Kezdőlap Címkék Csenger

Címke: Csenger

Szabóné, a “csengeri örökösnő” 2018. szeptember 20.-án írásban tett vallomásának teljes szövege

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

Én, Szabó Gáborné Matkó Mária (született: Mátészalka, 19xx. 04.xx. – anyja neve: xxxx, Csenger, xxxxxxx sz. alatti lakos) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályán ellenem folyamatban lévő xxxxx/57-xxx/2018.bü. számú ügyben az alábbi írásbeli, gyanúsítotti vallomást teszem, annak ismeretében, hogy nem vagyok köteles vallomást tenni, a vallomástételt bármikor megtagadhatom. Tudomásom van arról is, hogy amennyiben vallomást teszek, az ellenem bizonyítékként fel nem használható, továbbá tudomásom van arról is, hogy mást alaptalanul bűncselekmény elkövetésével nem vádolhatok.

Tudomásom van arról, hogy ez a vallomásom bizonyítékként felhasználható. Az eljárási jogaim ismeretében az alábbi vallomást teszem.

A nyomozóhatóság előtt, illetőleg a Mátészalkai Bíróságon tett vallomásaimat fenntartom. Előadom, hogy én évek óta olyan tájékoztatást kaptam, kapok, hogy a külföldön elhalálozott örökhagyóm után én igen jelentős vagyont örököltem. Azt követően, amikor ismertté vált számomra, hogy jelentős vagyon örököse vagyok, ennek ismeretében jelentem meg vásárlóként a Pólus Palace szálloda esetében, és ennek ismeretében fordítottam igen jelentős, milliós nagyságrendű összegeket jótékony célra.

Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok. Én ezeket a kölcsönöket, amint hozzájutok az örökségemhez, haladéktalanul kamatostól vissza fogom fizetni azoknak, akiktől kölcsönkértem. Én senkit becsapni nem akartam, ezt bizonyítja az is, hogy több olyan nekem kölcsönt adó személy van, aki – legjobb tudomásom szerint – még a rendőrség felhívása alapján sem nyilatkozott úgy, hogy ő sértett lenne, illetőleg tőlem a pénzt visszakövetelné.

A nekem kölcsönt adó személyek túlnyomórészt jó szándékú, nekem segíteni szándékozó emberek, akiknek sajnos, nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.

A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.

Az iratokból is megállapítható, hogy én ezen összegek átvételét utólag ismertem el a cég vezetőjének a kérésére, azt követően, hogy már részemre ezt átutalták, és én pedig a valódi címzettnek továbbadtam. Nem szorul különösebb magyarázatra az, hogy egy Bács-Kiskun megyei gazdálkodó szervezetnek semmilyen oka nincs arra, hogy nekem, Szabó Gáborné, csengeri lakosnak hosszú időn keresztül milliókat (összesen mintegy 68 millió forintot) utaljon részletekben, kamatmentesen azért, hogy én az örökségemhez hozzájussak.

Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.

Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.

Engem több kölcsön vonatkozásában is csalással gyanúsít a nyomozóhatóság. Én az elmúlt években abban a meggyőződésben kértem a hagyaték megszerzésére kölcsönöket, hogy ezeket a kölcsönöket vissza fogom adni és senkit nem állt szándékomban becsapni.  A kölcsönök túlnyomó részét eleve úgy kértem, hogy azt a kölcsönadók a néhai férjemmel közösen vezetett számlánkra utalják. Az utalás az egyben bizonyíték arra, hogy a kölcsönt a hitelező valóban nyújtotta. A nyomozati iratokban fellelhető olyan adat is, hogy úgy fizettem vissza a kölcsön egy részét, hogy a visszafizetéskor még átvételi elismervényt sem kértem a visszafizetésről. A visszafizetést jelenleg az igazolja, hogy a kölcsönadó ezt a részbeni visszafizetést a nyomozóhatóság előtt is elismerte.

Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.

A nyomozóhatóság nagy mennyiségű okiratot foglalt le, külföldről küldött e-maileket, faxokat, amelyek szintén a létező örökséget igazolják. Én, aki jogban járatlan személy vagyok, a számítógépekhez, informatikához nem értek, nyilván nem küldhettem saját magamnak, gyakran precíz, kül- és belföldi jogszabályokra hivatkozással leveleket, faxokat, e-maileket éveken át.

Előadom, hogy sajnos, a férjem elveszítettem, özvegyen maradtam egy kiskorú gyermekkel, hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni. Én az elmúlt hónapokban több mint 25 kilót fogytam, már Svájcban is folyamatos gyógykezelésre, kórházi kezelésre szorultam és jelenleg is már több ízben kellett a fogdából kórházi kezelésre engem elszállítani.

Én a különböző sértettekkel való szembesítést a jelen mentális és fizikai állapotom miatt, valamint arra is tekintettel, hogy én egyetlen sértettet becsapni nem akartam, nem vállalom, ilyen jellegű eljárási cselekményekben nem kívánok részt venni. A jelen vallomásomon túl vallomást tenni sem kívánok és szembesítésen sem kívánok részt venni, annak ellenére, hogy a részletre kölcsönadók között többen vannak, akik nem a valóságnak megfelelően nyilatkoztak, vagy azért, mert rosszul emlékeznek, vagy más okból.

Azt kérem a nyomozóhatóságtól, hogy nyújtsanak segítséget nekem abban, hogy az örökségemhez hozzájuthassak, mert ez az eljárás sikeres befejezését jelentené mind a kölcsönadóknak, mind pedig családomnak és nekem.

Előadom, hogy én Svájcba azt megelőzően utaztam el, amikor még gyanúsítottként kihallgatva nem voltam, és ellenem hivatalosan eljárás nem folyt. A védőm a kintlétem ideje alatt több beadványt is nyújtott be a nyomozóhatósághoz, nem titkoltam azt, hogy én hol vagyok, és azt sem, hogy részben gyógykezelés, részben pedig az örökség mielőbbi megszerzése érdekében utaztam ki külföldre.

Ha és amennyiben nekem szökési szándékom lett volna annak ismeretében, hogy kiadták ellenem az elfogató parancsot, megszökhettem volna és nem kértem volna a svájci ügyvédemet arra, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, hanem kerüljek haza Magyarországra.

Előzetes letartóztatásom miatt jelenleg Nikoletta lányom a gyámja és gondozója az általános iskolás kisfiamnak.  Én szabadlábra helyezésem esetén gyógyíttatni szeretném magam, mert az egészségi állapotom nagyon rossz. Esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye nyilvánvalóan nem áll fenn, ilyen szándékom nincs, és az elmúlt időszak bizonyítja, hogy nem is volt. A sértettekkel való összebeszélés vagy az eljárás meghiúsítása, az előzetes letartóztatási ok pedig azért nem valós ok, mert a nyomozóhatóság az ügyben több ezer oldal iratanyagot beszerzett, gyakorlatilag minden elérhető tanút, „sértettet” kihallgatott, így az eljárás meghiúsítása részemről már akkor sem lehetséges, hogyha egyáltalán lenne ilyen szándékom.

Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.

Budapest, 2018. szeptember 20.

Tisztelettel:

Szabó Gáborné Matkó Mária

Mire jó a mentelmi jog?

Miután a letartóztatásban lévő, bűncselekménnyel gyanúsított csengeri „örökösnő”, Szabóné Marika vallomást tett, védőügyvédje, Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos tanúként való kihallgatását. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárásjog szerint ezt köteles megtenni, a képviselőt a mentelmi jog nem menti fel a tanúvallomás megtétele alól. Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról dr. Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert kérdeztük.

Bárándy Péter
MTI Fotó: Mohai Balázs

Pontosan mire vonatkozik a képviselők mentelmi joga?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy

a mentelmi jog nem a képviselő személyes privilégiuma,

hanem a történelmi kezdetektől fogva azt szolgálja, hogy az országgyűlés, mint a népképviseleti szerv, zavartalanul működhessen. A képviselő ne legyen olyan zaklatásnak kitéve, ami akadályozhatja az országgyűlés munkáját.

A mentelmi jog duális: egyrészt felelősségmentesség, ami konkrétan azt jelenti, hogy a képviselőként nyilvánított véleményéért, kijelentéséért – néhány bűncselekmény kivételével – nem vonható felelősségre, sem a mandátumának ideje alatt, sem azt követően. Másrészt sérthetetlenséget biztosít a képviselőnek, azaz egyéb bűncselekmények elkövetése miatt csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a parlament kiadja őt.

A képviselő maga nem mondhat le a mentelmi jogáról, ezt csak kisebb súlyú szabálysértési esetekben teheti meg. Bűncselekmények esetében a parlament dönti el, hogy felmenti, vagy sem.

Tanúként való kihallgatásra viszont nem vonatkozik a mentelmi jog,

tehát a konkrét esetben Kósa Lajosnak, ha tanúként beidézik – az ismert előzmények után a nyomozó hatóság ettől nem tekinthet el – vallomást kell tennie. Más a helyzet, ha gyanúsítottként indul eljárás ellene, akkor életbe lép a mentelmi jog, a képviselői a sérthetetlenség alapján.

Ehhez talán előbb a nyomozó hatóságnak el kell döntenie, hogy Kósa Lajos annak a bűncselekménynek, amellyel Szabóné Marikát gyanúsítják, áldozata vagy közreműködője volt.

Valóban, de ne szaladjunk előre. A lényeg, hogy

Kósa Lajos az egyik eljárás alól nem szabadulhat, a másik alól igen,

ha a Ház mentesítheti. A mentelmi jog felfüggesztését legfőbb ügyész indítványozhatja a parlamentnek.

Tanúként kihallgatják Kósa Lajost?

Tanúként mindenképpen be kell idéznie a nyomozó hatóságnak Kósa Lajos fideszes politikust, parlamenti képviselőt Szabóné Marika, a csengeri örökösnő ügyében – nyilatkozta a Független hírügynökségnek dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke. A képviselői mentelmi jog a tanúkihallgatásra nem vonatkozik.

Mint elsőként hírt adtunk róla, a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabóné Marikát kedden hazaszállították Svájcból és szerdán már ki is hallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói. Ügyvédje szerint a bűncselekménnyel gyanúsított asszony vallomást tett, és ennek során nemcsak tagadta, hogy csalást követett el, hanem megerősítette, hogy a hatalmas összegű, 1,3 milliárd eurós öröksége létezik, és ezt két személy, Kósa Lajos és Orendi Mihány igazolni tudják. dr. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje hivatalosan kérte a kihallgatásukat.

Megkérdeztük dr. Bánáti János ügyvédet, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárásjog szerint köteles-e a nyomozó hatóság beidézni tanúként Kósa Lajost. Az ügyvéd – bár hangsúlyozta, hogy csak újsághírek alapján tájékozott az ügyben – határozottan megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának be kell idéznie és a munkatársainak

mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,

hiszen az előzmények szerint nyilvánvalóan rendelkezik az üggyel kapcsolatban információkkal, sőt, a hírek szerint dokumentumok is alátámasztják a közreműködését az örökséggel kapcsolatban. A nyomozó hatóság nem tekinthet el ettől, mert minden olyan körülményt fel kell tárnia, ami közelebb visz az igazság kiderítéséhez.

Dr. Bánáti szerint

a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,

a képviselőnek kötelessége eskü alatt vallani és válaszolni a kérdésekre. Ez alól nem bújhat ki, az idézésre a hatósággal egyeztetett helyen és időpontban a képviselőnek meg kell jelennie. Arra van lehetőség, hogy elfoglaltságra vagy más okra hivatkozva az időpontot módosítsa, arra nincs szabály, hogy ezt hányszor teheti meg, de alapvetően nem kerülheti el a tanúként való kihallgatást.

A jövő hét közepén hozzák haza Kósa ismerősét, Szabóné Marikát

0

Mint arról a Független Hírügynökség korábban beszámolt, a jövő héten hozzák haza Svájcból a kiadatási őrizetben lévő, csengeri örökösnő néven elhíresült Szabó Marikát.

A FüHü most Szabóné ügyvédjétől, Helmeczy Lászlótól úgy értesült, hogy Szabóné hazahozatalára konkrétan a jövő hét közepén kerül sor, vagyis, szerdán, vagy csütörtökön érkezik Magyarországra a Kósa Lajossal üzletelni szándékozó nő.

„Kósának lesznek még álmatlan éjszakái”

Helmeczy László, a „csengeri asszonyként” ismertté vált Szabó Gáborné ügyvédje a Független Hírügynökségnek nyilatkozott annak kapcsán, hogy Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője az ATV-ben az ellenzéket vádolta a választások előtt nagy port felvert ügy kirobbantásáért. Helmeczy el sem tudja képzelni, hogy Kósa miért nevezte hamisítványnak a politikus édesanyjának szánt nyolcszázmillió forintos összegről szóló dokumentumot, hiszen ez köziratként létezik.

Kósa az ATV-ben a következőket mondta az ügy tanulságára vonatkozó kérdésre: „A pénzért és hatalomért az ellenzék eszközben nem válogat, mindenre képes.” De hát Ön tett ígéretet ennek az asszonynak, hogy segít? – hangzott az ATV műsorvezetőjének a kérdése. Válasz:

„Semmilyen ígéretet nem tettem.”

ATV: “De erről közirat van.”

Kósa: „Ez csak arról szól, hogy azt mondtam neki, hogy ha valóban igaz, hogy ilyen rengeteg pénzt örökölt, ezt fektesse magyar állampapírba. Ezzel segítsünk a magyar államnak.”

Majd később ismét Kósa: „Az édesanyámnak semmilyen ajándékot nem adtak, ez az egész hamisítvány.”

Helmeczy László, Szabóné ügyvédje a Független Hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy

“már hogyan lehetne a Kósa édesanyjának szánt 800 milliós ajándékról szóló dokumentum hamisítvány, amikor erről hivatalos közjegyző által hitelesített közirat létezik.”

Helmeczy László

Helmeczy azt sem tudja felfogni, hogy Kósa miért az ellenzéket vádolja és gyanúsítja az üggyel kapcsolatban, hacsak nem az ő (mármint az ügyvéd) ellenzéki képviselőjelöltségére nem akart ezzel utalni. (Helmeczy a DK jelöltjeként indult a választáson.)

A Független Hírügynökség kérdésére, hogy kliensének mi a további sorsa, hiszen jelenleg is Svájcban tartózkodik és várja, hogy miként döntenek a hatóságok a kiadatási kérelemről, Helmeczy elmondta, hogy állandó kapcsolatban áll az ottani ügyvéddel. Még nem lehet tudni, hogy kiadják-e kliensét. És azt sem, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor Szabóné mit határoz, azaz mit fog nyilvánosságra hozni. Ha mindent, akkor Kósának lesznek még álmatlan éjszakái – mondta Helmeczy László ügyvéd.

Körözött személy lett a csengeri Szabó Gáborné

A police.hu-n az elfogatóparancs alapján körözött személyek közé felkerült az a Szabó Gáborné, aki a „Kósa Lajos és az 1300 milliárdos örökség” néven elhíresült botrány egyik főszereplője.

Egy 2018. március 13-án, a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint Kósa Lajost még Debrecen polgármestereként valaki felhatalmazta, hogy 43 milliárd eurós (1300 milliárd forintos) vagyona felett rendelkezzen, és azon államkötvényeket vásároljon.

A lap közjegyző által hitelesített és Kósa Lajos által aláírt papírokkal is bizonyította a sztorit. Ezeket 2013. január 28-án írták alá, amikor Kósa még Debrecen polgármestere volt.

A közjegyzői papírokban az is szerepelt, hogy az 1300 milliárd forintból 800 milliót Kósa Lajos anyukájának kell “ajándékozni”.

A csengeri Szabó Gáborné Matkó Mária bízta rá állítólagos eurómilliárdjait Kósa Lajosra, amelyet állítólag a Németországban vagyont felhalmozó édesapjától örökölt.

Kósa szerint a sztori hazugság, ő sosem kezelt pénzt, nem kapott semennyit, bár a közjegyzői papírok létezését nem tagadta.

Szabó Gáborné többször nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

Csengeri Szabóné: vagyon van, örökség nincs

A Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott Kósa Lajos különös, ezerháromszázmilliárd forintos ügyével, az azzal kapcsolatos 800 millió forintos ajándékozási szerződésekkel és az ügy más furcsaságaival.

Elsőként készítettünk telefonos interjút a Kósa Lajos által „csengeri háztartásbeliként” említett Szabó Gábornéval, aki jelenleg Svájcban tartózkodik, ahol betegségét kezelteti és   ügyeit intézi.

Szabó Gáborné a Független Hírügynökségnek ma telefonon azt mondta, hogy szemben a sajtóban eddig megjelent állításokkal, neki nincs külföldön vagyona, sem részvényei, sem vállalati részesedése. Az örökségi ügyben talán a legérdekesebb új fejlemény, hogy Szabóné szerint nem örökségről van szó, hanem vagyonról, melynek egy részéhez hamarosan hozzájut, s ebből kívánja rendezni a kapott baráti kölcsöneit valamint a Kiskun Tender Kft.-vel szemben fennálló tartozását.

Korábban szó volt arról is, hogy mind Kósa Lajost, mind pedig Orendi Mihályt beperelte külföldön a titoktartási szerződés megszegése miatt. Szabó Gáborné most azt közölte a Független Hírügynökséggel: Kósa Lajos valóban Svájcban írta alá a  titoktartási megállapodást. Kósa svájci látogatását bizonyító dokumentumokkal, filmfelvétellel a jövő hét elején áll elő Szabóné. Orendi Mihály Magyarországon, nevezetesen Debrecenben írta alá az okmányt. Erről nem kaptunk további információt.

Hé Viktor, van itt 1300 milliárd…

“Debrecen város sokmilliárdos költségvetésének az első számú felelőse, ezen felül országgyűlési képviselő a rendszerváltás óta, hogy tudja őt megvezetni egy nyolc elemit végzett valaki?” – mondta ezt és sok mindent tisztázó mondatot a Független Hírügynökségnek csengeri Szabó Gáborné ügyvédje Helmeczy László, aki mellesleg a DK országgyűlési képviselő-jelöltje.

 

Bár nem illik egy ügyvédtől ilyet kérdezni, de tűzbe merné tenni a kezét az ügyfeléért?

Nem ismerem olyan szinten az iratokat, hogy tudnám, mekkora ez a hagyaték, vagy miből áll. Töméntelen mennyiségű irat van, de ebben az ügyben, jelenleg, nem az a kérdés, hogy az ügyvéd tűzbe tegye e kezét az ügyfeléért – egyébként mindig tegye meg az ügyfélért, még akkor is, ha később megégeti, mert hisz az a dolga, hogy amit az ügyfele mond, azt igyekezzen készpénznek venni, és tegyen meg érte mindent.

Igen ám, de mi most Magyarországon vagyunk, gondoljon csak Bárándy Péterre, aki elvállata Ahmed H. ügyét és azonnal ő maga terrorista védőnek, az MSZP pedig – mert valaha szocialista kormánytag volt – terrorista pártolónak lett kikiáltva.

Hadd mondjak valamit: amikor ellenem a fideszesek, bizonyos sajtóorgánumokon keresztül mindent megtettek, addig mentek el, hogy megpróbálták rávenni Szöghy Lajos özvegyét, vonja meg tőlem a megbízást, amit amúgy baráti alapon, ingyen csináltam. Egyszerűen azért, mert azt sehogy sem tudták beleilleszteni a képbe, hogy egyik oldalról kommunistának tartott minisztert védek, másik oldalról meg általuk támogatott embert, egy borzasztó tragédia kapcsán. Szóval

ebben az országban minden előfordulhat, meg mindennek az ellenkezője is.

Egy teljes képtelenség, most Bárándy Petiről beszélek, hogy kinek látja el a védelmét. A hatalom azt is elvárná, hogy hozzá kelljen fordulni engedélyért, hogy ki kaphat védőügyvédet és ki nem?

De térjünk vissza a mi ügyünkhöz. Mi is történt itt?

Kiállt a fideszes miniszter, mesélt össze-vissza, hisz tudjuk, ahányszor megszólalt mindig mást mondott.

Először azt, hogy nem léteznek a nyilvánosságra került iratok, aztán mégis csak léteznek. Aztán kiderül, hogy ezek a nemlétező iratok ráadásul közokiratok, amelynek létrahozásában ő részt vett. Ezek után pedig, a fene tudja, hogy milyen kommunikációs tanácsra, kijelenti, hogy az én ügyfelem, a Szabóné egy csaló, és ebből semmi nem igaz. Mit is mondott még? Hogy

Szabóné csalásért el volt ítélve. Tessék nyugodtan leírni: nem igaz, nem volt elítélve.

A Pesti Srácok már addig jut el, hogy kegyelmi kérvényt is benyújtott, ami természetesen ugyanúgy nem igaz, nem folyt ellene büntetőeljárás, nem volt elítélve. Nem volt házi őrizetben sem, amit ugye szintén Kósa úr állított. Vegyük most azt az oldalát az ügynek, hogy igaz-e ez a rohadt nagy hagyaték, vagy sem. Utána nézzük a túloldalt, Kósa úrét…

Először válaszoljunk az ön által feltett kérdésre, tehát van hagyaték, vagy nincs?

Olyan dokumentumok jelenleg nincsenek a kezemben, amelyek igazolnák az örökséget, már csak azért sincsenek, mert azokat még januárban lefoglalta a rendőrség. Tehát nem azért nem tudok válaszolni a kérdésre, mert köt a titoktartás, hanem mert nem vagyok képben.

Azt tudjuk, hogy volt-e bármilyen pénzmozgás? Hogy Szabónénak volt-e saját forrása?

Én úgy tudom, hogy kapott elég komoly pénzt, százmilliós nagyságrendben.

De hitelbe, vagy kölcsön kapta?

Ő azt mondja, hogy a hagyaték egy része először megnyílt, és ebből kapott pénzt, amiből jótékony célra is fordított, meg különböző befektetéseket eszközölt. Aztán, a végrendeletben lévő záradék miatt megállt a további folyósítás.

A Népszavában készült helyszíni riportban arról számoltak be többen, hogy a hölgy kapott kölcsönöket, szép kamatokkal fizetgette vissza, nem mindenkinek, de nem mernek megszólalni, nehogy az adóhatóság rájuk szálljon, hogy honnan volt a pénz.

Ezek után kiáll Kósa, és feljelenti, hogy csaló az asszony. Hát idézzük pontosan a btk-t: aki mást jogtalan haszonszerzés érdekében tévedésbe ejt, tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.

Kósa Lajosnak milyen kárt okozott Szabó Gáborné? A be nem folyt hagyatékból nem fizette ki előbb a feleségnek, majd később az édesanyjának azt a potom nyolszázmillió forintot?

Azt nem kellene vizsgálni, hogy mit ellentételez ajándékkal Szabóné? Ha azért adok, és Kósa esetében fogadok el megbízást, közjegyző előtt, hogy egy 1300 milliárd forintos vagyont kezeljek, államkötvényt vegyek érte, az mi? A sajtó ugye már Bróker Lajcsizik Kósa esetében. Amúgy volt felhatalmazása Kósának ilyen tevékenységre?

Ő azt nyilatkozta még az elején, hogy csak tanácsot adott: vegyen az asszony államkötvényt, és teremtsen munkahelyet…

Szerkesztő úr, nyolcszázmillióért?

Hát az nyilván nem arra kellett…

Akkor miért kapta?

Ma már ezt tagadja, azt mondja, hogy hamis.

Mi hamis? Az ajándékozási szerződést teljesen szabályosan kikézbesítette a közjegyző. És ott van a tértivevényen az átvétel, az aláírás, nem volt kifogás az ajándék ellen, ezzel, ráutaló magatartással létrejött az ajándékozás.

Létrejött a feleség, és a mama kapcsán is?

Igen.  Valami családi probléma volt, és ebben miért hazudna az én ügyfelem, közölte Kósa úr, hogy még se a feleség kapja, hanem a mama kapja az euróban megjelölt összeget.

Sokan egyszerűen lehetetlennek tartják, hogy egy nyolc általános végzett asszony ilyen módon meg tudta téveszteni a polgármestert. Ezért sokféle teória terjed arról, hogy mi is történhetett valójában. Az egyik ezek közül az, hogy Szabónét felhasználják egy pénzmosási ügyletben.  Lehetséges ez?

Se megerősíteni, se kizárni nem tudom.  Kósa Debrecen polgármestere, tudjuk, hogy közgazdasági egyetemet végzett, bár diplomája nincs.  Debrecen város sokmilliárdos költségvetésének az első számú felelőse, ezen felül országgyűlési képviselő a rendszerváltás óta, hogy tudja őt megvezetni egy nyolc elemit végzett valaki? Ha valaminek, az összegnek, nem kellene feltűnni, szerkesztő úr?

Akkor megfordítom a kérdést: az nem lehetséges – nem mondom, hogy Kósa Lajos tette -, hogy valakik megtalálták ezt az asszonyt, tudván, hogy az apja meghalt valahol Németországban, hát miért ne örökölhetett volna egy nagy összeget, nosza  vonjuk be egy ilyen akcióba, vegyünk a pénzen államkötvényeket, és máris megtörtént a pénzmosás, a csengeri asszonyon keresztül.

Nézze, ha maga vagy én veszem ezt a kötvényt, akkor huszonnyolc hatóság vizsgálja, hogy miből vesszük. A kormánypárti politikusok, vagy Kósa úr esetében erről már nem vagyok meggyőződve.

És azt elképzelhetőnek tartja, hogy Kósa Lajos, amikor megkapta a megbízást, nem rohant oda Orbánhoz, hogy hé Viktor, rám bíztak 1300 milliárd forintot?

Orbánnak százszor több esze van, mintsem elfogadjon egy ilyen hülye történetet Kósa Lajostól. Magadnál vagy, elgurult a gyógyszered – ezt kérdezte volna Orbán. Maradjunk annyiban: lehet Orbánt szeretni, vagy nem szeretni, de helyén van az esze.

Mert egy ilyen ügylethez hülyének kell lenni…

Áh, képtelenség.

Azt mondta az imént, hogy nem lehet kizárni a pénzmosást, akkor honnan indulhatott el?

Kell ahhoz Orbán Viktor egy fideszes politikusnak, amikor egy államtitkárnál – ugye friss a hír –  találunk egymilliárdot? Kell a miniszterelnök a fekete fideszes pénzekhez? Könyörgöm, az ország minden szintjén lopnak.

De könyörgöm most nem egymilliárdról, hanem annak ezerháromszázszorosáról beszélünk.

Ez igaz.

És ahhoz is túl nagy, hogy Szabóné találjon hozzá történetet. Mert ugye azt se nagyon hisszük el, hogy ekkora összeget örökölt. Ha jól tudom, cigányprímás volt az apukája.

Én nem tudom.  Nem ismerte az apját.

Akkor honnan örökölt?

Az apja után, de személyesen nem ismerte. De tőle örökölt, ha igaz.

Ki fog derülni valamikor?

Persze.  De nem ez az érdekes, hanem az, hogy ennek az elképesztő összegnek a kezeléséről nyilatkozik Debrecen polgármestere, országgyűlési képviselő, mondhatjuk, hivatalos személy. Az én ügyfelem azt mondja, hogy figyelmeztették Kósát és Orendi Mihályt is, hogy ne beszéljenek erről az örökségről, mert ha ez kitudódik, egy ekkor összeg esetében még a családja is veszélybe kerül.  Még egyszer: szerződést készített, és elfogadott ajándékot.

A szerződésekben benne van Kósa úr édesanyjának, a feleségének az összes személyi adata.

Betört Szabóné és ellopta az adatokat? Nem. Közokirat bizonyítja, hogy az ajándék nyolcszáz millió el lett fogadva. Itt ugye nem akárkiről beszélünk, nem a sarki fűszeresről, hanem valakiről, akinek hatalma, befolyása van. És

a btk. azt mondja, hogy a befolyással való üzérkedéshez elég elfogadni az ajánlatot, vagyis a pénz ígéretét elfogadja valaki, megvalósul a bűncselekmény. Akár a vesztegetés, akár a befolyással való üzérkedés.

Lehet úgy menekülni az újságírók elől, hogy a miniszteri autót is összetöröm, de ütött az igazság órája. Ha az ügyfelemet kihallgatják gyanúsítottként, csak nem képzeli Kósa úr, hogy nem én leszek az első, aki ragaszkodik hozzá, hogy tanúként hallgassák ki őt is? Neki ugyanis meg kell szólalni ebben az ügyben, igazmondási kötelezettség mellett. Csak akkor nem köteles erre, ha saját magára vallana terhelően. Tehát ha hallgat, az is beszédes. Amilyen következetes nyilatkozatokat tett eddig, meg fog érni egy misét az ő vallomása.

Egyébként Kósa Lajos ott volt a közjegyzőnél személyesen, amikor a megbízást okiratba foglalták?

Én úgy tudom igen.

Folytatjuk

Gyanúsítottá válhat a csengeri asszony

A Független Hírügynökség olyan infókhoz jutott Csengerről és térségéből, hogy a rendőrség nagy erőkkel keres olyan károsultakat, akiket Szabó Gáborné, a Kósa Lajossal szerződést kötött asszony megkárosíthatott. Tudjuk, hogy Kósa, ha éppen nem bujdokol, akkor azt nyilatkozza, hogy ő is áldozata Szabónénak, aki szerinte csaló.

 

A helyiek úgy vélik, hogy a rendőrség azért akar találni károsultakat, hogy igazolva legyenek a volt debreceni polgármester, ma tárca nélküli miniszter állításai.

Arról is hallani lehet, hogy miközben a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást, a hét közepére Szabónét gyanúsítottként kívánja meghallgatni.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint a csengeri asszony  gyanúsítotti kihallgatás után azonnal őrizetbe kerül majd, és kérni fogják a bíróság hozzájárulását az előzetes letartóztatáshoz.

A cél elég nyilvánvaló: jegelni az ügyet legalább a választásokig, s fenntartani annak a látszatát, hogy Kósa egy csaló áldozata lett, őt magát pedig – amennyire lehet – elrejteni a nyilvánosság elől.

A szakértő véleménye szerint nehéz a csalás tényállását megállapítani, mivel nem történt semmiféle pénzmozgást, ahogy azt mind a két fél elismeri.

Ugyanakkor, ha valami egyértelműen bizonyítható, az Kósa haszonszerzése,

hiszen először a felesége számára, utána az édesanyja nevére kért és kapott közjegyző előtt tett nyilatkozat formájában biztosítékokat arra, hogy a létrejövő üzletből ő 800 millió forintnyi összeget kap.

Joggal lehet attól tartani – mondta a szakértő –, hogy a rendőrség nagy igyekezetét kihasználja néhány kalandor lelkű ember, megalapozatlan követelésekkel állhat elő a nővel szemben, ami kapóra jöhet a rendőrségnek.

A Független Hírügynökség információi szerint jelenleg Svájcban, illetve Németországban intézi az állítólagos több milliárd eurós hagyatékkal kapcsolatos ügyeket Szabó Gáborné. A jövő héten tervez visszatérni, annak ellenére, hogy attól tart, ha Magyarországra jön, letartóztatják.

Kósa-ügy: Letartóztatástól fél a csengeri örökösnő

A Független Hírügynökség információi szerint jelenleg Svájcban, illetve Németországban intézi az állítólagos több milliárd eurós hagyatékkal kapcsolatos ügyeket Szabó Gáborné. Közben a Népszava azt írja, hogy nemcsak Kósa Lajos és édesanyja, hanem a miniszter felesége is érintett a csengeri nő rejtélyes örökségének ügyében. Szabó Gáborné tagadja, hogy csaló lenne, de fél a letartóztatástól. 

A FüHü úgy tudja, hogy Szabó Gáborné a jövő héten tervez visszatérni, annak ellenére, hogy attól tart, ha Magyarországra jön, letartóztatják.

Pénteken a Népszava birtokába jutott újabb közjegyzői okiratból kiderült, hogy miután Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, 2013-ban papíron megajándékozta a miniszter feleségét 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami akkoriban több mint 800 millió forintot jelentett. A megajándékozott Porkoláb Gyöngyi a jelek szerint tudomásul vette ezt, később azonban Kósa Lajos édesanyja nevére elkészült az újabb, a Magyar Nemzet által már bemutatott ajándékozási nyilatkozat ugyanekkora összegről.

A lap szerint

meglehetősen furcsa, körülményes eljárás bontakozik ki az újabb dokumentumokból.

Szabó Gáborné ügyvédje, Helmeczy László szerint ugyanarról a 800 millióról lehet szó, amit később Kósa anyja kapott volna. Helmeczy cáfolta, hogy büntetőeljárás folyna védencével szemben vagy korábban lett volna ilyen, és az ügyben most először megszólaló Szabó Gáborné is kijelentette a Blikknek, hogy nem csaló.

Elmondta, hogy Orendi Mihályon, a korcsolyázószövetség alelnökén keresztül került kapcsolatba Kósával.”Azért szerettem volna Debrecen vezetőjével találkozni, mert egy hotelt akartunk vásárolni, ami az FHB tulajdonában volt. Ekkor azonban már látszott, hogy akadozni fog a hagyatéki eljárás, így előre tisztázni akartam a feltételeket, mielőtt belevágtam volna.

Amikor Kósa meghallotta, mekkora összegről van szó, azt tanácsolta, hogy a maradékot fektessem állampapírokba. Ezután évekig nagyon jó kapcsolatot ápoltunk, rendszeresen járt hozzánk, az asztalunknál evett.

Soha azonban egy fillért nem kaptunk tőle, és nem is adtunk pénzt neki. Csupán ígéretek, előzetes megállapodások születtek, amelyeket közjegyzői okiratba is foglaltunk” – idézi a Blikk Szabó Gábornét.

A Népszava és a Blikk közös képeket is közölt Kósáról és a csengeri nőről. Szabó Gáborné azt állítja, legutóbb tavaly márciusban járt náluk Kósa, de még novemberben is beszéltek telefonon.

Kósa korábban azt nyilatkozta, hogy az egész ügy csalás és kamu, és a nő ellen eljárás van folyamatban. Szabó Gáborné azonban azt mondja, sem Kósa Lajost, sem Orendi Mihályt, sem senki mást nem csapott be, és az okiratok is igazolják ezt. Az örökség pedig létezik, csak nehezebb hozzájutni, mint gondolták.

FRISS HÍREK

Prága szolid...

„A kultúra n...

Kitették Got...

Tíz ellenzék...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK