Kezdőlap Címkék Csalás

Címke: csalás

Isten, haza, csalás

Miközben a Fidesz azzal vádolja a Kúriát, hogy beavatkozott a választásba, mert elvett tőlük egy mandátumot, az ellenzéki pártok, de főként a szimpatizánsaik, csalást emlegetnek. Az ellenzéki pártok ezzel együtt beültek a parlamentbe, listán bejutott, vagy egyéniben győztes képviselőik átvették a mandátumukat és felesküdtek a az általuk tákolmánynak nevezett alaptörvényre. (Kivétel Hadházy Ákos, aki majd később teszi meg ugyanazt, valamint a Demokratikus Koalíció képviselői, akik kiegészítést fűztek az eskü szövegéhez.)

Az kiderült, hogy központilag vezérelt, rendszerszintű csalás nem történt, ellenben számtalan szabálytalanság és sok kisebb csalás igen. Utóbbiak nem befolyásolták a választás végeredményét, ám ezek az ügyek még így is továbbgondolásra érdemesek.

Ahogy nincs kis lopás és nagy lopás, úgy a kis csalás is csalásnak minősül.

A számtalan példa közül csak egy: a Kúria például megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a győztes Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában egy kamupárthoz, a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította, és a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez.

Hasonló esetek történtek a Jobbikkal is, volt olyan választókörzet, ahol a listán szerzett szavazataikat egy ismeretlen kamupárthoz írták. Amikor ez kiderült, a hibát kijavították, ám a felelőst nem büntették meg.

És volt olyan is, még a választás előtt, amikor a Lendület nevű pártot azért zárták ki egy választókerületben az indulásból, mert az aláírásgyűjtő ívükön nemcsak az aláírók neve, de még a sorrendjük is megegyezett a Fidesz listáján szereplőkével. Hogy ebben az esetben miért csak a Lendületet büntették meg, miközben nyilvánvaló, hogy ehhez a csaláshoz két szereplő kellett, nem tudni.

Az viszont még ennél is kevésbé érthető, hogy az ellenzéki pártok miért nyugszanak bele abba, hogy a végeredményt nem befolyásoló, ám a választás tisztaságát sokak szemében megkérdőjelező csalássorozatot miért nem követték büntetőeljárások. Egy kifli ellopása valamelyik budaörsi bevásárlóközpontban ugyanúgy bűncselekmény, mint sok millió forint eltulajdonítása – legföljebb a bíróság által megállapított büntetési tétel lehet eltérő. Emlékszünk még arra is, amikor a Magyar Nemzeti Bank magánalapítványokba akarta menteni a közpénzeket, ám a bíróság ítéletében megállapította, hogy ezek nem magánpénzek, hanem a köz vagyonának a részét képezik. Amikor erre az újságírók rákérdeztek, Kovács Zoltán kormányszóvivő, nem minden cinizmus nélkül, visszakérdezett: És? Sikerült?

Mármint magánpénzzé varázsolni a közös lóvét. Nem sikerült.

Ha bemegyek egy boltba, és lopni próbálok, de rajtakapnak, akkor nem védekezhetek azzal, hogy nem sikerült.

Ha most a hatóságok nem tesznek hivatalból feljelentést a kiderült csalásokkal kapcsolatban, és az ellenzéki pártok is megelégszenek azzal, hogy vállvetve mantrázzák, hogy a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nos, ebben az esetben minden marad a régiben.

A kétharmaddal győztes kormánypárttól nem várható el, hogy a győzelmét elősegítő szabályokon változtasson. Pontosabban: erkölcsileg elvárható lenne, de a gyakorlati hasznot figyelembe véve erre semmi esély.

Az ellenzéki pártoknak meg kellene hallaniuk a mögöttük álló emberek hangját. Nem azokét, akik a szavazatok újraszámlálását, vagy új választás kiírását követelik, hanem azokét, akik azt szeretnék, hogy büntessék meg azokat, akikről konkrétan kideríthető, hogy csaltak.

Pálffy Ilona a lemondásán gondolkodik

0

Miközben a tüntetők új választást, az ellenzéki pártok pedig több szavazókörben a szavazatok újraszámlálását követelik, a Nemzeti Választási Iroda vezetője most szólalt meg először a botrányosra sikerült választás kapcsán.

Pálffy Ilona az RTL Klub Magyarul Balóval című, éjszakára száműzött műsorában elmondta, hogy bár voltak hibák, de ezek inkább tudatlanságból fakadtak, és nem volt mögöttük szándékosság. Megismételte, hogy nem a választási rendszer, hanem a választási iroda honlapja hibásodott meg, vagyis nem a szavazatok számlálása volt hibás, „csupán” az érdeklődők tájékoztatása szenvedett csorbát.

Mint mondta, egyetlen dolog van, amit maga sem ért, mégpedig az, hogy miként kaphattak egyes szavazók nemzetiségi és listás szavazólapokat is.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem hozták sokáig nyilvánosságra a részeredményeket, és miért csak magas feldolgozottságnál kezdték közölni az adatokat, azt válaszolta: a szavazatok számlálása időben elkezdődött, ám a hatályos rendelkezések értelmében, ameddig nem fejeződik be a szavazás, addig nem lehet nyilvánosságra hozni a részeredményeket, mert ez befolyásolná a még szavazásra várakozókat. (Mint ismeretes, a nagyszámú átjelentkezések miatt néhány szavazókörben a szervezetlenség miatt kilométeres sorok alakultak ki, és sokan csak a hivatalos urnazárás után több órával tudták leadni a szavazatukat.)

A Nemzeti Választási Iroda vezetője ugyan a választás óta folyamatosan gondolkodik a lemondásán, ám úgy gondolja, hogy végig kell csinálnia a választást követő vizsgálatokat, s majd ezek végeztével dönt arról, hogy megy, vagy marad a posztján.

A DK 40 választókörzetben követel új választást

A Demokratikus Koalíció megtámadja az összes olyan választókerület eredményét, ahol jelöltjei indultak, de a hivatalos eredmény alapján nem nyertek. Ez 40 körzetet jelent. 

 

A Demokratikus Koalíció 40 választókörzet eredményét támadja meg, ezekben új választást követel. Többféle szabálytalanságokat tapasztalt a párt az elmúlt hét vizsgálódásai során. Például több szavazólap volt az urnákban, mint ahány szavazatot leadtak, emiatt megsemmisítették a szavazatok jelentős részét. De volt olyan szavazókör is, ahol tévesen rögzítették az eredményeket, s mindkét jelenség elsősorban az ellenzéki pártokat és jelölteket sújtotta.

Azon túl, hogy a határon túliak névjegyzéke nem nyilvános, ezért a kettős állampolgárok akár többször is szavazhattak, több jelentés érkezett arról is, hogy egyes lakcímekre nagy számú, egyes esetekben több mint száz választó volt bejelentve nyilvánvalóan fiktív módon.

Ezek a tények összességében aláássák a választási folyamatba vetett bizalmat, és kétségessé teszi a választások eredményét minden választókerületben.

A DK szerint nincs kis csalás és nagy csalás, csak csalás van, ezért a választások megismétlését követeli minden érintett körzetben.

Hadházy meredek információja

„Kaptam egy elég hitelesnek tűnő információt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a választás napján is ügyeletet tartott a nyomda és vasárnap délután gőzerővel el is kezdtek nyomtatni” – írja Hadházy Ákos, az LMP lemondott társelnöke Facebook bejegyzésében. Egy óra alatt több, mint négyszázan osztották meg a posztot.

 

Mint kifejti, az elég meredek információt igyekeznek  hivatalosan ellenőrizni. Ugyanakkor két dolgot ennél fontosabbnak tart.

 

kaptam egy elég hitelesnek tűnő indormációt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. április 14.

Egyrészt az, hogy a választás eleve tisztességtelen volt. Ha egy választáson nem egyenlő az ellenzék és a kormány esélye, az a választás nem szabad és nem tisztességes – mutat rá.

A másik tény, amit kifejt az, hogy még mindig nem tudjuk, hogy rendszerszintű csalás vagy a lezüllesztett közigazgatás rendszerszintű inkompetenciája okozta a rengeteg törvénytelenséget és szabálytalanságot, de az biztos: akár így, akár úgy, ezek a rendellenességek alapvetően és joggal rendítik meg a választásba vetett bizalmat.

Milyen ország?

Milyen ország az, ahol mindenki szeme láttára, senki elől el nem titkolva, központilag, kormányzati támogatással választási csalás készül?

Néhány héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc elutazott az ukrán határhoz közeli Kispaládra, és egy videóban mutatta be, hogy van olyan romos ház, ahol 203 ukrán állampolgár volt bejelentve.

A DK elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be valamelyik magyar határmenti településre, hogy az itteni szociális ellátást megkaphassa, közülük sokan szavazni is fognak a vasárnapi választáson.

A RTL Klub híradója pedig most bemutatott egy olyan párt, akiknek a házába száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár van állandó lakosként bejegyezve. Olyan emberek, akiket a faluban még senki sem látott, és akikről a falubeliek tudni vélik, hogy biztosan szavazni fognak április 8-án.

Milyen ország az olyan, ahol ezt a központilag szervezett és felügyelt választási csalást maga a település polgármestere, Magyar Sándorné felügyeli, és annak a párnak, akinek a házába bejelenti a száznál is több ukrán magyart, közmunkát ígér?

Milyen ország az olyan, ahol a Nemzeti Választási Iroda, a rendőrség, az ügyészség úgy tesz, mintha semmi dolga nem lenne ezzel, nem indít hivatalból nyomozást az ügyben, szemet huny a csalás fölött, miközben mindenki látja, hogy nemcsak a lóláb lóg ki, de az egész ló is kifele kandikál.

Milyen ország az olyan, ahol a sajtó nyilvánossága sem elég ahhoz, hogy egy, a szemünk előtt zajló választási csalás kapcsán elinduljon a nyomozás, az elkövetőket és nem utolsósorban a megbízóikat felelősségre vonják és példásan megbüntessék.

Milyen ország az, ahol mindezek után a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság, a rendőrség, valamint az ügyészség illetékes vezetői még mindig a helyükön lehetnek?

Milyen ország az, ahol a mindenki számára nyilvánvaló csalás ellenére még nem hallgatták meg gyanúsítottként a település polgármesterét, akitől meg lehetne kérdezni, hogy a saját szakállára szervezi-e ezt az akciót, vagy magasabb helyről kapja hozzá az instrukciókat?

Milyen ország az, ahol a hatalom mindenkit hülyének néz, és az ellenzéki pártok asszisztálnak ehhez a gyomorforgató, gusztustalan szomorújátékhoz, azzal áltatva a normális életre vágyó választóikat, hogy 2018-ban leváltják a kormányt?

Milyen ez az ország?

Újabb részletek Tiborcz Istvánról és az Elios-ügyről

0

Amint az várható volt, a 24.hu naponta újabb részletekkel szolgál a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről. Mint ismeretes, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az OLAF nem csupán számos szabálytalanságot, de szervezett csalásra utaló nyomokat is talált az Elios tevékenységében, ezért mintegy 13 milliárd forint visszafizetésére köteleznék a magyar államot.

A kormány reagálása az ilyenkor szokásos ügymenetben zajlott. Először próbáltak nem tudomást venni a történtekről, majd igyekeztek politikai ügyet kreálni belőle, mondván, az OLAF nem véletlenül a választási kampány kezdetén hozta nyilvánosságra a jelentést.

Jelenleg abban a stádiumban vagyunk, hogy igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, mintha az ügy a Simicska Lajos által tulajdonolt Közgép sara volna. Ez az érvelés azonban sántít, mert bebizonyosodott, hogy a 35 vitatott közbeszerzés közül mindössze három köthető Simicska Lajoshoz és a Közgéphez, a többi visszaélés és bűncselekmény azokból az időkből származik, amikor Tiborcz Istvánnak is tulajdona volt az Eliosban, a miniszterelnök veje ráadásul a cég vezetésében is részt vett.

Az ügyben a legfőbb ügyészség is megszólalt, és azt közölték, hogy

a nyomozás akár több évig is eltarthat.

Különös mellékszála a történetnek, hogy az állami hírügynökség, az MTI amúgy sem túlságosan bőséges híradásaiban személyiségi jogokra hivatkozva nem hajlandó leírni az Elios-üggyel kapcsolatban Tiborcz István nevét. Az LMP megpróbált túljárni az eszükön és egy közleményt úgy megjelentetni, amelyben a miniszterelnök veje T. Istvánként szerepelt, ám az MTI résen volt, felfedezte a turpisságot és visszautasította a közlemény megjelentetését.

Az Orbán Viktor miniszterelnökig elérő üggyel a  Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott.

Két férfi, egy titok

„Ez maradjon a kettőnk titka.” Ezt válaszolta Lázár János a Hír TV kérdésére, és még azt is elmondta, hogy nemcsak 2017. őszén beszélgettek Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével, hanem más alkalmakkor is.

Maradhatna a kettőjük titka, hogy miről szoktak beszélgetni, ha Lázár János nem a Miniszterelnökséget vezető miniszter lenne, és Tiborcz István nem Orbán Viktor miniszterelnök veje. Utóbbi honfitársunk évekig az Elios egyik tulajdonosaként funkcionált, mely cég a magyarországi közvilágítás elsőszámú haszonélvezője volt. Döntően a sokat szidott, gyarmatosítónak nevezett Európai Unió pénzéből. Arról a közvilágítási programról van szó, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nemcsak számos szabálytalanságot, de szervezett csalást is megállapított.

A magyar szervek nem állapítottak meg semmit. Pedig, lett volna mit: az OLAF gyanúja szerint az Elios, Tiborcz István egykori cége, már a pályáztatásnál jogtalan előnyöket élvezett, emberük a pályázatok kiírásában is részvett, ebből kifolyólag sok pályázatot annyira „testre szabtak”, hogy a feltételeknek egyedül az Elios nevű volt képes megfelelni.

Ezt nevezik szervezett csalásnak. Emellett még volt némi túlszámlázás, arról nem is szólva, hogy az érintett települések közvilágítása nemhogy javult volna Tiborczék munkája eredményeként, hanem kifejezetten rosszabb lett annál, mint amilyen előtte volt.

Ha másért nem, ezért tartozna a két férfi beszélgetése az ország polgáraira. Azokra a kormány által magyar embereknek nevezett személyekre, akik többnyire bérből és fizetésből élnek. Pontosabban: a bérükből, a fizetésükből próbálnak megélni.

Sokasodnak a titkok Lázár és Tiborcz urak körül. Lázár Jánosról évek óta tudjuk, hogy szeret fácánra vadászni, és erre a hobbijára nem sajnálja a milliókat. És ha külföldön jár, hivatalos úton, akkor előfordul, hogy nagyon elegáns szállodában lakik. Olyan hotelekben, amelyekben a mienkénél gazdagabb országok miniszterei is kétszer meggondolják, mielőtt szobát foglalnának. És azt is sokan tudják róla, hogy évekkel ezelőtt, az akkor tízéves kisfiának egy hozzávetőlegesen 70 millió forintba kerülő budai lakást vásárolt. Amikor erről kérdezték, azt válaszolta, hogy akinek semmije sincs, az annyit is ér. Ennek a mondatnak a szó szerinti magyar fordítása ezt jelenti: mindenki kapja be!

Tiborcz István körül azóta kezd forrni a levegő, hogy kiderült: ügyeskedései mintegy 12 milliárdba kerülnek az országnak. Ennyi büntetés kiszabását javasolta ugyanis az OLAF az Elios üzletei körül tapasztalt visszaélések miatt.

A két férfinak nincs oka az aggodalomra: közös titkuk még sokáig nem fog kiderülni, mert ez egy olyan ország, ahol Tiborcz apósa a miniszterelnök, Polt Péter a legfőbb ügyész, és Pintér Sándor a belügyminiszter.

Ameddig ez így lesz, jobb híján kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy hőseink teljesen köznapi témákról beszélgettek. Nőkről, fociról, időjárásról.

Örülök, hogy láttalak, Jánosom. Én is nagyon örülök, Pistám.

Csók a család.

Visszaélések az Eliosnál

0

Sajtóhírek szerint komoly szabálytalanságokat említ az Elios Innovatív Zrt.-ről szóló és a kormány által sokáig titkolt OLAF-jelentés.

Az Elios az a cég, amelyben 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje volt a tulajdonos, és amely számos magyarországi településen a közvilágítással kapcsolatos munkákat végzett.

Az már korábban kiderült, hogy az Európai Unó mintegy 12 milliárd  forint visszafizetését javasolja az illetékes bizottságnak, ám most a 24.hu azt is megtudta, hogy az Elios-szal kapcsolatba hozható valamennyi, összesen 35 projektben felmerült a vesztegetés gyanúja, és ezek közül 17-ben egy szervezett csalási mechanizmust is kiépítettek.

Különösen a 2012-es pályázatokra volt jellemző, hogy azokat oly módon írták kik hogy a pályázati feltételeknek egyedüliként az Elios felelt meg.

Tiborcz István üzleti ügyeiről, és az ezzekkel kapcsolatops OLAF-jelentésről korábban a Független Hírügynökség is beszámolt.

Már nem vizsgálják a választási csalásokat Amerikában

0

Donald Trump amerikai elnök rendeletileg feloszlatta a 2016-os elnökválasztáson történt esetleges csalásokat vizsgáló bizottságot.

A rendelet aláírását a Fehér Ház közleményben jelentette be, azt a több mint tucatnyi tagállamot okolva a bizottság eredménytelenségéért, amelyek nem akartak információkat szolgáltatni a választók személyes adatairól.

A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezi: „Az adófizetők pénzén folytatott, véget nem érő jogi csatározások helyett Donald J. Trump elnök ma rendeletet írt alá a Bizottság feloszlatásáról, és felkérte a belbiztonsági minisztériumot, hogy a kezdeti megállapítások áttekintésével határozza meg a további eljárást”.

„A nyilvánvaló választási csalások ellenére is sok tagállam visszautasította az adatok átadását a Választások Tisztességét vizsgáló Elnöki Tanácsadó Bizottságnak” – mondta Huckabee Sanders.

A bizottságot és tevékenységét már felállításától kezdve viták övezték.

Egyes, elsősorban a Demokrata Párttal rokonszenvező elemzők úgy vélték, hogy a vizsgálat a republikánusok eszköze a kisebbségi választók elbátortalanítására vagy akár Donald Trump hivatkozási alapja is lehet egy esetleges választási vereség esetén.

Trump később többször is megismételte, hogy az elnökválasztáson 2-5 millió ember illegálisan szavazott,

s így kapott vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton többséget az egyéni választói szavazók (popular vote) tekintetében.

Donald Trump soha nem szolgált konkrét bizonyítékokkal, az AP amerikai hírügynökség pedig meg nem nevezett tanulmányokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy „a választási csalások rendkívül ritkák voltak”.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!