Kezdőlap Címkék Csalás

Címke: csalás

Hadházy meredek információja

„Kaptam egy elég hitelesnek tűnő információt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a választás napján is ügyeletet tartott a nyomda és vasárnap délután gőzerővel el is kezdtek nyomtatni” – írja Hadházy Ákos, az LMP lemondott társelnöke Facebook bejegyzésében. Egy óra alatt több, mint négyszázan osztották meg a posztot.

 

Mint kifejti, az elég meredek információt igyekeznek  hivatalosan ellenőrizni. Ugyanakkor két dolgot ennél fontosabbnak tart.

 

kaptam egy elég hitelesnek tűnő indormációt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. április 14.

Egyrészt az, hogy a választás eleve tisztességtelen volt. Ha egy választáson nem egyenlő az ellenzék és a kormány esélye, az a választás nem szabad és nem tisztességes – mutat rá.

A másik tény, amit kifejt az, hogy még mindig nem tudjuk, hogy rendszerszintű csalás vagy a lezüllesztett közigazgatás rendszerszintű inkompetenciája okozta a rengeteg törvénytelenséget és szabálytalanságot, de az biztos: akár így, akár úgy, ezek a rendellenességek alapvetően és joggal rendítik meg a választásba vetett bizalmat.

Milyen ország?

Milyen ország az, ahol mindenki szeme láttára, senki elől el nem titkolva, központilag, kormányzati támogatással választási csalás készül?

Néhány héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc elutazott az ukrán határhoz közeli Kispaládra, és egy videóban mutatta be, hogy van olyan romos ház, ahol 203 ukrán állampolgár volt bejelentve.

A DK elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be valamelyik magyar határmenti településre, hogy az itteni szociális ellátást megkaphassa, közülük sokan szavazni is fognak a vasárnapi választáson.

A RTL Klub híradója pedig most bemutatott egy olyan párt, akiknek a házába száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár van állandó lakosként bejegyezve. Olyan emberek, akiket a faluban még senki sem látott, és akikről a falubeliek tudni vélik, hogy biztosan szavazni fognak április 8-án.

Milyen ország az olyan, ahol ezt a központilag szervezett és felügyelt választási csalást maga a település polgármestere, Magyar Sándorné felügyeli, és annak a párnak, akinek a házába bejelenti a száznál is több ukrán magyart, közmunkát ígér?

Milyen ország az olyan, ahol a Nemzeti Választási Iroda, a rendőrség, az ügyészség úgy tesz, mintha semmi dolga nem lenne ezzel, nem indít hivatalból nyomozást az ügyben, szemet huny a csalás fölött, miközben mindenki látja, hogy nemcsak a lóláb lóg ki, de az egész ló is kifele kandikál.

Milyen ország az olyan, ahol a sajtó nyilvánossága sem elég ahhoz, hogy egy, a szemünk előtt zajló választási csalás kapcsán elinduljon a nyomozás, az elkövetőket és nem utolsósorban a megbízóikat felelősségre vonják és példásan megbüntessék.

Milyen ország az, ahol mindezek után a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság, a rendőrség, valamint az ügyészség illetékes vezetői még mindig a helyükön lehetnek?

Milyen ország az, ahol a mindenki számára nyilvánvaló csalás ellenére még nem hallgatták meg gyanúsítottként a település polgármesterét, akitől meg lehetne kérdezni, hogy a saját szakállára szervezi-e ezt az akciót, vagy magasabb helyről kapja hozzá az instrukciókat?

Milyen ország az, ahol a hatalom mindenkit hülyének néz, és az ellenzéki pártok asszisztálnak ehhez a gyomorforgató, gusztustalan szomorújátékhoz, azzal áltatva a normális életre vágyó választóikat, hogy 2018-ban leváltják a kormányt?

Milyen ez az ország?

Újabb részletek Tiborcz Istvánról és az Elios-ügyről

0

Amint az várható volt, a 24.hu naponta újabb részletekkel szolgál a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről. Mint ismeretes, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az OLAF nem csupán számos szabálytalanságot, de szervezett csalásra utaló nyomokat is talált az Elios tevékenységében, ezért mintegy 13 milliárd forint visszafizetésére köteleznék a magyar államot.

A kormány reagálása az ilyenkor szokásos ügymenetben zajlott. Először próbáltak nem tudomást venni a történtekről, majd igyekeztek politikai ügyet kreálni belőle, mondván, az OLAF nem véletlenül a választási kampány kezdetén hozta nyilvánosságra a jelentést.

Jelenleg abban a stádiumban vagyunk, hogy igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, mintha az ügy a Simicska Lajos által tulajdonolt Közgép sara volna. Ez az érvelés azonban sántít, mert bebizonyosodott, hogy a 35 vitatott közbeszerzés közül mindössze három köthető Simicska Lajoshoz és a Közgéphez, a többi visszaélés és bűncselekmény azokból az időkből származik, amikor Tiborcz Istvánnak is tulajdona volt az Eliosban, a miniszterelnök veje ráadásul a cég vezetésében is részt vett.

Az ügyben a legfőbb ügyészség is megszólalt, és azt közölték, hogy

a nyomozás akár több évig is eltarthat.

Különös mellékszála a történetnek, hogy az állami hírügynökség, az MTI amúgy sem túlságosan bőséges híradásaiban személyiségi jogokra hivatkozva nem hajlandó leírni az Elios-üggyel kapcsolatban Tiborcz István nevét. Az LMP megpróbált túljárni az eszükön és egy közleményt úgy megjelentetni, amelyben a miniszterelnök veje T. Istvánként szerepelt, ám az MTI résen volt, felfedezte a turpisságot és visszautasította a közlemény megjelentetését.

Az Orbán Viktor miniszterelnökig elérő üggyel a  Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott.

Két férfi, egy titok

„Ez maradjon a kettőnk titka.” Ezt válaszolta Lázár János a Hír TV kérdésére, és még azt is elmondta, hogy nemcsak 2017. őszén beszélgettek Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével, hanem más alkalmakkor is.

Maradhatna a kettőjük titka, hogy miről szoktak beszélgetni, ha Lázár János nem a Miniszterelnökséget vezető miniszter lenne, és Tiborcz István nem Orbán Viktor miniszterelnök veje. Utóbbi honfitársunk évekig az Elios egyik tulajdonosaként funkcionált, mely cég a magyarországi közvilágítás elsőszámú haszonélvezője volt. Döntően a sokat szidott, gyarmatosítónak nevezett Európai Unió pénzéből. Arról a közvilágítási programról van szó, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nemcsak számos szabálytalanságot, de szervezett csalást is megállapított.

A magyar szervek nem állapítottak meg semmit. Pedig, lett volna mit: az OLAF gyanúja szerint az Elios, Tiborcz István egykori cége, már a pályáztatásnál jogtalan előnyöket élvezett, emberük a pályázatok kiírásában is részvett, ebből kifolyólag sok pályázatot annyira „testre szabtak”, hogy a feltételeknek egyedül az Elios nevű volt képes megfelelni.

Ezt nevezik szervezett csalásnak. Emellett még volt némi túlszámlázás, arról nem is szólva, hogy az érintett települések közvilágítása nemhogy javult volna Tiborczék munkája eredményeként, hanem kifejezetten rosszabb lett annál, mint amilyen előtte volt.

Ha másért nem, ezért tartozna a két férfi beszélgetése az ország polgáraira. Azokra a kormány által magyar embereknek nevezett személyekre, akik többnyire bérből és fizetésből élnek. Pontosabban: a bérükből, a fizetésükből próbálnak megélni.

Sokasodnak a titkok Lázár és Tiborcz urak körül. Lázár Jánosról évek óta tudjuk, hogy szeret fácánra vadászni, és erre a hobbijára nem sajnálja a milliókat. És ha külföldön jár, hivatalos úton, akkor előfordul, hogy nagyon elegáns szállodában lakik. Olyan hotelekben, amelyekben a mienkénél gazdagabb országok miniszterei is kétszer meggondolják, mielőtt szobát foglalnának. És azt is sokan tudják róla, hogy évekkel ezelőtt, az akkor tízéves kisfiának egy hozzávetőlegesen 70 millió forintba kerülő budai lakást vásárolt. Amikor erről kérdezték, azt válaszolta, hogy akinek semmije sincs, az annyit is ér. Ennek a mondatnak a szó szerinti magyar fordítása ezt jelenti: mindenki kapja be!

Tiborcz István körül azóta kezd forrni a levegő, hogy kiderült: ügyeskedései mintegy 12 milliárdba kerülnek az országnak. Ennyi büntetés kiszabását javasolta ugyanis az OLAF az Elios üzletei körül tapasztalt visszaélések miatt.

A két férfinak nincs oka az aggodalomra: közös titkuk még sokáig nem fog kiderülni, mert ez egy olyan ország, ahol Tiborcz apósa a miniszterelnök, Polt Péter a legfőbb ügyész, és Pintér Sándor a belügyminiszter.

Ameddig ez így lesz, jobb híján kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy hőseink teljesen köznapi témákról beszélgettek. Nőkről, fociról, időjárásról.

Örülök, hogy láttalak, Jánosom. Én is nagyon örülök, Pistám.

Csók a család.

Visszaélések az Eliosnál

0

Sajtóhírek szerint komoly szabálytalanságokat említ az Elios Innovatív Zrt.-ről szóló és a kormány által sokáig titkolt OLAF-jelentés.

Az Elios az a cég, amelyben 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje volt a tulajdonos, és amely számos magyarországi településen a közvilágítással kapcsolatos munkákat végzett.

Az már korábban kiderült, hogy az Európai Unó mintegy 12 milliárd  forint visszafizetését javasolja az illetékes bizottságnak, ám most a 24.hu azt is megtudta, hogy az Elios-szal kapcsolatba hozható valamennyi, összesen 35 projektben felmerült a vesztegetés gyanúja, és ezek közül 17-ben egy szervezett csalási mechanizmust is kiépítettek.

Különösen a 2012-es pályázatokra volt jellemző, hogy azokat oly módon írták kik hogy a pályázati feltételeknek egyedüliként az Elios felelt meg.

Tiborcz István üzleti ügyeiről, és az ezzekkel kapcsolatops OLAF-jelentésről korábban a Független Hírügynökség is beszámolt.

Már nem vizsgálják a választási csalásokat Amerikában

0

Donald Trump amerikai elnök rendeletileg feloszlatta a 2016-os elnökválasztáson történt esetleges csalásokat vizsgáló bizottságot.

A rendelet aláírását a Fehér Ház közleményben jelentette be, azt a több mint tucatnyi tagállamot okolva a bizottság eredménytelenségéért, amelyek nem akartak információkat szolgáltatni a választók személyes adatairól.

A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezi: “Az adófizetők pénzén folytatott, véget nem érő jogi csatározások helyett Donald J. Trump elnök ma rendeletet írt alá a Bizottság feloszlatásáról, és felkérte a belbiztonsági minisztériumot, hogy a kezdeti megállapítások áttekintésével határozza meg a további eljárást”.

„A nyilvánvaló választási csalások ellenére is sok tagállam visszautasította az adatok átadását a Választások Tisztességét vizsgáló Elnöki Tanácsadó Bizottságnak” – mondta Huckabee Sanders.

A bizottságot és tevékenységét már felállításától kezdve viták övezték.

Egyes, elsősorban a Demokrata Párttal rokonszenvező elemzők úgy vélték, hogy a vizsgálat a republikánusok eszköze a kisebbségi választók elbátortalanítására vagy akár Donald Trump hivatkozási alapja is lehet egy esetleges választási vereség esetén.

Trump később többször is megismételte, hogy az elnökválasztáson 2-5 millió ember illegálisan szavazott,

s így kapott vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton többséget az egyéni választói szavazók (popular vote) tekintetében.

Donald Trump soha nem szolgált konkrét bizonyítékokkal, az AP amerikai hírügynökség pedig meg nem nevezett tanulmányokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy „a választási csalások rendkívül ritkák voltak”.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

Vigyázat: a MOL nevében csalnak!

0

„Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az elmúlt időszakban ismét több esetben előfordult, hogy csalók, telefonon keresztül, a MOL nevében akciós árú üzemanyag terméket kínáltak, illetve hamis MOL-os email címről levelezve, nem valódi MOL-os számlát megküldve pénzt csaltak ki Partnereinktől!”– ilyen tartalmú e-mailt küldött szét ügyfeleinek a magyar olajipari társaság Nagykereskedelmi és Kártya Ügyfélszolgálata.

 

Az e-mailben az ügyfélszolgálat leírja azokat az ismérveket, amelyek alapján ki lehet szűrni a csalókat. A csalót arról lehet felismerni – áll tehát a levélben -, hogy a MOL Értékesítési szakértője nevében, a szerződött árhoz képest extra árengedményt (14-20 Ft) kínál fel, és azt valamilyen feltétel teljesítéséhez köti (azonnali utalás). Emellett nem mol.hu-ra végződik az e-mail cím, amelyről az ajánlat vagy számla érkezik. Időbélyeg és azonosító nélküli elektronikus számlát küld az akciós árról, mely alapján a bevezetést 1 napon belül kéri. A korábbiakhoz képest eltérő bankszámla- szám van a megküldött számlán.

Az e-mailben a MOL azt kéri, hogy ha csalásra utaló jeleket tapasztal valaki (nem biztos abban, hogy a kézbesített számla, vagy elektronikus számla valóban a MOL-tól származik, illetve bármilyen eltérést tapasztal az eddigi MOL által kibocsátott számlákhoz képest), azonnal értesítse a MOL Nagykereskedelmi és Kártya Ügyfélszolgálatát (+36 1 211-1000)

Ha valóban a MOL lépett kapcsolatba Önnel, akkor:
– a szerződött árat kínálta fel:
– az üzemanyagszámla az fcbc@mol.hu vagy az einvoicer@mol.hu címről érkezett;
– az árajánlat szintén mol.hu-ra végződő e-mail címről érkezett;
– az áru megérkezése előtt előlegbekérőt küld, számlát soha;
– a számlán megfelelően van feltüntetve a partner azonosításához szükséges vevőkód.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásait leplezték le

0

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A munkavállalókat valójában az őrző-védő cégek foglalkoztatták, azonban papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be őket. A dolgozók után a járulékokat viszont sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A gyanú szerint ezekkel az ügyletekkel

több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, és sikerült elfogniuk a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Összesen 115 helyszínen tartottak házkutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, közül pedig 15 személyt őrizetbe is vettek. Közülük nyolcan az ügyészség indítványára és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek.

Azt hazudta, hogy beteg gyerekek javára gyűjt

0

A 32 éves dánszentmiklósi férfi volt iskolatársait, ismerőseit csapta be, de most bíróság elé állítják.

A férfi még 2015-ben több egykori iskolatársát megkereste azzal, hogy kereskedelmi tévécsatornáknál dolgozik, és beteg gyerekek javára gyűjt adományokat. Azt hazudta, hogy az összegyűlt pénzt egy jótékonysági műsor vagy bál keretében fogják átadni, és ott értékes nyereményekhez jutnak az adományozók is.

Valójában a férfi egyik televíziós csatornánál sem dolgozott, nem volt sem adománygyűjtéssel, sem nyereményakció szervezésével megbízva. Az ismerősök úgy adtak neki 100 és 235 ezer forint közötti összegeket, hogy mindegyikkel elhitette, hogy megbundázza a sorsolást, és ő nyeri az egymilliós díjat. Volt olyan is, akit úgy vett rá egy nagyobb összeg átadására, hogy autót ígért neki a sorsoláson.

Az iskolatársaktól több mint egymillió forintot szedett össze, egy ismerősétől pedig 600 ezer forintot csalt ki úgy, hogy devizahitel kiváltására kért. Ezt sem fizette vissza azóta sem.

Az ügyészség a büntetett előéletű férfit 7 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalással vádolja. A vádlott a fenti csalásokat korábbi felfüggesztett börtönbüntetések próbaideje alatt követte el, ezért az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza, továbbá azt, hogy a korábbi büntetéseinek végrehajtását is rendeljék el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK