Kezdőlap Címkék Cia

Címke: cia

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

“Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Pompeo pozitív befolyása

Kérem, itt a szokásos kávé mellett érdekes kísérletet javaslok: tegnap, ugye, arról beszélgettünk, vajon miről lehet majd szó Mike Pompeo budapesti tárgyalásain, és milyen eredményekkel járhatnak a megbeszélések – akkor azzal fejeztük be, hogy estére okosabbak leszünk. Jelentem: okosabbak is lettünk. Akkor lássuk, mennyire találtuk el a tárgyalások kimenetelét?

Bizony, ahogy elnézem, nagyon magas ám a találati pontosság. Tegnap úgy vettük, a tárgyalások négy fő pillére a Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement), a BRUA-vezeték ügye, a fegyvervásárlási tender és az orosz-magyar illetve kínai-magyar viszony lesz. Ötödik fontos elemként még meg kellett említenünk Pompeo találkozóját a magyar civil szervezetek képviselőivel – mondjuk nagyot nem is lehetett tévedni, hiszen a hivatalos diplomáciai tájékoztatók alapján tudhattuk, miről lesz szó, bár a magyar és az amerikai külpolitika jelen állapotát tekintve bármikor előfordulhatott volna valamilyen váratlan, meglepő téma. Valamilyen fordulat, ami mindent megváltoztat.

Szerencsére Pompeo nem Trump, nem vezérlik hirtelen ötletek, így aztán minden a tervek szerint zajlott – mármint Pompeo tervei szerint, mert a magyar félnek jobban jött volna egy semmitmondóbb végeredmény. Így viszont az amerikai külügyminiszter elég markánsan jelezte, mik is hazájának szándékai a mi térségükben, és ehhez sokat nem szólhatott a magyar fél, maradt a kényszeredett mosoly és a bólogatás.

Moszkva és Peking nem fog tapsikolni, annyit már elöljáróban is mondhatok, bár ránk nézve Moszkva a veszélyesebb, mert ők vannak közelebb… de menjünk szépen időrendi sorrendben.

Pompeo külügyminiszter először a civil szervezetek képviselőivel találkozott – hangsúlyozzuk, hogy őket az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma hívta meg a találkozóra, nem ők hívták meg Pompeót, és ez lényeges mozzanat! – jelesül Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, Kapronczay Stefániát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatóját és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatóját fogadta. Az elhangzottakról legjobb a Magyar Helsinki Bizottság közleményét idéznünk:

„A találkozón kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete. Pardavi Márta többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Elmondta, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.

Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. „Két okból különösen fontos ez – emelte ki Kapronczay. – Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.” Kapronczay tájékoztatta még az amerikai külügyminisztert a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét érintő tervezett korlátozásokról, amelyek szintén veszélyeztetik a vélemények sokszínűségét.
Léderer Sándor a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent.

A találkozó létrejötte és a civil szervezetek véleménye iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében. A civil szervezetek képviselői ma újra kifejezték, hogy ebben a küzdelemben fontos és megbízható partnerként lehet rájuk tekinteni.”

A teljes közleményt idézem, mert minden szava fontos. Pompeo tehát előbb megkérdezte, mi a baj, hol a baj – az nem biztos, hogy tud vagy akár csak akar is segíteni rajta, de a hivatalos, külügyminiszteri szintű találkozóra már úgy akart menni, hogy ezzel tisztában legyen.

Szijjártó csak a civilek után következett, Orbán pedig még később – ennek is van jelentősége.

Hogy valójában mi hangzott el a két külügyminiszter közötti tárgyaláson, arról természetesen csakis a tolmácsoknak, az FSzB-nek, a CIA-nek és az unokáinknak lehet tudomása – az unokáinknak azért, mert mire ők felserdülnek, talán feloldják a jegyzőkönyv titkosítását. A CIA-nak volt a legkönnyebb dolga, hiszen az amerikai tárgyaló fél pont az ő volt igazgatójuk, nekik majd megírja ő. Nekünk viszont most nem áll módunkban ismertetni a valószínűleg indulatoktól sem mentes diskurzust: be kell érnünk azzal, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. De már az is mutatja, hogy a két fél álláspontja távol állt a tökéletes koherenciától.

Szijjártó azzal kezdte a mondandóját, hogy elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat. Ez annyiban hír, hogy tudomásunk szerint ezek a kapcsolatok nem szakadtak meg és senki sem rombolta le őket, tehát az „újjáépítés” nagyon szerencsétlen kifejezés a mostani folyamatra. De lássuk tovább a kormany.hu-t, ezt hogy magyarázza meg?

„A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.”

Ja, sehogy. Egyszerű udvariatlansági gesztus volt.

„A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. „A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok. Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között. A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – jelentette be. A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről – közölte.

Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában. Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.”

Akkor most fordítsuk le magyarra ezt a sillabuszt. Konkrétan arról van szó, hogy Szijjártó, némi szemtelenkedés mellett, de azt közölte: minden lényeges kérdésben engedünk, ám továbbra is szeretnénk üzletelni Kínával és az oroszokkal, mert az nekünk fontos és vezetőink szeretik a sok pénzt. De engedünk minden másban, ha nagyon követelik, engedhetünk ebben is. Legalábbis megígérhetjük, de keresztben van az ujja, tehát nem számít, amit mond.

No jó, az világos volt, hogy szokás szerint azt fogjuk mondani Pompeónak, amit bárki másnak is szoktunk – tehát amit hallani akar – de mit mondott ő? Hát, azért az ő mondókájából látszik, hogy kaliberben is jóval nagyobb a mi kis külügyérünknél.

Ukrajna kapcsán azt mondta, nem szabad engedni, hogy Putyin kerítést húzzon barátok közé a NATO-ban. Az autoriter Oroszország sosem volt a barátja a kisebb nemzetek szabadságának és függetlenségének, ezt a magyarok történelmük folytán tudják. Ennek apropóján Kínára rátérve jelezte: nem látnák szívesen, ha a Középső Birodalom hídfőállást építene ki minálunk (szerencsére ez a veszély csakis a kormányzati kommunikációban fordul elő, abban is, mint „ígéretes lehetőség”, a valóságban nem), ugyanis „Peking kézfogása időnként kötöttségekkel társul, de olyanokkal, ami után Magyarország gazdaságilag és politikailag is adós marad.” Azt is mondta, Oroszország és Kína autoriter hatalmak, amelyek nem osztják a közös harcot a függetlenségért, a civilek pedig mindeközben nagy munkát végeznek a szabadság megőrzésében a nyugati világban, és Pompeo büszke az amerikai támogatásra. Bejelentett egy programot, amivel magyar gimnazisták egy évet tölthetnek amerikai családoknál, illetve a médiaösztöndíjakról és a hatóságok megerősítéséről is beszélt a korrupció elleni harc részeként. (Ez kötelező kűr minden diplomáciai tárgyaláson, bár a médiaösztöndíjak és a civilek védelme némi reményre adnak okot). De a kulcsmondat is elhangzott:

„Megerősítettük az eltökéltségünket, hogy pozitív befolyással éljünk a régióban”

Magyarul:

„Látjuk, mi folyik a külpolitikátokban és nem akarjuk hagyni.”

Mint az Index írja:

„Megkérdezték Pompeótól, hogy az Orbán Viktorral tartandó esti megbeszélésén szó lesz-e a sajtószabadságról, jogrendről, emberi jogi kérdésekről. Pompeo azt mondta, hogy „barátok között mindig beszélünk a fontos témákról, Amerika pedig mindig kiállt ezekért az értékekért.”

Hogy aztán este a Várban végül mi hangzott el közöttük vacsora közben vagy utána, mikor kettecskén kimentek a balkonra, a szabad ég alá (ahol nehezebb lehallgatni egy beszélgetést, bár távolról sem lehetetlen), mit mondott Pompeo négyszemközt Orbánnak, vállát lapogatva, azt nem tudjuk, de sejtjük.

Valószínűleg nem túl szép dolgokat.

Vagy ki tudja, de csodálnám, ha szerelmet vallott volna.

Hát, így járt nálunk Pompeo külügyminiszter.

És mi meg így jártunk vele.

Kijelölt CIA főnök: a kínzás nem működik

0

„Nem engedélyeznék olyan vallatási módszereket, melyeket szeptember 11 után alkalmaztunk. Ezek a módszerek lehet, hogy törvényesek voltak, de morálisan számomra nem elfogadhatók”- mondta az őt faggató szenátoroknak Gina Haspel asszony, akit Donald Trump szeretne a CIA élén látni.

Mások azonban kevésbé: több mint száz egykori USA nagykövet levelet írt a szenátusnak, melyben javasolták, hogy utasítsák el Gina Haspel jelöltségét a CIA igazgatójának posztjára. Az ok: 2001. szeptember 11. után Gina Haspel Thaiföldön egy titkos táborban részt vett iszlamista aktivisták kínvallatásában. A szeptember 11-ei merényletsorozat után az amerikaiak külföldi táborokban vallatták brutális módszerekkel az iszlamista terroristákat illetve akiket annak tartottak. A leghíresebb ilyen tábor Guantánamoban jött létre, egy amerikai támaszponton. Gina Haspel, aki 1985-ben lépett be a CIA-ba,

Thaiföldön aktívan részt vett a kínvallatásokban, de ma már azt mondja, hogy nem tenne ilyet.

Egyrészt, mert morális okból nem tartja azt elfogadhatónak, másrészt pedig nem hatékony a terrorizmus elleni harcban. A szeptember 11-i merényletsorozat kitervelője, akit Guantánamoban hallgattak ki, és aki jelenleg amerikai börtönben tölti életfogytiglani büntetését, kérte a szenátust, hogy őt is hallgassa meg, mert fontos információkkal szolgálhat a CIA módszereit illetően.

A szenátorok többsége kedvezően fogadta a kijelölt CIA igazgató válaszait.

Trump elnök sürgette a szenátorokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a kinevezést. Ha ez megtörténik, akkor Gina Haspel lesz az első nő, aki a CIA élére kerül. Elődje, Mike Pompeo külügyminiszter lett, ő készíti elő Trump történelmi találkozását Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral. A Reuters washingtoni értesülései szerint a csúcstalálkozó helyszíne valószínűleg Szingapúr lesz…

Kölcsönös kiutasítások és vádaskodások

0

Kölcsönös kiutasítások és vádaskodások jellemzik ma a Nyugat és Oroszország kapcsolatait. A viszonyban különös csavarok is vannak: kémügyek miatt is romlik a viszony Moszkva és Washington között, miközben sokak szerint éppen Putyinék segítették Trumpot az elnöki székhez. Közben pedig szó van egy amerikai-orosz csúcsról is.

 

A CIA be akarta szervezni a kiutasított orosz diplomatákat – legalábbis ezzel vádolja az orosz Külügyminisztérium az Egyesült Államokat. Washington 60 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt. Az orosz titkosszolgálat árulóját – és a lányát – Nagy Britanniában érte ideggáz-támadás. Nyugati megítélés szerint egyértelműen az orosz titkosszolgálat hajtotta végre az akciót, s ezért – Nagy Britanniával való szolidaritásból – több NATO-tagállam, köztük egyébként Magyarország is, orosz diplomatákat utasított ki. Az amerikaiak 60 diplomatát köteleztek távozásra, és bezáratták a konzulátust Seattle-ben.

A nehéz helyzetben levő orosz diplomatáknak „segítséget ajánlottak fel az amerikaiak, de természetesen nem ingyen” – állítja a moszkvai külügy.

Moszkva szerint a CIA és más hírszerző szervezetek ilyen átlátszó módszerekkel próbáltak meg államtitkokhoz hozzájutni, ami cinikusnak és felháborító.

Az oroszok a maguk részéről ugyancsak 60 amerikai diplomatát utasítottak ki, és bezáratják a szentpétervári konzulátust. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be.

Oroszország kapcsolatai ily módon a mélypontra jutottak a nyugati világgal annak ellenére, hogy Donald Trumpot azzal gyanúsítják Washingtonban, hogy orosz segítséggel jutott be a Fehér Házba. Trump korábban gratulált Vlagyimir Putyinnak, akit már az első fordulóban újraválasztottak Oroszország elnökévé, s egyúttal jelezte: hasznos lenne egy csúcstalálkozót tartani. Trump és Putyin a G-20 csúcstalálkozó alkalmából tárgyalt, s erre az idén is megvan a lehetőség, főként akkor, ha az orosz titkosszolgálatok halállistáján szereplő személyek  nem válnak ideggáz támadás célpontjává valahol a Nyugaton.

Kínzások miatt bírálják a CIA új igazgatóját

0

Első alkalommal vezeti nő a CIA-t. Gina Haspel eddig igazgatóhelyettes volt, korábbi tevékenysége miatt azonban rengeteg bírálat érte.

Miután Donald Trump kirúgta Rex Tillerson külügyminisztert, a CIA eddigi igazgatóját, Mike Pompeót nevezte ki a helyére. A hírszerzés élére pedig Pompeo eddigi helyettese, Gina Haspel került.

Ő az első nő a CIA élén, és régóta dolgozik a szolgálatnak. Pont korábbi ténykedése miatt érik most bírálatok. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után több ezer terroristagyanús embert tartóztattak le, és

sokat közülük megkínoztak.

Mivel az USA területén a kínzás nem engedélyezett, ezért ezek a kihallgatások külföldön folytak, főleg a guantánamói támaszpontot, de titkos kelet-európai börtönökben is.

A kínzások miatt a szenátus vizsgálatot is indított, de a CIA emberei, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, többször is hazudtak.

Köztük volt Gina Haspel is.

Donald Trumpot viszont ez nem zavarta, hiszen ő már a kampány alatt is kijelentette, hogy a kínzás elfogadható, ha eredménnyel jár. Haspel kinevezését egyébként még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

A CIA 100 ezer dollárja bánta

0

Egymillió dollár kifizetését vállalta az amerikai hírszerzés annak az orosz hekkernek, aki különböző értékes információkat ígért két fontos ügyben. Az egyik az NSA-t, a másik az elnök orosz kapcsolatait érintette (volna).

Az oroszok állítólag sok olyan vírust fejlesztettek ki, amelyeket eredetileg az amerikai informatikai hírszerzés, az NSA talált ki, de Oroszországban továbbfejlesztették őket. Minthogy Edward Snowden, az NSA egykori tisztje Oroszországban él, ezért az amerikaiakat módfelett érdekli: mit tudnak az oroszok az ő informatikai hírszerzésükről.

A másik ügy, amelyben értékes információt ígért az orosz férfi – aki valószínűleg a hírszerzés embere volt –, Donald Trump amerikai elnök orosz kapcsolatait érintette. Az amerikai elnök ellen vizsgálat folyik, mert Washingtonban az ellenzék úgy véli: Trump kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely segítette abban, hogy hatalomra jusson az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint szeptemberben Berlinben egy szállodában adott át a CIA embere 100 ezer dollár előleget az orosz férfinak az információkért cserébe. Ám az információkat elemezve Washingtonban rájöttek, hogy átverésről van szó. Több pénzt nem is adtak, de a CIA-nek így is 100 ezer dollárjába fájt, hogy lépre csalta egy orosz hekker.

Kínai vakondok ügyködött a CIA-ban?

0

New Yorkban a Kennedy repülőtéren letartóztattak egy korábbi CIA ügynököt. Azzal gyanúsítják, hogy a kínaiaknak dolgozott és lebuktatott több tucat CIA informátort Kínában.

Az amerikai hírszerzés pekingi irodáját 2012-ben alapjaiban rengette meg egy botrány, melynek következtében kínai kapcsolataik jórészét elveszítették. A kínaiak túlságosan is sokat tudtak arról, hogy mit is csinál a CIA Pekingben és Kína más részein.

Az FBI kezdetben nem tudta, hogy vajon a kínaiak hekkerek révén hatoltak-e be a CIA rendszerébe vagy pedig dolgozott ott egy vakondok. A vizsgálat most ért véget. Ezért tartóztatták le Jerry Shun Ching Lee-t a Kennedy repülőtéren, New Yorkban.

A kínai származású férfi amerikai állampolgár lett, miután szolgált az USA hadseregében. 1994-ben lépett be a CIA-ba, ahol fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 2007-ben kilépett, mert úgy érezte : feljebb már nem juthat. Az amerikai kémelhárítás gyanúja az, hogy ekkor kereste meg őt a kínai titkosszolgálat, és az egykori CIA ügynök vállalta az együttműködést. De az is lehet, hogy már a kínaiak megbízásából lépett be az amerikai hadseregbe és utána a CIA-ba. A kínaiak híresek arról, hogy szeretnek hosszútávon gondolkodni. Alaposan felépítenek egy karriert a titkosszolgálatban, amely Kínában közvetlenül az első számú vezető – jelenleg Hszi Csinping elnök – irányítása alatt áll.

120 perc – 2017. január 17. 10:00

0

39 nap: 88,4 millió forint – ez a Jobbik gyűjtésének a mérlege

Kedd estig 88 412 064 forint gyűlt össze a Jobbik támogatói bankszámláján. Az összeget 5919 személy adományozta a  pártnak, hogy elősegítsék: az Állami Számvevőszék 663 milliós büntetése ellenére mégis legyen lehetősége elindulni a választáson. 39 napja folyik a gyűjtés, közösségi adományozás formájában. (FüHü)

Cseh kormányalakítás – Lemondott a Babis vezette kormány

Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamentben. Babis közölte: a mai napon Milos Zeman államfőnek hivatalosan átadja a kabinet lemondólevelét. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg a kabinetet. (MTI)

Bizonytalan a jövő – ma összeül a katalán parlament

Ma ül össze a katalán parlament, ez lesz az első lépés a helyi kormány alakításához vezető úton. Decemberben tartottak választásokat, amelyen a függetlenségpártiak nyertek, de nem szerezték meg a szükséges 50 százalékot. Így nyitott marad a kérdés, mi lesz az elszakadással. A nagy kérdés, az eltávolított és önkéntes brüsszeli száműzetésben élő  Carles Puigdemont indulhat-e újraválasztásáért. (Reuters)

Donald Trump csökkenti az ENSZ-támogatást

Az amerikai elnök megfelezte az ENSZ egyik legfontosabb segélyszervezetének, a palesztin menekülteket segélyező ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) szánt támogatását. A további támogatását bizonyos reformokhoz kötik, de névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint a teljes megvonásról is szóba került. (Euronews)

Amerikai-kínai kémügy kibontakozóban

Elfogtak egy ex-CIA ügynököt az Egyesült Államokban: Jerry Chun Shing Lee-t azzal gyanúsítják, hogy bizalmas iratokat tartott magánál. A New York-i JFK repülőtéren vették őrizetbe a korábban Hong Kongban dolgozott ügynököt. Ügye vélhetően összefüggésben áll a 2012-ben indult nyomozással, amelyet a megelőző két évben Kínában sorozatosan lebukott informátorok ügye miatt indítottak. Több közülük gyilkosság áldozata lett. (BBC)

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

0

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Irán háborúja az USA és Izrael ellen régóta folyik.

Az iszlám forradalom idején elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét is. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Ami Izraelt illeti: az iráni rendszer nem ismeri el a létét sem. Amikor Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, akkor az iráni parlament egy olyan határozatot fogadott el, mely szerint Jeruzsálem Palesztina fővárosa. Egyidejűleg az izraeli kémelhárítás jelezte: az iráni titkosszolgálat befészkelte magát a palesztinok közé Ciszjordániában.

Irán számára Szaúd-Arábia is komoly ellenfélnek számít a térségbeli vezető szerepért vívott harcban: erről itt írtunk bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK