Címke: devizahitel

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője.

Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?

Nem tudtam, de nem lep meg. Megmozdulásinkról máskor sem adnak hírt.

De a nemzeti válogatott barátságos focimeccséről közben négy hír is megjelent. 

Gondolom, nem csodálkozik ezen.

Mégiscsak egymillió ember nyomora miatt tüntetnek. Ez nem igazi nemzeti ügy?

A kormány nem szívesen szembesül vele. De nem csak a politika kerüli a témát.  Amikor az első bírói döntések megszülettek a devizakárosultak ügyében, akkor zsúfolásig megtelt a Kúria nagyterme. Ma viszont a bíróság még csak nem is hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz.

Szóval a sajtó mellett a bíróság is titoktartás fogadott?

Úgy tűnik. Pedig a Kúriának törvény is előírja, hogy a jogerős ítéleteit – határidőn belül – fel kéne töltenie a bíróságok honlapjára.

A vitanapot megelőző tüntetésen látott kormánypárti politikusokat?

Egyet sem. De mi azért kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a politikusok figyelmét sok ezer társunk tragédiájára. Jelezni akarjuk, hogy bár őket nem érdekli a sorsunk, mi figyelünk rájuk.

Nemcsak a tüntetést nem láthatták az országban, de még devizahitelesekről kialakult parlamenti vitát sem közvetítették. Tudta?

Igen, sőt, a tüntetés után mint érdekvédőként többen nem jutottak be az országházba. Sorstársaink azért telefonon beszámoltak a vita részleteiről, a foszlányok tehát eljutottak az utcára.

Érti, hogy ez kinek jó?

Csak találgatni tudok. Viszont az meg tény, hogy ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól, bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Tudjuk, a cél az, hogy amiről a média beszél, az van, amiről nem beszél, az nincs!

A magyar parlament tehát lényegében a nyilvánosság kizárásával vitatta meg ezt a nemzeti ügyet. Ennek ellenére azt talán az utcára telefonon kijutó hírfoszlányokból is tudja, hogy a politikusok egymásra kenték a devizahitelezés felelősségét. A szocialisták be sem mentek a terembe, a Fidesz pedig a korábbi kormányokat okolta mindenért. Ön azért tudja, kié a felelősség?

Persze, ezt mindenki tudja. Varga Mihály és a Fidesz nélkül nem lett volna Magyarországon devizahitel, amit 2001-től folyósítanak. A szocialista kormányzat pedig 2004-ben kiterjesztette a lakásvásárlásokra is. Pedig a svájci jegybank még időben figyelmeztette is a hazai pénzügyi vezetőket az árfolyamkockázatra, illetve arra, hogy ennek veszélyére fel kell hívni az állampolgárok figyelmét. Hiába.

A kormány felelőssége mellett az ellenzéké is vizsgálható, mert mindenki jelezhette volna a kölcsön veszélyét?

Természetesen. Hatalomra kerülve 2013-ban Orbán Viktor ultimátumot adott a bankoknak, hogy rendezzék a devizahiteles problémát. Ellenkező esetben a kormányzat tesz rendet. A vége az lett, hogy az addig bankellenes kormányfő és a pénzintézetek vezetői megállapodtak. Ennek része volt a kölcsönök forintosítása. Viszont a paktumban a bankszövetség azt kérte, hogy a kormány akadályozza meg, hogy a károsultak pereljék a bankjukat. Az üzletet megkötötték, ennek isszuk most a levét.

Vagyis úgy érzi, hogy a bíróságokat befolyásolta a kormányzat?

Így igaz, a miniszterelnök ugyanis „megrendelte” a Kúriától az első jogegységi határozatot, amelyre alapozva születtek a devizahiteles törvények. Mi pedig hiába fordultunk az alkotmánybírósághoz, hiába érzetük úgy, hogy sérültek a jogaink, akkor már késő volt. Csapádba estünk.

Ugyanakkor a kormány bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s persze a forintosítást, és az eszközkezelőt. Tehát kísérletet tettek a helyzet megoldására. Ezek semmit nem segítettek?

A végtörlesztés leginkább a tehetőseknek jelenthetett megoldást, a többség kimaradt ebből a lehetőségből. Pedig a mentőakció úgy indult, hogy mindenki „végtörleszthet” kedvezményes árfolyammal.

Akik a banki kartell miatt nem tudtak szabadulni a devizakölcsöntől, szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Akik viszont az árfolyamgátat választották, nemrég szembesültek vele, hogy csak elodázták a problémát.

A kormány azt állította, hogy senkit nem hagynak az út szélén, ezért a kilakoltatásokat felfüggesztik, s befagyasztják az árverezést is. Gondolja, hogy ez a megoldás irányába tett lépés, vagy inkább a közelgő választásoktól félnek?

A kormány azért függesztette fel a kilakoltatást, mert ősszel már hűvös van, s tavasszal pedig még hideg. De az elmúlt években is fáztak az utcára került emberek, csakhogy akkor nem közeledett a választás. Nyilván nem akartak olyan címlapokat közvetlenül a választások előtt, amelyek az utcára kipakolt embereket mutatják.

Korábban voltak emiatt emberi, családi tragédiák?

Elég sok. Vannak, akik öngyilkosok lettek, mások külföldre menekültek.

Van egységes elképzelés arra, hogy az emberek százezreit megnyomorító devizahitelezés problémáit hogyan lehetne ma megoldani?  

A tüntetésen is láthatta, hogy nagyon sok egyesület alakult a károsultak védelmére. Mindenki dolgozott ki megoldási javaslatokat, amelyek lényege, hogy a szegényeknek, a rászorulóknak is segítsen a kormány. Évek óta küldjük javaslatainkat a politikusoknak, valamint többször írtunk a köztársasági elnöknek is.

Válasz?

Nincs érdemi válasz!

A devizahiteles vitából az derült ki, hogy pénz még lenne a megoldásra, hisz a Magyar Nemzeti Bank jól keresett a devizahitelezésen. A jegybank közel 150- 200 milliárdos nyereségét szét lehetne osztani a rászoruló családok között?

Ezt a parlamentnek kéne eldönteni, de erre ma kevés a hajlandóság. Ráadásul a politikai elit fel sem ismeri a valóságos problémát. Hiszen a bankok tisztességtelen szerződésein túl gond az is, hogy tíz év után sincs Magyarországon pénzügyi fogyasztóvédelem. A rossz tájékoztatás után, mérlegelés nélkül, egyen-válaszokkal utasítják el az adósok beadványait. Ezen kívül – ahogy említettem – nem működik megfelelően a bírói kar, nincs tehát lehetőségünk az igazunk megtalálására.

A közeljövőben európai bíróság is dönthet arról, hogy ha a banki kockázatra nem hívták fel az ügyfél figyelmét, akkor semmis lehet a szerződés. Ez segít a magyar helyzeten?

Tudjuk, hogy több beadvány is az európai bíróság asztalán hever, tehát valamikor biztosan lesz döntés. De a már elkészült dokumentumokat mi nem ismerhetjük meg, mert a Kúria, illetve Handó Tünde nem engedi nyilvánosságra hozni. Kértük továbbá a magyar bírságokat, illetve a kormányzatot, hogy a devizaügyben megfogalmazott álláspontjukat, amelyeket már az unió bírósága elé tártak, hozzák nyilvánosságra. Nem adják ki, mert titkos.

Vagyis közel 15 év után még mindig zavaros a helyzet, az együttműködés helyett politikai sárdobálás van, közben az áldozatok száma nem csökken, hanem folyamatosan nő. Amíg a parlamentben elhangzik egy ellenzéki kérdés, s a miniszter megengedheti magának, hogy végtelenül cinikus választ adjon rá, addig hiába tartanak itt vitát a banki károsultak ügyének a megoldásáról, vagy bármiről, addig ez a politikai elit képtelen megoldani bármit.