Kezdőlap Címkék Ciprus

Címke: ciprus

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Mi lesz Ciprus gazdaságával oroszok nélkül?

Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.

100 milliárd eurót fektettek be az oroszok az 1,2 milliós Cipruson 2020-ban. Ez a külföldi befektetések egynegyede volt. A Szovjetunió bukása után az új rendszer haszonélvezői jelentős részben Ciprusra hozták “a szürke zónából” származó pénzüket. Az egykori Jugoszlávia vezetői is hasonlóképp cselekedtek: Szlobodan Milosevics például bőrönd számra hozta a pénzeket, melyeket azután ciprusi bankokban helyezett el emlékeztet a Politico. Brüsszel és Washington figyelmeztetésére Ciprus sokat változott e téren az elmúlt évtizedben, de most a gyors váltás mégiscsak nagyon komoly gondokat okozhat. Ciprus támogatott minden uniós szankciót, de ennek ára van: korróziós folyamat indulhat be a gazdaságban. A bank szektorban óriási vagyonokat fagyaszthatnak be: öt orosz oligarcha például az uniós fekete listáról Cipruson is nagy pénzeket fektetett be.

A ciprusiak ezért sem nagyon lelkesedtek azért, hogy Oroszország bankjait levágják a SWIFT rendszerről. Végül belementek, de tartanak a következményektől. Nem véletlenül: az oroszok ugyanis megpróbálják Cipruson keresztül kijátszani a szankciókat. A VTB állami óriás orosz bank például egy pillanat alatt eladta részvényeit a ciprusi RTB bankban ciprusi állampolgároknak. Most várják ennek a tranzakciónak az engedélyezését az uniós bankfelügyelettől. A VTB az egyik olyan orosz bank, melyet levágtak a SWIFT rendszerről.

A szolgáltató szektor a ciprusi gazdaság 80%-át teszi ki

“Ciprus gazdaságát aránytalanul nagy mértékben sújtják a szankciók Oroszország ellen”- nyilatkozta a szigetország pénzügyminisztere a Politiconak.

“Idén egymillió turistára számítottunk Oroszországból és Ukrajnából , ez az idegenforgalom 20-25%-a” – panaszkodik Konsztantin Petridesz pénzügyminiszter. Aki abban reménykedik, hogy a háború Ukrajnában hamarosan végetér.

“Ha ebben a hónapban vége lesz, akkor nincs gond. Ha viszont elhúzódik, akkor nem jöhetünk jól ki belőle.”

A ciprusi bankrendszer nem inog meg az oroszok elleni szankciók miatt – hangsúlyozza a pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy az Arany Útlevél program végetért 2020-ban Cipruson. Ez sok orosz oligarchának adott ciprusi vagyis uniós útlevelet cserébe komoly befektetésekért. Ciprus több mint 7 milliárd euróhoz jutott ily módon.

Ciprus bankjainak lehetőséget is jelent, hogy már van tapasztalatuk abban: miképp kezeljék a szankciók által sújtott oroszokat. 2018-ban az USA és Nagy Britannia már komoly szankciókat jelentett be, és fekete listák készültek Putyin embereiről. Cipruson jelenleg körülbelül egymilliárd euró értékű orosz pénz van a bankokban. Ez gyanakvásra adhat okot külföldön, ahol tudják, hogy az oroszok már évtizedek óta előszeretettel használják a ciprusi bankokat. Miután ebben a szférában a bizalom a legfontosabb, ezért a ciprusi bankoknak óvatosan kell lavírozniuk különben a szankciók áldozataivá válhatnak – nyilatkozta Demetriádész egykori jegybank elnök a Politiconak.

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

“Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy “amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

“Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

“A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

“Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

“Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Földgáz- és ágyúnaszád-diplomácia a Földközi-tengeren

0

A ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek az Európai Unió számára, amely hosszabb távon mindenképp csökkenteni kívánja az energiafüggőséget Oroszországtól.

Török csatahajók – még februárban – feltartóztattak olasz olajkutató hajókat a Ciprus körüli vizeken, melyeket Törökország sajátjának tekint Észak-Ciprus miatt. Ám az Európai Unió most Ciprus mellé állt – illetve a ciprusi olaj- és gázkutatást végző olasz ENI és a francia Total mellé – figyelmeztetve Törökországot: az ágyúnaszád-diplomácia kora lejárt.

Amióta a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy mennyiségű földgázt és valamivel kevesebb kőolajat fedeztek fel 2009-ben, az érintett államok viharos gyorsasággal igyekeznek pénzt csinálni belőle. A legfontosabb ebből a szempontból az

Izrael és Egyiptom közötti 15 milliárd dolláros gázszerződés.

A két állam közötti kapcsolat lehetővé teszi azt, hogy együttesen használják ki a tenger mélyén fekvő gázmezőket. Különösen fontos ez a földgáz cseppfolyósítása miatt. Egyiptomnak két kikötője is van, ahol ez lehetséges, mindez megkíméli a vele együttműködő államokat (Izraelt, Ciprust és Görögországot), hogy maguk is méregdrága cseppfolyósító berendezéseket vegyenek.

Törökország viszont rossz viszonyban van Egyiptommal.

Erdogan török elnök épp a mostani elnökválasztás kapcsán bírálta durván Sziszi egyiptomi államfőt. Ebből az is következik, hogy Törökország kimaradhat a nagy üzletből. Pedig az Európai Unió támogatási listájára vette a gázmezőket a Földközi tenger mélyén – amerikai szakértők 3,5 ezer milliárd köbméterről beszélnek. Az EU ugyanis csökkenteni kívánja a gázfüggőséget Oroszországtól. Ehhez a ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek.

Történelmi látogatás: Erdogan Athénban

0

65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most pedig Törökország majdnem teljhatalmú elnöke.

A két állam kapcsolatában a szimbólumoknak nagy jelentősége van. Különösen amióta a Thesszalonikiben született Musztafa Kemal pasa, vagyis a modern török állam megalapítója, Kemal Atatürk serege élén kiverte Kisázsiából az előrenyomuló görög csapatokat.

Görögország ma is az Európai Unió egyik legerősebb hadseregét tartja fenn mindenekelőtt Törökország miatt.

A két állam között régi ellentét Ciprus. A görög rész független és az Európai Unióhoz tartozik, a másik rész török fennhatóság alatt áll.

Ciprusról a tárgyalások a két közösség között nyáron megszakadtak.

Erdogan Athénban mindenekelőtt arról a menedékkérőket érintő egyezményről tárgyal, melyet Törökország az Európai Unióval kötött. Ez érinti Görögországot is, mely az EU délkeleti kapuja.

Görögországban senki sem szeretné, ha megismétlődne a 2015-ös vészhelyzet, amikor többszázezer menedékkérő masírozott át az országon az EU belső része felé. Törökország azzal fenyegetőzik, hogy felmondja az egyezményt, melyet Erdogan elnök még Merkel német kancellárral kötött meg. Kevesen gondolják Athénban, hogy ezt komolyan gondolja, hiszen az egyezmény szép pénzt hoz Törökországnak. Ráadásul Trump jeruzsálemi döntése miatt most épp lángba borul a Közel-Kelet. Erdogannak aligha van szüksége újabb konfliktusra.

Ahol a görög és a török érdekek találkoznak az a gazdaság és főképp a turizmus.

A török gazdaság jól muzsikál annak ellenére, hogy Erdogan összeveszett az Európai Unióval és nincs jóban Amerikával sem. Görögország viszont még mindig az EU beteg embere. Ezért az olyan elképzelés, hogy épüljön gyorsvasút Thesszaloniki és Isztambul között mindkét fél számára előnyös lehet.

Soha ilyen sok török turista nem járt még Görögországban. Úgyhogy Erdogan elnöknek bőven van miről tárgyalnia Athénban, de a látogatás mégis inkább szimbólumnak tekinthető. Hiszen, mint az elején írtuk, 65 éve nem járt török államfő Görögországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK