Csehország Magyarországhoz és Lengyelországhoz közeledik, amely már jó ideje az új (vagy régi) nacionalizmus útján halad. Így Közép-Európában kialakul „az illiberális demokráciák” tömbje. A kelet-európai kivétel azzal fenyeget, hogy kelet-európai szabállyá válik.
Még nem tudni, hogy Andrej Babiš azt az EU- és idegenellenes politikát folytatja-e majd, amelyet a kampányban ígért, de annyi bizonyos: a választásokat nem annak ellenére, hanem éppen azért nyerte meg, mert eltökélt amellett, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem. Ha Babiš eredményéhez hozzászámítjuk azt a 10 százalékot, amelyet egy nyíltan szélsőjobboldali párt ért el, akkor ez azt jelenti, hogy
a szavazók 40 százaléka elutasítja a bevándorlást.
Csehország ezzel Magyarországhoz és Lengyelországhoz közeledik, amely már jó ideje az új (vagy régi) nacionalizmus útján halad. Így Közép-Európában kialakul „az illiberális demokráciák” tömbje. A kelet-európai kivétel azzal fenyeget, hogy kelet-európai szabállyá válik. Nem csak Törökországra és Oroszországra érvényes: a demokratikus választások nem garantálnak automatikusan demokráciát. Az ilyen választásokat fel lehet használni arra is, hogy kárt tegyenek a hatalmi ágak megosztásában és a jog uralmában, vagy egyenesen felszámolják mindezeket. Beláthatatlanok a következmények, amelyek ebből az Európai Unióra származhatnak.
A csehországi választásnak még csak nem is az a legfontosabb aspektusa, hogy egy milliárdos vállalkozó győzött, aki Berlusconihoz és Trumphoz hasonlóan az ország vállalatként való vezetését és gazdagságot ígér mindenkinek. Sokkal inkább kell aggódni amiatt, hogy
Magyarország, Lengyelország és Ausztria után most egy újabb uniós tagállam választott etnikai alapon.
„Aki alapvetően elutasítja a menekültek befogadását, az ezzel elutasítja a liberális demokráciát. Az ugyanis nem állhat etnikai, azaz völkisch-népnemzeti alapon, hanem az alkotmányon, a szabályokon kell nyugodnia. Ez vonatkozik az EU-ra is, amelynek szerződéseiben az van benne, hogy csatlakozhat minden állam, amely követi a megfogalmazott szabályokat.
Az illiberális demokráciák tömbje frontális támadás lenne az Európai Unió, mint jogi közösség ellen.
Hogy már majdnem ott tartunk, azt bizonyítja, hogy az EU keleti bővítését elsiették. Az EU ma sokkal mélyebben megosztott Kelet és Nyugat, mint Észak és Dél között. Nem lehet eléggé hálásnak lenni azért, hogy Franciaország élén most olyan államfő áll, aki nagy energiával fog neki az EU nagyjavításának. Németországnak ebben szenvedélyesen részt kell vennie. Szenvedélyesebben, mint eddig Angela Merkel hiper-pragmatikus és empátiamentes irányítása alatt tette” – írta a jobboldali konzervatív lap.
Mivel Csehországban kilenc párt jutott be a cseh Képviselőházba, ezért igencsak élénk találgatás zajlik azt illetően, hogy vajon az Andrej Babiš cseh milliárdos vezette ANO pártnak kivel is sikerül kormánykoalíciót létrehoznia. Habár több párt is leszögezte a kampányidőszak alatt, hogy soha nem fog együttműködni a számtalan botrányba keveredett politikussal, a politikában soha nem lehet végletekben beszélni, hiszen a hatalomért cserébe nem egy politikus változtathatja meg a korábbi véleményét.
Rövid áttekintés:
A csehországi választást magasan, a szavazatok több mint 29 százalékát megszerezve Andrej Babiš milliárdos populista pártja, az ANO nyerte meg. A cseh választások történelmében még nem nyert ilyen nagy fölénnyel egyetlen párt sem. A jobbközép Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) 11 százalékkal a második helyre került. Meglepetést okozott a Kalózpárt, amelynek a választók 10,78 százalékát gyűjtötte be. Nem sokkal lemaradva utánuk következett a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a maga 10,64 százalékával.
A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 7,7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a párt 1921-es megalakulása óta ilyen rossz eredményt nem értek el. Ugyanúgy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) számára egy óriási pofonnal ér fel, hogy csupán 7,2 százaléknyi szavazatot sikerült begyűjteniük, miközben 2013-ban több mint 20 százalék volt. A maradék pártoknak, mint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 5,8 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 5,17 százalékkal, és sokáig a parlamenti küszöböt súroló TOP 09-nek 5,29 százalékkal sikerült bejutnia a cseh Képviselőházba.
A cseh politológusok és szakértők között már megindult a találgatás, hogy miképp fog majd kinézni a következő cseh kormány. Vajon Babišnak a koalíciós tárgyalások során mely pártok vezetőivel sikerül dűlőre jutnia?
A FüHü összegyűjtött néhány koalíciós felállást:
ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt- Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ANO-ČSSD-KDU-ČSL):
Babiš ezen a téren egyáltalán nem elzárkózó, hiszen ugyanez a formáció jött létre a 2013-as képviselőházi választásokat követően. A néppárti képviselők esetében azt jegyezik a kommentátorok, hogy „mindenre kaphatóak”, vagyis ők fenntartások nélkül hajlandóak lesznek együttműködni azzal a párttal, amely felajánlja nekik a kormányban való részvételt.
A szociáldemokraták ismételt részvétele egy ilyen kormányban igencsak bizonytalan. Egyrészt még élénken emlékeznek arra, hogy a 2017-es kormányválság az akkor pénzügyminiszteri pozícióban lévő Babiš kétes üzletei miatt robbant ki, amely majdnem az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka lemondásával járt. Ugyanakkor a mostani választásokon a szocialisták kormányfőjelöltje, Lubomír Zaorálek külügyminiszter, többször is olyan óvatos nyilatkozatokat tett, hogy nem zárja ki az együttműködés lehetőséget a győztes milliárdossal.
Csakhogy a ČSSD nem lesz hajlandó mindenáron koalícióba lépni. Többek közt azt a feltételt támasztotta, hogy nem Babiš lesz miniszterelnök és távozik az ANO éléről. Természetesen ebben a cseh milliárdos sem megy bele. Ugyanúgy több politikai és gazdasági kérdést illetően nyílt ellentét van a két párt között. Példának okért:a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
2. ANO- A Civil Demokrata Párt (ANO – ODS):
A csehországi választások két legnagyobb nyertes pártájénak esetleges kormányalakításáról már többször szóba került a cseh médiában.
Elsősorban azért, mert ideológiai „közelség” az ANO és az ODS között: mindketten a gazdasági liberalizmust és az erős euroszkepticizmust hirdeti. Másodszor pedig politológiai szempontból a két pártnak meglenne a kényelmes többsége a kormányalakításhoz, nem kellene más pártokkal „közösködniük”, vagy azok igényeit figyelembe venni. Harmadszor pedig, ha úgy érzik, hogy ANO a szélsőjobbal és szélsőballal akar koalíciót létrehozni, akkor annak megakadályozása érdekében minden támogatást megadnak Babišnak.
Ugyanakkor ennek az opciónak van két komoly buktatója: az egyik, hogy az ODS-ben többször leszögezték, hogy nem alakítanak kormányt Babiš-sal. A második probléma, hogy a jobbközép párton belül miképp alakulnak majd az erőviszonyok: Petr Fiala pártvezető ugyanis kevesebb szavazatot kapott, mint a fiatalabb Václav Klaus, ezért elindulhat egy belső folyamat, amely során lecserélik a jelenlegi pártvezetést. Amennyiben Klaus kerül hatalomra, esetében nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben elfogadja az ANO pártelnökének ajánlatát.
3. ANO- Szabadság és Közvetlen Demokrácia -Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (ANO-SPD-KSČM):
Sokak számára a rémálom-forgatókönyvet jelentené, ha Babiš kezet nyújtana a cseh politikai spektrum két végpontján elhelyezkedő csoportnak: a bevándorló- és iszlámellenes szélsőjobbnak, és a kommunistáknak. Ezt sokan abból vezették le, hogy az ANO és SPD sem ért egyet az Európai Unió migrációs politikájával, és a többi közép-európai országgal, populista politikusával és ultranacionalista párttal való szorosabb együttműködést hirdetik. Az ANO és a KSČM esetében pedig szintén a Brüsszellel szembeni távolságtartás, és néhány gazdasági kérdésben (például az euró elutasítása) van átfedés.
Azonban ennek megvalósulására gyakorlatban nagyon kevés esély van. Babiš korábban többször hangsúlyozta, hogy nem fog koalíciót alkotni a kommunistákkal és a szélsőjobbal. Az ANO-ban egy ilyenfajta együttműködés komoly törést okozna, ami akár a párt szétszakadásával járna, illetve megkockáztatná az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártból való kizárást is. Ugyanúgy vannak lényeges ideológiai eltérések is. Az ANO az SPD-vel együtt kritizálja az Európai Uniót, de a szélsőjobbal ellentétben nem akar egy CzExitet, vagyis EU-ból való kilépést. A kommunisták a NATO-t szeretnék otthagyni, de a győztes párt továbbra is a katonai szervezetben képzeli el a jövőjét, főleg mert a védelmi miniszteri pozíciót az ANO alelnöke tölti be.
4. Egyéb lehetőségek:
Természetesen vannak egyéb alternatívák is, még ha ezek megvalósulására nagyon kevés az esély. Elhangzott, hogy az ANO akár a komoly meglepetést és történelmi győzelmet arató Cseh Kalózokkal folytatna tárgyalásokat. Azonban ők is többször hangsúlyozták, hogy nem fogadják el Babiš személyét, illetve túl nagy különbségek vannak a két párt gazdasági és politikai programjukat illetően. A többi kisebb párt hozzáállása szintén sok kérdőjelet von maga után, hiszen egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire fogják feladni a korábbi elveiket, ha a győztes ANO felajánlja az együttműködést vagy a szélsőségesekkel kezd el egyezkedni.
Ugyanúgy bizonytalan tényezőt jelent, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban a „Gólyafészek” ügyben, vagyis uniós támogatásokkal élt vissza. Habár ez korántsem érdekli Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt: ő korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, függetlenül annak „bírói ügyeitől”.
Viszont felmerülhet az az eshetőség, hogy a többi párt nyomása miatt, vagy a sikertelen tárgyalásokból kifolyólag Zeman végül nem Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. Ebben az esetben a köztársasági elnök saját maga alakíthatja ki a szakértői kormány, dönthet a miniszterekről és csupán ideiglenes vezethetik az országot, ameddig egy újabb választásokat írnak ki az országban. Ez korántsem lenne precedens a cseh politikai életben, hiszen 2013-ban is így volt, miután megbukott Petr Nečas vezette jobbközép kormány.
Az októberi csehországi választásokon igencsak nagy a tülekedés, amit jól szimbolizál az a tény, hogy idén rekordszámú párt indul: a cseh választási bizottság összes harmincegy mozgalmat regisztrált. A legfontosabb és legérdekesebb pártokat mutatjuk be.
A Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická – ČSSD)
A cseh szociáldemokraták nyerték meg a 2013-as választásokat, mivel a voksok 20 százalékát sikerült begyűjteniük, amellyel 50 ülőhelyet szereztek a cseh Képviselőházban. Az arányos választási rendszer miatt kormánykoalíciót kötöttek az ANO-val és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárttal (KDU-ČSL). Csehország miniszterelnöke Bohuslav Sobotka lett.
Habár sokáig úgy tűnt, hogy a Sobotka-kormánynak a cseh politikában szokatlan módon sikerül nagyobb kormányválság átvészelnie a hivatali idejét, 2017 májusában majdnem megbukott. Az ANO-val való konfliktus miatt Sobotka lemondott, de ezt Miloš Zeman köztársasági elnök nem fogadta el, így a kormányfő visszavonta a döntését. Ugyanakkor kijelentette, hogy az októberi választásokon nem indul újra a miniszterelnöki posztért, és helyette a cseh diplomáciáért és külügyekért felelő Lubomír Zaorálek lett a szocialisták kormányfőjelöltje.
Bohuslav Sobotka
A cseh szociáldemokratákra jellemző, hogy erősen EU-pártiak.
Támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel.
Több cseh médium szerint Sobotka és a szociáldemokraták jelentik a „leggyengébb láncszemet” a visegrádi négyekben, és inkább az olyan regionális együttműködéseket helyezik előtérbe, mint a slavkovi háromszög (S3). Ígérték, hogy a havi átlagbért 50 százalékkal megemelik, egy új adórendszert vezetnek be és hatékonyabb egészségügyet működtetnek.
A népszerűségük jelenleg 10 és 15 százalék közötti, de a cseh közvélemény-kutatások az esetükben mérték a legnagyobb visszaesést a 2013-as évi felmérésekhez képest.
2. ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů – ANO; de cseh nyelvben az ANO igent jelent)
Jobb lesz – Politikai mozgalom
Egy viszonylag új pártról van szó, amely rövid időn belül a szociáldemokraták legnagyobb riválisa lett. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.
A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:
Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.
Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Ugyanakkor
ez nem jelenti azt, hogy ne került volna újabb botrányos ügyekbe.
Legutóbb október elején indítottak Babiš és Jaroslav Faltýnek, a politikai mozgalom alelnöke ellen büntetőeljárást a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) miatt, amely során a szabadidő- és kongresszusi központ építésekor 580 millió forintnyi összegű uniós támogatással éltek vissza. Továbbá kiderült: nemcsak tagja volt az egykori Csehszlovák Kommunista Pártnak, hanem a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete által közzétett dokumentumok szerint az StB (egykori csehszlovák titkosszolgálat) Bureš álnevű ügynökeként jelentett is.
Mindezek ellenére Babiš népszerűsége töretlennek tűnik Csehországban. Önmagát centralistának nevezi, de
az ANO sokkal inkább egy olyan populista politikai mozgalom, amely elsősorban a profitot és az üzleti érdekeket tartja a szem előtt, az ideológiai színezet a háttérbe szorul.
Babiš gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését, több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint
olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.
Támogatottságát a közvélemény-kutatások 25 és 30 százalék közé teszik.
3. Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy – KSČM)
Sarló és kalapács helyett cseresznye.
Az egykori Csehszlovák Kommunista Párt jogutóda, amely nyíltan felvállalja elődje politikai és ideológiai örökségét. 1990 óta rendszeresen bejutnak a cseh Képviselőházba, sőt nem egyszer második helyen végeztek. 2013-ban 33 mandátumot szereztek meg, amelynek köszönhetően a harmadik legnagyobb parlamenti párttá és legnagyobb ellenzéki mozgalommá váltak.
„Igazi” marxisták,
nagyon erős euroszkepticizmus és kapitalizmusellenesség jellemzi őket.
A választási programjukban nagyobb szociális szerepvállalást, a biztonság és védelmi kiadások növekedését, brüsszeli bürokraták elleni fokozottabb harcot, munkanélküliség megszüntetését, államosítást és az egyház kárpótlások, illetve tulajdonok felülvizsgálatát ígérik. Az ifjúsági szervezetét egy időre betiltották és majdnem a párt is így járt 2011-ben. Jelenlegi támogatottságuk 10 százalék fölötti.
4. A közvélemény-kutatások szerint a negyedik és az ötödik helyen két párt váltogatja egymást:
ODS
A Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) és az ebből kilépett tagok által 2009-ben alapított TOP 09 (Tradice Odpovědnost Prosperita – Hagyomány Felelősség Prosperitás). A jelenleg Petr Fiala által vezetett ODS-t a liberális konzervativizmust, a gazdasági liberalizmust, és az euroszkepticizmust képivselik. Ennek egyfajta fordított tükörképe a a TOP 09: ők gazdasági konzervativizmust, Európa-barátságot és konzervatív liberalizmust hirdetik.
TOP 09
Mindkét párt „büszkélkedhet” egy-egy híres cseh politikussal: az ODS jelölte volt az euroszkepticizmusáról híres második csehországi elnök, Václav Klaus; a TOP09 alapítói közé tartozott Karel Schwarzenberg herceg, aki Milos Zemannal szemben elvesztette a 2013-as elnökválasztást.
5. A csehországi választások két legérdekesebb indulója:
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
47 százalékos átalányadó bevezetéséről szóló elképzelésük volt.
Tomio Okamura. A kép forrása: Twitter.
Ideológiai szempontból ennek tökéletes ellentéte a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD). Ők jobboldali populisták, bevándorló- és iszlámellenesek. Egyik legfontosabb céljuk a „CzExit” végrehajtása, ami az ország kivezetését jelentené az Európai Unióból. Ami igazán érdekes a párt esetében, hogy a tokiói születésű Tomio Okamura vezeti, akinek édesapja japán, édesanyja morvaországi.
Az SPD már 2016 októberében meglepetést okozott, amikor az önkormányzati választásokon a jelöltjeik majdnem minden megyei közgyűlésbe bekerültek. Ők, vagy a hozzájuk köthető személyek szervezik a legnagyobb a bevándorlás- és iszlámellenes megmozdulásokat, illetve performance-okat Csehországban. Egyes felmérések szerint az SPD támogatottsága elérheti a 10 százalékot is.
Október 20-án és 21-én parlamenti választásokat tartanak Csehországban. Ennek apropójából a Független Hírügynökség egy összefoglalóval készült a cseh politikai rendszerről és a választáson induló legérdekesebb és legnagyobb pártokról.
Csehországban kétkamarás parlament működik: egy 200 fős Képviselőház; illetve a 81 fős Szenátus. Ma és holnap a cseh választók a Képviselőház összetételéről döntenek, mivel a szenátusi választások már 2016 októberében lezajlottak. A Képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg.
A szavazás nyílt, nem országos listán zajlik és arányos. Csehország 14 választási körzetre van felosztva: minden régióban csak a nagyobb pártok indítanak jelölteket, míg a kisebb pártok és mozgalmak általában csak helyi szinten indulnak. Egy szavazó négy jelöltre adhatja le a voksát. A parlamenti bejutási küszöb öt százalék, de amennyiben pártszövetségek alakulnak akkor ez mindig további öt százalékkal emelkedik, tehát két párt összefogása esetén 10, a háromnál 15, stb. százalékot kell szerezniük.
A győztes párt vagy pártszövetség alakíthat kormányt, és annak vezetője lesz majd Csehország miniszterelnöke. Az arányosan rendszer következtében széles kormánykoalíciókra van szükség az ország vezetésére.
A legfontosabb pártokkal egy külön elemzésünkben foglalkozzunk, amely itt olvasható.
Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek.
Tovább terjednek annak a fegyvereladási üzletnek a hullámai, amely még szeptember végén robbant ki Csehországban: a helyi tényfeltáró újságírók alapos nyomozás során kiderítették, hogy a cseh fegyvergyártók 2015-től 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre, amelyet aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoportoknak adtak oda. A dolog pikantériáját az adta, hogy Prága eredetileg azokat a fegyvereket az Egyesült Államoknak adta el, de a Pentagon meghamisította a hivatalos dokumentumokat, és így azok végül nem az amerikai hadseregnél kötöttek ki.
Zágrábból szeretettel
A botrány begyűrűzött most Horvátországba is. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) tényfeltáró újságírók október 3-i publikált cikkükből kiderült, hogy Krk-szigete a legfontosabb logisztikai bázisa a közel-keleti térségbe irányuló fegyverexportnak, és nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország is ezen keresztül szállít hadianyagot. Mindezt Washington tudtával és közbenjárásával, sőt, a hivatalos dokumentumokból maga a Pentagon „tüntette el a nyomokat”.
A helyiek számára feltűnt, hogy április óta jelentősen megnövekedett a légi forgalom és többé nem csak az utasszállító repülőgépek, hanem rendszeresen érkeznek a reptérre nagy és zajos, amerikai típusú teherszállító gépek. Az újságírók a nyomozás során 14 „nem azonosított, katonai eszközöket szállító” gépet figyeltek meg. A hivatalos iratok szerint a fegyverek végső felhasználója az amerikai hadsereg. Az amerikaiak az Alan Agencytől, egy horvát állami kézben lévő fegyvergyártó cégtől vásároltak meg a hadianyagot. A horvát vállalat április óta 12,4 millió dollár értékben adott el jugoszláv/szovjet típusú fegyvereket az Egyesült Államoknak.
Viszont akárcsak a cseh fegyvervásárlási botrány esetében, ezek nem érkeztek meg amerikai területre. Az igaz, hogy egy amerikai légibázisra szállították le őket, csak éppen a Perzsa-öböl mellett fekvő Katarban: Dohától, az ország fővárosától nem messze fekvő Al Udeid támaszponton pakolták ki a horvát és más balkáni államtól összevásárolt hadieszközöket.
Katar ugyanis hivatalosan nem számít vevőnek, ahogyan „papíron” nem részese annak a programnak sem, amely során az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló fegyvereseket képzik ki. Továbbá a katari hadsereg elsősorban nyugati – amerikai, brit, francia – fegyvereket használ, nem pedig az egykori keleti tömb országainak hadieszközeit. Ezért ezeket a fegyvereket a nyugati országok és a szunnita arab monarchiák által szponzorált csoportoknak – Líbiától kezdve Jemen és Szírián át, egészen Iraki bzárólag – adták oda. Sőt, a BIRN rámutatott arra is, hogy Kuvait szintén úti célként szerepelt, amely a szíriai „mérsékelt felkelők” egyik fő kiképzője és fegyverellátója.
Továbbá az is kiderült a logisztikai feladatokat elvégző azerbajdzsáni Silk Way nevű légitársaság kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország, mint például Bulgária, szintén Krk szigetén „csomagolta át” az eladott lőszereket. A 16 millió dollár értékű bolgár lőszereket és töltényt ebben az esetben is Washington vásárolta fel és eredetileg ezeket Németországon keresztül szállították volna le az arab kuncsaftoknak. Csakhogy idővel a német hatóságok véget vetettek ennek a gyakorlatnak: 2016-ban keltezett e-mailek szerint a németek „túlságosan érzékennyé” váltak a balkáni országok felől érkező hadianyagok miatt, mert szerintük azokból nagy valószínűséggel a szélsőséges iszlamista csoportok is részesülnek, amelyek könnyen nyugati célpontok és állampolgárok ellen használhatják fel azokat. Berlin tiltakozása miatt Washington végül Horvátországba, és azon belül is a Krkben lévő repülőtérre irányította át a forgalmat.
A BIRN kérdéseire sem az Alan Agency és sem a Pentagon nem válaszolt. Ugyan Zágráb elismerte, hogy az Egyesült Államok fontos partnere Horvátországnak és a két ország katonai terén szorosan együttműködik egymással, de arról már nem beszélt, hogy ténylegesen kinek is adtak el fegyvereket. Ivica Nekic, a horvát fegyverexporttal és -importtal megbízott ügynökség tagadta, hogy Szíriába vagy más, konfliktusba süppedt országba vittek volna fegyvert. Továbbá ők csak törvényes fegyverüzletben vettek részt és az amerikai partner ezen a téren minden vita felül áll.
Nem először, nem utoljára…
Ez már nem az első eset, hogy Horvátország ilyenfajta botrányokba keveredik. 2012 telén szaúdi felségjelű gépek repültek Zágrábból Jordániába, ahol felszerelték az országban brit-francia tisztek által kiképzett szíriai fegyveres csoportokat. A BIRN az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) együttműködve egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.
Ezek között pedig Horvátország volt az élen: több mint 300 euró millió értékben adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának (126 millió), Jordániának (44 milliót) és a maradékot Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Törökországnak szétosztva. Ez több mint 6000 tonnányi hadianyag, amely elsősorban kézifegyvereket és könnyű tüzérségi eszközöket jelentet.
Horvátország csak 2016 februárja és szeptembere között 2600 volt jugoszláv/szovjet és új gyártmányú rakétát, lőszert, illetve töltényt szállított le a Közel-Keletre. A világ a horvát fegyverek felbukkanásáról és szerepéről a szíriai és az iraki háborúkban legelőször nem az oknyomozó újságírókon keresztül szerezhetett tudomást: a szíriai fegyveres csoportok a közösségi médiába felrakott képeiken vagy videóikon gyakran pózoltak olyan horvát fegyverekkel, mint a RBG-6-os gránátvető vagy RAK-12-es rakétavető.
Öt héttel a hivatalos időpont előtt az ANO mozgalomra a megkérdezettek 30,9 százaléka voksolna, míg a második helyen lévő Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 13,1 százalékot, a harmadik helyen lévő kommunista párt (KSCM) 11,1 százalékot kapna.
Nagy előnnyel az Andrej Babis milliárdos vezette ANO mozgalom nyerné a parlamenti választást Csehországban – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.
Csehországban október 20-ra és 21-re van kiírva a képviselőházi választás.
A voksolás Csehországban már hagyományosan két napig tart.
A CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint öt héttel a hivatalos időpont előtt az ANO mozgalomra voksolna a megkérdezettek 30,9 százaléka, míg a második helyen lévő Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 13,1 százalékot, a harmadik helyen lévő kommunista párt (KSCM) 11,1 százalékot kapna.
A jelenlegi parlamenti pártok közül még az ellenzéki Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) és a kereszténydemokrata néppártnak lennének (KDU-CSL) képviselői az új alsóházban, míg a jobboldali TOP 09 párt 4,4 százalékkal az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt maradt. Az ODS támogatottsága 9,1 százalék, a kereszténydemokratáké 6,2 százalék.
Új pártként bekerülne a parlamentbe a Kalózpárt 6,4 százalékos
és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom 7,3 százalékos támogatottsággal.
A legutóbbi képviselőházi választást 2013 őszén a CSSD nyerte 20,45 százalékos támogatással az ANO (18,65 százalék) és a kommunisták (14,91 százalék) előtt. Kormányt a CSSD, ANO és a KDU-CSL hármas koalíció alakított.
Csehország évekig váltig állította, hogy nem szállított semmiféle hadianyagot a lassan nyolc éve háború sújtotta Szíriába. Ennek ellenére múlt héten a cseh újságírók nyilvánosságra hozták, hogy az egykori szocialista országokból – amerikai közvetítéssel – közel 500 millió dollár értékű fegyver és lőszer érkezett. Prága azzal védekezik, hogy ők eredetileg az amerikai hadseregnek szállították le a hadianyagot. Csakhogy az elmúlt években ez nem az első eset, hogy a cseh kormányt ilyen vádak érték…
„Speciális anyagok” a Közel-Keletre
A csehországi tényfeltáró újságírói központ (CCIZ) múlt héten egy olyan cikket közölt, amellyel azóta nemcsak a helyi újságok és hírügynökségek foglalkoznak, hanem elérte a nemzetközi média ingerküszöbét is.
A CCIZ jelentésből az derült ki, hogy az amerikai Pentagon szinte az egész kelet-közép-európai régióban bevásárolt a régi hidegháborús fegyverekből: AK-47-ek, aknavetők, kézifegyverek, gránátvetők, lőszerek, kézigránátok és még hosszú a lista. A Train and Equip (Kiképez és felszerel) nevű amerikai program keretében ezekkel az egykori keleti tömbből származó hadianyagokkal szerelték fel az amerikai és más nyugati, illetve Amerika-barát regionális kormányok (Szaúd-Arábia, Törökország) által is támogatott szíriai „mérsékelt ellenzéket”.
Amerikai gyártmányú M120-as aknavető a 30-ik „hadosztály” kötelékében. Nem ők voltak az egyetlen amerikaiak által is szponzorált szíriai fegyverescsoport, amely nem sokkal a Szíriába való érkezésük után átállt a terrorista csoportok oldalára A kép forrása: Armamentresearch.
Hivatalosan amerikai fegyverekkel látták el volna őket, ám már az Obama-adminisztrációban is felrémlett az „afgán példa” megismétlődése: vagyis
attól tartottak, hogy az általuk leszállított fegyvereket később a közel-keleti szövetségeseik, vagy akár az amerikai katonák ellen használhatják fel.
Ez a félelmük korántsem volt alaptalan. A tervezett 5000-5500 szíriai „ellenzéki fegyveres” helyett mindössze pár százat sikerült megfelelően kiképezni, mivel csak ennyit tartottak az amerikai-török kiképzők megfelelőnek arra, hogy a szíriai demokráciáért harcoljanak és ne álljanak át valamely terrorista szervezet oldalára. Csakhogy, amikor a 30. „hadosztály” első 54 kiképzett a katonájuk átlépte Szíria északi határát, a teljes fegyverzetükkel együtt egyből átállták az al-Kaida helyi szárnyához, az an-Núszra Fronthoz. Ezzel valósággá váltak a korábbi félelemek.
Kifizetődő módszer
Ezért az amerikaiak szempontjából sokkal biztonságosabb és olcsóbb megoldás volt, hogy a régebbi szovjet fegyverekkel lássák el a szíriai csoportokat. Ez több szempontból kifizetődő volt a számukra: egyrészt nem kellet amiatt aggódniuk, hogy az átadott fegyvereket az amerikai vagy az Amerika-szövetséges katonák ellen fordítanák; másrészt elkerülhetik a vádat, miszerint fejeltebb nyugati fegyvereket szállítanak egy konfliktusos zónába; harmadrészt pedig az egykori szovjet vagy azok helyi variánsait eladó kelet-közép-európai és balkáni országok számára is megoldódik a raktárban porosodó hadianyagok kérdése, hiszen könnyebb és gazdaságilag jövedelmezőbb eladni és elszállítani, mint megsemmisíteni.
Épp ezért az amerikai szervezetek, mint a Special Operations Command (SOCOM), vagy a Project Manager for Maneuver Ammunition Systems (PM-MAS) elkezdte nagy tételben felvásárolni a gyakran elavultnak számító hadianyagot.
Egy idő furcsa lett a szakértők és az újságírók számára, hogy miért vásárol az amerikai hadsereg ilyen nagy tételben régi szovjet fegyvereket, amikor ilyet egyáltalán nem használnak.
Épp ezért a cseh tényfeltárók alaposabb megvizsgálták az amerikai-cseh fegyverüzleti tranzakciókat meglepő eredményekre bukkantak: nem létező eladók és vásárlók, kettős könyvelés, okirathamisítás jellemezte az egész folyamatot.
Például, egyszerűen kitörölték azt a részt, hogy ki a „végső felhasználó”.A kép forrása: Balkaninsight.
A hivatalos, vagy a „fehér fegyverkereskedelem” lényege, hogy az eladó félnek egy sornyi dokumentumot kell kiállítania arról, hogy a hivatalos hazai – külügyminisztérium, ipari minisztérium és kereskedelmi minisztérium, de egyes országokban még a hadügyminisztérium – és nemzetközi szervezetek közös engedélyével adnak el fegyvereket a kuncsaftnak. Ezekben az iratokban egyrészt biztosítják, hogy nem fegyverembargó alatt álló országnak megy a hadianyag; nem lejárt vagy régi hadieszközöket adnak el; illetve garantálják, hogy ezek a fegyverek nem kerülnek egy másik fél kezében, mindenekelőtt nem olyan terrorszervezetekébe, amelyekkel szemben a Nyugat is harcol. Ugyanúgy tilos polgárháborús vagy más olyan konfliktusos zónába szállítani, ahol fenyeget a népirtás vagy etnikai tisztogatás veszélye, mert az szankciókat vonhat maga után.
A CCIZ múlt heti jelentéséből kiderült, hogy a fő kezdeményezettek a szíriai ellenzéki csoportok, nemcsak a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syria Army – FSA) vagy a kurdokat is tömörítő Szíriai Demokratikus Erők ( Syrian Democratic Forces – SDF) tagjai, hanem indirekt módon iszlamista vagy egyenesen terrorista szervezetek (ISIS) sorai között bukkantak fel ezek a fegyverek. A fő fegyverexport országok pedig a jelentés szerint:
„Bulgária, Csehország,Románia, Szerbia és Ukrajna, amelyek valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam ellen harcoló csoportoknak szállítottak fegyvereket.”
A cseh újságírók tényfeltáró cikke elsősorban Csehországgal foglalkozott, amely szerint ők „csak” 2015-től látták el valamelyik szíriai felet, és ők csupán a negyedikek a listán, mert mindössze 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket. (Magyarország nem került fel a listára).
Természetesen az újságírók azonnal a cseh külügyminisztériumhoz fordultak a kérdéseivel. Prága továbbra is leszögezte, hogy Csehország a jövőben is együttműködik majd az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban, és ez egyben a hadianyag szállítmányok folytatását jelenti. Hozzátették, hogy Csehország szigorúan betartja a fegyverkereskedésre vonatkozó előírásokat és szabályokat. Ezért kicsit csalódottak az amerikai gyakorlatot illetően, hiszen mi
„Tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok által koordinált külföldi katonai akciókban is felhasználhatják”
Nincs új a nap alatt
Az elég naiv elképzelésnek tűnik, hogy a cseh kormány „jóhiszeműen” nem tudott arról, hogy valójában hova is mennek a fegyverek. Főleg, hogy tavaly a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.
A lista élén Horvátország állt, amely több mint 300 euró millió értékben adott el hadianyagot, de Csehország (240 millió), Szlovákia (192 millió), Szerbia (194 millió), Bulgária (122 millió) szintén az „élvonalba” tartozik, miközben Bosznia-Hercegovina, Románia, Montenegró „csak” 100 millió euró alatt szállított a régióba.
A vásárlók pedig olyan közel-keleti országok voltak, amelyeknek hadseregei leginkább nyugati fegyverekkel vannak felszerelve: Jordánia, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Törökország. Ezért elsősorban nem „saját célra” vettek még ezeket a fegyvereket, hanem továbbadták azoknak a csoportoknak, akiket Jenemben, Irakban, Líbiában, Szíriában támogattak.
És Csehország, vagyis pontosabban Csehszlovákia „listavezető” volt ezen a téren, amely a hidegháborúban a világ nyolcadik legnagyobb fegyvergyártó és exportáló országgá vált és a – Szovjetunió után – magasan megelőzte a többi „baráti” államot. Ugyan a rendszerváltás és Csehszlovákia felbomlása nagyon megviselte az ország védelmi iparát, hiszen több tízezernyi munkást bocsátottak el a hadigyárakból és jelentősen lecsökkent az új fegyverek gyártása, mégis a 21. századra elejére ismét potenciális tényezővé vált a világ fegyverpiacán.
A Szaddám Huszein utáni iraki hadsereg harmadik legnagyobb fegyverellátója – az Egyesült Államok és Oroszország után – Csehország lett. 2014-ben Rijád 70 millió euró értékben vásárolt csak cseh eredetű hadieszközöket. Prága a fegyverexport-politikája miatt gyakran került a bírálatok kereszttüzébe. 2013-ban az egyiptomi hatóságok cseh kézifegyverekkel és könnygázgránátokkal verték szét a Muszlim Testvériség tüntetéseit. A 2016-os BRIC-OCCRP jelentéstől pedig az derült ki, hogy Prága a második, Pozsony a negyedik legnagyobb fegyverexportőr volt, együttesen 432 millió euró értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre. Nemcsak kézifegyvereket, hanem néha teherautókat, tüzérségi eszközöket vagy egyes esetekben a régebbi harckocsik (T-72-ek) felújított és modernizált változatait.
A tavaly és az idei jelentés nagy bonyodalmat okozott, mivel
az összes érintett állam 2014-ben aláírta és a saját parlamentjük ratifikálta az ENSZ fegyverkereskedelmet korlátozó szerződését.
Ez a volt a világ első olyan szerződése, amely szabályozta a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, valamint megtiltotta azt, hogy az emberjogi szempontból problémás államoknak „fehéren” fegyvert szállítsanak.
Azonban, mint kiderült, ez egyáltalán nem befolyásolta a balkáni és a közép-európai országokat. Az Európai Unió ugyan többször vizsgálatot ígért, de nem történt semmi előrelépés, hiszen változatlanul – vagy akár még intenzívebben – tovább zajlott a fegyverexport,csak eddig sikerült jobban „elrejteni a nyomokat”. Valószínűleg most sem lesz másképp, mivel a szomszédos és regionális országok folytatták a „fegyvernepperkedést”, amihez már aktív amerikai segítséget kaptak. Sőt, a tervek szerint Washington a következő félévre vonatkozóan újabb 600 millió dollár értékben vásárol és juttat el fegyvereket az általa támogatott szíriai csoportoknak.
Tízezer fővel gyarapodott Csehország népessége. A rekordszámú halálozás ellenére főként szlovákok és ukránok beköltözésével ellensúlyozták a 11 ezres elköltözést.
Tízezerrel 10,59 millióra nőtt Csehország lakossága az első félévben. Az adatot közzé tevő Cseh Statisztikai Hivatal jelentése szerint a népességnövekedés a bevándorlásnak köszönhető, mert az elhunytak száma a legmagasabb volt az utóbbi két évtizedben.
Június végéig 22 590 külföldi állampolgár telepedett le Csehországban,
elsősorban Ukrajnából (2600), Szlovákiából (2100) és Vietnamból (700). Az ott is tapasztalható elvándorlás során ennek fele, 11 088 személy költözött el az országból.
Az első hat hónapban 55 528 gyermek született – ez az utóbbi hat év legmagasabb félévi számadata -, míg az elhalálozások száma 57 787 volt. Ez utóbbi 3505-tel több, mint a tavalyi első félévben volt. A statisztikusok elemzése szerint az elhalálozások rendkívül magas száma elsősorban az év eleji kiterjedt vírusos járványok következménye. A járványok döntően a 70 év feletti férfiakat és nőket érintették súlyosan.
A négy állam közül csak kettő képviseltette magát miniszterrel Budapesten, Csehország és Szlovákia csak államtitkárt küldött.
Ausztria, Németország és Franciaország gőzerővel dolgozik azon, hogy megossza a visegrádi államokat – írja a brüsszeli Politico. Példaként hozza Macron francia elnök körútját, amely gondosan elkerülte Magyarországot és Lengyelországot. Szívesen tárgyalt viszont Salzburgban Csehország és Szlovákia vezetőivel. Akik a maguk részéről többször is hangsúlyozták:
a visegrádi együttműködésnél számukra fontosabb a jó viszony a magországokkal,
mindenekelőtt Németországgal és Franciaországgal. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan ki is mondta. Szlovákia különben is benne van az euróövezetben, amelyet Macron francia elnök a mag-Európa reformmodelljének tekint. Csehország nemrég kérte, hogy megfigyelői státuszt kapjon az eurozóna vezetőinek tanácskozásain. Babis egykori cseh pénzügyminiszter, aki a legnépszerűbb párt vezére, többször állást foglalt amellett, hogy Csehországnak az unió magországai mellett van a helye. Októberben tartják a választásokat Csehországban és utána lehet, hogy Babisnak hívják majd az ország miniszterelnökét.
Aki egyáltalán nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere. A vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. És mi a véleménye a visegrádi együttműködésről?
„Az jó dolog hosszú távon. Dehát a lengyel kormánnyal, és bizonyos mértékig a magyar kormánnyal nem könnyű együttműködni!”-
mondta Csehország leendő kormányfője.
Tomas Kafka, a prágai külügyminisztérium közép-európai főosztályának vezetője fontosnak tartja a visegrádi együttműködést, de hangsúlyozza a cseh diplomácia három lábon áll ebben a térségben.
Az első Németország, a második a szlavkovi együttműködés és a harmadik Visegrád.
Szlavkov, amelynek a régi neve Austerlitz volt, annak a hármas együttműködésnek a szimbóluma, melyben az egykori Habsburg birodalom három fejlett állama vesz részt: Ausztria, Csehország és Szlovákia.
Figyelmeztető jelek
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten elismerte, hogy vannak figyelmeztető jelek a visegrádi egységgel kapcsolatban, de szerinte minden rendben van. Nagy egység eredetileg a menekültkérdésben jött létre, de menekültek pont ezekben az államokban nincsenek, és nem is akarnak idejönni.
Választási propagandára persze fel lehet használni őket, de a gazdasági realitások sokkal jobban érdeklik az embereket.
Ezért összpontosítja figyelmét Csehország és Szlovákia a magországok elképzeléseire. Ha ugyanis a kétsebességes Európa realitássá válik, akkor mindenkinek választania kell. Csehország és Szlovákia nemigen hagy kétséget afelől, hogy mit választ majd.
Lengyelország szembeugrott Macron francia elnökkel, aki a visegrádi államok közülelsősorban őket bírálja.
Bár kijutott a kritikából Magyarországnak is, de a magyar diplomácia nem sietett csatlakozni a lengyelekhez. Így a budapesti tanácskozás csak azt mutatta meg: mind kétségesebb a menekültügyre épült visegrádi együttműködés. A gazdasági realitások ugyanis felülírják a politikai elképzeléseket különösen akkor, ha azok olyan fikciókra épülnek mint a menekültek tömeges bevándorlása a visegrádi államokba.
Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.
Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja. Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt mondván hogy a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép és kelet-európai tagállamoknak.
Miért ment bele Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?
Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerő hiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: „már nálunk is van szociális dömping”- vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz az az, hogy
Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.
A visegrádi államok ellenzik a migráns kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: „nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba!” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény ?
Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest! Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább ?
Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép és Kelet Európában, de sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört, és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
