Tavaly ősszel Dániában több millió eurót kerestek az energiakereskedő robotok, mert felfigyeltek arra a hírre, hogy Magyarország fölött ködös idő várható.
A New York-i Bloomberg írta meg ezt az egyszerű példát, hogy bemutassa: ma már a mesterséges intelligencia igazgatja az európai áram piacot!
“Milliárdokat lehet most keresni az árampiacon Európában”
– nyilatkozta a Bloombergnek egy szakértő, aki elmondta, hogy Dániában több kis cég is alakult az áramkereskedésre, és ezek a kis és közepes vállalkozások a mesterséges intelligencia felhasználásával kaszálnak az európai árampiacon. Azért Dánia vált a központjává az energiakereskedésnek az Európai Unióban, mert a kis skandináv államban elsőként liberalizálták az árampiacot. Magyarországon két dán cég szerzett engedélyt az energiakereskedésre, mindkettőt régi viking szimbólumokról nevezték el: egyikük a Sárkány, a másik pedig a Világfa nevet viseli.
Hogy működnek?
A mesterséges intelligencia segítségével hatalmas adatmennyiséget vizsgálhatnak villámgyorsan. Pénzt ebből úgy lehet csinálni, hogy megjósolható az áramfogyasztás az időjárás változás következtében. Már 15 perces előrejelzés is készül, és ebből is pénzt lehet csinálni. A zöld átállás ugyanis azt jelenti Európában, hogy a hagyományos energia helyett mindinkább a szél és a nap a fő forrás. Csakhogy ezek a fenntartható energiahordozók rendkívüli mértékben időjárás függőek. Ezt használják ki a mesterséges intelligencia segítségével a dán cégek. Amelyek persze abból is pénzt tudnak csinálni, hogy az energiarendszerek nemzeti keretek között működnek, ők viszont globálisan gondolkodnak.
Az árak ingadozása mindig is nagy volt a földgázpiacon, de az ukrajnai háború erre rátett egy lapáttal: hihetetlenül magasra emelkedtek az árak, amelyek azután mára már visszatértek a földre, de még mindig magasabbak mint az energiaválság előtt.
A magyar árampiac aranybánya
Miért? Mert nem nagyon vannak szélerőművek. Állítólag azért nincsenek, mert Orbán Viktor miniszterelnök egyszer kijelentette, hogy
“nem szeretne szélerőműveket látni a magyar földeken.”
A legutóbbi válságig naperőmű is kevés volt, mert a rezsicsökkentés miatt nemigen volt érdeklődés az energiafogyasztás visszafogására. A magyar kormány késlekedett a fenntartható energiaforrások telepítésével valószínűleg azért, hogy fennmaradjon az igény az orosz földgázra. Az energiaválságon a MET földgázkereskedő cég is degeszre tömte a pénztárcáját. Ennek a Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cégnek az igazgatótanácsi elnöke volt Lantos Csaba, a magyar kormány jelenlegi energiaügyi minisztere, aki korábban gyakran kényszerült arra, hogy cáfolja:
Orbán Viktor miniszterelnök a MET főrészvényese.
Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója, Kovács tábornok, korábban a MET biztonsági főnöke volt.
“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?
“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.
Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.
Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?
Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:
“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”
Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.
Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.
Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?
Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?
Az ellenzék lemondásra szólította fel Kaja Kallas miniszterelnökasszonyt, mert kiderült, hogy férjének cége azt követően is üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Oroszországot az agresszió miatt sok uniós szankció sújtotta. Ezeket Észtország miniszterelnök asszonya nemcsak, hogy helyeselte, de aktívan szorgalmazta is.
Kajla Kallas, aki a jobboldali liberális Reform Párt főnökasszonya, 2021 óta miniszterelnök Észtországban, ahol idén tavasszal újra megválasztották. A választási kampány során maximálisan kiállt Ukrajna támogatása mellett, és még több szankciót követelt az orosz agresszorok ellen.
A pici Észtország korábban a Szovjetunió része volt, ezért Putyin agressziója ott kicsapta a biztosítékot hiszen sokan tartanak attól, hogy az oroszok hasonló akciókra készülhetnek a Baltikum ellen is. Észtországban és Lettországban jelentős orosz kisebbség él, Putyin rájuk éppúgy hivatkozhat mint az Ukrajnában élő oroszokra. Más kérdés, hogy
Észtország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak vagyis Putyin kétszer is meggondolná az agressziót a kis balti állam ellen, melynek határait az Egyesült Államok garantálja.
Az észt elit furcsa párosa
Míg a liberális Kajla Kallas a politikában nyomult addig férje az üzleti életben ért el sikereket. A férj a Stark Logistics pénzügyi főnöke és társtulajdonosa volt, a cég pedig továbbra is megtartotta üzleti kapcsolatainak egy részét Oroszországban működő vállalkozásokkal. A botrány hatására az észt miniszterelnök férje bejelentette, hogy eladja 25%-os részesedését a cégben, és lemond a pénzügyi igazgató posztjáról.
A férj azzal védekezik, hogy “meg akartunk menteni egy észt céget a csődtől.” Hangsúlyozta, hogy neje, a miniszterelnök nem tudott semmit sem az orosz kapcsolatokról. A miniszterelnök asszony 350 ezer eurós kölcsönnel támogatta a férje cégét azt követően, hogy az nehéz helyzetbe került az Oroszországot sújtó szankciók miatt. A férj most azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kölcsönét nemrégiben visszafizette a cég.
Észtország igen szoros pénzügyi kapcsolatban állt Oroszországgal a Szovjetunió felbomlása után is.
Putyin, aki akkoriban Szentpéterváron a főpolgármester gazdasági helyettese volt, Észtországban és Lettországban most tisztára azokat a rubel milliárdokat, melyeket maffia kapcsolataival szerzett az egykori Leningrádban.
Tallinnban lebukott a Danske Bank, amely több mint 130 milliárd eurós pénzügyi csalást hajtott végre. Ennek a legnagyobb része az orosz maffiák pénzének tisztára mosása volt Észtország fővárosában. Dánia legnagyobb bankja elismerte bűnösségét, és kétmilliárd dollár kártérítést fizet Dániának illetve az USA igazságügyi minisztériumának, amely feltárta a pénzügyi botrányt.
A sajtó azt is feltárta, hogy Putyin orosz elnök családtagjai is érintve voltak a pénzmosásban éppúgy mint a titkosszolgálat, az FSZB vezérkarának több tagja. Igor Putyin, az elnök unokatestvére is szerepel azon a listán, mely az érintett orosz pénzmosó maffia neveit tartalmazzák.
Miután a botrány kirobbant Tallinnban, akkor oroszul beszélő ügyfelek megfenyegették a Danske Bank tallini vezetőit: ”Magukat elsüllyesztjük a bankjukkal együtt!” Illetve:
”Gondolja, hogyha megindítja a vizsgálatot pénzmosás ügyben, akkor este nyugodtan hazasétálhat?”
A pénzmosás évtizedeken keresztül folyt Tallinnban, idén tavasszal kezdődött meg a per hat vádlottal. Európában még sok országban tart a vizsgálat a szerteágazó pénzügyi botrányban. Észtország főügyésze a per kapcsán kijelentette, hogy az orosz befolyás nagy szerepet játszott a 130 milliárd eurós pénzügyi botrányban Észtországban.
A kézilabda eredete a középkorig vezethető vissza, de 1906-ban, Dániában alkották meg először a modern kézilabda szabályait. A játék rendkívül népszerű Észak- és Kelet-Európában, de világszerte játsszák. Lássuk, ez pontosan hogyan történik!
A kézilabdát hagyományosan zárt térben játsszák, de léteznek olyan változatok is, mint például a terepkézilabda és a strandkézilabda (utóbbit néha sandballként is emlegetik), amelyeket a szabadban játszottak.
A játék irányító testülete a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, amely a világbajnokságot is szervezi. A bet365 sportfogadas oldal adatai szerint ma körülbelül 19 millió kézilabdázó él a világon.
A játék tárgya
A kézilabdában a cél több pontot szerezni, mint az ellenfél. Egy kézilabda meccs 60 percig tart, ami két 30 perces periódusra oszlik, 15 perces időközökkel. Fiatalabb játékosok esetében az időtartam 20 percre csökkenthető.
Játékosok és felszerelések
A bevezetett szabályok szerint mindkét oldalon 7 játékosnak, azaz hat mezőnyjátékosnak és egy kapusnak kell helytállnia. Egy csapatnak 7 cserejátékosa van, akiket folyamatosan lehet cserélni, és erről nem kell értesíteni a játékvezetőt.
Minden kaput egy félkör alakú terület vesz körül, amelyet zónának is neveznek. A kaputól 9 méterre található egy szaggatott félkör vonal is, amely a szabaddobás vonala.
A labdának bőrből vagy szintetikus anyagból kell készülnie, és olyan méretűnek kell lennie, hogy elférjen a játékos kezében. A kézilabdának ezért három szabványos mérete létezik: az első a 8 év felettieknek, ahol a labda kerülete 50-52 cm, a második a 12 és 16 év közötti nők és férfiak számára, ahol a labda kerülete 54-56 cm, valamint a harmadik a 16 év feletti férfiak számára, ennek kerülete kb. 58-60 cm.
A hivatalos játékokon a csapatok egyenruhában lépnek a pályára. A mezőnyjátékosok bármely térd feletti testrészükkel megérinthetik a labdát.
Amint egy játékos megszerezte a labdát, passzolhat, magánál tarthatja vagy kapura lőheti.
Eközben cselezhet vagy legfeljebb három lépést legfeljebb három másodpercig anélkül, hogy hárítana. A labda csak a kapus érintkezhet a kaputér padlójával. A kapusok kiléphetnek ugyan a kapu területéről, de nem tarthatják maguknál a labdát, ha a kaputerületen kívül vannak.
Pontozás
A kézilabdában akkor születik gól, amikor a labdát az ellenfél kapujába dobják. A győzelemhez értelemszerűen több pontot szükséges megszerezni, mint az ellenfél.
Ha a kézilabdameccs döntetlenre zárják, akkor a hosszabbításokat maximum 2-5 perces periódusokban játsszák. Ha a pontszámok továbbra is egyenlőek, célbadobás alapján határozzák meg a játék eredményét.
Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.
Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.
Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.
„Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.
„Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.
„Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.
A bánya dicső félmúltja
1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.
Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.
Az EU saját bányát akar
Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: „a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.
Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.
Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy „az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.
Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.
Dániában megbírságoltak egy muszlim nőt, aki a hagyományos, az arcot teljesen elfedő nikábot viselt. Nem kellett sokáig várni a reakcióra. Többszáz, az arcát elfedő nő gyűlt össze Koppenhágában tiltakozásképpen az ítélet ellen.
Egy 28 éves nő azután került a rendőrség látókörébe, hogy összeakaszkodott egy másik nővel egy bevásárlóközpontban. Az intézkedő rendőr kérte, hogy távolítsa el az arcát fedő fátylat, ám anem tett ennek eleget – ezután bírságolták meg. Tették ezt annak az új törvénynek a nevében, amely tiltja az arc elfedését a nyilvános helyeken.
A hét közepén hatályba lépett jogszabály nem nevezi néven sem a burkát, sem a nikábot, ennek ellenére emberi jogi csoportok tiltakoztak a hatályba léptetése ellen.
Hasonló teljes vagy részleges tilalom van érvényben Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Bulgáriában és Bajorországban – emlékeztet a BBC.
Simicska Amerikába megy – írja a 888.hu kaján örömmel, s állítja, letelepedési engedélyt kért a mindenét értékesítő üzletember. Mintegy oldalvágásként megemlíti, hogy a HírTv is meg fog szűnni. Megkapja a magáét „Tóth Berci” is – ironikus módon a cikk szerzője azért aggódik, hogy feleslegesen költene az állam milliárdokat népszavazásra. S persze nem maradhat el a napi migránsozás sem (Dániában 12 nemi erőszakból tízet migránsok követnek el). A világpolitika szereplői közül ezúttal Macron francia elnök kap, most inkább a magánélete miatt.
888 – Simicska Amerikába megy
A Jobbik régi gazdája Amerikában kért letelepedési engedélyt, az utóbbi időben már át is helyezte gazdasági tevékenységének a súlypontját – írja a portál. A hét elején röppent fel a hír, hogy Simicska ismeretlen áron és „szinte” mindenét eladja üzlettársának, Nyerges Zsoltnak.
Nincs indoklása az adásvételi akciónak, ahogy arról sincs hír, hogy miből és mennyi pénze volt a vásárlónak, hogy megvegye a közel 80 milliárdosra becsült cégbirodalom eddig még ismeretlen részét.
A Jobbik finanszírozójaként elszenvedett áprilisi választási vereség óta a milliárdos üzletember sorra zárta be sajtótermékeit anélkül, hogy komoly eladási szándékot mutatott volna, valamint több tucat embert elbocsátott attól a Hír TV-től, amelynek működését egyébként még állítólag egy évig tervezte biztosítani, de a Magyar Idők már arról írt, hogy záros határidőn belül megszűnhet az ellenzéki csatorna.
Magyar Hírlap – Berci üzent a baloldalnak
Úgy tűnik, minálunk nem csupán azt jelenti a demokrácia, hogy lehet szabadon választani, gyülekezni vagy véleményt nyilvánítani, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van ostobának lenni – írja publicisztikájában a lap. Politikai értelemben hülyeséget mondani.
Mert miként is értékelhetjük az újdonsült szocialista elnök népszavazási kezdeményezését, mint egy nagy rakás szerencsétlen mellékcselekvést?
Hisz senki nem gondolhatja komolyan, hogy az európai ügyészséghez való csatlakozás és a kormányzati kommunikáció megváltoztatása a Berci által megígért hagyományos baloldali üzenetek egyike lenne. De hát istenkém, egy demokráciában Tóth Bertalannak is joga van baloldali balfékké válnia, követve ezzel az elmúlt évek hagyományait.
Ha el is játszunk a gondolattal, hogy összefog az egész ellenzék (Gyurcsánytól a Jobbikig), és valahogy mégis összejön a megfelelő számú aláírás, és kiírják a népszavazást, akkor is nehéz elképzelni azt, hogy milliós tömegek indulnának el a szavazófülkék irányába. Azt pedig végképp elvethetjük, hogy az egykori baloldali szavazók is boldogan kampányolnak majd. Ha pedig érvénytelen lesz ez az egész bohózat (bár aligha jut el odáig a történet), akkor az államnak több milliárd forint közpénzt kell majd a népszavazásra fölöslegesen elköltenie – ami miatt az ellenzék nap mint nap aggódik –,
pedig kiszámolhatnánk, hogy mennyi lélegeztetőgépet és okostáblát lehetne ebből a pénzből venni, a rezsicsökkentésről és a tizenharmadik havi nyugdíjról nem is beszélve.
Ha már tradicionális baloldaliakról beszélünk.
Origo – Dániában 12 nemi erőszakból 10-et migránsok követnek el
Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 2016 januárja és 2017 májusa között végezték el – közölte a Suavelos News. A tanulmányt a dán integrációért és bevándorlásért felelős minisztérium rendelte meg. Ebből az derült ki, hogy 12 nemi erőszakból 10-et migráns hátterűek követnek el, akik döntően Eritreából, Szomáliából és Irakból származnak. Csak 2017-ben 196%-kal nőtt a szexuális jellegű bűncselekmények száma Dániában.Az erőszakoló migránsoknak az átlagos életkora 23 év.
A nyilvánosságra hozott adatok sokkolták a dán közvéleményt – írja az Origo.
Borsonline – Egyre több a botrány a francia elnök életvitele körül
Macron népszerűtlenebb, mint valaha, soha francia elnök 15 hónappal a megválasztása után nem volt még ilyen elutasítot. A rekordnépszerűtlenség (az Odoxa-Dentsu Consulting felmérése szerint már 59% mondja azt, hogy alkalmatlan) nagyon fontos eleme Macron személyisége, múltja, magánélete.
Magánélete már az elnökválasztási kampányban fontos szerepet kapott.
2017 februárjában egy párizsi kampányrendezvényen elkezdett arról beszélni, hogy nem homoszexuális, nem él kettős életet és valódi a kapcsolata a feleségével. Korábbi pletykák szerint ugyanis Macron valójában nem a nála 24 évvel idősebb feleségével élt, hanem Mathieu Gallet-val, a Radio France elnökével. Nemrégen derítette ki a Closer című magazin, hogy Macron 300 oldalas erotikus regényt írt 14 éves korában, állítólag ettől is el volt ragadtatva drámatanárnője, későbbi felesége.
Botrányt okozott, hogy sokmilliót költött sminkre Macron, hogy palotauszodát akart építtetni elnöki nyaralójába, hogy nevetséges drága evőeszközöket akart venni.
És a legutóbbi botrány: Az elnöki palotába a hagyományos, június végi Zene Ünnepén transzvesztitákat hívott meg, az erről készült botrányos videó sok emberben keltett felháborodást.
Habony Árpád elégedetten dörzsölte tenyerét, amikor híre kelt a nemzetközi sajtóban, hogy nyár óta bandaháború dúl Dániában, elsősorban a fővárosban, Koppenhágában. A propagandamédia állításait kivételesen jórészt alátámasztja a valóság is, bár a migránsbandák kifejezésük félreértésekre adhat okot, ugyanis nem vademberek balhéznak az utcákon a saria bevezetését követelve. A hír viszont nem alaptalan, mi pedig úgy döntöttünk, az Origo és a Lokál rövid migránsozásán túlmutatva részletesebben bemutatjuk a viharos fél év eseményeit.
A dán bandaháború június óta négy halálos áldozatot követelt és húsz sebesülttel járt. A lakosság sem érezhette biztonságban magát, ugyanis előfordult, hogy az ellenséges bandák véletlenül ártatlan járókelőket lőttek meg, akár egy gellert kapott lövedék miatt, akár pedig mert egyszerűen összetévesztették az illetőt a konkurens banda egy tagjával. A háborúban főleg 18 és 30 év közötti férfiak vettek részt, aki tehát ennyi idős, jobb ha elkerülte a kockázatosabb városrészeket.
Nem Soros György alapította a bandákat
A skandináv országban nagy múltra tekintenek vissza a motorosbandák, amelyeket a dán nyelvben a műfaj kedvelőire nézve cseppet sem hízelgően “rockerbandáknak” neveznek. Az elnevezés nem véletlen, ugyanis a “rocker” az Egyesült Államokban a huszadik század felénél megjelenő – és később az egész világon elterjedő – motorosklubok (MC-k) tagjainak bőrmellényén található felvarróra utal, amely azt jelzi, hogy a motoros a szervezeten belül melyik város vagy régió szakaszához tartozik. Az MC-kben a motoron kívül a legfontosabb szimbólum egyértelműen ez a mellény, amelyen különböző felvarrókon szerepel a régión túl az anyaklub neve, logója, illetve a tag tisztsége.
A Hells Angels kaliforniai szakaszának motorosai (Wikimedia)
A szigorú hierarchikus rendszerben működő bandák a nyolcvanas évek elején gyűrűztek be Dániába. Elsőként természetesen a világszerte hírhedt Hells Angels alapította meg helyi szakaszát az északi országban 1980. december 31-én. Az MC-kről tudni kell, hogy hivatalosan motorrajongók egyesületeként működnek, sokszor rendeznek jótékonysági és egyéb közösségépítő rendezvényeket, viszont a háttérben gyakran végeznek illegális tevékenységet.
Nem volt ez másképp Dániában sem, ahol a helyi Hells Angels irányította a Koppenhága szívében fekvő Christiania szabadváros hasispiacát. A főváros egyik legnépszerűbb turistalátványosságának számító városrész egyik utcáján, a Pusher Streeten ugyanis jórészt szabadon lehet kereskedni kannabisszal, illetve annak származékaival. A segítőkész hasisárusok kedvessége ellenére senkinek ne legyenek illúziói: az anyag áramlását mindig bűnszervezetek biztosítják.
Hasispult a Pusher Streeten (Pinterest)
Régen a Hells Angels és a Bandidos nevű formációk voltak a legerősebbek a fővárosban, a kilencvenes években köztük zajlott a legnagyobb bandaháború, amelynek végét a pontosan húsz éve köttetett békemegegyezés jelentette. Azóta a különböző bandák elszaporodásával az erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek. Megjelentek a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlókból álló bandák, amelyek az MC-k struktúrájával és “felségjelzéseivel” működnek, viszont motor már nem feltétlenül szükséges a tagsághoz.
Változó erőviszonyok a Pusher Streeten
Aki látott már hollywoodi filmet motorosklubokról, az tudja, hogy addig biztonságosak az utcák, ameddig a területek szépen el vannak osztva a bandák között, ha viszont valaki erőszakosan akar benyomulni, az olyan láncreakciót indít el, amely totális háborúhoz vezethet.
A dán bandaháború már-már egy saját mozifilmért kiált, annyira tipikus a forgatókönyve: a nagy bandavezér hosszú évek után szabadul a rácsok mögül és új területeket akar szerezni klubjának. A pakisztáni származású, harminc éves Shuaib Khan március végén még szinte ki sem tette a lábát a koppenhágai Vestre börtön kapuján, máris hozzálátott bandájának, a Loyal To Familiának (LTF) az újraszervezéséhez. Gyors terjeszkedésbe kezdtek, új szakaszokat alapítottak az országban, és annak rendje és módja szerint alaposan felbolygatták az erőviszonyokat a Pusher Street körül.
A Pusher Streeten is éveken keresztül stabilan le voltak osztva a helyek, az LTF-nek pedig esélye sem lett volna beszállni a bizniszbe. A hasisárusítás többé-kevésbé békésen, bizonyos játékszabályok betartása mellett zajlott, fegyverek és erőszak nélkül. Egészen 2016 nyarának végéig, amikor egy napi bevétellel hazafelé igyekvő díler egy rutinigazoltatás során fegyvert rántott és rálőtt két rendőrre, illetve egy civilre. Ezt követően Christiania lakói sajátkezűleg rombolták le a hasisbódékat, de a kereskedelem persze visszagyűrűzött a szabadvárosba, az erőegyensúly pedig teljesen felborult. Ezt használta ki a Khan elnöksége alatt tevékenykedő LTF.
Június-július: az első lövések
Az LTF előretöréséből szükségszerűen következett, hogy az ellentétes érdekű bandák valamiféle egységbe szervezik magukat, hogy felvegyék a küzdelmet Khanékkal. Így állt össze három északnyugat-koppenhágai banda, hogy újraalapítsák a Brothas nevű klubot, a bandaháború másik főszereplőjét.
Az első lövések június 12-én dördültek el, augusztus végéig pedig szó szerint napi szinten voltak lövöldözések. Az incidensek főleg a főváros északnyugati részén történtek, ennek megfelelően a koppenhágai rendőrség felállította az első úgynevezett motozási zónát, amely Nørrebro, Brønshøj és Husum városrészeket foglalta magában. A zónában bárkit átvizsgálhatott a rendőrség bűncselekmény gyanúja nélkül is, szúrópróbaszerűen, hogy megakadályozzák a jövőbeli lövöldözéseket és növeljék a közbiztonságot.
A zóna eredetileg augusztus elejéig működött volna, de kénytelenek voltak meghosszabbítani az időtartamot. Azóta volt, hogy egész Koppenhágát magába foglalta a zóna, illetve az északnyugati agglomerációban is felállítottak egyet.
Motozási zónák (szürke) a fővárosban és környékén
Augusztus-szeptember: akcióba lendül a rendőrség
Augusztus közepére már bőven tarthatatlanná vált a helyzet, a lakosság fáklyás tüntetést szervezett, hogy felszólítsák a politikusokat a cselekvésre. A reakciók különbözőek voltak, a liberálisok szerint a hasis legalizálása ellehetetlenítené a feketepiacot, így megoldódna a probléma, a konzervatívok és a szélsőjobb viszont elutasították ezt. Szerintük elég lépést tettek annak ellenére, hogy a probléma láthatóan nem oldódott meg. Az egyetlen dolog, amelyben szélesebb konszenzus született a közvélemény részéről, az volt, hogy a fiatalokkal jobban kéne törődni, hogy ne a bűnözésben találjanak közösségre.
A tüntetés nem volt hiába, másnap akcióba lendült a rendőrség. Kilenc bandatagnál tartottak házkutatást, ahol bár lőfegyvert nem találtak, előkerültek szúrófegyverek, hasis és kokain is. Mobil rendőrállomásokat állítottak fel Nørrebron, Søren Pape Poulsen, a Konzervatív Néppárt igazságügyi minisztere pedig azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják a lehetőségeket az LTF betiltására. Ezt szorgalmazta a szélsőjobboldali Dán Néppárt is, viszont a dán alkotmány csak az ideiglenes betiltást teszi lehetővé.
A nagy akciók után sem pihent a fővárosi rendőrség, folyamatosan foglalták le a fegyvereket és meghosszabbították a motozási zónákat. A bandák sem tétlenkedtek sajnos, gázolás történt az ország második legnépesebb városában, Aarhusban, és egy szinte parodisztikusan dán biciklis lövöldözésre is sor került.
A hónap végén a rendőrség óránként több, mint 200 ezer forintnak megfelelő dán koronáért kölcsönzött a hadseregtől egy helikoptert, hogy Nørrebro felett körözzenek vele, nyitott ajtajában egy éles fegyverrel figyelő rendőrrel. A bandakonfliktus kezelése a kormány elsőszámú prioritása lett, a 2018-as költségvetésből gyorsan el is különítettek húszmillió koronát (~840 millió forint) “bandakutatásra”, azaz annak a folyamatnak a pontos feltérképezésére, hogy miért is csatlakoznak emberek a bandákhoz.
A helikopteres megfigyelés nem oldott meg egy csapásra mindent, szeptemberben történt még egy automata fegyveres lövöldözés is, továbbá egy másik, ahol civilruhás rendőrökre lőttek. Eközben a LTF elnöke, Shuaib Khan előzetesbe került, mert egy júliusi motozás során megfenyegetett egy rendőrt.
Október-november: lesújtó adatok, meglepő húzás az ügyészségtől
Október elején ijesztő adatok érkeztek a bandák terjeszkedéséről. Az agresszív toborzás – amely a legrosszabb környékeken sokszor szinte a “csatlakozol vagy meghalsz” választás felkínálását jelenti –, meghozta az erdeményét: annak ellenére, hogy az utóbbi hat évben hatszázzal csökkent a bandatagok száma, csak idén év eleje óta százhuszonöt fő csatlakozott a szervezetekhez.
A hónap végén újabb lövöldözés történt, három bandatagot eltaláltak, akik közül egy meghalt. Ezt követően a rendőrség megkezdte a tagok preventív célból való őrizetbe vételét, illetve az újabb motozási zónák felállítását.
November elején a legfelsőbb ügyészség annak ellenére, hogy az előző éveksorán többször is megállapította, hogy nem járható út a bandák betiltása, mégis nyitott a döntés felé és megkérte a fővárosi rendőrséget, hogy készítsék elő az LTF betiltását célzó pert.
A bandák betiltása azért tűnik rendkívül nehezen összeegyeztethetőnek a dán alkotmánnyal, mert azok hivatalosan egyesületként működnek, az országban pedig nagy hagyománya van ennek a szervezeti formának, és ez nyilván az alkotmányban is megjelenik. Hogy hirtelen miért látta úgy az ügyészség, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető módon el tudnák érni egy banda betiltását, azt nem tudni, viszont az biztos, hogy nem csökkent a nyomás a hatóságokon. November elején egy húszéves bandatagot gyilkoltak meg, majd egy hét múlva Nørrebron egy LTF-es testvérét találták el.
Mecsetben köttetett fegyverszünet
November közepén jött a hír, hogy egy vasárnapon megrendezte az élet a gengszterfilmek klasszikus jelenetének iszlám verzióját, ahol a két rivális semleges területen, Isten házában találkozik, hogy megkössék a fegyverszünetet. Sőt, az LTF és a Brothas között az iszlám hitközösség vezetői mediáltak, az aggódó szülők támogatásával. Tehát amit a hatóságoknak és a komplett kormányzatnak nem sikerült elérnie, azt megoldották az iszlám közösség prominens alakjai.
Az egyhónapos fegyverszünet persze nem egyenlő a békével, de ez így is sokkal nagyobb eredmény, mint amit a világi vezetők rengeteg erőforrás felhasználásával fel tudtak mutatni. Az viszont, hogy az iszlám vallási vezetők oldottak meg egy olyan problémát, amely tökéletesen világi jellegű és ráadásul kihatással van az ország egészének közbiztonságára, nem kevés kérdést vet fel. A dán napilapok hasábjain már vannak, akik párhuzamos társadalomról beszélnek, de ellentétes érvek is megjelennek.
A fegyverszünet ellenére november végén meghosszabbították a motozási zónák érvényességét, majd közel húsz bandatag előzetes letartóztatásba került. December közepén folytatódtak az intézkedések, további hét bandatag került börtönbe.
Ezzel egy időben a dán közmédiának interjút adott az aggódó szülők egyike, amelyben elmondta, hogy ott volt az LTF és a Brothas közti találkozókon, ahol a háború befejezése mellett döntöttek. A nyilatkozó szerint megegyeztek, hogy nem lépnek a másik területére, véget vetnek a lövöldözéseknek és nem keresik az összetűzéseket.
Habár a béke hivatalosan nem lett megerősítve, a két legveszélyeztetettebb városrészt, Nørrebrot és Nordvestet magában foglaló motozási zóna érvényessége múlt csütörtökön járt le és ezúttal nem hosszabbították meg.
(A cikk a Politiken bandaháborús aktája alapján készült.)
A koppenhágai kormány 160 katonát küldött a dán-német határra, a rendőrséget tehermentesítik, de nem veszik át a határőrség szerepét. A németek tiltakoznak. Mi lesz veled, Schengen?
A Dániával határos német szövetségi állam miniszterelnökét felháborítja a dán lépés. Daniel Günther, Schleswig-Holstein kormányfője Koppenhágában tiltakozott a döntés ellen, amely szerinte ellentétes az EU-n belüli szabad mozgás alapvető jogával. A dán kormány válaszként a brüsszeli bizottság legújabb javaslatára hivatkozott, arra tehát, hogy
három évre vissza lehet állítani a belső határok védelmét a schengeni övezetben.
Ezt javasolja az Európai Bizottság, amely ugyan a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.
„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”
– hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermans uniós alelnök azt közölte, hogy büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.
Mi most a helyzet?
Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia pedig a menekültválságra hivatkozva. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére.
Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig – rendkívüli eseményre hivatkozva – meg lehet toldani kettővel.
Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:
ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.
Az EU vezérkara szeretne úgy tenni, mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél-mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker az unió helyzetéről tartott beszédében még Horvátország is szerepelt a listán, de már kihúzták.
Így sem sok az esély a sikerre, hiszen jelenleg majdnem mindenütt a határellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb menekültáradat indulhatna meg Európa szíve felé, ahogy az 2015-ben történt.
Inger Stojberg azt a karikatúrát tette ki a Facebook-oldalára, amely 2005-ben óriási vitákat kavart az egész világon. Az akcióval a bevándorlási és integrációs miniszter egy dán múzeum döntése ellen tiltakozik.
„Szégyen, hogy a múzeum nem teszi ki a Mohamed-karikatúrákat a blaszfémia kiállításán! Természetesen tiszteletben tartom a múzeum döntését, de szégyenletesnek tartom azt a szólásszabadság szempontjából”- írta a dán bevándorlási miniszter a kedden közzétett posztban. A szöveg mellé egy képernyőképet is kitett iPadjának hátteréről, és ezen az egyik, 11 éve elhíresült Mohamed-karikatúra látható.
A karikatúrákat 2005-ben publikálta a Jylland Posten nevű dán lap, és mivel Mohamed próféta ábrázolását a muszlimok szentségtörésnek tartják, életveszélyesen megfenyegették a karikaturistát, akit sokáig a rendőrség védett egy potenciális terrorakcióval szemben. Az eset heves tiltakozást váltott ki a dániai muszlimok körében és az iszlám világban is, és három dán nagykövetséget is megtámadtak a vallásgyalázónak tartott képek miatt.
Inger Stojberg a posztban azt írta, hogy
a karikatúra arra emlékezteti, hogy Dánia olyan ország, ahol szólásszabadság van, ezért használja háttérképnek.
A miniszter szerint az országnak büszkének kellene lennie a Mohamedről készült karikatúrákra.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
