alapján – folyamatosan frissül.

14:45

Donald Trump szerint szingapúri találkozója Kim Dzsong Un-nal nagyon jól sülhet el – jelentette a Reuters. Külügyminisztere, Mike Pompeo arról beszélt, hogy az előkészítő tárgyalások elég gyorsan haladnak előre, s

„várakozásaink szerint a vártnál gyorsabban jutnak el a logikus kifejlethez”.

Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván: nem lesz gyors áttörés, a csúcs feladata a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan atommentesítéshez elvezető, kemény munkával kikövezett út kereteinek a kijelölése. Az amerikai szankciók mindaddig fennmaradnak, amíg ez be nem következik, s

ha a diplomácia nem megfelelő irányt vesz, akkor a szankciók súlyosbodni fognak

– figyelmeztetett.

12:30

Trump mintegy 40 percet tárgyalt ma Mun Dzse Innel. Erről hivatalosan csak annyit közöltek, hogy az eddigi előre haladásról volt szó.

07:30

Sang Kim és északi tárgyaló partnere ismét asztalhoz ültek, tehát a tárgyalás folytatódik. Közben kiszivárgott az is, hogy Észak-Korea külügyi felelőse egyórás nem publikusan kezelt találkozón vett részt Szingapúr külügyi megbízottjával.

06:30

Négy embert kiutasítottak Szingapúrból, pusztán azért, mert öngyilkos merényletre alkalmas bomba készítését nézték az interneten. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert.

Sang Kim elindult ebédelni, vagy befejeztek a tárgyalást, vagy ebéd után folytatják, ezt egyelőre nem tudni.

06:00

Donald Trump most indult el ebédelni szingapúri miniszterelnökkel – őt nem láthattuk a felvételeken, viszont azt megtudhattuk, hogy Kimhez hasonlóan ő is két teljesen egyforma autót használ, s nem tudni éppen melyikben ül.

Közben folyamatosan beszámol a helyi média a nemzetközi reakciókról, várakozásokról.

Izrael azt nyilatkozta, hogy Irán és az USA között ugyanilyen szerződést szeretne látni, az atomfegyverek leszerelését illetően.

05:40

A helyi lapok lapszemlézik a Nodong sinmun-t, s elemzik az észak-koreai média változását. Meglepő módon – mint írják – nem csupán Kim szingapúri útjával foglalkoznak, de hírül adták azt is, hogy a kínai államfő gépével utazott, illetve hangsúlyozzák, hogy az amerikai elnökkel való találkozás új fejezetet nyit Észak-Korea történelmében.

Elemzők szerint ez gyakorlatilag biztos egyezséget jelent, mert ha bármi kétség lenne, akkor a Nodong sinmun egyszerűen nem írna semmit

Meglepő módon Hjan Szo Val, az észak-korai kultúráért felelős hölgy is a delegáció tagja, ez kulturális együttműködést jelent.

Közben bejelentették, hogy Donald Trump hivatalos vacsorán vesz részt a szingapúri miniszterelnök meghívására. Elemzők szerint elképzelhető, hogy a vacsorára Kim Dzsong Un is meghívást kap.

Észak-Korea és Szingapúr között igen szoros a kapcsolat. Eddig is volt vízummentesség a két ország között. Az egyetlen északi hamburger étterem szingapúri tulajdonban van, a szigetállam szakemberei rendszeresen tartanak előadásokat és képzést északon a piacgazdaság működéséről, a marketingről.

05:00

Ma reggel jelent meg először híradás a Nodong sinmun-ban arról, hogy „Kim Dzsong Un a nép jóléte érdekében Szingapúrba utazott, találkozni az Egyesült Államok elnökével”. A Nodong sinmun az egyetlen észak-koreai újság, a neve azt jelenti, hogy munkások újságja.

A tudósítások szerint Donald Trump azt mondta, hogy jó előérzete van a tárgyalással kapcsolatban, Kim Dzsong Un pedig, hogy a nép érdekében komoly áldozatok meghozatalára készül a keddi tárgyaláson.

Ferenc pápa a világbéke felé vezető mérföldkőnek nevezte a szingapúri találkozót. Nem véletlenül övei kiemelkedő figyelem a találkozót szerte a világban. Japán, amely számára a találkozónak még talán a többi országnál is nagyobb a tétje, megfigyelőket küldött Szingapúrba, nem másnak, mint a kémelhárítás vezetőjének a személyében.

04:50

15 perccel ezelőtt kezdődtek, az eddig is folyamatosan tárgyaló felek újabb tárgyalásai, az amerikai nagykövetségen. Sang Kim, a Dél-Koreában született Fülöp-szigeti amerikai nagykövet tárgyal azzal a titokzatos észak-koreai hölggyel, Cse Szan Hi-vel, akit csak nagyon komoly tárgyalások esetén vet be Kim Dzsong Un.

Donald Trump és Kim Dzsong Un egyelőre nem mutatkozik, bár nagy a mozgás, sorra találkoznak egymással a felek. Kim Dzsong Un ma semmilyen hivatalos programon nem vesz részt, legalább is nincs neki ilyen szervezve.

Trump mellett kampányol Netanjahu Európában

0

Az iráni atomalkuról tárgyal Európában az izraeli miniszterelnök.

Benjamin Netanjahu gyakorlatilag az egyetlen a nemzetközi színtéren, aki támogatta Trump kilépését az iráni atomalkuból. Sőt, ezt ő maga korábban is erősen forszírozta. Az európai vezetők viszont meg akarják tartani az alkut – csakhogy, bár a napokban épp velük tárgyal, Netanjahut az ő véleményük kevéssé érdekli a Háárec szerint.

Az izraeli miniszterelnök ugyan aggódik, hogy Irán egyre nagyobb katonai szerephez jut Szíriában, de tisztában van vele, hogy

az európaiak keveset tehetnek ebben az ügyben:

Amerika és Oroszország fontos ebből a szempontból.

Netanjahu pedig elsősorban Amerikára figyel: maximálisan Trump követőjének mutatja magát. Emellett szinte nyíltan törekszik az EU megosztására is – ahogyan az amerikai diplomaták egy része is.

Például az új német nagykövet, aki bejelentette, hogy támogatni fogja az európai „konzervatívokat” – vele Netanjahu most személyesen is találkozott. Az új nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés valódi célját is: elitcserét az Európai Unióban és annak vezető államaiban.

Netanjahu közben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, aki az iráni atomprogramban érintett mindent felet óva intett a feszültség fokozásától. Netanjahu azt mondta: „Nem kértem Macron elnöktől, hogy lépjen ki a megállapodásból. Úgy vélem, hogy a gazdasági realitások fogják ezt a kérdést rendezni.”

Harc az olajpiacon

Esni kezdett az olaj ára, miután kiderült, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia napi egymillió hordó olajjal többet akar kitermelni.

Az utóbbi hetekben 20 százalékkal emelkedett az olaj ára, ami jól jött az OPEC országoknak és Oroszországnak. A magas olajár annak az eredménye, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodása alapján visszafogják az olajkitermelést a globális piacra.

Donald Trump amerikai elnök viszont nemrég a Twitteren arról írt, hogy ez OPEC manipulációi következtében túlságosan magas lett az olaj ára. Erre reagálva Szentpéterváron Oroszország és Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere arról tárgyalt: napi egymillió hordóval megemelik a kitermelést.

A Reuters exkluzív értesülései szerint júniustól lehet ismét egyre több olaj lesz a piacon, de az emelést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy ne okozzon sokkhatást.

Mindenesetre a bejelentés hatására máris 2 százalékkal csökkent az olaj világpiaci ára.

Még Szlovákiát is megütné Trump vámterve

Mexikót és Kanadát sújtaná leginkább az amerikai elnök legújabb terve: védővámok kivetése az importautókra. De még Szlovákia kétmilliárd dolláros kivitele is megsínylené Trump ötletének valóra váltása.

Donald Trump utasította a kereskedelmi minisztert, vizsgálják meg, nem jelentenek-e biztonsági problémát az országra a külföldről importált személyautók és kishaszon-gépjárművek, kilátásba helyezve, hogy különvámot vetnek ki rájuk. Hasonlóan az acélra és alumíniumra elrendelt vámokhoz.

Lényegében most is arról van szó, hogy jelentős az importtöblete az Egyesült Államoknak ebben az árukategóriában: tavaly csaknem 192 milliárd dollár értékben szállítottak autókat az USA-ba, amelynek exportja csak 57 milliárd volt – derül ki a statista.com infografikájából.

A protekcionista intézkedések mellett Trump azzal érvel, hogy

a vámok segítenek megvédeni az amerikai munkahelyeket,

sok szakértő azonban úgy véli, hogy a jövőbeli kereskedelmi tárgyalások során megpróbálhatja őket felhasználni, ahogyan megtette az acél- és alumíniumvámokkal. (Trump Twitter-oldala a bejelentésről és a kommentek. Nem mindenki ért egyet.)

Amint azt a következő ábra szemlélteti, Mexikó és Kanada különösen sérülékeny lenne a pótvámmal szemben (tavaly az amerikai gépjárműimport 24, illetve 22 százaléka e két országból származott).

Forrás: statista.com

De még Szlovákiában előállított kocsikból is kétmilliárd dollárnyi érkezett Amerikába. Ezzel szemben az USA talán legnagyobb riválisának tekinthető (de a protekcionista intézkedések első számú célpontjának mindenképpen elmondható) Kína legkevésbé érezné meg a pótvám kivetését. Az is kiderül, hogy a világ más országaiból összesen 7,8 milliárd dollár értékben importáltak autókat és kis-áruszállítókat.

Trump váratlanul lemondta a Kim Dzsongunnal tervezett csúcstalálkozót

0

Az amerikai elnök levélben mondta le a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját az észak-koreai vezetővel. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy Észak-Koreában külföldi megfigyelők jelenlétében leromboltak egy atomlétesítményt. 

 

Donald Trump levelet nyilvánosságra hozta a Fehér Ház, és az áll benne, hogy habár az amerikai elnök „türelmetlenül várta” a találkozót, Kim Dzsongun legutóbbi „fenyegtő” nyilatkozata miatt inkább lemondja azt. „Sajnos a legutóbbi nyilatkozatában megnyilvánuló óriási düh és nyílt ellenségességre miatt

jelenleg nem érzem megfelelőnek a régóta tervezett találkozó megtartását”

– írta.

Az elnök szerint jelenleg mindkét fél érdeke az, hogy ne tartsák meg a találkozót, még ha ez a világ egészére nézve sérelemnek tűnik is.

Hangsúlyozta, hogy egyébként nagyszerű párbeszéd alakult ki a két ország között, és ez az, ami igazán számít.

„Nagyon várom, hogy egy napon találkozzam Önnel”

– írta, illetve azt is megköszönte, hogy hazaengedték Észak-Koreából az amerikai túszokat.

A sajnálkozó hangvételű levél végéről Trump azért azt sem hagyta ki, hogy országa nukleáris erejére utaljon, amely olyan erős, hogy – ahogy fogalmazott – „Istenhez imádkozom, hogy ne kelljen soha használnunk”.

A levelet azzal zárta, hogy amennyiben Kim Dzsongun megváltoztatja véleményét erre a fontos találkozóra vonatkozóan, akkor ne habozzon telefonálni vagy írni neki. „A világ, és különösen Észak-Korea nagyszerű lehetőséget veszített el a tartós békére, a nagyszerű felvirágzásra és a jólétre.

Ez az elszalasztott lehetőség igazán szomorú pillanat a történelemben”

– zárta levelét az amerikai elnök.

A váratlan és hirtellennek tűnő döntés az észak- és a dél-koreaiakat is meglepte. A lemondás két nappal az után történt, hogy a dél-koreai elnök, Mun Dzsein még bizakodóan beszélt a találkozóról a Fehér Házban – írja a Guardian. A bejelentés után válságtanácskozást hívott össze a dél-koreai elnök, majd úgy fogalmazott, hogy próbálják kitalálni, mi volt Trump pontos szándéka ezzel.

A levél nyilvánosságra hozása után Trump sajtótájékoztatót is tartott, ahol arról beszélt, hogy Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára, az amerikai haderő pedig készenlétben van arra az esetre, ha vakmerő és felelőtlen lépésre szánná el magát az ország.

Korábban egyébként Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is az észak-koreai retorikát okolta a találkozó lemondása miatt. Elmondta, hogy az elmúlt napokban többször is megpróbáltak kapcsolatba lépni Phenjannal a szingapúri csúcs előkészítése miatt, de egyszer sem kaptak választ.

Az eddig szépen haladó tárgyalások után az elmúlt napokban valóban szóváltásba keveredett a két ország, és előfordulhat, hogy amerikai részről megkérdőjeleződött Észak-Korea elköteleződése a nukleáris leszerelés mellett.

Viszont a bejelentést külön érdekessé teszi, hogy

Észak-Korea csütörtökön külföldi újságírók jelenlétében rombolta le nukleáris kísérleti telepét Punggje-riben.

Az észak-koreai állami hírügynökség szerint ennek célja az volt, hogy Phenjan mindenki számára bizonyítsa, hogy felhagyott a kísérleti atomrobbantásokkal.

António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki a találkozó elmaradása miatt, és sürgette a feleket, hogy folytassák a megkezdett tárgyalásokat.

A szingapúri csúcs lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik az észak-koreai vezetővel.

Miért jön létre a szingapúri csúcstalálkozó?

Válasz Eörsi Mátyás Facebookon írt jegyzetére.

Eörsi Mátyás azt írja, hogy amiért szerinte nem fog létrejönni az a bizonyos találka Kim Dzsong Un és Trump között, az az, hogy Kim nem hajlandó lemondani az atomfegyvereiről.

Idézem.

„Vajon miért mondana le Kim Dzsong Un a nukleáris fegyverekről? Talán azért, mert akkor megszűnik az embargó, kapnak némi segélyt is, ettől növekedik az életszínvonal, és …. És? Vajon hihet-e Kim Dzsong Un abban, hogy az elnyomás csökken, az életszínvonal nő, és cserébe az észak-koreaiak nagyvonalúan elfeledkeznek az elmúlt évtizedek horrorjáról?

Próbálja meg, – tudom, nem könnyű –, nyájas olvasó Kim Dzsong Un helyébe képzelni magát: Ön vajon elhinné, hogy az életszínvonal javulásával megvásárolhatja az észak-koreaiak és a nemzetközi közösség jóindulatát? Dehogy. Ön is, nyájas olvasó, arra a következtetésre jutna, hogy Ön csak úgy tudja megérni a nyugdíjas kort, ha fenntartja a terrort, aminek pedig feltétele, hogy Ön az egész világgal szemben álló hősként tetszeleghessen. Az egész világ azonban csak és kizárólag akkor fog Önnel foglalkozni, ha Ön atomfegyverrel fenyegeti az Önt körülvevő világot, ahogy ez pompásan működött már nagypapa (Kim Ir Szen), a kedves édesapa (Kim Dzsongil) és már az Ön uralkodása alatt is.”

Ezzel szemben én azt gondolom, hogy amennyiben Kim lemond az atomfegyverkezésről, megszűnik az embargó valóban, azonban nem némi segélyt kap, hanem

három ország áll sorba egymást lökdösve,

hogy infrastruktúrát, pénzt, hatalmon maradási garanciákat, befektetéseket, munkahelyek százezreit, hatalmas életszínvonal-emelést hajtson végre a Koreai-félsziget északi részén. Ezek egyike természetesen Dél-Korea, amely már komoly közgazdasági számításokat végez befektetés és haszon terén, a másik Kína, aki a megszelídült Kimmel már ezer örömmel működik együtt, a harmadik az USA, amelyiket az első kettő nem látja szívesen, így valószínűleg kénytelenek lesznek megelégedni a pénzosztás nemes feladatával, beruházásokat Dél-Korea és Kína fog végrehajtani, nem beszélve Putyin Oroszországáról, amely alig várja, hogy némi vezetékes gázzal és olajjal szolgálhassa ki Dél-Korea hatalmas nehéziparát és egyéb igényeit a fekete aranyra.

Az észak-koreaiak nagyvonalúan el fognak felejtkezni az elmúlt évtizedek terrorjáról.

Hogy miért? Mert ez itt Ázsia, az emberek másképp gondolkoznak, mint mondjuk Európában, bár én úgy látom, hogy például Magyarországon nem csupán elfelejtkeztek a szocializmusnak becézett rendszer terrorjáról, de nem kevesen vannak, akik a mait bármikor szó nélkül felcserélnék arra, pláne ha ez alatt a Kádár-rendszer féle soft verziót értjük.

Észak-Korea első kommunista vezetője, a nagypapa Kim Ir Szen volt. Ő a japán megszállás alatt hős volt, nevét ma is tisztelet övezi mindkét Koreában. Akkoriban nem ő volt az egyetlen, aki hitt a kommunizmus megvalósíthatóságában. Tekintsünk el attól, hogy valójában Kína, Oroszország és Amerika osztotta ketté a félszigetet érdekeiknek megfelelően, beszéljünk csupán a koreaiakról. Kim nagypapa megpróbálta, bele is futott hamarosan az emberi természetbe, csak erőszakkal sikerült a rendszerét fenn tartani.

Messze a legkárosabb figura azonban az apuka, Kim Dzsong Il volt, aki egy szadista, hedonista agresszorként élt és halt meg, az ő idejében történtek valóban súlyos kegyetlenkedések Észak-Koreában.

Halála után

senki sem számított arra, hogy örököse Kim Dzsong Un lesz,

legkevésbé a Svájcban nevelkedett fiatalember. De a parancs az parancs, elmentek érte, hazahozták, és várták, vajon hány napot él meg. A fiú okosabbnak bizonyult, mint azt bárki remélte volna, bár kezdetben csak a közvetlen rokonai tudták megmenteni az ellene elkövetett belső merényletektől, de hamar kiismerte magát, ölt, hogy ő életben maradjon, a belső ellenségeit egytől egyig megölette. Tudatosan hízlalták a nagypapa képére, tudatos a ruha és a hajviselet is, felidézendő a tisztelt nagyapát, és elfelejtendő a romlott apukát.

Koreában nem szükséges fenntartani a terrort ahhoz, hogy valaki tisztelt vezető maradhasson, sőt, a déli példa azt mutatja, hogy minél erősebb a terror, annál erősebb az ellenállás is. Amennyiben Kim képes úgy előadni az atomfegyverek megsemmisítését, mint nemes cselekedetet a népért, annak gazdagságáért, még az unokája nevét is arannyal vésik majd a szokásos fekete gránitba, ez itt így működik.

Dél-Korea hosszú évtizedekig boldogan élt valódi demokrácia hiányában, egyre gazdagodva.

Ellenállást mindig az agresszió, a katonai erőszak váltott ki, de az nagyon. Épp tegnap emlékeztünk a kvángdzsui diáklázadás 660 áldozatára, de említhetnék sokakat, akik éhen haltak az éhségsztrájkban, felgyújtották magukat a parlament előtt vagy valamilyen köztéren, reagáltak a terrorra. Mellékszál, hogy közben kivívták a demokráciát, de pusztán ezért nem tett volna senki kárt magában.

A nyugati típusú demokrácia nem olyas valami itt, amiért az ember megöli magát. Tessék körülnézni Kínában. Ott demokrácia van? Nincs. Ám az emberek gazdagodnak, szabadon utazhatnak, szabadon költhetnek, az ideológia elveszett menet közben, Hszi Csin-ping örökös párttitkár lett, de ez nem hat meg senkit, ott mindig is császárok uralkodtak, Kína, köszöni szépen jól van, védik az állatokat, az emberek jogait, harcolnak a környezetszennyezés és a korrupció ellen, mindezt az általunk oly nagyra értékelt demokrácia hiányában.

Véleményem szerint hosszú távon

Kim Dzsong Unnak nem célja, hogy az egész világ vele foglalkozzon, épp elég neki, ha otthon tisztelik és külföldön is elismerik.

Márpedig Trump ezt ígérte, a roppant dühös John Boltonra. Természetesen jön majd másik elnök Trump után. És? Ha addigra Észak-Korea egy állam lesz a többiből, ahol nincs kőolaj, tehát érdekszférán kívül esik, nincs atomfegyvere, tehát érdektelen ilyen szempontból is, fejlődik Dél és Kína szárnyai alatt, ugyan ki támadná vagy ölné meg, és miért? Pontosan olyan figura lehet belőle, mint Pák Dzsong Hi elnök volt délen, de neki még a fejlövéstől sem kell tartania.

Sem Iránnal, sem Ukrajnával nem hasonlítható össze Kim és Észak-Korea helyzete. Dél- Korea alig valamivel nagyobb, mint Magyarország. Gazdag kis ország, jól működő demokráciával, közel ötvenmillió lakossal, egyike a sok ázsiai kis tigrisnek. Ha visszakapja a másik felét, akkor sem lesz komoly ellenfele senkinek, legfeljebb Japánnak, de Japánt valójában senki sem kedveli, így a nemzetközi érdekképviseletük is kissé hiányos mostanság.

Kína mindig is a nagy testvér volt ezen a vidéken,

Amerika itt idegen,

nem tud, és úgy tűnik már nem is érdeke, hogy beilleszkedjen. Ha leszereli a háborús gócot és valódi béke alakul ki a Koreai-félszigeten, az bőven elegendő Trump Nobel-díjához, alig hiszem, hogy Kimnek ilyen vágyai lennének, lévén diktátor, és megölette a fél vezérkarát, függetlenül attól, hogy miért. Mun dél-koreai elnök is nagyvonalúan lemondott az elismerésről, pedig ha összejön a béke, az majdhogynem teljes egészében az ő érdeme lesz.

Az Amerikai Egyesült Államok későbbi elnöke pedig egy teljesen atomfegyver-mentes, prosperáló félsziget egyik vezetőjét, vagy annak országát ugyan miért támadná meg? Mert Kína mellett fekszik? Ilyen a világ, majd Kína cserébe visszafogja magát a külkereskedelemben egy kicsit, vagy még azt sem.

A dicsőség mindenképp Trump elnöké és Amerikáé lesz, itt valóban béke lesz, az északiak lassan betagozódnak közénk, Kína visszakapja a nagy testvér szerepet, ami ellen Délnek sincs kifogása, velük jobban boldogulnak, mint Amerikával, és happy end.

A szerző Dél-Koreában él.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK