Kezdőlap Címkék Csehország és Morvaország Kommunista Pártja

Címke: Csehország és Morvaország Kommunista Pártja

Egy kommunista miatt nehéz helyzetben a cseh miniszterelnök

0

Hosszú idő után Zdeněk Ondráček volt az első kommunista, aki magas pozíciót tölthetett be Csehországban. Azonban nem élvezhette sokáig a posztját és a lemondásának komoly belpolitikai következményei lehetnek Andrej Babišra nézve. 

A negyvennyolc éves Zdeněk Ondráčeket, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) képviselőjét múlt héten pénteken nevezték ki a cseh parlamenti alsóház fegyveres szerveket ellenőrző bizottság (GBIS) elnökévé. Ő volt az első kommunista, aki a szocializmus bukása óta ilyen magas és jelentős pozícióba kerülhetett az országban.

Azonban vele kapcsolatban

nemcsak a kommunista párttagság jelentett problémát.

Ugyanis Ondráček a csehszlovák Nemzetbiztonsági Testület rohamrendőreként szolgált. Sőt, 1989 januárjában részt vett prágai tüntetések szétverésében, és büszkén nyilatkozott arról a televízióban, hogy gumibottal ütött meg egy nőt.

Emiatt Ondráček ellen már a kinevezése napján petíciót indítottak, amelyre keddig 15 ezer aláírás gyűlt össze. Hétfőn este Prágában, Brnóban és több csehországi városban tartottak tüntetéseket: körülbelül 40 ezren követelték Ondráček lemondatását, és egyben Andrej Babiš miniszterelnök távozását.

A cseh politika szintén felbolydult a kinevezés hírére. Babiš vasárnap kijelentette, hogy nem értett egyet Ondráček személyével és szeretné, ha minél előbb távozna a posztjáról. Kedden a cseh képviselőházban a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta Ondráček menesztését. Végül a több mint egyórás vita után a képviselő bejelentette önkéntes távozását a GBIS éléről.

Az eset komoly belpolitikai következményekkel járhat Csehországban, különösen Andrej Babišra nézve. Ugyanis a pártja (az ANO) a tavaly októberben tartott választásokon hiába gyűjtötte be a legtöbb szavazatot,

még mindig nem tudott kormányt alakítani.

Az egyik legfontosabb támogatójának a KSČM számít, amely korábban többször jelezte: hajlandó a Babiš-kormányt – még ha kívülről is – támogatni és a jövőben megszavazza a kormányprogramjukat.

Most viszont, hogy Babiš nem állt ki Ondráček mellett, sőt távozásra szólította fel, kiverte a biztosítékot a kommunista pártban. A KSČM vezetése közölte, hogy  „felülvizsgálják a korábbi, ANO-t támogató politikájukat”, de még a miniszterelnök pártjában is többen kritizálták Babiš kijelentéseit, hiszen ezzel tovább csökkent egy esetleges cseh kormányalakítás esélye.

Gyurcsány meglepő mondatai

0

Nem ’56, még csak nem is a soron következő választás volt az egyértelmű témája Gyurcsány Ferenc beszédének, amelynek két évforduló is apropóként szolgált. A Demokratikus Koalíció elnöke egyszerre emlékezett meg ’56-ról és a DK október 23.-ára eső – hatodik – születésnapjáról. Közel egy órás beszédében filozófia eszmefuttatások közé ékelt éles és kemény szavakkal megfogalmazott Orbán- és Fidesz-kritika, valamint a DK politikájának mögöttes tartalma kapott nagy teret.

 

Gyurcsány beszédének a végére tartogatta mondandójának lényegét: „Mi alapvetően baloldalinak, szabadelvűnek, demokratának és polgárinak tartjuk magunkat, kinőttünk a forradalmiságból. Az általunk ajánlott polgári világot apró korrekciók sorozatával szeretnénk megteremteni, nem pedig újabb és újabb rendszerváltozással, forradalommal, hol fülkében hol másutt. Mi lenne ha az lenne a programunk,  hogy engedjük élni az embereket, akik úgy szeretnének már élni?”- mondta leszögezve:

„Olyan országot szeretnék, Horn Gyulát parafrazeálva, ahol nem csak meghalni, hanem élni is lehet”.

Sokan, sok mindent szeretnének kidobni a történelem ablakán, van, aki az elmúlt hét évet, van, aki a megelőző nyolc esztendőt, van, aki a rendszerváltás óta eltelt 27-et szeretné eltörölni, de nem lehet mindig újra kezdeni – mondta, hozzátéve:, hogy ugyan azon dolgoznak, hogy legyen kormányváltás, de azt tudni kell, hogy

a 2010 óta eltelt évek, összes, iszonyatos kulturális és társadalmi drámájával itt fognak közöttünk maradni, ránk rakódtak, mint a guanó, vastagon, nem lehet levetni ezt a gúnyát.”

Van, aki a vereségből azt tanulta meg, hogy még keményebbnek kell lenni – mondta, példaként említve – bár néven nem nevezve –, hogy Orbán már olyan kemény, hogy a vigyorgása is vicsorgásnak látszik.

„Én is szenvedem vereséget, na és?”

– mondta, hozzátéve: azt tanulta meg ebből, hogy úgy kell kormányozni, hogy az ország túlnyomó többsége akkor is higgyen a jóhiszeműségben, ha a jogos igényét nem lehet kielégíteni a rendelkezésre álló közösből.

„Ígérni lehet, a kibicnek semmi sem drága, de mi nem kibicek vagyunk, ez a mi hazánk” – szögezte le a választásokra utalva. Azért politizálnak, hogy egyszer megkapják a felhatalmazást a kormányzásra, arra, hogy megvalósítsák, amit gondolnak, s eűzért sem mondanak olyat, ami ugyan csábító, de nem valósítható meg, vagy ha igen, akkor az ára túlságosan nagy lenne.

A Fidesz és Orbán ostorozása

A DK elnöke sokszor percekig tartó filozófiai eszmefuttatásai közé ékelte be Orbán Viktor és a Fidesz kőkemény kritikáját. Mint mondta, a mai Fidesznek már csak a nevében van köze a 88-89-es Fideszhez, annak minden elvével, értékével, politikai felfogásával, orientációjával pontosan az ellenkezőjét képviseli ma, mint alakulásakor.

„Nem üzenek, tényt írok le: a mai Demokratikus Koalíció jobban hasonlít a 88-as Fideszre, mint a mai Fidesz egy hasonló nevű egykori pártra”

– mondott egy feltűnő összehasonlítást.

Semmi a közvetlen az összefogásról

Meglepő módon Gyurcsány nem beszélt a választásokról – csak annyiban, hogy inkább 18-ban, mintsem 22-ben kell legyőzni a Fideszt –; sem a választási összefogásról; sőt a többi demokratikus ellenzéki pártról sem igen. Pontosabban csak annyit, hogy jókívánságait fejezte ki az MSZP-nek amely soha nem látott kihívásokkal néz szembe, s amelynek a DK azt kívánja, hogy politikailag, történelmileg helyes választ tudjon adni a feszítő kihívásokra.

A Jobbiknak odaszólt, de igazából csak a Fidesz-szel foglalkozott.

 

Útmutató a csehországi választásokhoz: Az aréna játékosai

0

Az októberi csehországi választásokon igencsak nagy a tülekedés, amit jól szimbolizál az a tény, hogy idén rekordszámú párt indul: a cseh választási bizottság összes harmincegy mozgalmat regisztrált. A legfontosabb és legérdekesebb pártokat mutatjuk be.

  1. A Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická – ČSSD)

A cseh szociáldemokraták nyerték meg a 2013-as választásokat, mivel a voksok 20 százalékát sikerült begyűjteniük, amellyel 50 ülőhelyet szereztek a cseh Képviselőházban. Az arányos választási rendszer miatt kormánykoalíciót kötöttek az ANO-val és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárttal (KDU-ČSL). Csehország miniszterelnöke Bohuslav Sobotka lett.

Habár sokáig úgy tűnt, hogy a Sobotka-kormánynak a cseh politikában szokatlan módon sikerül nagyobb kormányválság átvészelnie a hivatali idejét, 2017 májusában majdnem megbukott. Az ANO-val való konfliktus miatt Sobotka lemondott, de ezt Miloš Zeman köztársasági elnök nem fogadta el, így a kormányfő visszavonta a döntését. Ugyanakkor kijelentette, hogy az októberi választásokon nem indul újra a miniszterelnöki posztért, és helyette a cseh diplomáciáért és külügyekért felelő Lubomír Zaorálek lett a szocialisták kormányfőjelöltje.

Bohuslav Sobotka

A cseh szociáldemokratákra jellemző, hogy erősen EU-pártiak.

Támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel.

Több cseh médium szerint Sobotka és a szociáldemokraták jelentik a „leggyengébb láncszemet” a visegrádi négyekben, és inkább az olyan regionális együttműködéseket helyezik előtérbe, mint a slavkovi háromszög (S3). Ígérték, hogy a havi átlagbért 50 százalékkal megemelik, egy új adórendszert vezetnek be és hatékonyabb egészségügyet működtetnek.

A népszerűségük jelenleg 10 és 15 százalék közötti, de a cseh közvélemény-kutatások az esetükben mérték a legnagyobb visszaesést a 2013-as évi felmérésekhez képest.

2. ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů – ANO; de cseh nyelvben az ANO igent jelent)

Jobb lesz – Politikai mozgalom

Egy viszonylag új pártról van szó, amely rövid időn belül a szociáldemokraták legnagyobb riválisa lett. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.

A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:

ma ő Csehország második leggazdagabb embere, vagyonát az 1993-ban létrehozott Agrofert-konszernnel alapozta meg, de alaposan bevásárolt a médiában is, hisz övé a MAFRA médiacég. (Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, elsősorban a mezőgazdaságban)

Andrej Babiš.

Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.

Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Ugyanakkor

ez nem jelenti azt, hogy ne került volna újabb botrányos ügyekbe.

Legutóbb október elején indítottak Babiš és Jaroslav Faltýnek, a politikai mozgalom alelnöke ellen büntetőeljárást a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) miatt, amely során a szabadidő- és kongresszusi központ építésekor 580 millió forintnyi összegű uniós támogatással éltek vissza. Továbbá kiderült: nemcsak tagja volt az egykori Csehszlovák Kommunista Pártnak, hanem a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete által közzétett dokumentumok szerint az StB (egykori csehszlovák titkosszolgálat) Bureš álnevű ügynökeként jelentett is.

Mindezek ellenére Babiš népszerűsége töretlennek tűnik Csehországban. Önmagát centralistának nevezi, de

az ANO sokkal inkább egy olyan populista politikai mozgalom, amely elsősorban a profitot és az üzleti érdekeket tartja a szem előtt, az ideológiai színezet a háttérbe szorul.

Babiš gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését,  több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint

olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.

Támogatottságát a közvélemény-kutatások 25 és 30 százalék közé teszik.

3. Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy – KSČM)

Sarló és kalapács helyett cseresznye.

Az egykori Csehszlovák Kommunista Párt jogutóda, amely nyíltan felvállalja elődje politikai és ideológiai örökségét. 1990 óta rendszeresen bejutnak a cseh Képviselőházba, sőt nem egyszer második helyen végeztek. 2013-ban 33 mandátumot szereztek meg, amelynek köszönhetően a  harmadik legnagyobb parlamenti párttá és legnagyobb ellenzéki mozgalommá váltak.

„Igazi” marxisták,

nagyon erős euroszkepticizmus és kapitalizmusellenesség jellemzi őket.

A választási programjukban nagyobb szociális szerepvállalást, a biztonság és védelmi kiadások növekedését, brüsszeli bürokraták elleni fokozottabb harcot, munkanélküliség megszüntetését, államosítást és az egyház kárpótlások, illetve tulajdonok felülvizsgálatát ígérik. Az ifjúsági  szervezetét egy időre betiltották és majdnem a párt is így járt 2011-ben. Jelenlegi támogatottságuk 10 százalék fölötti.

4. A közvélemény-kutatások szerint a negyedik és az ötödik helyen két párt váltogatja egymást:

ODS

A Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) és az ebből kilépett tagok által 2009-ben alapított TOP 09 (Tradice Odpovědnost Prosperita – Hagyomány Felelősség Prosperitás). A jelenleg Petr Fiala által vezetett ODS-t a liberális konzervativizmust, a gazdasági liberalizmust, és az euroszkepticizmust képivselik. Ennek egyfajta fordított tükörképe a a TOP 09: ők gazdasági konzervativizmust, Európa-barátságot és konzervatív liberalizmust hirdetik.

TOP 09

Mindkét párt „büszkélkedhet” egy-egy híres cseh politikussal: az ODS jelölte volt az euroszkepticizmusáról híres második csehországi elnök, Václav Klaus; a TOP09 alapítói közé tartozott Karel Schwarzenberg herceg, aki Milos Zemannal szemben elvesztette a 2013-as elnökválasztást.

 

5. A csehországi választások két legérdekesebb indulója:

Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A  közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.

Ám amivel igazán nagy bombát robbantottak a cseh politikában, az a

47 százalékos átalányadó bevezetéséről szóló elképzelésük volt.

Tomio Okamura. A kép forrása: Twitter.

Ideológiai szempontból ennek tökéletes ellentéte a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD). Ők jobboldali populisták, bevándorló- és iszlámellenesek. Egyik legfontosabb céljuk a „CzExit” végrehajtása, ami az ország kivezetését jelentené az Európai Unióból. Ami igazán érdekes a párt esetében, hogy a tokiói születésű Tomio Okamura vezeti, akinek édesapja japán, édesanyja morvaországi.

Az SPD már 2016 októberében meglepetést okozott, amikor az önkormányzati választásokon a jelöltjeik majdnem minden megyei közgyűlésbe bekerültek. Ők, vagy a hozzájuk köthető személyek szervezik a legnagyobb a bevándorlás- és iszlámellenes megmozdulásokat, illetve performance-okat Csehországban. Egyes felmérések szerint az SPD támogatottsága elérheti a 10 százalékot is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK