Kezdőlap Címkék Devizahitel

Címke: devizahitel

Négymillió ember utcára kerülhet

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője.

Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?

Nem tudtam, de nem lep meg. Megmozdulásinkról máskor sem adnak hírt.

De a nemzeti válogatott barátságos focimeccséről közben négy hír is megjelent. 

Gondolom, nem csodálkozik ezen.

Mégiscsak egymillió ember nyomora miatt tüntetnek. Ez nem igazi nemzeti ügy?

A kormány nem szívesen szembesül vele. De nem csak a politika kerüli a témát.  Amikor az első bírói döntések megszülettek a devizakárosultak ügyében, akkor zsúfolásig megtelt a Kúria nagyterme. Ma viszont a bíróság még csak nem is hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz.

Szóval a sajtó mellett a bíróság is titoktartás fogadott?

Úgy tűnik. Pedig a Kúriának törvény is előírja, hogy a jogerős ítéleteit – határidőn belül – fel kéne töltenie a bíróságok honlapjára.

A vitanapot megelőző tüntetésen látott kormánypárti politikusokat?

Egyet sem. De mi azért kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a politikusok figyelmét sok ezer társunk tragédiájára. Jelezni akarjuk, hogy bár őket nem érdekli a sorsunk, mi figyelünk rájuk.

Nemcsak a tüntetést nem láthatták az országban, de még devizahitelesekről kialakult parlamenti vitát sem közvetítették. Tudta?

Igen, sőt, a tüntetés után mint érdekvédőként többen nem jutottak be az országházba. Sorstársaink azért telefonon beszámoltak a vita részleteiről, a foszlányok tehát eljutottak az utcára.

Érti, hogy ez kinek jó?

Csak találgatni tudok. Viszont az meg tény, hogy ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól, bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Tudjuk, a cél az, hogy amiről a média beszél, az van, amiről nem beszél, az nincs!

A magyar parlament tehát lényegében a nyilvánosság kizárásával vitatta meg ezt a nemzeti ügyet. Ennek ellenére azt talán az utcára telefonon kijutó hírfoszlányokból is tudja, hogy a politikusok egymásra kenték a devizahitelezés felelősségét. A szocialisták be sem mentek a terembe, a Fidesz pedig a korábbi kormányokat okolta mindenért. Ön azért tudja, kié a felelősség?

Persze, ezt mindenki tudja. Varga Mihály és a Fidesz nélkül nem lett volna Magyarországon devizahitel, amit 2001-től folyósítanak. A szocialista kormányzat pedig 2004-ben kiterjesztette a lakásvásárlásokra is. Pedig a svájci jegybank még időben figyelmeztette is a hazai pénzügyi vezetőket az árfolyamkockázatra, illetve arra, hogy ennek veszélyére fel kell hívni az állampolgárok figyelmét. Hiába.

A kormány felelőssége mellett az ellenzéké is vizsgálható, mert mindenki jelezhette volna a kölcsön veszélyét?

Természetesen. Hatalomra kerülve 2013-ban Orbán Viktor ultimátumot adott a bankoknak, hogy rendezzék a devizahiteles problémát. Ellenkező esetben a kormányzat tesz rendet. A vége az lett, hogy az addig bankellenes kormányfő és a pénzintézetek vezetői megállapodtak. Ennek része volt a kölcsönök forintosítása. Viszont a paktumban a bankszövetség azt kérte, hogy a kormány akadályozza meg, hogy a károsultak pereljék a bankjukat. Az üzletet megkötötték, ennek isszuk most a levét.

Vagyis úgy érzi, hogy a bíróságokat befolyásolta a kormányzat?

Így igaz, a miniszterelnök ugyanis „megrendelte” a Kúriától az első jogegységi határozatot, amelyre alapozva születtek a devizahiteles törvények. Mi pedig hiába fordultunk az alkotmánybírósághoz, hiába érzetük úgy, hogy sérültek a jogaink, akkor már késő volt. Csapádba estünk.

Ugyanakkor a kormány bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s persze a forintosítást, és az eszközkezelőt. Tehát kísérletet tettek a helyzet megoldására. Ezek semmit nem segítettek?

A végtörlesztés leginkább a tehetőseknek jelenthetett megoldást, a többség kimaradt ebből a lehetőségből. Pedig a mentőakció úgy indult, hogy mindenki „végtörleszthet” kedvezményes árfolyammal.

Akik a banki kartell miatt nem tudtak szabadulni a devizakölcsöntől, szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Akik viszont az árfolyamgátat választották, nemrég szembesültek vele, hogy csak elodázták a problémát.

A kormány azt állította, hogy senkit nem hagynak az út szélén, ezért a kilakoltatásokat felfüggesztik, s befagyasztják az árverezést is. Gondolja, hogy ez a megoldás irányába tett lépés, vagy inkább a közelgő választásoktól félnek?

A kormány azért függesztette fel a kilakoltatást, mert ősszel már hűvös van, s tavasszal pedig még hideg. De az elmúlt években is fáztak az utcára került emberek, csakhogy akkor nem közeledett a választás. Nyilván nem akartak olyan címlapokat közvetlenül a választások előtt, amelyek az utcára kipakolt embereket mutatják.

Korábban voltak emiatt emberi, családi tragédiák?

Elég sok. Vannak, akik öngyilkosok lettek, mások külföldre menekültek.

Van egységes elképzelés arra, hogy az emberek százezreit megnyomorító devizahitelezés problémáit hogyan lehetne ma megoldani?  

A tüntetésen is láthatta, hogy nagyon sok egyesület alakult a károsultak védelmére. Mindenki dolgozott ki megoldási javaslatokat, amelyek lényege, hogy a szegényeknek, a rászorulóknak is segítsen a kormány. Évek óta küldjük javaslatainkat a politikusoknak, valamint többször írtunk a köztársasági elnöknek is.

Válasz?

Nincs érdemi válasz!

A devizahiteles vitából az derült ki, hogy pénz még lenne a megoldásra, hisz a Magyar Nemzeti Bank jól keresett a devizahitelezésen. A jegybank közel 150- 200 milliárdos nyereségét szét lehetne osztani a rászoruló családok között?

Ezt a parlamentnek kéne eldönteni, de erre ma kevés a hajlandóság. Ráadásul a politikai elit fel sem ismeri a valóságos problémát. Hiszen a bankok tisztességtelen szerződésein túl gond az is, hogy tíz év után sincs Magyarországon pénzügyi fogyasztóvédelem. A rossz tájékoztatás után, mérlegelés nélkül, egyen-válaszokkal utasítják el az adósok beadványait. Ezen kívül – ahogy említettem – nem működik megfelelően a bírói kar, nincs tehát lehetőségünk az igazunk megtalálására.

A közeljövőben európai bíróság is dönthet arról, hogy ha a banki kockázatra nem hívták fel az ügyfél figyelmét, akkor semmis lehet a szerződés. Ez segít a magyar helyzeten?

Tudjuk, hogy több beadvány is az európai bíróság asztalán hever, tehát valamikor biztosan lesz döntés. De a már elkészült dokumentumokat mi nem ismerhetjük meg, mert a Kúria, illetve Handó Tünde nem engedi nyilvánosságra hozni. Kértük továbbá a magyar bírságokat, illetve a kormányzatot, hogy a devizaügyben megfogalmazott álláspontjukat, amelyeket már az unió bírósága elé tártak, hozzák nyilvánosságra. Nem adják ki, mert titkos.

Vagyis közel 15 év után még mindig zavaros a helyzet, az együttműködés helyett politikai sárdobálás van, közben az áldozatok száma nem csökken, hanem folyamatosan nő. Amíg a parlamentben elhangzik egy ellenzéki kérdés, s a miniszter megengedheti magának, hogy végtelenül cinikus választ adjon rá, addig hiába tartanak itt vitát a banki károsultak ügyének a megoldásáról, vagy bármiről, addig ez a politikai elit képtelen megoldani bármit.

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat.

Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel

a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került,

s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok, sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is, ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt). http://mnb.hu/minositett-fogyasztobarat-lakashitel

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat. Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került, s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok,

sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése (prezentáció, 34-36. tábla) szolgál részletes adatokkal az árfolyamgátas szerződésekről. Eszerint az eredetileg 170 ezerből mostanra 120 ezer élő megállapodás maradt 828 milliárd forint össztartozással. A korábbi elszámolás, előtörlesztés után 69 ezer ügyfél szembesül a törlesztés emelkedésével, nekik 496 milliárdos terhet kell visszaadniuk. Futamidő-hosszabbítás 44 ezer kliensnél szükséges (303 milliárdnyi tartozás), közülük 5 ezren (55 milliárd) 5 évnél nagyobb idővel toldhatják meg a szerződést.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is,

ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt).

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével

a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

A Portfólió megvizsgálta, mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel lehet számolni. Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

 

Ez további súlyos ezresekkel toldhatja meg a „tipikus” lakáshiteles havi kötelezettségét. Ez könnyen megnyomhatja a bedőlt szerződések számát. Ennek alakulásáról itt.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Átlag hétezerrel fizetnek többet az árfolyamgátasak

0

Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete.

Ezt Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője mondta csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Az árfolyamgátat választó svájci frank alapú lakáshitellel rendelkező ügyfeleknek a forintosítás után 180 forintos árfolyamon kellett a törlesztőrészletüket visszafizetni, a svájci frank forintosítása pedig 256 forinton történt.

A különbözetet vissza kell fizetniük a fogyasztóknak, az összeget öt évig egy gyűjtőszámlán vezették. A türelmi idő mostanában telik le.

Az 59 ezer ügyfélből 13 ezernek csak ezer forinttal nő a törlesztő részlete, ugyanakkor az ügyfelek 5 százalékánál az emelkedés miatt a futamidő hosszabbításával is számolni kell, ez az adósok 5 százalékánál 5 évnél hosszabb időtartam, a döntő többségnél azonban ennél rövidebb.

Binder István arra is felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamgát fokozatos kifutásában érintett ügyfelek átválthatják meglévő lakáshiteleiket az MNB által néhány hónapja meghirdetett fogyasztóbarát lakáshitelre, ha úgy ítélik meg, hogy jelenlegi törlesztőrészleteik magasabbak, mint az elérhető fogyasztóbarát lakáshiteleknél.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK