Kezdőlap Címkék Diplomácia

Címke: diplomácia

Orbán: “Kijev számára a háború elveszett”

“Készülünk Donald Trump elnökségére“ – mondta Orbán Viktor Bécsben, ahol részt vett a svájci Weltwoche geopolitikai fórumán, és találkozott a Szabadságpárt vezetőivel, akik először értek el első helyet a választáson Ausztriában.

A Szabadságpárt – Orbán Viktorhoz hasonlóan – igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A Weltwoche geopolitikai fórumán kiderült az is, hogy a német szociáldemokrata Gerhard Schröder, aki Angela Merkel előtt volt kancellár, szintén Trumpot várja a Fehér Házba, mert tőle várja az ukrajnai háború lezárását. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azután?

Újrakezdhető-e a nagy német álom az eurázsiai együttműködésről?

Ez eredetileg Bismarck, a vaskancellár álma volt Németország és Oroszország szövetsége az angolszász világgal szemben. Szépen csendben ezt az álmot elevenítette föl Kohl kancellár a német egyesítés után a huszadik század végén. Ezt folytatta a szociáldemokrata Gerhard Schröder és Angela Merkel, aki Orbán Viktor egyik be nem vallott mentora volt. A magyar miniszterelnök keleti nyitása ebbe illik bele, csakhogy Németország Putyin Ukrajna elleni agressziója után, kihátrált az európai – orosz – kínai együttműködésből. Orbán mint utolsó mohikán, kitart emellett az elképzelés mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter így beszélt erről Minszkben az eurázsiai konferencián, melyen felszólalt Lavrov orosz külügyminiszter is:

”a nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania. Vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, melyből minden fél sokat profitálhat”

– hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Minszkben.

Szijjártó Péter hozzátette: “ha nem következik be hamarosan változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel. Ezért a magyar kormány a konnektivitás erősítésére törekszik. A párbeszéd hiánya miatt az Európai Unió kevésbé biztonságos és kevésbé versenyképes hely lett mint ezer nappal korábban.”

Ez célzás Putyin Ukrajna elleni agressziójára, mely 2022 február 24-én kezdődött meg.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Az amerikai stratégiai szakértők számára nem elfogadható egy európai – orosz – kínai együttműködés, mert egy kétmilliárdos blokk túlságosan erős kihívás lenne az USA számára. Washington olyan szövetségi rendszert akar, melyben az USA irányítása mellett Észak Amerika, Európa, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland  venne részt. Ez megfelelő ellensúly lehet a kínai kihívással szemben. Európa népei erre az amerikai koncepcióra szavaznak, és ezt képviseli Donald Trump is.
Hol van itt játéktere a magyar diplomáciának?

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Az ukrán hadművelet célja az orosz gázszállítás leállítása

0

Az ukrán rohamcsapatok elfoglalták azt a gázszivattyú állomást, melyen keresztül az orosz földgáz Európába érkezik. A szuldzsai gázszivattyú állomás elfoglalását elismerte az orosz vezérkar is.

Ez az egyetlen útvonal vagyis a Gazprom másképp nem tud földgázt eljuttatni az Európai Unióba csővezetéken Ukrajnán keresztül. Korábban napi 42 millió köbméter földgáz ment ezen a csővezetéken Oroszországból az Európai Unióba.

Az igazán nagy export Oroszországból az Európai Unióba az Északi Áramlat 1 vezetéken áramlott az Európai Unióba, sőt az USA és Lengyelország ellenkezése ellenére elkészült az Északi Áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték is, de ez már nem szállíthatott földgázt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Egy ukrán titkosszolgálati csapat felrobbantotta a két földgázvezetéket, de ezt nem tehették volna meg amerikai illetve brit támogatás nélkül.

Svédország és Dánia lezárta a vizsgálatot eredmény nélkül, és Németország sem merte nyíltan megvádolni az USA-t, Nagy Britanniát és Ukrajnát az akció miatt. Németország átállt az amerikai és a közel-keleti földgázra, de ezzel súlyosan megkárosította saját gazdaságát, amely az olcsó orosz energiára épült. A német gazdaság azóta folyamatosan gyengélkedik.

Az uniós országok közül Magyarország, Szlovákia és Ausztria kap még orosz földgázt, amely már nemcsak Ukrajnán, de Szerbián   keresztül  is megérkezhet Közép Európába.

A magyar diplomácia ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgázzal és kőolajjal szemben.

Az ukránok nemrég leállították  az orosz Lukoil kőolaj szállításait Magyarországra és Szlovákiába. Most az ukránok az orosz földgázszállítást vették célba. A magyar kormánypárti sajtó mindezért az Európai Uniót és az Egyesült Államokat hibáztatja. Magyar Levente külügyi államtitkár minden bizonnyal erről is tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának európai helyettesével, de érdemi információt erről nem közöltek. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a tekintetben nincsen nagy különbség a jelenlegi demokrata adminisztráció és Donald Trump között. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Putyin orosz elnökkel parolázik.

Az ukrán támadás meglepte Putyint

Az orosz elnök összehívta a Honvédelmi Tanácsot, mert a hírszerzés megint csúfosan leszerepelt: nem jelezte előre az ukrán csapatok akcióját Oroszország kurszki kormányzóságában. Az orosz hírszerzés nagy kudarca volt amikor háromnapos villámháborúval akarta térdre kényszeríteni Ukrajnát 2022 februárjában, de a Zelenszkij elnök meggyilkolására küldött titkosszolgálati különítményt az ukránok megölték, mert a CIA segítségével időben értesültek a támadásról.

A kurszki kormányzóságban élő oroszok egy csoportja videó üzenetben kérte most Vlagyimir Putyin segítségét.  Az üzenet azt állítja, hogy a hadügyminisztérium közleménye hazudik: nem állították meg az ukrán offenzívát.“

Ezekbe a hazugságokba mi belehalhatunk. A vezérkari főnök azt állítja, hogy az orosz hadsereg ellenőrzi a helyzetet, de ez hazugság! Súlyos harcok folynak a kurszki kormányzóságban.”

Ukrajna nem tájékoztatta a Fehér házat a tervezett akcióról – mondta Biden elnök szóvivője. Miután Ukrajna egész informatikai rendszerét az amerikaiak telepítették és ők is ellenőrzik, ezért formális tájékoztatás nem is szükséges. Jelentős amerikai tanácsadó csapat működik Kijevben egy Irakot és Afganisztánt megjárt altábornagy irányításával.

A fő fronton az oroszok előrenyomulnak lassan felőrölve az ukrán ellenállást. Ezért nem számítottak Moszkvában komoly ellentámadásra. Szirszkij tábornok, Ukrajna vezérkari főnöke jelezte is Zelenszkijnek, hogy komoly offenzívára nem képesek. Az ukrán katonai hírszerzés azonban ilyen akciók szervezésével és végrehajtásával elvonhatja az oroszok figyelmét a fő frontról és lélektani győzelmet arathat. Ráadásul Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke tanult a 2023-as offenzíva kudarcaiból. Akkor ugyanis kiképzett dandárokat vetettek be, melyek még nem szagoltak puskaport, és ezért nem tudták áttörni az orosz védelmet.

Amerikai katonai szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy az ukrán katonai hírszerzés olyan csapatokat vet be a kurszki kormányzóságban, melyek már jól ismerik az orosz harcmodort.

Az amerikai szakértők megerősítik, hogy az ukrán támadás célja az orosz földgázvezeték lehet, de azt is hozzáteszik: aligha valószínű, hogy az ukránok meg tudnák tartani az orosz területet márpedig a földgázvezeték esetleges felrobbantása után viszonylag gyorsan helyre lehet állítani annak működését.

Jelenleg az Európai Unió földgáz importjának 15%-a jön Oroszországból míg Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt ez még 45% volt.

Magyarország versenyképessége a mélyben

0

A magyar diplomácia a versenyképességet állítja a középpontba az uniós soros elnökségének idején, amelyet Orbán Viktor látványos diplomáciai körúttal nyitott meg.

A diplomáciai roadshow nem feledteti a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas teljesítményét a versenyképesség terén: a 39-ik helyről az 54-re csúsztunk vissza azon a 67-es listán, melyet Lausanne városában állítottak össze az IMD Business School for Management and Leadership Courses főiskolán. 2022 óta tehát két éve alatt 15 hellyel lejjebb végeztünk a versenyképességben holott mindenki tudja: hosszú távon ez dönt egy ország megítéléséről. Ráadásul az élvonalban olyan kis államok végeztek, melyek méretei összehasonlíthatók a magyar gazdasággal: Szingapúr, Svájc, Dánia, Írország, Hongkong és Svédország. A szomszédos Ausztria viszont jelentősen visszaesett: 2020-ban még a 16-ik volt míg idén már tíz hellyel lejjebb, a 26-ik helyen végzett. Az eredmény: Ausztria recesszióval néz szembe a választások évében.

Orbán épp Bécsben jelentette be az új frakciót

A magyar miniszterelnök, az osztrák Szabadságpárt vezetőjével  és a cseh ANO mozgalom vezérével együtt indította meg új európai szélsőjobb mozgalmát, amely Marine Le Pen 30 képviselőjének csatlakozása után a harmadik legnagyobb frakció lett az Európai Parlamentben a Néppárt és a szocialisták után.

A Fidesz brüsszeli magánya megszűnt pontosabban társas vállalkozássá vált: olyan pártok koalíciója, melyeket Európában és a NATO-ban nem látnak szívesen.

Miért nem? Egyrészt, mert a frakció csaknem minden pártja nyíltan oroszbarát, melyet Orbán Viktor azzal is bebizonyított, hogy Moszkvában parolázott Putyin elnökkel, egyedül az uniós tagállamok vezetői közül hiszen Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta senki sem vállalkozott ilyesmire. Az új frakció másik problémája még nagyobb: semmiféle ésszerű gazdaságpolitikával nem rendelkeznek olyan időszakban amikor a versenyképesség létkérdéssé vált, ahogy arra Mario Draghi ex olasz kormányfő jelentése felhívta a figyelmet. A jelentés, melyet a brüsszeli bizottság rendelt meg, egyértelműen megállapítja: az Európai Unió lemarad az USA és Kína mögött, ha nem hajt végre drasztikus változtatásokat mindenekelőtt abban, hogy közösen pénzelik a tagállamok a gazdaságfejlesztését.

A patrióták – így nevezi magát Orbán frakciója – teljes egyetértésben elutasítják a közös pénzalapokat, mert az Európai Egyesült Államok megteremtésének lehetőségét látják benne -nem alaptalanul.

Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: újabb közös hitelfelvételt Magyarország nem támogat az Európai Unióban.

A patrióták idióták

Ez a frappáns nézet fogalmazódott meg Aix en Provence-ban a francia Davos konferencián, ahol a francia üzleti és politikai elit vitatta meg az ország problémáit. Az üzleti világ Macron elnök mellett állt ki, liberális gazdaságpolitikájának legfőbb támogatója nem más mint Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault, akinek a vagyona immár meghaladja a 200 milliárd eurót is.

Kivesézték Marine Le Pen demagóg gazdasági programját is, és megállapították, hogy az rövid idő alatt a pénzügyi csőd szélére sodorná Franciaországot sőt az egész eurozónát tekintettel arra, hogy a franciák súlya igen jelentős az európai gazdaságban.

Marine Le Pen mozgalma egyelőre nem került kormányra, a szélsőjobb vezére 2027-re készülődik amikor a következő elnökválasztáson szeretné elérni az Élysée-palotát. A választások második fordulója megmutatta, hogy a franciák többsége elutasítja ezt, Marine Le Pen számára maradnak a proteszt szavazatok. A kijózanodás: ha hatalomra akarnak kerülni az Európai Unió második legerősebb országában, akkor szakítaniuk kell az oroszbarát politikával, melyet Washington nem fogad el, és olyan gazdaságpolitikát kell találniuk, melyet a hazai elit nem minősít idiótának. Nem könnyű feladat, de Giorgia Meloninak sikerült: Olaszország első női kormányfője teljes erővel támogatja Ukrajnát, a gazdaságpolitikát pedig rábízta elődjére, Mario Draghira. Aki megállapította:

ha minden így megy tovább, akkor Európa végképp lemaradt a globális gazdasági versenyben.

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

0

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Németh Zsolt: a jobboldal csapdába eshet

A baloldali ideológusokat mindig is kísértette az internacionalizmus, ezért most boldogan képviselik “az új gazdaságot” míg a jobboldaliak ideológiailag védelmezik a régi gazdaságot – kőolaj és földgázipar, nehézipar, mert ezek elválaszthatatlanok a hadiipartól – írta esszéjében Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a The European Conservative folyóiratban. 

“A jobboldal nem győzhet, ha egy alacsony hatékonyságú “régi gazdaság” mellett kötelezi el magát.” A Fidesz atlantista politikusa arra mutat rá, hogy ez csapdává válhat a jobboldal számára. Majd hozzáteszi:

”ha a jobboldal nem tudja kihasználni az “új gazdaság” lehetőségeit, akkor lemarad a fejlődésről”

– hangsúlyozza. Joggal rója fel Trump és Orbán követőinek, hogy a hagyományos iparágak mellett kötelezik el magukat, és így lemaradnak a digitális forradalomról. Ez annál is inkább kínos, mert a hadiipar is egyre inkább digitálissá válik: az ukrajnai háború vagy a gázai konfliktus ezt mutatja meg mindenkinek.

Mi lesz a nemzeti identitással egy digitális világban?

“Meghatározó lehet a világméretű ideológiai vitában, hogy a mesterséges intelligenciát ki miképp használja, és hogy a digitális világban hogy lehet megőrizni a nemzeti identitást” – írta Németh Zsolt.

Felsorolja, hogy a jobboldal súlyos vereséget szenvedett el azóta, hogy “Trump elveszítette a 2020-as választást. Brazíliában a baloldali Lula legyőzte Bolsonarot. Nagy Britanniában megbukott Boris Johnson, és a mostani konzervatív kormányfő, Rishi Sunak igyekszik eltávolodni a politikájától. Izraelben a Hamász elleni háború fenyegeti Netanjahu miniszterelnököt, aki a nemzetközi jobboldal egyik kulcsembere. Közép Európában Lengyelország és Szlovénia elveszítette jobboldali kormányzatát.”

Németh Zsolt nyíltan lelkesedik Erdogan török elnökért és Narendra Modi indiai miniszterelnökért, akiknek az elkötelezettsége a demokrácia iránt enyhén szólva problematikus.

Esszéjéből arra lehet következtetni, hogy szerinte az országok vezetői ideológiai alapon kormányoznak, de a valóságban erről szó sincsen.

Narendra Modi indiai miniszterelnököt több mint tíz éven át nem fogadták Washingtonban mondván, hogy “fasiszta, vallási fanatikus”, aki a muzulmán kisebbséget olykor le is gyilkolja. Aztán az USA szembekerült Kínával, és Narendra Modi egyszer csak a világ legnagyobb demokráciájának vezetője lett, akit szőrös kebelére ölelt Donald Trump éppúgy mint Joe Biden, mert Pekinggel szemben szükségük volt egy ázsiai nagyhatalomra.

Emlékeztetőül: 1972-ben Nixon és Mao elnök sem ideológia alapon csaptak egymás tenyerébe hanem a közös ellenfél, a Szovjetunió ellen szövetkeztek.

“Magyarországnak újra kell gondolnia viszonyát a G7-hez”

Ezt javasolja Németh Zsolt, aki szerint

“Magyarországnak mind Kínától mind a G7 államoktól a legnagyobb értékteremtő ágazatokat kell becsábítania. Ez lenne a value added diplomácia, mely a legnagyobb hozzáadott értéket jelenti.”

Majd így folytatja: ”a sikeres diplomácia előfeltétele az, hogy a partnerek: Kína és a G7 bízzanak bennünk éppúgy mint “az új gazdaság” óriáscégei.”

Németh Zsoltnak is feltűnik, hogy a G7 államok, és mindenekelőtt Washington bizalma nem épp töretlen Orbán Viktor iránt. Sőt az USA nagykövete sok mindent tesz azért, hogy meggyengítse a nemzeti együttműködés rendszerét, amely különben is lejtmenetben döcög lefelé: az Európai Unió szegényházában Bulgáriával vetélkedik az utolsó helyért.

“A siker érdekében szükség van egy G7 és Kína stratégiára” – hangsúlyozza Németh Zsolt, aki nem teszi fel a kérdést, hogy vajon a nemzeti együttműködés rendszerében 14 év alatt miért nem alakult ki ilyen?

Orbán Viktor ad hoc ötletei jelentenék a magyar diplomáciát?

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbánnak nincs diplomáciai tanácsadója

Az amerikai elnök egyik legfontosabb tanácsadója mindig az, aki a diplomáciával és nemzetbiztonsággal foglalkozik. A nemrég elhunyt Henry Kissinger volt a leghíresebb ebben a műfajban hiszen ő vitte el Nixon elnököt a kommunista Kínába, amellyel az Egyesült Államoknak diplomáciai kapcsolata sem volt 1972-ben. Később ő tárgyalta meg a vietnami háború lezárását Le Duc Thoval Párizsban a Kleber palotában. Még százéves nyugdíjasként is útrakelt, hogy Pekingben megpróbálja helyreállítani az USA és Kína együttműködését.

Az Egyesült Államokban jelenleg Jake Sullivan tölti be ezt a posztot, és neki sokkal fontosabb szerep jut az amerikai diplomáciában mint a külügyminiszternek. Kína vezető diplomatája vele szokott 8-10 órás megbeszélést folytatni, nem a külügyminiszterrel.

Ehhez képest Orbán Viktornak tanácsadó testületében, melynek névsorát most tették közzé, nincs magyar Kissinger. Ez nem igazán újdonság, mert a kormányfők Magyarországon szeretik saját maguk intézni a fontos külügyeket, és csak az aprómunkát hagyják a külügyi tárca vezetőjére. Így volt ez már Antall József esetében is, aki unokahúga férjét állította a külügy élére. Teljesen megbízott Jeszenszky Gézában miközben a fontos ügyeket magának tartotta meg. Jól látszott ez a taxis sztrájk idején amikor felhívta Kohl kancellárt a kórházból, hogy segítséget kérjen szorult helyzetében. Horn Gyula maga is külügyes volt, a külügyminiszter, Kovács László korábban a helyettese volt a kommunista pártközpont külügyi osztályán. Kádár János úgy alakította ki a munkamegosztást, hogy a pártközpont külügyi osztálya képviselte a nyugati nyitást, a külügyminisztérium pedig “a szocialista hűséget”, a kötelező szovjetbarátságot.

Gyurcsány Ferenc is úgy érezte, hogy a diplomácia a kisujjában van, mert Göncz Kingát kérte fel külügyminiszternek, aki pszichiáterként kezelni tudta a miniszterelnök kisebbségi komplexusát, de a diplomáciában járatlan volt.

Kicsit sok a belügyes a tanácsadó testületben

Bakondi György, Kovács Árpád és Kovács József valamint Papp Károly közvetlenül képviselik a belügyet, de Maróth Miklós vagy Stumpf István sem újonc ezen a téren.

Marad Orbán Balázs, a testület legfiatalabb tagja, aki ennek ellenére az elnök szerepet is betölti. Ő Orbán Viktor politikai igazgatója. Kora miatt sem lehet a magyar Kissinger, de a szereposztás szerint ő Orbán Viktor keze alá dolgozik, de nem tanácsadó. A miniszterelnök nem szorul tanácsra a diplomáciában – legalábbis ő maga így ítéli meg a helyzetet.

Hol a gazdasági tanácsadó?

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszeresen részt vesz a döntéshozatalban, de az egy másik testület, melyben a tanácsadók közül csak Orbán Balázs politikai igazgató szerepel.

Mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor sem a diplomáciában sem a gazdaságban nem igényel tanácsokat:

“saját lángelméjének rabja.”

Ez nem túlságosan szerencsés egy olyan világhelyzetben amikor senki sem tudja, hogy merre van előre. Orbán Viktor viszont “tudja”. Ahogy Majakovszkij írta Leninről:” én tudtam, hogy ő mindent tudva tud.”

Az eredmény ismert: a Szovjetunió hosszas agónia után befuccsolt. Talán Orbán Viktornak is el kellene ezen gondolkodnia…

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK